Meghurcolt, börtönviselt erdélyi magyar papok névsorát közli Hetényi Varga Károly azzal, hogy a névsor nem teljes, az olvasók segítségét kéri, hogy az üldözöttek emléke megmaradjon. A hosszú listán szereplők közül kivégezték Ábrahám Árpád torjai plébánost /1958-ban/, börtönben haltak meg: Ambrus György, Boga Lajos /kínzások következtében/, Sándor Imre /belehalt a kínzásokba/, Sántha Áron, Schell István. /Hetényi Varga Károly: Csak az igazságot akarták. Meghurcolt, börtönviselt papok az erdélyi egyházmegyében (1918-1988). = Igen (Budapest), jan. 14./

Lőrincz Károly emlékezett az egyik legnagyobb 1956-os szervezkedési ügyre. 1956 októberében egész Erdélyt átszövő szervezkedés kezdődött. 1957-ben kezdődtek a letartóztatások, tíz vádlottat kivégeztek 1957. nov. 4-én. A mártírok névsora: Szoboszlay Aladár pécskai plébános, Huszár József /Kolozsvár/, Ábrahám Árpád torjai plébános, Kónya István kézdivásárhelyi ügyvéd, Orbán Károly /Marosvásárhely/, Tamás Imre /Csíksomlyó/, Tamás Dezső /Csíksomlyó/, Fintinar Stefan /Arad/, Orbán István /Csíksomlyó/ és Lukács István pécskai kereskedő. Temesváron rendezték meg a 12 napig tartó kirakatpert. Lőrincz Károlyt is halálra ítélték, de másodfokon 25 évre változtatták az ítéletet, 1964-ben amnesztiával szabadult, mint tüdőbeteg. Lőrincz Károly elmondta, hogy nov. 4-én, a kivégzések évfordulóján Ábrahám Árpád emlékére kopjafát állítanak a torjai templom előtti téren. /Gál Éva Emese: 1956: 10 kivégzett Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./

"Tófalvi Zoltán az 1956 és 1960 közötti bebörtönzött túlélőkkel elment a régi szenvedés színhelyeire és börtöneibe. Még az erdélyi magyar közvélemény is alig tud valamit arról, hogy az 1957-es, Szoboszlay Aladár magyarpécskai plébános nevével fémjelzett perben "államellenes összeesküvés vádjával bíróság elé állított 57 személy közül 11-re mondták ki a halálos ítéletet és 10-et ki is végeztek: Szoboszlay Aladár pécskai és Ábrahám Árpád torjai katolikus plébánost, báró Huszár József volt földbirtokost, dr. Orbán Károly marosvásárhelyi, dr. Kónya István kézdivásárhelyi ügyvédet, dr. Fintanar Alexandru aradi ügyvédet, Tamás Dezső csíksomlyói származású tisztviselőt, Tamás Imre csíksomlyói származású, temesvári tanítót, Orbán István csíktapolcai földművest, Lukács István magyarpécskai kereskedőt, Draganita Mogyorós Máriát is halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanira változtatták. - Az "érmihályfalvi csoport" 31 elítéltje közül 1958. dec. 3-án kivégezték Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt, dr. Hollós István tanárt, volt hadbíró századost, 1959-ben végezték ki Szíjgyártó Domokost. A Securitate vallatószobáiban elszenvedett kínzásokba belehalt a dr. Dobai István jogász által összeállított "ENSZ-memorandum" két vádlottja, Kertész Gábor és Nagy József. A peripravai kényszermunkatáborban /a Duna deltájában/ halt meg Demeter István. A börtönben elszenvedett embertelen bánásmód következtében az 1964-es szabadulás után nemsokára meghalt Molnár Béla, Kolumbán Bendegúz, Nyitrai Sándor, Böjthe Sándor, Adorján Dezső, Csatlós Csaba református lelkész, illetve teológus, valamint Grósz József, Bocz Ádám, Deák Géza peripravai "Golgotát járó". A börtönben halt meg az "érmihályfalvi csoport" egyik résztvevője, a 25 éves kényszermunkára ítélt Tordai János géplakatos. Az RMDSZ 1996 egyik legjelentősebb kezdeményezésének, az 1956-os forradalom legméltóbb romániai megemlékezésének tartotta Tófalvi Zoltán elhatározását, hogy végigjárják az egykori gulágokat és erről film készüljön. A budapesti DEKO Film 36 órás, a Román Televízió magyar adása 15 órás filmösszeállítást készített a "halálmenet" megismétléséről. Az utat végigjárók között volt dr. Csiha Kálmán református püspök /10 évre ítélték/, Mózes Árpád evangélikus püspök /18 évre ítélték/, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, dr. Dobai István nemzetközi jogász /életfogytiglanra ítélték/, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze /11 évre ítélték/, Veress Sándor, a Kis-Küküllő menti csoport vezetője /még 1957 januárjában is a magyar forradalmat éltető röpcédulákat terjesztettek!/, akit 20 évre ítéltek, Kacsó Tibor, a "fegyveres felkeléssel" vádolt csíkszeredai csoport vezetője /25 év kényszermunkára ítélték/, Puskás Attila biológus, aki Október 23-a című saját versét terjesztette /20 évre ítélték/, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége és a Székely Ifjak Társasága, valamint a "Palotás-csoport" számos tagja, akiket annak idején 15-25 évre ítéltek. - Egyedül a marosvásárhelyi bíróságon 514 személy ellen hoztak különböző ítéleteket. Itt ítélték el az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ 75, a "Palotás-csoport" 24, a Székely Ifjak Társasága 9, a Puskás Attila nevével jelzett csíkszeredai tanárok, diákok 11 fős csoportját, a Kacsó Tibor nevéhez kapcsolt "fegyveres" felkelés 3 tagját, a csíkszeredai mezőgazdasági szakközépiskola 21 tanulóját /valamennyien román anyanyelvűek!/. Ezeken a tárgyalásokon a szabóból gyorstalpalással "hadbíró őrnaggyá" előléptetett Macskássi Pál elnökölt, aki a visszaemlékezések szerint több mint 80 személyre mondott ki a halálos ítéletet. /Új Magyarország, nov. 4./"

"Az RMDSZ helyi szervezete szept. 13-án, Torja falu búcsúnapján emléktábla állítással emlékezett meg Torja első írásos említésének 690. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisén húsz kézdiorbaiszéki katolikus pap vett részt, majd Coroi Artúr, Torjáról elszármazott, Budapesten élő történelemtanár, helytörténész, volt községi polgármester beszédében összefoglalta a falu történetét. Tamás Sándor parlamenti képviselő mondta a záróbeszédet. Az emléktáblára a következő szöveget vésték: "Torja 690 éves. 1307-1997. RMDSZ torjai szervezete". /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./"

"Szept. 20-án emlékművet állítanak fel Sepsibükszádon a falu szülötte, a Szoboszlay-ügyben halálra ítélt és kivégzett Ábrahám Árpád /1915-1958/ torjai plébános emlékére. A Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetsége és a helyiek kezdeményezésére állítják fel az emlékművet. Elhatározták azt is, hogy Sepsibükszád iskolája Ábrahám Árpád nevét veszi fel. A Szoboszlay Aladár vezetésével kezdett szervezkedés egész Erdély területét átszőtte. A szabólegényből hadbíróvá előléptetett hírhedt Macskási Pál sok halálos ítéletet szabott ki. A több mint ötven vádlott közül tizet kivégeztek. Előzőleg 1993-ban Torján már kopjafát állítottak Ábrahám Árpád emlékére. /Puskás Attila: Emlékműavatás Bükszádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./"

Nov. 6-án Torján (Kézdiszék) Tamás Sándor háromszéki képviselő, Gazda László Kovászna megyei alprefektus és Horváth László, a prefektúra vezérigazgatója találkozott Torja és Futásfalva polgáraival. A vendégek részletes ismertetőt tartottak a földtörvény módosításáról. A több mint 100 fős közönséget elsősorban a közbirtokossági erdők és az állami gazdaságok helyzete érdekelte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 1150. sz./

Boér Géza /Torja, 1952. márc. 13. - Kézdivásárhely, 1989. jan. 23./ fiatalon elhunyt kézdivásárhelyi költőtanár halálának tizedik évfordulója alkalmából műveiből és a róla szóló munkákból kiállítás nyílt Kézdivásárhelyen, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban. /Boér Géza emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Templom- és lélekmentés, múltmentés - foglalta össze Torja plébánosa, T. Gábor Zoltán a tennivalókat. Márc. 15-én kopjafát állítanak Szörcsei Elek mártír földbirtokosnak. Õt is kivégezték a kommunista diktatúrában, mint a falu akkori plébánosát. Ábrahám Árpádot. A torjai egyházi élet történetéről könyvet adnak ki, Coroi Artúr volt torjai történelemtanár írta, a kézirat már elkészült. Idősebb báró Apor Csaba bemutatta a nagyon elhanyagolt állapotban levő kastélyt, hazatért ifjabb báró Apor Csaba is. Vendégszobákat fognak berendezni, a faluturizmusban reménykednek. Egyelőre a kastélyban áll Apor Péter /1676-1752/ történetíró szobra, Miholcsa József szobrászművész alkotása. Ünnepélyes keretek között fel kellene állítani a szobrot. /Kisgyörgy Zoltán: Torja vize, jaj, de hosszú... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./ Ebben a kastélyban írta báró Apor Péter a Metamorphosis Transsylavaniae című munkáját.

Okt. 24-én Torján, az altorjai római katolikus templomkertben, az RMDSZ helyi szervezetének kezdeményezésére Szörtsey Eleknek, az '56-os forradalom és szabadságharc egyik erdélyi áldozatának emlékére állítottak kopjafát. A kopjafát Lõrincz Károly vargyasi és Farkas Pál torjai egykori politikai fogoly leplezte le. Lõrincz Károly a Szoboszlay-csoport tevékenységérõl, az '56-os magyar forradalom jelentõségérõl szólt. Az egykori bajtárs mementóként a felsõháromszéki bebörtönzöttek és kivégzettek nevét is felolvasta. Az RMDSZ-szervezet elnöke és alelnöke az Ábrahám Árpád (1915-1958) torjai mártírpap emlékére állított kopjafát is megkoszorúzta. A magyar himnusz közös eléneklése után Bokor Béla alpolgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik a kopjafa felállításához, illetve az ünnepség megszervezéséhez hozzájárultak. /(Iochom): Kopjafaavatás Torján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Sepsiszentgyörgyön rendezték meg október 26-a és 30-a között a Concordia Napok nevű V. magyar amatőr színjátszó fesztivált. A fesztiválon 11 együttes és Márkus Ervin fogarasi egyéni előadó jelent meg. Fellépett a szilágycsehi Tövishát csoport, a sepsiszentgyörgyi Padlódeszka együttes, a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád csoport, a dicsőszentmártoni Népszínház, a baróti Nevesincs együttes, a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc csoport és az erdőszentgyörgyi Bodor Péter csapat, a torjai Apor Péter együttes, a sepsiszentgyörgyi Mandala , a kolozsvári Maszkura, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör. A sok előadás bebizonyíthatta az amatőr-mozgalom létjogosultságát. Jancsó Árpád, a Jádzó Társaság elnöke kifejtette, gyakrabban, évenként kellene fesztivált szervezni, de nincs rá pénz. Ezért csak kétévente lehet jelentkezni. /Színház az egész sepsiszentgyörgyi világ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Nov. 10-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban megnyílt a Csomád-Bálványos régió fejlesztési stratégiája elnevezésű kiállítás. A kiállítást Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Jánosi Csaba, a bemutatott anyag készítője nyitotta meg. Néprajzilag, történelmileg, mezőgazdasági és turisztikai szempontból is érdekes Lázárfalva, Torja, Tusnádfürdő, Bálványos stb. vidéke. /Kiállítás Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./

A rendkívüli értékű országos kulturális örökségnek nyilvánított több mint hat és fél száz romániai műemlék jegyzékébe hatot vettek fel Kovászna megyéből. Ugyanakkor nyolc települést neveztek meg, ahol nagy számban található országos jelentőségűnek nyilvánított épített örökség. Háromszékről a kulturális örökség részei: Bálványosvár, erdőfülei középkori építmények és kápolnarom, illyefalvi református templom, gelencei római katolikus templom, kiskászoni dák erődítmény, tündérvölgyi dák erődítmény. Az országos jelentőségű épített örökség szempontjából nagy sűrűségű települések közé Háromszékről nyolc helységet vettek fel a listára: Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Kézdivásárhely, Bardoc, Gelence, Illyefalva, Szentlélek és Torja. /Védendő épített örökség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Megjelent Coroi Artur Altorja. A római katolikus egyházközség története /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/ című könyve. A szerző a XIV. század elejétől mutatta be az egyházközség életét, intézményeit, vagyoni helyzetét, papjainak, tanítóinak működését. /Új könyv. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

Megjelent Coroi Artur Altorja. A római katolikus egyházközség története /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A szerző többévi levéltári és helyszíni kutatómunkájának eredménye a , monografikus igénnyel írt munka. Bemutatta a falu egyházi és világi elöljáróit, személyiségeit. /Herta Éva: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

"A Sepsiszentgyörgyön élő Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000/ című könyve mélyinterjúk sorozata. Kilenc élettörténet a deportálásokról, politikai üldözésről, ártatlanul elszenvedett fogságról. A megkérdezettek emlékeztek az erőszakos kitelepítésre, az erőszakos kollektivizálásra, az erőszakos beszervezésekre, 1956-ra és a Bolyai Tudományegyetem erőszakos "testvériesítésére". /Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./ Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül című könyve riport, élettörténet, oral history, szépirodalom - de ugyanakkor korrajz is. A lejegyzett beszélgetések korjellemző dokumentumértéke vitathatatlan, a "szereplők"- a csíkszentsimoni Virágh Benedek, a dálnoki Beczássy Imréné és Bányai Vilma, a gyergyószentmiklósi Csobotár István, a berecki Bedő Gábor, a torjai Lőrincz Károly, a nagyenyedi Albert Mihály, a szebeni Gifei Gheorghe, a csíkdánfalvi születésű Zsók László - őszinte tényfeltárása tragikus, szenvedéssel teli élethelyzetekben példamutató és követésre ösztönöz. /Herta Éva: Kilenc élettörténet villogó jelszavak közül. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./"

Megjelent Coroi Artur Altorja. A római katolikus egyházközség története /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. Ez az első terjedelmesebb munka, amely Altorja község és egyháza történetét taglalja. A szerző XIV. század elejétől napjainkig követte az altorjai egyházközség életét, intézményeinek működését, vagyoni helyzetének alakulását, papjainak, tanítóinak tevékenységét. Ez a munka hozzájárul az összmagyar tudományosság gazdagításához is. /Herta Éva: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

"Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./"

"Ápr. 24-én tartották a felsőháromszéki polgármesterek találkozóját Kézdiszentkereszten, a községháza felújított tanácskozótermében. A tanácskozáson Kézdivásárhely, Lemhény, Torja, Maksa, Kökös, Szentkatolna, Csernáton, Gelence, Kézdiszentlélek első embere vett részt, továbbá meghívottként több megyei vezető. Elsőként a perkői millenniumi kereszt ügyét vitatták meg. A talapzattal együtt hat méter magas kereszt 60 millió lejbe kerül, felállítását augusztus 20-ára tervezik. A polgármesterek öt-ötmillió lejes hozzájárulást javasoltak. /Iochom István: Millenniumi keresztet állítanak a Perkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./"

"A közelmúltban Kovászna megye vezetősége közel 7 millió dollárra jogosult, mely összeget a helyi jellegű javításokra fogják felhasználni, s további 19 milliárd lejbe fog kerülni a villany bevezetése az alábbi falvakba: Málnásfalu, Málnás-fürdő, Komandó, Köröspatak, Zabola, Bölönpatak, Árapatak, Előpatak, Szitabodza, Torja. Komoly befektetést igényel Sepsiszentgyörgy újonnan létesült, hegyre telepített villa-negyedének a hálózatba való bekapcsolása is. /Több fényt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"A torjai Apor Péter Művelődési Egyesület szervezésében okt. 27-én ökumenikus istentisztelettel kezdődött az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az első és második világháború, valamint az 1956-os forradalom torjai hősei emlékművének avatóünnepsége. A középtorjai Kicsi Antal Általános Iskola kertjében leleplezték Vetró András kézdivásárhelyi szobrász által tervezett emlékművet. A magyar himnusz akkordjaira felvonták a piros-fehér-zöld zászlót, majd felolvasták mindazon hősi halottak nevét, akik neve az emlékműre is felkerült. A jelenlevőket Bokor Béla alpolgármester, az Apor Péter Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte. Ünnepi beszédet Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke, Prozlik László, Gádoros község polgármestere, Németh Csaba szenátor, Tamás Sándor parlamenti képviselő mondott, míg az események történelmi hátteréről Coroi Artúr, Budapesten élő egykori torjai történelemtanár értekezett. Az ünnepségen a kézdivásárhelyi tanulók klubja fúvószenekara, a kolozsmonostori egyházközség énekkara és a Kicsi Antal Általános Iskola szavalócsoportja is közreműködött. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésével ért véget. /Iochom István: Torja. Emlékmű a hősi halottaknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./"

Farkas Pál magyar-francia szakot végzett, ígéretes tanügyi kádernek indult: Mindene volt a tanítás, de megfosztották tőle. Farkas Pali bácsit mindenki ismeri Torján. Január 13-án Sepsiszentgyörgyön lovaggá ütötték, Vitézi Lovagrend ünnepségén. A Vitézi Lovagrend 1997-ben Budapesten létesült társadalmi szervezet, tagjai azok közül kerülnek ki, akik az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc miatt üldöztetésben részesültek, itt a határokon túl is. Voltak olyanok, akik megpróbáltak szervezkedni, hogy ha átcsap a forradalom lángja ide is, akkor ne találja a magyarságot felkészületlenül. Így indult el Szoboszlay Aladár katolikus pap és Huszár József báró tagokat beszervezni. Farkas Pál úgy kerültem ebbe a szervezetbe, hogy véletlenül találkozott Ábrahám Árpád, akkori torjai katolikus pappal, aki meghívta egy beszélgetésre. Farkas Pának azonban nem volt ideje elmenni. Ennyi volt az ő részvétele. 1958. január 14-én éjjel rárontottak vagy öten, pisztolyokkal, bilincsekkel, és letartóztatták. Temesváron volt a kihallgatás januártól májusig, májusban pedig a tárgyalás és az ítélethirdetés. Egy Macskási Pál nevezetű bíró ítélkezett az összes magyar forradalmi szervezet felett, olyan ember volt, aki nagyon könnyen adta a huszonöt évet vagy a halálbüntetést. Farkas Pált azzal vádolták, hogy neki gyanúsnak kellett volna lennie Ábrahám Árpád meghívása és azt jelentenie kellett volna. Ezért kapott nyolc évet. Valamivel később Salcea-ra vitték. Itt húzott le öt évet, építették a Duna-gátat. Rettenetes volt. Nem vették őket emberszámba, ha közülük valaki elpusztult, nem számított. Sőt, kijelentették, hogy őket nem azért vitték oda, hogy túléljék, hanem, hogy ott maradjanak a börtönben. Hozzájuk képest a többi rabnak aranyélete volt, másként bántak velük. Szadista emberek voltak a börtönőrök, élvezték, hogy az embereket kínozhatták. Jogászokat, pedagógusokat nem lehetett munkahelyükre visszavenni, nem lehetett többé tanár. /Vizi Melinda: Farkas Pál "Megbocsátunk, de nem felejtünk". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 25./

Kovásznán a Vigadó és a bákói Szeret-Klézse Alapítvány szervezésében febr. 9-én a rendszerváltás óta tizenkettedik alkalommal kerül sor a Gábor Áron téren a hagyományos farsangtemetésre és lovas felvonulásra. Felvonulnak Futásfalva, Csernáton, Torja, Bélafalva és Szentkatolna lovas maskarásai, hagyományőrző csoportjai, és sor kerül a telet jelképező szalmabábu elégetésére. Ezzel párhuzamosan a Vigadó nagytermében a hagyományok kalákájára kerül sor. Részt vesznek többek között Kézdiszentlélek, Szentkatolna, Csernáton, Lemhény, Gelence és Klézse község Somoska falu gyermek- és ifjúsági, illetve hagyományőrző csoportjai. Duma István András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke a moldvai magyar nyelvű oktatás jelenlegi helyzetéről tart előadást, és bemutatja Én országom Moldova című könyvét. A szakmai megbeszélésre a Vigadó meghívta Tamás Sándor, Birtalan Ákos, Szilágyi Zsolt és Ráduly Róbert parlamenti képviselőket, Sógor Csaba szenátort és Hengyán Tibort, a bukaresti Magyar Művelődési Központ igazgatóját. /(Iochom): Téltemetés Kézdin. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Torján márc. 22-én tartotta az RMDSZ helyi szervezete beszámoló és tisztújító közgyűlését, újra dr. Tóth Zoltán családorvost választották elnöknek. Az Apor Péter Művelődési Egyesület is megtartotta évi közgyűlését, melynek keretében Bokor Béla elnök beszámolójában elsősorban a múlt évben állított Hősök emlékművének pénzügyi kiadásait ismertette, majd elmondta, hogy a közeljövőben egy Árpád-mellszobor felállítását tervezik. A szobor elkészítésével Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművészt bízták meg. /(Iochom): Torja. Árpád-szobor is lesz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Birtalan Ákos és Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére ápr. 13-án Mikóújfaluban gyűltek össze az Olt menti közbirtokosságok képviselői. A megbeszélés tárgya a napokban hatályba lépett, a magánerdészetek megszervezését szabályozó miniszteri rendelet volt, de szó esett az erdők visszaszolgáltatásáról, illetve a közbirtokosságok gazdálkodásáról is. Bővült a közbirtokossági tagoknak visszaadható terület felső határa (10-ről 20 hektárra). Olosz Gergely alprefektus, a megyei bizottság tagja elmondta, hogy megyeszerte összesen 84 000 hektár erdőt kértek vissza, ebből 31 500 hektárt már jóváhagyott a bizottság. A gazdaságilag is életképes magánerdészet széles körű összefogással jöhet létre. Délután Kézdialmáson jöttek össze Kézdivásárhely, Bereck, Lemhény, Csernáton, Gelence, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Ozsdola, Szentkatolna és Torja község területén működő ötven közbirtokosság vezetői. A két honatya a magánerdészeti hivatalok megalakításának szükségességéről, hasznáról próbálta meggyőzni a jelenlevőket. /(Ferencz—Iochom): Magánerdészet. Nincs köztes út. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

Ápr. 7-én Torján a diszkóban a huszonegy éves Váradi Emil összeszólalkozott Czell Kálmán református kántorral, akit megvert. Másnap Váradi felkereste Czellt, hogy béküljenek ki, de addig az eset már a rendőrőrs altisztjeinek is tudomására jutott, ezért a kántor nem békült, hanem azt mondta, hogy másnap találkoznak az őrsön. Váradit ápr. 9-re beidézték a rendőrségre, ahol Cristian Petru altiszt kézzel, majd gumibottal agyba-főbe verte Váradit. Váradit az altiszt a verés mellett verekedésért 2,8 millió lejjel is megbírságolta. Cristian Petru aznap Fejér Csabát szintén bántalmazta. Váradi Emil ápr. 9-én járt a törvényszéki orvosnál, az orvos sebeinek gyógyulására hét napot állapított meg. Mihai Alexa őrsparancsnok a verés miatt elnézést kért a családtól. Váradi Emil testvérét, Andrást 1997. jan. 14-én verték meg ugyancsak a torjai őrsön, a verőlegény akkor Dorel Cojocaru volt. Váradi Emil a brassói katonai ügyészségen emel panaszt a verekedő rendőraltiszt ellen. /Iochom István: Ami a rendőrségi sajtótájékoztatóból kimaradt. A verőlegény: Cristian Petru torjai altiszt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./

Április 9-én a torjai rendőrőrs épületében Petcu Cristian altiszt brutális módon megverte Váradi Emilt. Június 19-én Scurtu Constantin ezredes, megyei rendőrfőkapitány pár soros átiratban arról értesítette Váradi Erzsébetet, Emil édesanyját, hogy az ügy megoldása nem tartozik a megyei rendőrség hatáskörébe, forduljon a brassói katonai törvényszékhez. Mindebben csupán az a szépséghiba, hogy Váradi Erzsébet nem tett semmiféle panaszt a fiát bántalmazó rendőraltiszt ellen. Elmondta: ,,Hat kerek hét telt el azóta, hogy Alexa Mihai őrsparancsnok elvitte tőlünk a törvényszéki orvos által kibocsátott orvosi igazolást és a fiamat ábrázoló három fényképet. Lehívatott engem és Emilt az őrsre, ahol megfenyegetett: nehogy megpróbáljak elmenni valahová, és nehogy valakinek valamit is mondjak a verésről. Mi sehol, de sehol nem reklamáltunk, én nem fordultam panasszal a megyei rendőrséghez, valaki az én nevemben emelt panaszt, arra válaszolt a megyei rendőrfőnök. Időközben Czell Kálmán, aki miatt a fiamat megverték az őrsön, beperelte Emilt." A kézdivásárhelyi bíróságon az első tárgyalást e hónap 28-ára tűzték ki. /(Iochom): Torjai rendőrügy. Forduljon a katonai törvényszékhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

"Bocskay Vince Kolozsváron, Képzőművészeti Főiskolán a szobrász-szakon végzett. 1974-ben haza, Szovátára kérte a rajztanári kinevezést. 1977-ben nyílt meg az első kiállítása Székelyudvarhelyen, majd egy évvel később Marosvásárhelyen. 1990-ben elkészítette első köztéri szobrát, amelyet anyagi okokból csak 1996-ban avattak fel a zágoni Mikes-kúria udvarán. 1992-ben Petőfi-mellszobrot készített. Marosvásárhelyen felavatták Bernády György szobrát. Ez volt Bocskay Vince első egész alakos köztéri szobra. 1996-ban Szovátán a világháborúk áldozatainak, Székelyudvarhelyen pedig a volt politikai foglyoknak állított emlékmű is az ő munkája. 1998-ban két egész alakos bronzszobrot készített: Gyulára báró altorjai Apor Vilmos vértanú püspöknek, valamint Sepsiszentgyörgyre gróf Mikó Imrének. 1999-ben megmintázta Patachich Ádám kalocsai érsek egész alakos szobrát, amelyet 2000 augusztusában avattak fel másik hat kalocsai érsek szobrának társaságában. 2000 őszén Gergely Istvánnal és Dóczi Andrással hármasban Nagyváradon az olaszi református templom kertjében millenniumi oszlopot állítottak, Tőkés László püspök felkérésére. 2001 augusztusában Felsőcsernátonban Bod Péter mellszobrát helyezte el a templomkertben, decemberben pedig Székelykeresztúron avatták az államalapítási emlékművet. Jelenleg Kézdivásárhelyre készít egy hősi emlékművet. A legújabb, hogy megnyerte a Márton Áron püspököt ábrázoló szoborpályázatot. Az egész alakos szobrot a kolozsvári Szent Mihály-templom északnyugati oldalán fogják elhelyezni. Az 52 éves Bocskay Vince eddigi pályáját töretlennek látja. /Lakatos István: A kisplasztikáktól a köztéri szobrokig. Beszélgetés Bocskay Vince szobrászművésszel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./"

"Lőrincz Károly /sz. Torja, 1928. dec. 12./ részt vett az 1956-os háromszéki eseményekben, az ún. Szoboszlay-per egyik elítéltje. Huszonöt év kényszermunkára ítélték, közel hét évet töltött börtönben, tbc-s betegként, 1964-ben szabadult. Jelenleg Vargyason él. Szoboszlay Aladár aradi plébános elhatározta a romániai magyarságot is képviselő politikai formáció, a Keresztény Munkapárt létrehozását. Szoboszlay Torján meglátogatta Ábrahám Árpád plébánost, itt találkozott Lőrincz Károllyal is. 1957-ben, az ún. Szoboszlay-perben 56 személyt tartóztattak le, köztük Lőrincz Károlyt. A vád: fegyveres felkelés, területi kérdések megoldására irányuló összeesküvés. A Szoboszlay-per 56 vádlottja közül tizenegyet halálra ítélnek, 1958-ban tízet közülük kivégeznek. Temesváron Gajdó Tibor temesi hadbíró, Lőrincz egykori iskolatársa kimondta a súlyos ítéletet a perben. Lőrincz Károly megjárta a börtönöket: Temesvár, Arad, Zsilava, Galac, Botosani, Szamosújvár. Galacon két évet töltött, szörnyű körülmények között. Sétálni tíznaponként vagy kéthetenként vittek ki őket. A kosz miatt állandósult a fertőzéses gyomormenés, sokan meghaltak. A galaci börtönt nyugati nyomásra számolták fel. Botosani-ban harminchatukat zsúfoltak be egy 6 X 6-os cellába. Nyáron iszonyú meleg volt, az egyetlen ablaknyíláson is zsalu volt, az emberi pára lecsapódott a cementen, rossz rongyainkkal merték a vizet a padlóról, tele voltak kiütésekkel, a bőrük felsebzett. Forró ételt kaptak, amit gyorsan el kellett fogyasztani, hogy az edényekből mások is ehessenek. Lőrincz Károly visszaemlékezéseket ír, feljegyzéseket gyűjt, kutat, emléket állít, megemlékezéseken vesz részt, gyűjti az 1956-tal kapcsolatos anyagot. Elégedettséggel tölti el az, hogy sikerült kopjafát állítani a kézdivásárhelyi református temetőben, emlékművet a kivégzetteknek Budapesten, a 301-es parcellában. /Kocsis Cecília: Emberközelben Lőrincz Sándor Károly, volt politikai fogoly. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 24./"

"Üldözték Boér Géza /Torja, 1952. márc. 13. - Kézdivásárhely, 1989. jan. 23./ verseit. Kihívást jelentettek a diktatúra kultúrát sorvasztó politikája számára. Bátor volt, önmagát vállalta egy uniformizálódó és képmutató korszakban. Hagyatéka több száz kéziratoldal: vers, próza- és műfordítás-kísérletek. Ebből állt össze az új kötet: Boér Géza: Sorskeresztrejtvény. Vers és próza a hagyatékból. A szöveget gondozta és az előszót írta Borcsa János. Ambrózia Kézdivásárhely, 2002). /b.d. [Bölöni Domokos]: Az éjszaka vonzáskörében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9., Múzsák melléklet/"

"A Korunk decemberi számát az erdélyi arisztokráciának szentelte. A nácizmus és a kommunizmus évszázados tapasztalatot, hagyományt és értékrendet pusztított el - írta Kovács Kiss Gyöngy. Egyáltalán nem vagy csak nyomaiban maradtak meg könyvtárak, levéltárak, kastélyok, értékes bútorok és festmények. Sokkal nagyobb veszteség azonban az a mentalitás, amely az erdélyi arisztokrácia sajátja volt: helyzetüket mindenekelőtt szolgálatnak tekintették. Kötelességüknek érezték közösségük társadalmi, tudományos és művelődési életének támogatását. Akik maradtak és megmaradtak, esetleg visszatértek, ma is ezt tartják fontosnak. A 81 éves báró Apor Csaba a torjai birtokon próbálja komoly erkölcsi alapokra helyezve építeni a jövőt. /Takács Éva: A Korunk az arisztokráciáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./"