"Nov. 23-án tartották a Bihar megyei Árpád faluban a millecentenáriumi ünnepséget, melyen részt vett Lezsák Sándor, az MDF elnöke is. Lezsák Sándor a vele készült interjúban elmondta, hogy kerékpáron érkezett ide. Aug. elsejétől 1100 kilométeres millecentenáriumi kerékpártúrán járta az országot és a magyarlakat vidékeket. Megfordult a Bodrogközben, a Bereg vidékén, Zalában, Bácskában. Zuhogó esőben, hideg időben érkezett ide, Árpádra. Az MSZP-SZDSZ-koalíció azzal kezdte a millecentenáriumi ünneplést, hogy lemondta a világkiállítást, lélektelen, hivatalos ceremóniákat szervezett. Ugyanakkor a nemzet méltóképpen ünnepelt, kis közösségek, egyesületek, alapítványok mozgósító erejű ünnepségeket szerveztek szerte a Kárpát-medencében. Ezek közé tartozik a mostani, árpádi emlékezés is. - Lezsák Sándor levélben köszöntötte Emil Constantinescut elnökké választása alkalmából, gratulált neki, hogy képes volt megállítani a kommunista restaurációs kísérletet. Másrészt telefonon beszélt Markó Bélával, az RMDSZ elnökéve, akinek higgadt, felelősségteljes politikai munkájáért gratulált. Antall József 1990-ben nagyon pontosan meghatározta a magyar külpolitika hozzáállását az RMDSZ politikájával kapcsolatban: a romániai magyarság felelős vezetőinek bevonása nélkül a két ország között semmiféle olyan megállapodás nem jöhet létre, amelynek nem részese és elfogadója az itteni magyarság hivatalos érdekképviselete. "Ilyen szempontból akkor kezdődött a változás, amikor az MSZP és az SZDSZ kormányra került, hiszen az itt élő magyarság feje felett kezdett politizálni." - A nyári magyar-magyar csúcstalálkozó mutatta meg, hogy "képesek vagyunk a szomszédos országokban élő magyarság érdekeit is érvényesítő politikai együttmunkálkodásra." - Ezekben a napokban Lakitelken nemzetközi tanácskozást szerveztek /Duna Dialóg '96/ az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő EDU /Európai Demokratikus Unió/ segítségével. Tizenkét ország politikusai, polgármesterei lesznek jelen, magyarországi, román, romániai magyar, szlovák, felvidéki magyar, ukrán, kárpátaljai magyar, délvidéki magyart. szerb és horvát résztvevők mellett nyugati vendégek is érkeznek. Az önkormányzatiság a témakör. A magyar önkormányzatiság alapelvei többszáz esztendősek, ezeket nem nyugati mintáktól vettük át. Az erdélyi önkormányzatok, például a székely falvak önkormányzatai óriási hagyománnyal rendelkeznek. Ez a Duna Dialóg '96 egy konferenciasorozat első része. Az MDF-nek az a célja, hogy a Kárpát-medencében kialakítsa a maga keresztény-konzervatív politikai erőterét, kapcsolatrendszerét. /Marián Antal: Párbeszédet mindenkor, a legnehezebb időben is. Beszélgetés Lezsák Sándorral, a Magyar Demokrata Fórum elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./"

A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti stratégiai programjában a Kisebbségkutató Műhely által irányított kutatások részeként magyarországi és szomszéd országbeli kutatók vizsgálják a Kárpát-medence magyar, illetve a magyarországi nem magyar kisebbségek nyelvhasználatát, kétnyelvűségét, az asszimilációs folyamatot. Külön elemzik a kisebbségpolitikai modelleket, az identitásformák kialakulását. Az 1990-1991-es hivatalos népszámlálási adatok szerint a Magyarországgal szomszédos hét országban 2703 ezer fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 2 774 ezer fő jelölte meg anyanyelveként a magyart. Visszafogott becslések szerint 2,8-3,2 millió kisebbségi magyar él a Kárpát-medencében. Kocsis Károly és felesége, Kocsisné Hodosi Eszter Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin címmel jelentette meg Magyarok a határainkon túl - a Kárpát-medencében című könyvük legutolsó népszámlálási adatok alapján átdolgozott és bővített angol nyelvű változatát. Kocsis a világban élő magyarok számát 14.1 millióra becsüli: 10,1 millió él Magyarországon, 2 840 ezer a szomszédos országokban /Erdélyben 1 640 ezer, Szlovákiában 608 ezer, Szerbiában 350, Kárpátalján 180, Horvátországban 20, Szlovéniában 9, Ausztriában 33 ezer/, a többi európai országban 320 ezer, a tengeren túl mintegy 740 ezer. A magyar kisebbségek fennmaradása szempontjából fontos, hogy a szlovákiai, kárpátaljai és szlovéniai magyarok 70-77 %-a, az erdélyi és vajdasági magyarok 56,9, illetve 56 %-a lakóhelyén többségben él. Magyarország határain kívül 1990/91-ben 1410 magyar többségű település létezett. A kisebbségi magyarok 27,3 %-a államhatárokhoz tapadó kompakt magyar tömbterületeken él, mint pl. a csallóközi-mátyusföldi, a barsi, honti, gömöri vagy a bodrogközi és Ung-vidéki. Székelyföld a legnépesebb kisebbségi magyar tömbterület 723 ezer fős magyar közösséggel, ami a kárpát-medencei kisebbségi magyarság 27 %-át teszi ki. - Minden harmadik kisebbségi magyar /858 ezer/ nyelvszigetekhez vagy szórványokhoz tartozik. A katasztrofális magyarországi mutatók szintjét kezdi megközelíteni a kisebbségi magyarok halálozási aránya. /Szarka László: A kisebbségi magyarság társadalomföldrajza. = Új Szó (Pozsony), jan. 5./

"Aug. 25-én tartották meg Balánbányán az ötödik alkalommal megszervezett Botorka Nemzetközi Néptánc-fesztivál gálaműsorát. Az egy hétig tartó Balánbányai Városnapok zárórendezvényének is számító előadáson nyolc néptáncegyüttes mintegy 250 gyerekkel vett részt. A háromnapos néptánc-fesztivál során minden este táncházat tartottak. A néptáncfesztivált szervező Botorka Művelődési Egyesület elnöke, Mihály Csaba elmondta, hogy az öt évvel ezelőtt létrehozott egyesület a rendezvénnyel több célt kíván megvalósítani. A gálaműsort a helyi Ördögborda néptánc-együttes fellépése nyitotta meg. A szászcsávási hagyományőrzők küküllőmenti, a székelyudvarhelyi Kékiringó tagjai pedig udvarhelyszéki, küküllőmenti és kalotaszegi táncokat mutattak be. A sárospataki Csodaköszörű szatmári és bodrogközi, a vajdasági kishegyesi Gézengúzok somogyi, a csíkszentdomokosi Elevenek és a balánbányai Prücskök pedig felcsíki táncrendeket adtak elő. /Szüszer-Nagy Róbert: V. Botorka néptáncfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./"

"Elhunyt Balassa Iván professzor. Csűry Bálint tanítványaként nyelvészeti kutatást végzett, majd 1940-41 között Szabó T. Attila mellett dolgozott. Kolozsvári évei után Sepsiszentgyörgyre, a Székely Nemzeti Múzeumba nevezték ki. 1944 őszén került Budapestre, a Néprajzi Múzeumba. Hat éven át a Néprajzi Múzeum főigazgatója volt. 1956-1961 között a sárospataki Rákóczi Múzeumot igazgatta. Több könyve ennek az időszaknak a terméke, így a folklorisztikában is úttörőnek számító Karcsai Mondák vagy Bodrogköz lírai monográfiája a Lápok, falvak, emberek, vagy a Földművelés a Hegyközben, amely kötet már a Mezőgazdasági Múzeumban elkezdett szolgálatának kezdetét jelezte. 1969-től a Mezőgazdasági Múzeum mb. főigazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettese. A rendszerváltás hajnalán jelent meg a híres, Határainkon túli magyarok néprajza c. kézikönyve, de monográfiát írt a magyar falusi temetőkről, a kolozsvári Házsongárdi temetőről, egyik tanítómestere, Herepey János kéziratát közreadva, valamint nyelvész mintaképeiről, Csűry Bálintról, Szabó T. Attiláról. A Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. Balassa Iván nyugdíjasan is aktív volt, a Györffy István Néprajzi Egyesületnek alapító társelnöke, az erdélyi néprajzkutatók felkérésére a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke. A rendszerváltozás után megszervezte a határon túli magyar néprajzosok továbbképzését. /In memoriam Balassa Iván (1917-2002). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

Százezrek ünnepelték a hétvégén tűzijátékkal, koncertekkel, népünnepélyekkel tíz ország – köztük Magyarország – EU-csatlakozását, Európa történelmi újraegyesítését. „Kompország végképp kiköt a nyugati parton” – mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a budavári Sándor-palotában tartott ünnepségen. Kisrozvágyban a trianoni döntéssel kettészakított történelmi Bodrogköz több mint félszáz településének képviselői találkoztak. Az Unió új határánál, Ártándnál torlódás alakult ki: a magyar hatóságok az uniós követelményeknek megfelelő új vámolási és adatfeldolgozási eljárásra tértek át, ami kilépésnél 8-9 órára hosszabbította meg a teherjárművek várakozási idejét. „A magyar EU-csatlakozás hatalmas esély a határon túli magyarságnak” – jelentette ki a budapesti Operaházban rendezett díszelőadáson Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar nemzet ma nagyobbrészt már házon belül van, csak a kisebbik részét kell az elkövetkező években közösen bevinni” – közölte az RMDSZ elnöke. Markó kifejtette: alig várja, hogy eltűnjön „legcsúnyább szószerkezetünk, legmegalázóbb nyelvi leleményünk, a határon túli magyar”. Értelmét veszti a Kárpát-medencében sok-sok szembenállás népek és nemzetek között, „végre feloldhatjuk a trianoni traumát, mert értelmét veszti maga Trianon is” – jelentette ki a politikus. /Kompország kikötött a nyugati parton. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Petraskó Tamás 1953. március 24-én született Kisrozványon, a Bodrogközben, a történelmi Zemplén megyében, nem messze Vereckétől. Iskoláit is ott járta, utána tanítóképzőt, majd tanárképző főiskolát végzett. 1996-ban, Árpád honfoglalásának 1100. évfordulója alkalmából részt vett a 4500 kilométeres Magna Hungaria-emléktúrán, ezért ott kellett hagynia a katedrát. Az expedíció tagjai, köztük a kézdivásárhelyi dr. Szabó András is, lóháton tették meg a honfoglalók egyik feltételezett útvonalát, Baskíriából, az Urál mellől indulva, a Volga és a Káma folyókat átszelve egészen Magyarországig, Ópusztaszerig. A túrán szerzett tárgyi és szellemi kincset is felhasználva Kisrozványban létrehozta az Árpád-kori régészeti parkot, ahol a honfoglalók korabeli életmódját igyekeznek felidézni, bemutatni. Petraskó idén megszervezte a Rákóczi-emléktúrát, amely a nagyságos fejedelem által is bejárt utat követte részben végig, Rodostótól Borsiig. Felesége pedagógus, a három egyetemista gyermekük úgyszintén feladatának tekinti a szakszerű hagyományőrzést. /Gazda Zoltán: Emberközelben Petraskó Tamás tanát, hagyományőrző. „Nem emberi világ az, amely nem kötődik valahová”. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 16./

Sepsiszentgyörgyön telt ház előtt zajlott a felvidékiek bemutatkozó programja a Székely Nemzeti Múzeumban. A szétesett országot kell valahogyan összerakni, a Háromszéki Napok Felvidéken és annak viszonzása, a Felvidéki Napok Háromszéken nemes lázadások a 2004. december 5-i népszavazás ellen. Fehér Csaba, a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma igazgatója jelentette be a felvidékiek másik adományát: a Nyitra megyei közgyűlés 15 ezer eurónyi árvízsegélye mellett egy október 6-i előadáson a Komárom melletti Izsa község lakói is spontán gyűjtést szerveztek, az összegyűlt 6000 szlovák koronát – mintegy 160 eurót – a háromszéki Vöröskeresztnek hozták el. Táncosok járták a gömöri, mátyusfalvi, bodrogközi táncokat, majd a gímesi hagyományőrző csoport adott ízelítőt a zoboralji népszokásokból. /(vop): Nemes lázadás a nemzetegyesítésért (Felvidéki napok Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Közelebb a nézőkhöz (25 éves a Háromszék Táncegyüttes)
Előadásai egyik legfontosabb elemét, a színpadon használt viseleteket, jelmezeket sorakoztatta fel Sepsiszentgyörgyön az új stúdió előterében a Háromszék Táncegyüttes tegnap este megnyitott kiállításán. A tárlatot a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő társulat öt produkciójának egy-egy pillanatát megörökítő fotók, Henning János munkái egészítik ki.
Legszebb jelmezeiket, különleges viseleteiket, a Furik Rita jelmeztervező, koreográfus és rendező által megálmodott darabokat hangulatos, táncos-zenés megnyitón vonultatták fel tegnap a néptáncegyüttes tagjai. Deák Gyula igazgató köszöntőjében kiemelte, érdemes nagy hangsúlyt fektetni azokra, hiszen a jól elkészített ruhadarabok a nézők tekintetét, gondolatait egyaránt megragadják. Úgy értékelte, a Furik Ritával több éve tartó együttműködés színben és összességében is áttörést jelentett. A kiállítás célja, hogy a máskor csak távolról, színpadon látott ruházatot közelebb hozzák a nézőkhöz.
A jelmezek a táncosok lelkivilágának lenyomatai, „a velem együtt dolgozók kéréseinek egyfajta általam megalkotott képi világa” – mutatott rá üdvözlőszavaiban a felvidéki származású, Bodrogközben született jelmeztervező.
Furik Rita (felvételünkön) számára a határok semmilyen szempontból nem jelentenek gondot, ezért úgy tartja, valószínű, nem véletlen, hogy hét évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyre került, „és azóta is a legkedvesebb helyem a világon” – vallotta tegnap este.
A Háromszék Táncegyüttes hétvégi műsorkínálatát bevezető jelmezkiállítás után A banda című előadásukat tekinthették meg az érdeklődők, ma este pedig népzenei koncertre – az Üsztürü és a Heveder zenekar közös fellépésére – várják a közönséget. Deák Gyula lapunknak elmondta, olyan zenekarokat hívtak meg, melyek a 25 év alatt valamilyen formában nyomot hagytak az együttes életében: a Heveder immár tíz éve kíséri táncosaikat, az Üsztürü pedig 1992 és 1996 között muzsikált a Háromszéknek.
Műsoraink valamikor hagyományos folklórelőadások voltak, ez a paletta színesült át az évek során, és táncjátékokkal, táncdrámákkal, gyerekműsorokkal bővült ki – mutatott rá Deák Gyula, hangsúlyozván, „a magyar népzene és néptánc a mi anyanyelvünk”.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)