Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Benedekmező (ROU)
6 tétel
2005. július 7.
Július 6-án kerekasztal-beszélgetést terveztek a Kárpát-medencei mozgássérültek számára szervezett tábor résztvevői és a csíki politikusok között Csíkszeredában. A politikusok nem jöttek el. A tábor vezetői – Tischler Ferenc, Lázár Alpár és Józsa Csaba – a sajtó képviselőinek mondták el, mennyire fontos lenne, ha a választottak jobban odafigyelnének a mozgássérültek szükségleteire is. Az első ilyen jellegű táborozásra Erdélyben három évvel ezelőtt került sor, akkor csak romániai résztvevőkkel. Kapcsolatba léptek a Máltai Lovagrend magyarországi szervezetével, s támogatásukkal sikerült idén az első Kárpát-medencei mozgássérültek táborát megszervezni a Sepsiszentgyörgy közeli Benedekmezőn. /Szondy Zoltán: Mozgássérült táborozók Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./
2006. szeptember 9.
Hat megyéből harminc ötödik-kilencedik osztályos diák táborozott a héten Benedekmező házikóiban: a Cimbora gyermeklap legszorgalmasabb olvasói. Programjuk gazdag és változatos volt: még a szobrászkodásba is bele kóstolhattak (Péter Alpár képzőművésszel), versfaragásba (Szonda Szabolcs költővel), drámajátékokba és a történelembe is Kónya Ádám volt múzeumigazgató 1956-os előadásával. /(demeter): Cimborázni jó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./
2007. július 14.
Magyar mondákra épül az immár kilencedik Cimbora-kaláka tábor, és e mondák alakjait maguk a gyermekek készítették el. A Benedek-mezőn a Szatmárból, Szilágyságból, Brassóból és a Székelyföldről érkező 38 diák élvezhette kedvenc folyóiratának jutalmát. Nemcsak rengeteg játékot, bábkészítést és népi mesterségekben való jártasságot tanultak, hanem előadások is voltak. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató Kodály Zoltánról mesélt, Farkas Árpád költő az irodalomban barangolt a gyermekekkel, Köllő Zsolt és Béres Károly pedig az erdőben, lábbal is, meg képzelettel is. A táborozást a Cimbora Alapítvány biztosította. /Demeter J. Ildikó: Az ördöggel is cimborálnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./
2009. augusztus 4.
A napokban ért véget Sepsiszentgyörgyön a hetedszer megrendezett mozgássérült tábor. A válság itt is éreztette hatását. Míg az elmúlt esztendőkben 4–5 országból érkeztek mozgássérültek Sepsiszentgyörgy melletti Benedek mezei táborba, addig idén csak Romániából és Magyarországról jöttek kerekes székben élők és kísérőik a Máltai Szeretetszolgálat által szervezett táborba. /Kovács Zsolt: Sepsiszentgyörgyi tábor a mozgássérültekért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./
2012. július 16.
Tábor fogyatékosoknak
Tizedik alkalommal szervezte meg a héten a Kárpát-medencei Mozgássérült Fiatalok Táborát a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete. Tischler Ferenc, a szolgálat országos ifjúsági szervezetének vezetője elmondta, 47 fogyatékost és a kísérőiket, összesen mintegy száz személyt látnak vendégül a Sepsiszentgyörgy melletti Benedekmezőn. Kovászna, Hargita, Kolozs és Bihar megye mellett Magyarországról és Kárpátaljáról is érkeztek táborozók
A sepsiszentgyörgyi szervezet pápai felhívásra válaszolt a rendezvény megszervezésével: amikor 2002-ben II. János Pál pápa meghirdette, hogy 2003 a fogyatékkal élők éve lesz, a Máltai Segélyszolgálat sepsiszentgyörgyi önkéntesei is eldöntötték, megtartják az első országos mozgássérülttábort. Az elmúlt tíz évben a jól bejáratott forgatókönyv szerint szervezték meg az együttlétet, a fogyatékkal élők számára már az is felüdülést jelent, hogy egy hétig az erdő szélén, faházikókban laknak. Tischler Ferenc elmondta, az elmúlt napokban kirándultak a Szent Anna-tóhoz, csónakáztak, és – mivel idén olimpiai év van – nagy hangsúlyt fektetnek a sporttevékenységekre is. A pénteki sportnapon lesznek asztali sportok, kerekes székes gyorsasági verseny, kosárlabdameccs, íjászverseny, és lovagolni is lehet. Hargita megyéből egy kerekes székes tánccsoport különböző népek táncait tanítja meg a táborozóknak. Józsa Csaba csíkszeredai mozgássérült lapunknak elmondta, a Székelyföldön Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában oldották meg leginkább az akadálymentesítést, elsősorban az utcai közlekedés gördülékenyebb. Az intézményekben még mindig vannak hiányosságok, és a közszállítást sem tudják igénybe venni kerekes székkel, mert nincsenek lezárók, hogy fékezéskor is biztonságban lehessen a mozgássérült. A tábor egyik előnye, hogy a mozgássérültek megoszthatják tapasztalataikat, gondjaikat. A családot is tehermentesíteni próbálják a szervezők, akik arra bíztatják a fogyatékosokat, hogy barátjukkal vegyenek részt a rendezvényen.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
Tizedik alkalommal szervezte meg a héten a Kárpát-medencei Mozgássérült Fiatalok Táborát a Máltai Szeretetszolgálat sepsiszentgyörgyi szervezete. Tischler Ferenc, a szolgálat országos ifjúsági szervezetének vezetője elmondta, 47 fogyatékost és a kísérőiket, összesen mintegy száz személyt látnak vendégül a Sepsiszentgyörgy melletti Benedekmezőn. Kovászna, Hargita, Kolozs és Bihar megye mellett Magyarországról és Kárpátaljáról is érkeztek táborozók
A sepsiszentgyörgyi szervezet pápai felhívásra válaszolt a rendezvény megszervezésével: amikor 2002-ben II. János Pál pápa meghirdette, hogy 2003 a fogyatékkal élők éve lesz, a Máltai Segélyszolgálat sepsiszentgyörgyi önkéntesei is eldöntötték, megtartják az első országos mozgássérülttábort. Az elmúlt tíz évben a jól bejáratott forgatókönyv szerint szervezték meg az együttlétet, a fogyatékkal élők számára már az is felüdülést jelent, hogy egy hétig az erdő szélén, faházikókban laknak. Tischler Ferenc elmondta, az elmúlt napokban kirándultak a Szent Anna-tóhoz, csónakáztak, és – mivel idén olimpiai év van – nagy hangsúlyt fektetnek a sporttevékenységekre is. A pénteki sportnapon lesznek asztali sportok, kerekes székes gyorsasági verseny, kosárlabdameccs, íjászverseny, és lovagolni is lehet. Hargita megyéből egy kerekes székes tánccsoport különböző népek táncait tanítja meg a táborozóknak. Józsa Csaba csíkszeredai mozgássérült lapunknak elmondta, a Székelyföldön Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában oldották meg leginkább az akadálymentesítést, elsősorban az utcai közlekedés gördülékenyebb. Az intézményekben még mindig vannak hiányosságok, és a közszállítást sem tudják igénybe venni kerekes székkel, mert nincsenek lezárók, hogy fékezéskor is biztonságban lehessen a mozgássérült. A tábor egyik előnye, hogy a mozgássérültek megoszthatják tapasztalataikat, gondjaikat. A családot is tehermentesíteni próbálják a szervezők, akik arra bíztatják a fogyatékosokat, hogy barátjukkal vegyenek részt a rendezvényen.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)
2014. augusztus 11.
Csomakőrösön jövőre is
SIC Feszt: közélet, autonómia, fiatalság, buli
Civilizáltan és jókedvűen, a tudástár bővítésére is alkalmas négy napot tölthetett el az a pár száz fiatal, akik részt vettek a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) által Csomakőrösön első alkalommal megszervezett, SIC Feszt elnevezésű Székelyföldi Szabadegyetemen. Lévai Barna
A Háromszéki Szabadegyetemből kinőtt SIC Feszt már csütörtökön elkezdődött. Az esti órákban a hallgatóság Markó Attila parlamenti képviselőtől kaphatott ízelítőt abból, milyenek voltak a rendszerváltás előtti és utáni diáktáborok, miért volt jó azokon részt venni.
Új fejezet kezdődött
A pénteki hivatalos megnyitón Grüman Róbert, a Hárit korábbi elnöke felidézte a hat évvel ezelőtt Benedekmezőn megszervezett, 30–40 főt vonzó Háromszéki Szabadegyetemet.
– Szakértők azt mondják, hogy egy ifjúsági fesztiválnak legalább tíz év szükséges ahhoz, hogy kinője magát. Múlt évben volt az ötödik kiadása a rendezvénynek, ekkor húztunk egy vonalat, és közösen az RMDSZ-szel, több szervezettel eldöntöttük, hogy egy regionális ifjúsági fesztivált fogunk meghonosítani itt, Háromszéken – vázolta a SIC Feszt hátterét Grüman.
„Szeretem Székelyföldet”
Pénteken a három székely megye jövőjéről, területi autonómiájáról beszélt a fiataloknak Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, valamit Tamás Sándor háromszéki megyetanácselnök. Borboly elmondása szerint azért szereti Székelyföldet, mert itt olyan lehetőségek vannak, amelyek máshol nincsenek. Szerinte fontos, hogy a fiatalok beleszóljanak a döntéshozásba, hiszen ma a választásokon főként a 40 és 70 év közöttiek mennek el szavazni, így a politikusok ezen generációk által elvárt dolgokra összpontosítanak.
– Valahogy mi, politikusok nem foglalkozunk a ti dolgaitokkal, ti meg hagyjátok ezt, mert nem érdekel titeket az egész. Ha nem szervezitek meg saját magatokat, akkor nem is lesz rólatok szó, és akkor nem lesz, aki Székelyföldért dolgozzon – szögezte le Borboly.
Brassai Zsombor szerint ő akkor kezdi el igazán szeretni Székelyföldet, amikor Marosszék határaitól keletre indul.
– Azt a Székelyföldet szeretem, amelyik lesz, amelyet együtt hozunk létre, és amelyet egyformán szeretünk – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az autonómia kulcskérdése többek között az lesz, miként sikerül a románsággal kommunikálni ennek érdekében.
Tamás Sándor közölte, ő egyetemi tanulmányait befejezvén azért tért vissza szülőföldjére, mert, ahogy fogalmazott: „ameddig a levegőt itthon el tudom szívni, addig én akarom elszívni, és azt ne más tegye meg”.
– A szakácsnőknek az autonómiát úgy szoktam megmagyarázni, hogy ki amit főz, azt megeszi. Romániában a többség nem fog megvilágosodni, de olyan helyzetet kell politikailag teremteni, hogy ne legyen más megoldásuk, üljenek le velünk tárgyalni, és ha fogcsikorgatva is, de fogadják el azt, amit szeretnénk – fogalmazott Tamás.
Szombaton többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszélt arról, hogy miként lehet idehaza érvényesülni. A táborban tiszteletét tette a többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász, Szabó Kati is, aki pályájáról, annak nehézségeiről és szépségeiről mesélt. A fiatalok figyelmét arra hívta fel, fordítsanak nagy gondot az egészségükre, „hiszen az a legfontosabb”.
Alkoholmentes délelőttök
A fiatalokat láthatóan érdekelték a szakmai témák: a tábort bejárva szinte minden sátor tele volt kék színű, SIC Feszt feliratú pólósokkal. Egy-két előadásra pár idősebb falubéli is ellátogatott. A déli órákban a legnépszerűbb foglalatosságot kétségtelenül az ebéd jelentette, kígyózó sorokban kapkodott mindenki a tányérok, evőeszközök után.
A Székelyföld több településéről, no meg Brassóból is öszeverődő mintegy háromszáz táborlakó számára végig civilizált szórakozási lehetőségeket biztosítottak. Oltean Csongor Hárit-elnök, főszervező érdeklődésünkre elmondta, a csapatjátékok célja is az volt, hogy a fiatalok új emberekkel is megismerkedhessenek. Ebéd előtt nem is szolgáltak ki senkit alkoholos italokkal. „Kellenek a szabályok, hogy minden program zökkenőmentesen folyjon le, nem is volt semmilyen gond a négy nap alatt” – nyilatkozta lapunknak.
A legnagyobb tömeget, több mint ezer érdeklődött, a magyarországi Zanzibár koncertje vonzotta. A szervezőcsapat jövőben is ugyanezen a helyszínen szeretné a SIC Feszt következő kiadását tető alá hozni, ígéretet kaptak, hogy egy év múlva újabb házikókkal bővül az ifjúsági szabadegyetem helyszíne.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
SIC Feszt: közélet, autonómia, fiatalság, buli
Civilizáltan és jókedvűen, a tudástár bővítésére is alkalmas négy napot tölthetett el az a pár száz fiatal, akik részt vettek a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) által Csomakőrösön első alkalommal megszervezett, SIC Feszt elnevezésű Székelyföldi Szabadegyetemen. Lévai Barna
A Háromszéki Szabadegyetemből kinőtt SIC Feszt már csütörtökön elkezdődött. Az esti órákban a hallgatóság Markó Attila parlamenti képviselőtől kaphatott ízelítőt abból, milyenek voltak a rendszerváltás előtti és utáni diáktáborok, miért volt jó azokon részt venni.
Új fejezet kezdődött
A pénteki hivatalos megnyitón Grüman Róbert, a Hárit korábbi elnöke felidézte a hat évvel ezelőtt Benedekmezőn megszervezett, 30–40 főt vonzó Háromszéki Szabadegyetemet.
– Szakértők azt mondják, hogy egy ifjúsági fesztiválnak legalább tíz év szükséges ahhoz, hogy kinője magát. Múlt évben volt az ötödik kiadása a rendezvénynek, ekkor húztunk egy vonalat, és közösen az RMDSZ-szel, több szervezettel eldöntöttük, hogy egy regionális ifjúsági fesztivált fogunk meghonosítani itt, Háromszéken – vázolta a SIC Feszt hátterét Grüman.
„Szeretem Székelyföldet”
Pénteken a három székely megye jövőjéről, területi autonómiájáról beszélt a fiataloknak Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, valamit Tamás Sándor háromszéki megyetanácselnök. Borboly elmondása szerint azért szereti Székelyföldet, mert itt olyan lehetőségek vannak, amelyek máshol nincsenek. Szerinte fontos, hogy a fiatalok beleszóljanak a döntéshozásba, hiszen ma a választásokon főként a 40 és 70 év közöttiek mennek el szavazni, így a politikusok ezen generációk által elvárt dolgokra összpontosítanak.
– Valahogy mi, politikusok nem foglalkozunk a ti dolgaitokkal, ti meg hagyjátok ezt, mert nem érdekel titeket az egész. Ha nem szervezitek meg saját magatokat, akkor nem is lesz rólatok szó, és akkor nem lesz, aki Székelyföldért dolgozzon – szögezte le Borboly.
Brassai Zsombor szerint ő akkor kezdi el igazán szeretni Székelyföldet, amikor Marosszék határaitól keletre indul.
– Azt a Székelyföldet szeretem, amelyik lesz, amelyet együtt hozunk létre, és amelyet egyformán szeretünk – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az autonómia kulcskérdése többek között az lesz, miként sikerül a románsággal kommunikálni ennek érdekében.
Tamás Sándor közölte, ő egyetemi tanulmányait befejezvén azért tért vissza szülőföldjére, mert, ahogy fogalmazott: „ameddig a levegőt itthon el tudom szívni, addig én akarom elszívni, és azt ne más tegye meg”.
– A szakácsnőknek az autonómiát úgy szoktam megmagyarázni, hogy ki amit főz, azt megeszi. Romániában a többség nem fog megvilágosodni, de olyan helyzetet kell politikailag teremteni, hogy ne legyen más megoldásuk, üljenek le velünk tárgyalni, és ha fogcsikorgatva is, de fogadják el azt, amit szeretnénk – fogalmazott Tamás.
Szombaton többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszélt arról, hogy miként lehet idehaza érvényesülni. A táborban tiszteletét tette a többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász, Szabó Kati is, aki pályájáról, annak nehézségeiről és szépségeiről mesélt. A fiatalok figyelmét arra hívta fel, fordítsanak nagy gondot az egészségükre, „hiszen az a legfontosabb”.
Alkoholmentes délelőttök
A fiatalokat láthatóan érdekelték a szakmai témák: a tábort bejárva szinte minden sátor tele volt kék színű, SIC Feszt feliratú pólósokkal. Egy-két előadásra pár idősebb falubéli is ellátogatott. A déli órákban a legnépszerűbb foglalatosságot kétségtelenül az ebéd jelentette, kígyózó sorokban kapkodott mindenki a tányérok, evőeszközök után.
A Székelyföld több településéről, no meg Brassóból is öszeverődő mintegy háromszáz táborlakó számára végig civilizált szórakozási lehetőségeket biztosítottak. Oltean Csongor Hárit-elnök, főszervező érdeklődésünkre elmondta, a csapatjátékok célja is az volt, hogy a fiatalok új emberekkel is megismerkedhessenek. Ebéd előtt nem is szolgáltak ki senkit alkoholos italokkal. „Kellenek a szabályok, hogy minden program zökkenőmentesen folyjon le, nem is volt semmilyen gond a négy nap alatt” – nyilatkozta lapunknak.
A legnagyobb tömeget, több mint ezer érdeklődött, a magyarországi Zanzibár koncertje vonzotta. A szervezőcsapat jövőben is ugyanezen a helyszínen szeretné a SIC Feszt következő kiadását tető alá hozni, ígéretet kaptak, hogy egy év múlva újabb házikókkal bővül az ifjúsági szabadegyetem helyszíne.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)