Kocsis Rudolf aradi szobrászművész, temesvári egyetemi tanár alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron, a CAlina magángalériában. A tárgyszobrászat jeles alkotója ez alkalommal szimbolikus kisplasztikákat, minimalista kivitelezésű jel-szobrokat állított ki. A fából faragott, lényegre törő, tömör kisplasztikák többsége monumentális alkotások, épületek, emlékművek makettjének igényével készült. /Szekernyés Irén: Kocsis Rudolf szobrai a CAlina Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

Több száz határ menti lakos cserélte lakását magyarországi ingatlanra. Odaát ugyanis lényegesen olcsóbbak az ingatlanok annak ellenére, hogy Magyarországon még a kis településeken is előbbre járnak a közművesítés terén. Sokan fel sem adják a munkahelyüket, hanem ingáznak, hiszen a lakások árkülönbsége még ezt is kifizetődővé teszi. A jelenség komoly méreteket öltött már Szatmár, Bihar és Arad megyékben. A Szatmár megyei sajtóban már reklámok is jelentek meg, kisebb magyarországi települések elöljárói ily módon igyekeznek falvaikba vonzani a lakásvásárlókat. Szatmárnémetiből szép számmal települtek már át magyarországi határszéli településekre. „Eladtam a négyszobás tömbházlakásomat 55 ezer euróért, és vettem egy házat odaát az összeg feléért – mondta az egyik átköltöző. Aradon például egy 60 négyzetméteres tömbházlakás 45–50 ezer euróért adható el, a határtól 3 kilométerre pedig már 16 ezer euróért összkomfortos falusi házat lehet venni a magyar oldalon. /B. K. : Elnéptelenedés ellen betelepedőkkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Dóczy András a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán Kós András, Vetró Artur és Korondi Jenő tanárai irányításával végezte a szobrász szakot 1976-ban, ezt követően egy évig rajztanárként dolgozott Csíkszentsimonban, majd a tanulók házánál vezetett szobrászkört. 1983-tól szabadfoglalkozású, visszatért az apai örökséghez, a kőfaragás gyakorlásához. Mindez közeledést jelentett a szobrászat felé, ugyanis szobrok talapzatának elkészítéséhez, megtervezett műemlékek kivitelezéséhez egyre gyakrabban vették igénybe szobrászkollégák. A rendszerváltás után nyílt alkalom számára a monumentális munkák elkészítésére. A 2000-ben Nagyváradon felállított Millenniumi-emlékmű elkészítésénél méltó társa Bocskay Vincének és Gergely Istvánnak. A kézdivásárhelyi világháborús emlékművet Bocskayval és Sántha Csabával együtt állították fel. Az aradi szabadságszobor hiányzó kőoszlopait, darabjait is tőle rendelték meg. Az elmúlt évben két 1956-os emlékműnek a társszerzője: a nagyváradi emlékmű esetében Gergely István tervéhez társul kivitelezőként, Sepsiszentgyörgyön Varga Mihály és Sántha Csaba nevéhez adta a magáét, kivitelezőként. A kilencvenes években készült márványszobra a Monospetriben felállított Madonna-kompozíció, pályázaton pedig díjat nyert Márton Áron portréja. A június 23-án Csíkszentsimonban felállítandó Szent László király szobor teljesen az ő alkotása, a szobor és a talapzat is. Talapzatostól három méter magas a szobor. /Ferencz Imre: Szobor és talapzat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

Évek óta működik a Drogellenes Országos Ügynökség aradi központja, de kevesen tudnak a létezéséről. Három nagy líceum közelében fekszik, de a fiatalok körében sem ismert. Egy országos felmérés szerint az extasy és az amfetaminok fogyasztása az utóbbi években megháromszorozódott. /(Balázs): Megháromszorozódott az extasy-fogyasztás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

Aradon Nepomuki Szent János álló szobrát megint meggyalázták. Néhány esztendeje a szobornak levágták a fejét – most barnás színű festéket öntöttek a latin nyelvű feliratra. Lehet, hogy valaki azt hitte, mint a múltkoriban, hogy a cseh szent magyar? A szobrot körülvevő vaskerítés kapuját ellopták. /Mit vétett Nepomuki Szent János? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

Lovas Zoltán Aradon a román színház /Ioan Slavici Klasszikus Színház/ színésze. A színház évadját június 30-án, a Stúdió teremben Lovas Zoltán előadóestje zárja. Érdekessége, hogy a művész ezúttal ismét magyar nyelven adja elő a sikeres olasz drámaíró, Aldo Nicolaj darabjának (Apropo, ati chemat pompierii?) Liana Didilescu által átdolgozott, színre vitt, rendezett változatát Amerika, Amerika címmel. A darab bemutatója, ugyancsak magyar nyelven, 2002-ben volt a Jelen Ház bárjában, s utána többször is színre került. Lovas Zoltán elmondta, hogy a tévében már jó ideje megy a gasztronómiai műsora. A jövő héten utaznak Magyarországra, a Zsámbéki Nemzetközi Színházi Fesztiválra. Egy hét múlva ár Pécsett lesz, meghívták az Aldo Nicolaj-darabbal a Pécsi Szabadtéri Játékokra. /(Balázs): “Nagyon sok dolgom van!” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Az aradi RMDSZ összehívta a kulturális autonómia tanácsot, de kevés szervezet képviselője jött el. Valószínűsíthető, hogy így lesz a második próbálkozáson is. A magyarázat egyszerű: nincs igazi kommunikáció a megyei RMDSZ-szervezet és a civil szféra között. Ez nem csupán Aradra jellemző. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

Benkő György színész mint minden évben, május első napjaiban érkezett szeretett városába, Aradra. Jött feltöltődni, szórakozni, örült a barátoknak. Benkő váratlanul meghalt, egy vérrög rossz helyre tévedt. /Réhon József: Búcsú Benkő (Bernhardt) Gyuritól. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

Zala György, az aradi Szabadság-szobor alkotója halálának 70. (1937. július 31.) és születésének 150. (1858. április 16.) évfordulója alkalmából dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere emlékbizottság megalakítását kezdeményezte annak érdekében, hogy a szlovéniai Lendván született szobrászművész életművére méltó módon emlékezzen az utókor. A budapesti alakuló ülésen résztvevő az aradiak számos javaslatot tettek a két éven átnyúló Zala-emlékév rendezvényeinek gazdagítására. A 2008-as Aradi Napokra a Szabadság-szobor Egyesület Zala György-emlékezést tervez, és elkészítenek egy 30 perces dokumentumfilmet az aradi Szabadság-szobor viszontagságos történetéről. /(Kiss): Zala György-emlékbizottság alakult. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

Ha valaki néhány éve azt mondja, hogy az elsősorban költőként és publicistaként ismert Czegő Zoltán kétkötetes nagyregénnyel jelentkezik (Medrében él, Hungarovox Kiadó, Budapest, 2004.), majd rövid idő múlva az Irodalmi Jelen pályázatán díjat nyer egy karcsúbb, de nem kevésbé értékes regényével (Időrianás, Irodalmi Jelen könyvek, Arad, 2007.), akkor Bogdán László azt mondta volna Czegő villogó verseinek és harcos publicisztikájának ismeretében, hogy téved, a lírai szerző alkatilag sem alkalmas folyamregények létrehozására. Ahhoz, hogy Czegő nekifogjon napjainkban egy ekkora vállalkozásnak (a két kötet 928 oldal), nem mindennapi elszántságról vall. Igazi regényről van szó, hőse olyan értelmiségi, akinek szívügye a közösség. Mondhatni, erre teszi fel az életét, sorsát, népét, nemzetét akarja szolgálni. Czegő nagy érdeme hogy a széles sodrású regényben, a magyarság legégetőbb problémáira koncentrálva, hitelesen tudja megjeleníteni hősét. A kivándorlás, a sajátságos anyaországi és kisebbségi problémák is megjelennek a könyvben. /Bogdán László: Czegő Zoltán, a regényíró. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

Bognár Levente, Arad alpolgármestere minden alkalmat megragad, hogy felhívja a figyelmet a belváros történelmi épületeinek megmentésére, legtöbbször eredménytelenül. Falca polgármester inkább új pláza építéséről szónokol. Érhető az elutasítás, hiszen a belvárosi régi épületek mind magyarok. Omoljanak csak össze, akkor mondják majd a magyarok, hogy itt jártak és hagytak is valami értéket. Az önkormányzatban az RMDSZ-t kivéve egyedül a független Edeleni Kálmán szokta felemelni hangját, ha újabb régi épületet tüntet el a bulldózer. A rendszerváltás óta egyetlen belvárosi épületet sem újítottak fel a mindenkori városvezetők. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

Almási Kálmán, a bukaresti magyar nagykövetség aradi származású nyugalmazott gazdasági attaséja magánkönyvtárából 880 kötetet ajándékozott Arad megye magyarságának. A könyvek az alakuló RMDSZ-könyvtárban kapnak majd helyet. Könyvért könyvet alapon Almási Kálmánnak Bognár Levente a Szabadság-szobor Egyesület által kiadott Kiszabadítottuk, a Dinyés József által szerkesztett Aradi rabok és Virágh Gedeon, Ujj János Arad megye műemlékeiről szólót könyvét, illetve az Aradi Polgármesteri Hivatal kiadványát, Arad épített öröksége címűt adta át. /(b): Almási Kálmán könyvadománya. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

Július elején nyílt meg a menyházai Park Szálló Czárán Gyuláról elnevezett konferenciatermében Brittich Erzsébet aradi képzőművész tárlata huszonegy menyházai és Menyháza környéki képpel, tájképpel. A sokoldalú művésznő –szobrászkodik és kisplasztikákat is készít – munkái eljutottak Nyugat-Európán kívül Észak-Amerikába is. /K. K. : Brittich Erzsébet “magánya” Menyházán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

Két ismert aradi képzőművész – Kett Groza János festő és Tolan Ioan szobrász – közös kiállítása nyílt július 11-én Orosházán. A kiállítást Bognár Levente aradi alpolgármester nyitotta meg. /B. K. : Aradi képzőművészek kiállítása Orosházán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./

Július 16-án kezdődött Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban Bolyai Nyári Akadémia (BONYA) két tanfolyama, az egyik az Életvezetési ismeretek és készségek, a másik a Mentálhigiéné témakörben zajlik, melyre Vajdaságból és Szlovákiából is érkeztek pedagógusok. Matekovits Mária aligazgató, hangsúlyozta: Arad első alkalommal házigazdája BONYA-tanfolyamnak. Az aradival egy időben Erdély további hét városában másik 19 tanfolyam kezdődött meg. A két tanfolyam résztvevői számára szabad idős programra is lehetőséget biztosítanak, többek között, a Százszorszép Gyermekszínház Játsszunk együtt! című, Ujj Ágnes rendezte összeállításának megtekintésére, továbbá szakmai kirándulásra Kisiratosra. /Kiss Károly: XV. Bolyai Nyári Akadémia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

Július 20-án Aradon, a Tulipán könyvesboltban mutatják be Zsóri Ilona Vágyak és üzenetek /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/című verseskötetét. Az aradi születésű szerző 1997-ben vándorolt ki Ausztráliába, családegyesítés miatt. Verseiben magyarságtudat és honvágy elegyedik megkapó őszinteséggel. /K. K. : Zsóri Ilona: Vágyak és üzenetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

Baász Imre képzőművész-performer emlékének elhanyagolására hivatkozva Sepsiszentgyörgyről Marosvásárhelyre akarja elvinni a tizenhat évvel ezelőtt elhunyt neves grafikus és művészeti szervező hamvait özvegye, Baász Szigeti Pálma. A marosvásárhelyi születésű Baász Szigeti Pálma szerint hat évvel ezelőtt, férje halálának 10. évfordulója alkalmából a megye két elöljárója megígérte, hogy a rangos művészeti szervezőről nevezik el a sepsiszentgyörgyi városi képtárat, illetve szoborállítással tisztelegnek emlékének. Albert Álmos polgármester az özvegy nyilatkozatára reflektálva elmondta: „Pálma csak ne elégedetlenkedjen, mert támogattuk minden kezdeményezését, de amikor azok összeálltak, akkor nem nyerték meg a tetszését. Megvannak a keretek, szabályok a dolgokhoz, ezeket kell igénybe venni. ” Cáfolta az elhunyt művész emlékápolásának hiányát Jánó Mihály művészettörténész, a képtár igazgatója. Elmondta, a képtárban Baásznak külön terme van a Pantheon elnevezésű állandó kiállítás keretében, az intézmény tulajdonában lévő munkákból. Baász Imre (Arad, 1941. febr. 22. – Sepsiszentgyörgy, 1991. július 16.) grafikusi oklevelet Kolozsváron szerzett, 1976-től Sepsiszentgyörgyön élt és dolgozott. Nevéhez kötődnek a Kalevala-illusztrációk (1972), a Médium országos kortárs művészeti seregszemle (1981), az AnnArt performansz-napok a Szent Anna-tónál (1990). 1985-ben elnyerte a romániai képzőművész-szövetség Grafika Nagydíját, 1988-1989-ben Finnországban Kalevala-ösztöndíjas volt. 1990-től haláláig a Kolozsvári Állami Magyar Színház díszlettervezője, majd a bukaresti Szépművészeti Akadémia tanára. /Domokos Péter: Sírköltöztető happening. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Lehoczky Attila megosztotta gondolatait a Nyugati Jelen olvasóival az RMDSZ, és az abból kiebrudaltak közötti megegyezés körülményeiről. Ehhez szólt hozzá a lap Vitafórumában Nagy István. Szerinte a hazai magyar közélet két emblematikus alakjának nincs oka kibékülésre, de a nemzeti közösség létérdeke, hogy megegyezzenek. Tőkés Lászlót eddig kétszer ütötte ki a Markó Béla vezette RMDSZ, először a szatmárnémeti kongresszuson megvonva tiszteletbeli elnöki címét, másodszor az aradin, amikor nem vitatta meg azt az indítványt, hogy a szövetség jelöltje lehessen. Ezek után Tőkés László lépéseit nem lehet kekeckedésnek nevezni. Tőkés Lászlót kötelezi az általa képviselt értékrend és a neki 137 ezer aláíró, és az összegyűjtő hat szervezet álláspontja. Markó Béláék mára már nem érzik magukat elég erősnek, de még most is évtizedes gyakorlatukat folytatják. Céljuk nem a rommagyar lelkek megnyugtatása, hanem a meglévő politikai szerepük megőrzése. Az RMDSZ vezetői előbbre valónak tartják a szervezeti érdeket, mint a közösségit, ami szereptévesztés. Tőkésék retorikáját nem érdemes kárhoztatni, mert a politikai megszólalás mikéntje helyzet- és emberfüggő. Az RMDSZ felelőssége a nagyobb, mert minden eszköz az ő kezében van, a törvényhozási, a pénzosztási és -felhasználási is. /Nagy István: Megegyeznek? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./ Előzmény: Lehoczky Attila: Vita és egyezkedés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

Almási Kálmán, a bukaresti magyar nagykövetség nyugalmazott gazdasági attaséja a közelmúltban magánkönyvtárából 880 kötetet az Arad megyei magyar közösségnek ajándékozott. A vele készült interjúban elmondta, 1932-ben Aradon született, 18 éves koráig ott is élt, 1950-ben családegyesítés folytán került az anyaországba. 1946 táján, hogy az aradi magyarság akkori szervezete könyvtárral rendelkezett, ahonnan érdekes olvasnivalókat lehetett kölcsönözni. Almási tudja, hogy a diktatúra megszüntette a legtöbb magyar könyvtárat. Almási 1978-tól diplomataként töltött több mint 13 évet Bukarestben. Abban az időben megpróbáltak segíteni, elsősorban újságok, könyvek, folyóiratok eljuttatásával a magyar közösségekhez Bukarestbe és Erdélybe. Ha lehetett, magyar betegeknek gyógyszert szereztek vagy címek, telefonszámok megszerzésével elveszett kapcsolatokat keltettek életre. Természetesen, tudták, hogy a biztonsági szerveknek állandóan rajtuk volt a szeme. 1982-ben Lázár György miniszterelnök bukaresti tárgyalásai alkalmával partnerének átadott egy 22 személyes névsort, amelyiken romániai magyar politikai üldözöttek voltak felsorolva. Kérte, tegyék lehetővé az anyaországba településüket. Megtették, örültek, hogy megszabadultak tőlük. Folyamatos “poloskairtás” zajlott a követségen, ami azt jelenti, mindkét fél, a telepítők is, az irtók is keményen dolgoztak. /Balta János: Exkluzív interjú egy nyugalmazott diplomatával. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

Július 20-án Aradon bemutatták Zsóri Ilona Vágyak és üzenetek című első verskötetét. Volt ott rokon, barát és ismerős, de olyan is, aki csak kíváncsi volt az eseményre. A kötetet Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese mutatta be, nem kerülve meg a szerző életútját az aradi születéstől egészen Ausztráliáig. /(Kiss): Zsóri Ilona: Vágyak és üzenetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

Csak akkor lehetséges az RMDSZ megreformálása, ha beismerik hibáikat, stratégiai mulasztásaikat – nyilatkozta Tőkés László püspök Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor felvetésére a Szabadegyetemen. A szenátor azt javasolta Tőkésnek, fogadja el az RMDSZ európai parlamenti listáján a felajánlott befutó helyet, mert ez kötelessége, de kérje, hogy az az RMDSZ, amelyet ő is képvisel, legyen egy demokratikus szervezet, amelyben véghezviszik az aradi kongresszuson elmulasztott szerkezeti reformokat és személycseréket. Eckstein-Kovács felvetésére válaszolva Tőkés László kijelentette: amikor megpróbálta belülről reformálni az RMDSZ-t, akkor kipenderítették. Tőkés egyébként szkeptikus az RMDSZ megújulását illetően. A püspök sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ elnök nem jelent meg a rendezvényen. Tusványos többet érdemel – fogalmazott. A közös EP-képviseletről szólva kifejtette: meg kell előlegezni a bizalmat a tárgyaláshoz, főleg miután az RMDSZ válságban van. Segíteni kell rajta – hangoztatta a püspök, hozzátéve: nem pártlistáról, hanem magyar érdekekről kell egyeztetni. Rendszerváltásra van szükség az erdélyi magyar közéletben, elsősorban a közpénzek elosztását illetően – vélte az egyházfő. Az Iskola Alapítványt ki kell ragadni Kelemen Hunor kezéből, és át kell adni a társadalmi szervezeteknek, a Communitas Alapítványt pedig Takács Csaba kezéből, és át kell adni az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek (EMKE) – fogalmazott Tőkés. /Tőkés: az RMDSZ reformjára van szükség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Kocsis Rudolf aradi szobrászművész, a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Kara tanárának grafikáiból nyílt kiállítás a július 26-án, a Jelen Ház kávézójában felavatott Jelen Galériában. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztő-helyettese ismertette a Jelen Galéria beindulásának történetét. /Kocsis Rudolf szobrászrajzai a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

Toader Arapasu, szerzetesi nevén: Teoctist, 1935-ben tette le a szerzetesi esküt. 1962-ben aradi, 1963-ban észak-amerikai és kanadai püspök, 1973-ban Olténia érseke, 1977-ben pedig Moldva és Bukovina metropolitája lett. Elődje, Iustinian halálát követően, 1986 novemberében „Bukarest érsekévé, Magyar–Oláhország metropolitájává és a Román Ortodox Egyház pátriárkájává” választották. Teoctist a kommunizmus idején több régi ortodox templom és kolostor lebontásába egyezett bele, ezért 1990-ben lemondatták. Három hónap múlva azonban Ion Iliescu támogatásával visszakerült a pátriárkai székbe. Bírálói elsősorban a Szekuritatéval, a kommunista hatóságokkal és a diktátorral való együttműködést vetették a szemére, de azt is, hogy teológusként, az 1941-es legionárius lázadás idején részt vett a bukaresti Antim utcai zsinagóga szétverésében. Legionárius és szekuritátés múltját soha nem tisztázta. Elmarasztalják ma azért is, mert nem modernizálta az ortodox egyházat, ellenezte a papok titkosszolgálati és az egyház pénzügyi átvilágítását. Az ortodox egyház mindmáig kiszolgálja a politikát, és nem szolgáltatta vissza a görög katolikusok eltulajdonított templomait és javait. Hívei ezzel szemben úgy látják, nehéz időkben őrizte meg egyháza egységét, amelyet 400 új kolostorral és 2000 új templommal tett gazdagabbá. Legfőbb érdemének tekintik, hogy nyitottságot mutatott az ökumenizmus irányába, így az első ortodox pátriárka volt, aki ortodox többségű országba hívta meg II. János Pál pápát. Az 1999. évi pápalátogatást Teoctist 2002-ben viszonozta, amikor a Vatikánban együtt imádkozott a pápával a két testvéregyház közeledéséért. /Teoctist (1915–2007). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Miközben az aradiak egy része a Békés megyei strandokat választja, a Szatmár megyei lakosok zöme a hétvégéket a vásárosnaményi strandon tölti. A Szamárnémetitől 50 kilométerre levő úszómedence ugyanis jól felszerelt, miközben a szatmárnémeti strand siralmas állapotban van. A szatmáriak elégedettek a magyarországi szolgáltatásokkal, és az árakat is megfelelőnek tartják. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

Hivatalosan elismert tény, hogy tranzitországból fogyasztó társadalommá lépett elő Románia a kábítószerpiacon. A legfrissebb felmérés szerint nincs olyan városi középiskola, amelynek diákjai ki ne próbálták volna, milyen hatással van rájuk a tiltott “fű”. A nagyvárosok – főleg, ahol egyetemek és főiskolák működnek, mint Temesvár, Arad, Déva – a drogárusok kedvelt célpontjává váltak. /Sipos János: Nagyobb a füstje… = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

Botrányosnak nevezhető, amit az aradi önkormányzat művel báró Neuman Ferenccel és emlékével. Miközben jogosan szeretnék az építtetőről elnevezni a jelenlegi UTA-stadiont, átkeresztelik, ez nem tudatlanságot rejt. A demokrata párti Ionel Costin által előterjesztett határozattervezet szerint az UTA-stadiont a közeljövőben “Stadionul Municipal UTA – Francisc von Neumann” névre fogják átkeresztelni. Az indoklásban hosszasan ecsetelte Neuman érdemeit, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért biggyesztették Neuman neve – egy “n-nel” kell írni! – elé a von-t, ami német nemességet jelentene. Végvári Neuman Ferenc soha nem viselte a von-t, élete végéig a báró megszólítás járt neki. Az a cél, hogy Neuman Ferenc eredeti magyar származását eltussolják, és németesítsék a nevét. Remélhetőleg az RMDSZ még idejében lép és módosíttatja a nevet. /Irházi János: A báró forog a sírjában. Costin német nemest faragott Neuman Ferencből. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Augusztus 9-13-a között 38. alkalommal rendezték meg a majláthfalvi hétvégét. Az ünnepek idején megeredt az eső, áramszünet keletkezett. A majláthfalviak nem ijedtek meg, pillanatok alatt beindítottak egy áramfejlesztőt, s kezdődhetett a műsor. A Pro Majláth Egyesület első alkalommal ítélte oda a Majláthfalva tiszteletbeli polgára címet, amelyet Kapor János helybeli plébános, Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő és Matekovits Mihály, a Nevelési, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója kapott meg. A címmel járó díszoklevelet és faluzászlót Kaslik András, a Pro Majláth Egyesület elnöke és Jankó András, az egyesület alelnöke nyújtotta át. Következett a meghívott néptáncegyüttesek színes kavalkádja, a pécskai Búzavirág, a kisiratosi Gyöngyvirág, a simonyifalvi Leveles, a nagyiratosi Rozmaring, a helybeli Nefelejcs és a végvári Csűrdöngölő szerepelt, többek között. Luptovics László aradi születésű, jelenleg Budapesten élő zongora- és orgonaművész orgonakoncertet adott a templomban. /Kiss Károly: 38. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

Az Aradi Napok rendezvénysorozatban idén sincs hivatalos magyar program. Irházi János már három évvel ezelőtt eldöntötte, hogy ezt minden ilyen alkalommal szóvá teszi, most is ezt tehette. Ott ülnek hárman az önkormányzatban, van egy magyar alpolgármester Aradon, nem is beszélve a kultúrára, művelődésre “szakosodott” civilszervezetekről. A rendezvénysorozatot a mi adóinkból (is) finanszírozzák, tehát a választott RMDSZ-es tisztségviselők „kérhetnek nekünk is egy vékony szeletet belőle”. Tavaly, a cikkíró a hasonló hangnemű írása után Király András képviselő felhívta őt, és megígérte, a jövőben változtatnak a helyzeten. – Ez nem történt meg. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

Aradon augusztus 19-én, vasárnap az aradi RMDSZ második alkalommal hirdette meg Szent István-nap tájékán a “nyílt napot” a székház udvarán. Bognár Levente aradi alpolgármester mondta a bevezetőt, majd a “gáji dalárda” rágyújtott egy nótára. Ujj János történész tartott előadást Szent István királyról és a Szent Jobbról. A bográcsgulyás elfogyasztása után megnézték Török Zsolt tavalyi himalájai, az RMDSZ által is támogatott expedíciójáról szóló filmet. /J. Gy. : Nyílt nap, másodszor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 20./

Magánúton címmel megjelent Aradon Hevesi József interjúkötete. Hevesi Mónár József kötete megszólaltatott írót, költőt, képzőművészt, pártelnököt, minisztert. Faggatott főszerkesztőt, újságírót eseményről, az interjúalany véleményéről, személyiségéről, munkájának lényegéről. Interjúkötete értékes kordokumentum. /Új magyar könyv Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./