Az önkormányzati választásokat elemezték július 17-én a Bálványosi Szabadegyetemen, a Jakabffy-műhelyben. A résztvevők – Szász Alpár Zoltán, Székely István és Bakk Miklós politológusok – átfogó képet adtak arról, hogy miért volt más az idei választás az eddigiekhez képest. A tömbmagyarság és az interetnikus környezetbeli magyarság választási magatartása között különbség volt: a többségben élő magyarság elfogadja a választási pluralitást, a kisebbségben élők viszont teljes mértékben elutasították azt. Ebből a megközelítésből egy új Székelyföld-határvonal is körvonalazódik, a jelenleg Maros megyéhez tartozó területek az interetnikus logika alapján működő Marosvásárhely vonzáskörzetébe tartoznak. Az RMDSZ jellegzetes interetnikus logikán alapuló stratégiája nem alkalmazható a Székelyföldre, illetve az MPP többségi dinamikán alapuló diskurzusa nem gyökerezik meg Erdély többi részén. (Tusványos Press) /Tusványos. Választások elemzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./

A legutóbbi fagyos hangulatú Markó–Tőkés levélváltással szöges ellentétben alakultak a tárgyalások július 19-én Bálványosfürdőn. Az RMDSZ-nek sikerült meggyőznie a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttségét arról, hogy az úgynevezett belső koalíció a legjobb megoldás az őszi parlamenti választásokra. Tőkés László jelezte: „kellemesen csalódott” az RMDSZ nyitottságában. Az EMNT elnöke kijelentette: most ugyanakkora nyitottságot vár el a Magyar Polgári Párttól (MPP), mint amilyent az RMDSZ tanúsított. A megállapodás megszületésében az is szerepet játszott, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelezte Tusnádfürdőn: az erdélyi magyar politikai képviselet csak akkor erősödhet tovább az őszi parlamenti választásokon, ha új egyezség jön létre az Erdélyben egymással vitatkozó politikai erők között. A július 19-i tárgyalásokon az RMDSZ egyhetes gondolkodási időt szabott az MPP-nek. Jelezték, hogy július 26-ig várnak választ az MPP-től javaslatukra. Az RMDSZ hat pontba foglalta az elvi megállapodás-javaslatot. A dokumentum szerint a szenátusi és a képviselőházi jelöltlistákon az RMDSZ bejutó helyeket biztosít az MPP-nek a 2008-as önkormányzati választásokon a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok arányában. Tőkés László méltányosnak nevezte az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó ajánlatát. /B. T. : Történelmi egyezség Markó Béla és Tőkés László között. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Július 19-én találkozott Bálványosfürdőn Markó Béla és Tőkés László. Markó Béla Tőkésnek adta át az RMDSZ MPP-nek szóló üzenetét. Záros határidőhöz, július 26-hoz kötött az RMDSZ ajánlata. Tőkés méltányosnak, reális alapokon álló javaslatnak nevezte a szövetség belső koalícióra tett ajánlatát. A Tusványosról érkező Tőkés hűvös fogadtatásra számított Markóék részéről, de a feszültség felengedett. /Mihály László: Ultimátum, derűsen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, valamint az azzal párhuzamosan zajló eseményeken minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott az anyaországi, az erdélyi, valamint a Kárpát-medencei magyar politika hosszú ideje közszájon forgó témája, az új egyezség igénye. Az erdélyi magyar politikai alakulatok távol állnak az új egyezség megkötésétől. Ennek egyik oka Markó Béla és Szász Jenő egymással való párbeszéd-képtelensége, amelyet nem pótolhat Tőkés László közvetítői „ingáztatása”, de Orbán Viktor volt kormányfő biztatása sem. /Rostás Szabolcs: Egyezségkeresés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Az ésszerűség győzelmének is lehet tekinteni a Bálványosfürdőn lezajlott Markó–Tőkés találkozó eredményét. A Markó Béla javasolta belső koalíció viszonylag kockázatmentesnek ígérkezik. Tőkés László püspök üzenete: az MPP-nek a pártérdek fölé kell helyeznie a nemzeti érdeket, meg kell fontolnia az RMDSZ javaslatát, mivel az a realitásokon alapszik. Ezért érthetetlen Szász Jenő viselkedése. /Farcádi Botond: Az ésszerűség győzelme és a megegyezés áldozata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Az elmúlt napokban, hetekben két nyári ifjúsági tábort is tartottak Tusnádfürdőn. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem megint csak a nép és nemzet körül forgott, írta Székedi Ferenc, a másik, az EU-tábor az európai uniós eszmék jegyében zajlott. Közben Tusnádfürdőtől néhány kilométerre csíki és háromszéki kis burgonyatermelők hordták ki szekerestől-lovastól-autóstól eladhatatlan krumplijukat a szemétbe. /Székedi Ferenc: Hívjuk meg Pamela Andersont! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem magyar nemzetpolitikai műhely esélyt teremt a világban tájékozódni kívánó fiataloknak arra, hogy találkozzanak számukra érdekes gondolatokkal, alkotókkal, akár politikusokkal is. – Tusványos a fiatalság üde színfoltja. /Mózes László: Utóhang Tusványosról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Lezajlott az EU-tábor – Tusnádfürdő, majd a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tusnádfürdő. Milyen tágabb keretbe illeszthető a fiatalok gyülekezése, milyen mozgástér mutatkozik számukra idehaza és a nagyvilágban, ezt a kérdést tette fel Kántor Lajos. Az ún. X nemzedékről a ma 30 és 44 év köztiekről van szó. A Cotidianul 18 országból gyűjtött, 5000 válaszon alapuló tanulmány adataiból tallózott. A programban dolgozó román szakemberek szerint ez a nemzedék Romániában világelső a munka megszállottságában és a hagyományőrzésben. A tradicionalizmus itt elsősorban a családközpontúságot, a gyermekek előtérbe helyezését jelenti. A munka fontossága az X nemzedékhez tartozó románok 69 százaléka szerint kerül a legelső helyre, az angolok 39 százalékkal a másodikok, következnek a franciák (37%) és a belgák (36%). A román 30 és 44 év köztiek úgy vélik – 49 százalékban –, hogy a siker a pénzen mérhető, és ebben a felfogásban csak a koreaiak előzik meg őket. Románia lakosainak 40 százaléka él falun, 22 év múlva az urbanizálódás eléri a 70 százalékot. Az egyik román publicista a „Har-Kov” jelenséget vette újra elő: Székelyföldön (ő nem használja ezt a nevet!) most már gazdaságilag is érvényesül a magyar dominancia, azon belül magyarországi tőkebehozatalt, szemben a románok tehetetlenségével Moldova Köztársaságban. Románia képtelen gazdaságilag számottevően jelen lenni Kisinyovban, ott az orosz tőke uralkodik, és ma már a moldvaiaknak mindössze tíz százaléka vallja magát románnak. /Kántor Lajos: X-ek és bárányok. (Hogyan fiatalodunk?) = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Krebsz János elítélően, lekezelően említette Bálványost, célozva a Bálványosi Nyári Szabadegyetemre: „Bálványos a mérték. Tessék megmaradni abban, ami apáinknak jó volt, a szülőföldön kell boldogulni, a rögbe és a hagyományba kapaszkodni. ” /Krebsz János: Bálványos. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Eckstein-Kovács Péter szenátor üdvözli, hogy a Markó Béla és Tőkés László közötti bálványosfürdői találkozó nyomán az RMDSZ és az MPP hajlandóságot mutat az együttműködésre a parlamenti választásokon. /Eckstein-Kovács bízik a megegyezésben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Az RMDSZ lezárta a párbeszédet a Magyar Polgári Párttal (MPP) a választási együttműködésről – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azonban még reménykedik a kiegyezésben: július 28-ra Nagyváradra hívta az MPP elnökségét. Markó kijelentette: vannak az MPP-ben is értékes emberek, akik fontosak az erdélyi magyar közösség számára. Őket várják az RMDSZ-be, és amennyiben benyújtják képviselő- vagy szenátorjelölti pályázatukat a Szövetség előválasztásaira, készek a lehető legnyitottabban viszonyulni hozzájuk. Markó arra a kérdésre, hogy az RMDSZ-nek szándékában áll-e az EMNT-vel a választási együttműködésről tárgyalni, kijelentette: vannak közös politikai célkitűzéseik Tőkés Lászlóval. Emlékeztetett, hogy a bálványosfürdői találkozójukon megegyeztek a „sokszor tervezett közös brüsszeli jelenlétben”. Tőkés már többször hívta Markót személyesen Brüsszelbe, hogy együtt képviseljék az autonómia ügyét. „Hosszú ideig Markó Béla akadályozta a megegyezést, aki most viszont nyitottságot tanúsít, ezúttal viszont Szász Jenő MPP-elnök akadályozza” – mondta Tőkés. Tőkés – mint mondta – azon fáradozik, hogy létrejöjjön még egy utolsó találkozó. /B. T. : Tőkés László Nagyváradra hívta a polgári párt elnökségét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ „Úgy látjuk, hogy az MPP vezetősége elszigetelődött, szembement Tőkés Lászlóval, és ugyanúgy szembement Orbán Viktorral is” – fejtette ki az RMDSZ tárgyalóbizottságát vezető Borbély László fejlesztési miniszter. /Antal Erika, Lokodi Imre: RMDSZ–MPP: külön utakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./ Sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem volt hajlandó a kompromisszumra, ezért a megszabott határidő előtt nem született megállapodás az őszi parlamenti választásokon való közös részvételről. Mindkét fél a másikat hibáztatta a kudarc miatt. /Zátonyra futott összefogás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi és bálványosfürdői egyeztetésének meghiúsulása után Nagyváradon egy bizonyos ,,válságstáb" ült össze, mely Tőkés László kezdeményezésére mégis megpróbálta elfogadtatni Szász Jenőékkel az RMDSZ ,,belső koalíciós" erdélyi magyar szövetkezését. Szász Jenő és csapata számára ez fájdalmas lépés lesz, mert az ,,egyenlők közti" tárgyalásról vissza kell lépni a realitás talajára, a nyolcvanöt–tizenöt százalékos bejuthatási részvétel rögös útjára. Magyari Lajos hangsúlyozta Tőkés László bölcsességét, aki csak rábírta az MPP-t, hogy el kell fogadni az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát. /Magyari Lajos: Út az egyezség felé? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

A berecki művelődési központ október 10-18-a között szervezte meg a hetedik nemzetközi fotóművészeti alkotótábort. Az egyhetes táborozáson a fotósok Bereckben, az Ojtozi-havasokon, Csernátonban, Gelencén, Bálványoson és a Szent Anna-tónál készítettek művészi felvételeket. /Iochom István: Véget ért a hetedik fotóművészeti alkotótábor (Bereck). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

Közös levélben fordulnak a bukaresti hatóságokhoz a háromszéki polgármesterek, döntötték el a héten a felső-háromszéki polgármesterek bálványosi találkozóján. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök támogatja az ötletet, mert a föld- és erdő-visszaszolgáltatások esetén mindenütt ugyanazok a gondok. A találkozón elhangzott, hogy nincs politikai akarat a Vrancea megyéhez csatolt erdők visszaszolgáltatására. A háromszékiek telekkönyvekkel tudják igazolni, hogy több mint tízezer hektárra jogosultak, ezt azonban a szomszédos megye földosztó bizottsága nem hajlandó elismerni. Az 1968-as megyésítéskor több ezer hektár háromszéki területet átcsatoltak Vrancea, Bákó és Buzau megyéhez. Bákó és Buzau megyében a többéves eljárás eredménnyel zárult, de a Vrancea megyébe került területekért évek óta eredménytelenül harcolnak. /Közös lépés az erdőkért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Több levélváltás és személyes találkozó jellemzi a romániai magyar politikai élet két meghatározó személyiségének kapcsolatát az utóbbi években. 2007. július 5. A közös európai politikai képviselet biztosítása érdekében találkozóra hívja Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Július 30. Markó és Tőkés a párbeszéd folytatásáról egyeztet Kolozsváron. Bejelentik: közös munkacsoportot hoznak létre. Tőkés hajlik arra, hogy az RMDSZ listáján induljon az EP-választáson. Augusztus 17. A közös munkacsoport tárgyalásain a felek egyetértenek abban, hogy az erdélyi magyarok politikai képviseletét meg kell erősíteni. A közös listaállítás módozatáról a döntést elhalasztják. Augusztus 24. A harmadik találkozón sem jut dűlőre az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek tárgyalócsoportja. Augusztus 31. A szervezetek munkacsoportjainak negyedik ülése után végleges formát kap az a dokumentum, amely az együttműködés feltételeit tartalmazza. A vázolt elképzelés szerint az EP-lista első helyére Markót jelölnék, Tőkés Lászlónak a másodikat ajánlották fel. A felek megállapodnak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról. Szeptember 6. Bejelentik, hogy Tőkés László nem fogadja el az RMDSZ jelöltlistáján felkínált helyet. 2008. február. Az EMNT közvetítő szerepet vállal az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti párbeszéd beindításában – írta Markó Bélának küldött levelében Tőkés László. Markó: „már egyszer megégették” a szájukat a tárgyalásokkal. Június 22. „A helyhatósági választásokon nem az RMDSZ, hanem annak hatalmi pozíciói bizonyultak erősnek, a másik oldalról nézve pedig nem a Magyar Polgári Párt, hanem az erdélyi magyar demokrácia bizonyult gyengének – írta Markó Bélához intézett újabb levelében Tőkés László, aki személyes találkozót javasolt a szövetségi elnöknek. Július 5. Eredmény nélkül zárul Markó és Tőkés személyes találkozója. A két politikus csupán abban egyezik meg, hogy a tusnádfürdői szabadegyetemen folytatják a megbeszélést. Az RMDSZ a politikai összefogást továbbra is egyfajta belső koalícióban képzeli el. Július 19. Bálványosfürdőn az enyhülés jelei mutatkoznak Markó Béla és Tőkés László találkozója után. Az RMDSZ július 26-ig vár választ az általa előterjesztett hat pontos javaslatra. Tőkés szerint az RMDSZ és az MPP szögesen ellenkező álláspontot képvisel a megegyezés tekintetében, egyedül a koalíció szó közös. Július 25. Nem sikerült megállapodnia Marosvásárhelyen az RMDSZ és az MPP küldöttségének arról, hogy a két szervezet közösen szerepeljen a parlamenti választásokon. Markó Béla szerint az MPP rossz döntést hozott, amikor nem fogadta el az RMDSZ ajánlatát, s külön értékelte Tőkés viszonyulását az együttműködés gondolatához. Augusztus 1. Az RMDSZ befejezettnek tekinti a tárgyalásokat az MPP-vel, mely az utolsó pillanatban visszautasította a megállapodást. Az RMDSZ két parlamenti helyet ajánlott fel az MPP-nek, de Szász Jenő elnök ezt kevésnek találta. Augusztus 31. Megállapodás nélkül zárultak az RMDSZ és az EMNT közötti tárgyalások arról, hogy a két szervezet közösen vegyen részt a parlamenti választásokon. /Markó–Tőkés: egy párbeszéd krónikája. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Az egyik legveszélyesebb RMDSZ-es dogma, hogy a Székelyföld autonómiájának a gazdasági fejlettség valamiféle előfeltétele. Markó Béla pár éve a Bálványosi Szabadegyetemen kifejtette: „az autópálya Erdély és a Székelyföld fejlődése szempontjából egyaránt fontos, hiszen az autonómiát csakis fejlett gazdaságra lehet felépíteni. ” Tavaly Markó Béla RMDSZ-elnök úgy fogalmazott: „gazdasági erő nélkül nem tudunk autonómiát teremteni”. Ez súlyos tévedése, elég a moldáviai gagauzok autonómiájára gondolni. A Moldovai Köztársaság Európa egyik legszegényebb állama, a gagauzok azonban ellenére meglehetősen széles körű autonómiát vívtak ki maguknak (beleértve a hivatalos nyelvhasználat jogát is). Az autonómia és a gazdaság kérdésében, elég a sokat emlegetett Dél-Tirolra vagy a kevésbé ismert Aosta-völgy autonómiájára gondolni: nem a gazdaság lendítette előre az autonómiaügyeket, hanem az autonómiák kialakulása lendítette előre a gazdaságot. /Németh Attila: Autonómiadogma. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Traian Basescu államfő február 21-én két órára visszatért Székelyföldre. Az államfő bejelentetlen látogatásán Bálványosfürdőn részt vett az immár negyedik alkalommal megrendezett nemzetközi disznótoros fesztiválon, megdicsérte a rendezvényt. Az államfő egy héttel korábban Kovásznán találkozott a székely megyék vezetőivel. /Basescu újra Székelyföldön járt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Hagyományos programkeret, szűkösebb költségvetés jellemzi az idei, Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, amelyet július 14–19. között tartanak Tusnádfürdőn. A “Tusványos, természetesen!” jelszóval induló rendezvény összegezni próbálja az elmúlt két évtized politikai folyamatait, jelezte a rendezvény főszervezője, Sándor Krisztina a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviseletében. Várhatóan idén is jelen lesz Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Németh Zsolt alelnök (a rendezvény egyik ötletgazdája), Tőkés László EP-képviselő, Markó Béla RMDSZ-elnök, valamint Marius Oprea történész, a Kommunizmus Bűncselekményeit Kutató Intézet vezetője. Szerveznek programot, melyre meghívják majd a tusványosi folyamat meghatározó szereplőit, a szabadegyetem ötletgazdáit. Nem lesz lényegi változás a koncertkínálatban sem. Marosvásárhelyen a Félsziget Fesztivál július 23–26. között lesz. /Gyergyai Csaba: “Tusványos, természetesen!” címmel indul az idei szabadegyetem. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

„Rövidnadrágos politikusok, egyáltalán nem rövidnadrágos gondolatokkal” – definiálta Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelölt, egyben a diáktábor szervezője a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amelyet a Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) idén július 14–19. között szervez meg. Szerinte Tusványos jóval több egy diákrendezvénynél, hiszen közössége – „egy érdekeiben összetartó politikai nemzedék” – minden évben visszatér a táborba. „Örömömre szolgál, hogy immár húszadszorra jelenthetjük ki: idén is lesz Tusványos” – fogalmazott Toró T. Tibor volt parlamenti képviselő, fesztiválszervező. Toró elmondta, mivel a szervezők egyre inkább azt érzik, ez a négy-öt nap nem tudja ellátni a fesztivál célkitűzéseit, funkcióit, arra az elhatározásra jutottak, hogy ezeket a párbeszédeket, képzéseket intézményesíteni kellene. „Ezért most létrehozzuk a Bálványos Intézetet, amelynek feladata a szabadegyetem funkcióinak és szellemiségének állandósítása lenne. Képzési intézetként működne, agytrösztként, amely megőrzi mindazokat az értékeket, amelyeket Tusványos is képvisel” – összegzett Toró. Sándor Krisztina, a tábor főszervezője elmondta: a fesztivál idén is az előző évek jól megszokott szerkezetét követi, a fellépők között pedig a Quimby, az Edda, a Tankcsapda, a Zanzibár és a The Big Man Band együttesek szerepelnek. /Fleischer Hilda: Intézményesítik Tusványost. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A XVII. Incitato művésztábor, miután hét esztendővel ezelőtt Fortyogófürdőt bezárták, Bálványosra költözött, idén június 27-től várja az alkotókat. 1993 óta Kelet-Európában ez az egyetlen művésztábor, melynek témája lovakhoz kötődik. Néhai Tóth Ferenc mérnök, a művésztábor szellemi atyja már több mint egy éve eltávozott az élők sorából, de az általa megálmodott művésztábort özvegye és lányai tovább éltetik. Az idei téma a sportló. A tábor művészeti irányítója a brassói Dimény András. /Iochom István: Incitato művésztábor Bálványosfürdőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

Dr. Egyed Pétert filozófus, filozófiatörténész, író, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára aktív részvevője, építője volt annak a társadalompolitikai folyamatnak, amit a Bálványosi Nyári Szabadegyetem jelképez. Ennek a 20. rendezvénye július 14-én kezdődik Tusnádfürdőn. Egyed Péter elmondta, először arra koncentráltak, hogy megteremtsék egy újfajta társadalmi és politikai gondolkodás uralkodó tematikáját, ami azt jelentette, hogy előadások hangzottak el a romániai, a magyarországi, a kelet-közép-európai helyzetről, a közép-európai gondolatiságról. Az egyik prominens személyisége a bálványosi táboroknak Gabriel Andreescu volt, aki mindig következetesen képviselte a demokratizmus ideáljait. A bálványosi szabadegyetem 1996-ig inkább előadássorozat volt, az intenzíven részt vevők száma nem haladta meg a kétszázat. Később Tusnádfürdőn kezdődött a lazább, koncertekkel megfejelt megarendezvény. De ennek a közéletisége fontos az erdélyi társadalomban, és a magyarországi társadalom is odafigyel rá. Tusványosnak megvan a maga közéleti szerepe, presztízse. Sokat tettek a román–magyar viszony oldásáért. Tusványoson sikerült megvalósítani a „normális” viszonyt a román–magyar kapcsolatokban, de ezt a társadalom nem vette át. Nagy probléma, hogy a román sajtóban a kisebbség helyzete továbbra sem a természetes együttélés kérdéseként, hanem a román államiságnak és a többség politikai szerepvállalásának a függvényében vetődik fel. A kezdeti nagy rendezők között elsősorban Németh Zsolt nevét kell említeni, és a MISZSZ-t. 2002-ig megőrizték a szabadegyetem formáját, majd megjelent benne a nyílt politikai szerepvállalás, főként a Markó–Tőkés találkozók és „nem találkozók”, vagy Orbán Viktor megszólalásai nyomán. Attól kezdve a nyílt politikai szerepvállalásnak egy második formája is kialakult: politizálni csak morális lényként lehet. /Pataky Lehel Zsolt: A bálványosi folyamat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Július 12-én az előző napi előadások – erdélyi magyar képviselet az unióban, a román oktatási reform, kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörökben – után befejeződött Tusnádfürdőn az EU-tábor, július 14-én kezdődik a huszadik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. 21 előadásra került sor idén az EU-táborban, 63 előadó volt, amelyeket 220 állandó táborlakó nézett végig, foglalta össze Grüman Róbert főszervező a rendezvényt. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke szerint sikeres volt az idei tábor, amely most nem anti-Tusványosként aposztrofálják, hanem saját identitással élő szakmai rendezvényként. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. A román oktatási reformról Pásztor Gabriella, az Oktatási, Kutatási és Innovációs minisztérium kisebbségügyi osztályának vezérigazgatója a szakoktatás problémáiról beszélt: kevés a szakmai gyakorlati lehetőség, a tankönyvek nem jók. Kötő József parlamenti képviselő, az oktatási bizottság alelnöke szerint a kisebbségi oktatásban felmerülő rengeteg problémát a kulturális autonómia, valamint a mindent lefedő magyar nyelvű oktatási intézményrendszer kialakítása tudná a leghatékonyabban orvosolni. Kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörben tartott előadást Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok szakának tagozatvezetője. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint az internetes kampány olcsó, hatékony és sokkal szabadabb. /Véget ért a hatodik EU-tábor, kezdődik a huszadik Tusványos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

A húsz évvel ezelőtti indulás felidézésével nyitották meg július 15-én a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. Telt ház volt a kempingben, elfogytak a sátorhelyek, a környező panziók, szállodák is kitehették a foglalt táblát. Itt vannak a táboralapító ,,nagy öregek”, akik egykor kitalálták, elindították a folyamatot, és rengeteg a fiatal, a tizen-, huszonéves, aki most kezdi kóstolgatni Tusványos hangulatát. A megnyitón az ,,alapító atyák” emlékeztek a kezdetekre. Török Sándor, Kézdivásárhely egykori polgármestere az 1989-es szilveszterről mesélt, amikor Németh Zsoltékkal kitalálták a szabadegyetemet. Németh Zsolt magyarázattal szolgált az idei tábor mottójára is, amely József Attilát idézve így szól: ,,Húsz esztendőm hatalom”.,,Nekünk a húsz esztendőnkre, Tusványosra és az ebből fakadó értékekre épül a hatalmunk. A nemzeti közösség összetartozása, a szabadság és a hagyomány értékére” – hangsúlyozta. Legújabb kezdeményezésként egy Tusványos Intézet életre hívását tervezik, mely a szabadegyetem előtt és után is életben tartaná e szellemiséget. /Farkas Réka: A nemzeti összetartozásért (XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

„Az orvostudomány az elmúlt években egy új vírust azonosított be. Nem tudom, miért, Tusványos-vírusnak nevezték el” – mondta tréfálkozva Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke július 15-én Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján. „Különböző korszakai voltak az úgynevezett bálványosi folyamatnak, a kezdeti korszaktól a professzionalizálódáson át a nemzetpolitikai korszakig” – fejtette ki alapítóként Toró. A nemzeti összetartozást, az egyén és a közösség el nem választható szabadságát és a hagyományok ápolását tartja Tusványos legfőbb értékeinek Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Megnyitóbeszédében elmondta, sokat érnének ezek az értékek, ha nem kapcsolódnának hozzá politikai szándékok, eredmények is „Ezzel kapcsolatban nincs szégyenkeznivalója a szabadegyetemnek – fejtette ki Németh –, hiszen olyan eredményeket tudhat a magáénak, mint a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása, a határokon átívelő nemzetegyesítés ügyének promoválása, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács megalakulása, illetve az olyan európai szemlélet kialakítása, amely az EU-ban rejlő nemzetpolitikai lehetőségek kihasználásával viszonyul az európai integrációhoz. ” Bemutatták a budapesti Pro Minoritate című folyóirat legutóbbi, tematikus számát, amely Tusványos húsz évéről közöl visszaemlékezéseket, tanulmányokat. /Horváth István: Tusványos mint kórokozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Az elmúlt tizenkilenc év Bálványosi Nyári Szabadegyetemek legemlékezetesebb pillanatait elevenítették fel egykori és jelenlegi szervezői a táborban. A bálványosi folyamat kulcsfigurái (Török Sándor, Gazda Zoltán, Tárnok Mária, Bencze Tibor, Németh Zsolt, Ilyés Szabolcs, Toró T. Tibor, Sándor Krisztina) emlékeztek k az első táborok megszervezésének nehézségeire. A bálványosi táborok mintájára idén tizenhetedik alkalommal szerveznek tábort Kárpátalján. – Ezek a rendezvények hozzájárultak a határon túli politika alakulásához, közben pedig kapcsolatok is kialakultak. Sándor Krisztina megjegyezte: a Magyar Ifjúsági Tanács számára kihívás volt átvenni tavaly a szervezést; ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a következő években is méltók lesznek a tábor folytatására. Molnár Gusztáv budapesti geopolitikus adott hangot annak, hogy kifulladt az európai és euroatlanti integráció. – Minden jel arra mutat, hogy a lengyel–ukrán határnál megfeneklett az integrációs lendület. Úgy érzem, ismét kiéleződnek a kontinens nyugati és keleti része közti határok. Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos úgy vélte: a többpártrendszer, a sajtószabadság és a jogállam, valamint a demokrácia más intézményeinek visszásságai ellenére Romániában megtörtént a rendszerváltás. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke és Németh Zsolt fideszes képviselő leleplezte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megalapításának huszadik évfordulója alkalmából Alsócsernátonban készített életfát. /F. ZS., K. O. : Tusványosról – húsz év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ Traian Basescu román államfő is részt vesz Tusványoson az Orbán Viktor Fidesz-elnök jelenlétében tartott megbeszélésen – erősítette meg Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos. Orbánnal való megbeszélést azonban nem tervez. Román államfő egyébként első alkalommal vesz részt Tusványoson, a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén. Július 16-án a táborban a térség válságkezeléséről értekeztek. Becsey Zsolt, a Fidesz volt európai parlamenti képviselője felhívta a figyelmet a hitelesség fontosságára a gazdaságpolitikában. „Magyarország öt-hat év óta gyakorlatilag egyfolytában hazudott, és ez a térség néhány más országára is befolyással volt” – mondta. A magyar gazdaságpolitika elmúlt években elkövetett hibáira hívta fel a figyelmet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ostorozta a rendszerváltás utáni liberális gazdaságpolitikát. Egy demokráciában nem az MSZP határozza meg, hogy ki mikor és mit mond – közölte a Fidesz-frakció Nyakó István nyilatkozatára reagálva. A Magyar Szocialista Párt szóvivője azt mondta: pártja azt várja Orbán Viktortól, hogy Tusnádfürdőn a Jobbikról mondjon véleményt. /Horváth István: Basescu–Orbán Tusnádon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Tusnádfürdőn július 17-én Hogyan tovább? című előadással folytatódott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Felszólalt többek között Martonyi János volt magyar külügyminiszter, Gál Kinga Fideszes és Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, valamint Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. Míg Martonyi János derűlátásának adott hangot az európai építkezést illetően, addig Smaranda Enache mély szkepticizmusát fejezte ki az EU bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban. – Az európai parlamenti választások során látványos vereséget szenvedett az európai baloldal. Történt mindez annak ellenére, hogy a gazdasági válság hatásainak valamelyest fel kellett volna erősítenie a baloldal iránti politikai szimpátiát – fogalmazott Martonyi. Smaranda Enache hangsúlyozta a hagyományoknak az európai integrációba történő beépítése fontosságát, de megjegyezte nem akármilyen hagyományokról van szó. Nemtetszését fejezte ki azért, hogy a romániai európai parlamenti választásokat a „poszt-kommunista PD-L” nyerte meg. – Úgy érzem, mélyponton vagyunk – mondta. Sógor Csaba EP-képviselő szerint 2050-ben muzulmán értékek szerint berendezkedő európai országokról beszélhetünk majd. A család fontosságára hívta fel a figyelmet Gál Kinga Fideszes EP-képviselő. /Kiss Olivér: Muzulmán jövő az Európai Unióban? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke Az autonómiák fölöttébb szükséges voltáról – Nemzetpolitika 2009–2029 című beszélgetésen fejtette ki gondolatait. Az RMDSZ az elmúlt húsz évben célul tűzte ki a központosított pártállam lebontását, ezt azonban csak részben sikerült megvalósítani. Az elkövetkező időszak legfontosabb célkitűzése a központosított állam lebontása. Sort kell keríteni a sajátos formájú autonómiák kialakítására is. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke megjegyezte: „Nekünk, politikusoknak csak akkor van erőnk megvalósítani mindazt, amit szeretnénk, ha az állampolgárok is mellénk állnak. ” Az autonómia Vajdaságban betöltött szerepével kapcsolatban Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszélt. Elmondta: az autonómia az elmúlt húsz évben a vajdasági magyar politizálás fókuszában volt, többnyire az „egymásnak feszülés alapját” szolgáltatta. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint Kárpátaljának is számítania kell mind a magyarországi, mind pedig a Kárpát-medencei közösségek támogatására. Úgy vélte, a közeljövőben nincs sok esély a jelenlegi rossz tendenciák megváltoztatására. /Ferencz Zsolt: Autonómiáról, a különböző kisebbségek szemével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Július 18-án közösen tart előadást a bálványosi szabadegyetemen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Traian Basescu államfő. A közönség előtti szereplést zárt tárgyalások előzik meg. Orbán Viktor kifejtette, jó viszonyt ápol Basescuval. Politikailag egy európai családhoz tartoznak, ezen nem változtat az a tény sem, hogy létezik számos konfliktusos ügy a román–magyar kapcsolatokban. A dolgok tárgyalások, megbeszélésének útján rendeződhetnek. Ráadásul van olyan ügy, amely Magyarország és Románia területén kívül van, és mindkettőnek fontos, mindkettőnek nemzeti érdeke: az Ukrajnában élő közösségek dolga. „Az, ami ma Ukrajnában történik a románokkal és a magyarokkal, de minden kisebbséggel, elfogadhatatlan” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Fennáll az a veszély, hogy megszűnnek az anyanyelvi iskolák, elfogynak a diákok, eltűnnek a közösségek. Ebbe nem lehet belenyugodni. A Fidesz elnöke, Magyarország egykori és várhatóan leendő miniszterelnöke július 16-án délután érkezett meg Tusnádra. Programja igen sűrű, román és magyar politikusok egész sorával tárgyalt. /Farkas Réka: Beszélni kell a kényes ügyekről (Orbán Viktor Tusnádon) – XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem Médiaműhelyében Az erdélyi és a magyarországi média a határon túli magyar–magyar ,,ütközetekben” témát járták körbe – Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Balogh Levente (Krónika), Bíró Zsolt (Marosvásárhelyi Rádió) és Sylvester Lajos részvételével, Farkas Attila (Budapest) moderátor ,,vezényletével”. Ezután következett a Nemzeti újságírás. Van-e tabu? címen tartott beszélgetés. Résztvevők: Borbély Zsolt Attila, Bayer Zsolt /Budapest/, György Attila, Farkas Réka /Háromszék/, Dénes László /Reggeli Újság főszerkesztője/, Makay József /Erdélyi Napló főszerkesztője/. A Háromszék ebben a felállásban, különállónak képzelhette magát, mert amíg Füzes Oszkár nagykövet külpolitikai újságíróként arról értekezett, hogy véleménye szerint a hagyományos sajtószabadság megszűnt, az újságíró azt írhatja meg, amit a tulajdonos vagy a főnöke engedélyez, és ezt a témát feszegette a rádiós Bíró Zsolt is, addig a Háromszék szerkesztősége, nélkülözve a különféle politikai és gazdasági érdekcsoportok támogatását, szabadon írhat. Sylvester Lajos természetesnek és általánosíthatónak tartja, hogy a kisebbségi sajtó jelentős hányadának a kisebbségi létből következően markánsan népi-nemzeti kötődésűnek kellene lennie. Ezt a Háromszék vállalja. Ebből kifolyólag magyar–magyar csaták nincsenek, inkább jelentéktelenebb ütközetek, amikor „egyik-másik pesti módi szerint öltözködő brancsbéli tollászkodó le nem nacionalistáz bennünket”, írta. Javítani kellene az Erdély-imázst, mert Magyarországon keveset tudnak Erdélyről. Szó esett egy erdélyi sajtóügynökség létrehozásának szükségességéről is. A taburól szóló vitában nagy nyomatékot kapott a náci és a kommunista bűnök egylényegűségének kimondása, az évtizedek óta folyó tabuteremtés-sorozat elutasítása. /Sylvester Lajos: Erdély-imázs (XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Németh Zsolt fideszes képviselő, Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik alapítója leszögezte: „Értékeket, projekteket, politikai programokat teremtett Tusványos” Elég a Magyar Állandó Értekezletre, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsra, a határokon átívelő magyar nemzetegyesítés folyamatára gondolni. Az elmúlt húsz esztendőben a két ország és a Kárpát-medencei magyarság (Kárpátalja és a Vajdaság kivételével) részévé vált az Európai Uniónak és a NATO-nak, és ezáltal elkezdett beépülni a nyugati világba. Az itt rejlő lehetőségek kiaknázása az egyik legfontosabb kihívás jelenleg. A bálványosi szabadegyetem alapvetően nemzetpolitikai intézmény, nem vonatkoztatható el a szomszédság- vagy térségpolitikától. Idén elhatározták, hogy még inkább kiterjesztik a szabadegyetemet. Egy olyan archívumot is létre szeretnének hozni, amely a hosszú évek során elhangzott gondolatokat és relikviákat összegyűjtené, ezáltal pedig a tusványosi gondolat egyfajta műhelyévé válna. Az erdélyi magyarság nagyon fontos lépést tett az európai parlamenti választásokon azzal, hogy létrejött az egység. Az önkritikára való képességet tükrözi, hogy az RMDSZ a Magyar Összefogás listájának első helyére Tőkés Lászlót javasolta. Németh Zsolt fontosnak tartja, hogy jelenleg épül az észak-erdélyi autópálya, hogy infrastrukturális együttműködések zajlanak Magyarország és Románia között. A magyarságnak fönn kell tartania a területi autonómia igényét, de helytelen lenne, ha közben lemondana a stratégiai célról. A jövendőbeli magyar kormánynak egyértelmű feladata, hogy támogassa az itteni magyar közösséget, olyan fontos célkitűzésekben is, mint az államilag finanszírozott egyetem létrehozása, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, vagy a militarizált erdélyi objektumok önkormányzati kézbe való juttatása. /Ferencz Zsolt: Németh Zsolt a bálványosi folyamatról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint, ha az államfő a magyarok partnere kíván lenni, Tusnádfürdőn azt kell mondania, hogy a kormány hibázott a magyar intézményvezetők leváltásával. Az RMDSZ-es városvezető üdvözölte Traian Basescu elnök jelenlétét a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Szabadegyetemen, csak az kérdéses számára, hogy az államfő azért lesz-e ott, hogy elismételje Orbán Viktor Fidesz-elnöknek, amit korábban Sólyom László köztársasági elnöknek mondott Budapesten a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, vagy pedig szándékában áll „kijavítani ezt a hibát”. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Basescu elnöknek, ha a magyar közösség igazi partnere kíván lenni, Tusnádfürdőn meg kell ígérnie, hogy Székelyföldön a katonai laktanyák átkerülnek a helyi önkormányzatok hatáskörébe. El kell ismernie, hogy a román kormány tévedett, amikor leváltotta a magyar intézményvezetőket, és ígérje meg, hogy a továbbiakban biztosítva lesz az etnikai arányosság a megyei intézményekben. Azt is vállalnia kell, hogy idén ősztől a magyar gyerekek külön tankönyvekből, sajátos módszer alapján tanulják majd a román nyelvet. /Antal elvárásai Basescuval szemben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./