Kötő József máj. 18-án foglalta el közoktatási minisztériumi államtitkári tisztségét. Kötő József Kolozsváron végezte az egyetemet, a magyar szakot, 25 éven át volt Kolozsváron az Állami Színház titkára, majd igazgatója. Tudományos kutató is, megírta Erdély magyar színjátszásának monográfiáját. 1991-től az RMDSZ titkára, 1993-tól a szervezet oktatási, egyházügyi és művelődésügyi ügyvezető alelnöke. Jelenleg Kolozsvárról ingázik Bukarestbe. Államtitkárságán működik a nemzeti kisebbségek oktatásának vezérigazgatósága is, dr. Murvai László vezetésével. Az öt munkatársat foglalkoztató magyar igazgatóság várja, hogy frissiben kinevezett igazgatója, Aranyosi István /Brassó/ elfoglalja székét. Megszületet a 3359. számú miniszteri rendelet, amely kilenc évi huzavona után nemcsak kimondja, hogy a magyar államtitkár felel a kisebbségek oktatásáért, hanem nyolc pontban meghatározza feladatait is. Vitája van viszont, mert Marga miniszteri koncepciója a multikulturalitásnak megfelelő oktatási rendszert veszi alapul, amely szerint a kisebbséget nem illeti meg az önálló intézményalapítás joga. - A kisebbségi oktatás két éves lemaradásban van az országos oktatási reform viszonylatában. A minisztériumi reformbizottságokban ugyanis nem voltak képviselve a kisebbségek. Kötőnek néhány változtatást sikerült elérnie: az országos tankönyvbizottságban újabban jelen van a Magyar Tankönyvtanács elnöke, dr. Péntek János egyetemi tanár, továbbá miniszteri rendelet biztosította, hogy háromtagú magyar kutatócsoport létesüljön Kolozsváron, feladatuk a magyar oktatás bekapcsolása a reform-folyamatokba, sikerült elérni, hogy minden megyei tanfelügyelőségen, ahol magyar oktatási intézmény működik, már van magyar oktatásért felelős szakember. Következne az intézmény-teremtés, de itt nehéz lesz az áttörés. Amennyiben nem lesz áttörés, megkérdőjelezhető az államtitkárság létjogosultsága. Az egyetem kérdésében a multikulturalitás egyfajta kultúrimperializmus. mert csak azt szabad, amit a többség jónak tart. Hiába kérik az önálló Áprily Lajos Líceumot Brassóban vagy Bolyai Líceumot Marosvásárhelyen, a válasz az, hogy a multikulturalitás jegyében egymás mellett élnek magyarok és románok. Kötő a reformok ügyében kitűnően tud együttműködni Marga miniszterrel, de egyetem kérésében nincs egyetértés. Koalíciós egyezség van arra, hogy Kolozsváron az egyetemen belül önálló magyar nyelv és irodalom, néprajz fakultás működjön, a Gheorghe Dima Konzervatóriumban pedig magyar zenepedagógiai szak, de ezt Andrei Marga miniszter nem írta alá. A képviselőházi szakbizottság vitájára a miniszter nem delegálta Kötő Józsefet, ennek ellenére Kötő bejelentette, hogy jelen lesz az ülésen. Itt a miniszter képviselője bejelentette, hogy a multikulturalitás változatában gondolkodnak. Akkor Kötő József felállt és kifejtette: csodálkozik, hogy a minisztérium szembenáll a kormányprogrammal és Kötő bejelentette különvéleményét. Kötő kiemelte, hogy fontosnak tartja a szórványiskolák létesítését, ezt egyházi közreműködéssel kell megoldani. Az új oktatási törvény szerint az egyház megkapja az iskolaalapítás jogát. Falvakban imatermek, ökumenikus művelődési központok létesültek, itt állami fizetésű tanítókkal lehetne iskolákat működtetni. /Faltól falig az iskolától az egyetemig. Dr. Kötő József államtitkár válaszol Barabás István kérdéseire. = A Hét (Bukarest), júl. 23./

Szabó Kati Kurkó Gyárfás emlékezetét kezdte kutatni, aki tizenöt éve, 1983-ban halt meg. Kurkó Gyárfás inkább a lexikonokban szerepel, nem a köztudatban. Kurkó Gyárfás a Magyar Népi Szövetség elnöke volt 1947-ig. 1949-ben megjelent Nehéz kenyér című önéletrajzi regénye. 1949. nov. 3-án letartóztatták a MNSZ több vezetőjével együtt, koncepciós perben elítélték őket. Kurkó Gyárfás 1964-ig börtönben volt, azután engedték szabadon. A hosszú börtönévek alatt megzavarodott, megbomlott elmével élt Brassóban. 1968-ban rehabilitálták. /Szabó Kati: 16 évig hozzátartozói sem tudtak semmit róla /Kurkó Gyárfás, a nép fia/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./ Kurkó Gyárfás /Csíkszentdomokos, 1909. dec. 2. - Brassó, 1983. máj. 21./ elítélt társai sorra kiszabadultak, egyedül ő maradt ilyen hosszú ideig börtönben.

Victor Ciorbea volt kormányfő, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke aug. 12-én Szatmárnémetiben tartott sajtóértekezletén elutasította a kolozsvári önálló magyar egyetem gondolatát, szerinte az önálló magyar egyetemet Brassóban kell létrehozni. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Negyven évvel ezelőtt, 1958. aug. 15-én Brassóban elkezdődött az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezet tagjainak letartóztatása. AZ EMISZ az 1956-os forradalom hírére alakult meg 1956. nov. 5-én. Az egykori katolikus gimnáziumban tanuló fiatalok /alig voltak 15-16 évesek/ megtagadták az orosz nyelv tanulását, s érdeklődni kezdtek a magyarság múltja, kultúrája iránt. A fiatalokat 15-től 25 évig terjedő börtönre ítélték. 1964-ben nemzetközi nyomásra szabadultak ki. Tavaly októberben Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke kijelentette: Erdélyi Történelmi Igazságtételi Bizottságot fognak létrehozni. Ez egyelőre késik. Brassóban egyetlen rendezvénnyel sem elékeztek meg a negyven évvel ezelőtti eseményekről. Az 1958-ban letartóztattok idén májusban tudományos szimpóziumon vitatták meg a történteket. /Letartóztatott fiatalok. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./

Aug. 11-én Marosvásárhelyen Angela Rosca, a köz-és magánterületet kezelő igazgatóság vezetője irányításával a főtéren megjelentek a közrendészet egyenruhásai, hogy felszámolják és elszállítsák az illegálisan elhelyezett újságstandokat. Fazakas Károly Csaba nem engedett a felszólításnak, kétségbeesetten fogta a pultot. Ekkor a közrendészet tagjai hátracsavarták a kezét, földre teperték, megbilincselték, egy autóba tuszkolták és elvitték. Mindezt video- és fényképfelvételek őrzik. Orvosi látlelet igazolja az erőszakot. Később Angela Rosca közölte az újságírókkal, hogy nem történt erőszak, rendet kell teremteni a főtéri újságárusításban. Az előzmény: a polgármesteri hivatal versenytárgyalást hirdetett, ez a magyarfaló helyi román lap, a Cuventul Liber 1997. dec. 31-i számának eldugott sarkában látott napvilágot. A második versenytárgyalás nem zajlott szabályszerűen, emiatt két cég /egyik a Difpres Car, melynek Fazakas Csaba a tulajdonosa/ beperelte a polgármesteri hivatalt. A tárgyalás előtt a polgármesteri hivatalnak nem volt joga egy peres ügyet erőszakosan megoldani. - Fazakas Csaba 1990-ben Marosvásárhelyen elsőként kezdte az újságterjesztést, fokozatosan hozta létre a 17 standból álló hálózatot, 20-25 embernek biztosított megélhetést. - Amikor ez az erőszakos eltávolítás történt, a városi tanács egyik tagja, Dumitru Pop törvénytelenül felépített egy benzinkutat, emellett másik két benzinkútja is illegálisan működik. - Kolcsár Sándort, a Maros megyei RMDSZ elnökét megdöbbentette az alkalmazott erőszak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint össze kell hívni a helyi RMDSZ-frakciót. - A Difpress Car - amely az összes romániai magyar lapot terjesztette -, nehéz helyzetbe kerül. /Tófalvi Zoltán: Kommandósok az újságterjesztésben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18., Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./

"Wolfgang Wittstock, a Német Demokrata Fórum parlamenti képviselője 1948?ban született Brassóban. Elvégezte a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem bölcsészkarának német-román szakát, majd öt éven át tanárkodott. Később újságíróként dolgozott a hazai német nyelvű lapoknál, illetve a nagyszebeni színház német tagozatának volt a dramaturgja. 1992-ben képviselő lett, a kisebbségi frakció tagja és vezetője, aztán az emberi jogi bizottság vezetője. 1996-tól egy időre a temesvári Horst Brück képviselte az NDF-et a parlamentben, ő azonban nemrég diplomáciai szolgálatot vállalt és így újra Wittstock lett a képviselő. A szatmárnémeti svábtalálkozón Thomas Hackl interjút készített a képviselővel, amely a Szatmári Friss Újság hétfői német oldalán jelenik meg. Ízelítőül néhány gondolat: "A kisebbségi képviselő munkálkodásának fő célkitűzése az identitásprobléma, az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra problémáinak megoldása. (?) A történelem és a földrajz anyanyelvi tanítása mellett vagyunk, hangsúlyozva azonban, hogy szükséges az állam nyelvének alapos ismerete is, hisz anélkül szinte lehetetlen eleget tenni a különböző állampolgári kötelezettségeknek. A romániai németség identitásproblémájának kezelése azért elsőrendű feladat, mert egy olyan világban élünk, ahol egyre fontosabbá válik a hagyományok megőrzése és gazdagítása. Hagyomány nélkül nincs jövőkép, jövőkép nélkül pedig a holnap számunkra nem több fenyegető zűrzavarnál. A mai Románia nagy kérdése a magántulajdonnal, a privatizációval kapcsolatos ügyek korszerű intézése. Ebben az ügyintézésben mi hátrább vagyunk szomszédainknál. Nagyon fontosnak tartom, hogy a német kisebbség visszaszerezhesse 1945 előtti jogos tulajdonát, és részese legyen az országos kártérítési folyamatnak. (?) Saját képviselői tekintélyemet igyekszem a német közösség érdekében felhasználni. Elmondhatom, a német képviselőnek tekintélye van mind koalíciós, mind ellenzéki körökben... Megragadok minden alkalmat annak érdekében, hogy a romániai németség problémái minél szélesebb sajtóvisszhangot kapjanak." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17., átvétel a Szatmári Friss Újságból./"

Az RMDSZ Brassó megyei szervezete aug. 19-én tartotta meg Szent István napjának ünneplését. A brassói Áprily Lajos Középiskola díszterme szűknek bizonyult a közönség befogadására. Kádár Sándor bolonyai káplán előadásában Szent István király érdemeit méltatta. Megkoszorúzták az iskola udvarán elhelyezett Széchenyi-emléktáblát. /Hódolat István király emléke előtt. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Nem kell magyar egyetemet létrehozni Brassóban, reagált Ion Diaconescu, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a párt alelnökének, Victor Ciorbeának Szatmárnémetiben tett kijelentésére. Diaconescu szerint egy multikulturális és nem magyar egyetem jöhet szóba, de Kolozsváron és nem Brassóban. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

Nem kíván beavatkozni az egyetemvitába Emil Constantinescu elnök, ennek ellenére kijelentette, hogy a multikulturális egyetem híve és elképzelhetetlennek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását, hiszen ez sértené az egyetem autonómiáját. Constantinescu nem hajlandó kommentálni saját tanácsadója, Zoe Petre véleményét sem, aki Tusnádfürdőn - magánvéleményként - támogatásáról biztosította a magyar egyetemet. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

"Megtörte a hallgatást Emil Dumitru Steanta, a Fekete szokmányosok /Sumanele negre/ félkatonai szabadcsapatok parancsnokhelyettese, aki csapatával Észak-Erdélyben tisztogató akciókban vett részt 1944 és 1946 között. Csapata, akárcsak a többi csapat több kivégzést hajtott végre, majd visszavonult a hegyekbe, ahonnan csapásokat hajtott végre az új hatalom ellen. Végül a szovjetek kezére kerültek, Gavrila Olteanu parancsnokkal helyben végeztek, Steanta börtönbe került. Büntetéséből 18 évet töltött börtönben, 1964-ben szabadult. Éveken át hallgatott, most viszont a National bukaresti lapnak elmondta, hogyan is történt csapatának megalakulása. 1944. szept. 1-én Iuliu Maniu naszódi házában 11 román értelmiségi megalakította a Iuliu Maniu önkénteseinek századát azzal a céllal, hogy Észak-Erdélyt Romániához csatolják. 1944. szept. 14-én 800 felfegyverzett román fiatal indult el Brassóból Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Maroshévíz, Szászrégen irányába. Szárazajta és több hely vérfürdővé vált. A magyar lakosság a szovjetek segítségét kérték, akik megijedtek a "vasgárdista hordáktól". A szovjet hatóságok kiutasították Erdélyből ezeket a szabadcsapatokat. 1944. dec. 14-én Gavrila Olteanu, Paleancu és Steanta bejelentették, hogy a Fekete szokmányosok megkezdik harcukat a bolsevikok ellen. A Graiul sangelui, a Sinaiai Fegyveresek, a Vlad Tepes II. vasgárdista csoport és a Fekete szokmányosok oroszellenes merényleteket hajtottak végre. Steanta kijelentette: "Nem voltunk antiszemiták vagy magyarellenesek, csak a hazánkat védtük." A Fekete szokmányosok kérik rehabilitálásukat és azt, hogy állítsanak szobrot Gavrila Olteanu parancsnoknak. /Megszólal a "Fekete szokmányos". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Rettenetes vérengzések fűződnek ezeknek a szabadcsapatoknak a tevékenységéhez. Szárazajtán lefejeztek ártatlan magyar lakosokat. "

Veszélyben van a brassói magyar nyelvű szakmai oktatás, de most nem a diszkriminatív törvény, hanem az érdektelenség miatt. A magyar szülők gyermekeiket legtöbben az Áprily Lajos Magyar Középiskolába íratta. A túljelentkezés miatt a legtöbbnek nem sikerült a felvételije. Brassóban 1990-ben még 5 iskolában 9 magyar tannyelvű osztály volt, azután sorra csökkent az osztályok száma. Amikorra sikerült végre kiharcolni a magyar nyelvű szakoktatást, nem jönnek a tanulók a szakiskolákba. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 28./

"Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára támadta Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Ábrahám szerint Tőkés Lászlónak mindig kell valaki, "aki ellen rágalommal tud élni. Ezt hároméves tapasztalatom alapján állítom, amikor őt népszerűsítettem a világban, útjait szerveztem, házát építettem Nagyváradon, családját gondoztam..." "Ezért köszönetet nem kaptam, csupán 1993 júniusában ellenem indított rágalmazását, majd pedig 1994-ben büntető eljárás lefolytatását." Ábrahám Dezső idézte, mit mondott Tőkés László az RMDSZ brassói kongresszusán, mivel utasította vissza azt, hogy az RMDSZ elnökévé jelöljék. Egyik indoka az volt, hogy kívülállóként többet szolgálhat. Ez nem vált valóra, ítélkezett Ábrahám Dezső. Ha ez valóra vált volna, az RMDSZ egységben végezhette volna felelős küldetését. /Tehát Tőkés László az egységbontó./ Ábrahám Dezső felidézte a püspök hibáit, majd saját ártatlanságát bizonygatta, idézett a bírósági végzésből, amely őt nem marasztalta el. Hosszadalmas cikkében sort kerített arra, hogy saját tetteit ismertesse: 1990. február 3-án a magyar-román kulturális gálaműsorra "55 román művészt hoztam el - saját költségemen /repülő, étkezés, szállás stb./ - Budapestre, köztük Párizsból a jelenlegi külügyminisztert". Andrei Plesut. Végül Ábrahám szerint az aug. 20-án Tőkés László püspök "a Szent István körmeneten /a legtöbb magyar ember megrökönyödésére/ a magyar miniszterelnök jobbján haladt." Ábrahám még utóiratot is kanyarított, ebben azt állította, hogy Tőkés László Németh Zsolt külügyi államtitkár apját, a néhai Németh Géza tiszteletest is rágalmazta és dorgálta. /Ábrahám Dezső: Tőkés ellenzéki platformot szervez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./ Ábrahám megjegyzését, hogy Tőkés László aug. 20-án, a körmeneten odatolakodott Orbán Viktor miniszterelnök mellé, cáfolja a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24-i száma: Németh Zsolt államtitkár kérte meg Tőkés Lászlót, hogy aug. 20-án Orbán Viktor mellett vegyen részt a körmeneten."

A Brassó megyei RMDSZ elnöksége szept. 1-jei ülésén tárgyalta az Alsócsernátonba összehívott Székelyföldi Fórumon való részvételt. Megoszlottak a vélemények, többen azon voltak, hogy részt kell venni a fórumon, mások ellenezték. Madaras Lázár megyei tanácselnök-helyettes esetleg megfigyelőként venne részt a találkozón, mondván, Katona Ádám és társai szervezte rendezvény nem lehet szervezeti fórum. Végül megszületett a többségi döntés: megfigyelői státussal vesz részt a megyei RMDSZ képviseletében Bálint László református pap és Markó Gábor politikai alelnök. /Markó Gábor: Nem oda... Csernáton. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./

Brassóban, a Reménység Házában tanácskozott 14 erdélyi megye magyar nyelv és irodalom szakfelügyelője, illetve módszertani felelőse. Az oktatási reform gyakorlatba ültetését vizsgálták. Meghatározták a magyar nyelv és irodalom törzsanyagát, illetve a kiegészítő anyagot. A XII-eseknek például a jövőben már nem kell tanulmányozniuk Bartalis János, Horváth Imre, Szentimrei Jenő és Nagy István irodalmi munkásságát. /Reformátorok Brassóban. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./

Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

Az RMDSZ csúcsvezetésének "azon lépése, hogy egyértelműen a kormányból való kilépés megszavazására szólította fel az SZKT-t, bátor és helyzetteremtő lépés volt a sokévi sodródó, eseménykövető politika után. Ez azonban nem akadályoz meg abban, hogy jelezzem az elfogadott határozat néhány fogyatékosságát. Ezek közül első és legfontosabb a felelősség szétkenése." - írta Borbély Zsolt Attila. "Az SZKT által elfogadott nyilatkozat eltereli a figyelmet arról, ami a lényeg: az indokolatlan bizalom-megelőlegezés a politikában kudarcra van ítélve." Nem tartja tisztességesnek azt állítani, hogy nem lehetett előre látni mindazt, ami bekövetkezett, "hogy az RMDSZ helyesen lépett midőn kormánykoalíciót alkotott olyan erőkkel, melyeknek hozzánk való viszonyulását pontosan ismerhettük. Az 1996-ig eltelt 6 esztendő fényesen igazolta, hogy ezekkel az erőkkel mindaddig együtt lehet működni, amíg napirendre nem kerül a nemzeti kérdés. Mert abban a pillanatban az esetek túlnyomó többségében azok oldalára kerülnek, akiket egyébként legfőbb ellenfeleiknek tartanak." A belépéskor kellett volna világosan megszabnia a feltételeket. Borbély Zsolt Attila kifejtette, hogy az SZKT immár 3 éve illegitim (a brassói RMDSZ-kongresszus határozata szerint belső választások eredményeként kellett volna összeállnia az SZKT-nak. "Mi lenne, ha a csúcsvezetést a nemzet érdeke mozgatná? Mindenekelőtt lemondana, anélkül, hogy tagjai újra jelöltetnék magukat, hisz testületileg alkalmatlannak bizonyultak a rájuk bízott feladat végrehajtására. De hagyjuk számításon kívül a teljességgel kizárt lehetőségeket." - írta Borbély Zsolt Attila. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és a Reform Tömörülés SZKT elé terjesztett állásfoglalása javasolta a felelősség megállapítását, a továbblépés lehetséges irányainak elemzését, valamint a rendkívüli kongresszus összehívását. Az SZKT-határozat tétovaságának dacára Borbély Zsolt Attila úgy látja, "esély van arra, amit Markó Béla ismételten hangsúlyoz: az egységes cselekvésre. A "program s az alapszabályzat be nem tartása idézte elő a mai kritikus helyzetet s tette nélkülözhetetlenné a tagságot megszólító Csernáton-típusú népgyűlések szervezését." /Borbély Zsolt Attila: Kormányon kívül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

A házszabály értelmében a képviselőházban a sürgősségi kormányrendeletet kötelezően gyorsított eljárással, 48 órán belül kell a képviselőknek megtenni módosító javaslataikat és ezt követően három napon belül a szakbizottságnak véglegesítenie kell a jelentést. Ennek ellenére - saját házszabályát figyelmen kívül hagyva - hét hónapja ül az oktatási kormányrendeleten az oktatási bizottság. A házbizottság egyetlen esetben sem figyelmeztetett a mulasztásra. Mindezek miatt szükséges volt az, hogy az RMDSZ szept. 30-ig adjon időt a döntéshozatalra, magyarázta Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke. A koalíciós pártelnökök még mindig nem beszélnek önálló magyar egyetemről. Asztalos politikai cinizmusnak nevezte azt a módosítást, hogy állami költségvetésből nem engedélyeznek önálló magyar egyetemet, ugyanakkor magánerőből megengedik ezt. A koalíciós partnerek az időhúzásra törekednek, így Diaconaescu Brassóban létesítendő magyar egyetemről beszélt /senkivel sem konzultálva/, más Marosvásárhelyen multikulturális egyetem javaslatát vetette fel. Céljuk: megfoghatatlanná tenni a valamikori egyértelmű ígéretet. Nemzetállamban gondolkodnak, ebben nincs helye a kisebbségnek. Jól tudják, ha egy közösséget sikerül megfosztani szellemi elitjétől, akkor manipulálható tömeggé válik. Szükség van a magyar kormány segítségére. Az új magyar kormány beiktatása óta több egyértelmű politikai üzenet érkezett: az egyetemalapításban "támogatnak bennünket". /Rostás Szabolcs: Akkor is, azért is! Beszélgetés Asztalos Ferenccel, a képviselőház oktatási bizottságának alelnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 15./

Szenátusi felszólalásában Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a parlamentből való eltávolítását, Tőkés László kitoloncolását, Csapó József parlamenti immunitásának felfüggesztését követelte, valamint azt, hogy vezessenek be szükségállapotot Hargita és Kovászna megyében. Tudor szerint ami Alsócsernátonban történt, az valóságos hadüzenet az egységes nemzetállam ellen. Különösen dr. Csapó József szenátort ítélte el, aki Csernátonban a székelyföldi autonómiáról beszélt. Ezért követelte Tudor szenátor Csapó József és az Alsócsernátonban megjelent képviselők mentelmi jogának felfüggesztését. Csapó szenátor élni kívánt a replika jogával, de ezt a házszabály nem teszi lehetővé. Csapó ezért a jövő héten szintén politikai nyilatkozattal fog válaszolni. Csapó József a Brassói Lapoknak kifejtette, hogy Corneliu Vadim Tudor állításainak mindegyike szemenszedett rágalom, hiszen a csernátoni határozatok nemzetközi egyezményekre épülnek. Tudor állásfoglalása jelzi, hogy Romániában továbbra sem lehet arról szó, hogy a kisebbségeket egyenlő állampolgárnak tekintsék. /Béres Katalin: "Rendet" teremtve. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

Szept. 20-án Nagybányán és Koltón fog énekelni a templomban Márk Attila brassói római katolikus fiatalember. Márk Attila focista volt, de egy baleset következtében abba kellett hagynia a sportot. Vallásos tárgyú verseket megzenésíti és azokat gitárral előadja. Kazettáinak nagy sikere volt, hamar elfogytak. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18./

Ferenczi István /Kolozsvár/ régész, nyugalmazott egyetemi tanár Budapesten tartott előadást A nagyfejedelemség-kori kelet-magyarországi határvédelem kérdései címmel ápr. 23-án, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület havonta Budapesten rendezett előadásai keretében. Ferenczi kifejtette, hogy a magyar fejedelmek korában a keleti végek tájékán védelmi vonal épült ki töltésekkel, földvárakkal Nagybánya környékétől Brassóig, először a besenyő betörések elhárítására. 1091-től, Szent László király uralkodásának utolsó és Kálmán királyságának első éveiben kővárakkal is megerősítették a védelmi vonalakat. Ferenczi felsorolta a honfoglaló magyarok eddig feltárt erdélyi temetőit: Déva, Szászváros, Székelyderzs, Marosgombás, Gyulafehérvár /3 temető 3-400 sírral/, Kolozsvár /3 temető/, Kolozsmonostor és Várfalva. /Ferenczi professzor kitart elmélete mellett. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Okt. 1-jén Tempfli József megyéspüspök felszentelte Nagyváradon a Fehér Dezső Sajtóklubot. Az ünnepség során Péter I. Zoltán bemutatta a Százéves Napló című jubileumi kiadványt. Okt. 2-án a lapkiadók megalapították a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületét és megválasztották az igazgatótanácsot, tagjai: Gellérd Lajos /Brassói Lapok/, Hecser Zoltán /Hargita Népe, Csíkszereda/, Králik Lóránd /Bihari Napló, Nagyvárad/, Makkai János /Népújság, Marosvásárhely/, és Torma Sándor /Háromszék, Sepsiszentgyörgy/. Az igazgatótanács elnöke Králik Lóránd lett. /Százéves a Napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

Először rendezett a bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatal és megyei tanács Brassóban Kisebbségi Napokat. Okt. 3-án kezdődött meg, a tanács dísztermében. A rendezvény Carmen Petrescu, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatónője nyitotta meg. Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium kisebbségi hivatalának tanácsosa is tartott előadást. Elmondta, hogy jó ez a kezdeményezés, akkor lesz hasznos, ha lesz folytatása. Csortán is hangsúlyozta a magyar egyetem jelentőségét. /Tóásó Áron Zoltán: Kisebbségi Napok Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levelet juttatott el a Brassói Lapok szerkesztőségébe, amelyben bírálta az RMDSZ-vezetés egyetemügyben hozott döntését. Az RMDSZ vezetői kedvezően fogadták a Petőfi-Schiller egyetem létrehozásáról szóló kormányhatározatot, Tőkés László szerint azonban érdemi változás nem történt. A 36/1997-es sürgősségi kormányrendelet már a képviselőházban elakadt, a magyar egyetem törvényes garanciáit nem teremtették meg. "Csak furcsállni lehet Kötő József RMDSZ-államtitkár vélekedését, hogy a magyar-német egyetem modellértékű lehet. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter azzal a Marga miniszterrel karöltve dolgozta ki a Petőfi-Schiller egyetem iratát, akinek tisztségéből való eltávolítását maga Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke követelte." "Ki adott felhatalmazást Tokay Györgynek egy ilyen tervezet vállalására"? - tette fel a kérdést Tőkés László. "Távlatilag csakis akkor érhetünk el eredményt, hogyha eredeti célkitűzéseinkhez következetesen ragaszkodunk" - állapította meg a püspök. /Tőkés László levele - Kritikusan egy kormány- és egy OT-határozatról. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 9./"

Tokay György kisebbségvédelmi miniszter okt. 7-én átiratot küldött Andrei Marga közoktatásügyi miniszternek, amelyben a Petőfi-Schiller magyar és német tannyelvű multikulturális állami egyetem felállítására vonatkozó 1998/687. sz. Kormányhatározat 2. cikkelyének megfelelően, a magyar és német egyetemi közösségekkel való konzultáció alapján javaslatokat tett az egyetemalapítást előkészítő jelentés kidolgozására felállítandó munkacsoport összetételére vonatkozóan. Átiratában Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a létesítenő egyetem ideiglenes vezetőségébe a következőket javasolta: Karl Singer egyetemi tanár (Temesvári Közgazdaságtudományi Egyetem), Dieter Simon egyetemi tanár (Brassói Egyetem), Néda Árpád egyetemi tanár (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem), Hollanda Dénes - egyetemi tanár (Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem), Horváth István - egyetemi adjunktus (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem). Tokay György ugyanakkor javasolta a tíz tagú bizottságba a Közoktatásügyi Minisztérium Kisebbségi Oktatási Főosztálya, Felsőoktatási Főosztálya, illetve Német Nyelvű Oktatási Igazgatósága részéről Murvai László vezérigazgatót, Constantin Bratu vezérigazgatót, illetve Cristina Cosmatu igazgatót. A 10 tagú munkacsoport kiegészítése végett két másik személyre vonatkozó javaslatot Andrei Marga minisztertől vár a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 9. , 1344. sz., Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében idén ötödik alkalommal rendezték meg Brassóban a Bartalis János Szavalóversenyt okt. 9-11-e között. A rendezvény az 1997-ben 19 évesen elhunyt Mikó András Befejezetlen történetek című antológiájának bemutatójával, valamint munkásságának méltatásával nyitotta meg Orbán János Dénes, az Előretolt Helyőrség című folyóirat főszerkesztője. /Tóásó Áron Zoltán: Az V. Bartalis János Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Az 1956-os magyar forradalom hatására Brassóban fiatalok létrehozták a Román Ifjúság Gárdáját, vezetőjük Nicolae Vlad volt. Legtöbbjük Brassóban érettségizett. 1958 júniusában letartóztatták őket, a perben 15 fiatalt ítéletek el. A vezető 25, a többi 15-20 év közötti ítéletet kapott. A szamosújvári börtönben rettenetes állapotok voltak, verték a rabokat, 14-16 órát kellett dolgozniuk. /Egy más ifjú gárda. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 16-22./

"A Reform Platform rendezvényéről jelentette ki Borbély Zsolt: "az a tény, hogy a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára megtisztelt jelenlétével rendezvényünket, önmagában rangot ad ennek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levélben üdvözölte kezdeményezésüket és magyarországi gazdasági szakemberek is itt voltak. A jelenlévők egyetértetek azzal a programmal, amelyet Borbély Zsolt így fogalmazott meg: Vissza a programhoz. Németh Zsolt mondta, hogy az RMDSZ programjának egyetlen pontja sincs, amelyet ne támogatna a magyar kormány. A románsággal kapcsolatban sikeresnek nevezhető Frunda György kampánya, hozzásegített ahhoz, hogy a román közvélemény meggyőződhessen arról, nem az a cél, amit a jelenlegi ellenfél állít. Kompromisszumra van szükség a román fél akarata és az ideális megoldás között. A román fél a beolvasztásra törekszik nyolcvan éve, a járható út az autonómia, amilyen például Dél-Tirolban van. Borbély hangsúlyozta, hogy erő felmutatása nélkül nem lehet politizálni. "Az RMDSZ erőt tud felmutatni közössége megszervezésével." A Brassóban tartott kongresszuson bekerült a programba az erők fölmérése, de ezt a jelenlegi vezetés nem teljesítette. Jelenleg az emberekben olyan mértékű a csalódottság, "hogy nagyon nehéz őket megszólítani." /Csomafáy Ferenc: Megtalálni a kölcsönös engedményeket? - Reform Platform utáni beszélgetés Borbély Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

"Történelemkönyvek - ismeretforrás és sztereotípia teremtő címmel történész konferenciát tartottak a hét végén Brassóban. Wolf Rudolf történész, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója elmondotta: a jelenlévők elsősorban a történelem-tantervről tárgyaltak, ugyanis a Tanügyminisztérium által kibocsátott új tanterv szerint a líceumokban a történelmet heti egy órában kötelező oktatni. A jelenlévők erre vonatkozóan megfogalmaztak egy javaslatot, amelyben kérik a Tanügyminisztériumtól, hogy a történelmet heti két órában tanítsák. A jelen lévő magyar történészek azt szorgalmazták, hogy kerüljenek be mindegyik fejezetbe azok az alcímek, amelyek a nemzeti közösségek, a magyarság, a németek hagyományaira vonatkoznak. Így ebben a tantervben, amelyet a szakminisztérium elé fognak terjeszteni jóváhagyás végett, a kisebbségek úgymond "helyükre kerülnének" végre - mondotta Wolf Rudolf. /Javaslat új történelemtankönyvekre. "Helyükre kerülnek" a nemzeti közösségek? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./"

Megalakulásának 139. esztendejében, 65 évvel az első Sepsiszentgyörgyön tartott vándorgyűlése után az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszatért Háromszékre: okt. 23-án a városban tartotta az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya éves vándorgyűlését. A tudományos ülésszak címe: Örökös válaszúton - 1956. Kónya Ádám a Cimbora-olvasó Maléter Pál és Benedek Elek kapcsolatáról, Gagyi Balla István pedig /felolvasták/ 1956 Sepsiszentgyörgyön, a Székely Ifjak Társasága történetének tükrében címmel tartott előadást. Benkő Levente bemutatta Volt egyszer egy 56 című, a Háromszék Lap- és Könyvkiadó gondozásában /H-Press Kiadó/ megjelent könyvét. Ezután két szakosztályban folyt tovább a vándorgyűlés, amelyen az 1848-as szabadságharcra emlékeztek. A Kor és forrás témakör előadásai dr. Egyed Ákos történész, a Hősök és emlékeké dr. Csetri Elek irányításával hangzottak el. A részvevők megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt gróf Mikó Imre dokumentációs emlékkiállítást. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24., az előadások felsorolása: okt. 22./ Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című könyvéből vett részlettel emlékezett a forrdalomra a brassói hetilap. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./

"Okt. 21-én tárgyalta a képviselőházi oktatási szakbizottság a vallásoktatás szabályozását. A vitára meghívták a romániai történelmi egyházak vezetőit. A képviselők indulatos kitörésekkel elutasították azt, hogy oktatási intézmények egyházi iskolák legyenek és állami támogatásban részesüljenek. Petre Turlea képviselő kijelentette, hogy az államosított magyar egyházi iskolák mind a román államot illetik, a magyarság egyetlen ingatlanra sem támaszthat jogot. Nemcsak az ellenzékiek voltak elutasítóak, egyenesen a Demokrata Párt képviselője terjesztette be azt a módosító indítványt, hogy egyházi iskolák csak magániskolák lehetnek és ezt a bizottság megszavazta. Anghel Stanciu /Nagy Románia Párt/ bizottsági elnök keresztülvitte azt az indítványt, hogy a multikulturális egyetem oktatási nyelve román, a világnyelvek és a kisebbségek nyelve. Ezt a magyarellenes indítványt is megszavazták. /Béres Katalin: A Képviselőház Oktatási Bizottságában kisemmizték a templomot s az iskolát... = Brassói Lapok (Brassó), okt. 30./ Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek elmondta: az egyházak képviselőinek jelenlétére azért volt szükség, hogy ország-világ előtt elmondhassák, nem az egyházak háta mögött döntöttek. Bántó volt azt hallani, nyilatkozta az érsek, hogy a felekezeti iskola az egységes román állam megosztását jelentené. "Az ortodox román képviselők nem a katolikus, a református, az evangélikus iskola, hanem a kisebbségek nyelvén működő tanintézetek ellen szavaztak. /Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek exkluzív nyilatkozata. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 30./"