Aug. 12-én kezdődött el Bácsalmáson a Magyar Reformátusok Első Diaszpóra Világtalálkozója. Az erdélyi világtalálkozó utórendezvényét megnyitó istentisztelet után Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára köszöntötte a határokon innen és túl élő ezerfőnyi megjelentet. Kifejtette, hogy a magyar reformátusok világtalálkozója nemcsak a magyar felekezet erősségét mutatta meg, hanem a hitközösség szervező képességét is. Leszögezte, hogy a magyar-magyar találkozó legfontosabb üzenete Európa számára az, hogy a határon túl élő magyarok nemcsak Magyarország euroatlanti integrációját támogatják, hanem valamennyi szomszédos ország csatlakozását is. Bácsalmáson szakmai tanácskozást tartanak, a zárónapon Tőkés László püspök tart előadást a diaszpóra-helyzet megéléséről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

"Bácsalmáson szept. 13-án felavatták a szülőföldjükről elűzött népek emlékművét. Az avatás ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A szülőföldjükről elűzött németekkel, délvidéki, erdélyi, felvidéki magyarokkal és más nemzeti vagy vallási csoportokkal történt embertelenségek nem veszhetnek a feledés homályába, mondta az emlékmű avatáskor dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Államalapító Szent István királyunk nemzetének tagjaként arról győződött meg, milyen pusztító az egyneműségre való törekvés, fejtette ki Kötő József, az RMDSZ alelnöke. Kolár Péter, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség elnöke arra hívott fel, hogy szembe kell fordulni az etnikai tisztogatás szándékával. A szlovákiai magyarság nem akar hallani az úgynevezett önkéntes lakosságcseréről. Az emlékmű felállításának kezdeményezője Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. /Új Magyarország, Magyar Hírlap, Népszabadság, szept. 15./ Kötő József beszédében emlékeztetett arra, hogy Erdély lakói nemcsak a kitelepítés tragédiájának sebeit hordozza, hanem a betelepítés veszélyeit is, a népességi összetétel megváltoztatását "Ma is kísérthet az ?ein Volk, ein Reich? rémálma, a benesi dekrétumok nosztalgiája?" - tette fel a kérdést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"A reformátusok IV. világtalálkozójának kiemelkedő eseménye volt a II. Magyar Református Diaszpóra Világtalálkozó Bácsalmáson. A szabadtéri istentiszteleten Tőkés László püspök végezte az igehirdetést. A püspök kifejtette: "a másság, a sokféleség, a pluralizmus ingoványos talajra vezeti az embert, főként a fiatalokat és a gyermekeket". Könnyű belátni - mondta, hogy az erkölcsi iránytűjét vesztett nemzedékek milyen úttalan utakra tévednek, amikor már mindegy számukra a hinni vagy hitetlenül élni legsúlyosabb erkölcsi kérdése. Azokra a felvetésekre, amelyek megkérdőjelezik, hogy áldozhat-e az ország az adófizetők pénzéből a határokon túl szórványban élő magyarságnak, Tőkés László kijelentette: mi is részt vettünk az ország házának építésében, ebben az országban ott van a mi részünk is. /Református diaszpóra világtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

Aug. 25-én kezdődtek a Borszéki Napok. Volt labdarúgó-, tenisz- és sakkbajnokság, a szervező a Borszéki Ifjúsági Fórum volt. Bemutatták a Borszék - Barangolás a múltban című helytörténeti tanulmánykötetet. Eljöttek a fürdőváros testvértelepülései, Balatonfonyód, Aba, Bácsalmás, Pilisvörösvár és Zákányszék küldöttségei. /V. Borszéki Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

Megérdemelt elismerés
Március 31-én, a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett ünnepi összejövetel keretében köszöntötték az elmúlt év folyamán nyugdíjba vonult könyvtárosokat, köztük Kolbert Tündét, a Borszéki Városi Könyvtár könyvtárosát. A méltatást Bákai Magdolna, a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség igazgatója végezte. Ebből idézünk: „Borszéken született. Pszichológiát végzett, de könyvtárosként dolgozik 1974 óta.
Több éven át a művelődési otthon igazgatója volt. A Borszékért Alapítvány és a helyi RMDSZ alapító tagja. A Források helyi újság főszerkesztője 1996-tól. A Turisztikai Egyesület pénztárnoka. Aktív művelődési tevékenységet folytat.
Állandóan bővítette a város könyvállományát, vásárlás, adománygyűjtés révén. Ezek tárolására, feldolgozására, katalogizálására, digitalizálására is nagy hangsúlyt fektetett. Jól ismerte a könyvtár állományát, nagy gondot fordított a kulturális örökségünk ápolására, megőrzésére. Tele energiával, munkakedvvel és munkabírással dolgozott, biztosítva az ügyfelek szakmai kiszolgálását, az információhoz való hozzáférését. Könyvtárvezetőként mindent megtett, hogy az általa vezetett intézmény méltóképpen legyen képviselve nemcsak helyi szinten, hanem megyei szinten is. Szívügye volt a könyvtár.
Rendszeres könyvismertetőt tartott úgy a városi könyvtárban, mint a Források hasábjain a könyvújdonságokról vagy az éppen aktuális évfordulókról.
Az író-olvasó találkozók lelkes szervezője volt. 35 éves könyvtárosi tevékenysége alatt se szeri, se száma ezeknek a találkozóknak.
Aktív kapcsolatban állt a térség, sőt, a megye könyvtáraival. Kapcsolatot létesített magyarországi testvértelepülések könyvtáraival is: Aba, Bácsalmás, Fonyód, Orfű, Pilisvörösvár, Zákányszék. Szakmai tapasztalatcserén vett részt Zákányszéken.
Versenyeket szervezett az iskoláskorú gyerekeknek különböző irodalmi vagy történelmi évfordulók kapcsán. Részt vett több megyei rendezvényen, versenyen.
Állandó szakmai képzésben volt része, beleértve a Csíkszeredában szervezett Információs és könyvtári menedzsment tréninget. Tagja volt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének. Lelkiismeretesen végezte főkönyvtárosi teendőit az utolsó munkanapig. Nemcsak a könyvtár, hanem a város szellemi és kulturális életének is az irányítója volt évtizedeken át. Tevékenységének hatékonysága annak tudható be, hogy állandó és szoros kapcsolatot tartott a helyi önkormányzattal. Igazi véleményformáló személyisége a városnak. Műveltsége, tájékozottsága nagyban segítette szakmai tevékenységét. Mindenkinek tudott megfelelő könyvet, információt, vagy jó tanácsot adni. Aktív szerepe volt és van a helyi közösség életében. Minden fontosabb városi rendezvényen jelen van, és hozzászólásával érdemben segíti annak munkálatait. Megtalálta helyét és szerepét a helyi közösségben, amit úgy érezem, hogy a közösség nem mindig ismert el és értékelt kellőképpen, talán a városvezetés sem.
A Könyvesház hasábjain többször írt aktuális könyvekről, megjelenésekről. Kimagasló szakmai munkásságáért, főkönyvtárosi tevékenységéért megérdemli a szakma elismerését és megbecsülését”.
Az Országos Közkönyvtári Egyesület nevében Doina Popa elnök asszony emléklapot adott át, köszönetet mondott Tünde eddigi tevékenységéért, és további aktív részvételre biztatta. Bedő Melinda, a Megyei Könyvtár könyvtárosa Tündét „Borszék művelődési életének háziasszonyának nevezte, lévén igazi háziasszony, mert minden, amit tesz, helyénvaló, megszokott, és azonnal látszik, hiányzik, ha valamit nem tesz meg”.
A magam nevében messzemenően egyetértek a fenti méltatásokkal, gratulálok eddigi tevékenységéhez, és kívánok felhőtlen nyugdíjas napokat. A könyvtárnak pedig mihamarabbi újjászületést és egy hasonlóan elhivatott könyvtárost.
Farkas Aladár