Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Borszék (ROU)
176 tétel
2001. július 18.
"Az Apáczai Közalapítvány jóvoltából 28 Kárpát-medencei testnevelő tanár vehetett részt a budapesti Testnevelési és Sporttudományi (TF) Továbbképző Intézet égisze alatt megszervezett intenzív képzésen. Változatos volt az anyag: testnevelés-elmélet és -módszertan, pedagógia, sportkommunikáció, atlétika, aerobik, labdajáték, gimnasztika stb. Elsajátították a szabvány magyar kifejezéseket, ami azért is nagyon fontos, mert eddig mindenki szabadon fordította ezeket. Sok szemléltető anyagot kaptak. /Farkas Aladár, Borszék: Felejthetetlen élmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"
2001. július 24.
"Megjelent a Források, a Borszékért Alapítvány közérdekű lapja legújabb száma. Ebben emlékező írás: Millennium - a magyar évezred. Arról is hírt ad a kiadvány, hogy megalakult a Borszéki Vendégvárók Szövetsége. /Megjelent a Források. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./"
2001. szeptember 24.
"A Csíki Magánjavakat közel tízezer hektár erdős terület illeti meg, több villa tulajdonjoga Borszéken és Tusnádfürdőn, valamint több csíkszeredai épület. Az elmúlt hétvégén megtartott ülésén a Csíki Magánjavak igazgatótanácsa megválasztotta háromtagú vezetőségét Hajdu Gábor elnök, Garda Dezső alelnök és Ráduly Róbert Kálmán jegyző személyében. Áttekintették az eddigi közel másfél éves tevékenységet. Az elmúlt időszak legfontosabb feladatai közé tartozott a 2000/1-es törvény alapján az erdős területek visszaigénylése. Hajdu Gábor elmondotta, hogy Gyergyóban kevesebb együttműködésre számíthattak. A gyergyói területek sorsa sem tisztázott. A Csíki Magánjavak igazgatótanácsa egyúttal felhívással is fordul a lakossághoz: akinek adatai, információi, bizonyító iratai vannak a birtokában a Csíki Magánjavak vagyonára vonatkozóan, azok a csíki RMDSZ-hez vagy személyesen az igazgatótanács tagjaihoz forduljanak, hogy a szükséges telekkönyvi azonosítási munkálatokat elvégezhessék és az eljárásokat megindíthassák. /(Daczó Dénes): Új vezetőség a Csíki Magánjavaknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"
2002. április 26.
A Ditróban tanuló 17 óradnai középiskolást és óradnai mentorukat, Bauerné Madarász Ilona tanárnőt felszólította a Puskás Tivadar Középiskola igazgatósága, hogy május 1-jéig fizessék ki a bentlakási és ellátási költségeket, különben kénytelenek felmondani a tanulóknak. Az eddig alapítványi ösztöndíjjal anyanyelven tanuló diákok kénytelenek lesznek átköltözni más iskolába, vagy egyszerűen visszamenni Óradnára, mert a megígért támogatás ? még ki nem derített okokból ? nem érkezett meg. Óradnán 1965-ben szűnt meg minden szinten az anyanyelvi oktatás. A rendszerváltás után a római katolikus egyház, valamint néhány lelkes önkéntes, élen a Bauer családdal, újraindította a magyar oktatást és civil szervezetek működését. Elkezdték a fakultatív magyar nyelvű oktatást az I?VIII. osztályosoknak, ami jelenleg is folytatódik. Mindez Bauerné Madarász Ilona tanárnő magánkezdeményezésének és önkéntes munkájának eredménye. 1999-ben megalakították 1999-ben a Reményik Sándor Művelődési és Nevelési Központot. Az épületet ugyanaz év májusában avatták fel. Az intézményes magyar nyelvű oktatás a 2000?2001-es tanévben indult be óvodai szinten, a római katolikus plébánia épületében. Az anyanyelvű fakultatív oktatás eredménye, hogy 1994-től az óradnai magyar családokból származó gyermekeket a tömbmagyarság oktatási központjaiba sikerült küldeni, ahol anyanyelven tanulhattak, az ellátásukhoz szükséges ösztöndíjakat alapítványok vagy külföldi magántámogatók jóvoltából biztosították. Jelenleg 48 óradnai diák tanul magyar tagozaton Gyulafehérváron, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Gyergyóditróban, Borszéken és Szászrégenben. - Közvetítve Bauerné Madarász Ilona kérését, felhívást intéztek az összes magyar civil szervezetekhez, találjanak minél előbb megoldást az ösztöndíjak folyósítására. ?Több mint tíz éve önkéntesen dolgozok a szórványmagyarság ügyéért. Nagy felelősséget vállaltam, amikor olyan magyar gyerekeket küldtem a Székelyföldre magyarul tanulni, akik alig tudtak anyanyelvükön beszélni. Ezek közül kettő már egyetemen tanul; a lányok közül többen a Székelyföldön mentek férjhez; az ott tanulók nagy része nem is akar hallani arról, hogy visszajöjjön, ezekből biztosan magyarok lesznek. Ne szakítsuk meg ezt a folyamatot bizonyos kuratóriumi elgondolások miatt. Vagy akkor mondják meg nyíltan, hogy nem érdekel a szórvány. Mi akkor sem állunk le, de kell tudnunk, hogy milyen felelősséget vállalunk" ? mondta Bauerné Madarász Ilona tanárnő. /Kresz Béla: Veszélyben a Ditróban magyarul tanuló 17 óradnai középiskolás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2002. május 18.
Kassay Péter, a Szárhegy Hargita Megyei Alkotóközpont igazgatója beszámolt arról, hogy milyen programokat, táborokat szervez idén az alkotóközpont. Lesznek képzőművészeti jellegű programok, írótábor, Borszéken újszerű alkotótábor, a hagyományos szárhegyi alkotótábor, továbbá régészeti tábor, ifjúsági tábor, idén először szerveznek Kastély-napokat tudományos előadásokkal, középkori harcászati bemutatóval. Közben folyik a kastély restaurálása. /Gál Éva Emese: Kastély-napok Gyergyószárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2002. május 28.
Máj. 25-én ünnepelték Borszéken, hogy 150 éves a helyi oktatás. Az egykor itt tanító Dancs Lajos gyönyörű faragványt ajándékozott az iskolának. Farkas Aladár tanár a borszéki oktatás 150 évét ismertette, majd fényképek és régi iskolai tárgyak meg ereklyék kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. Farkas Aladár szerkesztésében megjelent Iskolánk a sajtó tükrében című monográfia. /Bajna György: 150 éves oktatás Borszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./
2002. augusztus 12.
"Aug. 9-től aug. 11-ig, vasárnapig zajlott idén a hagyományos Borszéki Napok rendezvénysorozat. Aug. 9-én a 110 éve elhunyt Baross Gábor "vasminiszter" emlékművének megkoszorúzására került sor. Fellépett Kilyén Ilka marosvásárhelyi előadóművésznő, majd szabadtéri diszkó zárta a napot. A "Borszék és Maroshévíz korabeli képeslapok fényében" című album bemutatója után a Barátság parkban sor került Zimmethangen Antal sírjának megkoszorúzására. Vasárnap fellépett a római katolikus egyházi énekkar, a borszéki iskola tánccsoportja, énekkara. /(Farkas Aladár): Sikeres Borszéki Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./"
2002. augusztus 26.
"Megjelent a Források, a Borszékért Alapítvány folyóiratának augusztusi száma, Szent István-napi összeállítással. /Megjelent a Források. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./"
2002. szeptember 25.
"Szeptember 22-én tartották a Kossuth emlékév záróünnepségét Csomafalván. A Kossuth és a székelyek c. ülésszak helyt adott Kiss Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című könyve bemutatójának. Csomafalván összegyűltek azon települések lovas-küldöttségei, amelyek igényelték a Magyarok Világszövetségétől a Kossuth emlékzászlót. A "...hiszek a nemzetben..." feliratú Kossuth emlékzászlót, amelynek első példányát Monokra, a Kossuth szülőfalujában vitték, a másodikat pedig a washingtoni Capitoliumba, továbbra is igényelheti minden magyar közösség. A zászlót átvette Gyergyóalfalva, Gyergyóremete, Gyergyóújfalu, Tekerőpatak, Szárhegy, Gyergyóditró, Gyergyószentmiklós, Borszék, Marosfő, Maroshévíz, és Szentegyháza küldöttsége, valamint a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Az ünnepségen Sógor Csaba szenátor is beszédet tartott. /Gál Éva Emese: A Kossuth emlékév záróünnepsége Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "
2002. november 29.
"November 24-én Gyergyóditróban a helyi Lovag Takó János cserkészcsapat cserkésztalálkozót szervezett, amelyen részt vettek Gyergyóújfalu és Borszék cserkészcsapatai is. A találkozónak a nyáron felavatott Idősek Klubja adott otthont. A ditrói Jézus Szíve nagy templom építőjéről, Lovag Takó Jánosról elnevezett cserkészcsapatnak ötven tagja van. /Gál Éva Emese: Búcsúünnep és cserkésztalálkozó Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ "
2003. április 23.
"A Romániai Magyar Szó időnként szemlézi a helyi lapokat. A mostani számban a következő kiadványokról volt szó: Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap), Lugosi Hírmondó, Szilágysági Vidéki Napló (Zilah, független polgári hetilap), Források (a Borszékért Alapítvány közérdekű lapja), Szilágyság (Zilah, közéleti, közművelődési hetilap), Erdővidéki Lapok (helytörténeti, helyrajzi és néprajzi folyóirat, Barót, főszerkesztő: Demeter László). /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"
2003. május 13.
"Máj. 11-én, a papi hivatás világnapján tartották meg Gyergyóújfaluban a hagyományos találkozót a Gyergyói Római Katolikus Főesperesség egyházi kórusai számára. Fellépett Tekerőpatak, Gyergyószentmiklós, Gyergyószárhegy, Maroshévíz, Gyergyóújfalu, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyóalfalu és Borszéki templomi kórusa. Az első gyergyói kórustalálkozó 1987-ben volt Gyergyóditróban. /Bajna György: Szépet adni Istennek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./"
2003. május 17.
"Máj. 16-án Gyergyószentmiklóson átadták a Hargita Megyei Önkormányzat és a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas Otthoni Idős- és Beteggondozói Szolgálatának gyergyói központját. Az országban elsőként kezdeményezett hálózat mostani centruma az egész történelmi Gyergyó szolgálatának tevékenységét fogja össze. Dr. Márton András orvos, a tevékenység főegyházmegyei irányítója rámutatott: ehhez a Caritas számára nagyon fontos programhoz itt találták meg azt a hangot és hivatást, amit évek óta remélnek. Péter György, a szolgálat Hargita megyei koordinátora elmondta: a megyei tanács 2002-ben 850 millió lejt utalt ki a szolgálat számára az épületek rendbetételére, idén pedig 1,5 milliárdot juttat működési költségekre - ebből 1 milliárdot már május végére kézhez kapnak. A jövőben Gyergyóújfaluban, Gyergyóremetén, Maroshévízen, Borszéken és Salamáson létesülnek további helyi központok. A Gyergyói-medencei központ 13 szakképzett alkalmazottal és több önkéntessel közel 300 idős vagy beteg ember otthoni gondozását látja el. /Gergely Edit: Újabb Caritas-központ nyílt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./"
2003. július 19.
"Júl. 20-án nyílik meg Gyergyóholló kultúrotthonában tíz fotóművész által Borszéken és környékén készített képekből válogatott kiállítás. A fotókiállítás a májusban szervezett második fotótábor anyagának bemutatása. /Fotókiállítás Gyergyóhollón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./"
2003. augusztus 6.
"Borszék város önkormányzata a hagyományőrzés jegyében és annak emlékére, hogy 50 évvel ezelőtt emelték városi rangra, nagyméretű díszkaput állított az üdülőtelep bejáratához. Talán a Székelyföld egyik legnagyobb székelykapuja: szélessége 8,60 m, magassága pedig 4,50 m. Az egész kaput gazdag faragás ékesíti, a kontyfán a kapuállítás szimbolikus dátuma, 2003. aug. 20. A nagy kötött székely kapu szemöldökgerendája három nyelven köszönti a vendégeket, mindkét oldala hasonló motívumokkal és feliratozással van ellátva. A kiskapuk feletti kaputükrök, valamint a kapunyílók üresek, illetve nyitottak a világ felé. Az avatóünnepség aug. 9-én, a Borszéki Napok alkalmával lesz. /Farkas Aladár, Borszék: Kapuállítás Borszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./"
2003. augusztus 11.
"Aug. 9-én kezdődtek a Borszéki Napok, megjelentek a magyarországi testvértelepülések is. A gálaműsoron fellépett a helyi Canticum Novum egyházi és világi kórus, a De Angelis gyerekkórus, az Arsis gitártrió. A hagyományok tisztelete és őrzése jegyében került felszentelésre az a nagyméretű díszkapu, amely borszéki faragómesterek munkáját dicséri. A rendezvény egyik fénypontja a Millennium park avatása és a várossá válás 50. évfordulójára emelt obeliszk és emléktábla leleplezése volt. Másnap szórakoztató műsorok következtek. /Farkas Aladár: Hagyományőrző Borszéki Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./"
2003. augusztus 14.
"Izraeli üzletemberek rengeteg pénzt fektetnek be Borszéken, hogy a világhírű ásványvizű, kies fekvésű, vérpezsdítő, tüdőt tisztító hegyi levegőjű Borszék az ország egyik legvonzóbb turisztikai nevezetessége legyen. Izraeli befektetésből épült, több szintes új üdülőház évek óta készül, egyelőre üres. A legtöbb villa tulajdonjoga most is tisztázatlan. /Erdélyi St. Moritz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./"
2003. augusztus 23.
"A Beszterce-Naszód megyei Óradna és a közigazgatásilag hozzá tartozó színmagyar Radnaborberek az erdélyi magyarság valóságos végvárának számít - az itteni magyar élet legfőbb mozgatója Bauer Ilona magyartanárnő. A faluban működő magyar óvodában gondot jelent, hogy szakképzett óvónőt találjanak. A Bauer családot románok, magyarok egyaránt ismerik és tisztelik a környéken. Családi fészkük valóságos átjáróház, az erre járó magyarok egymás kezébe adják a kilincset. Szükségmegoldás, mondja Bauer Antal, addig tart, amíg sikerül befejezni a Magyar Házat, aztán lesz hova elszállásolni a vendégeket. A házat elsősorban az Illyés Alapítvány pénzéből és a helyiek adakozásából építették, ezelőtt négy évvel avatták. Azóta a teadélutánoktól a jótékonysági bálokig mindent itt szerveznek. A bevételt pedig szintén az óradnai magyarságra, mégpedig a gyermekekre fordítják. A 6200 fős Óradnán közel ezer magyar él, ha beleszámítjuk a közigazgatásilag ide tartozó színmagyar Radnaborbereket is. Óradna azon kevés erdélyi települések közé tartozik, ahol a magyarság száma nem apadt, azonban egyre kevesebben és gyengébben beszélik anyanyelvüket. Borbereken 1965-ben szüntették meg a magyar nyelvű oktatást, mindenkit átírattak a román tagozatra, ilyenformán megvetve az elmagyartalanodás melegágyát. A románosítási hullám Óradnát sem kerülte el. Ezelőtt huszonnyolc esztendővel az első hét osztályt még anyanyelven lehetett végezni. Ekkor azonban a magyar gyerekeket egyik napról a másikra szétszórták a négyre felduzzasztott, párhuzamosan működő román osztályokba.Bauer Ilona szeretett volna Óradnán magyar osztályt létrehozni, de nem sikerült. Rob Dániel valamikor egy szót nem tudott magyarul. Elkezdett a tanárnőnél magyarul tanulni, Rob Dániel Gyulafehérváron bejutott a teológiára. Jövőre szentelik pappá. Bauerné másik kitűnő tanítványa Debreczeni Károly, akit szintén "románból térített meg". A fiú jelenleg Budapesten, a teológián tanul egyháztörténetet. Óradnai gyerekek a csíkszeredai Segítő Mária Alapítvány iskolájában is tanulnak. A tanárnő Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Borszéken helyezte el diákjait. A tevékenységéért 1999-ben Julianus-díjjal kitüntetett Bauer Ilona minden idejét az egyre nehezedő harc emészti fel. Gyergyóditróban tizennégy fős óradnai különítmény jár a Puskás Tivadar Gimnáziumba. "Lehetne még több is, de ősztől senkit nem irányítok Ditróba, mert a tanév befejezése előtt két héttel, az anyagiak hiányára hivatkozva, az igazgatónő mind a tizennégy diákot hazaküldte. Azzal fenyegette meg a gyerekeket, hogy amíg nem hozzák a pénzt, nem zárja le őket. A következő tanévre az Illyés Alapítvány mindössze egy hónapra biztosítja a tizennégy diák bentlakását. Óradnán hetven magyar gyerek tanul román tagozaton. A misék is mindinkább kétnyelvűek, a papnak - ha meg akarja értetni magát - egyre többet kell románul beszélnie. Bauer Ilona elérte, hogy 2000-ben beindították a magyar óvodát. Az RMDSZ részéről érkezett sorozatos ígérgetések ellenére a kezdetben Marosvásárhelyről jött óvónő albérletének költségeit a szülők teremtették elő. /Szucher Ervin: Óradna: ahol az anyanyelv a legfontosabb. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./"
2003. szeptember 8.
"A Borszékhez közeli Gödemesterházán egyház- és népzenei tábort szervezett a nagyváradi Cantate mozgalom. Nagyváradról körülbelül negyvenen, s székely kisfalu lakói is szép számban részt vettek az órákon. A zenei alapismereti, illetve a gazdag gregorián és népi énekanyagunkkal megbarátkoztató órák egy Gödemesterháza melletti katolikus kolostorban zajlottak. Péter Szeghalmi Mihály és Szeghalmi Péter Emese, a program megálmodói és szervezői foglalkoztak a fiatalokkal. /Balla Tünde: Magyar zenei táplálék a Cantate mozgalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"
2003. december 15.
"Kevésbé ismert lapokban tallózott a napilap munkatársa. Ezek a lapok: Források (a Borszékért Alapítvány közérdekű lapja), Heti Tükör (zilahi független lap), Agrárium (információs és ismeretterjesztő mezőgazdasági hetilap) és Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye). /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./"
2004. január 13.
Immár a második fényképalbum született meg a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatásával. Karda Emese, a központ vezetője elmondta, hogy tíz fotóművészt táboroztattak Borszéken egy héten keresztül. A Művelődési Központ terve, hogy egész Hargita megyét, majd később az egész Székelyföldet lefedjék ilyen albumokkal. Dr. Balázs Lajos néprajzkutató a fotóalbumról kiemelte: a Zsindelyország című albumban korábban Székelyvarság térségét hasonló kiadványban mutatták be. A mostani kötet címe: Barangolás (különben kétnyelvű kiadványról van szó.), Borszéket mutatta be. /(Máthé Éva): Dicséretes kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
2004. január 16.
A Hargita Megyei Kulturális Központ 2003. évi tevékenységét foglalta össze Karda Emese igazgatónő. Januárban az ő szervezésükben mutatta be a nagyváradi Partium Színpad Antoine de Saint-Éxupéry A kis herceg című meséjének színpadi változatát. A hagyományos farsangbúcsúztatót Gyergyóditróban tartották. Ők szervezték az Anyám fekete rózsa vers- és prózamondó verseny romániai elődöntőjét és a döntőre való kiutazást. Székelyudvarhelyen került sor a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra. Hagyománnyá vált az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor megszervezése, melyet tavaly Borszéken és környékén tartottak. A tábor anyagából állították össze a Barangolások című albumot. Szeptemberben tartották Gyimesfelsőlokon a Tatros Forrásánál Csángófesztivált. A fontosabb rendezvények közé tartozik még a kulturális szakemberek csíkszeredai vitafóruma és az 1990 utáni helytörténeti kiadványokról tartott V. társadalomtudományi konferencia. A KAM-mal közösen egy, négy megyére (Hargita, Kovászna, Maros és Brassó) kiterjedő kutatást végeznek a felnőttképzés szükségességéről. Negyedévente kiadták a Kulturális Figyelőt. Idén 44 szakrendezvényt terveznek. Szeretnék visszaállítani a Régizene Fesztivál régi rangját, hangulatát. A megye három színházának és népi együttesének egy-egy előadását tervezik hátrányos helyzetű településeken. /Takács Éva: Szerteágazó tevékenység. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./
2004. január 21.
A kétnyelvű táblákról szóló kormányhatározat megjelenése után nyolc hónappal szerelték fel Maroshévíz mindhárom bejáratánál a magyar helységnévtáblát. Alig telt el 48 óra, ismeretlen tettesek leszerelték. 2002 nyarán újból helyükre kerültek a táblák, ám tíz óra múlva tartórudakkal együtt tüntették el azokat. Tavaly tavasszal harmadszor is kitették a magyar nyelvű táblákat. A gyergyói kijáratnál a betűket lassan kezdték eltüntetni, majd szeptemberben feketére festették. Novemberben kicserélték a táblát, de alig telt el 8 óra, egy ott lakó fekete festékkel bemázolta. December 1-re a Borszék felé vezető úton levő táblát mázolta be egy közelben lakó, három nap múlva a másik tábla magyar feliratát is bordó festékkel festették le. A rendőrség vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai nem keresték a tetteseket. /Czirják Károly, Maroshévíz: Lefestették a táblákat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./
2004. január 31.
Periplu montan – Barangolás, ez a címe a Hargita Megyei Kulturális Központ kétnyelvű kiadványának. A két előszószerző közül Bucur Nicolae "fényképben elbeszélt mikro- monográfiának" nevezi, Eigel Tibor pedig "Kisbeszterce fényképes könyvének". Ez a munka Borszék és környéke fényképes könyve. A könyv kordokumentum is. /Dr. Balázs Lajos: Barangolás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./
2004. február 23.
Borszéknek köszönhetően Románia nyerte a világ legjobb palackozott ásványvize díjat a 14. alkalommal megrendezett Berkeley Springs International Water Teste nemzetközi vízseregszemlén, ahol hat ország indult több kategóriában. A szénsavval dúsított ásványvíz kategóriában a lista élén a borszéki borvíz végzett. /Világelső a borszéki borvíz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./
2004. április 10.
Borszék és Maroshévíz között 1882-től 1887-ig épült meg az országút, részben állami segélyből, ezáltal valósult meg a közlekedés Magyarország és Románia között. Elődeink méltó emlékművet emeltek a borszéki hágó mindkét oldalán, amelyre 1998. aug. 14-én emléktáblát helyezett el a Baross Gábor Alapítvány, a Magyar Közlekedési és Közművelődésért Alapítvány, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a csíkszeredai Román–Magyar Baráti Társaság. Ezáltal adóztak Baross Gábor emlékének, akinek az idejében épült az út. A múlt hónap utolsó napjaiban vandál kezek összetörték a magyar nyelvű emléktáblát, ami a hasonló szövegű román tábla alatt található. /Farkas Aladár: Vandál kezek… = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 10./
2004. június 25.
Jún. 24-én megkezdődtek a Hargitai Megyei Napok. Kiállítás-megnyitókra, koncertekre, ünnepi műsorokra került sor Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Borszéken, Gyergyóvárhegyen, Tölgyesen és Borszéken. Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt a megyében élő közel 60 képzőművész közös tárlata. /Hargita Megyei Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./
2004. július 20.
Júl. 7-18. között Borszéken tartották a III. FILMTETT és Duna Műhely filmes alkotótábort. Erdélyi és magyarországi fiatalok sajátíthatták el a filmes szakma alapismereteit. A tábor egyik célja: erdélyi szakembergárda kiképzése. /Kolbert Tünde: Alkotótábor Borszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./
2004. augusztus 11.
Immár 9. alkalommal került sor a Borszéki Napok megszervezésére. Eljöttek a magyarországi testvértelepülések képviselői is. Felléptek: a csíkszeredai művészeti iskola borszéki tanulói és a néptánccsoport. Bemutatták a Borszékért Alapítvány kiadásában megjelent Borszék története képekben című korabeli képeslapalbumot. A könyvet ismertette Kolbert Tünde városi könyvtáros, művelődésiház-igazgató. A könyv a székelyudvarhelyi Demaco Nyomdában készült. /Farkas Aladár: Borszéki Napok kilencedikszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./
2004. szeptember 8.
Borszék két év múlva ünnepli az ásványvíz-palackozás 200. évfordulóját. A 14. alkalommal megrendezett Berkeley Springs International Water Teste nemzetközi seregszemlén a szénsavval dúsított ásványvíz kategóriában Borszék aranyérmet nyert. E díj átadására szept. 7-én került sor. /Farkas Aladár: Aranyérmes a borszéki ásványvíz. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./