Gheorghe Raducanu, a cigányság parlamenti képviselője tiltakozott a bolinti cigányellenes megnyilvánulás miatt. Nem ez az első eset, hogy a cigányságot elűzik házaikból, mondta. A frontos képviselők közbekiabálással zavarták, alig tudta elmondani tiltakozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./

Bolintin de Vale községben az ott lakó cigányokra támadtak a helybeliek és felgyújtottak 22 házat, anélkül, hogy a tűzoltóság közbeavatkozott volna. /Kiégett házak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ Az RMDSZ nyilatkozatban ítélte le a Bolintin de Vale községben történteket, továbbá károsnak tartja a Román Televízió és egyes képviselők állásfoglalását, akik mentegetni próbálták az erőszakosságot. /Az erőszak, a dzsungel törvénye ellen. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Az RMDSZ nagyváradi kongresszusát értékelve Molnár Gusztáv politológus kifejtette, hogy az összmagyarság problematikájához való közeledést érezte. A nemzetet újra kell gondolni. A kongresszuson érzékelhető volt a mérsékelt, Domokos Géza-féle irányzat és a radikális, Szőcs Géza nevével fémjelzett irányzat. A Szőcs Géza-féle radikalizmus reális, értékelte Molnár Gusztáv. Tragikus dolog, de Romániában a román ellenzéknek nincs társadalmi bázisa. Bukaresttől 10 km-re van Bolintin, a cigányellenes cselekmény színhelye. - Az RMDSZ autonómiája nem csupán Bukarest felé jelentkezik, de Budapest felé is. Ez azt jelenti, hogy egy pluralista összmagyar struktúrát kell kidolgozni. A mérsékelt irányzatnak is két része van, a politizáló szárny, Domokos Géza és a képviselők egy része, akik attól félnek, hogy a radikalizálódással elveszítenek bizonyos lehetőségeket és az intellektuális szárny, a Cs. Gyimesi Éva, Bányai Péter-szárny, amely a jóhiszemű román szellemi elittel tart fenn kapcsolatot, és fél, hogy ezek most veszélybe kerülnek. /Közeledés az összmagyarság problematikájához. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), máj. 31./

Bukaresttől harminc kilométerre, Bolintin és Ogrezeni faluban harmadik napja tartanak a román-cigány összecsapások. A románok felgyújtották a cigányok házait és elkergettek több cigánycsaládot. A rendőrség sem tudott úrrá lenni a helyzeten, a feldühödött románok őket is megtámadták, nyolc sebesült rendőrt kórházba szállítottak. /MTI, Reuter/

Romániában egyre szaporodnak a cigányellenes megmozdulások. 1990 elejétől 1991 tavaszáig több mint húsz településről kergették el a cigányokat, felgyújtották lakásaikat. 1990. okt. 9-én Mihai Kogalniceanu falu /Konstanca közelében/ lakossága a helyi cigányokra támadt, négyet félholtra vertek és felgyújtottak 32 cigánylakta házat, a rendőrök mindezt tétlenül szemlélték. 1991. ápr. 7-én Bolintin Deal faluban /Bukaresttől 22 km-re/ felgyújtottak 22 cigányházat, kettőt feldúltak, a cigányokat elüldözték. Máj. 7-én 32 cigány visszatért, de a helybéliek botokat, fejszéket ragadva újra elüldözték őket. A rendőrség mindezt nem akadályozta meg. A következő napokban a közeli Bolintin Vale és falvakból is elüldözték a cigányokat. /Haller István: A cigánykérdést megoldják. Romániai pogromok anatómiája. = Beszélő (Budapest), jún. 8./

Júl. 18-án Bukarest közelében, Mogosoaia községben összecsaptak a cigányok és a románok. A rendőrőrs tehetetlen volt az ezer fős tömeggel szemben, erősítést kért. Rohamsisakos, gumibotos rendőrök tudták csak szétoszlatni a szembenálló feleket. Több cigányt letartóztattak. Korábban a Bukarest melletti Bolintini községben történt cigánypogrom, majd egy megyei román lap házaik felgyújtásával és lakóinak lemészárlásával fenyegette meg a cigányokat. /Román-cigány összecsapás. = Magyar Hírlap, júl. 20./

"Képviselőházi bizottság felkereste Hadrévet, ahol szept. 20-án cigányellenes pogrom volt. Zsigmond László RMDSZ-képviselő, a bizottság tagja nem írta alá a jegyzőkönyvet, mert nem értett egyet annak cigányellenes szellemével. Eddig 23 cigányellenes pogrom történt az autóbbi időben Romániában, ezekben 12 roma vesztette életét és 400 házat gyújtottak fel, tettek tönkre. Florin Negoita kormánypárti képviselő a parlamentben okt. 13-án a cigányok halálbüntetésének bevezetését kérte és konkrét cigányellenes programot sürgetett. Nicolae Gheorghe szociológus, a Romák Országos Szövetségének elnöke figyelmeztetett: folytatódnak a cigányellenes támadások. Több esetet felsorolt a múltból. Karácsonyfalván egy rendőr agyonlőtt egy 21 éves kisgyermekes családapát, Korondon egy rendőr egy tizenkét gyermekes apa életét oltotta ki. Bolintin de Valén a cigányok házainak felgyújtása után egyetlen embert ítéltek el felfüggesztett büntetésre - hét kacsa ellopásáért. /Tófalvi Zoltán: Hadrév ? a cigánykérdés "réve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 10./ "