Jan. 20-21-én Nagyváradon ifjúsági találkozóra került sor, harmincegy küldöttség érkezett, jelezve, hogy Máramarostól Kézdivásárhelyig, Nagyszebentől Petrozsényig, Balánbányáig mindenütt létezik MADISZ vagy hozzá hasonló szervezet. Szükség van egy radikális program összeállítására, hangzott el. A MADISZ együttműködik az RMDSZ-szel, de csak addig, amíg érdekeik megegyeznek. Országos küldöttgyűlés megszervezéséről döntöttek. Jelenleg 12 új magyar lap működik Erdélyben állami szubvenció nélkül, legtöbbjüket a fiatalok ügyszeretete tartja fenn. A lapok a következők: Arad és Vidéke, Enyedi Újság, Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Hídfő /Székelyudvarhely/, Jelenlét /Kolozsvár/, Máramarosszigeti Napló, Szabadság /Székelyudvarhely/, Szamosmente /Dés/, Székely Újság /Kézdivásárhely/, Tanú /Temesvár/, Visszhang /Nagybánya/, Válaszúton /Csíkszereda/. /Székely Újság (Kézdivásárhely), jan.27./ Megjegyzés: Az Arad és Vidéke és a Tanú lapot nem láttam, a helybeliek sem hallottak róla. Megjelentek más lapok is, így a Vétó (Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet lapja, Temesvár, Temesvári Új Szó melléklete), továbbá egyházi lapok, például januárban indult a Szeretet (Nagyvárad), a romániai magyar baptisták folyóirata. A Válaszúton (Demokrata Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, Csíkszereda) hetilap.

Hargita megye polgármesterei búcsútalálkozóra jöttek össze, jövőre új helyhatósági választások lesznek. Sok helyen épülnek új házak, ami azt jelzi, hogy a magyarországi vendégmunka jövedelme visszakerül Székelyföldre, sok új vállalkozás is indul. A földgáz bevezetése Csíkszereda magánházai után Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Balánbányán és a nagyközségekbe folytatódik. Megindultak az útkorszerűsítések is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

Csíkszeredában 1992-ben a lakosság 75 százaléka ment el szavazni, most viszont csak az 57,3 százaléka. A választás első fordulójának eredménye szerint Csíkszeredában a sorrend: dr. Csedő Csaba független jelölt /39,03 %/, Rákosi Zoltán független jelölt /27,99 %/, Buzás László, az RMDSZ jelöltje /18,78 %/, Bogdan Júlia kormánypárti jelölt /7,14 %/, György Béla Zsolt független jelölt /5,59 %6, Bíró Imre ifjúliberális jelölt /1,48 %/. Dr. Csedő Csaba jelezte, hogy nem ért egyet az RMDSZ jelöltkiválasztási módszereivel, de maradéktalanul felvállalja az RMDSZ elveit.Tusnádfürdőn szintén két független előzte meg az RMDSZ jelöltjét, Balánbányán pedig - az alacsony részvételi arány miatt - megismétlik a választást. Csíkszeredában az RMDSZ tanácsosi listája viszont megkapta a szükséges támogatást. /11 314 szavazat/, így 13 tagot juttat be a 21 tagú városi tanácsba. Függetlenként Borsodi Zoltán, Benkő Sándor és dr. Szatmári Sebestyén szintén bekerült. Arad megyében elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki pártok, az RMDSZ a negyedik a megyében a magyarság 30 %-ának a szavazástól távolmaradása ellenére. Besztercén 1992-höz képest fele annyi magyar ment el szavazni, ezért csupán egy tanácsosi helye lesz a város magyarságának, holott összefogással három helyet szerezhettek volna. Gyergyószentmiklóson jó eredmény született, az eddigi polgármestert, György Gábort újraválasztották, a 15 tagú tanácsból 14 az RMDSZ jelöltje, egy a Roma Párté. Gyergyócsomafalván újraválasztották az eddigi, függetlenként induló Borsos Zsigmondot, a tanácsba az RMDSZ három, a függetlenként induló magyarok 9, a romák egy helyet szereztek. Gyergyószárhegyen a független Len Emil lett a polgármester, Gyergyóalfaluban újra Ilyés Béla Károly /RMDSZ/ a polgármester, a tanács összetétele: 14 RMDSZ-tag, egy roma párti, Gyergyóújfaluban ugyanez az arány. Gyergyóditróban a 4600 szavazóból az RMDSZ jelöltjére mindössze 967-en szavaztak, itt lesz második forduló. Az RMDSZ jelölte győzött Háromszék sok településén /Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodok, Vargyas, Zágon, stb./, a megyének minimálisan 25 RMDSZ-polgármestere van. Nagyváradon Csapó I. József lett az első az első fordulóban /24 %/, Mihai Studza /23 %, Demokratikus Konvenció/, Petru Filip /20,5 %, jelenlegi polgármester, Demokrata Párt/. Érmihályfalván és Nagyszalontán az RMDSZ-jelölt győzött, Bihar megyében további 11 községben RMDSZ-es a polgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Balánbányán aug. 11-én avatták fel az új református templomot, Zakariás Attila tervezte, holland és svéd testvérgyülekezetek, továbbá magyarországi alapítványok segítették anyagilag az építést, sok múlott Sógor Csaba madéfalvi tiszteletes szervezőkészségén is, aki a balánbányai szórványgyülekezet gyámolítását is vállalta. Ez Felcsík első református temploma. A templomban egyben könyvtár is van, különböző találkozók színhelye lehet a jövőben. Tőkés László püspök beszédében kiemelte, hogy tüneményes gyorsasággal készült el a templom. Nem elég régi műemlékeinket ápolni, nem elég régi templomainkat megőrizni, hanem újakat is kell építenünk. Csak összefogással lehet felülemelkedni a pusztító áron, figyelmeztetett a püspök. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./ - Több mint háromszáz emlékezetes rendezvénye volt a református világtalálkozónak, összegezte az eredményeket a püspök, amelyek közül sok az ökuménia jegyében más egyházakra is átsugárzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

"Március 14-én és 15-én több erdélyi városban és településen kerül sor ünnepi megemlékezésre az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 149. évfordulója alkalmából. Az egyetemes magyarság legnagyobb ünnepét a múlt tanulságainak és a jelen feladatainak tudatosítása jegyében ünnepeljük egy, a demokratikus kibontakozás útján elindult Romániában, első ízben úgy, hogy a kormány, a hatalom nem tekint sanda szemmel ünnepi megemlékezéseinkre, a népek szabadságáért életüket áldozók emléke előtt tisztelgők összejöveteleire. Ellenkezőleg: az 1996. novemberi választások után a román és magyar nép között kibontakozó történelmi megbékélés biztató jeleként tarthatjuk számon, hogy maga Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából ünnepi üzenettel fordult a romániai magyarsághoz és az ország egész népéhez. A sajtóban is közzétett üzenet román és magyar szövegét a kormányfő szétküldette a megyei prefektúrákra is. Az RMDSZ és a helyi tanácsok közös szervezésében március 14-én Brassóban, a Drámai Színházban lesz ünnepi megemlékezés, amelyen Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli az RMDSZ országos vezetését. Március 15-én Székelyudvarhelyen Markó Béla szövetségi elnök vesz részt és mond ünnepi beszédet az 1848-as szabadságharc 149. évfordulója alkalmából rendezett nagy népgyűlésen. Ugyanaznap délelőtt Máramarosszigeten Kötő József oktatási, művelődés- és egyházügyi alelnök, Nagyváradon Székely István önkormányzati, Aradon, a vesztőhely koszorúzási ünnepségén Nagy Zsolt ifjúságügyi alelnök vesz részt a megemlékezéseken. Ugyancsak március 15-én, este 19 órakor, Kolozsváron, az Állami Magyar Operában a Kodály Zoltán Emléknapok záróhangversenyén, amely szerencsésen egybeesik március 15-e megünneplésével, jelen lesznek az RMDSZ országos vezetői, köztük Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István, Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, továbbá szenátorok, képviselők, önkormányzati tisztségviselők. Hasonló ünnepségekre kerül sor Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben (a Petőfi Sándor Művelődési Házban), Déván, Csernakeresztúron, továbbá a csíki régió több településén: Balánbányán, a Nyerges-tetőn, Csíkszépvízen és Csíkdelnén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 987. sz./"

"Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Erdély 17 városából és falvából 65 amatőr színjátszó és rendező ápr. 2-6-a között Sepsiszentgyörgyön végzett tanfolyamot, beszéd, mozgás-, színésztréning-gyakorlatok voltak. Eldugott falvakból, a brassói egyetem Harag György Színjátszó Köréből, Balánbányáról, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, Homoródszentpálról és máshonnan, többek között Kolozsvárról, továbbá Sepsiszentgyörgy négy műkedvelő csoportjából. Fort Krisztina beszédtanár Budapestről érkezett, Bocsárdi László, aki most Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház főrendezője, maga is a műkedvelőkkel kezdte pályafutását, mint a gyergyószentmiklósi Figura Együttes vezetője, ezután végezte el a színművészetit Marosvásárhelyen. Ugyanígy kezdte Barabás Olga, aki most a sepsiszentgyörgyi színház rendezője. Az amatőr csoportokat öt éve összefogó Jádzó Társaság egyre több taggal működik. A Soros Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és mások támogatják a műkedvelőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

Aug. 7-én ért véget Kalotaszentkirályon a tánctábor. A táborban sikeres volt a kicsik, majd a nagyok népdalversenye, ugyanúgy a legényes verseny győzteseinek bemutatója. A kalotaszegi kicsi és nagy tánccsoportok mellett fellépett a balánbányai gyerek néptáncegyüttes és a sebesvári román tánccsoport. Aug. 9-én kezdődik a válaszúti tánctábor, az erdélyi táncházmozgalom egy másik jelentős állomása. /Péntek Attila: Véget ért a kalotaszentkirályi tánctábor. Vajdasági fiatalok vitték el a díjak zömét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Õszre két országos és egy regionális magyar nyelvű napilap indulását is tervbe vették különféle befektetői csoportok. Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Csíkszeredára tervezik a szerkesztőségek székhelyét, a magyar magántőke pedig több mint egymillió dollárral vesz részt a vállalkozásokban. A román sajtópiac egyik meghatározó napilapját, a Ziuát jegyző Omega Press Investment S. A. az egy évvel ezelőtt A Nap címmel kiadott magyar nyelvű hetilapját szeretné napilappá alakítani, marosvásárhelyi szerkesztőséggel, Kolozsvárott pedig már egy hete készülnek a Krónika próbaszámai: a 82 százalékban magyar tulajdonban levő lap várhatóan október 8-án kerül a standokra. A Ziua magyar nyelvű heti kiadványa 1998 augusztusban jelent meg először, román napilapból lefordított cikkekkel, az internet segítségével a magyar sajtóból tallózott anyagokkal és kevés saját információval. A lapot elsősorban a szórványban elő magyarok vásárolják, elsősorban azért, mert a tömbmagyar vidékek sajtókiadványai gazdasági okok miatt nem jutnak el hozzájuk. A Ziua magyar napilapjának indulásához még közel százezer dollár hiányzik. A lap nagy előnye a kitűnően felépített saját terjesztőhálózat. A Krónika eredeti indulását már tavaly decemberre ígérték, akkor még Keleti Újság néven. A romániai tulajdonos, a Scripta Kiadó. A Krónika főszerkesztője,Stanik István, a szerkesztőbizottságában jeles erdélyi magyar közéleti személyiségek (Sütő András, Kántor Lajos, Kányádi Sándor) vannak. A Napi Magyarország szerint közel egymillió dollárnyira tehető a magyar fél befektetése. A vállalkozásban érdekelt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is. Utóbbi miatt az RMDSZ úgynevezett radikális szárnyához tartozó politikusok aggódásukat fejezték ki, attól tartva, hogy a szenátor túl nagy befolyással bír majd a romániai magyar társadalomban zajló folyamatokra. A Krónika a tervek szerint ötvenezer példánnyal indul. - A csíkszeredai Novos Lapkiadó Részvénytársaság korábban már próbálkozott az erdélyi sajtópiacon: Új Sport címmel sportnapilapot, ifjúsági hetilapot és egyéb kiadványokat adott ki, ám ezek váratlanul megszűntek jó néhány évvel ezelőtt. A tulajdonos, Péter László vitatott személyisége a romániai magyar közéletnek: erdélyi lapok szerint az elmúlt években börtönben volt, miután hamis útlevéllel lebukott a román- bolgár határon. A kiadó most közel tízmilliárd lejes beruházással (kb. 150 millió forint) előbb egy tizenöt erdélyi megyében terjesztett hirdetési újságot, majd - jövő év márciusától - várhatóan Erdélyi Magyar Napló címmel egy regionális napilapot akar beindítani a Hargita, a Kovászna és a Maros megyékben élő, 720 000 főt számláló magyar célközösségnek. A novemberben induló kétnyelvű hirdetési újság Erdélyi Hirdető - Anuntul Ardelean címet kap. A lap központja Balánbányán lesz - bezárásra ítélt bányái miatt a közelmúltban ezt a térséget hátrányos övezetté nyilvánították, így az itt indított vállalkozások tíz évig adómentességet élveznek. A jelenlegi magyar országos napilap, a Romániai Magyar Szó megjelenése jó ideje a támogatásoknak köszönhető, példányszáma pedig - meg nem erősített adatok szerint - három- és ötezer körül mozog. A romániai magyar sajtóban szinte kivétel nélkül csak a megyei napilapok nyereségesek, tizenöt-huszonöt ezer körüli példányszámukkal. /Lukács Csaba: Egymillió dollárnyi magyar tőkebefektetés. Napilapdömping Erdélyben: két országos magyar nyelvű lap indul. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./

A közelmúltban Kolozsváron találkoztak a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ megyei elnökei, hogy összehangolják a visszaszolgáltatásra kerülő szántóföldek és erdők megtartásának stratégiáját. Mint ismeretes, a falvakat jobbára idős, munkaképtelen emberek lakják, akiknek többsége az eddig visszakapott területet sem tudta művelni. Egyes becslések szerint a bánsági magyar településekhez tartozó szántóföldnek több mint a fele évről évre parlagon marad, és nincs ez másként sem Arad, sem Hunyad, sem a többi magyarlakta megyében. Hamarosan újabb területek kerülnek vissza egykori tulajdonosaik birtokába, ezek megművelése előreláthatóan szintén kétséges. Az RMGE a föld megtartását napjaink legfontosabb feladatának tekinti. Kiss Károly agrármérnök, az RMGE Temes megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy számos jobbnál jobb ötlet, javaslat hangzott el. Ezek közül kettőt ismertetett. Az egyik a falu fiatalítását célozza, a másik a gazdálkodás talpraállítására tesz kísérletet. A falu fiatalítását illetően meg kellene szervezni a legújabb kor telepítési akcióját. Balánbányán, Urikányban, Petrozsényben stb. munka nélkül maradt fiatal bányászcsaládoknak kell felkínálni a lehetőséget, hogy települjenek be kihalóban lévő falvakba, ahol lakóházat kapnak a letelepedéshez és földet a megélhetéshez. Sok magyar nemzetiségű bányász szívesen gazdálkodna valamelyik bánsági faluban, ha hozzásegítenék. Az RMGE megyei szervezeteinek össze kellene írni az idős házaspárok vagy magányos emberek listáját, akik szívesen kötnének eltartási szerződést fiatal magyar családokkal. Az RMDSZ-szervezetek segítenének abban, hogy megbízható, becsületes emberek jöjjenek. A betelepülő fiatalok tőke nélkül, eszközök nélkül aligha boldogulhatnak. Alapítványok segítségével, az egyházak és az RMDSZ támogatásával, anyaországi gazdálkodó szervezetek mozgósításával fokról fokra be lehet szerezni a gazdálkodás legszükségesebb kellékeit: szerszámot, fajállatot, nagyhozamú vetőmagot. Már vannak a tervek iránt érdeklődő fiatalok. Elkezdték a vidékfejlesztési felmérést. /Sipos János: Reményt ébreszteni falvaink túléléséhez. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

A két választási forduló után Hargita megye 59 polgármesteri székéből 34-et szerzett meg az RMDSZ, 17-et független jelöltek. A Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) 3, a Demokrata Párt (PD) 2, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szövetség Romániáért (APR) 1-1 polgármesteri mandátumot szerzett. Független jelölt nyert az RMDSZ jelöltjével szemben Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Borszéken, Balánbányán, Gyimesközéplokon, Homoródalmáson, Csíkszentsimonban, Tusnád községben és Parajdon. Az RMDSZ jelöltje nyert függetlennel szemben Gyergyószentmiklóson, Gyergyószárhegyen és Csíkszentmihályon. Gyergyóremetén egyedül indult az RMDSZ jelöltje, Zetelakán pedig két független jelölt közül választottak. Csíkszeredában a részvételi arány 27 százalék körüli volt, azonban dr. Csedő Csaba István tisztségben lévő polgármester a leadott érvényes szavazatok 87 százalékát kapta meg, míg ellenfele, az RMDSZ színeiben induló Bíró Albin tisztségben lévő alpolgármester 13 százalékot szerzett. Székelyudvarhelyen szintén a tisztségben lévő polgármester nyert újabb mandátumot, Szász Jenő 10 813 szavazatot, míg ellenjelöltje, az RMDSZ színeiben induló Antal István 9012 szavazatot kapott. A részvételi arány Székelyudvarhelyen kétharmados volt. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ színeiben induló Páll Árpád tisztségben lévő polgármestert választották újra. /Vasárnap a függetlenek fordulója volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

A romániai iskolák rehabilitációs programja keretén belül Hargita megyében 19 iskolát újítanak fel. A munkálatok összértéke megyeszinten 4,8 millió dollár, a pénzügyi alapot kedvezményes kamatú kölcsönként a Világbank biztosítja a tanügyi tárcának. Az első körben a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium épületén, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző két épületén, a csíkszeredai építőipari szakközépiskola, a dánfalvi közpiskola 1-4. osztályos iskolájának épületén, valamint a balánbányai szakközépiskolán végzik el a munkálatokat. /Sarány István: Iskolarehabilitációs program. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

"Hajdu Gábor csíki szenátor harmadik mandátumának végéhez közeledik. Az 1990, 1992, 1996-os választások során szerezte meg a szenátori tisztséget. 1998 júliusától egészségügyi miniszter. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy nagyon sok megvalósításra lehet hivatkozni. "Ez a kormányzat nem érte el megközelítőleg sem a hozzá fűzött reményeket, de ez nem jelenti azt, hogy minden tekintetben, minden vonatkozásban csak bírálat illetheti...". 1996 decembere és 1998 júliusa között a munkaügyi és társadalmi problémákkal foglalkozó szenátusi állandó bizottság alelnöke volt. Szerinte ez volt az egyik legjobb teljesítményt nyújtó bizottság. Kimutatható volt, hogy az Egészségügyi Minisztérium általában szűkös költségvetéséből bizonyos megyék nem részesültek megfelelően. Ezen megyék sorába tartozott Maros, Hargita és Kovászna. Maros megye egyáltalán nem kapott pénzt beruházásokra. Miniszterként elsődleges célkitűzései közé tartozott Hargita és Kovászna megye egészségügy helyzetének a javítása. 1999-ben, de főleg 2000-ben sikerült a kormányt meggyőzni, hogy itt az egészségügy fokozott támogatást igényel. Sikerült Csíkszeredában támogatást nyújtani az egészségügynek. Balánbánya a központi fűtés bevezetésére bizonyos pénzösszeget kapott, Gyergyóban felgyorsult a kórház építése. Támogatást kapott a kézdivásárhelyi kórház, a baróti kórház, a maroshévízi, a gyimesfelsőloki falusi egészségügyi központ. Támogatta a lupényi kórházat és a szatmári egészségügyi intézményeket is. - Hosszas vajúdás után, 1997 júliusában elfogadták egészségügyi reformról szóló törvényt. 1998 októberében, Hajdu javaslatára a kormány elfogadta a 30-as sürgősségi kormányrendeletet, végül sikerült a biztosító rendszer létrehozása. /Daczó Dénes: Miniszterként és jogászként - a reform mellett. Beszélgetés Hajdu Gábor szenátorral, egészségügyi miniszterrel a mandátum végén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

"Székelyudvarhelyen szervezték meg febr. 24-én a Gyermek Néptánccsoportok II. Találkozóját. A két éve Székelyudvarhelyre költözött vajdasági Csalóka zenekar kezdésként a Kékiringó /Székelyudvarhely/ táncosainak húzta a talpalávalót, akik udvarhelyszéki táncrenddel nyitottak. Fellépett az Ördögborda /Balánbánya/, a Mákvirágok /Székelykeresztúr/, az ötven tagot számláló Szömörce /Bihardiószeg/ és az Eszterlánc /Sepsiszentgyörgy/. Kétszázhúsz gyermek táncolt a színpadon. /Sok kicsi táncos láb. Gyermek-néptánctalálkozó Udvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./"

"Balánbányán a független román polgármester ledöntette az RMDSZ hirdetményeinek kiragasztására szolgáló táblát. A máj. 2-i rendkívüli tanácsülésen az RMDSZ-többségű testület a PDSR-s kollégák egyetértésével eldöntötte, hogy haladéktalanul vissza kell állítani az RMDSZ hirdetményeinek kiragasztására szolgáló táblát. Mihai Meres polgármester azonban nem hajtotta végre a határozatot, ezért a balánbányai RMDSZ-szervezet máj. 8-i ülésén tiltakozó közleményt fogalmazott meg. A közlemény szerint a polgármester kicsinyesnek nevezte az RMDSZ-t, tanácsosait pedig a "fasiszták, nácik és neonácik" jelzőkkel illette. Brezovszky György alpolgármester leszögzte: Mi nem akarunk különösebb cirkuszt, de valahogy figyelmeztetnünk kell a polgármestert, hogy változtasson modorán. Meres Mihai a lapnak nyilatkozva elmondta, nem éppen úgy hangzott el az a kijelentés, ahogy a közlemény állítja. "Úgy fogalmaztam, hogy az RMDSZ tanácsosai viselkedésük alapján fasiszta és náci eszméket képviselnek" - emlékezett. E mondattal a polgármester az RMDSZ-esek olyan értelmű kijelentésére válaszolt, amely szerint meg kellene tanulnia magyarul. /Rédai Attila: Puskaporos hangulat. RMDSZ-es tanácsosokkal vitázik a balánbányai polgármester. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./"

"A Polgár-Társ Alapítvány sajtótájékoztatóján bejelentették: a Partnerség a Környezetért program keretében az idén huszonhat pályázatot ítéltek sikeresnek. Hargitából négy pályázat kapott pozitív elbírálást. A nyertesek között van az Olt folyó védelmi programja, amellyel a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület pályázott. Terveikben szerepel a Balánbánya-Málnásfürdő közötti folyószakasz feltérképezése, valamint a folyó mentén lévő huszonkét település között egy folyószerződés aláírása. Az Amőba Eco Center sikeres pályázata "Együtt egy tiszta és egészséges környezetért" nevet viseli. A Naturland Alapítvány a Gyilkos tó-Békási Szoros rezervátumban az ökoturizmus meghonosítását vette célba. A negyedik sikeres pályázó Felsőhomoródmente Mikroregionális Egyesület. Céljuk a vidéken lévő több mint tizenöt borvízforrás közül ötöt rendbe tenni a megnyert összegből. (Daczó Dénes): Kilencvenezer dollár a környezetvédelemre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./ "

"Adrian Nastase miniszterelnök kezdeményezésére pár napja négytagú kormányküldöttség látogatott Hargita megyébe. A Zsombori Vilmos megyei tanácselnökkel valamint Egyed Árpáddal, a Megyei Tanács titkárával folytatott megbeszéléseket követően a küldöttség megígérte: külön pénzalapokból utalnak összegeket a Hargita megyei utak javítására, valamint a Csíkszentdomokost és Balánbányát összekötő út megjavítására. A tárgyalások során szó esett a csereháti építmény sorsáról is. A kormány képviselői kijelentették: ha Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere továbbra sem teszi lehetővé a működési engedélyek kibocsátását, a kormány a peres utat választja. Hargita megyében nagy hiány tapasztalható a szakképzett pedagógusokat illetően mind az elemi, mind a középfokú oktatásban - hangzott el a megbeszélésen. A küldöttség tagjai ígéretet tettek: az oktatásügy gondoskodni fog szakképzett tanárok kihelyezéséről ebbe az övezetbe. /(Hátsekné Kovács Kinga): A kormány kitüntetett figyelemmel kezeli Hargita megyét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./"

"Júl. 1-jén tartották az Ezer Székely Leány Napját. A rendezvényt még ünnepélyesebbé tette az alapító Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója. A tervek szerint a mintegy 700 meghívott táncos a csíksomlyói Hármashalom-oltár színpaddeszkáin kellett volna eljárja saját vidékének, régiójának jellemző táncait, a vasárnap reggeli esőzés azonban a táncvirtust a csíkszeredai Városi Művelődési Ház színpadára kényszerítette. A táncműsort a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nyitotta meg, majd felléptek a csíksomlyói, hidegségi, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola, a csíkmadarasi, dánfalvi, püspökladányi, balánbányai, csíkrákosi, kilyénfalvi, csíkborzsovai, vajdaszentiványi, szentkirályi, rekecsinyi, széki, pusztinai, kászonújfalvi, vicei, rédicsi (Magyarország) és birjáni (Magyarország) felnőtt, valamint gyermektáncosok. Délután Szőcs János csíkszeredai történész tartott előadást Domokos Pál Péter életéről és munkásságáról, majd újabb néptánc- és népdalelőadás-sorozat következett. - Az Ezer Székely Leány Napja megrendezésére egy, a rendezvény nevét viselő alapítványt hoztak létre, amely minden évben összegyűjti a szükséges támogatásokat, és lebonyolítja a népi hagyományőrzők eme seregszemléjét. /Évről évre több résztvevő. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./"

"Aug. 5-én befejeződött a XI. kalotaszentkirályi népzenei és néptánctábor. Innen többen az aug. 6-án kezdődő válaszúti újabb néptánctáborba indultak. Az idén is telt házzal működött a kalotaszentkirályi tábor, a szervezők több mint 450 résztvevőt jegyeztek. Ezenkívül több mint 90 kalotaszegi fiatalt ingyenesen tanítottak a fáradtságot nem ismerő oktatók. A gálaestet a bánffyhunyadi általános iskola hagyományőrző csoportja nyitotta meg. A többezres közönség megtapsolta a táborban ugyancsak résztvevő kalotaszentkirályi, balánbányai és székelyudvarhelyi gyermektánccsoportokat is, akik ámulatba ejtették a felnőtt táncosokat. Az est fénypontja a népdalverseny valamint a legényes verseny nyerteseinek díjazása volt. Póka György, Kalotaszentkirály polgármestere köszönetet mondott a szervezőknek, a tábor résztvevőinek, a falu egész népének. /Péntek László: Véget ért a kalotaszentkirályi népzenei és néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./"

"Hatodszor rendezték meg Vendégségben Budapestent: 15 országból 650 fiatal találkozott. "Reményeink szerint ez a baráti találkozó lassan olyan szellemi műhellyé formálódik, mely ösztönzést és erőt ad a folyamatos otthoni alkotómunkához" - mondta Budapest főpolgármester-helyettese, dr. Schiffer János. A Petőfi Csarnokban a program ideje alatt a határon túli magyarlakta tájegységek tárgyi kultúráját bemutató népművészeti kiállítás nyílt. A csarnok nagytermében Nemzetközi Ifjúsági Gálaműsor zajlott. Az idei találkozó Erdély-centrikus volt. Nyolc erdélyi csoport lépett fel: Amaryllis Együttes, Aknasugatagi-Óradnai Együttes, balánbányai Ördögborda Gyermek Együttes, kolozsvári Szarkaláb Együttes, mezőbándi Komlód Néptáncegyüttes, a szamosújvári Kaláka, a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör, valamint a Visszhang Kórus. Előadást tartott Palkó Attila történész, Pillich László szociográfus. A népi kismesterségek bemutatóin a kézműves foglalkozások sem hiányoztak. Volt batyusbál, kóstolóval egybekötött bemutató az egyes tájegységek hagyományos ételeiből, italaiból. A fiatalok megnézték a Sacra Corona című filmet. Volt Széchenyi-nap is. /Kovács Pali Ferenc: Hatodszorra vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7."

"Sarány István szerint munkanélküli-képzők a tanítóképzők. Hargita megyében: román tannyelvű tanítóképző osztályt indít ősztől a maroshévízi Mihai Eminescu Gimnázium és a székelyudvarhelyi Marin Preda Gimnázium. Egy-egy huszonöt fős osztály indításáról van szó. Két magyar tannyelvű osztályt indít a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző. Eddig a középfokú tanítóképzés. Emellett ún. posztliceális tanítóképzés is folyik a megyében. Felsőfokú, főiskolai szintű tanítóképzés folyik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi és maroshévízi tanítóképző főiskoláján. - Évente legalább száz - közép- vagy felsőfokon - képzett új tanítóval kell számolni. A szükséglet viszont ennek töredéke. Idén például egy román tannyelvű óvónői állást hirdettek meg a megyében, Balánbányán, román tanítói állást egyet sem. Valamennyi állást szakképzett tanító tölt be. Magyar óvónőkre, tanítókra is már csak a nagyon eldugott településeken van szükség. Az újságíró szerint tehát nincs szükség ilyen méretű tanítóképzésre. /Sarány István: Munkanélküli-képzők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./"

"A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány műkedvelő csoportjai sikeresek voltak, mind a nagycsoport, mind a kicsinyek. A Kaláka táncegyüttes Segesváron vendégszerepelt, ahol az első ízben sorra kerülő Romániai Nemzetiségek Fesztiválján lépett fel, óriási sikert aratva. Néprajzi, népművészeti és népismereti versenyek, vetélkedők és kerekasztal-megbeszélések tették színessé a segesvári seregszemlét. A "Téka" ház Kiskaláka gyermekegyüttese a Hargita megyei Balánbányán nyújtott ízelítőt a mezőségi táncokból. A tehetséges diákok a hagyományos székelyföldi nemzetközi néptáncfesztiválon léptek fel, több külföldi csoport mellett. A szamosújvári táncosok immár nyolc esztendeje tartanak fenn szoros együttműködési és baráti kapcsolatot a Hargita megyei bányásztelepülés műkedvelőivel. /Erkedi Csaba: Tékások újabb sikere. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

"Aug. 25-én tartották meg Balánbányán az ötödik alkalommal megszervezett Botorka Nemzetközi Néptánc-fesztivál gálaműsorát. Az egy hétig tartó Balánbányai Városnapok zárórendezvényének is számító előadáson nyolc néptáncegyüttes mintegy 250 gyerekkel vett részt. A háromnapos néptánc-fesztivál során minden este táncházat tartottak. A néptáncfesztivált szervező Botorka Művelődési Egyesület elnöke, Mihály Csaba elmondta, hogy az öt évvel ezelőtt létrehozott egyesület a rendezvénnyel több célt kíván megvalósítani. A gálaműsort a helyi Ördögborda néptánc-együttes fellépése nyitotta meg. A szászcsávási hagyományőrzők küküllőmenti, a székelyudvarhelyi Kékiringó tagjai pedig udvarhelyszéki, küküllőmenti és kalotaszegi táncokat mutattak be. A sárospataki Csodaköszörű szatmári és bodrogközi, a vajdasági kishegyesi Gézengúzok somogyi, a csíkszentdomokosi Elevenek és a balánbányai Prücskök pedig felcsíki táncrendeket adtak elő. /Szüszer-Nagy Róbert: V. Botorka néptáncfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./"

"Idén - immár hatodik alkalommal - szervezte meg a budapesti Főpolgármesteri Hivatal Vendégségben Budapesten címmel a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóját. Tizenöt országból mintegy 600-an jöttek el, kisebb-nagyobb magyar közösségek népviseletében. Goldschmied József, a rendezvény fő szervezője, a Főpolgármesteri Hivatalban a határon túli kulturális kapcsolatok főreferense kifejtette: szeretnék, ha az ide érkezők mutatnák be egymásnak otthoni közösségük, szellemi értékeit. Az idén kiemelt helyet kapott a tíz napos, rendkívül gazdag programban Erdély magyar értékeinek bemutatása. A balánbányai Ördögborda és a mezőbándi Komlód néptáncegyüttes, valamint a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör mellett Erdélyből 120 tagú küldöttség érkezett. A Heltai Alapítvány szervezésében egy 20 pannós, gazdag történeti és tárgyi néprajzi anyagot bemutató kiállítást volt látható, s öt hagyományos népi mesterséget azok művelői mutattak be. Ott volt Kolozsvárról Orbán Erzsébet, az erdélyi népi hímzés szakértője, Suba László, a tordai kerámiakészítést, Kovács Pali Ferenc, a mákói bútorfestést, Pálfi Attila, a kalotaszegi fafaragást és Czakó Ferenc, a csizmakészítést mutatta be. A hagyományápolókat a szamosújvári Kaláka és kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes képviselte, a mezőségi és kalotaszegi népzene és néptánc értékeiből adva ízelítőt. A buzai banda és a Zurboló zenekara kísérte őket. Ott volt az Amaryllis Együttes, amely erdélyi reneszánsz zenét és táncokat mutatott be és a kolozsvári Visszhang Diákkórus, amely erdélyi kórusműveket, katonadalokat adott elő. Palkó Attila Erdély történetét mutatta be, Pillich László a régió demográfiai és önszerveződési kérdéseiről tartott előadást, Balázs Bécsi Attila pedig, a szamosújvári Kaláka Együttes vezetője a mezőségi néptánc gazdag világába nyújtott betekintést. - A közösségi együttlétek fő témája a párválasztás és a hozzá kapcsolódó lakodalmas szokások tájegységenkénti bemutatása volt. /Pillich László: Vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"

"Szamosújváron szept. 27-30-a között rendezték meg III. Nemzetközi Gyermeknéptánc Fesztivált, melyen négy magyarországi és nyolc hazai együttes vett /több mint 250 gyermek/ vett részt. A házigazda Téka Alapítvány vendégei nyíregyházi, makói, maroslelei, balánbányai, kolozsvári és bánffyhunyadi csoportok voltak. A közönség gyermekjátékokat, magyarlapádi, ringóci, széki, moldvai, felcsíki, dunántúli, szatmári, kalocsai, felvidéki, délalföldi, rábaközi, kalotaszegi és mezőségi táncokat látott. /T. Bense Erika: Óvodástól iskolásig. Gyereknéptánc-fesztivál Szamosújváron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./"

Alig néhány nap van hátra a közigazgatási törvény márc. 7-ére megszabott határidejéig: eddig az időpontig minden településen, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező a két-, esetenként többnyelvű helységnévtáblák, intézményneveket jelző feliratok felszerelése.A Szilágy megyei tanács alelnöke, Fekete Szabó András szerint a megyei tanácsnál bárki fordulhat magyarul is a hivatalokhoz, hiszen minden jelentős osztályon van magyar szakember. Zilahon azért nincs magyar helységnévtábla, mert a város lakosságának alig valamivel több, mint 20 százaléka magyar ajkú, de az adminisztratív szempontból hozzátartozó falvakkal együtt már a kritikus 20 százalék alá esik az arány. A Máramarosi RMDSZ területi elnöke, Ludescher István elmondta, a régióban kilenc település esik a jogszabály hatálya alá, ezek többségében nem okoz gondot a törvény alkalmazása, hasonló a helyzet a történelmi Máramaros három településén is. Kolozs megye legtöbb olyan településén, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, a napokban kiteszik, vagy már megrendelték a magyar nyelvű helységnévtáblákat – nyilatkozta Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyarszováton létezett magyar nyelvű helységnévtábla, azonban a helyi rendőrfőnök akkor megbírságolta emiatt az önkormányzatot. Aranyosegerbegyen a polgármester nem akar magyar anyanyelvűeket alkalmazni a hivatalba. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem ismeri el az 1992-es népszámlálás eredményeit, így továbbra is megtagadja a helyi közigazgatási törvény alkalmazását. A kolozsvári helyzeten csak a kormány segíthetne. Háromszéken nem okoz jelentős gondot a közigazgatási törvény alkalmazása, a tanácsülések többsége is tavaly nyár óta két nyelven zajlik. Furcsa kivétel Sepsiszentgyörgy, ahol a városi tanács három román nemzetiségű képviselője visszautasította a fülhallgatók használatát. Albert Álmos polgármester törvényesnek ítéli a fordítógép használatát. Kovásznán a román feliratok okoznak gondot. A Kovászna megyei önkormányzat március végéig fejezi be a megyei utak mentén található táblák kétnyelvűsítését. Maros megyében, Makfalva községben már decemberben elkészültek és felkerültek a középületekre a kétnyelvű táblák. A hivatalban mindkét nyelven beszélnek, az ügyeit intéző személy igényének megfelelően. A Marosvécséhez tartozó magyarlakta településeken még az ősz folyamán kitették a román és magyar nyelvű táblákat a falvak bejárataihoz is, akárcsak a közintézmények homlokzataira. Szászrégenben most szerelik fel a kétnyelvű táblákat.Arad megyében a táblák többsége már a helyén van Zimándköz esetében előfordult, hogy a nappal kitett táblát másnapra ismeretlen tettesek összefirkálták. Szatmár megye 84 helységében haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot. A legtöbb polgármester már megrendelte a két- vagy többnyelvű helységnévtáblákat, ezek gyártása, illetve kihelyezése folyamatban van. Nagykárolyban és Tasnádon már hosszabb ideje ki vannak téve a többnyelvű helységnévtáblák. Nem készültek kimutatások arról, mekkora a magyar nemzetiségű alkalmazottak aránya a helyi közigazgatásban. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere szerint a köztisztviselők nagy hányada beszéli a magyar nyelvet.Brassó megyében – tájékoztatott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök - a kétnyelvű táblát már a régi közigazgatási törvény értelmében kitették Alsórákoson (60,2%) és Apácán (51%). A falu magyar nevét jelző tábla áll Ürmös (30,7%) és Tatrang (40%) bejáratánál is. Legutóbb, az idén Négyfalu (27%) peremére tették ki a kétnyelvű táblákat. Sok helységben viszont megvan a szükséges 20% százalék, mégsem került még ki a táblára a helység magyar neve. Ilyen helyzetben van Bodola (27,9%), Kaca (32,4%), Keresztvár (30,5%), Kőhalom (22,5), Olthévíz (32%), Sárkány (20,3%), Szászhalom (33,6%) és a földvári meg a botfalusi gyártelep. Bodolán a polgármesteri hivatal titkára, aki az ortodox pap felesége, kiírta a titkárság ajtajára, hogy »Itt nem lehet magyarul beszélni«. Az RMDS kivizsgálta az ügyet. Végül levették a titkárság ajtajáról a táblát. Temes megye megközelítőleg negyven vegyes lakosságú települése közül egyelőre még egyikben sincs két- vagy többnyelvű helységnévtábla. Székelyudvarhelyzínmagyar vidék. A színmagyar települések vezetői már évekkel ezelőtt gondoskodtak róla, hogy a faluvégi tábla ne csak az állam nyelvén adja a látogató tudomására, hova érkezett. Beszterce-Naszód Hunyad megye: hat település van, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ezek közül csupán Lozsádon fogadja kétnyelvű helynévtábla az arra járókat. A többi öt település Csernakeresztúr, Rákosd, Alpestes és Hosdát, illetve Sztrigyszentgyörgy – elöljárói már megrendelték a kétnyelvű táblákat. Marosvásárhelynek kilenc bejárata van, ám ezek közül csak háromnál olvasható a helység megnevezése három nyelven; ezek sem felelnek meg a törvény előírásainak, mert a magyar és német nyelvű megnevezés más színnel és kisebb formájú betűkkel hirdeti a város nevét, mint a román nyelvű. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal bejáratánál kétnyelvű táblák vannak kifüggesztve, a prefektúra és a megyei önkormányzat palotáján viszont csak román nyelvű feliratok ékeskednek.Maroshévíz: megrendelték a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek remélhetőleg a jövő héten meg is érkeznek. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 29 százalék. A városban nincsenek feltüntetve a magyar intézménynevek a közigazgatási törvény hatálya alá eső épületeken, és az önkormányzat határozatait is csak román nyelven teszik közzé. Csíkszereda: az önkormányzati hatáskörű hivataloknál kétnyelvű a feliratozás, néhány minisztériumi alárendeltségű intézménynél még mindig csak egy nyelven van feltüntetve a megnevezés. Szemet szúrnak továbbá az országos főutak mentén elhelyezett egyes helységnévtáblák is.Balánbánya a csíki régió egyetlen olyan települése, ahol a magyarság kisebbségben van. A hozzávetőlegesen 30 százalékban magyarok által lakott bányaváros bejáratánál már régóta van kétnyelvű helységnévtábla, az intézmények, iskolák, a polgármesteri hivatal elnevezéseit már magyarul is feltüntették. Az önkormányzat belső dokumentumai román nyelvűek, de képviselőtestületi-határozat született arról, hogy ezeket szükség esetén lefordítják az erre kijelölt személyek, a tanácsi határozatokat már eddig is két nyelven tették közzé. Az utcanévtáblák legnagyobb része is kétnyelvű. /Rövidesen lejár a közigazgatási törvény által előírt határidő. Kötelezőek lesznek a kétnyelvű feliratok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Márc. 2-án Székelyudvarhelyen, a Művelődési Ház színpadán háromszáz gyermek lépett fel a harmadik alkalommal megrendezett Gyermek Néptánccsoportok Találkozóján. Máréfalváról érkezett Kovács Imre irányításával a Forogvirág, Sepsiszentgyörgyről István Ildikó oktatóval az Eszterlánc, Székelykeresztúrt a Kispipacsok és Mákvirágok képviselték László Csaba és Mátéfi Zita szakvezetésével, az Ördögborda Balánbányáról érkezett, oktatójuk Sándor Csaba tanár, a Nagy Boróka vezette Csipike Bögözből jött el, a vendéglátó Kékiringó Both Aranka tanítónő áldozatos munkáját is dicsérte. /Bágyi Bencze Jakab: Gyermeknéptáncosok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

Hargita megyében 15 kistérségi társulás működik. Név szerint az Alcsík, Csomád-Bálványos, Felcsík, Pogányhavas, Észak-kelet Hargita, Sóvidék, Hegyalja, Felső-Homoródmente, Rika, Keresztúr, Kászon, Bucsin-Délhegy-Libán, Szent László, Nagyhomoród és a Kelemen társulások. Két évvel alakult meg a Felcsík Kistérségi Társulás, melyhez négy felcsíki község: Madéfalva, Dánfalva, Karcfalva és Csíkszentdomokos tartozik. Az újonnan alakult község, Csíkmadaras is csatlakozik a társuláshoz, Balánbánya is jelezte felzárkózási szándékát. Mihály József kistérségi menedzser tájékoztatott: csak a múlt évben kezdhettek munkálkodni, hiszen addig az alakulással, irodahelyiség szerzésével és egyéb szervezési tevékenységekkel voltak elfoglalva. Tavaly 16 pályázatot készítettek öt pályázatuk támogatást nyert, négyet azért nem tudnak kivitelezni, mert a résztámogatáshoz szükséges összeg nem áll rendelkezésre. Az önrészt saját forrásokból kell előteremteni. /Kristó Tibor: Felcsíki kisrégió és vidékfejlesztés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

Jún. 1-jén Székelykeresztúron a Tanulók Klubja szervezésében tartották meg a diákoknak szervezett, nemzetközi rangra is emelkedett sóskúti fesztivált. E rendezvényt néhai Gálfalvi Sándor tanár javaslatára 1972 óta minden évben megtartják. A fesztivál célja lehetőséget biztosítani a városi és vidéki iskolák kis műkedvelőinek, hogy amit a helyi folklórból megmentettek, azt egy seregszemlén bemutathassák. Évek óta több magyarországi iskola műkedvelői is jelen vannak a fesztiválon. A székelykeresztúri fúvószenekar által játszott indulókra, kezükben a helységet megnevező táblákkal vonultak fel a csoportok résztvevői, majd a sóskúti szabadtéri színpadon adták elő műsorszámaikat. Színvonalas műsorral jelentkeztek a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és balánbányai tanulók házainak csoportjai. Külön dicséretet érdemel az újszékelyi, gagyi, siménfalvi, kisgalambfalvi és kissolymosi iskolák tantestülete, amiért kis növendékeik megfelelően képviselték intézményüket. Színvonalas műsorral lépett színpadra a keresztúri Tanulók Klubjának zenekara, tánccsoportja és az ifjú Pipacsok táncegyüttes is. /László Miklós: 30. Nemzetközi Sóskút-fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./