"A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett karának első hivatalos sajtótájékoztatóját tartották júl. 9-én. Az egyetemnek otthont adó épületben megtartott tájékoztatón jelen voltak: dr. Lányi Szabolcs dékán, Győrfi Jenő, a bukaresti hadmérnöki akadémia tanára a csíkszeredai egyetem matematika-informatika szak tanszékvezetője, dr. Rostás Zoltán, a Bukaresti Tudományegyetem tanára, a csíkszeredai egyetem vidékfejlesztés tanszékének vezetője, dr. György Antal alapító tag, Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, valamint Süket Levente főtitkár. Dr. Lányi Szabolcs dékán az ősztől Csíkszeredában induló négy szakot ismertette /vidékfejlesztés-a vidék gazdaságtana és szociológiája, agrárközgazdász, könyvelés és gazdasági informatika valamint román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom szakok/. Október 1-jén Csíkszeredában indul az egyetemi tanév. Dr. Rostás Zoltán, a vidékfejlesztési szak tanszékvezetője elmondotta: olyan szakot szerettek volna indítani, amely a már működő egyetemeken nincs. Ez a szak teljesen új és Kelet-Európában sem túl gyakori. A professzor szerint egy vidék problémáit nem elég felismerni, hanem a felmerülő problémákat meg is kell oldani. A vidékfejlesztésben jártas szakemberekre nemcsak ebben a régióban, hanem egész Erdélyben szükség van. Berki Anna, a HTMH képviselője elmondotta: a magyar kormány anyagi és szakmai támogatást nyújt az induló EMTE számára. A négy lábon álló egyetemet Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda székhelyekkel majd egy egységes szálra lehet felépíteni, ami elsősorban az egyetemi szabályzatok szintjén fog megnyilvánulni. Dr. Lányi Szabolcs tájékoztatójában megfogalmazta, hogy a csíkszeredai negyven oktatói állásból tizennégyet legfelsőbb képzettséggel rendelkezők foglalnak el: hét professzor és hét docens tanár, tizenegyen már nevesítve vannak, akik vállalják is az oktatást Csíkszeredában. /Daczó Dénes: Egyre közelebb a rajthoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Az Itthon, fiatalon az RMDSZ-szel helyi és országos szinten együttműködni kívánó ifjúsági csoportok és szervezetek mozgalma. Országos romániai magyar ifjúsági konföderációként jelennek majd meg, tájékoztatott Benedek Árpád Csaba, az egyik szervező. Minden létező, és velük kapcsolatot kereső szervezettel, csoportosulással egyeztetnek. Abban segítenek majd, hogy a főleg vidéken és szórványban élő magyar fiatalok rájöjjenek, hogyan aknázzák ki az itthonmaradás lehetőségeit. Az Itthon, fiatalon fel szeretné venni a kapcsolatot a román ifjúsági szervezetekkel, mert nem jó, ha a magyar ifjúság külön entitásként jelenik meg Romániában. "Mi is része vagyunk az ország ifjúsági stratégiájának, akkor pedig megoldásokat kell javasolnunk az Ifjúsági és Sportminisztériumnak." Az Itthon, fiatalon most készíti munkaanyagát. Szívesen veszik, ha ebbe besegítenek a romániai magyar civil szervezetek és az RMDSZ. A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ és az Itthon, fiatalon mozgalom a személyes konfliktusokat igyekszik a jövőben kiszorítani és mellőzni a romániai magyar közéletből. A MIT több országos szervezetet tömörít, az Itthon, fiatalon a helyi szervezetre épít. A két szervezet között konfrontációra a pénz ad okot. "Kívülálló ezt úgy érzékeli, hogy folyik a marakodás a csontért." /Oláh István: Itt nincs civakodás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"A Magyar Reformátusok Világszövetsége júl. 4-6. között, Nagyvárad-Félixfürdőn tartott jubileumi közgyűléséről nyilatkozatot adott ki. A tisztújítás során az elnöki tisztségbe másodszorra is Tőkés László királyhágómelléki püspököt választották meg, az új főtitkár Takaró Mihály dunamelléki főgondnok, az új jegyző pedig dr. Hermán M. János, a Királyhágómelléki Egyházkerület előadótanácsosa lett. A közgyűlés indítványozta, hogy az Egyetemes Zsinattal közösen hozzanak létre egy külügyi és ökumenikus bizottságot nemzetközi kapcsolataik intézményes kiépítése céljából. A közgyűlés visszautasította azokat, a IV. Magyar Világtalálkozót és - általában - az MRVSZ-t érő, bel- és külföldről származó gyanúsítgatásokat és vádakat, melyek Krisztus evangéliumának és a nemzet szolgálatának ügyét egymással szembe akarják állítani. - Az MRVSZ teljes támogatásáról biztosítja a státustörvényt. Kiemelt fontosságú feladat a kommunizmus idején elsorvasztott és az utóbbi évtizedben újraalakult magyar református iskolarendszer továbbfejlesztése, külön hangsúlyt fektetve a felsőoktatási tanintézetek támogatására (Károli Gáspár Református Egyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Kálvin János Teológiai Akadémia stb.). /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13"

"Adrian Nastase miniszterelnök üdvözölte, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága olyan módosító javaslatot fogadott el a készülő magyar országjelentéshez, amely megbízná a külügyi bizottságot: vizsgálja meg, hogy a magyar státustörvény összeegyeztethető-e az EU jogszabályaival, a tagállamok közötti jószomszédság és együttműködés elveivel. - Az etnikai alapon történő szociális és gazdasági diszkrimináció formái csak idegességet és elégedetlenséget okoznak - mondotta a kormányfő. Liviu Maior szenátor, a parlament európai integrációs bizottságának elnöke nagyon fontosnak nevezte a készülő magyar országjelentéshez fűzött módosító javaslat elfogadását, mivel véleménye szerint ez arra kötelezi az Európai Parlament külügyi bizottságát, és az EU "kormányának" tekintett Európai Bizottságot is, hogy fogalmazza meg álláspontját a magyar státustörvényről. A szenátor elismerte: "lehetséges, hogy a státustörvény megfelel" Magyarország és az Európai Unió megállapodásának, de szerinte nem törvényes, mert megsérti a román-magyar alapszerződést, és a diszkriminációt tiltó európai konvenciót, amelyet belefoglaltak a Nizzai Szerződésbe is. Maior szerint a román-magyar külügyminiszteri tárgyalások akkor járnának jó eredménnyel, ha a magyar fél elfogadná Adrian Nastase román miniszterelnök javaslatát: a státustörvényt függesszék fel addig, amíg Magyarország be nem lép az Európai Unióba. /Csak Magyarország EU-integrációja után alkalmazzák a státustörvényt! - indítványozza Bukarest a ma kezdődő román-magyar külügyi találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Néhány hete újította fel a bukaresti és a kijevi diplomácia a máig rendezetlen tengeri határvonalról szóló tárgyalásokat. A felek elsősorban a Kígyó-sziget és térsége hovatartozását vitatják. A lakatlan földterületnek stratégiai jelentősége van, illetve a Crimean Petroleum nevű ukrán-brit vegyesvállalat kutatói kiaknázásra alkalmas mennyiségű kőolajat és földgázt találtak a sziget közelében. A román külügyminisztérium közleményében azzal vádolta Ukrajnát, hogy megsértette azt a kétoldalú megállapodást, amely szerint a tengeri határrendezési tárgyalások idején a felek nem folytatnak kitermelést a vitatott térségben. A román külügy szóbeli jegyzékben felszólította a kijevi hatóságokat, hogy késedelem nélkül állíttassák le a próbafúrásokat, és tájékoztassák Bukarestet a történtekről. /Román-ukrán tengeri határvita. Olaj a Kígyó-sziget környékén. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./"

"Az RMDSZ azt javasolja, hogy töröljék az alkotmányból az "egységes nemzetállam" meghatározást, illetve teremtsék meg több államnyelv elismerésének a lehetőségét - nyilatkozta a Mediafaxnak Szabó Károly Szatmár megyei szenátor. Elképzelhetetlen, hogy csakis a románt ismerjék el hivatalos nyelvnek egy olyan országban, ahol törvény írja elő a közigazgatásban való anyanyelvhasználatot bizonyos településeken. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor emlékeztetett: az RMDSZ az alkotmánnyal kapcsolatos fenntartásait már ennek elfogadása pillanatában, 1991-ben megfogalmazta, amikor ellene szavazott. Egyre időszerűbbé válik a módosítás, természetes tehát az, hogy az RMDSZ újrafogalmazza tíz évvel ezelőtti kritikai észrevételeit. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Töröljék az Alkotmányból az "egységes nemzetállam"-ot - javasolja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Júl. 12-én Gheorghe Funar polgármester önként ment el rendőrségi kihallgatásra. Újságíróknak nyilatkozva Funar elmondta: a kihallgatás időpontját több ízben egyeztetni kellett. A polgármestert a jún. 21-én szervezett úgynevezett kortárs művészeti kiállítás ügyében hallgatták ki. Mint ismeretes, Funar költségvetés helyett marhacsontokat tett a tanácsosok asztalára. A közegészségügyi igazgatóság vizsgálatai szerint a csontok fertőzőek voltak és a tanácsosok megbetegedéséhez vezethettek volna. /K. O.: Újból kihallgatták a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Október 1-jén megkezdődhet a képzés az Erdélyi Magyar Tudományegyetem - hivatalos nevén: Sapientia Egyetem - hét vagy kilenc, esetleg tíz karán. Azért a feltételes mód, mert Romániában szokás szerint mindig minden bizonytalan, változhatnak kész tényként vélt dolgok, ígéretek. Az elfogadott és elfogadásra váró egyetemi karok végleges működési engedélyét 2007-ben adhatják meg, a Sapientia egésze pedig 2010 körül szerezhet tényleges egyetemi jogállást. Július 23-án összesen hét szakon lesz felvételi vizsga. Háromféle ösztöndíjat biztosítanak: szociális, tanulmányi és érdemösztöndíj. Az ösztöndíjalap negyven százalékát a szociálisra fordítják. A tandíj évi 200 dollár, az egyetem fenntartása szempontjából elenyésző a befolyó összeg. A több mint 300 leendő diák számára létesített hét kar (szak) biztató kezdés, de csak kis hányada a majdani Sapientia Egyetemnek. A magyar kormány és az Országgyűlés által elfogadott költségvetési támogatási rendszer /évi kétmilliárd forint/ nélkül lehetetlen lett volna ilyen nagy dimenziójú erdélyi magyar magánegyetem létesítése. Az anyaország másfél év alatt pótolta azt, amit a román állam nem volt hajlandó megadni tizenegy és fél év alatt, az 1990 előtti 30 évről nem is beszélve. A Sapientia esetében is megjelenhet még a magyar-román kétnyelvűség kötelezettsége, sőt, a Sapientia ideiglenes működését szavatoló határozat szövegében is van egy olyan ravasz megfogalmazás, miszerint bizonyos karok tannyelvét "az igények szerint" állapítják meg. Erdélyi magyar részről felmerült az az igény, hogy távlatilag a román állam is támogassa anyagilag a költségvetésből - a Sapientia magánegyetemet, a kétmilliós lélekszámú romániai magyarság már csak adófizetői mivoltából is jogosult lenne erre. A kolozsvári BBTE vezetői nem tagadják, hogy számukra konkurenciát jelent a Sapientia, ezért várható, hogy a BBTE szenátusa tesz néhány kedvező, ösztönző lépést a magyar tannyelvű oktatás kiszélesítésére. - A Sapientia Alapítvány megvásárolta a csíkszeredai Hargita szállót, ez lesz a csíkszeredai fakultás székhelye, oktatási központja. Marosvásárhelyen bérelt helyiségekben kezdődik az oktatás, amíg megépül a saját egyetemi központ. Kolozsváron a Sapientia Alapítvány megvásárolta a Bocskai István fejedelem egykori házát, itt lesz a Sapientia Egyetem központi székhelye, rektori hivatala. /Botos László: Kaput nyit az erdélyi magyar egyetem. Anyaországi ajándék. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"A sajtón keresztül támadják a román és a szlovák politikusok a magyar státustörvényt, közben mindkét országnak van hasonló törvénye. Több mint négy éve, 1997. július 5-én lépett életbe Szlovákiában a "külföldi állampolgárságú szlovákokról" szóló törvény. Ez a rendelkezés szabályozza a világ szlováksága azon részének jogait és kötelezettségeit az anyaország területén, akiknek nincs szlovák állampolgárságuk. "Külföldi szlovák" az, aki szlovák nemzetiségű vagy a szlovák etnikumhoz tartozik. Ez legalább passzív nyelvismeretet és a szlovák kultúrában való tájékozottságot jelent. Aki a kedvezményeket biztosító igazolványt szeretné kiváltani, három nemzedékre visszamenőleg iratokkal kell bizonyítania, hogy ősei szlovákok voltak. Ha nem tud hivatalos papírokat bemutatni, akkor más módon kell bizonyítania szlovákságát. A szlovák státustörvény alapján a nem szlovák nemzetiségű családtagok nem kaphatják meg a szlovák igazolványt. A szlovák állam által kiállított okirat csak a személyi igazolvánnyal együtt érvényes. Ha egy "külföldi szlovák" az anyaországát szeretné felkeresni, igazolványa segítségével vízummentesen lépheti át a határt. Ha Szlovákiában tartózkodik, bármelyik iskolában tanulhat, munkát vállalhat, lényegében időkorlátozás nélkül, sőt adókedvezményben is részesülhet, ingatlanvásárlásra is jogosult. Szlovákia területén 50 százalékos kedvezménnyel utazhat autóbuszon és vasúton. Ha elmúlt 70 éves, mindezt ingyen teheti. A "külföldi szlovákok" a törvény értelmében illetéket sem kötelesek fizetni. Akinek igazolványa van, és minden törvényi feltételnek megfelel, kérheti a szlovák állampolgárságot. Az igazolvány viszonylag könnyen felcserélhető szlovák útlevélre és személyi igazolványra. - A román státustörvény 1998 nyarán született meg. A "nagyvilág román közösségeinek támogatásáról" szóló törvény 11 szakaszból áll. A szlovák törvénytől eltérően a román állam nem egyéneknek nyújt kedvezményt, hanem elsősorban a határain túl élő román közösségeket támogatja. Erre minden évben külön pénzösszeget biztosítanak az állami költségvetésből. A törvény értelmében a román tannyelvű oktatás, a kulturális-művészeti és ifjúsági események, valamint a civil társaságok által szervezett, nevelést szolgáló tanfolyamok kaphatnak támogatást. Rendkívüli helyzetekben - egyéni elbírálás alapján - az egészségügyi ellátás költségeit is megtérítik. A szlovák törvényhez hasonlóan a román státustörvény is bevonja a minisztériumokat a törvény végrehajtásába. Sőt a nagyvilág román közösségeinek támogatását célzó minisztériumközi tanács létrehozását is előírja. A miniszterelnök alá rendelt több minisztérium munkatársaiból álló testület véleményt mond a támogatást kérő szervezetek beadványairól, de döntési jogköre nincs. A törvény ötödik szakasza az Eudoxiu Hurmuzachi Központ felállításáról szól. A XIX. századi román kulturális és politikai élet legbefolyásosabb alakjáról elnevezett központ létrehozását 1998-ban a román kormány kétmilliárd lejjel támogatta. A kulturális intézet feladatai közé tartozik a határokon túl élő román fiatalok számára felkészítő tanfolyamok szervezése, hogy felvételt nyerhessenek bármilyen fokú romániai oktatási intézménybe. Akik a központ segítségével kapcsolódnak be a román oktatásba, tanulmányi ösztöndíjat és ingyenes kollégiumi elhelyezést is kaphatnak. /Státustörvény szlovák és román módra. Nemzettestvérek támogatása. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"A magyar-román kormányközi vegyes bizottság keretében alakult kisebbségügyi együttműködési szakbizottság 1998 októbere óta érdemi munkát nem tudott végezni, és nem a magyar fél hibájából - jelentette ki Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a szakbizottság társelnöke júl. 13-án, Bukarestben az MTI-nek adott nyilatkozatában. - Bár a bizottság tényleges működéséről nem beszélhetünk, a román társelnök idén febr. 21-én megfogalmazott kérésére márc. 2-án megküldtem a státustörvény tervezetének szövegét román partneremnek, Vasile Ionescu államtitkárnak, aki ezt követően többet erre a kérdésre nem tért vissza - hangsúlyozta Szabó Tibor, magyar társelnök elmondta, hogy az 1997. október 9-én tartott alakuló ülés csupán arra adott alkalmat, hogy áttekintsék a romániai magyar, illetve a magyarországi román kisebbségek helyzetével kapcsolatos aktuális kérdéseket. Ennek nyomán második, 1998. okt. 13-án tartott ülésén a szakbizottság 21 pontban fogalmazta meg ajánlásait. Ebből 7 ajánlás a magyar, 12 a román, kettő pedig mind a két kormánynak szólt. - A magyar kormány két hónappal később jóváhagyta az ajánlásokat, a román kormány viszont mind a mai napig nem tette ezt meg - szögezte le Szabó Tibor. A román külügyminisztérium 1999. márciusában jelezte: a román fél nem tudja felvállalni az ajánlások tartalmát, tartalmi és formai kifogásai miatt azokat újra kívánja tárgyalni. 1999. Júl. 30-án a szakbizottság harmadik, Bukarestben tartott ülésén formális konzultáció történt, a lényegi pontok helyett arról folyt vita, hogy tehet-e a szakbizottság ajánlásokat a kormányoknak. - A román fél ugyan nem vitatta, hogy az ajánlások a két nemzeti kisebbség időszerű elvárásait és igényeit fogalmazzák meg, de azok teljesítésére, megvalósíthatóságára érdemi választ nem adott. A tavaly decemberben hatalomra került új román kormány képviselői idén februárban egyetértettek a szakbizottság munkájának mihamarabbi újjáélesztésével. Az ajánlások romániai státusának bizonytalanságát elsősorban a román fél belső kommunikációs problémáira vezették vissza. Az azóta eltelt időben csak annyi történt, hogy a magyar fél a megadott határidő előtt, a román fél pedig majd két hónapos késéssel elkészítette saját értékelését az ajánlások végrehajtásának helyzetéről. A kapcsolatfelvétel a szakbizottság titkárainak szintjén nem történhetett meg, mivel román részről a korábbi ígéret ellenére mostanáig nem neveztek ki titkárt - fejezte be a szakbizottság eddigi közös munkájának összefoglalását Szabó Tibor. /MTI, júl. 13./"

"Júl. 13-án kezdi meg a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a költözést abba az irodába, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának csángóalapjából vásárolt Bákóban /egy tömbház háromszobás földszinti lakása/. Bartha András, a szövetség elnöke elmondta, az iroda korábban bérelt lakásban működött, az új székházat azonban sikerült megvásárolni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által elkülönített tavalyi csángókeretből. Ugyanabból a forrásból Forrófalván már megvásároltak egy telket, amelyre tájház épül, és folyamatban van egy pusztinai telek megvásárlása is hasonló céllal. "Ezekben a falvakban lesznek hát olyan központjaink, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok." "Itt programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - fogalmazott Bartha András. - De ezek az épületek arra is alkalmasak lesznek, hogy gyűléseket tartsanak bennük a helyi közösségek, hogy elszállásolják a csángó falvakba érkező vendégeket. Az idei keretből Somoskán és Rekecsinben vásárolnak telket, hogy tájházat építsenek ezekben a falvakban is. A pénzügyek lebonyolításával megbízott EMKE elnöke, Kötő József örvendetesnek tartotta, hogy a magyar állam évi 100 millió forintot képes elkülöníteni a csángók számára. "Úgy néz ki, végre nem önjelölt próféták mentegetik a csángókat, hanem átgondolt, szakszerű, egységes stratégia kezd kialakulni" - jegyezte meg Kötő József, az EMKE elnöke. /Gazda Árpád: Költözik a csángószövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./"

" Júl. 4-8. között 18. alkalommal rendezték meg a csíkszeredai Régizene Fesztivált. Több ízben elhangzott, hogy a fesztivál szervezésében nagyobb részt kellene vállalnia a megyeszékhelynek. Váli József, a Régizene Fesztivál főszervezője kiemelte, hogy a fesztivál a város identitását is valahol meghatározza. A Régizene Fesztivál már nevében is hordozza a Csíkszereda szót. Nagy meglepetést okozott a művészeknek és a közönségnek a Harmónia Kórus, a csíkszeredai Régizene Együttes fellépése. Új színfoltot jelentett a brassói oboaegyüttes, a remetei gyerekek, az udvarhelyiek, és a Jánosi Együttes szereplése is. A koncertező együttesek honorárium nélkül léptek fel. /Szatmári László: Csíkszeredai Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./"

"Tíz év krónikája kis füzetbe foglalva - ez a hagyományos nyár eleji véndiáktalálkozók eredménye a Szatmárnémetiben levő Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. A szervezőbizottság, dolgozik a júl. 14-i, jubileumi rendezvény előkészítésén. Hat zászlóval vonulnak majd be a díszmagyarban pompázó lányok és bocskaiba öltözött fiúk: a Véndiák- és a Millenniumi zászló; a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a református és a katolikus gimnáziumok, valamint a Cserkész Szövetség zászlói - e zászlók felszalagozása sem lesz mindennapi esemény. E napon találkoznak az ötven évvel ezelőtt végzettek és erre a napra időzítette véndiáktalálkozóját más évfolyamok végzős osztálya is. /(benedek): Szatmárnémeti, 2001. július 14. Véndiáktalálkozó - tizedik, jubileumi rendezvény. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./"

"Hetedik alkalommal szervezett alkotótábort a Maros megyei MADISZ, idén a Megyei Ifjúsági- és Sportigazgatósággal közösen. Szovátán, az egyhetes rendezvényen 19 marosvásárhelyi, temesvári, székelyudvarhelyi és szabadkai fiatal alkotó bizonyította tehetségét. /Simon Virág: VII. Nemzetközi Alkotótábor Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./"

"Talán a magyar tárgyalási készség egyértelmű kimutatása az egyetlen hozadéka Martonyi János magyar külügyminiszter júl. 13-i romániai megbeszéléseinek. Nem kár-e a drága miniszteri időért, a fáradságért, az útiköltségért? Szükséges-e az olyan tárgyalás, amelyiken a felek nem tesznek egyebet, mint elismétlik korábbi álláspontjukat? Az alkalmazás többéves felfüggesztésére vonatkozó román kérés a törvény megváltoztatását jelenti. Snagov - ahol 45 évvel ezelőtt Nagy Imre miniszterelnök és társai élvezték a román "vendégszeretetet" - nem produkált újdonságot. A felek ugyanúgy elbeszéltek egymás mellett, mint 1956. november 22-én Nagy Imre és a hozzá látogató Valter Roman és Emil Bodnaras. /Gazda Árpád: Snagov szelleme. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"Nem lehet megállítani Románia Európai Unióba és NATO-ba való felvételének folyamatát, az Európai Parlament külügyi bizottsága támogatni fogja a román vezetés erőfeszítéseit - nyilatkozta Emma Nicholson, a Romániáról jelentést tévő külügyi biztos. Emma Nicholson részt vett a romániai gyermekek problémáival foglalkozó csoport megbeszélésén. A kormány a gyermekvédelemért számos lépést tett, kötelezettséget vállalt, hogy fedezi a HIV-fertőzöttek kezelésének teljes költségét - ennek köszönhetően a közeljövőben 6894 gyermeket és 1797 AIDS-beteg felnőttet kezelhetnek. /Emma Nicholson támogatja Románia EU-csatlakozását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Razvan Theodorescu művelődési és egyházügyi miniszter legutóbbi aradi látogatása alkalmával szóba került a Szabadság-emlékmű sorsa, amely az aradi tizenhárom tábornok kivégzésének 150. évfordulója alkalmából két éve került ki hosszú várfogságából, s azóta a minorita rendház udvarán, rács mögött, elemeire bontva várja, hogy ismét köztéri szoborként díszítse a szabadságharc vértanúinak városát. A miniszter úgy fogalmazott, hogy véget kell vetni a műemlékek üldözésének, rombolásának és megcsúfolásának. Hangsúlyozta: "ez a történelem, ez a szobor pedig a városé", amit nem kell máshova szállítani. Román részről ugyanis korábban többször elhangzott, hogy a Szabadság-emlékművet "a magyarok vigyék magukkal Magyarországra". A miniszter javasolta, hogy a Szabadság-szobor ellensúlyozására az 1918-as egyesülésre emlékező román szoborcsoportot emeljenek Aradon. Az 1999 júliusában Orbán Viktor magyar és Radu Vasile akkori román miniszterelnök marosvásárhelyi találkozóján született elvi egyetértés, hogy Aradon megbékélési emlékparkot létesítenek, s ide kerüljön az emlékmű, a mai napig nem valósult meg. - A szoborcsoport felújítási munkálatánál magyar támogatásra számítanak. /Véget kell vetni a műemlékek megcsúfolásának. Razvan Theodorescu a Szabadság-emlékműről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Lemondott megyei önkormányzati tisztségéről Kolumbán Gábor, aki a gazdasági pénzügyi bizottság elnöki tisztségét töltötte be. Kolumbán 1996-2000 közötti időszakban Hargita megyében a megyei önkormányzat elnöke volt. /(Daczó Dénes): Lemondott Kolumbán Gábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"Egy 1998-99-ben elvégzett, Erdélyt átfogó empirikus kutatás alkalmából tapasztalta Szakáts Mara nagyváradi szociológus, hogy az erdélyi magyar közvélemény az emigrációt már nem utasította el olyan indulatosan, mint közvetlenül a romániai változást követő években, de a nemzetiségi közösséget elhagyók erkölcsi elítélésének hagyománya ugyanakkor továbbra is jelen van. Szakáts kutatása szerint Erdélyben egyre inkább egy új modus vivendi alakul ki az elmentek - de azóta gyakran hazajárók - és az itthon maradottak között. Arra vonatkozóan, hogy van-e Erdélyben olyan elvárás, hogy a hazalátogató kivándoroltak valamilyen módon segítsék az otthoni magyar közösséget, a válaszolók relatív többsége (40 %) úgy vélte, ez nem várható el. Harmincöt százalék viszont /főleg az értelmiségiek/ elvárná a folyamatos segítségadást. A többség (58 %) úgy véli, az eltávozottak leginkább azért segítenek időnként az otthoniaknak, hogy saját fontosságukat fitogtathassák. - A kivándoroltak hazalátogatásaik alkalmával gyakorta részt kívánnak venni az erdélyi magyar közéletben. A válaszolók többsége (59 %) ezt elfogadhatónak ítéli meg, ellenben 36 százalék szerint ez a jelenlét a közösség szempontjából elfogadhatatlan. Erdélyben majdnem egységesen (90 %) azon a véleményen vannak, hogy a kinti magyar szervezetekkel az erdélyi magyarok hivatalos intézményeinek kellene kapcsolatokat teremteni. Egységesek abban, hogy a hivatalos kapcsolatok kétirányúak legyenek. Székelyföldre inkább jellemző a patriarchális, szoros személyközi kapcsolatokban való élés. Ezt az egymásrautaltságot, a kölcsönösséget felismerik Erdélyben, számolnak is vele, mint lehetőséggel, de azt nem fogadják el, hogy az itthoni közösség problémáiról a kívülállók is teljes értékűnek szánt értelmezést fogalmaznak meg. /Szakáts Mara: Együtt vagyunk? = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"Júl. 14-én zárul a bonchidai Bánffy-kastélyban működő szakmunkásképző tanfolyam első szakasza, mely során az ország különböző részeiből érkező 19 ács, kőműves és kőfaragó és 20 műemlékvédelmi szakmérnök hallgató vett részt. A tanfolyam szervezői a Transylvania Trust Alapítvány és az angliai Történeti Épület Felújítási Intézet (Institute of Historic Building Conservation - IHBC) valamint a Művelődési és Kultusz Minisztérium, a kolozsvári Műszaki Egyetem, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Bonchida önkormányzata, valamint az English Heritage, az Oxford Brookes Egyetem, a British Council, Dél Shropshire és Herefordshire önkormányzata, illetve Nagy-Britannia bukaresti nagykövetsége. /Makay Dorottya: Sikerrel zárul a bonchidai szakmunkásképzés első szakasza. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"A Holt-Tisza és az alföldi tanyavilág által ihletett képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítás júl. 12-én a Lakitelki Népfőiskolán. A tárlaton a közönség olyan festményeket, rajzokat, grafikákat láthat, amelyek az elmúlt két hétben Lakitelken születtek, a Kárpát-medencében élő képzőművészek alkotótáborában. A budapesti székhelyű Művészetbarátok Egyesülete szervezésében immár hetedszer megrendezett művészeti műhely munkájában az idén hat magyarországi, négy kárpátaljai és egy vajdasági művész vett részt. A hagyományokhoz híven valamennyien egy-egy képet ajándékoznak az őket díjtalanul vendégül látó népfőiskolának, s a tábor zárásaként közös kiállításon mutatkoznak be. /Kárpát-medencei képzőművészek kiállítása Lakitelken. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Hiánypótló kiadvány látott napvilágot a Szatmárnémeti Identitas Alapítvány támogatásával: Jékelné Pándi Zsuzsa Magyar viselet címmel kis magyar ruhatörténet. A szerző, aki a 90-es évek után egyik kezdeményezője volt annak, hogy a magyaros viseletet felelevenítsék Szatmárnémetiben is, a képanyagot úgy válogatta össze, hogy azok között a szatmárnémetiek egykori ismerősöket is láthatnak- magyar ruhában. Nem véletlen, hogy ünnepélyes alkalmakkor egyre több férfin lehet bocskait látni, hogy végzős diákok ballagnak zsinóros ruhában, lányok konfirmálnak hófehér díszmagyarban, pártás, magyar ruhás ifjú párok állnak az Úr asztala elé esküvőjükön és már gyermekeket is látni zsinóros magyar ruhában. /(benedek) [Benedek Ildikó]: Magyar ruhák évszázadok homályából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./"

"Júl. 15 és 22 között immár negyedik alkalommal szervezi meg a Duna Televízió - a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziummal közösen - 14-17 év közötti anyaországi és határon túli magyarok számára anyanyelvi táborát a Mátraalján található faluban, Szurdokpüspökiben. A táborozás célja, hogy a diákok megismerkedhessenek a világ különböző tájain élő magyar fiatalokkal, bepillantást nyerjenek egymás életébe és szokásaiba. A 150 résztvevő többségét határon túli diákok adják. A legtöbben Erdélyből érkeznek, de számosan képviseltetik magukat Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, a nyugati országokból és az anyaországból is. Tíz csángó Moldvából érkezett az anyaországba. /Szentkirályi István: Anyanyelvápoló tábor Szurdokpüspökiben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"A Magyar Csodaszarvas Egyesület meghívására a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) három tagja - Kereskényi Gábor, Polner Zoltán, Uglár Zsolt - látogatott el Budapestre. A találkozón a magyar politikai pártok képviselői tartottak a határon túl élő kisebbségek sorsát is érintő előadásokat, de a négynapos összejövetelen az Illyés Közalapítvány vezetősége, történészek és a chicagói magyarok közösségének tagjai is felszólaltak. Az előadások középpontjában a státustörvény kérdése szerepelt. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke megindokolta a szervezetük által elosztott támogatási pénzek igazságosságát, és nemzetstratégiai előadásokat is hallgathattak a megjelentek. Raffay Ernő történész a trianoni döntésről és annak következményeiről tartott eszmefuttatást, a történelmi előadások között az 1956-os forradalom elemzése is szerepelt. Ughy Attila, a Fiatal Demokraták (FIDESZ-MPP) és Balczó András, a Magyar Igazság és Élet (MIÉP) pártjának politikusai a magyar státustörvényt mutatták be nagy vonalakban. A találkozón az eddiginél jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni más határon túli ifjúsági szervezetekkel. A budapesti találkozón a Délvidéki Magyarok Közössége, a Kanizsai Ifjúsági Kerekasztal, a pozsonyi Corvin Mátyás Társaság, a zentai Anonymus Ifjúsági Egyesület és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Szövetsége ifjúsági tagozata is jelen volt. /Státustörvény, pályázati pénzek, nemzetstratégia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./"

"A tizedik alkalommal /júl. 14-én/ megrendezett szatmárnémeti véndiáktalálkozó ezúttal is színvonalasra kerekedett. A Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség lelkes csapata idén is kitett magáért, A jubileumát is ünneplő rendezvényen megjelent Tempfli József római katolikus püspök illetve Tőkés László, református püspök is. A Bocskai Szövetség évi díjkiosztó ünnepségére a Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarán első ízben került sor. Az eseményre a korábbi díjazottak is eljöttek. Ünnepi beszédében a szövetség alapítójáról, Ligeti L. Zoltánról is megemlékezett Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatónője. /(Dancs Artur): Találkozó kivilágos kivirradtig... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Jól sikerült a X. véndiáktalálkozó. Grebur Miklós, a Véndiákszövetség elnöke nyitotta meg a találkozót. Tőkés László püspök az itthon maradást hangsúlyozta. Oktatásunk exportra termel - mondta, és ez nagyon veszélyes. A vendégek megtekintették a Muhi Sándor igazgató válogatásában kiállított tíz év találkozóinak fényképes és írott dokumentumait. Felemelő érzés volt a jeles napra összegyűlt 10-20-30-40 éves találkozóikat ünneplő osztályok és a legidősebb, 50 éve végzett egykori diákok bevonulása. Megkoszorúzták az elhunyt tanárok és diákok emlékét idéző márványtáblát, ahol sorfalat álltak a zászlót hozó, díszmagyarba öltözött fiúk és lányok. /Benedek Ildikó: Véndiáktalálkozó - Szatmárnémeti 2001. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./"

"Futásfalva több mint háromszáz katolikust számláló önálló egyházközség Kovászna megyében. Az 1993 óta megszervezett Sarlós Boldogasszony-napi (júl. 2.) búcsúja révén évente immár ezrek fordulnak meg ott. A templom nagyméretű Mária-szobra látványa rendkívüli hatást gyakorolt. A csíksomlyói Istenanya mintájára készült "három könyök eredetileg az esztelneki ferencesek kolostorában volt. A háborús idők viszontagságai között a szobor eltűnt a nyilvánosság szeme elől. Bálint Lajos nyugalmazott érsek futásfalvi plébános korában (1962-1968) bukkant rá újra a parókia-épület padlásán, amelyet azon nyomban restauráltatott. /Jakab Gábor: Mária-búcsú Futásfalván. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 15./"

"Jún. 13-án a kaplonyi egyházközség búcsúnapját ülte a templom melletti szabad téren. A búcsús szentmisén megjelent tíz ferences, élükön fr. Páll Leó provinciálissal, aki köszönetet mondott Kaplony népének a ferenceseknek 1951-től 15 éven át nyújtott támogatásért. 1951. aug. 20-án, az erdélyi Szent István Rendtartomány védőszentjének napján az összes erdélyi ferencest Máriaradnára deportálták. A radnai tábor kilenc hónapig tartott, utána folytatódott a deportálás. A hatóságok három helységet: Dést, Esztelneket és Kőrösbányát jelölték meg a ferencesek kényszerlakhelyéül. Az 1951-es deportálásra a ferencesek három helyen emlékeztek: a Nagykároly melletti Kaplony községben, Máriaradnán és Csíksomlyón, azoknak az egyházmegyéknek a területén, ahol a ferencesek működnek. A ferencesek összeszedése rövid idő alatt ment végbe. Éppen a legszükségesebb ruhaneműt, ágyneműt csomagolhatták össze. Élelemről alig gondoskodhattak. 122 ember zsúfolódott össze Máriaradnán. Ekkor mozdultak meg a ferencesek ügyében az emberek. Gyűjtési akciókat szerveztek, a begyűlt élelmet elszállították Máriaradnára, majd később a másik három kényszerlakhelyül kijelölt helyre. A kaplonyi és szatmári hívek ebben a gyűjtési és szállítási akcióban külön is kitűntek. Csíksomlyón augusztus 11-én emlékeznek meg másodszor a ferencesek az elhurcoltatásról. Ide várják a rendtartomány minden tagját, hogy közösen köszönjék meg azt a nagy kegyelmet, hogy a provincia átvészelte a megpróbáltatások nehéz esztendeit. A harmadik megemlékezés Máriaradnán lesz, augusztus 20-án. Ötven év alatt megritkultak a sorok, a 122 ferencesből kevesen érték meg az 50. évi megemlékezést. /Fr. Pap Leonárd: A ferencesek deportálása 1951-ben. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 15./"

"Ősszel találkozóra kerül sor a magyar, illetve a román közlekedési, valamint a környezetvédelmi miniszterek között. Egyebek között erről volt szó a két ország infrastrukturális, közlekedési, vízügyi és környezetvédelmi szakbizottságának júl. 12-i budapesti ülésén. A delegációk szükségesnek tartották az 1986-os kétoldalú határvízi egyezmény felülvizsgálatát s a megújításáról megkezdett tárgyalások őszi folytatását. Az árvízvédelmi együttműködés érdekében mindkét fél nagy hangsúlyt helyez a közös programok kidolgozására, megvalósítására. Magyar kezdeményezésre Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia részvételével július 19-e és 20-a között Debrecenben tekintik át a program megvalósításának helyzetét. /Magyar-román egyeztetés közlekedési és környezetvédelmi kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői 2000 februárjában, Kolozsváron létrehozták a Sapientia Alapítványt, amelynek feladataként szabták meg az erdélyi magyar magánegyetem megteremtését. Az eltelt másfél év megvalósításairól adott számot dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az egyetem rektora. A magyar kormánynak, az országgyűlésnek az a döntése, hogy 2 milliárd forinttal támogatja az erdélyi magyar egyetem létrehozását, kimozdította az ügyet a holtpontról. Az EMTE az erdélyi magyarság demográfiai, gazdasági és kulturális tagoltságához igazodva, egységes szervezetben, de több lábon álló, rugalmas intézményrendszerben fog működni. A Sapientia Alapítvány 11 szak beindításához szükséges akkreditációs csomagot terjesztett elő, ebből 7-et hagytak jóvá. Az egyetem több helyszínen, Nagyváradon, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működne. A Sapientia Alapítvány felvállalta a Nagyváradon a Partium Keresztény Egyetem néven működő felsőfokú oktatási intézmény fenntartását és fejlesztését. A Partium Keresztény Egyetem hosszabb távon integrálódni fog az EMTE-be. A másik oktatási helyszín Csíkszereda, mert Székelyföldnek szüksége van egy olyan oktatási központra, amely a székely társadalom szellemi felemelkedését biztosítja. Úgy döntöttek, hogy a meglévő távoktatási rendszereket ide letelepítik. Marosvásárhely esete más: régi egyetemi város, itt működik az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Színművészeti Akadémia és a Petru Maior Egyetem, valamint a Dimitrie Cantemir magánegyetem. Az első kettőn magyar nyelvű oktatás is folyik. Marosvásárhelyen a magyar nyelvű műszaki oktatást kívánják kiépíteni. Emellett be szeretnék indítani a szociálpedagógiai szakot, amely jó alapot teremthet arra, hogy a későbbiek során létrehozzák a különböző pedagógiai fakultásokat is. Kolozsváron egyelőre nem szorgalmazták a szakok indulását. Egyike ezeknek a környezettudományi szak, amelynek akkreditációs iratcsomója már elkészült. Folyamatban van egy média és kommunikáció szak, valamint egy operaénekes és énektanári szak beindítása. Kolozsváron szeretnék létrehozni azokat a háttérintézményeket, amelyek nem csak a magyar, hanem az egész magyar nyelvű egyetemi oktatást szolgálják. Tervezik egy egyetemi könyvtár, valamint egy kollégium létrehozását. - Kolozsvárnak továbbra is meg kell maradnia az erdélyi magyarság szellemi központjának, és ezt a jellegét állandóan erősíteni kell. - Az eddig engedélyezett hét szakra 325 hallgatót vesznek fel, előzőleg ingyenes felkészítő tanfolyamokat indítanak. - Az erdélyi magyar társadalom hosszú évek óta tanárhiánnyal küszködik. Az EMTE társult- és vendégtanárokkal fog kezdeni. Hosszabb távon azonban doktori ösztöndíjprogram beindításával segítik a tanárok képzését. Ösztöndíjat azok a román állampolgárságú doktorandusok kaphatnak, akik szerződésben vállalják, hogy részt vesznek az EMTE keretében zajló oktatási tevékenységben. Jelenleg ötven doktori ösztöndíjasuk van. Az EMTE-n és általában a romániai magyar felsőoktatásban és kutatási intézetekben zajló tudományos, kutatói tevékenység színvonalának emelését szolgálja a kutatási ösztöndíjprogram is. Nem kell szembehelyezni egymással a BBTE-t, az önálló magyar állami és az egyházi magyar magánegyetemi oktatást. Tonk hangsúlyozta, hogy számára nem létezik külön állami és külön magán felsőfokú oktatás magyar nyelven. Számára egy magyar nyelvű egyetemi oktatás létezik, ezért egymást kiegészítve kell működniük. Dr. Tonk Sándor jelenleg a BBTE-n és a Protestáns Teológiai Intézetben tanít, kijelentette, hogy nem hagyja abba eddigi munkáját, továbbra is tanítani fog ezen a két helyen. /Papp Annamária: Megmarad az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvár-központúsága. Interjú dr. Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a helyenkénti rossz vizsgaeredményekre az első reagálások gyorsan, elhamarkodottan jöttek. Inkább arra kell koncentrálni, hogyan lehet azt orvosolni. Sem vádolni, sem felmenteni nem szabad egyoldalúan az anyanyelvű oktatást. A problémákat közösen lehet megoldani. Nem értett egyet azzal, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület válságról beszélt. Nem szabad pánikot kelteni. Erdélyben ma magyarul tanul kb. 200 ezer diák. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület követeli az RMDSZ által egykor kidolgozott, félmillió aláírással támogatott oktatási törvényjavaslatának parlamenti napirendre tűzését és elfogadását. Takács Csaba emlékeztetett: személyesen adta át annak idején, 1995-ben a törvénytervezet teljes anyagát a szenátus akkori titkárának. Amikor az RMDSZ kormányra lépett, e törvénykezdeményezést vette alapul. Takács szerint "majdnem teljes mértékben sikerült bevinni minden lényeges óhajunkat, feloldani az 1995-ben bevitt tiltásokat, korlátozásokat." Szerinte ha megadják egy tollvonással a magyar oktatási követeléseket, az egy tollvonással éppúgy elvehető. Amennyiben előterjesztenék ezt a törvényjavaslatot, többségi szavazással már bizottsági szinten elbukna. "Szerencsésebb dolog a meglévő rendelkezések adta lehetőségeket kiteljesíteni, amitől mi még messze állunk" - jelentette ki. /Cseke Gábor: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint. Sem vádolni, sem felmenteni az anyanyelvű oktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./"