A Matyi Műhely Bábszínház újabb turnéja Arad megyében
Az igazságos Mátyás
A népszerű nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház november 10–13. között ismét Arad megyébe látogat, ezúttal Az igazságos Mátyás című zenés bábjátékot mutatja be.
Kemecsei Hunor akkor harmadikos kisdiák nyerte meg 2008-ban az M. M. Pódium által meghirdetett meseíró pályázatot. A meséből bábdarab lett Meleg Attila jóvoltából, amelyet a legmegfelelőbb helyen, a váradi várban mutattak be.
A történet eredeti címe: Mátyás király Váradon. Nyolc szín, nyolc cselekményes jelenet kapcsolódik össze az előadásban, amelyeket a regös éneke, valamint udvari zenék kovácsolnak egységes egésszé.
Nincs olyan magyar ember, aki ne hallott volna az igazságos Mátyásról, ezért az előadás alatt a gyermek nézők Mátyás diák cinkosai lesznek, hiszen nem leplezik le a fiatal királyt. Az előadás végére azonban vastapssal jutalmazzák a jóságos uralkodót, hiszen: Minden jó, ha a vége jó!
Éljen az igazságos Mátyás!
A turné fellép a következő helyeken: Nagyzerind, Ágya, Fazekasvarsánd, Arad /Csiky Gergely Főgimnázium/, Zimándújfalu, Majláthfalva, Pécska, – Gáj /Neuman Fivérek Ált. Iskola/, Kisiratos, Erdőhegy és Simonyifalva.
Kiss Károly
Nyugati Jelen (Arad)

Meghitt anyák napi műsor a gáji magyarság körében
Az egykori pedagógusokat is köszöntötték
Harmadik alkalommal került sor május 8-án, vasárnap délután Gájban a Gizella-napi búcsúhoz kötődő anyák napi ünnepségre. Az arad-gáji magyarság hagyományőrző rendezvényét a helyi közösségi házban (egykori moziépület) tartották, az Arad Városi Helyi Tanács támogatásával, melyet a PRO IDENTITAS Egyesület nyert el pályázat útján.
Az egybegyűlteket Viszhányó Aranka pedagógus köszöntötte, emlékeztetve a közönség soraiban ülőket, hogy a rendezvény először Zámbori Magdolna kezdeményezésére született 3 évvel ezelőtt.
Az édesanyákat köszöntötték rövid műsorral a gáji óvodások Vörös Erika óvónő vezetésével, őket követték az Aurel Vlaciu Általános Iskola magyar tagozatának elsősei és másodikosai, Tari Éva tanítónő irányításával, majd a gáji Neuman Fivérek Iskola elemistái következtek, Bálint Erika kíséretében.
A szervezők színpadra invitálták Hallay Ilona ny. matematikatanárt, Deák Rozália ny. testnevelőtanárt és Kiss Anikó ny. kémiatanárt. Gáj egykori pedagógusai szeretettel emlékeztek vissza kedves iskolájukban eltöltött éveikre, tanítványaikra, kollégáikra, megosztva néhány gondolatot a közönséggel.
Az egybegyűlteket köszöntötte Bognár Levente aradi alpolgármester is, majd a Vlaicu iskola néptánccsoportjának ajándékműsora gazdagította az estet. A szatmári táncokat Zámbori Renáta tanította be, segítője Csonka Nikolett volt.
Az ünnepség végén Hevesi Imre békéscsabai előadóművész lépett színpadra, utána pedig Ujj Éva néprajzos kézműves foglalkozásra hívta a gyerekeket az előtérbe. A felnőtteket a Meteor együttes szórakoztatta 22 óráig.
Sólya Emília
Nyugati Jelen (Arad)

Nők a Nőkért Gizella Egyesület Arad-Gájban
Cél az első magyar királyné szentté avatása
2016. március 28-án jegyezték be a Nők a Nőkért Gizella Egyesületet – alapító tagok: Zámbori Magdolna, Korda Mónika és Vass Csilla. Az egyesület egyik legfontosabb célkitűzése Boldog Gizella szentté avatásának az előmozdítása. Ugyancsak a célok között szerepel minden, ami a közösségépítéshez, a gyermekeknek az iskolán kívüli oktatásához, neveléséhez tartozik. Amint Zámbori Magdolna elnöktől és Korda Mónika alapító tagtól megtudtuk, politikamentes civilszervezetként április 11-én ft. Sándor Tivadar Arad-gáji plébános által, a Boldog Gizella nevére felszentelt templomban történt ünnepélyes megáldásuk óta elindították a tevékenységüket. Mindjárt az első héten az Arad megyei Érettségiztető Szakbizottság elé törvénymódosító javaslatot nyújtottak be, amiben azt kérelmezték, hogy az érettségi átlagosztályzatok növelése, illetve a fiatalok továbbtanulásának a megkönnyítése érdekében a matematika legyen választható tantárgy. Később abban egyeztek meg, hogy az idei érettségi vizsgán elért kézzelfogható adatokra támaszkodva fogják a módosítást szorgalmazni. Állítólag a Bizottság tagjai az ötlethez konstruktívan viszonyultak, ezért a törvénymódosítás benyújtói bizakodnak a sikerben. Annál is inkább, mert mielőtt a Bizottsághoz benyújtották volna, konzultáltak Király András oktatási államtitkárral, aki azt javasolta, hogy az Arad megyei oktatási intézményekben készítsenek felmérést, amiből kiderül, milyen mértékben tartják jónak a pedagógusok, illetve a szülők a módosítás kezdeményezését.
Az Egyesület megalapítása előtt mintegy 6 éve, a Magyar Anyukák és Gyermekek Klubja tevékenységében rendszeresen meglátogatják a Kisiratosi Pió Atya Gyermekotthont, ahova rendszeresen élelmiszereket, édességeket, ruhaneműt visznek a bentlakó gyermekeknek. E munkájukról a Duna TV is beszámolt a június 11-én adásba került riportban. Ezen kívül a gyermekekkel rendszeres foglalkozásokat szerveznek, az Egyesület égisze alatt működik egy tánccsoport, Viszhányó Aranka tanítónő vezetésével, koreográfusuk Zámbori Renáta. A Napsugár tánccsoport tagjainak a zömét az Arad-gáji és az Arad-ségai gyermekek adják. Rendszeresen az Arad-gáji Caritas Házban, illetve tanév idején az Aurel Vlaicu Általános Iskolában Viszhányó Aranka vezetésével próbálnak. A tánccsoport fellépett az Arad-gáji Anyák-napi ünnepségen, a nyár folyamán honismereti táborba mennek, ahol néptáncoktatáson is részt vesznek. Ugyancsak idén, május 2-án tartották Arad-Gájban a Gizella-napi búcsúünnepséget, ahol részt vett dr. Faltin Erzsébet is, aki megírta a Királyné című monumentális, 810 oldalas alkotást Boldog Gizella életéről. Amikor az írónő tudomást szerzett az Egyesület létrejöttéről, megkérdezte: nem vállalnák-e a szenté avatással kapcsolatos hatalmas adminisztrációs munkát? Ez magában foglalná a szenté avatásért eddig tett munka nyilvántartását, illetve a szenté avatás törekvésének az összes keresztény országban történő további népszerűsítését is feltételezné…
Imaórák Gizelláért
Kérdésünkre, hogy a szentté avatás nem egyházi kérdés-e, ezért nem a püspökségnek kell-e kezdeményeznie, az Egyesület alapítói kifejtették:
posztulátorok foglalkoznak a nagyon sok papírmunkával, anyagi költséggel járó iktatásokkal, ennek érdekében egy németországi kapcsolatuk imaórák megszervezését javasolja, amelyeknek a sorozatát az Arad-gáji Gizella templomban szeptember első péntekén kezdik el, amikor ft. Sándor Tivadar plébános Gizella-litániát tart. Ezt követően minden hónap első péntekén, nyári időszakban 18.30, téli időszakban 17.30 órakor, Gizella-litániával indulnak a szentmisék, amelyeken Boldog Gizellának a szenté avatásáért fognak imádkozni. Boldog Gizella szentté avatásának a szükségességét az iskolákban és az óvodákban is népszerűsíteni kívánják, ezért kapcsolatba lépnek előbb az anyaországban, később a Kárpát-medenceében, majd az egész világon is olyan oktatási intézményekkel, amelyek valamilyen módon Szent Istvánhoz, Szent Imréhez vagy Boldog Gizellához kapcsolódnak.
Eddig már szép számban találtak ilyen iskolákat és óvodákat, ezért az Egyesület alapítói abban bizakodnak: ha mindenhol havonta egyszer Gizella-litániát tartanak, együtt imádkoznak a szentté avatásért, az meghozza a kívánt eredményt.
Ezzel párhuzamosan dr. Faltin Erzsébettel együtt az Egyesület vezetősége is azt szeretné, ha a Királyné című regényből egy magyar történelmi, szélesvásznú film is készülne. Efelé már történtek lépések, ugyanis Koltai Gábor már elolvasta a Királynét, a mű elnyerte a tetszését. A kiadványt eljuttatták egy anyaországi producerhez, Földi Katalinhoz is, aki az RTL Klub Egészség Kalauz magazinjának a producere. Az ő ígérete nyomán el szeretnének jutni Andy Vajnához, illetve Csányi Sándorhoz, akik elolvashatnák a művet, aminek a megfilmesítését is előmozdíthatnák. Tudják, rögös út vár rájuk, de nem riadnak vissza semmiféle fáradozástól, ami oda vezethet, hogy Boldog Gizellát szenté avassák.
Mivel gyermekekkel is sokat kívánnak foglalkozni, azok számára a közeljövőben nyári tábort szerveznek Kaszoján – vette át a szót Korda Mónika –, e táborozások idején kézműves foglalkozásokat, zenés-énekes programokat, honismereti tájékoztatókat, vetélkedőket kívánnak szervezni. Mindent, amiben a gyermekek partnerek, szívesen vesznek részt rajtuk.
A pénzforrásra irányult kérdésünkre leszögezték: az Egyesület szervezi ugyan, de az összes költségeket nem tudja felvállalni, ezért támogatásokra, illetve pályázati forrásokra is számítanak. Mivel ezek hosszú távú programok, róluk még korai lenne beszélni.
Érdekes, hogy az eddigi programjaikat sok lelkesedéssel, illetve olyan kevés pénzből sikerült megoldaniuk, hogy az fokozott optimizmusra ad okot. Az apróságokhoz inkább erős akaratra, elszántságra van szükség. Ahhoz viszont, hogy valakik eljöjjenek a templomba a már említett célért imádkozni, nem kell pénz, csak kellő akarat és céltudatosság. Nem biztos, hogy sok pénzre van szükség ahhoz, hogy az összekovácsolt közösség komoly programokat végrehajtson. Elsőrendű a közösségi bázis létrehozása, amit a gyermekkel való széleskörű foglalkozástól várnak, hiszen a szülők oda mennek, ahol a gyermekeik is szívesen tartózkodnak, otthonosan érzik magukat. A jelzett programok kivitelezéséhez, köszönettel elfogadnak támogatásokat, amelyeket a Román Kereskedelmi Bank (BCR) Aradi kirendeltségében működő
RO10RNCB0635149925920001-es bankszámla számra várják – tudtuk meg a márciusban bejegyzett Nők a Nőkért Gizella Egyesület alapítóitól, Zámbori Magdolnától és Korda Mónikától.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Nagyszabású Szent István-nap Aradon
Az RMDSZ Arad megyei Szervezete augusztus 20-án Szent István király ünnepséget szervezett, amely 17 órától az Arad-belvárosi katolikus templomban ünnepi szentmisével indult államalapító királyunk tiszteletére. A szentleckéből nt. Gyurkózta Aranka börtönlelkész és nt. Józsa Ferenc nyugalmazott református lelkipásztor, az evangéliumból ft. Sándor Tivadar Arad-gáji katolikus plébános olvasott fel, míg a könyörgést Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke olvasta fel a híveknek, köztük az első padsorban helyet foglaló Aradi és megyei elöljáróknak. A gyermekek által az oltárhoz vitt újkenyeret és bort Ns. és ft. Király Árpád kanonok, marosi főesperes, Arad-ségai plébános szentelte meg. Ünnepi prédikációjában a főesperes Szent István királyt úgy jellemezte, mint a nemzet őrének szimbóluma, a végső letelepedés, a jövőépítés jelképe, a magánéletben is példamutató férj, a gyermeke nevelésére sokat áldozó apa megtestesítője. Szent István nemzetben gondolkodott, amelyben a nemzetiségek létét értéknek tekintette. A fiához, Imre herceghez írt intelmeiben is felhívta a figyelmet a nemzetiségek megbecsülésének a fontosságára. Nemzetünk megmAradását a kereszténységre való áttérésben és az abban való megerősödésben, az Istenbe vetett feltétlen hitben látta. Miközben rendületlenül építette, erősítette keresztény országát és nemzetét, az Istenben való feltétlen hitre nevelte nagyreményű gyermekét is, akinek az elvesztése hatalmas csapás volt számára, amit alázattal viselt, Isten akaratának tekintette. Éppen ezért, országa és nemzete sorsát Isten kegyelmébe ajánlotta, Szűz Máriára bízta. A Szent István szellemiségében történő nemzetépítés több mint 1000 év távlatából is követendő példa, parancsoló szükséglet.
Az ünnepélyes szertartás végén a papok a Szent István oltárhoz vonultak, ahol a hívekkel közös könyörgést mondtak államalapító királyunkhoz, nemzetünk jövőjéért. A lélekemelő szentmise nemzeti imánk megszólaltatásával zárult.
Ünnepi beszédek, újkenyér megszegése
Az ünnepélyes szentmise résztvevői átvonultak a Csiky Gergely Főgimnázium udvarára, ahol az elkészített asztaloknál fogyasztották a feltálalt sós süteményt, a bort és az ásványvizet.
Ünnepi beszédében Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke Szent Istvánt a végső letelepedés, a gyökérverés, a jövőépítés szimbólumaként állította hallgatósága elé. E szimbólumnak fokozott jelentősége van manapság, amikor Európa-szerte olyan mozgalmak kelnek életre, amelyek a keresztény államiságot és a munkaalapú társadalmat ássák alá. Mi, magyarok soha nem mondhatunk le sem az állam, sem a nép szuverenitásáról, mert a keresztény független állam Szent István öröksége. A forradalmak a meghurcoltaké, a kitaszítottaké, az üldözötteké, a csökönyös újrakezdőké, a hittel teli újjáépítőké, a szabadságukhoz mindenáron ragaszkodóké – mondta délelőtti beszédében Áder János köztársasági elnök. Ünnepeljünk együtt, mert ez a mi ünnepünk! Ünnepeljük keresztény hitünket, a dolgos, szabadságszerető népet, amelyik ugyanilyen áhítattal és hittel ünnepli a verejtékes munkával megtermelt újbúzát és a belőle sütött új kenyeret! Hisszük, hogy az eltelt több mint 1000 keresztény év, és a naponta, a kereszt jelével az asztalunkra kerülő kenyér megtart bennünket a jövőben is, igaz hitben és szabadságban – fejtette ki Fekete Károly.
A továbbiakban hozzáfűzte: a templomban megszentelt újkenyeret Faragó Péter RMDSZ megyei elnök fogja megvágni. A kenyér és a zsömlék a Horvárth Imre nagygazda által termesztett Aradi búzából, Aradi lisztből származik, Kovács András angyalkúti pékmester sütötte, amiért mindnyájuknak köszönet jár. A zsömlékből mindenki hazavihet.
Ünnepi köszöntőjében Faragó Péter RMDSZ megyei elnök minden résztvevőt nagy tisztelettel és szeretettel üdvözölt az RMDSZ Arad megyei szervezetének augusztus 20-i ünnepségén. Köszönetet mondott a minorita plébánosoknak, illetve a lelkészeknek a minorita templomban tartott lélekemlő szentmiséért, majd arról szólt: ma a világ minden táján élő magyarok megemlékeznek Szent Istvánról, akinek a magyarságunkat, a kereszténységünket köszönhetjük. E napon Aradon is nagyon fontos, hogy mi, magyarok találkozhassunk, együtt lehessünk. Azt kívánta az Arad megyei magyarságnak, hogy minden év augusztus 20-án sokan vegyenek részt az ünneplésen, hogy sokan emlékezzünk Szent István örökségére. Miután megköszönte az Aradi Polgármesteri Hivatalnak és a Városi Tanácsnak, valamint az Aradi Kulturális Központnak a támogatást, átadta Bognár Levente jókívánságait, aki a balestéből még lábadozik. Ezt követően az asztalon lévő megszentelt kenyérre egy nagy késsel keresztet vetett, és ünnepélyesen, a közönség tapsa közepette megszegte. A továbbiakban Czernák Ferenc nagy átéléssel szavalta el Nagy Árpád Simphonia hungarorum című költeményét.
Honfoglalás kori bemutatók
Ezt követően a Marosvásárhelyi Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesület honfoglalás-kori öltözék, illetve fegyverbemutatója, korabeli történetek ismertetése, íjászbemutató és bajvívás következett, de karikás ostorral is pattogtatni lehetett. A korhű hangulatot a táltosdobok megszólaltatása emelte. Ismertették a férfi és a női öltözékek elemeit, a magyarok páncélzatának, fegyvereinek a fajtáit. A közel egyórás előadás után a nézők bemehettek a jurtába, elbeszélgethettek az öt szereplővel. Mivel mi is megtettük, a témára visszatérünk.
Az idei Szent István-napi ünnepség résztvevői sokáig elbeszélgettek, jó hangulatban együtt voltak. Reméljük, a szép közösségépítő hagyomány hosszú élet elé néz.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

„Legyen e szent hajlék a belépőknek a gyógyulás háza!”
Követésre méltó csoda, a szentleányfalviak összefogása
Szombaton XIV. alkalommal szervezték meg a Szentleányfalvi Falunapot, programja 15 órakor hálaadó istentisztelettel kezdődött, a református templom belső felújításának a befejezése alkalmából.
Amint ünnepi igehirdetésében nt. Módi József esperes kifejtette: „szívünkben öröm és hálaadás van ezen az ünnepi istentiszteleten, amiért itt, Szentleányfalván Isten megmutatta a csodálatos hatalmát, gondviselését. Köszönjük, amiért Isten bátorságot adott nekik a felújítás elhatározásához, de segítette őket a hatalmas munka kivitelezésében is. Ezért köszönetet mondunk a felújított templomért és Istent arra kérjük, hogy a dicsősége azt töltse be minden alkalommal, amikor itt hozzá imádkoznak. Adja Isten, hogy ebben a szent hajlékban sok, megfáradt emberi szív találjon békességre, gyógyulásra és az Ő igéjén keresztül, a Megváltónk, Jézus Krisztus megismerésével, sok lélek találjon üdvösséget e helyen”. A továbbiakban az esperes örömének adott hangot, amiért az ünneplő gyülekezettel lehet, velük együtt hálát adni Istennek, amiért segített nekik sikerre vinni az egyáltalán nem könnyű vállalkozást, a templom belső felújítását. Abban a gyülekezet számos tagja hittel, jó szívvel vállalta a munkát, ezért nekik köszönhetjük a belülről gyönyörűen felújított templomot. Nagyon kellemes érzés volt ide belépni, tapasztalni a jól végzett, szakszerű munka gyümölcsének az örömét. E jó érzést valamikor decemberben az ágyaiak is megtapasztalhatták, amikor a mesterek végre összeszedték a szerszámaikat és mAradt az utolsó munkafázis, a padok behordása, átfestése. A lelkipásztor kollégától tudja, hogy az itt végzett munkálatok igen áldott alkalmak voltak, azért is, mert a helybeli hívek mindenben mellettük álltak. Isten dicsőségére nagy áldozatokat hoztak. Külön öröm volt hallani, hogy a kisperegi hívek is besegítettek. A felújítási munka mellett arról az évek óta zajló szellemi munkáról is beszélt, amivel a helybeli lelkipásztor és felesége a gyermekek lelki nevelésére fordítanak, amiért mindkettőjüknek köszönetet mondott. Legyen ez a szent hajlék minden belépő számára a gyógyulás háza – zárta lélekemelő igehirdetését nt. Módi József esperes, aki megáldotta a belülről felújított templomot és a benne lévő híveket.
Lelkészi beszámoló, köszönet
A továbbiakban nt. Vékony Zsolt József lelkipásztor mondott köszönetet az esperes szolgálatáért, bátorító szavaiért. A hívek mellett köszöntötte a lelkésztestvéreket, kiemelve Papp Sándor egykori szentleányfalvi, most nyugalmazott lelkipásztort, a németországi testvérgyülekezet képviselőit, Kovács Márkot és feleségét, Barbarát; az RMDSZ képviselőjét, Faragó Péter megyei elnököt. Köszöntötte a zimándközi, a kisperegi, a nagyzerindi, valamint a simonyifalvi híveket. Amint kifejtette, mindez, aminek ma szemtanúi vagyunk, egy csoda. A 2015 januárjában a tetőcserére készülődve már a belső felújításra is gondoltak azzal együtt, hogy sokan aggodalmuknak adtak hangot a gyülekezet erejét messze felülmúló munkálatok sikerével kapcsolatban. Arra senki nem gondolt, hogy hatalmas lelkesedéssel több mint 30 férfi fogott hozzá a munkához, hiszen a helybeliek mellett a zimándközi és a kisperegi hívek is csatlakoztak. Május 21-én hordták ki a padokat, majd folyamatosan, szombatonként dolgoztak azoknak a lecsiszolásán, újrafestésén. A falak és a mennyezet felújítását Szabó Ferenc és csapata végezte el 17 nap alatt, de a padokkal együtt az egész karzat és a szószék is teljesen megújult. A villámhárítót is újra váltották, új csillárokat és lámpákat szereltek fel, de az orgonát is sikerült felújítani. Köszönet Szabó Ferencnek és csapatának, köszönet a Fakerti Polgármesteri Hivatal, illetve az RMDSZ megyei szervezetének a megyei tanácstól szerzett támogatásért, ugyanakkor köszönet jár nt. Módi József esperesnek is a felújításban tanúsított fáradozásaiért, közbenjárásáért, Kozma Attilának az orgona felújításáért. Nem utolsósorban köszönet jár a szentleányfalvi híveknek, akik anyagilag, fizikailag, de imáikkal is támogatták a felújítási munkálatokat. Sokan végeztek itt önkéntes munkát a villámhárító leszerelésében, a padok ki-, illetve behordásában. A munkálatok értékének a negyedét a hívek adományából fedezték. Az elmúlt nyáron megtanultak együtt munkálkodni, ezért most már valóban a magukénak érzik a templomot, mert a szentleányfali maroknyi gyülekezet emberfeletti összefogása hitvallássá vált. Végszavában azt kívánta, az öröm és a hála mindnyájuknak töltse be a szívét. „Legyen velünk az Úrnak, a mi Istenünknek a jóindulata. Kezünk munkáját tedd mAradandóvá! – zárta a (Zsolt. 90, 17) idézettel beszámolóját nt. Vékony Zsolt lelkipásztor.
Köszöntők, koszorúzás, kiállítás
A továbbiakban egy-egy igeverssel nt. Módi József esperes, majd a vendéglelkészek, Czégé Imre Arad-gáji, Baracsi Levente Arad-belvárosi, Gecse Tamás angyalkúti, Iaroslav Kalousek nagyperegi, Tóbiás Emőke kisperegi, illetve Dénes József nagyzerindi lelkipásztorok köszöntötték a híveket.
Seres Margit felolvasta Molnár Károly Isten háza c. költeményét, nt. Dénes József nagyzerindi lelkipásztor összekötő szövegei nyomán az ottani gyülekezet fúvószenekara alkalmi zeneszámokat játszott, majd a szentleányfalvi templomkórus énekelt, illetve nt. Vékony Zsolt gitárkíséretével 14 gyermek a szemlaki vakációs táborban tanult énekeket adta elő. Nemzeti imánk közös megszólaltatását követően a gyermekek megkoszorúzták Szondy György templomépítő lelkipásztor emléktábláját, majd mindnyájan átvonultak az imaterembe. Ott Ódry Mária képzőművész méltatta Brittich Erzsébet linómetszetekből álló templomos sorozatát. Amint kifejtette, első alkalommal jár Szentleányfalván és soha nem gondolkodott a falu nevén. Egy dolgot azonban biztosan tud: a hely, ahol most vannak, az biztosan szent. A kiállítás azért egyedi és különleges, mert a linómeszeteken a művész Isten házait, a templomokat örökíti meg. Amint a képzőművész, Brittich Erzsébet elmondta, 1999-ben kezdett templomokat festeni, közöttük a szentleányfalvi a harmadik volt. Éppen ezért köszönetet mondott a meghívásért. Az alkotásokat a résztvevők nagy érdeklődéssel tekintették meg, köztük az 1970-es években egyetlen éjszaka alatt eltűntetett Aradi, Szent Flórián kápolnát is. Élményeiket többen beírták a vendégkönyvbe.
Ezt követően, a templomkertben felállított sátrak mellett Nagy Gizella bemutatta a Kövek c. időszakos kiadvány legújabb számát, illetve elhangzottak az ünnepi köszöntők.
Nt. Vékony Zsolt lelkipásztor köszöntötte a templomkertben Bimbó József polgármestert, akinek megköszönte a községnek a templom felújításához nyújtott támogatását. A polgármester magyarul kezdte, majd románul folytatta beszédét, amelyben örömének adott hangot, amiért jelen lehet e szép ünnepen, ahol köszöntheti a falu vendégeit. Annak is örvend, amiért a község segíthetett az ősei hozzájárulásával is épült templomnak a felújításában A községi tanács a továbbiakban is megpróbál minden felekezetet támogatni.
Faragó Péter RMDSZ megyei elnök bevallotta: az év folyamán nagyon sok ünnepségen vett részt, a mostani viszont különleges, mert az aznapi RMDSZ küldöttgyűlésen is szóba került Szentleányfalva, ahol vészesen fogy a magyarok száma, ezért, fokozattan oda kell figyelni, hitet, erőt adni e közösségnek. Az istentisztelet után úgy érzi, maga is itt töltődött fel hittel és erővel, mert megtapasztalta: összefogással, közösen nagy dolgokra is képesek lehetünk. Mmindnyájuknak további erős összefogást kívánt, hogy együtt tarthassuk meg hitünket, kulturális örökségünket és magyarságunkat.
Ezt követően Papp Sándor nyugalmazott lelkipásztor kapott szót, aki éppen Szentleányfalván, 57 évvel ezelőtt kezdte szolgálatát, 1959. január 1-étől nevezték ki segédlelkésznek. Miután mindnyájuknak további jó egészséget, Isten áldását kívánta, a gyülekezet énekkara adta elő ünnepi műsorát. Utánuk a nagyzerindi fúvószenekar adott térzenét, miközben a szentleányfalvi és az onnan elszármazottak elfogyasztották a Márton Zoltán és segédei által 40 kiló sertéshúsból főzött finom pörköltet, és igen jó hangulatban elbeszélgettek. A kellemes együttlétet fokozta a 20.30 órakor kezdődött filmvetítés, amelyen felelevenítették az eddigi Szenleányfalvi Napok, illetve a templom felújításának a legfontosabb eseményeit.
Igaza volt Faragó Péter RMDSZ elnöknek, amikor kijelentette: látva a maroknyi ember összefogásával véghezvitt hatalmas munkát, feltöltődve, azzal a tudattal megy haza, hogy Istenben és egymásban bizakodva magyarságunk képes lesz megbirkózni a reá váró legnagyobb feladatokkal is.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Pálfi Gedeon közérdekű törekvése
Átadni a magyar nótákat a fiatalságnak
Érdekes kéréssel keresett meg a szerkesztőségben az arad-gáji 82 éves Pálfi Gedeon. Az volt a kívánsága, hogy valaki leírjon néhányat az általa ismert magyar nótákból. Maga ugyanis rendszeresen eljár az arad-gáji Caritas Házban Khell Levente és Homolka Ervin által csütörtök esténként szervezett nótaestekre. A sornóták alkalmával, rendszeresen el szokott énekelni egyet-kettőt az általa ismert 25-30 nóta közül, amelyeket szeretne megismertetni az oda járókkal, de a fiataloknak is szeretné átadni tudását. Hallomásból egy keveset már megtanultak belőlük, csakhogy az alapos tanuláshoz, szükség lenne a leírt változatra is, amit a csapat repertoárját tartalmazó dossziéba kapcsolnának.
Amint elmondta, Nagyszebenben született, de a szülei a II. Bécsi döntés után hazaköltöztek a Szováta melletti Siklódra. Ott nőtt fel, ott végezte el az általános iskolát, majd beállt pékinasnak. Fiatal korában a náluk működött füstös kocsmákban egymástól tanulták a szép nótákat. Nem csak nótázni, táncolni is nagyon szeretett és tudott, ezért az 1950-es években szervezett táncversenyen is indult siklódi partnerével, Szilveszter Zsuzsával, akivel a Marosvásárhelyen megszervezett zónaközi döntőt is megnyerték páros táncban. A pékségben azonban nagyon melege volt, ezért miután kitöltötte a katonaságot, em ment vissza oda, hanem 1970-ben Aradra költözött, ahol az akkor jól működött bútorgyárban kitanulta a bútorasztalos mesterséget. Mivel a felesége 17 éve elhunyt, társaságot keresett magának, ahova az apjától tanult énekeket is elvihesse. Nagy bánatára, sem a leánya, sem a veje, sem az unokái nem tudnak énekelni, ezzel együtt, valakiknek mindenképp tovább akarja adni a tudását. Nagyon örvend, amiért a nótás társaságba járhat, ahol maga is megmutathatja a szép hangját, az énektudását. Még manapság is szeret táncolni, főként keringőzni, ami 82 évesen is elég jól megy számára, ezért el szokott járni a havonta Arad-Ségában megszervezett táncestekre is – mondta el Pálfi Gedeon, aki a magyar nótatudást szeretné átadni a fiataloknak.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)