"Az RMDSZ küldöttsége jan. 29-én Brassóban, Ecaterina Andronescu tanügyminiszter jelenlétében tárgyalta az Áprily Lajos Líceumnak önálló magyar tanintézménnyé való alakításának kérdését. Borbély László képviselő, emlékeztetett arra, hogy a líceum problémája a kormánypárttal kötött 2002. évi együttműködési megállapodás egyik fontos pontjaként szerepelt, amelynek értelmében a tanintézmény keretén belül működő román és magyar tagozatok számára külön épületet kell biztosítani. Borbély László elmondta, hogy a kormánypárt vezetőivel, a múlt héten folytatott tanácskozás során döntés született ebben az ügyben. Ennek értelmében a magyar tagozat megkapja a teljes épületegyüttest, a román tagozat számára pedig a jövő hónap folyamán elkezdik egy új oktatási intézmény felépítését, amelyet előreláthatóan 2003 szeptemberében vehetnek át az illetékesek. /Előrelépés az Áprily Lajos Líceum ügyében. = RMDSZ Tájékoztató, jan. 29., 2379. sz./ "

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozott a Krónikának. A legnagyobb bajnak azt tartja, hogy az RMDSZ elszakadt azoktól a szellemi, politikai, erkölcsi gyökerektől, amelyek létrejöttét eredményezték. Egykor az RMDSZ volt a rendszerváltozáshoz a legközelebb álló politikai alakulat, ma viszont a szövetség áll a legközelebb a rendszerváltozást nagymértékben megtagadó posztkommunista Szociáldemokrata Párthoz (PSD) és kormányához.Az 1992-es kolozsvári autonómianyilatkozat hatására az RMDSZ brassói kongresszusa elfogadta a belső önrendelkezési elvet, az autonómiapolitikát, a szövetség vezetése azonban fokozatosan eltávolodott tőle. Az irányváltás döntő mozzanatát a neptuni tárgyalások jelentették. Ezek előrevetítették a hatalommal való elvtelen kiegyezés alternatíváját. A püspök hangsúlyozta, hogy ki kell mondani: folyik Erdély románosítása, folyik a karhatalom és az ortodoxia betelepítése. A "magyarországi kormánypártok közelebb állnak az ellenfeleinkhez, mint hozzánk, határon túli magyarokhoz". Gazda Árpád fölvetette, hogy Tőkés László az utóbbi időben az SZKT ülésein sem volt jelen, pedig ott nagyobb hatásfokkal érvényesíthette volna elképzeléseit.A püspök úgy látta, hogy az RMDSZ kényszerpályára tereli, ha csak az SZKT-n és az Operatív Tanácsban és kizárólag a hivatalos keretek között próbálja érvényesíteni politikai álláspontját. A bírósági beperlést így indokolta: " Abszurd módon az elnyomó hatalom igazságszolgáltatásától kellett kérnem, hogy az RMDSZ-t a maga által szabott pályára, a törvényesség útjára terelje."/Gazda Árpád: Meg kell állapítani a valós diagnózist. Interjú Tőkés László tiszteletbeli elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./"

"A 2300 lelket számláló Küküllőszéplak községet öt falu alkotja: Vajdakuta, Héderfája, Nagylászló, Kislászló és a községközpont. A község lakóinak 40 százaléka magyarnak, ugyanannyian románnak, míg 20 százaléka romának vallotta magát. A lakosság több mint fele mezőgazdasággal foglalkozik. A múlt évben tíz házasságkötést jegyeztek, 15 gyerek született, 47-en hunytak el. Vajdakuta falu ma mindössze 15 lelket számlál, a lakosok városra, nagyrészt Brassóba költöztek. Héderfája művelődési otthonának beszakadt a fedele, ezért volt szükség a javításra. Községszinten 90 százalékban osztották ki a birtokleveleket. A gondot az okozta, hogy az 1991. évi 18-as törvény megjelenésekor a gazdák nem kérték vissza a teljes földterületüket, hogy minél kevesebb adót fizessenek. Viszont földjeiket a mai napig megművelik. A törvény értelmében azonban ezekre a területekre nem állítható ki birtoklevél. Héderfáján a tanulólétszám gyarapodása tette szükségessé az iskola bővítését. Az I-VIII. osztályban magyar anyanyelvű oktatás folyik, s a falubeliek mellett tanulnak itt mikefalvi, abosfalvi, felsőkápolnai, vámosudvarhelyi és kóródszentmártoni gyermekek is. Bordi Zsuzsanna igazgató beszámolt arról, hogy az elemi osztályokba 36-an, V-VIII.-ba 30-an járnak, az óvodások száma 32. Széplakon 95 gyermek jár az I-VIII. osztályba, tájékoztatott Bartha István igazgató. A tavaly végzett nyolcadikosok közül senki nem iratkozott középiskolába, inkább szakiskolában és szaklíceumban tanulnak tovább. Csepán Levente református lelkész Széplakra való áthelyezése után első teendői közé tartozott a templom tatarozása. A gyülekezet lélekszáma 435, kiöregedő, kihaló gyülekezetről van szó. A lelkész tervezi az ifjúsági csoport újraélesztését. Két éve nincs helyi orvosa a községnek. /Gondokkal teli mandátum. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./ "

"Nem írtak arról, hogy a két miniszterelnök diplomáciai sikereként is elkönyvelt kongresszus már messze nem a Brassóban, Marosvásárhelyen vagy akár Csíkszeredában felvetett problémákról szólt. Brüsszel ismételten elkönyvelhette, hogy a magyar-román viszony szépen megoldódott, egymásra talált a két ország vezetősége. Fel sem tűnt a résztvevőknek, hogy Nastase román miniszterelnök alig mondott érdemi dolgot. Csupán annyit, hogy a román állam semmilyen körülmények között nem hajlandó elfogadni a kollektív jogok igényét és a területi alapon létrehozott autonómiát. Tehát semmit azokból az elvekből, amelyek mentén valamikor létrehozták az RMDSZ-t. És Nastase óriási tapsot kapott, jegyezte meg Ilyés Szabolcs. Megszólalt magyarul, leplezve azt az ütést, amit szavai jelentettek.A miniszterelnök szavait csak Eörsi Mátyás kommentálta, aki összekeverte az állami magyar egyetem alapítását újabb magyar szakok létrehozására tett ígéretekkel, reménykeltőnek nevezte Nastase elutasító szavait. Ő látott arra reményt, hogy néhány éven belül majd a román partner is elfogadja a kollektív jogok és az autonómia gondolatát. A kompromisszumokat az RMDSZ mindenkinél jobban meg tudja kötni. Az RMDSZ csak külső egyezményekre hajlandó, a belső ellenzéket már nem tudja elfogadni. Az, aki a valamikori (és a programban még fel nem adott) célok mellett akart állást foglalni, Tőkés László, ellenféllé, mi több, ellenséggé vált. Olyan ellenféllé, akinek már erkölcsi tartását is elítélendőnek állította be a küldöttek többsége.A kongresszus de facto programot módosított, partnert cserélt, és ezzel a kis lépéssel az állítólagos reálpolitika útjára vezette a romániai magyar közösséget. Ilyés Szabolcs: Egy kongresszus margójára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./"

"Nemsokára új magyar nyelvű, erdélyi terjesztésű hetilap megjelenése várható: a brassói Nest Media Kft. ötezres példányszámban szándékozik kiadni az Erdélyi Figyelőt. A tizenhat oldalas, színes képes magazint ugyanaz a Monitorul de Brasov jelenteti meg, amely 1998- 2000 között adta ki átlagban ötezres példányszámban Kovászna megyében a Háromszéki Figyelő hetilapot, amely később napilapként működött. A Monitorul sajtótröszt egyetlen magyar kiadványát két évvel ezelőtt veszteségesnek ítélte és megszüntette a Nord Est Medianet Rt. Az Erdélyi Figyelőt most a sepsiszentgyörgyi Lucian Bitai szervezi, a Kovászna Medianet Rt. volt igazgatója, akit 2000 őszén a Háromszéki Figyelő szerkesztősége azzal vádolt, hogy a kiadvány bevételének nagy részét elsajátította. Egy román nyelvű hetilap kiadására is készülnek Kovászna megyében. Az ortodox húsvéti ünnepekre időzíti megjelenését az Observatorul de Covasna hetilap a sepsiszentgyörgyi Idmix Kft. vagy egy kolozsvári vállalkozás kiadásában. /Domokos Péter: Új lapok indulnak. Két kiadvánnyal gazdagodik Kovászna megye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ "

"A kormány prioritásként kezeli a Brassó-Marosvásárhely- Kolozsvár-Nagyvárad útvonalon haladó autópálya megépítését - jelentette be a parlament előtt febr. 12-én Adrian Nastase, a 2003- 2004-re szóló kormányzati prioritásokat ismertetve. Borbély László RMDSZ-es képviselő elmondta, a képviselőház ipari és szállítási szakbizottsága az RMDSZ kérésére elfogadta, hogy a Bors- Nagyvárad-Kolozsvár sztrádaépítést is helyezzék a szállítási infrastruktúra fejlesztésére kidolgozott törvénycsomag prioritási listájára. Borbély elmondta, a IV-es európai korridor 2015-ig történő kiépítéséről rendelkező törvénycsomagban most két útvonalat tekintenek elsőrendűnek, a már említett Erdélyen átvezető útvonalat és a kormány által múlt héten bejelentett Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest irányt. - Magyarország kinyilvánította egyértelmű támogatását Románia főbb európai közlekedési útvonalakkal való összekötését illetően, erről tárgyalnak Miron Mitrea szállításügyi miniszter közeli budapesti látogatásán. /Incze Ferenc, Salamon Márton László: Prioritás az észak-erdélyi sztráda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./"

"Febr. 11-én a Brassó Megyei Tanfelügyelőségre elé vonult a 6-os számú általános iskolában tanuló diákok szüleinek egy csoportja, követelve, hogy a felújított Áprily Lajos Gimnázium épületébe költözhessenek vissza a románul tanuló diákok. Ígéretet kaptak már régebben, hogy új román iskolát építenek. Andronescu miniszter asszony pár hete látogatta meg az Áprily Lajos Gimnáziumot, s akkor azt mondta, hogy az új román iskola alapkőletételére március elején kerül sor. A háborgó szülők most azzal fenyegetőztek, hogy febr. 17-én a szabad ég alatt az Áprily udvarán fognak "órát tartani", ha nem engedik őket be az iskolába. /(Tóásó Áron Zoltán): Az Áprilyban akarják taníttatni gyerekeiket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Egy évtizede kérik, hogy legyen egyetlen magyar középiskola Brassóban, a román szülők ez ellen tüntetnek, annak ellenére, hogy gyermekeik részére új román iskola épül."

"Mintegy 150 román diák és szüleik tüntettek febr. 17-én Brassóban, az Áprily Lajos Gimnázium épülete előtt azért, hogy a 6-os iskola román diákjai ugyanabban a felújított épületben tanulhassanak márciustól, mint az Áprily diákjai. Az Áprily-gimnázium világbanki támogatásból felújított épületét a korszerűsítési munkálatok 2001-es megkezdéséig közösen használta a két tanintézmény, azóta azonban külön épületbe járnak a 6-os iskola román és az Áprily Lajos Gimnázium magyar diákjai. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter brassói látogatásakor megígérte, hogy szeptembertől kezdődően a 6-os iskola testületileg egy teljesen új épületbe költözhet, a román szülők bizalmatlanok. A sorozatos kudarcok után úgy döntöttek, hogy tüntetést szerveznek az Áprily Gimnázium előtt. 1990 óta harcolnak a brassói magyarok azért, hogy a gimnázium újra magyar legyen. Az épületet egyébként a katolikus egyház visszaigényelte, a restitúciós eljárás folyamatban van. /Román diákok tüntettek Brassóban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./"

"Újabb egy évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást kötött a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ. Az idei együttműködés jegyzőkönyvét Adrian Nastase kormányfő, az SZDP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke írta alá febr. 19-én Bukarestben. Nastase külön kitért arra, hogy a parlamenti kisebbségben lévő SZDP számára elsősorban a törvényhozási többség biztosítása érdekében volt és van szükség az RMDSZ-szel való együttműködésre. Nastase szerint az RMDSZ-szel kötött megállapodásoknak jelentős szerepük volt abban is, hogy ma Románia és Magyarország viszonyának egészen más a légköre, mint korábban; mindkét fél felismerte, hogy csak nyerhet az együttműködéssel. Markó Béla kiemelte, hogy a megállapodásban a speciális romániai magyar igények mellett egyre több az egész romániai társadalom számára egyaránt fontos feladat. Kiemelt figyelmet kaptak az idei együttműködésben az állami és egyházi oktatás kérdései, ezen belül az anyanyelvű oktatás biztosítása minden szinten. Újdonságként a mostani jegyzőkönyv mellett függelékben szerepel, hogy milyen támogatást kap a központi költségvetésből a 16 erdélyi megye, valamint az, hogy milyen infrastrukturális beruházásokat és fejlesztéseket terveznek idén ezekben a megyékben. Borbély László véleménye: jó és vállalható protokollum. A szövegben megjelenik az észak-erdélyi autópálya prioritása, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen két új kar, az egzakt és a humán tudományoké, amelyek a 2003/2004-es tanévben be kell hogy induljanak. A felsőoktatás terén elemezni fogják a kolozsvári zeneakadémián és az agronómián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetemen indítandó magyar nyelvű oktatás lehetőségét. A brassói Áprily Lajos, valamint a szatmári líceum kérdését meg kell oldani. Újdonság, hogy a jövedelmi adó egy százalékát karitatív célokra lehessen átadni az egyházak számára, illetve a kultúra vagy sport támogatására, ugyanúgy, mint például Magyarországon. Tartalmazza a szövetkezeti nyugdíjak megemelését. Az egyházi iskolák esetében, ahol igény van rá, bővítés lehet. A kormánypárt támogatja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát, befejeződik az erdők és földek visszajuttatásának, valamint általában a tulajdon visszaszolgáltatásának folyamata. Megyei szinten hatvan napon belül kell megkötni az együttműködési szerződéseket, ezek pedig részét képezik az országos protokollumnak. /Köllő Katalin: Aláírták az újabb SZDP-RMDSZ megállapodást. Hasznos és eredményes együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"

"Sem a magyar, sem a román diákok nem költöznek be a brassói Áprily Lajos Gimnázium felújított épületszárnyába addig, amíg a román iskola is fel nem épül - jelentette ki Otilian Neagoe Brassó megyei prefektus a román diákok szüleivel folytatott febr. 20-i megbeszélésen.Az Áprily Lajos Gimnázium márciusi átadásáról az idei RMDSZ- PSD országos protokollum rendelkezik, arra azonban nem tér ki, hogy a felújított épületben az átadás után mely oktatási intézmények folytathatják tevékenységüket. A román iskola teljes felépítése leghamarabb őszre várható. Petki Pál, az Áprily Lajos Gimnázium igazgatója megerősítette: a néhány héttel ezelőtti megbeszélésen, amelyen Ecaterina Andronescu tanügyminiszter is részt vett, konkrét ígéretként hangzott el, hogy március folyamán, az épületszárny befejezésekor az Áprily Lajos Gimnázium osztályai birtokba vehetik az épületet. /Lukács János: Senki nem költözik be őszig az Áprilyba. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"

"75 éve született dr. Kovács Sándor muzeológus /Sepsiszentkirály, 1928. febr. 20. - Sepsiszentgyörgy, 1984. febr. 26./, a biológiai tudományok doktora, aki 1961-től a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ természettudományi részlegének első szakmuzeológusa lett. A múzeum ásvány- és kőzettani anyagának revideálására 1964-ben dr. Balogh Ernő egyetemi tanárt és Kónya Ádámot, később, 1969-ben pedig Mészáros Miklós kolozsvári geológust kérte fel. 1948-ban sikerült a múzeumba szállítani az Arad megyei Borosjenőről Diószeghy László már 1931-ben a múzeumnak adományozott lepkegyűjteményét, mely több mint 25 000 példányt foglalt magában. Dr. Kovács Sándor az új leltári jegyzék összeállításával párhuzamosan tudományos kutatómunkát is folytatott. 1981-ben Brassóban tartották az Európai Nemzetközi Paleontológiai Kongresszust. A szervezők dr. Kovács Sándort kérték fel A jégkorszak és állatvilága című kiállítás megrendezésére. Dr. Kovács Sándor tagja volt a Kovászna megyei környezetvédelmi bizottságnak. Ő állította össze elsőként a megye védett területeinek, növény- és állatfajainak, évszázados fáinak és dendrológiai parkjainak listáját. Többévi kutató- és megfigyelő munkát sűrített a részletes Rétyi Nyír-monográfiatanulmányba, ezzel a Rétyi Nyír fölkerült a védett területek országos listájára. Korai halálával nagy veszteség érte az erdélyi magyar tudományos társadalmat. /Kocs Irén muzeológus: 75 éve született dr. Kovács Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./ "

"Febr. 25-én a képviselőházban Kovács Csaba képviselő politikai nyilatkozatban szólt a brassói Áprily Lajos Líceum helyzetéről: a magyar diákok helyszűkében vannak, nem férnek hozzá a laboratóriumi felszerelésekhez, mindez árt az oktatás színvonalának. A brassói magyar közösség joggal kéri az iskola tulajdonjogának visszaállítását. Dr. Garda Dezső képviselő ugyanakkor elhangzott politikai nyilatkozatában felháborodását fejezte ki a Hargita megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal vezetőinek magatartásával kapcsolatban, amiért a csendőrség és a rendőrség igénybevételével akarják rákényszeríteni a lakosságot a kiirtott erdőterületek átvételére, a csutakvizsga és a törvény által előírt más kötelezettségek betartása nélkül. Ezeket az erdőket az erdészeti hivatalok, a prefektúra és a polgármesteri hivatalok klientúrája irtotta ki, s amikor a parlamenti vizsgáló bizottság segítségével sikerült az erdő-tolvajok nyomára bukkanni, a rendőrség megakadályozta a kivizsgálások folytatását, az ügyészség megszüntette a kártevők elleni eljárást. Erdő helyett erdőt kéne visszaadni, nem csutakokat- zárta beszédét a képviselő. (Az RMDSZ-tájékoztató nyomán) /Napirend előtti felszólalások. Megint az Árpily, s megint az erdő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ "

"Hosszú éveken keresztül Marosvásárhelyen Bónis Johanna volt a Maros Megyei Múzeum történelmi részlegének egyetlen magyar nemzetiségű munkatársa. 2002-ben tört meg a jég, akkor vették fel a fiatal középkori régészt, Soós Zoltánt. A múzeum anyaga siralmas helyzetben van. Marosvásárhelyen az első múzeum 1886-ban létesült, a Székelyföldi Iparmúzeum. Trianon után az iparmúzeum tevékenysége megszűnt. Anyagát széthordták, egy részét Kolozsvárra vitték át. 1940-ben próbálták újraindítani a múzeumot. A harmincas években alakult meg az úgynevezett régészeti és néprajzi múzeum, ami román régészeti tárgyakat, emlékeket gyűjtött. A hatvanas években felújították az egykori Székelyföldi Iparmúzeum épületét, abban egyesítették a régészeti gyűjteményt, és megnyílt a tartományi múzeum első kiállítása, ahol már magyar emlékeket is bemutattak. Akkor kezdték el gyűjteni a magyar történelmi anyagot. Dragomán Pál volt az igazgató, Zrínyi Endre is ott dolgozott. Most a történelmi részleg a Kultúrpalotában van, a néprajzi részleg a főtéri Toldalagi-házban, a természetrajzi gyűjtemény maradt az egykori ipartörténeti múzeum épületében. Bónis Johanna 1994-ben rendezett hatalmas céhtörténeti tárlatot, ehhez Kolozsvárról, Brassóból, Nagyszebenből, Szatmárról, Zilahról és más városokból érkezett az anyag. Ezt követte a textilkiállítás, majd a kerámia, fajansz porcelán tárgyak seregszemléje és az órakiállítás. 1997 óta nyaranta helytörténeti kiállítást rendeznek. Magyar restaurátor nincs a múzeumban. Állandó néprajzi kiállítás létezik a Toldalagi-házban, de az anyagban nincs egyetlen magyar vonatkozású tárgy sem, annak ellenére, hogy Maros megyében negyven százalék a magyarság aránya. A néprajzi részlegnek státussal rendelkező magyar munkatársa nincs. /Máthé Éva: Múzeumi tárgyak - hűvös, holt halomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ "

"Somai József közgazdász, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány /ERMACISZA/ és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ elnöke az 50-es évektől 1990-ig a Babes-Bolyai Tudományegyetem kari főtitkári tisztségét töltötte be. 1990-ben az akkori Nemzeti Megmentési Frontban egy magyar csoport is munkálkodott, akik javaslatára Somai Józsefet megyei alpolgármesternek kinevezték. Emellett az RMDSZ szervező titkári szerepét is vállalta. Az RMDSZ 1991-es marosvásárhelyi kongresszusán a frissen létrehozott Országos Titkárság főtitkára lett, az 1993-as brassói kongresszuson pedig az Ügyvezető Elnökség szervezési alelnöki tisztségét kapta meg 1995-ig, a kolozsvári kongresszusig. 1995-ben megszűnt ez a vezető tisztsége, a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja maradt. Markó Béla 1995-ben felkérte Somait, legyen az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi titkára, amit ő négy évre elvállalt. Ugyanakkor az RMDSZ mellett működő Iskola Alapítványt is működtették. Az ERMACISZA a civil társadalmat összefogó szervezet. 1999 februárjában Kolozsváron megtartották az első Civil Fórumot, ezen a magyar civil társadalomnak több mint háromszáz képviselője jelent meg. Fontos a Civil Fórum nevet viselő negyedévi kiadványuk és az internetes levelezőlistájuk, amelynek közel ezer állandó bejelentkezője van. Az erdélyi magyar civil szféra számára létfontosságú az anyaországi támogatás. Az Illyés Alapítvány nélkül a művelődési, oktatási, de a legtöbb civil szervezet is aligha létezne. Ugyanilyen kulcsfontosságú az Új Kézfogás Alapítvány, a Mocsáry Lajos Alapítvány és az Apáczai Alapítvány. A tizenhárom év legnagyobb teljesítménye mindenképpen az önálló magyar magánegyetem létrehozása. Szükség lenne Civil Parlamentre, amely rendelkezik azokkal a struktúrákkal, amelyek révén a civil társadalom képezni tudja magát. Somai három éve az RMKT elnöke is. Indultak bankárképző tanfolyamok, többszemeszteres képzések, szakkonferenciák, tizenkét éve rendszeresen megtartják a Közgazdász Vándorgyűlést, amelyen az utóbbi években több mint kétszáz erdélyi közgazdász jelent meg. Négy éve az RMKT ifjúsági szekciója, a RIF is működik, amely saját szabályzatával, terveivel és rendezvényeivel gazdag életet él. Megjelent két Somai József által társszerkesztett tanulmánykötet is: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából (2001) és a Széchenyi és Erdély (2002). /Civil politikus a pályán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./"

"Márc. 4-én a napirend előtti felszólalások során Kerekes Károly képviselő politikai bírálta azokat a legutóbbi kormányintézkedéseket, amelyek a fogyatékos személyek helyzetét érintik. Az orvosi szakértői bizottságok által, az új besorolási kritériumok szerint végzett felülvizsgálatok következtében egyesek elvesztették juttatásaikat. Dr. Garda Dezső képviselő politikai nyilatkozatában, a márc. 1-jei romániai erdőtulajdonosok brassói közgyűlésének adataira hivatkozva, felsorolta az ott megfogalmazott panaszokat. A képviselő beszámolt az erdészeti igazgatóságok által kezdeményezett bírósági eljárásokról, amelyek révén megpróbálják megakadályozni az erdők jogos tulajdonosaiknak való visszaszolgáltatását. A képviselő szerint a helyi bizottságok olykor megpróbálják eltüntetni az igazoló dokumentumokat. A Kovászna megyei prefektúra által elkövetett törvénytelenségekre hívta fel a figyelmet Tamás Sándor képviselő: a prefektus nem tartja tiszteletben az erdőterületek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó törvényes előírásokat. /Tájékoztató a Képviselőház 2003. március 4.-i plenáris üléséről. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 4., 2404. sz./ "

"Febr. 28-án tartották meg az RMDSZ-tisztújításokat két Brassó megyei településen, Homoródon és Székelyzsomboron. Homoródon, a tavalyi népszámlálás szerint 316 magyar lakos él. Helyben magyar nyelven csak elemi szinten folyik oktatás, aki anyanyelvén akarja folytatni az 5-8. osztályt, majd a líceumot, annak ingáznia kell Kőhalomba, ezért sok szülő nem íratja magyar osztályba a gyermekét. Szász Csaba református lelkész Kőhalomban, januártól pedig beszolgáló lelkész a Homoród mentén. 170 református család lelki gondozásával foglalkozik. Homoródon 80 híve van, de ha a családjaikat is beszámítja, akkor körülbelül 150 személyt ismer, az ottani magyarság felét. Szeretnének egy imaházat építeni. A település határában nincs magyar felirat, s a polgármesteri hivatalon nem is lesz, állította a jelenlegi polgármester. Az évente Székelyzsomboron a brassói Áprily Lajos és a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumok által szervezett tábort a polgármesteri hivatal cserefagerendákkal támogatta. Székelyzsombornak mindössze 500 fő körüli a lakossága. /Tóásó Áron Zoltán: Homoród és Székelyzsombor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök márc. 6-án néhány órát hívei körében töltött Sepsiszentgyörgyön.Albert Álmos területi elnök szerint a Polgári Kör, az ASIMCOV, a Kereszténydemokrata Mozgalom, az alsó-háromszéki polgármesterek, falusi RMDSZ-vezetők amúgy is találkozóra, megbeszélésre készültek. Puskás Bálint szenátor, a Kereszténydemokrata Mozgalom megyei elnöke szerint az egységet meg kell őrizni. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ most sokkal erősebb, mint valaha, figyelemre méltó egyezményt sikerült tető alá hozni idén a kormánypárttal, jó úton haladnak a tulajdonjog rendezése, az egyházi ingatlanok és közösségi javak visszaszolgáltatása terén, az anyanyelvi oktatás kiteljesítése ügyében, elérték, hogy kormányprioritásként kezelik az Erdélyt átszelő autópályát, s rögzítették a Nastaseékkal aláírt paktumban, hogy bármilyen fajta területi, adminisztratív átszervezés csak az RMDSZ támogatásával történhet meg. Vannak, akik szerint egy szűk érdekcsoport kezébe került a szövetség, amely már rég nem követi a közösség hasznát, hanem önös célok nyomában halad. Markó mindezt nem így látja. Úgy véli, az RMDSZ-nek nincs szüksége tiszteletbeli elnökre, a civil társadalomnak, az értelmiségieknek, az egyházaknak, a sajtónak kell ellátnia az ellenőrző funkciót. A Magyar Nemzeti Önkormányzatot deklaráció szintjén létre lehet ugyan hozni, de haszna kevés lesz. Markó arról beszélt, hogy az aggodalom, a rossz közérzet indokolt például Kovászna megyében. Igen magas a munkanélküliség, a prefektúra és a kormánypárt által ellenőrzött intézmények megbénítják az önkormányzatokat, és bizonyíthatóan ellenünk dolgoznak. Olosz Gergely alprefektus leszögezte, hogy a Romániában érvényes törvények Kovászna megyében érvénytelenek, itt nem lehet közös erdőgondnokságokat létrehozni, az egykori állami gazdaságok földjét valós tulajdonosaiknak visszaadni, nem mozdul a magánerdészetek ügye. Demeter János, a megyei tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy 2003. év folyamán az uniótól igen nagy pénzek érkeznek Romániába, sajnos, Bukarestben azon dolgoznak, hogy Moldva, Havasalföld felé irányítsák azokat. Háromszéken nagy mennyiségű földet, erdőt, telket, házakat vásárolnak fel brassóiak, bukarestiek. Ki kell dolgozni Székelyföld regionális fejlesztési politikáját. Szőke György vállalkozó szerint a csúcsvezetésnek lépnie kellene Verestóy szenátor ügyében, akinek rossz híre Focsani-tól Csíkszentsimonig, Bukaresttől Martonosig terjed. Megkérdezte: hogyan harcolnak az RMDSZ-es tisztségviselők a magyar vezetők kinevezéséért, miközben Verestóy szenátor Hungastro nevű sepsiszentgyörgyi cégében mind az igazgató, mind az aligazgató román. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese az RMDSZ értékrendjét firtatva azt kérdezte, melyik lenne az a három feltétel, melynek nem teljesítése a szövetséget partnerével való szakításra bírná. (Markó végül a tulajdon-visszaszolgáltatás megtorpanását, az egyetemi oktatásban kitűzött célok elmaradását, a 2004. évi állami költségvetésnek a magyarlakta vidékekre hátrányos voltát jelölte meg szakítópróbaként.) Tamás Sándor képviselő a megvalósult autonómia szeletének nevezte a 90 000 hektár visszaszolgáltatott erdőt, melynek értéke 400 millió dollár. /(simó): Markó Béla Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./"

"Brassóban a Magyar Kulturális Központban márc. 10-én nyílt a város magyar képzőművészeinek kiállítása. A "seregszemlén" Albert Sándor, Albert Zoltán, Ardeleanu-Kovács Ibolya, Ábrahám Imola, Ábrahám Jakab, Bartha Árpád, Csutak Levente, Dimény András, Ferencz Ágnes, Jakabos Olsefszky Imola, Mattis Teutsch Waldemar, Simó Enikő és Vetró András állítottak ki. /Brassói magyar képzőművészek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./"

"Tőkés László református püspököt meglepte a Március Fórummal kapcsolatos ellenvetés, miszerint szembeállítaná március 14-ét 15-ével. Rámutatott, hogy összeillik március 15-e szellemével a fórum tárgya, a magyar szabadság vagy az önkormányzatiság elve március 15-i forradalmi és szabadságharcos eszmék. A Szent Mihály-templomban ökumenikus ünnepi alkalom vezeti be a fórumot a négy magyar történelmi egyház részvételével. A püspök hangsúlyozta: "be akarjuk vonni a fórum munkálataiba" a teljes erdélyi egyházi, polgári és politikai élet képviselőit. A romániai magyarság nemzeti ügye az 1992-ben a Kolozsvári Nyilatkozatban kimondott belső önrendelkezés, az 1993-as brassói kongresszus által programba iktatott háromszintű autonómia. Az RMDSZ-hez való viszony, mondotta, a kiegészítőlegesség, a másik az együttható jelleg, a komplementaritás és a konvergencia. Nem kell kettéosztani a magyarságot RMDSZ-en belüli és kívüliekre. Markó Béla szövetségi elnök szerint csupán négyszázezerre tehető az RMDSZ-tagok száma. Ha csak a választásra jogosult, felnőtt lakosságot vesszük figyelembe, még vannak legalább hatszázezren, akik nem tagjai az RMDSZ-nek. A politikai pluralitás, sokszínűség jegyében próbálják bevonni Székelyföldtől a Partiumig az egész magyarságot. /Papp Annamária: Összefogni a nemzeti célokért. A Szent Mihály-templomtól a Farkas utcáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"Mind Szovátán, mind Brassóban meglepetés fogadta a hírt, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség (PNA) vizsgálja a fürdővállalat magánosítási ügyét. A bűnügyi feljelentés Adrian Moisoiu Maros megyei PRM-képviselőtől származik, aki szerint az Állami Privatizációs Ügynökség (APAPS) törvénytelenséget követett el a fürdővállalat eladásakor. Moisoiu több ízben hangoztatta, hogy az APAPS átjátszotta a magyarok kezére a céget, melyet valós értékének mindössze 15 százalékáért kínált fel. Török Ernő, a magánosítási folyamatot elkezdő brassói APAPS (akkori nevén FPS) egykori vezérigazgatója fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kivizsgálás beindítása még nem egyenlő a törvénytelenség megállapításával. Wisky Péter, a fürdővállalatot birtokló Salina Invest Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy az általa vezetett cég eddig teljes mértékben betartotta a privatizációs szerződést. Wisky Péter légből kapott információnak nevezte a Romania libera című napilap értesüléseit, miszerint a Salina hajlandó volna borsos áron továbbadni a részvényeit a szállodák eddigi bérlőinek. /Szucher Ervin: Az érintettek nem tudnak a vizsgálatról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./"

"Az RMDSZ programja képezheti az erdélyi magyarság cselekvő egységét, állapította meg Király Károly. Az autonómia tagadásával az RMDSZ politikai passzivitásra kárhoztatta az erdélyi magyarság cselekvő tömegeit. A brassói kongresszus után az RMDSZ belső demokratizálódásának folyamata megtorpant, felerősödött a kizárólagosság, a kollektív vezetés szervei a pártbürokrácia eszköztárává váltak, a vetélytársakat, ellenlábasokat bürokratikus és antidemokratikus intézkedésekkel eltávolították. Király Károly Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Kolumbán Gábort, Jakabffy Attilát, Bardocz Csabát és Csapó Józsefet említette. A Háromszékben megjelent, Üzenet a Székelyföldre című írásában Markó Béla tudatos provokációt emlegetett. Márton Árpád a Romániai Magyar Szó március 5-i rágalmazó hadjáratba bocsátkozik Király Károllyal kapcsolatban: azt állította, hogy Király Károly, jóllehet 1989 decembere után az ország második felelős embere volt, Marosvásárhelyen nem volt ott sem 1990. március 16-án, sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. Bukarestben volt. Király Károly a " kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." Márton Árpád továbbá arra célzott, hogy Király Károly a diktatúra idején magas párttisztségeket töltött be. Király Károly erre válaszolt, felidézve, hogy a Történelmi Magazin /Sepsiszentgyörgy/ 2000. decemberi, 12. számában jelent meg írása Apró lépések és paktumok politikája címen, ebben visszautasította és cáfolta Verestóy rágalmait, megfelelve Verestóy Attilának, Borbély Lászlónak és másoknak, akik az 1989-es fordulat és a marosvásárhelyi márciusi eseményekben érdekeltek. Király Károly sohasem titkolta nómenklatúrás szerepkörért, régi beosztásait. 1990. márciusában minden tőle telhetőt megtett, befolyását és tekintélyét latba vetette magyar emberként, hogy megelőzze a vészjósló és bekövetkezett nemzeti és emberi tragédiát. 1990-ben telefonon beszélte Iliescu elnökkel, Petre Roman akkori kormányfővel, Celac külügyminiszterrel, Domokos Gézával. A két helyi, román és magyar sajtó munkatársaival külön-külön és együtt is békítő megbeszélést tartott. 1990. febr. 5-én, 9-én, 10-én írásbeli tájékoztatót, véleményezést fogalmazott meg Iliescu elnök, a kormányfő és a Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetősége számára. Az 1990. febr. 10-én keltezett, 32-es számú alelnöki átiratban olvasható: ,,Marosvásárhelyen, valamint Maros megyében az utóbbi napokban kritikus helyzet alakult ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Régen városi Ideiglenes Végrehajtó Bizottságának egyik (1990. jan. 31-i) átirata szerint jan. 26-án a városban tüntetés volt, melyen mintegy 500-600, a szomszédos falvakból autóbuszokon hozott személy vett részt, akik a városháza előtt magyarellenes jelszavakat skandáltak: "Magyar vért akarunk inni", "Nem megyünk innen, amíg ki nem irtjuk a magyarokat". Marosvásárhelyen megsemmisítették a municípium kétnyelvű helységnévtábláját, intézmények kétnyelvű feliratait tépték le, még a municípiumi Nemzeti Megmentési Frontét is..." Iliescu elnökkel személyesen beszéltem mindezekről, később az NSZIT Végrehajtó Bizottságában szóvá tette és határozottan kérte az elfajult, nacionalista, sovén, fasisztoid, idegen- és különösen a magyargyűlölet megfékezését, a Vatra Romanesca, Adrian Motiu, Radu Ceontea mesterkedései megzabolázását. Az események előtt, 1990. márc. 15-én több mint egyórás megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. 16-án Marosvásárhelyre hazaérkezve értesült a gyógyszertár körüli provokációról. Sikerült aznapra a vérontást megfékezni. Vasárnap, 18-án az RMDSZ-székházban összefutott Sütő Andrással, Kincses Előddel, Jakabffy Attilával, Tőkés Andrással, Fülöp G. Dénessel és más helyi RMDSZ-tisztségviselőkkel. Nem volt köztük sem Markó Béla, sem Borbély László, természetesen, Márton Árpád sem. Márc. 19-én reggel gépkocsival Bukarestbe indult, a munkahelyére.. Ott, Bukarestben értesült arról, hogy a román hegyi lakók vátrás, szekus, rendőrségi felügyelet alatt buszokkal és teherautókkal masíroznak fényes nappal Marosvásárhelyre. - Király Károly azt kérte, hogy márc. 14-re Kolozsvárra, a Nemzeti Önkormányzat Ideiglenes Tanácsának létrehozására összehívott fórumon az összes szemben álló fél jelenjen meg, s a hozott határozatok a közös akarat kinyilatkoztatásának eredményei legyenek. /Király Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke: Az egység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./"

"Jogerős ítéletben utasította vissza a brassói táblabíróság azt a keresetet, melyben a Bákó megyei tanfelügyelőség a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége betiltását kérte. Több mint egyéves pereskedés után immár harmadfokon is elutasította a bíróság a Bákó megyei tanfelügyelőségnek a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ellen benyújtott keresetét. A tanfelügyelőség szerint a szövetség oktatási tevékenységet folytatott, ehhez pedig a tanfelügyelőség jóváhagyása szükséges. Ezt az igazságszolgáltatás valamennyi szintjén elutasították. Rozsnyai Sándor, a csángószervezet ügyvédje elmondta, a tárgyaláson amellett érvelt, hogy a csángószövetség tevékenysége semmiképpen nem minősíthető oktatási tevékenységnek. A bíróság elfogadta azt az érvelést. Legnyomósabb érve az volt, hogy míg a tanfelügyelőség a csángószövetség beszüntetését kéri, az Európa Tanács éppen a csángószervezetek támogatását ajánlja a román államnak. Bartha András, a csángószövetség elnöke leszögezte: "Mindig is tudtam, hogy nem ütközik törvénybe az, amit tettünk, és a pereskedés csupán a tanfelügyelőség túlbuzgóságának volt a következménye. Továbbra is az a célunk, hogy a magyar anyanyelv oktatását az állami iskolákban tegyük lehetővé a csángóknak." /Gazda Árpád: Folytathatja munkáját a csángószövetség. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./"

"Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke márc. 13-án Kolozsváron megkezdte erdélyi körútját. Kolozsváron a magyar történelmi egyházak vezetőivel tartott zártkörű megbeszélést. Németh Zsolt látogatásának céljáról a következőket nyilatkozta: számos település vezetőjétől kapott meghívást, hogy részt vegyen a március 15-i ünnepségeken, ezért kihasználja az alkalmat, hogy a romániai magyar közélet jeles képviselőivel találkozhasson. Az oktatás területén Németh Zsolt fontosnak tartotta megemlíteni a Sapientia Egyetemet, amely be tudott illeszkedni a felsőoktatási rendszerbe. A külügyi bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a magyar állam anyagi támogatása mellett idővel a román állam is finanszírozni fogja az egyetemet. Hozzáfűzte: a Magyarország által nyújtott évi 2 milliárd forint támogatás nem elegendő, szükség lenne a legalább egymilliárd forinttal megemelt támogatásra. Az egyházi vezetők megfogalmazták aggodalmaikat is, mondotta Németh Zsolt, az állam számos esetben értékesítette az egyházi ingatlanokat, ezáltal ezeket kivonta a visszaadható ingatlanok köréből. Ugyanakkor nehézséget jelent a különböző települések polgármesterei által kiadott véleményezés beszerzése, amelyet csatolni kell a dossziékhoz ahhoz, hogy sor kerülhessen a tulajdon bejegyzésre. Ami a Márciusi Fórumot illeti, Németh Zsolt elmondta: nem lesz jelen, hiszen ma Csíkszeredába várják, de levélben üdvözölte a fórum szervezőit. A Szabadság kérdésére, hogy hogyan tekintik az RMDSZ-szétszakadást, Németh Zsolt elmondta: nincs tudomása arról, hogy az RT az RMDSZ-en belül bármilyen szakadást elő akarna idézni. Az RT nem kíván kiszakadni az RMDSZ-ből. /Köllő Katalin: Növelni kell az EMTE támogatását. A magyar egyházfőkkel tárgyalt Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ A Románia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatokból Németh a konkrétumokat hiányolta. "Sok a beszéd, kevés a cselekedet" - vélte a Fidesz alelnöke. "Alapvető klímaváltozásra volna szükség Romániában a magyar tőkebefektetések tekintetében. A tőkét ugyanis elriasztja, ha különböző politikai követelményeknek kell megfelelnie" - hangsúlyozta. A Fidesz-alelnök példaként említette a szovátai fürdővállalatnak a magyar Salina Rt. általi privatizációja esetét, illetve a Román Kereskedelmi Bank (BCR) többségi részvényeinek az OTP által történő megvásárlásának megakadályozását. Németh Zsolt kifejtette: "A HTMH-ban addig működő hozzáértő szakértői gárdát a Medgyessy-kormány elbocsátotta, így látványosan visszaesett a hivatal szakmai presztízse és tekintélye". Németh Zsolt márc. 14-én a Sapientia Egyetem csíkszeredai székhelyén tartott fórumon vesz részt, majd a kézdivásárhelyi, kovásznai, brassói, sepsiszentgyörgyi ünnepségeken lesz jelen. /Salamon Márton László: Pénzt az EMTE-nek! = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke az egységre hívta fel a figyelmet. Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy bármilyen jellegű tiltakozást nem a nemzeti ünnepen kell kifejezni. Azonban a nemzeti ünnepet nem lehet kisajátítani, választási hadjárat részévé téve megalázni, írta Lukács János. Ezért nehéz megmagyarázni, hogy az egységre szólító díszbeszédekkel ellentétben a hivatalos ünnepeket szervező RMDSZ részéről telefonon "beszóltak" néhány városi szervezethez, és figyelmeztették őket: lehetőleg ne engedjék az ünnepen szóhoz jutni az RMDSZ-szel szembenálló csoportokat, embereket. Megpróbálták ellenőrizni egy Vásárhelyen tanuló egyetemista beszédét, előre elkérték a felolvasandó szöveget, megjegyezve: lehetőleg ne legyen RMDSZ- vagy MSZP-ellenes. Brassóban letiltották Németh Zsolt küldöttét, hogy felolvassa a fideszes politikus beszédét. Aki ugyanarról a forradalomról beszélt volna, mint a többi jelenlevő politikus. Csak éppen nem a hatalom pozíciójából. /Lukács János: A hatalom forradalma. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./"

"Verestóy Attila RMDSZ-szenátusi frakcióvezető erélyes fellépése nyomán a Brassó megyei RMDSZ vezetői úgy döntöttek, Répás Zsuzsa, a Fidesz - Magyar Polgári Párt külügyi tanácsadója nem olvashatja fel azt a beszédet, amit Németh Zsolt Fidesz-alelnök készült a brassói közönség előtt elmondani. Répás Zsuzsa elmondta, Németh Zsolt a délelőtt folyamán részt vett a kézdivásárhelyi és kovásznai ünnepségeken. Nem készült azonban a székelyföldi márciusi télre, és estére lebetegedett. Ezért kérte fel Répás Zsuzsát, hogy olvassa fel beszédét. "Amikor a színházba értem, Verestóy Attila szenátor kivörösödött fejjel kezdett kiabálni, hogy nem fogjuk tönkretenni az ő ünnepségüket, és hogy én nem fogok semmit felolvasni - idézte a történteket. - Én nem vagyok hozzászokva, hogy velem artikulálatlanul ordítozzon valaki. Ez nálunk nem stílus. Pláne nem ordítoznak egy nőre." Répás Zsuzsa elmondta, azt kérte, hogy a brassói meghívók döntsék el: igényt tartanak-e meghívottjuk, Németh Zsolt beszédére akkor is, ha a politikus nem tudja azt személyesen felolvasni. Verestóy szenátor többszöri üvöltözése nyomán a nemleges döntést végül Szakáll András ügyvezető elnök hozta meg. A szenátor kiabálása az előadást is megzavarta. "Nagyon sokan voltak a teremben, ezért az ajtókat nyitva hagyták, s így a terem fele végighallgathatta az egész veszekedést - jelentette ki kérdésünkre Márk Attila előadóművész. - Ez rányomta a bélyegét az egész műsorra. A színpadon is érződött a politikusok által kreált feszültség. Még Vikidál Gyula is azt mondta, ilyen méretű ünneplés esetében ilyesminek nem szabad előfordulnia." Verestóy Attila telefonon felhívta Gazda Árpád újságírót, közölve, nevetségesnek tartja azt a vádat, hogy ő akadályozta volna meg Német Zsolt beszédének elhangzását. "Németh Zsolt eljött Brassóig, de nem jött el a színházba. Utólag pedig elég érthetetlen módon beküldte a titkárnőjét a szöveggel. Nyilván a rendezők döntötték el, hogy Németh Zsolt üzenetét nem olvashatják fel. Ezt a döntést én nagyon helyesnek találtam" - jelentette ki a szenátor. /Gazda Árpád: Botrány Brassóban. Verestóy Attila letiltotta Németh Zsoltot? = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./ Brassóban, márc. 15-én, az 1848-as megemlékezések keretében nem engedték meg az ünnepségről rosszulléte miatt távolmaradt Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság alelnöke kolléganőjének, hogy felolvassa annak beszédét. Későbbi nyilatkozatában Németh Zsolt elmondta, Verestóy Attila volt az, aki megtiltotta a beszéd felolvasását, az RMDSZ szenátora viszont úgy nyilatkozott, Németh személyes felszólalására várt, hiszen szeretett volna reagálni az abban foglaltakra. /Betiltott Németh Zsolt-beszéd Brassóban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./"

"A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 396 millió dolláros készenléti hitel-megállapodás egyik feltételeként Románia vállalta, hogy szeptemberig közel 18 ezer embert bocsát el a veszteséges állami cégektől, hogy ezzel is vonzóbbá tegyék azokat a lehetséges befektetők számára. Ezt a létszámleépítést 22 állami cégnél hajtják végre, amelyek együttes adóssága az állammal és szállítóikkal szemben 18 ezer milliárd lej (547,2 millió dollár) - jelentette be Ovidiu Musetescu privatizációs miniszter. A legtöbb dolgozót, 3500-at, a vajdahunyadi Siderurgica kombináttól menesztenek, egyenként 3000 dolgozót pedig a brassói Roman teherautó gyártótól és a szintén brassói Tractorul traktorgyártótól küldenek el. A brassói Tractorul napi vesztesége mintegy 70 ezer dollár. /19 ezer állami alkalmazottat bocsátanak el. A Nehézgépgyárból 300, a Fortpresből 100 személyt menesztenek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./"

"Németh Zsolt Fidesz-alelnök, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Krónikának kijelentette: elvárja a román kormánytól, hogy lépjen fel az alapvető emberi és kisebbségi jogok csángóföldi megsértése ellen. Elmondta, betegsége miatt nem tudott eleget tenni a brassói magyarok meghívásának. Meglepte, hogy Verestóy Attila annak ellenére szerepelt a brassói megemlékezés szónokai között, hogy az előzetes programegyeztetés során fel sem merült a neve.Német Zsolt minősíthetetlennek tartja azt a hangnemet, amit a munkatársammal szemben Verestóy megengedett magának. Elfogadhatatlannak tartja, hogy Verestóy megakadályozta Németh Zsolt ünnepi beszédének felolvasását. Németh Zsolt érthetetlennek tartja, hogy a szocialista kormány egyetlen vezetője sem jutott el az elmúlt tíz hónapban Székelyföldre. "Egy éve próbálják szétcincálni a státustörvényt, a kedvezménytörvény végrehajtására szükséges pénzösszegeket nem biztosították, 2003-ban 30 százalékkal csökkent a határon túli támogatások költségvetési volumene az előző évhez viszonyítva." Németh Zsolt mostani útján azt látta, hogy az erdélyi magyarság úgy érzékeli, az anyaország elfordult tőle. "Biztosítottam a különböző helyszíneken a hallgatóságot arról, hogy az anyaország nem azonos az aktuális kormánnyal. Az anyaország a maga eszközeivel akkor is támogatta a határon túli magyarságot, amikor kommunizmus volt, és ma is él a közösségvállalás a határon túli magyarokkal. Ha a kormány nem látja el az anyaország feladatait, akkor ezek a polgári erőkre hárulnak." A határon túli egyházi körök azt érzékelik, hogy nem tekinti megfelelő mértékben partnernek őket a magyarországi kormányzat. Németh Zsolt volt a magyar kormány első képviselője, aki ellátogatott a moldvai csángókhoz. Kijelentette: "Elvárjuk a román kormánytól, hogy hathatós intézkedésekkel akadályozza meg az alapvető emberi és kisebbségi jogok sérelmét. A magyar kormánytól pedig azt, hogy egyértelműen kérjen magyarázatot Bukaresttől a külsőrekecsini magyarellenes hangulatkeltés ügyében." /Gazda Árpád: "Van anyaország" Interjú Németh Zsolt Fidesz-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./"

"Megváltoznak a postai irányítószámok. A változtatást elsősorban a küldemények elektronikus feldolgozásának bevezetése indokolja. Május 1-től hatszámjegyűek lesznek a postai irányítószámok a jelenlegi négyszámjegyűek helyett. - Az új irányítószámok első számjegye a postai tartomány számát jelenti, mivel Romániát 10 postai tartományra osztották fel. A második a megye száma, a következő négy pedig a helységé. Hargita megye a brassói tartományhoz tartozik, ennek az 5-ös szám felel meg. A megye helységeinek irányítószámai tehát ötössel kezdődnek. A megyét a 3-as szám jelenti, azaz a második szám a 3. Az új rendszerben az 50 000 lakosnál nagyobb városokban az utcák is külön kódot kapnak, így a számok városon belül is különböznek. Csíkszereda, bár nincs 50 000 lakosa, megyeszékhelyként a megyében egyedül kerül ebbe a helyzetbe. Így például a csíkszeredai Virág utca postai irányítószáma 530130, a Jégpálya negyedé 530133 lesz. Hargita megye többi városában és községében településenként egy-egy irányítószám lesz, amelyek szintén 53-mal kezdődnek. A levelek kézbesítési ideje jelenleg a postai tartomány területén belül a feladás után egy nap, amennyiben a küldeményt a postakocsi indulása előtt teszik postára, a tartományon kívül pedig két nap. Ezek a határidők a munkanapokra vonatkoznak. Márc. 1-től a székelyudvarhelyi 1-es postahivatalban is feladhatók és átvehetők a külföldi csomagok, feladni szerdán 10-12 óra között lehet, átvenni kedden és csütörtökön. /Kovács Attila: Változnak a postai irányítószámok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./"

"Németh Zsolt, a Fidesz Polgári Párt alelnöke megfázására hivatkozva nem mondta el a brassói magyaroknak március 15. alkalmából üzenetét. Előzőleg fel sem merült, hogy Verestóy Attila jelen lesz. "Jelenléte annál inkább meglepett, mert nem kifejezetten vallunk azonos politikai nézeteket" - jelezte Németh Zsolt. Titkárnője közölte, hogy Németh Zsolt megbetegedett. A Romániai Magyar Szó minderről Verestóy Attilát, az RMDSZ szenátusi frakcióját kérdezte. Verestóy hangsúlyozta: "én sem akartam, és nem is szeretnék együtt szerepelni, méghozzá sehol Németh Zsolttal." Németh Zsolt "ne hozza ide azt a gyalázatos szokást, ami ott dívik. Azt, hogy még a nemzeti ünnepen is kétfelé szakad a magyarság." Verestóy leszögezte: "magyarországi politikus, legyen az bárki és bármilyen pártból, vegye csak megtiszteltetésnek azt, hogy egy RMDSZ-rendezvényre meghívják! És ne támasszon feltételeket". Verestóy szerint a brassóiak a "szeretett Dávid Ibolyát látták volna legszívesebben", de az MDF elnöknője elfoglaltsága miatt ennek nem tudott eleget tenni, és akkor Németh Zsolt "gyorsan bejelentkezett". Az ünnepségre megérkezett Németh Zsolt titkárnője, hogy ő beolvasná a beszédet. Verestóy szerint sajnálatos, "hogy éppen azok, akik a magyar nemzet határokon átívelő egységéről szónokolnak nap mint nap, ma nem tesznek mást, mint keményen támogatják azt a mozgalmat, azokat a fórumokat, melyek célja megtörni magyarságunk egységét, valamiképpen létrehozni az RMDSZ úgynevezett alternatíváját." /Gyarmath János: A "pótszónok" begorombult... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"

"Szabó Klára, a szentkeresztbányai városi könyvtár főkönyvtárosa negyvennégy éve gyakorolja hivatását. 1949-ben amikor Szentkeresztbányán megkezdte könyvtárosi munkáját, mindössze 1500 könyv volt, jelenleg 30 ezres az állomány. Az ötvenes években a beszolgáltatással megnyomorították a népet. Ezekben a nehéz években Szabó Klára maga vitte el a könyveket a háziasszonynak. Esténként a fonóban felolvasott könyvekből. A hatvanas években nőtt meg az olvasók száma. A kilencvenes évek elején Balatonboglárral teremtettek testvérkapcsolatot, a bogláriak egy mikrobusznyi könyvet ajándékoztak. Később a Máltai Szeretetszolgálat tizennyolcezer kötettel lepte meg a települést. Amiből több kötet volt, a könyvtáros odaajándékozta a kisebb falusi könyvtáraknak. Az utóbbi időben az egyetemisták bújják a könyvtárat. Filozófiai, pszichológiai, társadalomtudományi könyvek állnak rendelkezésükre. Lexikonokat lapozhatnak fel és a modern számítástechnikai szakirodalom sem hiányzik. A fenti könyveket többnyire magánszemélyektől kapták, magyar turistáktól, nyugati magyaroktól. Sok neves író járt náluk, Kányádi Sándor jött leggyakrabban, járt itt Beke György, Lőrincz György, Magyari Lajos. Horváth Arany, továbbá Demény Lajos és Imreh István professzor. Szentkeresztbánya hétezer lakosából háromezer olvasója, könyvkölcsönzője van a könyvtárnak. Többen elmentek Magyarországra dolgozni, eddig kevesen maradtak kint végleg. Ezen a vidéken ez ősidők óta így megy. Budapest és Bukarest, Brassó és Kolozsvár között szolgáltak, dolgoztak a fiatalok, azután hazajöttek. /Horváth Arany: Könyvtárosi vallomás Szentkeresztbányáról: "Egyik írótól a másikig kenyéren és vízen élünk". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./"