"Jún. 8-án Baróton tartotta soros ülését az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöksége. Dr. Demeter János OÖT-elnök meghívására a tanácskozáson részt vett Székely István, az RMDSZ önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke. A tanácskozáson megvitatták a 69/1991-es számú helyhatósági törvény módosításából fakadó tennivalókat, kihangsúlyozva a megyei/területi Önkormányzati Konferenciák újraalakításának szükségességét. Az anyanyelv önkormányzatokban való használatával, valamint más, a 69-es törvényt módosító cikkelyekkel kapcsolatosan a testület megállapította, hogy pontos stratégiát és akcióütemtervet fognak kidolgozni, amit eljuttatnak mindazoknak a polgármestereknek és alpolgármestereknek, akik RMDSZ-színekben jutottak be önkormányzati tisztségbe. Ugyanakkor elhatározták egy olyan adatbázis összeállítását, amely tartalmazná azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyeknek segítségével anyagi fedezetet lehet biztosítani különböző önkormányzati programok számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 11., 1046. sz./"

"Új lappal bővült Háromszék sajtópalettája, július közepén megjelent az Erdővidék /Barót/ első száma. A hetilap egy kis régió, egy kisváros és 18 falu szócsöve akar lenni. A főszerkesztő Benedek H. János. /Új hetilap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./"

"Augusztus 30-án, szombaton Markó Béla szövetségi elnök, Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Orbán Árpád megyei tanácselnök, Kozsokár Gábor szenátor, Márton Árpád és Tamás Sándor képviselők, Gazda László alprefektus és Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgató Tanácsának tagja Kovászna megyei körúton vett részt. A Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán és Baróton megtartott polgári fórumokon a résztvevők beszámoltak a nagyszámban megjelent érdeklődőknek az RMDSZ elmúlt 9 hónapi kormányzási szerepéről és válaszoltak a lakosság kérdéseire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 1103. sz./"

"Maroknyi lelkes fiatal munkájának eredménye, hogy Baróton napvilágot látott és elérte tizedik számát az új helyi lap, az Erdővidék. Főszerkesztője Benedek H. János. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

Új olvasóterem nyílt Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtárban, melyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő sepsiszentgyörgyi Közgazdasági Főiskola hallgatói használhatnak. /Erdély (Sepsiszentgyörgy), jan. 8. - új napilap, II. évf. 4. sz., - Tavaly dec. 22-én megjelent a próbaszám, az egyben az I. évfolyam. Alcíme: független napilap. Kiadja az Európai Idő és a TNN. Főszerkesztője Horváth Alpár, aki egyben az Európai Idő főszerkesztője is. Első számai alapján bulvárlap. Az Erdély ambícióját mutatja, hogy van nemzetközi főszerkesztősége /Willmann Walter/, kárpát-medencei és romániai főszerkesztősége /Kocsis Károly/. Az Erdély jelzi, hogy területi irodái vannak Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Brassóban, Kovásznán, Baróton, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen.

Jan. 10-én Árkoson, a Szentkereszty kastélyban osztották ki A kultúr szabadságáért díjakat, a kitüntetettek személyére a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség tett javaslatot. A díjazottak között volt Szilágyi Zsolt, a Vox Humana kamarakórus vezetője, aki huszonöt éve karnagy, Incze László a kézdivásárhelyi Céhmúzeum igazgatója, Ütő Gusztáv képzőművész az AnnART nemzetközi performance-fesztivál és a Medium nemzetközi alternatív kiállítás továbbéltetéséért, Filip Ignác zenész a Reneszánsz Táncház létrehozásáért, Kelemen Antal,a rétyi iskola igazgatója a Kováts András Fúvóegyesület elnöke a rétyi fúvóstalálkozó megszervezéséért, Demeter János, Barót polgármestere, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, a Kájoni Consort régizene-együttes vezetője Erdővidék kulturális életéért kifejtett tevékenységéért, Gazda József tanár, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke a Kőrösi Csoma napok megszervezéséért és közművelődési munkásságáért, továbbá Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus-könyvtárosa, aki egymaga szerkeszti az Alutát, emellett egy székelyföldi tudományos kutatóközpont létrehozását kezdeményezte. /Szekeres Attila: A kultúra szabadságáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Jún.7-én, pünkösd utáni első vasárnapon immár hagyományosan Rétyen találkoztak Székelyföld fúvósai. A helybeli Kelemen Antal vezette együttes tevékenységével lett ez a találkozó a vidék seregszemléje. A fúvósok felléptek Sepsiszentgyörgyön és Baróton is. /Fúvós seregszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

"Fehéregyházán a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület minden évben július utolsó vasárnapján emlékezik Petőfire. Idén júl. 26-án tartották meg az ünnepséget, melyen jelen volt Fehéregyháza testvérvárosának, Kiskunfélegyházának küldöttsége, de eljöttek Kecskemét, Barót, Székelyudvarhely, valamint az RMDSZ és az EMKE képviselői is. Gábor Dénes, az egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. Petőfi Erdélyt választotta, élete utolsó napján ugyanis feleségének azt írta, hogy Sepsiszentgyörgyöt kinézte lakhelyül. "Minket választott Petőfi", hangzott el Markó beszédében. "Minket, erdélyi magyarokat. Hiszen Petőfi Sándor megfutamodhatott volna, menekülhetett volna, neki nem volt kötelessége abban a csatában jelen lenni, s ezzel a választással utódokat is választott magának: mi vagyunk az őrzői, a legfőbb letéteményesei Petőfi Sándor emlékének és emlékhelyének." Petőfire emlékezett Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Szabó György Pál, az EMKE Maros megyei elnöke, aki kifejtette, hogy a Németh László-i "minőség forradalmának" végbe kell mennie Erdélyben is, a tehetséggondozásban, hogy felváltsa a trianoni tragédiát követő önpusztítást, amelynek következtében "fogyunk, beolvadunk, szórványosodunk és széledünk". Két kiadvány is köszöntötte az eseményt: megjelent Petőfi Sándor Összes műveinek kétkötetes kiadása a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis Kiadó közös gondozásában, ez egyébként a Romániában kiadott harmadik Petőfi-összes. A Fehéregyházi emlékeztető című füzet pedig előkészíti a jövő esztendei nagy ünnepséget. /Balázsi Ildikó: Fehéregyháza. . "Minket választott Petőfi Sándor!". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./"

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a baróti Kájoni Consort régizene-együttes. A helyi Gaal Mózes Közművelődési Egyesület keretében működő együttest külföldön is jól ismerik. Az ünnepségen Deák Endre, a nagykárolyi Collegium régizene-együttes vezetője méltatta a baróti együttes tevékenységét. /Tízéves a Kájoni Consort. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

Baróton nyolc évtizednyi szünet után újra könyv jelent meg. Antal István vállalkozó nyomdájában készült el az 1997 júliusában napvilágot látott Erdővidék című hetilap. Most pedig kiadta Demeter László huszonnégy éves /a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen római katolikus teológia-történelem szakos hallgatója/ fiatalember munkáját: Erdővidék a szabadságharcban 1848-1849 /erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Barót, 1998/. /Benkő Levente: Vissza a gyökerekhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

A hetvenéves Incze László /sz. Barót, 1928. dec. 14./ a kézdivásárhelyi múzeum alapítója, vezető muzeológusa 1953-ban költözött Kézdivásárhelyre. Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen végezte a filozófia-történelem szakot, iskolai tanár volt, majd 1970 szeptemberében kinevezték két emlékkiállítás, az 1969 júniusában megnyílt 1848-as, illetve a céhes emlékeket tartalmazó kiállítás vezetőjének. Ekkor kezdte el a helytörténeti múzeum szervezését. A lakosság önként ajánlotta fel a létesítendő múzeumnak a régi céhek és ipartársulatok emléktárgyait. A nemrég megjelent Emlékkönyvben erről Incze László beszámolt. A múzeum nem jöhetett volna létre Sylvester Lajos akkori megyei művelődési elnök, Király Károly megyei tanácselnök és a helybeli polgármesterek, Márton Albert és Makó Árpád segítsége nélkül. /Iochom István: Kézdivásárhelyi múzeumalapító. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./

"Dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő számos dokumentummal nyújtott tájékoztatás az Agache-ügyről. Ebből közölt összeállítást a napilap. 1989 óta Oroszhegy és Zetelaka mellett. Kézdivásárhely is a "bűnös" székelyföldi települések lajstromában szerepel. Kézdivásárhelyen 1989. dec. 22-én meglincselték Aurel Agache őrnagyot, a gazdasági rendőrség hírhedt vezetőjét. Agache rettegésben tartotta lakosságot, visszaéléseit többen is jelentették a milícián, végül az ügyészség "büntetésből" áthelyezte Agachét Kézdivásárhelyről Barótra, ahonnan ismét "büntetésből" visszahelyezték Kézdivásárhelyre. Az ügyvédek kérésére az áldozatok sorra vallomást tettek arról, hogy mit művelt Agache, törvénytelen házkutatásokat tartott, aranyat vett el az emberektől, egyeseket megvert. 1993-ban Iliescu államfő elnöki rendelettel forradalmi mártírhőssé nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot is kapott. Bákóban utca viseli a nevét. 1991. nov. 26-án őrizetbe vették Héjja Dezsőt, 29-én Filip Orbán Daniella tanárnőt, dec. 4-én pedig Paizs Ottó borbélyt. Mindhármuknak egy hónapig vizsgálati fogságban tartották. - Agache özvegyének kérésére újból foglalkozni kezdtek az üggyel, 1997. okt. 14-én kihallgatták Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, Filip Orbán Daniella nem jelent meg a kihallgatáson. Kiss Alexandru ügyvéd 1997. dec. 15-én elkészítette a vádiratot, melyben a fenti három személy vádlottként szerepel. 1998. febr. 9-én tartották meg az első tárgyalást, febr. 15-én ítéletet hirdettek: Filip Orbán Daniela hét év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó négy év, Reiner Anton három év /felfüggesztett/, Konrád Jánost felmentették. A négy elítéltnek összesen 260 millió lejt /kb. 20 ezer dollár/ kártérítést köteles fizetni, továbbá meg kell fizetniük a perköltséget is. A bíróság elrendelte a vádlottak letartóztatását. Az ügyvédek fellebbeztek, a rendőrség nem kapott letartóztatási parancsot. Az RMDSZ kézdiszéki és kézdivásárhelyi szervezete febr. 19-én, az RMDSZ legfelső fóruma, az SZKT febr. 27-én, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform márc. 6-án tiltakozott az igazságtalan ítélet ellen. A vádlottak hozzátartozói és ismerősei éhségsztrájkot kezdtek tiltakozásul. Ezt a tiltakozási formát aláírásgyűjtési akció váltotta fel. /Oroszhegy és Zetelaka után... Kézdivásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., 17./"

Gulyás Tünde pszichológus Aradon a szenvedélybetegekkel foglalkozik a Bonus Pastor Alapítványnál, a Református Mentő Misszió háttérintézményénél. A Református Mentő Missziót Csiha Kálmán püspök megbízásából Horváth Levente lelkipásztor hozta létre. A munkatársi közösség 1996-ban létrehozta a Bonus Pastor Alapítványt, hogy a munkához szükséges jogi keretet biztosítsa. Ez valójában egy evangéliumi lelki segítségnyújtó szolgálat. Jelenleg Erdélyben 9 támogató csoport létezik: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Zilahon, Szilágycsehen, Csíkszeredában, Erdőszentgyörgyön, Baróton és Felsősfalván. /Szövétnek (Arad), ápr. - III. évf. 2. sz./

Jún. 11-én Sepsiillyefalván megalakult a RaiffCoop-LAM hitelszövetkezetet. Kató Béla református lelkész, a LAM Alapítvány elnöke elmondta, hogy ennek modelljét és szervezési elveit a svájci Raiffeisen szövetkezeti bank szolgáltatta. Az ajándékozások ideje lejárt, hangsúlyozta, immár a saját tőke után bevonható források segítségével valósítható meg a gazdaság élénkítése, a regionális fejlesztés. A bizalom és a szakmaiság kell hogy legyen a két alappillére a most útnak indított hitelszövetkezetnek - fogalmazott Birtalan Ákos, aki nem képviselőként, hanem szakemberként csatlakozott a kezdeményezéshez. Az illyefalvi után jún. 13-án Csernátonban is alakul hasonló hitelszövetkezet, majd a tervek és az igények szerint Barót, Bodzaforduló és Kovászna következik, és létrehozzák az illyefalvi székhelyű Területi Házat is. Tőkéjét a jegyzett tőkerészek, valamint a Területi Házon keresztül megszerezhető külföldi hitelek fogják képezni. /Hitelszövetkezet alakul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./

Szeptemberben létre kívánják hozni a Székelyföldi Városok Szövetségét - jelentette be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Székelyföldet önálló régióként egyre markánsabban kell megjeleníteni. A szövetség minden egyes problémakörrel foglalkozik majd, az összes területen, az oktatástól a gazdaságig próbál megoldásokat keresni, védi és képviseli a térség érdekeit. Várhatóan a következő városok tartoznak majd a szövetséghez: Kovászna megyéből Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna, Hargita megyéből Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Székelykeresztúr, illetve Maros megyéből Marosvásárhely, Szováta. /Székelyföldi Városok Szövetsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

Baróton szeptember 24-26. között ünneplik a város első írásos említésének 775. évfordulóját. Az idei rendezvénysorozat keretében egyebek mellett emlékünnepséget tartanak Erdővidék kórháza fennállásának 85. évfordulója alkalmából, és a korábbi hagyományokat folytatva megrendezik a VI. Erdővidéki Orvosi Napokat. Emléktáblát avatnak a baróti Beke család nagyjainak tiszteletére, a baróti dalárdamozgalom 125., a dalárdazászló felszentelésének 105., valamint a Rozmaring kórus megalakulásának 5. évfordulója alkalmából ünnepi műsort tartanak, s lesz még népi-, régi-, fúvós- és latin-amerikai zene, rockbuli és utcabál. Helytörténeti, képzőművészeti és fotókiállítást, könyvbemutatót, tudományos ülésszakot terveznek Erdővidékről, illetve a városról, emlékünnepséget Baróti Szabó Dávid születésének 280., valamint halálának 180. évfordulóján. A polgármesteri hivatal kezdeményezésére Pro Invest Barót címmel nemzetközi tanácskozást tartanak a befektetési lehetőségekről romániai, magyarországi és szlovákiai polgármesterekkel és vállalkozókkal. /A műsor elkészült. Barót - 775. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Barót háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának 775. évfordulóját. A vidékfejlesztés szükségessége összekapcsolja Erdővidék településeit székvárosukkal, Baróttal. Jelen volt és köszöntőt mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tamás József római katolikus segédpüspök, dr. Szabó Béla bukaresti magyar nagykövet, Zirc testvérváros küldöttsége, továbbá Gheorghe Tatu prefektus, Kelemen Hunor államtitkár is. Az ünnepségen egyúttal emlékeztek a dalárdamozgalom 125 éves évfordulójára is. /Barót ünnepe. Erőgyűjtő múltba tekintés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön kopjafaavatással tisztelegtek az egykori magyar katonák és foglyok emlékének. A vártemplom mellett leleplezték György Benedek baróti faragómester alkotását. Az emlékoszlop oldalain négy eseményt rögzítettek: a 896-os évszám a honfoglalást, az 1848/49-es évszám a magyar forradalmat és szabadságharcot, az 1918/19, valamint az 1942/52-es évszám a két világháborút és az utolsó magyar foglyok hazatérésének időpontját jelöli meg. /Kopjaavatás a vártemplom udvarán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

Sepsiszentgyörgyön rendezték meg október 26-a és 30-a között a Concordia Napok nevű V. magyar amatőr színjátszó fesztivált. A fesztiválon 11 együttes és Márkus Ervin fogarasi egyéni előadó jelent meg. Fellépett a szilágycsehi Tövishát csoport, a sepsiszentgyörgyi Padlódeszka együttes, a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád csoport, a dicsőszentmártoni Népszínház, a baróti Nevesincs együttes, a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc csoport és az erdőszentgyörgyi Bodor Péter csapat, a torjai Apor Péter együttes, a sepsiszentgyörgyi Mandala , a kolozsvári Maszkura, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör. A sok előadás bebizonyíthatta az amatőr-mozgalom létjogosultságát. Jancsó Árpád, a Jádzó Társaság elnöke kifejtette, gyakrabban, évenként kellene fesztivált szervezni, de nincs rá pénz. Ezért csak kétévente lehet jelentkezni. /Színház az egész sepsiszentgyörgyi világ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

"Vége felé közeledik az a kirakatper, amelyben öt magyar nemzetiségű állampolgárt állítottak bíróság elé, az elhíresült Agache-ügyben. 1989 decemberében az akkori eseményeknek egyetlen háromszéki áldozata Aurel Agache őrnagy volt, akit a tömeg meglincselt. 1997-ben a sepsiszentgyörgyi bíróságon eljárást indítottak Filip-Orbán Daniella Kamilla, Pajzs Ottó, Héjja Dezső Gyula, Reiner Antal és Konrád János ellen, az elhunyt rendőr hozzátartozói pedig egymilliárd lej kártérítést is követeltek. Az elsőfokú bírósági ítélet Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát és Pajzs Ottót négy-négy évi börtönbüntetésre, Reiner Antalt három évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, Konrád Jánost pedig felmentették. A négy elítéltet összesen 260 millió lej kártérítés kifizetésére, valamint 6 millió lej perköltség megtérítésére is kötelezték. - Aurel Agache őrnagyot túlkapásai és brutális viselkedése miatt Kézdivásárhelyről 1986-ban Barótra helyezték, majd 1989 tavaszán, ugyancsak büntetésből visszahelyezték Kézdivásárhelyre, a gazdasági osztály élére. Túlkapásai miatt hírhedté vált, és a város réme lett, bekövetkezett végzetéig. 1993-ban Iliescu elnök "mártírhőssé" nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot adományozva neki. November 18-án újból ítéletet hirdettek, ezúttal a bukaresti Táblabíróságon - tájékoztatott Frunda György szenátor, védőügyvéd. Az ügyészség fellebbezését hagyta jóvá a táblabíróság, így a Magyarországon élő Konrád Jánost is elítélték három évre, a többiekre vonatkozó ítéletet pedig megerősítették. /Fülöp D. Dénes: Megerősítették az ítéletet az Agache-perben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./"

"A Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, november 4-i és 11-i szám) hasábjairól megtudható, hogy a KMDSZ közgyűlésén a diákszervezet új elnököt választott Boda Szabolcs Levente közgazdász hallgató személyében. A Suli Lapi (Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót diáklapja, novemberi szám) nyári élménybeszámolóknak és irodalmi próbálkozásoknak adott helyet. A Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, november 3-i szám) az 1956-os magyar forradalom romániai "elszenvedőire" emlékezett. - A Kis Tükör /a romániai CE Szövetség kiadványa, református missziói lap/ szeptember-októberi száma hírt adott arról, hogy közös táborozást szerveztek a magyarországi Bethánia CE szövetséggel. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, idei június-szeptemberi, összevont szám) beszámolt a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ küldöttgyűléséről. /Hónapzáró lapszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23., folyt. : nov. 24./"

Idén látott napvilágot Demeter László szerkesztésében megjelent Adalékok Barót történetéhez című kötet, közreadta a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, Barót első írásos említésének 775. évfordulóján. A kis a bányaváros múltjáról és jelenéről szólnak a tanulmányok. Barót első írásos említése /1224/ a várost a legrégebbi székelyföldi helységek sorába emelte. /Kisgyörgy Réka: Adalékok Barót történetéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Dec. 10-11-e között immár hetedik alkalommal rendezte meg a helyi a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Baróton az Erdővidéki Közművelődési Napokat. Az összejövetel keretében bemutatták a kovásznai Fábián Ernő A megmaradás parancsolatai című kötetét, majd a helybéli Erdővidék nevet viselő népi tánccsoport, valamint a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum néptánc tagozatának előadására került sor. Megtartották az erdővidéki kultúrszervezők fórumát, melynek meghívottai Dáné Tibor Kálmán, az RMDSZ művelődési főosztályának főosztályvezetője, Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány vezetője, valamint Illés Attila Tibor, a Pro Juventutis Alapítvány kuratóriumának alelnöke voltak. Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ című folyóirat főszerkesztője Benedek Elek mának szóló üzenete címmel tartott előadást. /Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

"Dr. Egyed Ákos kolozsvári történészt főleg az 1848-49-es szabadságharc erdélyi vonatkozásainak elsőszámú szakértőjeként ismeri a közvélemény. Közel fél évszázadnyi munkássága ennél jóval több szakmai elismerést termett számára: a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-Nyelv-Történelem Szakosztályának elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli tagja, a Romániai Népfőiskolai Szövetség elnöke, a Román Akadémia érdemérmese, Bolyai-díjas, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktora és címzetes egyetemi tanára, a Kolozsvári Könyvszalon 1996-os Évkönyve díjazottja (A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély című kötetéért), a sepsiszentgyörgyi A kultúra szabadságáért díjnak és Gyergyószentmiklós díszoklevelének tulajdonosa, Barót városának díszpolgára és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke. Dr. Egyed Ákos az életéről beszélt. Bodoson született 1929. nov. 25-én. Sepsiszentgyörgyön, a Református Székely Mikó Kollégiumban végezte a középiskolát. A Bolyai Tudományegyetemen végezte a történelem-földrajz szakot. Az egyetemi évekről megjegyezte: "rengeteg időt veszítettünk a marxizmussal, politikai közgazdasággal, a szaktantárgyak rovására." Õ volt az első magyar, akit kineveztek a Történeti Intézetbe. 1978-ban született meg Háromszék 1848-1849 című történeti monográfiája, 1981-ben a Falu, város, civilizáció című munkája. Amikor megjelent a három kötetes Erdély története, neki mint főkutatónak bírálatot kellett volna írnia. Végül megúszta ezt a felszólítást. 1990 után megváltozott az élete. Vendégtanárnak háromszor meghívták a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre, utána kétszer az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Székely történelmet és Erdély újkori történelmét taníthatta. Kiadta 1996-ban tanulmányait /Korszerűsödő és hagyományőrző Erdély/. Erdély 1848-49-ben című munkájának első kötete 1998-ban, a második az idén jelent meg. - Egyed Ákos a mai erdélyi magyar történetírás utánpótlásáról elmondta, hogy kiesett néhány nemzedék, de egy-két év óta jó tollú, lelkes fiatalok jelentkeznek. Nagy gond, hogy a tehetséges fiatalok sokszor nem mutatkoznak kitartóknak. Megjegyezte: minden egyes kitelepedővel mi gyengülünk, szegényedünk. /Ördög I. Béla: Félszemmel jövőnket fürkészve. Pályája csúcsán múltunk egyik kutatója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"

Több lap érkezett a szerkesztőségbe, így a Nagykároly és Vidéke év végi dupla száma, 51-52. száma magazinjellegűvé sikeredett. A baróti Baróti Szabó Dávid Középiskola diáklapja, a Suli Lapi karácsonyi száma látott napvilágot. A Berecki Harangszó (független közéleti havilap) több összevont számmal jelentkezett. A Güze-müze a Dicsőszentmártoni Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, melyben a város aktuális gondjairól éppúgy szó esik, mint a fiatalokat érintő kérdésekről. Az Ébresztő a dicsőszentmártoni magyar gimnazisták havilapja. A Kedd, a székelyudvarhelyi ifjúsági lap decemberi számában visszapillantás olvasható az 1989-es romániai eseményekre. A Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye) decemberi száma újabb részt közölt az erdélyi magyar nyelvű közgazdasági oktatás történetéről, bemutatta a szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központot. /Év elején - év végéről. == Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Erdély földjén a nyolc püspökségbe szerveződő 843.000 (10,9%) római katolikus (túlnyomó többsége magyar), 842.000 (10,3 %) református, 76.000 (0,9 %) unitárius és 44.000 evangélikus-lutheránus (többségében magyar) magyart közel 2000 anya, leány és szórvány- egyházközségben 1600 lelkész és plébános szolgál nap mint nap. Ezer magyar templom van Erdélyben. A 16 erdélyi megyéből a Székelyföldön kettőben (Hargita megye 84.6 %, Kovászna megye 75.2 %) a magyarok vannak többségben, a harmadikban (Maros megye 41.3 %), közel fele a lakosságnak magyar. Az említett három megyében - Székelyföldön - él az erdélyi magyarság közel fele, azaz 720.276 lélek (1992). Jelentős számú magyarság él a Partiumban, ahol számuk eléri a fél milliót, ami az összlakosság 20 %-át teszi ki. Három megyében (Szatmár - 30 %, Bihar 28.4 %, Szilágy 23.6 %) az összlakossághoz viszonyított arányok 30 %-os. A másik két megyében (Arad-Máramaros) csupán 10-12 % a magyarok aránya (115.973). - Belső Erdély területén a legnépesebb magyar megyék (a magyar lakosság csökkenő sorrendjében) Kolozs (145.405 magyar, a megye lakosságának 19.7 %-a), Brassó (199.615 - 9.8 %), Hunyad (33.671 - 6.1 %), Fehér (24.843 - 5.9 %), Besztece-Naszód (21.113 - 6.4 %) és Szeben megye (19.168 fő - 4.2 %). A Bánságban, Temes megyében 62.866, míg Krassó Szörény megyében mindössze 7.876 magyar él. - Erdély 15 településén a polgármester és az alpolgármester is magyar (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Barót, Kovászna, Szentegyháza, Borszék, Tusnádfürdő, Nagyszalonta, Szilágycseh, Érmihályfalva). - Kolozsvár 338.009 fős lakosságából 74.483 magyar (22 %). Így Marosvásárhely után (83.691 lakos), a második legnagyobb magyarlakta város Erdélyben és Romániában. Jelentős számú magyarság él Nagyváradon (73.272 fő 33.1 %, harmadik legnagyobb magyarlakta város), Szatmárnémetiben (53.826 - 40.8 % - több mint Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában ahol 50.866, 38.926 illetve 38.204 magyar él). Brassóban (31.271 főt - 9.6 %), Temesváron (38.024 - 9.5 %), Aradon (29.788 fő -15.6 %) és Nagybányán (25.746 - 17.3 %). Az említett városok magyar lakói, bár arányuk a többségi román lakossághoz viszonyítva - Szatmárnémeti és Nagyvárad kivételével - nem számottevő, kulturális örökségüknél fogva igen jelentős helyet foglalnak el a magyarság jövője meghatározásában. - Az 1998/99-es tanévben 197.279 tanuló tanult anyanyelvén, önálló és tagozatos magyar tannyelvű óvodában (az 1350 óvodai egységből 678 önálló, 464 tagozatos, ahol 40.397 óvodás tanul, 2.498 óvónő felügyelete alatt), elemi (a 473 egységből 316 önálló, 157 tagozatos, ahol 64.938 gyermek tanul, 3.373 tanító látja el az oktatói feladatát), gimnáziumi (V-VIII osztályok, a 617 iskolából 270 önálló, 347 tagozatos, ahová 57.447 tanuló jár), líceumi (IX-XII. osztályok, a 128 líceumból 54 önálló - ebből 21 Hargita megyében -, 74 tagozatos 27.274 tanulóval), szakiskolai (a 39 iskolai egységből - 1 önálló, 38 tagozatos -, ahová 5.876 tanuló jár) és posztszekunder (a 20-ból 3 önálló, 17 tagozatos - 1.347 tanulóval) középszintű oktatási formákban. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók száma az 1998/99-es tanévben 16.122, amelyből hozzávetőlegesen 4.000-en tanulnak magyar nyelven. A magyar tanulókat 13.461 pedagógus tanítja az óvodától az egyetemig. Ebből 7.590 a tanárok száma. /Beder Tibor: A jövő iskolája c. cikksorozat 7. része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Febr. 5-én a sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság és az ATELIER "M" építészeti iroda kettős ünnepségre hívta az érdeklődőket egy Kézdivásárhelyen felújított műemlék épületbe, melyet az ATELIER "M" építészeti iroda eredeti formájában helyreállított. Ezután Kézdivásárhelyen megnyitották az Erdővidék épített öröksége című kiállítást, amely Budapest, Sepsiszentgyörgy és Barót után a városban került közszemlére. A németországi erdélyi szászok egyesülete - a német kormány pénzügyi támogatásával - megkezdte az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását célzó kutatási programot. Az 1992-ben megkezdődött kutatási munka 1995-ig közel 250 települést fogott át. Ebbe a munkába kapcsolódott be az ATELIER "M" iroda is, együttműködve más intézményekkel. Sebestyén József, a Magyar Kulturális Örökség minisztériuma tanácsosának kezdeményezésére a kutatást az erdélyi magyar településekre is kiterjesztették. Kutatási programjuk első helyszínéül szakemberekkel történt egyeztetés nyomán Erdővidéket választották ki. Ennek eredményéből adott ízelítőt a kiállítás. /Kiállítás-megnyitó és házavató Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter munkalátogatáson volt Hargita és Kovászna megyében. Kijelentette, hogy a rendőrség nemzeti intézmény, tagjainak ismernie kell az állam hivatalos nyelvét, hozzátette, hogy nagyon kevés magyar ifjú választja a rendőri hivatást. Dudu Ionescu miniszter közölte, hogy a két megyében altiszti iskolákat létesítenek. Egy-egy ilyen rendőriskola létesítése a többségi magyar lakosságú Gyergyóban, Baróton, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen stb. a nemzeti homogenizálás hívei számára kedvező változást hoz. Ezek az iskolák zömében távolabbi tájak román ifjúságát fogják ide vonzani. Jönnek majd a román tanáraik, mestereik, könyvelőik és egyéb szakembereik. Nekik majd lakás kell, feleségüknek állás, gyermekeiknek iskola, iskolájuknak tanító, mindannyiuknak templom, ennek pópa, kell művelődési otthon, klub, ennek igazgató, kell helyi rádióadó, tévéműsor, ezeknek szerkesztő, ezeknek lakás, hitvestársuknak állás, gyermeküknek újabb tanító és így körbe-körbe. - A gyergyóditrói rendőr törvényileg biztosított jogos kérésére egyetlen gyermekének külön román osztályt létesítettek, tanítójának az apa unokatestvérét szerződtették Moldvából, most várható, hogy a csíkszeredai ortodox püspök papot is küldjön, akinek természetesen lakást, templomot is kell majd építeni. /Barabás István: Rendőriskola házhoz jön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

A leépítéssel egybekötött tanügyi átszervezés során április 1-jétől ötven háromszéki szakképzetlen helyettesítő válik munkanélkülivé, és közel húsz szakképzett pedagógust tanév közben áthelyeznek. Az elbocsátottak érdekében majdminden óvoda és iskola vezetősége, valamint szülői közössége fellebbezett a megyei tanfelügyelőségen, közülük néhány esetben megoldás született, másokat elutasítottak. Az árapataki, előpataki, márkosfalvi, baróti és száldobosi fellebbezésre a tanfelügyelőség nemmel válaszolt, tizenkét esetben elfogadta a közösségek érveit. Eresztevényben például az I-IV. osztályban tanuló tizenhét gyermeket április 1-jétől egyetlen tanító fogja oktatni összevont csoportban. Óvodai csoportok is maradnak óvónő nélkül, a legtöbb helyen megszűnt az egyetlen csoport. /(fekete): Ötven helyettesítő pedagógus vált munkanélkülivé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./ Napokig várta, írta Máriás József, hogy a televízióban megjelennek a tanügyi sztrájk idején oly bősz tanügyi szakszervezeti vezetők és elmondják: a felszámolt falusi óvodák a minisztériumi intézkedések áldozatai lettek. Hiába várt erre. Itt is, ott is bezárták a szakképzetlen óvónőkkel működő óvodákat. Krasznamihályfalván, Kökényesden, Bábonyban és még vagy nyolcvan-száz helyen Szatmár megyében. Ezt megtakarításnak állították be, ez majd segíti a tanügy helyzetét. Ismét a legelesettebbeken ütöttek. - Elszomorító, hogy az RMDSZ sem hallatja hangját, nem cselekszik. /Máriás József: Vissza a középkorba! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./

"Ápr. 8-án Kolozsváron, az Apáczai Csere János Gimnáziumban tartották az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny V. országos döntőjét, amelyik az országos tantárgyolimpia mellett immár két éve hivatalosan is szerepel az oktatási minisztérium programjában. A vetélkedőn Brassó, Szatmárnémeti, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Szilágysomlyó, Barót, Nagyenyed, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Kolozsvár 20 nyelvművelő körének küldöttei három versenyformában mérhették össze tudásukat. Az "Édes anyanyelvünk" nyelvhasználati, a "Szép magyar beszéd" nyelvhelyességi, illetve a "Versben bujdosó", irodalmi jellegű vetélkedőn. Az ünnepélyes díjkiosztásra Széken, a református templomban került sor. Az idei verseny mottója "Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó, / egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges." Ez a Kányádi-idézet tükrözte az anyanyelv iránti szeretetet. Eszteró István temesvári felkészítő tanár szerint nagy szükség van az ilyen jellegű vetélkedőkre, mert - főleg szórványvidéken - a kétnyelvűség miatt az anyanyelv, a helyes kiejtés veszélyeztetve van. /Tamás Kinga: "... Egy tájszó se maradjon kint ... " Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"