Boross Péter miniszterelnök máj. 4-én hivatalában fogadta azoknak a külföldön élő magyar római katolikus lelkipásztoroknak a küldöttségét, akik első alkalommal tartják éves konferenciájukat Magyarországon. A konferencián részt vett többek között Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári megyéspüspök. A résztvevőkkel találkozott és előadást tartott Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke. /Új Magyarország, máj. 5./

"Bethlenben máj. 22-én felavatják Bethlen Béla /Aranyosgyéres, 1888-Kolozsvár, 1979/ szobrát. Bethlen Béla 1940-44 között Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja, 1944 augusztusától pedig Észak-Erdély kormánybiztosa volt. 1945-ben letartóztatták, 1946-ban ötévi börtönre ítélték. 1952-ben felajánlották, települjön át Magyarországra. Erre nem volt hajlandó, ezért újabb három évre ítélték. 1954-ben szabadult. Emlékiratai 1989-ben jelentek meg: Észak-Erdély kormánybiztosa voltam, Zrínyi Kiadó, Budapest. Bethlenben szeretettel emlékeznek rá vissza az emberek, az a román is, akinek apját "Béla gróf" mentette meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8./"

Az egy hónapja amnesztiával szabadult két oroszhegyi fiatalember, Vass-Kis Előd és Nagy Imre Budapestre érkezett, hogy megköszönje az értük való kiállást több szervezetnek és egyesületnek. Beszámoltak négy és félesztendős kálváriájukról: a börtönben rendszeres volt a testi fenyítés, a mindennapos olyan fegyelmezés, amely megtiltotta a munkában elfáradt raboknak, hogy leüljenek. Amint megérkeztek Budapestre, értesültek arról, hogy katonai behívót kaptak, a büntetőszázadba, a kőbányába. A két fiatal ezért nem megy haza, hanem Magyarországon marad. /Magyar Nemzet, máj. 31./

Ábrahám Dezső szervező titkárként faxon adta hírül, hogy jún. 1-jén Budapesten tartja alakuló ülését a Határon Túl Született Magyarok Világszövetsége. A szervezők szerint a Magyarok Világszövetsége kisajátítja a határon túl élő magyarok képviseletét, a Határon Túli Magyarok Hivatala pedig önkényesen jelölte ki azokat, akik a határon túli magyarság képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

A budapesti Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola kihelyezett tagozatokat indít egyszerre négy erdélyi városban /Nagyvárad, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy/. Három és fél év a tanulmányi idő, gazdasági kérdésekre orientált számítógép-használatot tanítanak. Ez a magánfőiskola tandíjköteles. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Az Új Sport /Csíkszereda/ megszűnésével újra hiányzik a magyar nyelvű sportújság. A Háromszék - együttműködve a budapesti Nemzeti Sport és a romániai magyar szerkesztőségekkel - jún. 6-ától kiadja a Hétfői Sport hetilapot. A Háromszék, hasonlóan több erdélyi megyei napilaphoz, eddig nem adott ki hétfői számot. /Hétfői Sport (Sepsiszentgyörgy), a Háromszék szerkesztésében (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Jún. 8-án Budapesten, a Balassi Kiadó boltjában mutatta be az erdélyi Hitel /alcíme: Erdélyi Szemle/ folyóiratot Koszta Nagy István csíkszeredai vállalkozó, a lap tulajdonosa és főszerkesztője. Önerőből hozta létre, mondta a folyóiratról. A hat évtizeddel korábbi folyóirat méltó szellemi örököse, hangzott Pomogáts Béla ajánlása. /Új Magyarország, jún.9./

"Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke a Cronica Romana bukaresti napilapnak nyilatkozott, kifejtve, hogy pártja vezetőségi ülésén a kisebbségek oktatási kérdéseiről tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy "az európai állásponttal összhangban álló bölcs és mérsékelt álláspontot" érvényesítenek, "természetesen figyelembe véve a nemzeti érdekeket és a román iskolai hagyományokat." Pozitív jelzések érkeztek Budapestről és erre pozitív választ akarnak adni. /Népszabadság, jún. 15./"

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 24-i sajtóértekezletén a Mátyás-szoborral kapcsolatban elhangzott kérdésekre közölte: Iliescu elnök javasolta a Kolozs megyei prefektúrának, szervezzen megbeszélést az összes érdekelt féllel, hogy elkerüljék a feszültség eszkalációját. Chebeleu mesterségesnek mondta a feszültséget, hozzátéve: "Az utóbbi időben egyes gesztusok és akciók túlpolitizálása figyelhető meg." A bukaresti Adevarul szerint a Kolozsváron "keltett lárma valójában nem annyira a belföldi füleknek szól, mint inkább az eljövendő budapesti vezetőségnek. Pontosabban Horn Gyulának és Pethő Ivánnak, a legutóbbi magyarországi választások fő nyerteseinek, akik síkraszálltak a szomszédokkal való történelmi megbékélésért." A konfliktusnak az lenne a szerepe, "hogy bebizonyítsa a magyar vezetők számára: a román-magyar megbékélés nem lehetséges, tehát tovább kell követni Antall József és Boross Péter politikáját a romániai magyar kisebbséggel szemben." /Népszabadság, jún. 25./ "

Tabajdi Csaba, az MSZP kisebbségi szakértője nem tartotta szerencsésnek Antall József kijelentését, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, ugyanígy szerencsétlennek tartja, Horn Gyula leendő kormányfőét is, aki 10,4 millió magyarországi állampolgár miniszterelnöke kíván lenni. A megalakuló kormánynak meg kell nyugtatni a határon túli magyarokat. Az alapszerződésben rögzíteni kívánják a kisebbségi jogok biztosítását is. - A kisebbségi megmaradás elemi feltétele az autonómia. /Vasárnap (Budapest), júl. 3./

"Júl. 4-én Iliescu elnök sajtóértekezletet tartott, éppen azon a napon, amikor a parlament két háza együttes ülésén megkezdte a hivatalos eljárást az elnöki tisztségéből való felmentésére. Az ellenzék felkérte Iliescut, jelenjen meg a parlament előtt és tisztázza szavait. Az államelnök ennek nem tett eleget, ehelyett levélben fejtette ki, hogy az ellene indult eljárás megalapozatlan. Sajtóértekezletén kitért a magyar-román viszonyra. Megérti a magyar fél törekvését, hogy gondját viselje a határon túli magyaroknak, Románia is ugyanezt teszi, a románok egyharmada is a határokon kívül él, mintegy tízmillió román. Románia arra ösztönzi a határokon túli románokat, hogy legyenek lojális állampolgárok. Az RMDSZ által elfogadhatatlan oktatási törvénytervezetet dicsérte, az RMDSZ-álláspontot "nüanszbeli eltérésnek" nevezte: a legszélesebb lehetőségeket biztosítja a nemzetiségeknek. A határokon kialakult áldatlan helyzetet szakértői illetékesek feladatának nevezte. A magyar kisebbség autonómia-igényében a bantusztanizálódásra való törekvést látja. A helyi autonómia kérdése belügy, szögezte le. /Romániai Magyar Szó (Budapest), júl. 6., Magyar Hírlap, Új Magyarország, júl. 5., az interjú szövege: Dimineata (Bukarest), júl. 9./"

Júl. 13-án Budapesten Gál Zoltán házelnök találkozott az Országházban a közép-kelet-európai országok nagyköveteivel. Magyarország kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minden országgal - főleg Romániával és Szlovákiával megkötni az alapszerződést, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Horn Gyula miniszterelnök júl. 15-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Markó Bélát, az RMDSZ elnökét meghívta, a jövő héten látogasson Budapestre és közösen tekintsék át az RMDSZ új koncepcióját. /Magyar Hírlap, júl. 16./

Nem sétálhattunk, zárkáinkban nem ülhettünk le, nem kaphattunk levelet, emlékezett vissza Vass Kiss Előd, a hét székelyföldi egyike, akik márciusban amnesztiával szabadultak, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Budapesten tartott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform és a Magyarok Világszövetsége. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a strasbourgi emberi jogi bíróságon kezdeményezi a perújrafelvételt, mert mindnyájukat gyilkosokként helyezték szabad lábra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Népszabadság, júl. 16./ Nemzetközi összefogás segítségével kiszabadultak a börtönből, ez csupán az első győzelem, mondta Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője. Iliescu elnök a spontán hatóságellenes cselekményekre, amennyiben azok 1989. dec. 22-én éjfélig zajlottak le, amnesztiát hirdetett, de ezt a román hatóságok csak a románokra alkalmazták. /Magyar Hírlap, júl. 18., Új Magyarország, júl. 18./

Megalakult a Magyar-Román Baráti Társaság budapesti tagozata, a volt Országos Béketanács tagjai, a mostani Magyar Békeszövetség tisztségviselői segítettek és közreműködtek ebben. A budapesti tagozat vezetője dr. Serényi Gusztáv, az országos elnök Iglói Zoltán. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, júl. 19./

Az 1993-ban megalakult Dósa Elek Társaság célja a Budapesten tanuló erdélyi fiatalok szakmai összefogása annak érdekében, hogy a szülőföldjükre visszatérni szándékozókat a közösségi érdekek szolgálatába állítsa. Szakértői anyagokat készítenek az RMDSZ-nek és különböző platformoknak, ismertette munkájukat Markó Attila és Borbély Zsolt Attila. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

A román rendőrség néhány napon belül átadja magyar kollégáinak a budapesti zsidó múzeumból tavaly decemberben elrabolt és egy Bukarest környéki román faluban megtalált műkincseket. /Népszabadság, júl. 22./

"A Curierul Nationalban Nicolae Popa, Iliescu elnök tanácsadója "A jogállam követelményeinek ellentmondó reakciók" címmel, "Az RMDSZ Budapesten tartott törött tükre" alcímmel megrovóan szólt az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Budapesten tartott sajtóértekezletéről, amelyet a televízió közvetített. Szerinte a kegyelmi kérvényekben soha nem szerepelt Cseresznyés Pál esete. /Curierul National (Bukarest), júl. 21., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

A pápa Lucian Muresant nevezte ki a romániai görög katolikus egyház élére, miután elfogadta a 82 éves Alexandru Todea érsek nyugalomba vonulási kérelmét. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Todea agyvérzés következtében megbénult, tolókocsihoz van kötve. II. János Pál pápa Gheorghe Gutiunak, Szamosújvár püspökének érseki címet adott, Ioan Sisistean lett Máramaros új püspöke. Todeát 1950-ben bebörtönözték, 1964-ben szabadult, de továbbra is házi őrizetben tartották. Háza a földalatti egyház központjává vált. 1990-ben a pápa Todea püspököt Fogaras és Gyulafehérvár érsekévé, 1991-ben bíborossá nevezte ki. /Magyar Kurír (Budapest), 161. sz., aug. 5./

A 190 éves Szatmári Egyházmegyét mutatja be az Új Ember, a budapesti katolikus hetilap. Reizer Pál 1990 tavasza óta püspök, azelőtt máramarosi főesperes volt. Hosszú ideig betöltetlen volt a püspöki szék, amióta Scheffler János püspököt bebörtönözték és a börtönben meghalt 1952-ben. A püspöki palota épületét - részben - visszaszerezték. Katolikus gimnáziumi osztályokat indítottak Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. Jelenleg az 19 szeminarista tanul, lesz tehát papi utánpótlás az egyházmegyében. /Új Ember, júl. 24./

Az RMDSZ vezetői júl. 27-én Bukarestben sajtótájékoztatót tartottak, Markó Béla budapesti, Frunda György szenátor strasbourgi, Tokay György képviselő bécsi útjáról számolt be. Frunda György kifejtette, hogy az Európa Tanács tud a romániai kisebbségeket foglalkoztató kérdésekről, a tanügyi törvényről, a kolozsvári magyarellenes akciókról, sajnálattal állapították meg, hogy Románia az utolsó helyen áll az európai konvenciók ratifikálása tekintetében. /RMDSZ Tájékoztató, 334. sz., júl. 27./

"Értésünkre adták, hogy a román-magyar kapcsolatok javítása előfeltétele úgy Románia, mint Magyarország bekapcsolódásának a nyugat-európai struktúrákba. Bár "ez nemigen tetszik nekünk, és gyakran zavar is: Románia útja az Európai Unió felé Budapesten át vezet", ugyanígy Magyarország útja Bukaresten keresztül, nyilatkozta Melescanu külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., Magyar Hírlap, júl. 28./ "

Az RMDSZ bukaresti, júl. 28-i sajtóértekezletén Markó Béla beszámolt Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott budapesti megbeszéléséről. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy kikérjék véleményét az alapszerződés tárgyalásakor. Frunda György képviselő elmondta, hogy az RMDSZ Srtasbourgban jegyzéket nyújtott át az ET közgyűlése parlamenti bizottságának a román külügyminisztériumnak az ET raportőrei jelentését kifogásoló memorandumával kapcsolatban. A bizottság az RMDSZ jelentését ellenszavazat nélkül elfogadta, így a két jelentéstevő /König, Jansson/ még idén visszatér, hogy újból megvizsgálja, miként tesz eleget Románia az ET-ajánlásoknak. - Bécsben, az EBEÉ parlamenti közgyűlésén - éppen Frunda György javaslatára - elfogadták, hogy az önrendelkezési jog nemcsak népeket, hanem népcsoportokat is megillet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

Iliescu elnök a Jurnaul National lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy az alapszerződéssel kapcsolatban Magyarország előző kormánya részéről túl sok volt a spekuláció. Utalt arra, hogy Budapesten a határok sérthetetlenségét a magyar kisebbség kérdésétől tették függővé. Iliescu szerint ezek a kérdések az összeurópai folyamatok szellemében oldódnak meg. A romániai magyar kisebbségnek minden joga megvan. /Jurnalul National, júl. 28., ismerteti: Népszabadság, júl. 29./

Júl. 29-én Tabajdi Csaba államtitkár fogadta az RMDSZ Budapestre látogató küldöttségét. A megbeszélés után Tabajdi kifejtette: vannak olyan pontok, ahol a magyar kormány, illetve az RMDSZ máshova teszi a hangsúlyt, de a lényeges kérdésekben közel állnak egymáshoz. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak ítélte, hogy részt vehetnek a dokumentum kidolgozásában, tartalmi kérdésekre utalva fontosnak tartanák, hogy ezen az úton is megteremtődjék az autonómiaformák létrejöttének lehetősége. Tabajdi Csaba bejelentette: megállapodtak az RMDSZ vezetőivel egy rendszeresen ülésező munkacsoport létrehozásában, melynek első ülése előreláthatólag aug. 5-én lesz. /Magyar Nemzet, júl. 30./

"Tőkés Lászlóval készített interjút a Magyar Hírlap. "Keserűen veszem tudomásul, amikor román uralkodópárti politikusok meghatározóan fontos magyar személyiségektől kellően nem megalapozott ígéreteket kapnak a magyar-román alapszerződés mihamarabbi megkötéséről. Keserűségem fokozódik, ha azt hallom, hogy egyesek túldramatizálják a nemzetiségi konfliktusokat." Arra a kérdésre, hogy közönyössé vált volna a magyar társadalom a kisebbségek gondja iránt, válaszolta: "A kádári rendszer jóléti szemlélettel társult közönyt nevelt ki ebből a társadalomból." "Tragikomikus, hogy időnként Bukarestnek és Budapestnek egy a hangja bizonyos erdélyi kérdések helytelen megválaszolásában. Ezt egyébként elmondhatom a személyem megítéltetéséről is. Megesik, hogy egy héten belül vádolnak nacionalizmussal magyarországi személyek vagy sajtóorgánumok és ultranacionalista román körök is." Sokan hisznek abban, állapította meg az interjú készítője, Pintér Dezső, hogy az európai integrációs folyamatok a normák megvalósítását segítik elő a kifogásolható gyakorlatot folytató országokban. Tőkés válasza: "Nagy hiba lenne, ha a kommunista internacionalizmust valamilyen módon az európai kozmopolitizmus váltaná fel." A képviselőházi tárgyaláson "román ellenzéki barátaink" "a legkisebb engedményt sem voltak hajlandók megtenni a tanügyi törvény számunkra kedvező alakításában." "Trianon a folyamatos jelen, a folyamatos valóság. Erdély elcsatolása Trianon óta folyamatban van. Most veszíthetjük el véglegesen, amikor beolvadunk, amikor elhagyjuk szülőföldünket, amikor feladjuk állásainkat..." - "Az egyházak a folytonosságot és a gyökérrendszert jelentik, amely múltunkhoz kapcsolódva a jövőt is ígéri." /Magyar Hírlap, júl. 30./"

"A Vocea Romaniei kormánylap aug. 11-i száma durva hangú kommentárt fűzött Tőkés Lászlónak a Magyar Hírlapban megjelent interjújához, sérelmezte, hogy Budapest konzultál az RMDSZ-szel az alapszerződés ügyében. A cikkíró szerint a szerződést kormányok és nem politikai szervezetek szintjén tárgyalják. A Dimineata, Iliescu szócsöve szintén az aug. 11-i számában "hungarista következetességet" vetett Horn Gyula miniszterelnök szemére, majd kioktatta a kormányfőt Erdély kérdésében. Budapest állandóan az erdélyi magyar etnikumúak különleges jogaival hozakodik elő, sőt azzal fenyeget, hogy Romániának kellemetlenségei is akadhatnak, ha nem hajlandó engedményeket tenni. A magyarok nem képesek megbékélni a békeszerződéssel. "Álmuk Nagy-Magyarország marad. Mindegy, milyen égisz alatt." "Az egységes és demokratikus Románia ebben a tekintetben semmilyen engedményt nem fog tenni." - A bolgár lapok aug. 11-i száma szerint botrányt keltenek a romániai magyarok autonómia követelésükkel. A román kormánypárt elnökhelyettese abszurdnak nevezte az ilyen követeléseket, hangoztatva, hogy a világ egyetlen civilizált országában sem létezik olyan, amit a magyarok követelnek. - A bukaresti külügyminisztériumi szóvivő szintén abszurdnak nevezte a magyarok követelését. - Magyarország és Románia kapcsolatai még rosszabbra fordultak, amikor a román kormány aug. 10-én elutasította, hogy több jogot adjon a magyar kisebbségnek, tudósít a The Independent aug. 11-i száma. /Népszabadság, aug. 12./ A hivatkozott Tőkés László interjú: Magyar Hírlap, júl. 30."

Péntek János Kolozsváron általános nyelvészetet és etnológiát tanít a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken. A romániai magyarság nyelvhasználatáról, anyanyelv helyzetéről, problémáiról fejtette ki gondolatait Aniszi Kálmánnak. A romániai magyarság nyelvének vannak patologikus tünetei: sorvadásos jellegűek /sorvad, mert funkcionális mozgásterét leszűkítették, kiszorult a közéletből, sőt jórészt az oktatásból is/, keringésiek /nincs állandó kapcsolat a belső változatok között, a szaknyelvek elsajátítása korlátozott, hiányzott a természetes kapcsolat az anyaország és Erdély, valamint az egyes nyelvjárásterületek, nyelvi szigetek között, az egyes területek nyelve elszigetelődött egymástól/, a nyelvi műveletlenségből adódó kevertnyelvűség, az idegen szavak felesleges átvétele, idegen szerkezetek használata. További probléma az obszcén, trágár szavak, vulgarizmusok gyakori alkalmazása. Az intézményesített hazugság a nyelvet is diszkreditálja. - Nyugatról kelet felé haladva az erdélyi magyar nyelvjárások a kiejtés, az artikuláció szempontjából távolodnak az irodalmi nyelvtől, azaz a magyar nyelvi normáktól. Ezzel párhuzamosan, mintegy kontrasztként, érzelmileg egyre dúsabbak, egyre gazdagabbak ezek a nyelvjárások. A Mezőségen a legtöredezettebb a nyelvjárás, itt a legbántóbb a kevertnyelvűség. Nagy nyelvi romlás ment végbe a székely nyelvjárás keleti peremén, ahová a legutóbbi időkig sem jutott el a magyar rádió hangja sem. A városok regionális köznyelve sivár képet mutat. /Magyar Élet (Budapest), 7. sz., júl./

Romániában nincsenek magyarok, itt mindenki román állampolgár, helyesítette a Magyar Narancs riporterét Georghe Funar kolozsvári polgármester, amikor nyilatkozott a budapesti hetilapnak. Az RMDSZ-nek nincs jogi alapja ahhoz, hogy beleszóljon az ásatásokba. Az RMDSZ Budapestről kapja az utasítást, hogy provokáljon etnikai konfliktust, magyarázta Funar. /Magyar Narancs, aug. 4./ A Magyar Narancs megszólaltatta Bogdan Cerghizan kolozsvári tanácsi képviselőt is, aki elítélte Funar tevékenységét, mert az Ceausescu nacionalista politikájának folytatása. /Magyar Narancs, aug. 4./

Ünnepélyes, diadalittas írásokkal emlékezett meg több bukaresti napilap a román csapatok 1919. aug. 4-i Budapestre bevonulásának 75. évfordulójáról. /Magyar Hírlap, aug. 5./