A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Tiszától az Al-Dunáig magában foglalja a Partiumot, a Bánságot és a Szörénységet, vagyis olyan vidékeket is, ahol a magyarság nagy számban él, ám olyanokat is, ahol szórványban. E hatalmas terület egyházi adminisztrációs gondjairól beszélt Forró László tiszteletes, közigazgatási előadó. Az egyházkerületben hatalmas méretű a fogyatkozás, a lemorzsolódás, főként a kivándorlás miatt. Ugyanakkor romjaiból éledtek újra a gyülekezetek, több helyen építkezésbe kezdtek. A tiszteletes szerint a Kárpát-medence magyar református egyházkerületei közül a legjobban működő az övék. Az aradi egyházmegyében több olyan egyházközség is van, amelynek nincs lelkésze. A végzős teológusok közül a zilahi és somlyói egyházmegyékbe egy-egy, míg az aradiba három kapott kinevezést, noha lélekszámát tekintve utóbbi a legkisebb. Januártól különvált az aradi egyházmegye a temesváritól. Éppen az ő megsegítésük érdekében történt ez a változtatás, mert szórvány-egyházmegyeként kiemelt státust élveznek. Amíg nem volt a megkülönböztetett státus, nem szívesen jöttek ide lelkészek. A két egyházmegye espereseit az egyházkerület fizeti, a szórvány-egyházmegyékből beérkező, és építkezések érdekében benyújtott pályázatok előnyt élveznek az elbírálásnál. Angyalkúton eddig templomuk sem volt a híveknek, most azt építenek, sőt jövőre fel is szentelik. Az arad-gáji egyházközség is templomot épít, mégpedig hosszú ideje. Nekik elég jól kiépült a külföldi kapcsolatrendszerük. A lelkészhiány a szórványban öt év alatt fog megoldódni, mert a nyugdíjba vonuló lelkészeket is pótolni kell. De gyakorlatilag már ettől az évtől megoldottnak tekinthető, mert a három új kinevezett lelkésszel a egyházmegyében egyetlen olyan gyülekezet sem marad, ahol a szolgálat ne lenne biztosítva. A temesvári egyházmegyében is épülnek új templomok. Temesváron az Új Ezredév Központ, amely nem csak templom, hanem bentlakással ellátva egy olyan központ is lesz, amely a szórványok felkarolására szolgál. A facsádi új templomot jövőre szentelik fel, a buziásfürdői ifjúsági központ is épül. /Mint a főnix, hamvaiból éled újra az egyházkerület. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

Júl. 1-én Angyalkúton, az újonnan épült református templomban milleniumi ünnepséget tartanak. Igét hirdet Tőkés László királyhágómelléki református püspök. /Ünnep Angyalkúton. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

"Júl. 9-én a Reformátusok IV. Világtalálkozója keretében Szatmárnémetiben felavatták a Szamos-negyedi templomot. A Kossuth Rádió közvetítette Tőkés László püspöke igehirdetését, aki nagyvárosi misszióról szólt, utalva arra, hogy a tömbházak környékén, lakónegyedekben végzett missziós munka napjaink szinte legfontosabb feladatát jelenti az egyház számára, egyben példaként is felhozta a Szamos-negyedi gyülekezetet, amely kilenc év alatt a 30-40-ről 4200 lélekszámúra gyarapodott. "Köszönjük, Istenünk, hogy ebben a városban, ahol még most is jövevényeknek csúfolnak minket, e templom falai között érezhetjük: itthon vagyunk" - emelte ki a püspök. Felidézte a kommunista diktatúrát: "évtizedek alatt egy-két templomot építhettünk, nehogy otthonra találjunk. Mi voltunk a hit hajléktalanjai. Így jöttek létre a templom nélküli városok és városrészek, a városi szórványvilág, melyhez társult a falurombolási program." Elmondta, hogy a Szamos-negyedin kívül Zilahon, Angyalkúton, Nagyváradon avatnak új templomot. /Fodor István: A Reformátusok IV. Világtalálkozója keretében. Tegnap felavatták a Szatmár-Szamos-negyedi templomot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./"

"Az Arad megyei Angyalkút és Szépfalu határa már a XIX. században felkeltette az archeológusok figyelmét. Az Arad Megyei Múzeum régészei 1982-ben ásatásokat végeztek a vidéken, de akkor nem kaptak anyagi támogatást a folytatáshoz. Idén augusztus elején újra megnyitották a régészeti tábort. Az ásatásokat a George Pascu Hurezan múzeumigazgató, Mircea Barbu osztályvezető és Hügel Péter régészekből álló csapat irányítja. Az Arad Megyei Múzeum szeretné feltérképezni a megye területén fellelhető középkori emlékhelyeket. A régészeti tábor munkatársai szenzációs leletekre bukkantak: egy templom falaira, 11 sírhelyre és a jórészt épségben maradt török kútra. Az itteni, minden bizonnyal benedekrendi kolostor feltehetően a XVI. századig állt, amikor is áldozatul esett a törökdúlásnak. - A múzeum legsikeresebb kezdeményezéseinek egyike a mostani szépfalusi régészeti feltárás. /Puskel Péter: Szenzációs régészeti leletek Szépfalu közelében. Középkori apátság romjaira bukkantak a régészek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./"

Egy szólásmondás szerint csak az a nép épít templomot magának, csak az ültet diófát, amely biztatónak látja saját jövőjét, végleges lakhelyének tekinti az általa elfoglalt területet. Népünk ezerszáz éves történelme során a Kárpát-medencében csak néhány rövid időszakot tartunk számon, amikor a háborúkban megfogyatkozott, az elhúzódó harcoktól meggyötört lakosság elhagyta lakóhelyét, feladta templomait. Azután visszatért, s kijavította vagy újjáépítette szentélyeit. Kivételt csak a kommunista diktatúra képezett, amikor a templomépítést következetesen megakadályozták a pártszervek. Különösen a nemzetiségieknek tiltották az Isten házának felépítését. Most ismét a templomépítések időszakát éljük. Ujj János a teljesség igénye nélkül felsorolta, hogy református templomot szenteltek a Mosóczy-telepen és Angyalkúton, katolikus ifjúsági házat Kisjenőn, Caritas otthont Gájban, Máltai házat mozgássérültek számára Kisiratoson, római katolikus kápolnát Tornyán, a Mária-kút mellett. És szobrot emeltek Pécskán az egyik legnagyobb kultúrpolitikusnak, Klebelsberg Kunónak, illetve Zerinden a Körösköz legnagyobb költőjének, Olosz Lajosnak. Az elmúlt évtizedben emléktáblát lepleztek le Arad megyében Kerekes Ferenc, Tóth Árpád, Lóczy Lajos, Znorovszky Attila, Ormos Zsigmond, Kálmány Lajos, Klebelsberg Kunó, Godó Mihály atya tiszteletére. Épül a gáji és borosjenői református templom. /Ujj János: A templomépítés időszaka. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

Személygépkocsival 15-20 percre van Angyalkút Arad központjából. Alig 20 évvel ezelőtt még szinte teljes egészében németek lakta község volt, azonban mára a több mint 1500 lélekből egyetlen idős házaspár maradt Angyalkúton. Ma már zömmel románok lakják, és kialakult egy 30-35 családból álló kis magyar közösség. E kis közösség erejének bizonysága a szép, új református templom, s az a tény, hogy a községben nem szűnt meg a magyar oktatás sem. Siska Szabó Hajnalka tanítónő hét kisdiákot oktat jelenleg az összevont I?IV. osztályban, s a felmérések szerint az elkövetkező öt esztendőre is megvan az utánpótlás. /Balaj Katalin: Angyalkúton van utánpótlása a magyar oktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

"Évtizede hirdette meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület templomépítő programját. Hogyan áll ma ez a program? - hangzott a kérdés. Tőkés László püspök leszögezte, hogy nagyon szegények. Isten csodája, hogy végül is sikerültek olyan megvalósítások, mint a szatmári új templom, a zilahi templom, az angyalkúti, a gáji, a temesvári, még épülőben levő templom, a szatmári Rákóczi Kollégium. Idén felavatták az Arany János Kollégium új épületszárnyát Nagyváradon, most pedig Borosjenőn sikerült templomot szentelni. Ezeknek a kis közösségeknek az élni akarása és a hite olyan energiákat, rejtett erőket mozgósít, ami megszégyeníti a nagy ellustult, eltespedt közösségeket. Nemzetpolitikai problémákat csak intézményteremtéssel tudnak megoldani, hangsúlyozta a püspök. /Jámbor Gyula: Intézményteremtéssel a nemzetpolitikai problémák megoldásáért. Beszélgetés Tőkés László királyhágómelléki püspökkel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

Megjelent a védett emlékművek listája, de ebből kimaradt az aradi Szabadság-szobor. Darida János műépítész kb. másfél-két évvel ezelőtt elkészítette a megyei listát és abban szerepelt a szobor, bár annak felállításában akkor még csak reménykedtek. A megyéből a minisztérium listáján szerepel többek között a Vértanúk Emlékműve, a Bohus-, Szántay-, Kovács-, Herman-, Andrényi-, Neuman-palota, a templomok, a Régiszínház, a Fehér Kereszt, az újaradi Maros-híd melletti vámház, a kaszinó, a Lakatház, a szeszgyár, a Nepomuki Szent János szobor, Tóth Árpád szülőháza is. A vidéki emlékművek közül hivatalosan is védik, például, a borosjenei, világosi, solymosi várakat, a világosi Bohus-kastélyt és az előtte lévő szobrot, az angyalkúti Kövér-kastélyt, a feketegyarmati református templomot, a sofronyai Purgly-kastélyt és az apatelki Solymosi-kastélyt. /Történelmi emlékművek a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Idén is folytatódott a temesvári egyházmegye római katolikus templomainak és egyházi épületeinek felújítása. 2002 óta évente átlagosan tíz-tizenkét templom és egyházi épület tatarozására kerül sor. Idén Temes megyében Perjámos, Buziásfürdő, Temesillésd, Detta, Gátalja, Gyertyámos, Gizellafalva, Alsósztamora és Ótelek egyházközségében folyt a munka, Arad megyében a cseraljai és a lippai templom, valamint a pankotai plébánia épülete szorult felújításra, kibővítésre, míg a hegyvidéki főesperességben a krassóvári, a mehádiai és a resicabányai Havas Boldogasszony templom tatarozását kezdték el. Temesváron az Auróra utcai Marienheim ifjúsági ház, a mehalai (ferencvárosi) plébániaépület és a piarista rendház javítását végzik, továbbá a székesegyház épületén és környékén akad még tennivaló. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy a temesvári egyházmegye templomainak és egyházi épületeinek megőrzése a püspökség egyik célkitűzése, a felújításhoz szükséges pénz előteremtése viszont sokszor nehézségekbe ütközik. Az egyházmegyében 72 plébániai hivatal működik, a templommal, imaházzal vagy kápolnával rendelkező egyházközségek száma eléri a 350-et. Az anyagi forrás: a helyi alap, az egyházmegyei központi alap és az egyéb forrás. A helyi forrásokból befolyt pénzösszegre akkor számíthatnak, ha az illető egyházközség jelentős katolikus közösséggel rendelkezik. Ellenkező esetben a felújítást a központi alapból kell támogatni. Az egyéb forrást a hajdan erős német közösségek külföldre települt híveinek támogatása jelenti, továbbá egyes külföldi segélyszervezetek segítsége. Az anyaországi Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága részéről rendszeresen juttatott anyagi segítségnyújtással az elmúlt esztendőkben a tornyai, a temesfüvesi és az óteleki templomot javították, idén a pécskai templom tetőszerkezetét sikerül felújítani. A román állam részéről helyi szintű támogatás, amikor az illető település önkormányzata, polgármesteri hivatala utal ki bizonyos összeget. A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a különböző hosszú távú terveket támogatja. Azonban a kiutalt támogatás sohasem érkezik egy összegben. Alkalmanként két, három vagy öt százalékát folyósítják, tehát gyakorlatilag lehetetlen komolyabb munkálatba belefogni. Borossebes környékén a katolikusok legfőbb gondja a hívek számának rohamos csökkenése. A Temesvári Református Egyházmegyéből egyetlen templom sem szerepel az állami támogatásra jóváhagyottak listáján – közölte Fazakas Csaba lugosi esperes. A magyarországi közalapítványok csepegtetik a 100-200 ezer forintos támogatásokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ennél szerencsésebb volt, mert komoly összeget kapott a közelmúltban az állami támogatásból. A támogatás négy aradi település református templomait érinti: Angyalkút 120, Lippa 40, Kispereg 200, Arad-Gáj pedig 150 millió régi lejt kap a legsürgősebb munkálatokra. Hunyad megyében Lozsád, Őraljaboldogfalva, Szászváros a református egyház sürgősségi sorrendje a felújításoknál, ismertette a helyzetet Gáll Sándor esperes. Lozsádon a körülbelül 100 fős helyi gyülekezet nem tudja állni a 800 millió lejre becsült összeget. Őraljaboldogfalván már csak 15 református él. A tizenharmadik századból származó őraljaboldogfalvi református templom Erdély egyik legjelentősebb történelmi műemléke, melynek felújításánál remélhetőleg a romániai, magyarországi és talán egyéb kulturális alapok támogatására is lehet majd számítani. Szászvároson inkább külső javításokat kellene végezni. Hasonló gondokkal szembesül a római katolikus egyház: a néhány fős szórvány településeken a templomok helyzete távolról sem fényes. Marosillyén, vagy a közelben lévő Dobrán alig élnek katolikus magyarok. Válságos állapotban van a nagyági templom. Az egykor 3000 lelket is meghaladó Nagyág, a többnemzetiségű bányászváros manapság falunak számít, s csupán 200 lakosa maradt, töredékrészben magyarok. A szomszédos Csertésen is Hondolon sem különb a helyzet. Kisbányán (Boicán) a katolikus templom felújítására eddig semmilyen támogatást sem kaptak, mondta András József brádi plébános. Szapáryfalván 232 lelkes a református gyülekezet, sürgősen a renoválni kellene a templomot. A legsürgősebben a tetőt és az esővízcsatornát kellene kicserélni, akkor kiszáradnának a falak, s csak azután kezdhetnének neki a tatarozásnak. Szapáry György, a 19. századi telepesfalu alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kétszázezer forintos magánadománnyal támogatja a templom felújítását. Templomépítés is folyik. Temesváron az Új Ezredév templom Makovecz Imre tervei alapján épül. Gazda István parókus lelkész szerint, ha elkészül, ez lesz Temesvár első református temploma, ugyanis a Belvárosi Református Egyházközségé tulajdonképpen nem templom, egy bérpalotában működik. A Temesvár-Újkissodai Egyházközség is építkezésbe fogott 2003 novemberében, a támogatás csurran-cseppen. Az aradi reformátusok október 29-én, Tőkés László püspök jelenlétében avathatták fel a gáji templomot, amelynek felépítése elképzelhetetlen lett volna a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a hívek, a külföldi támogatók áldozatos tevékenysége nélkül. A Temes megyei unitáriusoknak nem volt templomuk, lévén hogy ők a szórványok szórványát jelentik – ahogy Szász Enikő társgondnok fogalmazott. Az unitáriusokat az evangélikus-lutheránus egyház fogadta be, hosszú ideje ott tart istentiszteleteket Pap Gy. László nagyváradi lelkész. A Temes megyei ugyanis a váradi leányegyházközsége. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt, Sipos Enikő: Épülő és omladozó templomok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

A tanév utolsó, Angyalkúton megtartott tanítói módszertani körén mutatta be Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Ujj Éva etnográfus, a békéscsabai Diáktanya vezetőjének Játékok, csudák, bábikák /Arad, 2005/című összeállítását, amely az EMKE-füzetek hatodik kiadványa. Az Illyés Közalapítvány támogatásával megjelent mutatós, rengeteg színes illusztrációval ellátott füzetből indulásként az érdeklődő óvónők, tanítók, sőt az alsó ciklusban működő tanárok is megtanulhatják és megtaníthatják tanítványaiknak a főként tobozt felhasználó állatfigurák készítési módját. /(Kiss): VI. EMKE-füzet. Játékok, csudák, bábikák. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

Politikusok, papok a besúgók listáján
Új nevekkel bővült a kommunista titkosszolgálattal együttműködő erdélyi magyar egyházi személyiségek listája. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) a Nicolae Ceauşescu egykori diktátor elnyomó gépezete besúgójának nyilvánította Seres Gézát, az Aradi Református Egyházmegye, valamint Sipos Miklóst, a Szatmári Református Egyházmegye volt esperesét.
Mindketten idén nyáron, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben augusztusban lezajlott egyházmegyei választások előtt vonultak nyugalomba, a kánon alapján ugyanis már nem pályázhattak meg újabb mandátumot. Sipos Miklós, a Szatmárnémeti Németi Egyházközség lelkészének – aki a KREK esperesi kollégiuma elnöki tisztségét is betöltötte – ügyében a bukaresti táblabíróság szeptember elején hozott határozata megerősítette a CNSAS verdiktjét, és kimondta: a tiszteletes együttműködött a Szekuritátéval.
Seres Géza angyalkúti lelkipásztorról már korábban megszületett az azonos bírósági döntés, amely ellen ő nem fellebbezett a legfelsőbb bíróságon. Mint arról már beszámoltunk, Tőkés László európai parlamenti képviselő, a KREK volt püspöke nemrég élesen bírálta az egyházkerület választási bizottságát amiatt, hogy a frissen lebonyolított belső megmérettetésből nem zárta ki a Szekuritátéval együttműködő papokat. Tőkés felháborodását egyebek mellett az váltotta ki, hogy újrajelöltette magát Mikló Ferenc bihari és Nagy Sándor nagykárolyi esperes is; utóbb mindkettőjüket megerősítették az egyházi tisztségben. Mikló Ferencről tavaly állapította meg a CNSAS, hogy 1974-ben Fineşan Ioan és Feri fedőnéven beszervezte a hírszerzés, jelentéseket is írt, ám az átvilágítók nem nyilvánították a Szekuritáté besúgójának/kollaboránsának. Hasonló döntés született idén Nagy Sándor ügyében is, aki 1985-ben írt alá beszervezési nyilatkozatot Moldovan Ilie fedőnéven.
Ezzel egy időben fennakadt az átvilágításon Portik Csaba gyergyószentmiklósi vállalkozó, az RMDSZ egykori városi tanácsosa is, aki 2008-ban a szövetség Neamţ megyei képviselőjelöltjeként indult a parlamenti választáson. Az ügyében született CNSAS-ítéletet a bukaresti táblabíróság ugyancsak megerősítette. Esete különben azért is kényes az RMDSZ számára, mivel a turisztikai vállalkozókat és vendéglátókat tömörítő Gyilkostó Egyesület elnökeként is tevékenykedő Portik „bejelentkezett” a gyergyószentmiklósi tanácsosi mandátumáról néhány hónapja lemondott Gál Árpád helyére.
A polgári párti többségű helyi képviselő-testület egyébként júniusban el is vetette Portik mandátumigazolását, ám nem az akkor még nem ismert besúgói múltja miatt, hanem azért, mert az RMDSZ kizárt soraiból négy másik tanácsost, akik a közigazgatási bírósághoz fordultak, és a testület meg kívánja várni az igazságszolgáltatás ítéletét. Portikhoz hasonlóan kollaboránsnak nyilvánították a két évvel ezelőtti parlamenti választáson az RMDSZ színeiben indult Papp Ştefant is, aki Konstanca egyik választókerületében pályázott – sikertelenül – mandátumra. Eközben Sógor Csaba EP-képviselő Szász Jenő MPP-elnök lapunkban megjelent nyilatkozata kapcsán leszögezte: vele kapcsolatban évekkel ezelőtt csak vádak láttak napvilágot, ezek azonban többszöri átvilágítása során rendre alaptalannak bizonyultak.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Erdély közigazgatási bekebelezése
Az Erdély közigazgatási bekebelezését, az I. világháború nemzetközi szerződései nyomán létrejött Románia közigazgatásának egységesítését szabályozó törvényt 1925. június 9-én a bukaresti képviselőház, és 11-én a szenátus is megszavazta.
A Stauber József által főszerkesztett Aradi Közlöny politikai és közigazgatási napilap 10-én számolt be a törvényről. Július 10-én az első oldalán közli a lap, hogy elkészültek az új megyebeosztások, és csak az ókirálysági megyék határai nem változnak érdemben. 11-én arról számolt be a Közlöny, hogy az Arad és Temes-Torontál megye vezetősége egyezségét követően Arad vármegyéhez csatolnak 25 temesi települést – amiből végül csak 11 került Arad megyéhez – az újaradi, lippai és vingai járásból, továbbá három új járás lesz Soborsin, Csermő és Szentanna központtal, de a tornovait megszüntetik.
A Trianon utáni Románia közigazgatási egységesítéséről 1925. június 14-én jelent meg a törvény a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial). Ennek 380-as szakasza elrendelte az ország új közigazgatási beosztását: a községek, városok, megyék, megyeszékhelyek, megyei rangú városok határait, számukat és nevüket. A végrehajtási törvények és miniszteri rendeletek 1925. október 7-e és 1926. február 5-e között jelentek meg. 71 megyét, 498 járást, 8879 községet hoztak létre. 17 megyei jogú város és 54 város – a 144-ből – lett megyeszékhely. 10 külvárosi községet és 8704 falusi községet hoztak létre.
Az Aradi Közlöny 1925. szeptember 17-én arról tudósított, hogy a belügyminiszter Bukarestbe rendelte a prefektusokat, hogy átadja nekik a közigazgatási reform végrehajtási utasításait.
Arad megye prefektusa, Ioan Georgescu 1925. október 16-án tette közzé Az új közigazgatási beosztások, megyék, városok – mint székhelyek –, törvényhatóságok, városközösségek, mint nem székhelyek, községek és falvak tárgyú rendeletét az Aradi Közlönyben. A prefektusnak ugyanaz a közleménye románul október 14-én és 16-án jelent meg az aradi Tribuna Nouă napilapban. Tudomására hozták a szolgabíróknak, községi és körjegyzőknek, hogy a Hivatalos Közlöny 1925. október 7-én kelt 220-as számában kihirdetett 2465-ös királyi dekrétum megállapította az új közigazgatási beosztásokat, településneveket. A királyi dekrétum a minisztertanács 1925. szeptember 24-ei ülésének 3303-as számú naplóját hagyta jóvá, amelyben elhatározták, hogy Románia területe – Krassó–Szörény és Temes–Torontál vármegyék kivételével – 68 vármegyére oszlik. E két megyét későbbi jogszabályban szervezték át. A kialakított városok és községek területeinek módosításai 1926. január 1-jén léptek életbe.
Az Aradi Közlöny október 18-án közölte a prefektusok javaslatára, és a legfelsőbb közigazgatási tanács véleményezése alapján elkészült új járási beosztást, amit a 87 615-ös, 1925. október 9-ei belügyminisztériumi rendelet szabályozott. E szerint Arad vármegyének a székhelye Arad, tíz járása, két városa – Arad és Nagylak –, valamint 194 községe lett.
Az Aradi Közlöny november elsejei száma közli a Lázár Ágoston alispánnal az új törvényről folytatott beszélgetését. Kertész László megállapította, hogy az 1886-os törvény helyébe lépő „gyökereiből tépi ki a vármegyei igazgatás eddigi rendszerét”.
A járások: Arad – 20 községgel és Újarad székhellyel, Kisjenő – 21 –, Kisjenő, Halmágy – 29 –, Nagyhalmágy, Borosjenő – 15 –, Borosjenő, Pécska – 12, közöttük Nagylak –, Magyarpécska, Radna – 30 –, Radna, Borossebes – 30 –, Borossebes, Szentanna – 12 –, Szentanna, Világos – 11 –, Világos, valamint Tornova – 14 községgel – és Tornova/Spineni székhellyel.
A településnevek változása és a települések új járásokhoz való besorolása 1925. október 7-én lépett életbe. A meglévő megyei és községi hatóságok megtartották addigi illetékességüket az új községi és megyei tanácsok beiktatásáig.
Az Állami Levéltár Aradi Igazgatóságán általam megtalált, időrendben első dokumentum, amely Románia közigazgatásának egységesítése jegyében készült, 1925. május 11-ei keltezésű. A Bartos Jenő vezette Aradi Út- és Hídügyi Hivatalban kézzel írt összesítés az akkor tervezett kilenc járás települései és a kiválasztott járási székhely, illetve a települések és az azokat éppen ellátó jegyzőségek közötti távolságokat tartalmazza. Ez az összesítés az Országos Levéltár Aradi Igazgatósága 1296. fondja 13/1926-os dossziéjának (OLAI 1296/13/1926) 38–41 illetve 42–45 lapján olvasható.
A közigazgatás egységesítését célzó törvénykezés várható lépéseiről május 20-a előtt megjelent egy elég részletes eligazítás (OLAI 1296/13/1926, 11–13. l.), amelyből kiderül többek között, hogy a törvény megjelenését követő átszervezés után megszervezik a helyhatósági választásokat, amelyekre végül 1926. február 19-én került sor, a választhatóság a 25. évüket betöltötteket illette meg. A tanácsosok 3/5-e választott volt, 2/5-e hivatalból került a testületbe, községekben 9 választott és legfennebb 6 helyi képviselő volt hivatalból. A megyeszékhely lakosai nem voltak megválaszthatók és nem szavazhattak a megyei képviselőkre.
Június 25-én a prefektus – a választói névjegyzékek összeállításához – rendeletben kötelez minden lakost, hogy tíz napon belül jelentkezzen a lakhelye község- vagy városházáján személyi adatai nyilvántartásba vétele miatt.
A Belügyminisztérium Községi Igazgatósága augusztus 12-én sürgősséggel kérte a kilenc járás községei névjegyzéke elírásainak kijavítását, és azonnali visszaküldését. Ebben az átiratban még az volt az utasítás, hogy a községek nevét csak azokban az esetekben változtassák meg, amelyekben azzal visszatérnek az előző igazgatás által megváltoztatott régi román elnevezésekre (OLAI 1296/13/1926, 10. l.).
Az Aradi Prefektúra augusztus 14-ei válaszában küldte el a minisztérium által igényelteket, és abban megismételte a július elsejei 6679-es átiratában megfogalmazott kérését, hogy az új Arad megyét ne csak kilenc, hanem 11 járásra oszthassák, mert kilencben egyesek nagysága miatt képtelenség lesz megvalósítani a rájuk háruló igazgatási teendőket. Megjegyezték, hogy Temes megye 199 községéhez 14, míg Arad 194-éhez csak kilenc járást akar engedélyezni a minisztérium (OLAI 1296/13/1926, 18. l.).
A prefektúra kérésére az Ötvenespusztai Zselinszki birtokon, amelynek 500 hektárját 100 betelepített román családnak osztották ki, a kormány jóváhagyta Andrei Şaguna település megalakulását (OLAI 1296/13/1926, 17. l.).
Augusztus 25-én a seprősiek táviratban kérték a prefektúrától, hogy ne csatolják a települést a borosjenői járáshoz, hanem hagyják a kisjenőiben, amint eddig is volt.
A prefektúra szeptember elsejei 4358-as átiratával válaszolt a belügyminiszter 17860/C rendeletére, és elküldte a leendő megyéhez tartozó települések névjegyzékét az előírt 9, és az óhajtott 10 illetve 11 járáshoz soroltan, megismételve a 6679-es átiratukba foglaltakat (OLAI 1296/13/1926, 20. l.). A levéltárban megmaradt dossziéban (OLAI 1296/13/1926, 21–29. l.) a tervezett Újarad, Kisjenő, Borosjenő, Világos, Pankota (előzőleg Tornova), Borossebes, Halmágycsúcs és Radna járásokhoz rendelt települések vannak felsorolva, és utána a javasolt nevük szerinti ábécé sorrendben szerepelnek a megye községei (OLAI 1296/13/1926, 30–33. l.), adott esetben a hozzájuk tartozó falvak települései is, a megjegyzés rovatban az addigi neveikkel vagy pedig, hogy addig Temes–Torontál megyéhez tartoztak. Ebben a névjegyzékben Ácsvának – Aciuva – még a Tribunul Crişan nevet, Almásnak – Almaş – Tâmpat, Bátyafalvának – Bătuţa – Cristeşti-et, Feketegyarmatnak Principele Carol-t, Gósdnak – Govăşdia – Colonel Păuliant, Gyarmatának – Iermata – Popa Gheorghet, Déznaláznak – Laz – Lăzeşti-et, Nagyiratosnak Câmpiat, Zarándnádasnak – Nădaş – Dreciat, Nagylaknak Lacul Maret, Nagyvarjasnak Corbut, a Semloc-ként szereplő Öthalomnak – Glogovaţ – Horiat, Szentlánynak Principesa Ileanat, Tőzmiskének Teuzat, Zimándköznek Principele Mihait és Zimándújfalunak Principele Mirceat javasolták. Ezekről a névváltoztatásokról végül lemondtak.
A belügyminiszter szeptember 23-án elrendelte a helyhatósági választói névjegyzék összeállítását (OLAI 1296/13/1926, 65. l.).
A Hivatalos Közlönyben október 7-én megjelent 2465-ös királyi rendelet végül 40, a megnagyobbított Arad megyéhez tartozó település nevét változtatta meg (OLAI 1296/13/1926, 85. l.). Akkortól és azért lett Ötvenesből – Utviniş – Andrei Şaguna (A gondolatjelek között a település addigi román neve szerepel), Ácsvából – Aciuva – Avram Iancu, Erdőskerekből – Cherechiu – Caporal Alexa, Bokszegből – Bocsig – Caragheorghievici, Kisjenőből Körös-Kisjenő, Kisiratosból – Iratoşul Mic – Dorobanţi, Otlakapusztából – Otlaca – Grăniceri, Újrákosból – Iarcoş – Iercoşeni, Nagyiratosból – Iratoşul-mare – Iratoşul, Fakertből – Fachert – Livada, Bélzerinből – Zerindul-mic – Luntreni, Alsókövesből – Găvoşdia – Mocioni, Gósdból – Govăşdia – Păulian, Erdőhegyből – Erdeiş – Pădureni, Ópécskából / Románpécskából – Pecica română – Pécska / Pecica, Németperegből – Peregul german – Nagypereg / Peregul Mare, Holmézesből – Holtmezeş – Pescari, Nagypélből – Pilul-mare – Pél, Kovásziból – Covăsinţi – Podgoria, Kertesből – Chertiş – Prunişor, Bozósdból – Bodeşti – Rădeşti, Kisrónából – Ravna – Rănuţa, Rabszékből – Răpsig – Regele Carol, Magyarpécskából – Pecica maghiară – Rovine, Simonyifalvából – Şimoneşti – Satul nou, Szentannából – Sântana – Sfânta Ana, Szentpálból Sfântul Paul, Nagyszintyéből – Sintea – Sintea-mare, Kisszintyéből – Sinitea – Sintea-mică, Marosszalatnából – Slatina – Slatina de Mureş, Mikószalatnából – Slatina – Slatina de Criş, Tornovából – Târnova – Spineni, Szarvaságból – Soroşag – Stejar, Tornyából – Tornea – Turnu, Kis- és Nagyvarjasból – Variaşul mic és Variaşul mare – Variaşul, Tótváradból – Totvărădia – Vărădia de Mureş, Gyulavarsándból – Jula Vărşand – Vărşand, Vadászból – Vădas – Vânători, Halmágycsúcsból – Ciuciu – Vârfurile és Nagyzeréndből – Zerindul-mare – Zerind.
Október 8-án a miniszter táviratban kér azonnali választ, hogy a várossá nyilvánított Nagylak járási székhely-e vagy sem (OLAI 1296/13/1926, 68. l.)? A prefektus azt a választ adta, hogy határszéli településként nem lehet járási székhely, és Pécska járáshoz tartozik (OLAI 1296/13/1926, 67. l.).
Október 10-én a belügyminiszter táviratban figyelmeztette a prefektusokat, hogy az intézmények levelezésükben kötelesek a 7-én közzétett törvény szerinti új településneveket használni (OLAI 1296/13/1926, 74. l.).
A belügyminisztérium körrendeletben tudatja a prefektúrákkal, hogy az eddigi helyi vagyon- és közigazgatási szabályok csak 1926. január elsejével, de a változásokkal kapcsolatos ügyek, azok törvényességi felügyelete, a rendfenntartási kérdések a törvény megjelenésétől alkalmazandók, így az Arad megyei prefektúra hatásköre már október 7-étől kiterjed a Temes–Torontáltól Aradhoz csatolt Temeskeresztes – Cruceni – Cheresteş, Újarad, Angyalkút – Engelsbrunn, Temeshidegkút – Guttenbrun, Németság, Kisszentmiklós, Szépfalu – Schöndorf, Cseralja – Traunau, Réthát – Wiesenheid, Zádorlak községekre is (OLAI 1296/13/1926, 75. l.).
Október 11-én a minisztérium táviratban közli a prefektussal a kinevezett járási elöljárók névsorát: Putici Andrei, Spacovici Vasile, Suciu Traian, Fazekas Ludovic, Cornea Ion Petrica, Petrila Laslo, Pop Simion és Oanea Aurel (OLAI 1296/13/1926, 48–49. l.).
Október 24-én az új közigazgatási törvény végrehajtását felügyelő bukaresti bizottság körlevélben közölte Arad megye képviselőinek a számát: pótképviselő 10, kinevezett képviselő maximum 20 és választható képviselő 30. A kinevezendő képviselőkre a prefektúra által javasolhatók köre (OLAI 1296/13/1926, 90–91. l.):
– Arad polgármestere és két megyeszékhelyi képviselő;
– a mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari és munkaügyi kamarák által jelölt képviselők, amennyiben Aradon van a székhelyük; – az egészségügyet és a tanügyet képviselők, akik lehetnek nők is; – minisztériumi felügyelők – ha vannak –: tanügyi, humán- és állategészségügyi, államépítészeti stb. A törvényben nevesített hivatalok döntötték el, hogy kit javasolnak kinevezett képviselőnek.
Ha az így kinevezendők száma kisebb volt a lehetséges húsznál, de indokoltnak látták, akkor a létszámot kiegészíthették a jelölő intézmények legmagasabb rangú tisztségviselőivel.
Mivel a helységben nagy volt az elégedetlenség az október 7-én közzétett településnév-változtatás miatt, a ternovai képviselő testület október 31-én összeült és kérte, hogy ha meg is változtatják, akkor ne Spineni, hanem Dacia-Traian legyen a település új neve (OLAI 1296/13/1926, 113. l.). A beadványra a prefektúra november 28-án azt válaszolta, hogy a rendeletben szereplő településnév csak a helyhatósági választások után változtatható meg (OLAI 1296/13/1926, 111. l.).
November 9-én a belügyminisztérium a településekre vonatkozó adatokat kért a helyi elöljáróktól az új közigazgatási felosztás miatt indokolt rendőrségi átszervezéshez: mennyi a település területe, a lakosok száma, az utcák száma és hossza, valamint a meglévő rendőrök száma (OLAI 1296/13/1926, 104. l.). A november 18-ai válaszból kiderül, hogy Arad területe ekkor 11 238 hektár, amiből 1261 ha belterület, 94 185 lakosa volt, 280 utcájának hossza összesen 146 606,43 km (A 146 606,43 km nem lehetett igaz, talán 146 606,43 métert kellett volna írnia a gépírónak.), nem volt városi rendőr, de az állami rendőrségen 258 szakaszvezető, 9 őrmester, 16 tiszthelyettes, 12 tiszt és 10 főtiszt teljesített szolgálatot (OLAI 1296/13/1926, 106. l.). Nagylak területe 13 112,5 hektár, lakossága 14 594 fő, 46 utcája 44 833 méter hosszú, és 11 rendőre volt (OLAI 1296/13/1926, 102. l.).
Mivel a Temes–Torontál vármegyétől Aradhoz csatolt települések nevei semmit sem változtak, az Arad megyei prefektus november 13-án változtatásokat kért a belügyminisztériumtól. Ebben kéri Temeskeresztes – Cheresteş – nevének Kreutzstädtenre változtatását, és a csupán 120 lakosú, önfenntartásra képtelen Temeshidegkútnak – Zăbrani, Guttenbrun – a hozzá való csatolását (OLAI 1296/13/1926, 87. l.).
Az új közigazgatási törvény alkalmazása következtében új községi jegyzőséget hoztak létre Farkasházán – Lupeşti, Zimándújfalun, körjegyzőséget Iltőn – Ilteu, Odvason – Odvoş, és Babszéken – Răpsig, de ezeken a jegyző kinevezéséig a szomszéd jegyzőség jegyzője látta el a tennivalókat (OLAI 1296/13/1926, 131. l.).
1926. Január 11-én a belügyminiszter napi hét órában rögzítette a hivatalnokok munkaidejét, és szabályozta a közhivatalok órarendjét, amely Arad megyében január 25-én lépett életbe és fél kilenctől egy óráig, valamint délután négytől fél hétig tartott.
Január 16-án Arad megyében 119 jegyző működött, akik jövedelmük háromnegyedét pótlékként kapták, míg a fennmaradó negyed volt az alapfizetésük, amelynek 40%-át a község természetben fizette (OLAI 1296/13/1926, 55–60. l.).
Az új közigazgatási törvény szerint szervezett helyhatósági választást 1925. február 19-én, pénteken tartották. Legtöbb helyen két lajstrom indult egymás ellen, és a legjobb minden mandátumot megkapott. A választásokon a 21. évüket betöltött személyek szavazhattak, és nyolc évben állapították meg a két választás közötti időtartamot. A polgármestereket a tanácsosok választották. Az új törvény szerinti megyei tanácsi választásokat 1926. június 4-én tartották. Aradi lakosok nem választhattak megyei tanácsosokat. Ekkor a megye lakossága 335 479 fő volt: román 232 644, magyar 58 809, német 24 512, zsidó 2500 és más nemzetiségű 3014. Választhatott 84 902 szavazó: 62 523 román, 13 597 magyar, 7149 német, 817 tót, 563 zsidó, 78 szerb, 67 cigány és 108 más nemzetiségű. A választásokat több községben megóvták. Aradon a magyar-liberális lista 4452 szavazattal győzött. Az ellenzéket 3601-an támogatták (OLAI 1296/14/1926, 1–313. l.).
Nagy István, Erdély.ma

Kapitány Balázs: MILYEN NYELVEN TANULNAK? Erdélyi körkép az iskolai beiratkozásról

Erdélyi vízzel öntözik a magyarországi vetést
Erdélyből származó vízzel öntöznek több mint 6.000 hektárnyi vetést az anyaországi Békés megyében. A felhasználó a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó, valamint egy vetőmagüzemmel is rendelkező Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.
A magyarországi mezőgazdasági vállalat az Aradi Területfejlesztési Ügynökséggel (ANIF) kötött szerződést a vízszállításról. A Marosból származó víz a folyó Arad megyei szakaszán, egy 36 kilométeres vezetéken jut el a Mezőhegyesi Ménesbirtok földjeire. A magyar fél 28,6 eurót fizet ezer köbméterért. Az ár a szállítási költségből és az Arad Megyei Vízügyi Igazgatóságnak fizetendő díjból áll össze. A szerződés nem rögzíti a szállítandó víz pontos mennyiségét, de minden valószínűség szerint ez meg fogja haladni a másfél millió köbmétert.
„A szerződést egy minimális mennyiségre kötöttük, mivel nem tudjuk, hogy a nyár folyamán hogyan alakul a Maros hozama, s biztosak akarunk lenni abban, hogy a vállalásokat teljesíteni tudjuk. Áprilisban 620 ezer köbmétert leszállítottunk már, s az elkövetkező hónapokban, a hőmérséklet növekedésével és a csapadékmennyiség csökkenésével párhuzamosan ez a mennyiség valószínűleg nőni fog” – nyilatkozta Mircea Purcaru, az Aradi Területfejlesztési Ügynökség igazgatója. Az ANIF évek óta szállít vizet Magyarországra, egy nyár folyamás átlagosan 3 millió köbmétert. A kivitel volumene 2007-ben volt a legnagyobb, amikor 5,6 millió köbméter vizet pumpáltak át a szomszédba. Hárommillió köbméternyi export esetén a területfejlesztési ügynökség bevétele mintegy 85 ezer euró, mely összeget a szivattyúállomások és vezetékek karbantartására használják fel, mondta Purcaru. A határ román oldalán, a hiányos infrastruktúra miatt, kicsi az igény a vízre. Arad megyében az ANIF mindössze 2.500 hektár mezőgazdasági terület öntözésére biztosít vizet, Pécska, Nagylak, Szemlak és Angyalkút települések területén. 1989-ben még kb. 60 ezer hektárt öntöztek Arad megyében, ám a rendszerváltást követően az öntözőrendszerek drámai mértékben leépültek.
maszol.ro,

„Legyen e szent hajlék a belépőknek a gyógyulás háza!”
Követésre méltó csoda, a szentleányfalviak összefogása
Szombaton XIV. alkalommal szervezték meg a Szentleányfalvi Falunapot, programja 15 órakor hálaadó istentisztelettel kezdődött, a református templom belső felújításának a befejezése alkalmából.
Amint ünnepi igehirdetésében nt. Módi József esperes kifejtette: „szívünkben öröm és hálaadás van ezen az ünnepi istentiszteleten, amiért itt, Szentleányfalván Isten megmutatta a csodálatos hatalmát, gondviselését. Köszönjük, amiért Isten bátorságot adott nekik a felújítás elhatározásához, de segítette őket a hatalmas munka kivitelezésében is. Ezért köszönetet mondunk a felújított templomért és Istent arra kérjük, hogy a dicsősége azt töltse be minden alkalommal, amikor itt hozzá imádkoznak. Adja Isten, hogy ebben a szent hajlékban sok, megfáradt emberi szív találjon békességre, gyógyulásra és az Ő igéjén keresztül, a Megváltónk, Jézus Krisztus megismerésével, sok lélek találjon üdvösséget e helyen”. A továbbiakban az esperes örömének adott hangot, amiért az ünneplő gyülekezettel lehet, velük együtt hálát adni Istennek, amiért segített nekik sikerre vinni az egyáltalán nem könnyű vállalkozást, a templom belső felújítását. Abban a gyülekezet számos tagja hittel, jó szívvel vállalta a munkát, ezért nekik köszönhetjük a belülről gyönyörűen felújított templomot. Nagyon kellemes érzés volt ide belépni, tapasztalni a jól végzett, szakszerű munka gyümölcsének az örömét. E jó érzést valamikor decemberben az ágyaiak is megtapasztalhatták, amikor a mesterek végre összeszedték a szerszámaikat és mAradt az utolsó munkafázis, a padok behordása, átfestése. A lelkipásztor kollégától tudja, hogy az itt végzett munkálatok igen áldott alkalmak voltak, azért is, mert a helybeli hívek mindenben mellettük álltak. Isten dicsőségére nagy áldozatokat hoztak. Külön öröm volt hallani, hogy a kisperegi hívek is besegítettek. A felújítási munka mellett arról az évek óta zajló szellemi munkáról is beszélt, amivel a helybeli lelkipásztor és felesége a gyermekek lelki nevelésére fordítanak, amiért mindkettőjüknek köszönetet mondott. Legyen ez a szent hajlék minden belépő számára a gyógyulás háza – zárta lélekemelő igehirdetését nt. Módi József esperes, aki megáldotta a belülről felújított templomot és a benne lévő híveket.
Lelkészi beszámoló, köszönet
A továbbiakban nt. Vékony Zsolt József lelkipásztor mondott köszönetet az esperes szolgálatáért, bátorító szavaiért. A hívek mellett köszöntötte a lelkésztestvéreket, kiemelve Papp Sándor egykori szentleányfalvi, most nyugalmazott lelkipásztort, a németországi testvérgyülekezet képviselőit, Kovács Márkot és feleségét, Barbarát; az RMDSZ képviselőjét, Faragó Péter megyei elnököt. Köszöntötte a zimándközi, a kisperegi, a nagyzerindi, valamint a simonyifalvi híveket. Amint kifejtette, mindez, aminek ma szemtanúi vagyunk, egy csoda. A 2015 januárjában a tetőcserére készülődve már a belső felújításra is gondoltak azzal együtt, hogy sokan aggodalmuknak adtak hangot a gyülekezet erejét messze felülmúló munkálatok sikerével kapcsolatban. Arra senki nem gondolt, hogy hatalmas lelkesedéssel több mint 30 férfi fogott hozzá a munkához, hiszen a helybeliek mellett a zimándközi és a kisperegi hívek is csatlakoztak. Május 21-én hordták ki a padokat, majd folyamatosan, szombatonként dolgoztak azoknak a lecsiszolásán, újrafestésén. A falak és a mennyezet felújítását Szabó Ferenc és csapata végezte el 17 nap alatt, de a padokkal együtt az egész karzat és a szószék is teljesen megújult. A villámhárítót is újra váltották, új csillárokat és lámpákat szereltek fel, de az orgonát is sikerült felújítani. Köszönet Szabó Ferencnek és csapatának, köszönet a Fakerti Polgármesteri Hivatal, illetve az RMDSZ megyei szervezetének a megyei tanácstól szerzett támogatásért, ugyanakkor köszönet jár nt. Módi József esperesnek is a felújításban tanúsított fáradozásaiért, közbenjárásáért, Kozma Attilának az orgona felújításáért. Nem utolsósorban köszönet jár a szentleányfalvi híveknek, akik anyagilag, fizikailag, de imáikkal is támogatták a felújítási munkálatokat. Sokan végeztek itt önkéntes munkát a villámhárító leszerelésében, a padok ki-, illetve behordásában. A munkálatok értékének a negyedét a hívek adományából fedezték. Az elmúlt nyáron megtanultak együtt munkálkodni, ezért most már valóban a magukénak érzik a templomot, mert a szentleányfali maroknyi gyülekezet emberfeletti összefogása hitvallássá vált. Végszavában azt kívánta, az öröm és a hála mindnyájuknak töltse be a szívét. „Legyen velünk az Úrnak, a mi Istenünknek a jóindulata. Kezünk munkáját tedd mAradandóvá! – zárta a (Zsolt. 90, 17) idézettel beszámolóját nt. Vékony Zsolt lelkipásztor.
Köszöntők, koszorúzás, kiállítás
A továbbiakban egy-egy igeverssel nt. Módi József esperes, majd a vendéglelkészek, Czégé Imre Arad-gáji, Baracsi Levente Arad-belvárosi, Gecse Tamás angyalkúti, Iaroslav Kalousek nagyperegi, Tóbiás Emőke kisperegi, illetve Dénes József nagyzerindi lelkipásztorok köszöntötték a híveket.
Seres Margit felolvasta Molnár Károly Isten háza c. költeményét, nt. Dénes József nagyzerindi lelkipásztor összekötő szövegei nyomán az ottani gyülekezet fúvószenekara alkalmi zeneszámokat játszott, majd a szentleányfalvi templomkórus énekelt, illetve nt. Vékony Zsolt gitárkíséretével 14 gyermek a szemlaki vakációs táborban tanult énekeket adta elő. Nemzeti imánk közös megszólaltatását követően a gyermekek megkoszorúzták Szondy György templomépítő lelkipásztor emléktábláját, majd mindnyájan átvonultak az imaterembe. Ott Ódry Mária képzőművész méltatta Brittich Erzsébet linómetszetekből álló templomos sorozatát. Amint kifejtette, első alkalommal jár Szentleányfalván és soha nem gondolkodott a falu nevén. Egy dolgot azonban biztosan tud: a hely, ahol most vannak, az biztosan szent. A kiállítás azért egyedi és különleges, mert a linómeszeteken a művész Isten házait, a templomokat örökíti meg. Amint a képzőművész, Brittich Erzsébet elmondta, 1999-ben kezdett templomokat festeni, közöttük a szentleányfalvi a harmadik volt. Éppen ezért köszönetet mondott a meghívásért. Az alkotásokat a résztvevők nagy érdeklődéssel tekintették meg, köztük az 1970-es években egyetlen éjszaka alatt eltűntetett Aradi, Szent Flórián kápolnát is. Élményeiket többen beírták a vendégkönyvbe.
Ezt követően, a templomkertben felállított sátrak mellett Nagy Gizella bemutatta a Kövek c. időszakos kiadvány legújabb számát, illetve elhangzottak az ünnepi köszöntők.
Nt. Vékony Zsolt lelkipásztor köszöntötte a templomkertben Bimbó József polgármestert, akinek megköszönte a községnek a templom felújításához nyújtott támogatását. A polgármester magyarul kezdte, majd románul folytatta beszédét, amelyben örömének adott hangot, amiért jelen lehet e szép ünnepen, ahol köszöntheti a falu vendégeit. Annak is örvend, amiért a község segíthetett az ősei hozzájárulásával is épült templomnak a felújításában A községi tanács a továbbiakban is megpróbál minden felekezetet támogatni.
Faragó Péter RMDSZ megyei elnök bevallotta: az év folyamán nagyon sok ünnepségen vett részt, a mostani viszont különleges, mert az aznapi RMDSZ küldöttgyűlésen is szóba került Szentleányfalva, ahol vészesen fogy a magyarok száma, ezért, fokozattan oda kell figyelni, hitet, erőt adni e közösségnek. Az istentisztelet után úgy érzi, maga is itt töltődött fel hittel és erővel, mert megtapasztalta: összefogással, közösen nagy dolgokra is képesek lehetünk. Mmindnyájuknak további erős összefogást kívánt, hogy együtt tarthassuk meg hitünket, kulturális örökségünket és magyarságunkat.
Ezt követően Papp Sándor nyugalmazott lelkipásztor kapott szót, aki éppen Szentleányfalván, 57 évvel ezelőtt kezdte szolgálatát, 1959. január 1-étől nevezték ki segédlelkésznek. Miután mindnyájuknak további jó egészséget, Isten áldását kívánta, a gyülekezet énekkara adta elő ünnepi műsorát. Utánuk a nagyzerindi fúvószenekar adott térzenét, miközben a szentleányfalvi és az onnan elszármazottak elfogyasztották a Márton Zoltán és segédei által 40 kiló sertéshúsból főzött finom pörköltet, és igen jó hangulatban elbeszélgettek. A kellemes együttlétet fokozta a 20.30 órakor kezdődött filmvetítés, amelyen felelevenítették az eddigi Szenleányfalvi Napok, illetve a templom felújításának a legfontosabb eseményeit.
Igaza volt Faragó Péter RMDSZ elnöknek, amikor kijelentette: látva a maroknyi ember összefogásával véghezvitt hatalmas munkát, feltöltődve, azzal a tudattal megy haza, hogy Istenben és egymásban bizakodva magyarságunk képes lesz megbirkózni a reá váró legnagyobb feladatokkal is.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)