A Szent Imre nevére utaló Kárpát-medencei települések találkozóját kezdeményezte Lezsák Sándor fideszes képviselő, az Országgyűlés alelnöke. Imre herceg születésének ezredik évfordulójára, a napokban Csíkszentkirályon megrendezett Szentkirályok találkozójának mintájára, Csíkszentimrén tervezik a 2007 augusztusában megtartandó rendezvényt. A tervek szerint jövőre minden Szentimre nevű helységben megtartják a millenáris ünnepséget. Felmerült egy közös emlékbizottság megalakításának gondolata is. A csíki elöljárók azt is felvetették, hogy amennyiben sikerül a megfelelő anyagi hátteret és színvonalat biztosítani, az ünnep idejére háromnapos szabadegyetemet szerveznének a község határában lévő Büdösfürdőn, ahova Lezsák személyesen ellátogatott. – Húsz-harminc Szentimre nevű településről tudunk. Az ünnepi rendezvényen azoknak a helységeknek az érdeklődésére is számítanak, amelyek közigazgatásilag beolvadtak más községekbe vagy városokba. Példa erre Székelyudvarhely, ahol az egykori Szentimre emlékét már csak egy utca őrzi. Sajnos olyan helységek is léteznek, amelyek mára nemcsak nevüket, hanem magyar ajkú lakosaikat is elvesztették. /Jakab Lőrinc: Szent Imre-ünnepséget terveznek Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Csíkszentimrei Ifjúsági Napok zajlottak a hét végén Büdösfürdőn. A szervező Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület évek óta tervezi, hogy a tusnádfürdőihez hasonló, nyári egyetemmel összekötött, nemzetközi táborrá fejlessze a rendezvényt. A terveket azonban anyagi okokból idén sem sikerült megvalósítani. A nyitónapon a különböző vetélkedők voltak, este tábortűz. A félmaratoni (huszonegy kilométeres) futással egy időben tartották meg a Büdöspityóka című főzőversenyt. A népszerű Kölyök-olimpi a hagyományos népi játékok elemeit ötvözte. /Jakab Lőrinc: Büdöspityóka és csillagkötélhúzás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Ünnepélyes keretek között nyitották meg augusztus 6-án Csíkszentimrén, a Büdösfürdőn az Európa Szabadegyetem – Ifjúsági Tábor elnevezésű egyhetes rendezvényt. Kencse Előd, Csíkszentimre polgármesterének köszöntőszavai után dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, majd Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke szólt a táborlakókhoz. Beszédében rámutatott, a Kárpát-medencei magyarság feladata, hogy a közös múltat jövővé formálja. Felszólalt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és a tábor egyik fővédnöke, aki az emlékév megszervezésének előzményeit osztotta meg a hallgatósággal. A büdösfürdői szabadegyetem része a Szent Imre Millenniumi Emlékévben meghirdetett rendezvénysorozatnak. Valamennyi Kárpát-medencei, a herceg nevét viselő település megünnepli a kerek évfordulót. A tábornyitó egyben az Együtt Határok Nélkül – Szent Imre millenniumi lovastúra egyik állomása is volt. Mintegy 20 hagyományőrző lovas, huszáregyenruhában felvonult a szabadegyetem színpada előtt, majd a papi áldás után folytatták útjukat. A túra szeptember elsején ér célba, ekkor érkeznek meg a lovasok Szentjobb (Bihar megye) településre. /Orbán Ferenc: Európa Szabadegyetem. A fiatalok védőszentjének szellemében. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

Befejeződött-e az átmenet Európában, hová és mennyien emigráltak a magyarok, illetve miért van a csavarnak szabványa az unióban, ha a kisebbségi kérdéseknek nincs? Elsősorban ezekre a kérdésekre adtak választ a büdösfürdői Európa Szabadegyetem előadói. Puccsnak, forradalomnak vagy reformnak nevezhetőek azok a folyamatok, amelyek révén a kelet-közép-európai országokban végbement a rendszerváltás? Talán egyiknek sem, a szakma az átmenet megnevezésben egyezett ki – mondta Zárug Péter Farkas politológus előadásában. A jelek szerint Románia jobban beépítette a rendszerváltást a társadalmi alrendszerekbe – oktatás, egészségügy –, mint Magyarország, azzal, hogy jobban felelt a nemzetközi kihívásokra. A magyarság egyharmada a Kárpát-medence nem magyarországi területein él, egyötöde pedig a Kárpát-medencén kívül. Bakos István kutató előadásában részletesen vázolta a történelmi eseményeket. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári rangú vezetője megállapította, hogy az EU a normahiány miatt képtelen előírni Romániának – és még jó néhány tagállamnak –, hogy miként bánjanak kisebbségeikkel. /Orbán Ferenc: Félúton jár az Európa Szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

Az egyhetes, Büdösfürdőn megrendezett Európa Szabadegyetem záróakkordjaként augusztus 12-én felavatták Szent Imre herceg mellszobrát Csíkszentimrén, a polgármesteri hivatal előtti kertben. A mellszobor Lantos Györgyi szobrászművész alkotása. A templom előtti téren zászlófelvonás volt, a nemzetiszínű lobogóra felkerült a Szent Imre nevét viselő települések díszszalagja is. A szobor talapzata mellett elsőként Kencse Előd polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. A szobor leleplezését követően Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Szent Imre Millenniumi Emlékév kezdeményezője mondta el ünnepi beszédét. Az Árpád-házi királyfi otthon van Csíkszentimrén, emelte ki Lezsák Sándor, aki arra kérte a helyieket, hogy minél több történetet, feljegyzést, legendát gyűjtsenek össze a falu névadójáról. /Orbán Ferenc: Csíkszentimre. Névadója szobrát avatta a település. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Augusztus 20-án Kalotaszentkirályra érkeztek az Együtt Határok Nélkül Szent Imre Millenniumi Emléktúra résztvevői: a lovasok augusztus elsején kezdték meg az egy hónapon át tartó 500 kilométeres túrájukat, amelyből eddig már több mint 300 kilométert tettek meg lóháton Erdélyben. Csontos János magyar országgyűlési képviselő, a túra szervezőjének tájékoztatása szerint a rendezvénnyel Szent István király fiának, az ezer évvel ezelőtt született Szent Imre hercegnek állítanak emléket. A túra ötnapos kiképzéssel kezdődött Szentegyházán, az ottani huszárbandérium vendégszeretetében. Ez idő alatt megkoszorúzták a csíkszeredai Petőfi-szobrot, és a székelyek szent hegyére, az 1801 méter magas Madarasi Hargitára is felmentek lovaikkal. Útjuk során a helyi huszárbandériumok is csatlakoztak hozzájuk. A túra ünnepélyes indulása augusztus 6-án volt Csíkszentimre-Büdösfürdőn, ahol többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke indította el a csapatot. Ünnepségen vettek részt Zetelakán, Farkaslakán megkoszorúzták Tamási Áron sírhelyét, majd Korondon és Parajdon is tiszteletünket tették. Szovátán részt vettek a helyi huszárok zászlóavató ünnepségén, majd Sóvárad, Nyárádszentimre, Marossárpatak, Mezőpanit, Kolozs, Tordaszentlászló érintésével Kalotaszentkirályra érkeztek, ahol részt vettek az augusztus 20-i ünnepségen, majd a Szilágyságba indultak tovább. Augusztus végén érkeznek Szentjobb településre, ahol 31-én az I. Partiumi Huszártalálkozóra egész napos programmal és huszárbállal várják az érdeklődőket a határ mindkét oldaláról. Imre herceg a legenda szerint Hegyközszentimrén vesztette életét: 1031. szeptember 2-án egy vadkan áldozata lett – szeptember elsején egész napos ünnepi programmal ott ér véget az emléktúra. /Lovas huszárok Kalotaszegen. 500 kilométeres erdélyi túra Szent Imre herceg emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Lángolnak az erdők Erdély-szerte
Erdély-szerte erdőtüzek pusztítanak, Hargita megyében a hétvégén hat helyszínen küszködtek a lángokkal a tűzoltók, ezekből tegnapra kettőnek a terjedését sikerült megfékezni. A Bucegi-hegységben tegnap 15 kilométeren égett az erdő, a tűz a nemzeti park területét is veszélyeztette, de erdőtűz pusztít Fehér és Szeben megye hegyvidéki részén is, utóbbi Păltiniş közelében.
Hargita megyében a hétvégén a régió különböző részein gyulladt meg a száraz növényzet. A Csíkszentimre és Madéfalva környéki erdőtüzek terjedését tegnapra sikerült megfékezniük az önkéntes tűzoltóknak, de a Borszék és Gyergyószentmiklós környéki tüzek oltásával tovább küzdöttek a lánglovagok és az önkéntesek.
Alina Ciubotariu, a Hargita megyei sürgősségi felügyelőség szóvivője az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: többnyire 10-15 éves fenyőerdők, tönkök gyulladtak meg. Az első becslések szerint összesen 55 hektár erdőre terjedt ki a tűz, amelyet őrizetlenül hagyott tábortüzek okozhattak. A szóvivő arra intette a lakosságot, hogy ne gyújtson tüzet az erdőkben, hiszen a nagyon száraz növényzet és a szél nagyon kedvez az erdőtüzek kialakulásának, amelyeket utána nagyon nehéz eloltani.
A csíkcsicsói és a büdösfürdői erdőtüzeket például tegnapra csak megfeszített munkával sikerült megfékezniük a tűzoltóknak. Becze Attila, Csíkcsicsó polgármestere tegnap délután érdeklődésünkre elmondta: a tűz terjedését sikerült megfékezni. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka körülbelül 25 emberrel felügyelte a helyszínt, és továbbra is kisebb csoportokban ügyelnek arra, hogy ne éledjenek újra a lángok.
Mivel tűzoltóautóval nehéz megközelíteni a kigyulladt erdőrészeket, emberi erővel igyekeztek megállítani a lángok terjedését, vedrekkel hét-nyolc ezer liter vizet locsoltak rá a madéfalvi, pálfalvi és csicsói önkéntesek. A vizet traktorok segítségével, ezerliteres tartályokban szállították a helyszínre. Szerencsére szombat estére elállt a szél, így sikerült megállítani a lángok terjedését. Becze úgy vélte, körülbelül húszhektárnyi fiatal, magántulajdonban lévő erdő vált a tűz martalékává, kárfelmérés még nem történt.
A tűz okáról csak találgatások vannak, de valószínűsíthető, hogy emberi mulasztás történt – mondta az elöljáró. Tegnap délutánra a Büdösfürdő melletti erdőtüzet is sikerült megfékezni, de a területet továbbra is őrzik, mert még füstölög az avar. A csíkszentimrei tűzoltók csíszentsimoni, csíkszentkirályi, csíkszeredai társaikkal együtt éjjel is kint tartózkodtak a helyszínen. Másfél hektárnyi területen vált a lángok martalékává egy fiatal, bokros erdőrész. A tüzet vélhetően emberi felelőtlenség okozta.
Zsákokban cipelik a vizet a Gyilkos-tónál
Kedd délután óta küzdenek a lángokkal a tűzoltók a Gyilkos-tó fölött álló Gyilkos-hegyen is. Az erdős területen a száraz aljnövényzet és csutakok égnek, a fákba még nem kapott bele a tűz. Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója elmondta, a parkkal szomszédos magánterületen pusztítanak a lángok, az erdőtulajdonosok Neamţ megyeiek, de a terület közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik. A növényzet nagy valószínűséggel eldobott cigarettacsikktől gyulladt ki, erre utal, hogy a turistaösvénytől terjedtek el a lángok.
A tűzoltáson a gyergyószentmiklósi hivatásos tűzoltók, a városháza mellékgazdaságának dolgozói, önkéntesek mellett a hegyi csendőrök, a nemzeti park dolgozói, tölgyesi, csíkszeredai és Neamţ megyei tűzoltók is dolgoznak. A sziklás, nehezen megközelíthető terepre műanyag zsákokban, a hátukon cipelik a vizet, emiatt az oltás igen nehézkes, bár a szélcsend miatt nem terjednek a lángok, amelyek három hektáron emésztették fel az aljnövényzetet. Hegyi Barna elmondta, a tűz terjedését megfékezték, de eloltani csak egy többnapos kiadós eső tudná.
Tíz hektár égett le Păltinişnél
Több mint 15 hektárnyi erdő és 10 hektárnyi száraz aljnövényzet égett le a hétvégén Fehér megyében, Sugág község közelében is. A még péntek este kitört tüzet 22 katonai tűzoltó és 14 önkéntes próbálta eloltani. Cristian Todor, a sürgősségi felügyelőség szóvivője az Agerpresnek elmondta, sikerült megfékezni a lángok terjedését, ezek már csak a föld szintjén pusztítanak, a fák koronáját nem érintik. De ennek ellenére továbbra is felügyelik a területet, hogy ne éledhessenek újra a lángok. Sugág község területén tegnap egy másik helyszínen is erdőtűz ütött ki.
Több erdőtüzet jelentettek a hétvégén Szeben megye területéről is, ezek közül néhányat tegnapra sikerült eloltani. Összesen 18 hektár erdő lett a tűz martaléka, ezek közül 10-12 hektár Păltiniş közelében. Itt mintegy száz személy segédkezett az oltásban, az illetékeseknek hét speciális jármű segítségével sikerült megfékezni a lángok terjedését.
Veszélyben a bucegi-i nemzeti park
Továbbterjed a csütörtökön keletkezett tűz a Bucegi-hegységben is, a lángok immár a nemzeti park területét is veszélyeztetik, még ha egyelőre csak az aljnövényzet ég. A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint azonban a természetvédelmi terület szomszédságában nem tudják bevetni a belügyminisztérium két tűzoltó-helikopterét, ugyanis ezek egyike el van romolva, és külföldön javítják, míg a másiknak hiányzik egy alkatrésze. Mihai Drăgan, a Prahova megyei sürgősségi felügyelőség képviselője szerint bár kérték a légi járművek bevetését, erre nincs lehetőség. Hozzátette, hogy a lángok a Prahova-völgyi üdülőhelyek helyett a hegy irányába terjednek, a helyszínen a sürgősségi felügyelőség, a hegyi mentők és az állami erdészet képviselői mellett a helyi hatóságok is jelen vannak. A Bucegi-hegycsúcstól 1700 méterre található, a román királyi ház tulajdonában lévő területen – melyet az állami erdészet gondoz – csütörtökön villámcsapás következtében terjedt el a tűz, melyet szombat este a völgyből is látni lehet.
Krónika (Kolozsvár)

Háromszéki kalauz (A Dél-Hargita szívében, 2.)
A Kormos völgye a Dél-Hargita Erdővidékhez tartozó övezetének legfestőibb vidéke. A Gesztenyeszikla csúcs (népi nevén Gesztena pusztája) és a Kakukkhegyet (a Dél-Hargita legmagasabb csúcsa) összekötő vízválasztóról lefutó patakok völgyében szép túrautak kínálkoznak.
Kiváló ásványvizek törnek fel e völgyekben: a Kisági (A), a Tányérosi vagy Bojtor borvíz (B) egy borvizes láp szélén, továbbá a kovácspataki források (1) és a Barót vize felső folyásán lévő szénsavas oligominerális vizek. Sorrendben így következnek: Cigánylábi borvíz (2), Ángyélikai (3), Meggyes pusztai (4) és a Pető borvíz (5).
A Kormos mentén haladó erdőkitermelő út a Lucs rezerváció (1079 m) mellett, Somlyó-kútjánál halad át a vízválasztón, és beereszkedik Csíkszentkirályra. Innen ágazik ki a Szentimrei Büdösfürdő felé vezető makadámút is. A lucsi vízválasztón erdészház is áll (Hargita megye). Ez az egész terület erdő- és természetvédelmi szempontból az egykori olaszteleki erdészeti hivatalhoz tartozott. A vízválasztót követő kék sáv gerincjelzés a Lucsnál elhagyja a hegygerincet, s a fürdő felé tartó utat követi. A település déli végénél újra a vízválasztóra ér, majd a Szentimrei legelőn át (itt kapcsolódik be a homoródalmási Orbán Balázs-barlangtól errefelé tartó piros kereszt jelzés) jutunk be az Ángyélika fenyveseibe, és a Barót vize forrását megkerülve az 1558 m magas Kakukkhegy csúcsára. Innen az ösvény Aladár pusztáján át a Mitács felé tart. A Kakukkhegy és környéke rezerváció. Itt él többek között a siketfajd. Nagyhavas-pusztáján tör felszínre a Bőforrás (édesvíz), közelében a Paphomlokán vascsillámokat lehet találni. Ezeket az ásványtani irodalomban kakukkhegyi gyémántok néven tartják nyilván. A területnek erről a szakaszáról a piros háromszöget követve Magyarhermányba érünk (4–5 óra).
Kisgyörgy Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Itt lobbanak fel az őrtüzek Csíkszéken
Őrtüzek gyújtásával hívja fel a figyelmet a székely autonómiatörekvésekre vasárnap 17.30-kor a Székely Nemzeti Tanács, amelynek vezetője, Izsák Balázs mindenkit arra ösztönöz, hogy „hittel, belső meggyőződéssel” vegyen részt ezeken a rendezvényeken.
„Ne hallgassunk azokra, akik megkérdőjelezik az ima erejét, akik a tűzgyújtást pótcselekvésnek nevezik. Gondolkozzunk el inkább azon, miféle belső láng készteti cselekvésre a katalánokat, hogy együtt és külön-külön kiálljanak népük érdekeiért. A küzdelem, amit ők felvállaltak, sokak szemében tűnhet reménytelennek. A katalánok szemében azonban nem. Nekik van igazuk” – állapította meg Izsák. Az SZNT-elnök korábban a katalán népszavazás kapcsán közölte, a katalánok szabadsága az európai demokrácia ügye, és arra kérte a székelyeket, lobogjon minél több katalán zászló is az október végi őrtűzgyújtáson.
Őrtüzek Csíkban is
Csíkban 27 helységben 29 őrtűz fog fellobbanni, közölte megkeresésünkre az SZNT csíkszéki székely tanácsa részéről Veress Dávid.
Az őrtüzek helyszínei
Csíkszeredában a Mikó-vár melletti parkoló; Csíkszentgyörgyön a focipálya; Karcfalván a külső Kőkert; Csíkszenttamáson a Csonka-toronynál (rossz idő esetén a kultúrotthon mellett); Dánfalván a Csere-tetőn; Madarason a Hegyen; Szépvízen a Kaszinó kertben; Csíkszentmiklóson a Cseretetőn; Gyimesfelsőlokon a Domokos Pál Péter iskola udvarán; Szentmihályon az Akasztó-hegy tetején; Csíkajnádon a Bánya-hegy tetején; Vacsárcsiban a Gece-hegyen; Kászonaltíz esetében a kászonimpéri focipályán; Madéfalván a helyi napközi melletti téren; Rákoson a Bogát-hegyen; Csíkszentkirály a turul emlékműnél fáklyákkal, Büdösfürdő felé a régi ülepítőnél; Csíkszentlélek esetében a fitódi Kerekdombon; Csíkszentimrén a nagy iskola udvarán; Csíkszentmártonban a kultúrház udvarán; Csíkkszentsimon esetében a csatószegi a kultúrotthon előtt; Csíkkozmás a templom mellett; Gyimesközéplokon két helyen: az Ilia-tetőn és a Szellő-tetőn; Csíkpálfalva esetében a csíkcsomortáni Kárpátok őre szobornál; Csíkszentdomokoson a focipályán; Tusnádfaluban a templom mellett; Csicsóban az emlékmű előtt; Tusnádfürdőn a Kicsi kertben. Székelyhon.ro

Sok felhasználó maradt áram nélkül a hóvihar miatt Hargita megyében
Több mint 1500 felhasználó maradt áram nélkül két Hargita megyei településen, Büdösfürdőn és Zetelakán. Az éjszakai erős szél és havazás következtében több elektromos vezeték is leszakadt.
Alina Maria Ciubotariu, a Hargita megyei tűzoltóság szóvivője az Agerpres hírügynökségnek elmondta, Büdösfürdő teljesen áramellátás nélkül maradt, 492 felhasználót érint a kiesés, Zetelakán pedig 1052 felhasználó maradt áram nélkül. Az idézett forrás szerint két középfeszültségű vezetékben és négy transzformátorállomásban keletkezett kár, az Electrica csapatai már dolgoznak a szolgáltatás helyreállításán.
Hargita megyében hétfő este kezdett el havazni, kedd reggel a közlekedés télies körülmények között zajlott a hegyvidéki utakon. Székelyhon.ro