A nagyszalontai Arany János Egyesület tisztújító közgyűlést tartott, az új elnök Nagy György József, az alelnök Zuh Imre lett. A távlati tervek között szerepel az az elképzelés, hogy 1997-ben, Sinka István születésének centenáriumán felavathatnák a költő szobrát. Ugyancsak szeretnék, ha a városalapító Bocskai István fejedelem emlékművét felállíthatnák. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 21./

A Szabédi Napokat máj. 21-22-én tartották meg. Tudományos ülésszakkal kezdődtek az idei Szabédi-napok. Az írói hagyatékok sorsa - irodalmi gyűjtemények helyzete volt a téma. A hagyatékok megszerzése elsősorban anyagi kérdés, másfelől pedig ezek gyakran közgyűjteményekbe kerülnek, ami szintén akadályt jelenthet. Dr. Dávid Gyula erdélyi helyzetképet festett a magyar irodalmi örökség pusztulásáról. A Szabédi-ház szerepköréről Balázs Imre József elmondta, hogy az emlékház további írói hagyatékok befogadására is képes lenne. Zuh Imre a nagyszalontai Csonkatoronyban berendezett Arany János Irodalmi Múzeum működésének száz évét elevenítette fel, azokat a pusztulásokat és pusztításokat, amelyek a múzeumot ez idő alatt érték. Nagy Pál beszédében kiemelte, hogy a Bözödi hagyaték szétszórva található napjainkban. Megkoszorúzták Szabédi László sírját. Május 22-én dr. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke méltatta a negyven éve tragikusan elhunyt költő munkásságát, elmondva azt is, hogy az idei Szabédi-napok alkalmával talán sikerült az erdélyi magyar irodalomtörténeti múzeumot is megalapozni. /Simon Melinda Vincze Melinda: Szabédi-napok 1999 Kolozsvár, május 21-22. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22., 25./ Előadásában Dávid Gyula fogalmazta meg, hogy szükséges az erdélyi magyar irodalmi múzeum megteremtése. A helyrehozott Szabédi-ház Kolozsvárott máris a megoldás csírája lehet. A Szabédi-hagyaték mellett itt van Méliusz József hagyatékának egy része is, sor kerülhet itt más hagyatékok, gyűjtemények elhelyezésére is. Fontos lenne az egyetem magyar irodalmi tanszékének támogató részvétele a majdani működtetésben. A Székely János emlékszoba lassan feledésbe merül. /Nagy Pál: Értékek védelmében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

A május 21-22-én Kolozsvárott tartott idei Szabédi Napokra tért vissza az Erdélyi Napló egyik írása. Az eszmecsere témája fontos volt: Írói hagyatékok sorsa - irodalmi gyűjtemények helyzete a Kárpát-medencében és Nyugaton. Dávid Gyula az erdélyi magyar irodalmi örökség sorsának és pusztulásának a helyzetképét vázolta fel. A kolozsvári Egyetemi Könyvtárnak 1989-ben még 84 magyar alkalmazottja volt, míg 1999-ben már csak 16 (takarítószemélyzettel együtt!). Dávid Gyulát az Erdélyből főleg az utóbbi 15-20 évben kimenekített hagyatékok sorsa, holléte, hozzáférhetősége aggasztja. /Zuh Imre: Nemzetben és Európában gondolkodott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./

Száz esztendeje annak, hogy Arany János tiszteletére múzeumot rendeztek be Nagyszalontán, a költő szülővárosában, a Csonka-toronyban. Augusztus 27-29. között három napon át emlékezik a hajdúváros lakossága a korabeli eseményre. Az épületet falai között ugyanis 1899. aug. 27-én nyitották a múzeumot. 1971-72-ben restaurálták a tornyot utoljára. 1995-ben beindultak ugyan az állagmegőrzési munkálatok, ám pénzhiány miatt félbemaradtak, panaszolta az emlékmúzeum mai igazgatója, Zuh Imre. Az augusztus végi ünnepséget a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete támogatja. /Rostás Szabolcs: Centenáriumi előkészületek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

"Aradi képzőművészek a simonyifalviak hívására nemrég tárlattal tisztelegtek a falu szülötte, Simonyi Imre költő emléke előtt. A kiállítás vándorútra indult. Első állomása a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum nagyterme volt. Az aradiakkal együtt állítottak ki a szalontai képzőművészek. A június 24-i megnyitón Zuh Imre, az emlékmúzeum igazgatója tartotta a bevezetőt. A nagyzerindi Rozmaring dalcsoport után a simonyifalvi Leveles együttes táncosai következtek. A vendégeket Szénási Ferenc, a szalontai Bocskay Társaság elnöke kalauzolta a városban. A régi s az újonnan kiharcolt köztéri szobrokra joggal büszke Arany János városa. A kiállítás ősszel kerül Gyulára, előtte azonban cserekiállítással eljuthat Nagyváradra is. /Simonyi-emlékkiállítás Nagyszalontán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./"

"Arany János szellemisége belengi Nagyszalontát, és kötelez. Romániában civil szerveződésként az Arany János Művelődési Egyesületnek sikerült elsőként visszakapnia régi tulajdonát, az Arany-portát, amely nemzeti örökségünk becses darabja, még ha a rajta levő szülői ház le is égett, amikor gyermek volt a költő. Arany-relikviák tucatjai, szobrok és képek, emléktáblák, múzeum, jelzett és jeltelen épületek sora vezeti az Arany nyomán lépkedő zarándokot. Az újságírót Tódor Albert polgármester, Nagy György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, Dánielisz Endre magyartanár, Arany János és Nagyszalonta egyik legavatottabb helyi ismerője és Zuh Imre muzeográfus várta. A Csonka-torony a romániai nemzeti örökség listáján szerepel. Azt visszaszerezni sokkal nehezebb lesz. A kommunizmus államosította az egyesület vagyonát. Csak 1991-ben alakultak újra, 2003-ban perben kellett bizonyítaniuk a jogfolytonosságot, hogy visszakaphassák az ingatlant. Az egyesület nyolc esztendeje Arany János szavaló- és hat éve Arany László mesemondó versenyt szervez, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, előadásokat, negyedévente az Arany Koszorú művelődési folyóiratot adják ki, igyekeznek kapcsolatot teremteni minden Arany nevét viselő szervezettel. A művelődési egyesület felkérésére született meg 1992-ben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Arany János ülőszobra, amely a református templom szomszédságában uralja a szoborparkot, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György és az időközben elhunyt Kiss István busztjával kiegészülve alkotnak koszorút. "Kevesen tudják, hogy Arany János kétszer is megbukott, bár lángelme volt. Már hat évesen írt, olvasott és latinul tudta a Miatyánkot. Arany Györgyné Megyeri Sára tizedik gyereke gyenge fizikumú volt, azért kellett évet ismételnie" - Dánielisz Endre meséli el az Arany-út második stációján. "E helyen állott az az iskola, amelyben Arany János tanult és tanított 1823-1833 és 1836-1839 között" - őrzi a költő emlékét az iskola falán a kétnyelvű felirat. A múzeumban van Arany János dolgozószobája és a fotel, ahol 1882. okt. 22-én Arany János csendesen elszenderült. Öt kiállítóteremben mutatják be Arany János életét és munkásságát. 1899. aug. 27-én nyílt meg, így most lesz 104 éves az Arany János Emlékmúzeum. /Balla Tünde: "Volt bár Kánaán, nem lett honom a föld" Arany János nyomában Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23., folyt.: aug. 25./"

Nagyszalontán a Zilahy Lajos Művelődési Házban december 21-én bemutatták be az évkönyvet, melyet Tódor Albert volt polgármester, a prefektúra főtitkára szerkesztett. A bemutatót Zuh Imre, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója nyitotta meg, majd átadta a szót Dánielisz Endre helytörténésznek, aki méltatta a kiadványt. Ez az évkönyv négyszáz évre tekint vissza, mondta, történelemkönyvként is forgatható. Ez mér a harmadik évkönyv, amely Tódor Albert gondozásában megjelent. /Papp Gy. Attila: Évkönyvben a történelem. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 23./

Arany János szülővárosának, Nagyszalontának egyik vonzereje a neves szülött emlékére a Csonka toronyban kialakított múzeum. Zuh Imre múzeumigazgató szerint az intézmény látogatottságának jót tett az uniós csatlakozás. Az igazgató idén már hatvanhat csoportnak tartott rendhagyó irodalomórát, és bőven akadt egyéni látogató is. /Fried Noémi Lujza: Későn és korán érkezőknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Hagyományos Arany János-napokra várják az érdeklődőket október 24–25-én Szilágynagyfaluba. Október 24-én a református templomban, igét hirdet Kurta Tőtős Szabolcs dobrai lelkipásztor. Ezt követően Csepei Mária magyartanár Kazinczy, a nyelvújító című előadása hangzik el, majd megkoszorúzzák Arany János mellszobrát. Délután kezdődik az iskolások Arany és Kazinczy, a nyelvújítók című nyelvművelő vetélkedője. Szilágysági táncokat ad elő az Árvalányhaj és Ricsaj néptánccsoport. Az iskolások előadják Benedek Elek: Bedőné beszél című elbeszélésének színpadi változatát. Másnap elhangzik dr. Kozma Zsolt nyugalmazott teológiai professzor előadása Kálvin, a reformátor címmel, valamint Zuh Imre, a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatójának előadása Arany János és a kálvinista szemlélet címmel. /Szilágynagyfalu. Meghívó Arany-napokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Kétszáz Arany és Nagyszalonta-kalendárium
Biztosra vehető, hogy a 2017-es magyar kulturális élet „kétszáz Arany”, vagyis legnagyobb epikus költőnk születésének 200. évfordulója jegyében zajlik majd.
Különböző rendezvények már az épp elmúlt év utolsó hónapjaiban is igyekeztek korai hírnökként jelezni a márciusi nagy eseményt, tehát a lehető legtermészetesebb, hogy a költő szülővárosa, Nagyszalonta évente megjelenő kalendáriuma 2017-es kiadását is majdnem teljes egészében Arany János élete és életműve felidézésének szentelte a szerkesztő-kiadó Tódor Albert, tételesen el is mondva ezt a bevezetőben.
Az eddig megjelent Nagyszalonta-kalendáriumok hagyományát követve a hónapok napjait és névnapjait egy-egy költemény, az idei kiadványban pedig kizárólag Arany-versek szépítik. A Szalonta halhatatlan szülöttének életállomásait felelevenítő írások jó részét a város kulturális életével teljesen egybeforrott, a szó legnemesebb értelmében vett írástudó, Dánielisz Endre jegyzi, igyekezvén az életút talán kevéssé ismert epizódjaival is megismertetni az olvasót.
Ezt teszi a többi visszaemlékező is, Gyöngyösi László, Rozvány György, Zuh Imre, Debreceni István, Varga András, Sára Péter, Nagy Márton. Kozma Dezső irodalomtörténész Arany lírai költészetét foglalja össze, Fábián Imre hagyatékából Arany lehetséges rokonairól szóló írás szerepel a kalendáriumban, Borsi Balázs újságíró visszaemlékezik, hogy lett gyerekkorában sajátjává, „a mi kincsünk, Aranyunkká” a költő életműve, Rostás Szabolcs, a Krónika vezető szerkesztője megindokolja, újságíróként miért tartja megkerülhetetlennek Aranyt, Székely Ervin pedig A fülemile kapcsán eleveníti fel gyerekkori versélményét.
Nagyszalontához kötődő más évfordulós jeles személyiségekről – Bocskai Istvánról, Székely László műépítészről, Debreceni István lelkészről, Sinka István, Bihari Klára, Bonczos István, Sárközy Gerő írókról, Kiss István szobrászművészről, Bonczos Miklós jogászról is megemlékeznek. Korabeli helyi lapok írásai és egyéb közhasznú érdekességek színesítik az olvasnivalót, abban a reményben, hogy a most kezdődő évben is meglesz a kalendáriumolvasáshoz kellő külső-belső nyugalom, ahogy azt Arany János A haza sorsa című „mondacsában” is kívánja: „Küzdelem a létért, / De nem a jóllétért, / Nem hatalomért,/ Csak nyugalomért.”
Molnár Judit | Krónika (Kolozsvár)