Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Branyiszkó (SVK)
2 tétel
2004. augusztus 26.
Nagykárolyban a valamikori piarista rendház épületének a falára olyan márvány emléktábla kerül vissza újra, amelyet eredetileg 1901–ben helyeztek oda, az első világháború után leszerelték, 1941–ben újra visszatették, majd a második világháború után ismét eltüntették. Az emléktábla immár harmadik alkalommal történő leleplezését aug. 29-én tervezik. Visnyai Csaba, a nagykárolyi Római Katolikus Líceum igazgatója elmondta, hogy a márványtábla nemrég került elő. A Megyei Műemlékvédő Bizottság jóváhagyásra várnak. Nagykárolyban tanárkodott 1775–76–ban Révai Miklós (1750–1804) nyelvtudós, aki "Elaboratior grammatica hungarica" című munkájával új korszakot nyitott a nyelvtudományunkban. 1849–50–ben pedig Erdősi Imre, a branyiszkói hős volt Nagykárolyban kegyesrendi tanár, aki mint Guyon katonai lelkésze, a branyiszkói ütközetben a sereg élére állott és nagyban elősegítette a győzelmet. Kettejük nagykárolyi tartózkodását örökíti meg márványtábla: RÉVAI MIKLÓSNAK, nemzeti nyelvünk nagy újjáalkotójának, és ERDŐSI IMRÉNEK, a branyiszkói hősnek, kik e ház lakói voltak, emlékezetükre létesítette ezen táblát a "Nagy–Károlyi Kölcsey–Egyesület. 1901 julius 2–án." /Nagykároly: Márványtábla a társház falán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 26./
2013. december 18.
Könyvsorozat 1848 emlékhelyeiről
Könyv formájában is megjelenik Katona Tamás és Ráday Mihály Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei címen tizennégy éven át futó televíziós műsorának anyaga, a Corvina Kiadó által gondozott könyvsorozat első kötete a szabadságharc eseménytörténetét dolgozza fel.
A magyar történelemből 1848-at lehet leginkább szeretni, ezzel a korszakkal lehet a legjobban azonosulni – mondta el az Események és helyszínek címet viselő első kötet hétfői budapesti bemutatóján a televíziós sorozat ötletgazdája.
Ráday Mihály felidézte: a júniusban elhunyt Katona Tamás történésszel 1988-ban kezdték a szabadságharc emlékhelyeit végigjáró, több mint 40 adást megélt műsorfolyamot, melybe később a szintén történész Csorba László is bekapcsolódott, aki most a könyvsorozat szerkesztését is vállalta.
Az első kötet olvasói többek között megtudhatják, merre néz Jelasics Zágráb főterén, miért dobta a hóba a keresztet Imre atya Branyiszkónál, hol sebesült meg Görgey Artúr, mi történt Nagyenyednél, vagy hogy miként kerültek elő a vízaknai csata holt honvédei a sóbányából.
Ráday Mihály hangsúlyozta: a sorozat, csakúgy mint egykor a tévéműsor, vállaltan "sztorizós, anekdotázós", ez azonban nem öncélú, tapasztalataik szerint ugyanis a sok lexikális adat mellett így sikerült közelebb vinni a nézőkhöz a történelmet.
Csorba László a műsorfolyam kapcsán Olaszországot, Európa több más területét és Észak-Amerikát járta be Ráday Mihállyal. Mint a történész elmondta, a könyvsorozat szerkesztésekor kettős szerkezetet gondoltak ki: az első rész nem földrajzi alapon, "a történetet folyton újrakezdve", hanem kronologikusan tekinti át a forradalom és szabadságharc legfontosabb eseményeit.
A könyvben a Katona Tamás és Ráday Mihály által a tévéműsorban elmondottakat gyakran rövid szerkesztői átkötő szövegek fűzik össze, és 456 kép mutatja be a történelmi események színhelyeit, főszereplőit, emlékhelyeit. Ráday Mihály beszámolója szerint az emigráció történetének elbeszélésénél a 3-4 kötetesre tervezett sorozat már áttér a földrajzi megközelítésre.
Népújság (Marosvásárhely)
Könyv formájában is megjelenik Katona Tamás és Ráday Mihály Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei címen tizennégy éven át futó televíziós műsorának anyaga, a Corvina Kiadó által gondozott könyvsorozat első kötete a szabadságharc eseménytörténetét dolgozza fel.
A magyar történelemből 1848-at lehet leginkább szeretni, ezzel a korszakkal lehet a legjobban azonosulni – mondta el az Események és helyszínek címet viselő első kötet hétfői budapesti bemutatóján a televíziós sorozat ötletgazdája.
Ráday Mihály felidézte: a júniusban elhunyt Katona Tamás történésszel 1988-ban kezdték a szabadságharc emlékhelyeit végigjáró, több mint 40 adást megélt műsorfolyamot, melybe később a szintén történész Csorba László is bekapcsolódott, aki most a könyvsorozat szerkesztését is vállalta.
Az első kötet olvasói többek között megtudhatják, merre néz Jelasics Zágráb főterén, miért dobta a hóba a keresztet Imre atya Branyiszkónál, hol sebesült meg Görgey Artúr, mi történt Nagyenyednél, vagy hogy miként kerültek elő a vízaknai csata holt honvédei a sóbányából.
Ráday Mihály hangsúlyozta: a sorozat, csakúgy mint egykor a tévéműsor, vállaltan "sztorizós, anekdotázós", ez azonban nem öncélú, tapasztalataik szerint ugyanis a sok lexikális adat mellett így sikerült közelebb vinni a nézőkhöz a történelmet.
Csorba László a műsorfolyam kapcsán Olaszországot, Európa több más területét és Észak-Amerikát járta be Ráday Mihállyal. Mint a történész elmondta, a könyvsorozat szerkesztésekor kettős szerkezetet gondoltak ki: az első rész nem földrajzi alapon, "a történetet folyton újrakezdve", hanem kronologikusan tekinti át a forradalom és szabadságharc legfontosabb eseményeit.
A könyvben a Katona Tamás és Ráday Mihály által a tévéműsorban elmondottakat gyakran rövid szerkesztői átkötő szövegek fűzik össze, és 456 kép mutatja be a történelmi események színhelyeit, főszereplőit, emlékhelyeit. Ráday Mihály beszámolója szerint az emigráció történetének elbeszélésénél a 3-4 kötetesre tervezett sorozat már áttér a földrajzi megközelítésre.
Népújság (Marosvásárhely)