Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bernád (ROU)
2 tétel
1996. december 18.
"Bonyha község múltját a helybeli Benczédi Albert tiszteletes kutatja, kéziratban van monográfiája, kár, hogy nem jelent meg, állapította meg Bögözi Attila. Bonyhához tatozik egy kicsi falu, Bernád, ma már csak néhány ház jelzi az egykori falut. Református temploma is volt, mely a háborúban megsérült. Mindössze 25 főre fogyatkozott 1945-re a lélekszám, ezért engedélyt kaptak, hogy lebontsák a templomot. Idén aug. 6-án emléktáblát állítottak a templom helyére: "E helyen állt a bernádi ref. templom 1735-1945". Bonyha református egyházközsége elhatározta, hogy a környék tanulni vágyó ifjainak otthont épít. Ezért nyílt levéllel fordultak mindazokhoz, akik segíteni tudnak, hogy környék falvaiban élő magyar gyermekeket összegyűjtsék, biztosítsák számukra az anyanyelvű oktatás lehetőségét. /Bögözi Attila: A segítség lehet: pénzbeli vagy építőanyag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./"
2000. november 28.
Többet temetnek Bonyhán, Árva Bethlen Kata szülőfalujában, mint ahányat keresztelnek - mondta Dénes Előd fiatal lelkipásztor, aki immár két éve szolgál a Kis-Küküllő menti faluban. Jelenleg Bonyha községközpont, összesen hét település tartozik hozzá: Bernád, Gógán, Gógánváralja, Leppend, Dányán, Jövedics és Kund. Lakosságának negyven százaléka magyar nemzetiségű, harminc-harminc százaléka román és roma. A református egyházközség hatszáz lélekkel számol, és ahogy Dénes Előd lelkipásztor elmondja, templomba járó nép lakja Bonyhát. A munkanélküliség itt is gond. A faluból számosan ingáztak Dicsőszentmártonba, az ottani gyárakba, de az ipar hanyatlásával sokan Általában egy gyereket nevelnek családonként, ritkább esetben kettőt. Ez az arány az iskola magyar tannyelvű osztályainak a megmaradását is veszélyezteti. Az elemiben már csak összevont tanítás folyik, idén már nagy nehézségek árán indult az ötödik osztály, ugyanis hiányzott a tízes létszám, amely a magyar tannyelvű osztály létjogosultságát törvényileg biztosítja. Bethlen Kata születésének 300. évfordulóján Bonyhán ünnepi istentisztelettel, történelmi tárgyú előadásokkal, képzőművészeti kiállítással, kórushangversennyel tisztelegtek emléke előtt. Tonk Sándor történész a nagyasszony koráról, életéről és tevékenységéről tartott előadást, Buzogány Dezső teológiatanár a 18. század egyházi életéről, a reformációról beszélt. Kántor Zita bonyhai születésű, Marosvásárhelyen élő fiatal képzőművész az évfordulón a helybéli Bethlen-kastélyban állította ki alkotásait. Remélhetőleg már jövőre megvalósul a szórványkollégium, amelynek célja, hogy Bonyhán járhassanak iskolába a magyar gyermekek, és a református egyház és a faluközösség által épített vendégházban lakhassanak. /Antal Erika: Bethlen Kata falujában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./