Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1990. május 10.
Petre Roman miniszterelnök máj. 9-én Belgrádban Ante Markovics miniszterelnökkel tárgyalt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10., MTI/
1990. szeptember 5.
Iliescu elnök háromnapos hivatalos látogatásra Belgrádba utazott. Nagy megelégedéssel nyilatkozott Ante Markovics kormányfővel folytatott megbeszéléséről. Mindkét fél megállapította, hogy közös érdek a gazdasági együttműködés fejlesztése. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
1991. június 14.
A román védelmi minisztérium közleményben utasította vissza a Borba belgrádi lap jún. 5-i számának azon állítását, hogy Románia a horvátok részére Kalasnyikov-típusú géppisztolyokat szállított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1991. július 25.
Adrian Nastase külügyminiszter Loncsar külügyminiszter meghívására júl. 24-én Belgrádba érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ A román külügyminiszter nyilatkozott a román rádiónak: reméli, hogy nőni fog az együttműködés Románia és Szerbia között. /Román rádió, MTI/
1991. augusztus folyamán
Nicolae Spiroiu román védelmi miniszter kétnapos látogatásra Belgrádba érkezett a jugoszláv hadsereg meghívására. /Tanjug, MTI/
1993. május 10.
Iliescu elnök máj. 7-én indul ötnapos körútra, Szlovéniába, Horvátországba, hazatérőben pedig Belgrádba látogat. / Iliescu délszláv körútra indul. = Magyar Hírlap, máj. 10./
1993. május 14.
"A kisantant újragondolásának időszerűségéről írt máj. 13-i számában a bukaresti Meridian a belgrádi Politikában megjelent írás alapján. A Meridian Magyarország "arroganciájáról és agresszivitásáról" írt. Magyarország célja ismét egyetlen államban egyesíteni 15 millió magyart. Bukaresti látogatása során Josef Prokes, a szlovák parlament alelnöke Románia és Szlovákia közös gondjairól beszélt Magyarország megalapozatlan igényei kapcsán. Politikai megfigyelők nem tartják kizártnak újabb kisantant létrejöttét. Románia óvatosnak mutatkozik, mondván, egy ilyen tömörüléshez csatlakozva megnehezítené felzárkózását az euro-atlanti struktúrákhoz. /Bogdán Tibor: Felmelegítik a kisantant gondolatát. = Magyar Hírlap, máj. 14./"
1993. május 15.
Ion Iliescu elnök körutat tesz a volt Jugoszlávia államaiban, először Szlovéniába látogatott /máj. 14./, ahol a szlovén elnökön kívül a boszniai elnökkel is tanácskozott. Innen Horvátországba indul, végül Belgrádban is tárgyalni fog. /Ion Iliescu elnök a volt Jugoszláviában tájékozódik. = Magyar Hírlap, máj. 15./
1993. május 20.
A szlovén, a horvát és a bosnyák vezetőkkel folytatott tárgyalásokról és látogatásának céljáról szólva Iliescu elnök leszögezte, csak segíteni akar, hogy mielőbb béke legyen a térségben. Iliescu elnök Belgrádban folytatja látogatását, ahol Jugoszlávia elnökével találkozik. /Románia csak segíteni akar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1993. május 24.
Magyarország nem adott engedélyt arra, hogy Iliescu elnök a magyar légtéren át repüljön Zágrábból Belgrádba, jelentette a Tanjug, a Tineretul Liber román lapra hivatkozva. A román illetékesek valóban kértek átrepülési engedélyt, azonban a kérelemtől elálltak, amikor a magyar szervek arra emlékeztették őket, hogy az úthoz az ENSZ BT szankciós bizottságának engedélyére van szükség, reagált a hírre Hermann János külügyi szóvivő Budapesten. A magyar kormány megadta volna az engedélyt. /Iliescu előtt zárva maradt a tér. = Népszava, máj. 24./
1993. október 27.
Radoje Kontics jugoszláv miniszterelnök okt. 25-én Bukarestbe érkezett, az embargóról, a kétoldalú kapcsolatokról és a Jugoszláviának nyújtandó humanitárius segélyről tárgyalt Vacaroiu miniszterelnökkel és Iliescu elnökkel. Politikai megfigyelők szerint Belgrád balkáni közös piacot szeretne létrehozni és ehhez keresett Romániában hídfőt. /Magyar Hírlap, okt. 27./
1993. december 7.
"Iliescu elnök a belgrádi Politika lapnak nyilatkozott. Országában nincs magyarellenes légkör, állapította meg. Szerinte a kisantant nem magyarellenes szervezet volt. "A holmi etnikai és területi autonómiáról szóló elméletek nem korszerűek, nincsenek összhangban az európai valósággal..." Ezek az elméletek "káros gyakorlathoz vezetnek még a kisebbségek szempontjából is: bizonyos csoportok többségtől való elkülönüléséhez...", nyilatkozta a román elnök. /Pesti Hírlap, dec. 7./"
1993. december 17.
Romániában nincs magyarellenes hangulat, amint hogy a kisantant sem volt magyarellenes szövetség, állapította meg Iliescu elnök a belgrádi Borbának adott interjújában. Élesen bírálta az etnikai alapon való területi autonómia gondolatát is. /Bogdán Tibor: Iliescu ellenzi az etnikai autonómiát. = Magyar Hírlap, dec. 17./
1994. április 30.
A Magyarok Világszövetsége, az Erdélyi Szövetség, A Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség közös nyilatkozatban ítélte el Horn Gyulának, az MSZP elnökének a nyilatkozatát: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Belgrádban működik a Szerbián Kívüli Szerbek Minisztériuma, akkor miért nem működhet Magyarországon a határokon túli magyarság gondjaival foglalkozó titkárság? /Magyar Nemzet, ápr. 28., Új Magyarország, ápr. 30./
1994. november 25.
A Határon Túli Magyarok Hivatalának égisze alatt tárcaközi bizottság alakult a magyar kisebbségek támogatási rendszerének kidolgozására, tájékoztatott Németh Attila, a HTMH gazdasági főosztályvezetője. A bizottság nem pártalapon, hanem a szakértelem követelményei szerint dolgozik. /Magyar Hírlap, nov. 24./ Az Illyés Alapítványból kivált Kézfogás Alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtési, gazdasági vállalkozásait segíti, főként befektetési jelleggel. Vitát válthat ki a javaslatnak az a része, hogy a támogatás ne legyen etnikailag kötött. Információs bázis kialakítását is tervezik. Mindezt a szomszédos országok kormányaival is megvitatják. Ezzel a céllal járt Németh Attila Belgrádban, a Vajdaságban, majd Kijevben. /Magyar Hírlap, nov. 25./
1995. július 19.
"A Jugoszláviával szembeni szankciók feloldása mellett foglalt állást Adrian Nastase képviselőházi elnök júl. 17-án Belgrádban. "Szerbia a békefolyamat kulcsfontosságú tényezője, így nincs ok az embargó fenntartására" - mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ "
1995. augusztus 4.
A The New York Times a kereskedelmi zárlatot ellenőrző tisztviselők információira hivatkozva írta, hogy az utóbbi időben a mind sűrűbbé váló Belgrád-Temesvár repülőjáratok utasok helyett gyakorlatilag nagy mennyiségű üzemanyagot szállítanak Romániából az egyébként a forgalomhoz túlméretezett Boening-727-esek tankjaiban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ A Romania Libera a kormányfőt tette felelőssé az embargó megsértéséért. /Magyar Nemzet, aug. 4./
1995. augusztus 24.
Teodor Melescanu külügyminiszter aug. 22-én látogatást tett Belgrádban, tárgyalt Milosevics elnökkel is, akinek átadta Iliescu elnök üzenetét. Ennek tartalmáról nem árul el részleteket, de elképzelhető, hogy szó esett a bolgár-román-görög találkozóról is, amelyen Bukarest szerint napirendre kellene tűzni a délszláv válság kérdését is. A közös közlemény szerint a két ország kapcsolatai példásnak tekinthetők. Az ENSZ-szankciók feloldását sürgette Melescanu sajtóértekezletén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
1995. szeptember 16.
A temesvári Analog kábeltelevíziós társaság 40 ezer előfizetője egy hónapja nem láthatta a magyarországi és a belgrádi tévéműsorokat. Azzal indokolták, hogy ellenőrzést tartott az Audiovizuális Tanács /CNA/ és azzal az ürüggyel állíttatta le a közvetítést, hogy nem rendelkeznek írásos engedéllyel. Azóta a budapesti és a belgrádi írásos engedély megérkezett, most ismét láthatók a műsorok, kivéve a Duna TV-t. Úgy tűnik, hogy az intézkedés valójában a Duna TV ellen irányult, hiába van meg tőlük az engedély. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./
1995. november 30.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök nov. 27-én kétnapos látogatásra Belgrádba utazott, a gazdasági együttműködés mielőbbi helyreállításáról tárgyalt Szlobodan Milosevics elnökkel és Radoje Kontics miniszterelnökkel. A megbeszélés után a román kormányfő hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok a szankció idején sem szakadtak meg, ezért különösen jónak minősíthető a két ország viszonya. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Nov. 28-án Zoran Lilics szövetségi elnök fogadta Vacaroiu miniszterelnököt. A két ország közötti alapszerződést Iliescu elnök belgrádi látogatásakor írják alá, valószínűleg a jövő év elején. Vacaroiu Montenegró fővárosába, Podgoricába is ellátogatott, ahol a gazdasági együttműködésről tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1996. március 4.
Belgrádban a román és jugoszláv külügyi szakértők háromnapos tárgyalás után megállapodtak a román-jugoszláv alapszerződés szövegében, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. Febr. 27-e és márc. 1-je között Bukarestben folytak a tárgyalások a román-ukrán alapszerződésről. A kiadott külügyminisztériumi közlemény szerint a tárgyaló külügyi szakértők szinte minden vitatott kérdésben megegyeztek, a nemzeti kisebbségek kérdéseiről is. A kijevi rádió szerint az alapszerződés 99 százalékban elkészült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./ Az ukrán-román alapszerződéssel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy külön vitassák meg a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt. Besszarábia és Bukovina sorsa okoz problémát a két ország viszonyában. /Magyar Hírlap, márc. 4./
1996. március 5.
"A szlovákiai magyarság viszonylag liberális életvitelét rohamosan váltja fel a politikai katakombákba szorítottság. A nyelvtörvény, a szlovákiai alternatív oktatás bevezetése külön-külön is elveszejtenék az ottani magyarságot, erre jön az új területi beosztás, amely szétszabdalja a még egymással testközelben levő kistájak magyarságát. Meciar szlovák miniszterelnök legutóbb Belgrádban a szerbek, szlovákok, románok összefogását hirdette meg - a magyar nacionalizmus ellen. A legtragikusabb helyzetben a vajdasági magyarság van. Helyzetüket a szerbek betelepítése, a menekülési láz, a teljes elszegényedés mellett az egymás közti marakodás jellemzi, a szétvert etnikum maradékemberei pártjainak torzsalkodása. Romániában a kormánypártiak mellett az ellenzéki román pártok is ellenségesek a magyarsággal szemben, a választáson a magyar vírustól óvnak. "A román-magyar alapszerződés paraván, emögött végzik a honatyák és a hivatalnokok kisded játékaikat. A legmegátalkodottabb magyarellenesség jegyében." - írja Sylvester Lajos. "Erdély végleges elvesztéséhez pedig semmi sem szükséges, csak a vasfüggöny áttétele Nagylakhoz." /Sylvester Lajos: Kelet kapujában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./"
1996. március 29.
"Szőcs Géza márc. 28-án Budapesten sajtótájékoztatót tartott, az Erdélyi Híradó Belgrád rakparti épületében, amelyet a Nemzetközi Transsylvania Alapítványtól kapott támogatásból vásárolt. Elmondta, hogy a kapott céltámogatásokról számot tud adni. Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára a sajtótájékoztatón nyilvánosságra került /márc. 22-én kelt/ nyilatkozatában leszögezte, hogy az általa nyilvánosságra hozott pénzügyi tájékoztatóban szereplő személyek és intézmények közül senkit sem vádolt sikkasztással, vagy a rendelkezésre bocsátott pénz eltulajdonításával, mindössze azt jegyezte meg, hogy az adminisztrációs elszámolások nem történtek meg. "Szőcs Gézáról sem állítottam vagy feltételeztem, hogy pénzügyi visszaélést követett volna el." Szőcs Géza kifejtette, hogy az ellene indított támadás az erdélyi magyar sajtó felszámolását célozza. "E támadások a konfliktus eszkalálódását vetítik előre magyarországi politikai erők bekapcsolódása révén" - olvasható Szőcs Géza saját tájékoztató összegezésében. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./ Ábrahám Dezső egyszer már nyilatkozott arról, hogy Szőcs Géza elszámolt, később ennek az ellenkezőjét állította. A vádak hátterében meghúzódóknak nem érdekük az igazság kiderítése, hiszen a Transsylvania Alapítvány körüli problémák két-három évre nyúlnak vissza, az RMDSZ viszont csak az ő kérésére kezdeményezte a vizsgálatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31., Magyar Hírlap, Népszabadság, márc. 29./ "
1996. április 23.
Ápr. 22-én Bukarestben parafálták a jugoszláv-román barátsági szerződést. A 20 évre szóló szerződést Teodor Melescanu és Milan Milutinovics külügyminiszter parafálta. Milutovicsot fogadta Iliescu elnök és Vacaroiu miniszterelnök. A barátsági szerződést május elején Belgrádban írja alá Zoran Lilic és Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24., Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23. /
1996. május 18.
Máj. 16-án hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Iliescu államelnök, kíséretében Melescanu külügyminiszterrel és több államtitkárral. Zoran Lilics elnökkel tárgyalva megállapították, hogy a két ország között nincsenek nézeteltérések, a baráti kapcsolatok a szankciók idején sem szakadtak meg. A két elnök aláírta a két ország közötti együttműködési szerződést, amely húsz évre szól. Iliescu elnök másnap Szlobodan Milosevics szerb elnökkel tárgyalt, majd Montenegróba utazott, ahol Momir Bulatovics elnökkel tartott megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18-19./ Romániának eddig egyetlen szomszédjával sem sikerült szerződést kötni. /Magyar Hírlap, máj. 18./
1996. december 7.
"Románia mindig baráti ország volt, a román hadsereg mindig korrekten viselkedett a jugoszláv hadsereggel, s most is kész a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésére, jelentette ki Momcilo Perisics jugoszláv vezérkari főnök, miután hazatért háromnapos romániai látogatásáról. Dec. 6-i belgrádi lapjelentések szerint a tárgyalásokon a két hadsereg közötti együttműködésről volt szó. A két ország szoros hadiipari együttműködést tartott fenn, s a közös erőfeszítéseket a Jugoszláviában "Orao" névre elkeresztelt harci repülő közös megtervezése és kivitelezése koronázta meg. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./"
1997. január 22.
"Dr. Hódi Sándor elgondolkoztató tanulmányában megállapította, hogy a vajdasági magyar politikai elit számára a szerb pártok csaknem olyan vonzóak, mint a VMSZ és a VMDK, a vajdasági magyarság érdekvédelmét illetően rosszul állnak a dolgok. A novemberi választásokon 120 magyar vállalta, hogy szerb nacionalista pártok képviselői legyenek. A választáson a VMSZ győzött, ez azonban óvatosságra kell, hogy intse a VMSZ vezetőségét, mert ezzel fontosabbá vált a hatalom számára a VMSZ politikai befolyásolásának igénye. A függetlenként indult magyar képviselők is a hatalom malmára hajtják a vizet. - A magyar politikai elitnek több mint fele a szocialista hatalomtól reméli a nagyobb szelet kenyeret, a kisebbik rész vállalja a nyílt ellenzékiséget, s azon belül még kevesebben a hiteles magyar érdekképviseletet. Ez a szervilis magatartás nem kizárólag a vajdasági magyar politikai elit sajátja. Miközben az ellenzék tüntet Belgrádban, a vajdasági magyarság csendesen kivár. A különböző túlélési technikákról van szó. Vajon mitől lenne vonzó a magyarság számára a szerb ellenzék, amely a kisebbségi jogokat illetően a hatalomnál is szűkkeblűbbnek mutatkozott? A magyar pártok sem könnyítenek igazán az emberek gondjain. Az érdekvédelem helyett a pártoskodás árnyoldalai jelentkeznek: a hatalomvágy, a gerinctelenség. Ebben a helyzetben a vajdasági magyarság "hitét vesztve, elbátortalanodva keresi" a túlélés lehetőségeit. Mindezzel számolni kell. /Dr. Hódi Sándor: Vajdasági magyar pártpreferenciák. = Napló (Szabadka), jan. 22./"
1997. május 17.
"Adrian Severin román külügyminiszter Jugoszláviába utazott, máj. 16-án Versecen tárgyalt Milan Milutinovics külügyminiszterrel, majd aláírták a két külügyminisztérium közötti együttműködésről szóló egyezményt. Pontosan egy évvel ezelőtt, 1996. máj. 16-án írták alá Belgrádban a román-jugoszláv alapszerződést. /Magyar Szó (Újvidék), máj. 17. 16. p./"
1998. április 11.
"Ápr. 11-én befejeződött Görögország, Bulgária és Románia külügyminiszterének az égei-tengeri Thíra (Szantorin) szigetén tartott kétnapos találkozója. Teodorosz Pangalosz görög, Nadezsda Mihajlova bolgár és Andrei Plesu román külügyminiszter sürgette, hogy Belgrád mielőbb kezdjen párbeszédet a koszovói albánok képviselőivel a konfliktus rendezéséről, és kiállt amellett, hogy a válságot "kölcsönösen elfogadható alapon, Jugoszlávia határain belül rendezzék". A miniszterek egyetértettek abban, hogy sürgősen létre kell hozni egy gyorsan bevethető balkáni hadtestet. Albánia, Bulgária, Macedónia, Románia és Törökország március 18-án Ankarában kötött elvi megállapodást a gyorshadtest felállításáról, a török részvétel miatt fenntartásait hangoztató Görögország azonban nem vett részt a találkozón. Teodorosz Pangalosz megjegyezte, hogy a hadtest létrehozása előtt még tisztázni kell a részleteket, s úgy fogalmazott, hogy Görögország is részt vesz a balkáni országok katonai szakértőinek e kérdésben összehívott április 15-16-i bukaresti ülésén. A külügyminiszterek thírai tanácskozását - amely a harmadik háromoldalú találkozó volt 1995 óta - a tervek szerint a kormányfők május 30-31-i értekezlete követi majd a görögországi Neápoliban (a Peloponnészosz félszigeten). Előzőleg, május 21-én a térség hat országának védelmi miniszterei találkoznak Tiranában. /MTI, ápr. 11./"
1998. május 14.
Milosevics szerb elnök meghívására Belgrádba látogatott Ion Iliescu volt elnök és máj. 11-én megbeszélést tartott Miloseviccsel. Iliescu hangsúlyozta, hogy helyesli a szerbeknek a koszovói válságban tanúsított magatartását. Kifejtette, hogy Koszovó Szerbia belügye, abban nem illetékes a nemzetközi döntőbíróság. Anda Filip külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a román külügyminisztériumi álláspont változatlan: a békés megoldást szorgalmazzák, a Koszovóban többségben élő albánok jogainak tiszteletben tartásával, ugyanakkor figyelembe véve Jugoszlávia területi egységét. /Iliescu-Milosevics összhang. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./