Semjén: Borboly javaslata alapján született a lex Heineken
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden egyaránt cáfolta, hogy a kormány visszavonná a lex Heineken törvényjavaslatot. Semjén szerint Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének javaslatára jártak el.
A magyar kormány tagjai az atv.hu-nak nyilatkoztak, arra reagálva, hogy a Hvg.hu szerint a budapesti kormánypártok kihátrálnak Lázár és Semjén nagy vihart kavart javaslata mögül, amely tiltott önkényuralmi jelkép – a vörös csillag – használatára hivatkozva akár kétéves börtönbüntetéssel fenyegetné a Heineken forgalmazóját.
Semjén Zsolt kérdésre válaszolva leszögezte: nincs semmilyen indok arra, hogy a javaslatot visszavonják, az ugyanis erkölcsileg, politikailag és jogilag is védhető és helyes. A törvényjavaslatot bíráló ellenzéknek a miniszterelnök-helyettes azt ajánlotta megfontolásra, illetve azt üzente: az lenne a morálisan helyes, ha egy nemzeti ügyben az ellenzék a magyar ügy mellé állna. „A Csíki sör megvédése alapvetően nemzeti ügy, nem gazdasági" – jelentette ki Semjén Zsolt.
A kormányfő helyettese arra is emlékeztetett, hogy a javaslat nem a kormánytól, hanem a Hargita megyei önkormányzattól indult. „A kormány a székelység és Hargita megye mögött állását fejezte ki, amikor Borbély Csaba (Borboly Csaba – szerk. megj.) megkeresése után megfogalmazta javaslatát" – idézte a kereszténydemokrata politikust az MTI, hozzátéve: a lex Heineken nemzeti ügy, nem kormányügy. Semjén Zsolt szerint a balliberális oldalon evidenciaszerűen kellene az önkényuralmi jelképekkel szemben állást foglalni.
Semjén hozzátette: ha érheti a kormányt kritika, akkor csak annyiban, hogy már korábban, a tiltott önkényuralmi jelképekről szóló törvény megszületésekor kellett volna megállapítani a tiltást a kereskedelmi termékek esetében is. A miniszterelnök-helyettes szerint azt nem lehet megengedni, hogy „egy multi gátlástalanul eltiporjon egy kis faluban működő kis manufaktúrát". Lázár János szintén elképzelhetetlennek nevezte, hogy visszavonják a törvényjavaslatot.
Január 30-i rendkívüli ülésen Hargita Megye Tanácsa – a helyi közösség képviselőjeként és a Székely termék védjegy tulajdonosaként – elvi határozatot fogadott el, és azzal a kéréssel fordult a Heineken Romania Rt.-hez, hogy az Igazi Csíki Sört előállító Lixid Projekt Kft.-t ne sújtsa további perekkel, és próbálja meg békés úton rendezni a jogi vitát. A Hargita megyei önkormányzat közölte, közvetítő szerepet kíván vállalni a felek között az ügy rendezésében, és kész arra, hogy képviselőket küldjön a Heineken regionális, és ha szükséges, nemzetközi vezetőségéhez.
Krónika (Kolozsvár)

Megvannak a Versünnep fesztivál erdélyi továbbjutói
Jeles költők alkotásait szólaltatták meg az előadók a Versünnep fesztivál 2017-os erdélyi elődöntőjén a hét végén, a rendezvénynek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház adott otthont.
Mondott vers kategóriában Illés Alexa, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem II. éves magiszteri színész szakos hallgatója (képünkön) és Bajkó Edina, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem I. éves magiszteri színész szakos hallgatója; megzenésített vers kategóriában dr. Incze G. Katalin zeneszerző, a dalok szerzője, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze, előadó; valamint Szép András zongorista, a dalok társszerzője jutott tovább. A megfilmesített vers kategóriában Kocsis Tünde kolozsvári rendező képviseli Erdélyt a versünnep fesztivál – 2017 döntőjében április 9-én Budapesten a Nemzeti Színházban.
Ebben az évben Arany János születésének 200. és halálának 135. évfordulója, Ady Endre születésének 140. évfordulója, valamint Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulója tiszteletére – vers- és prózamondás, énekelt vers vagy versmegzenésítés és képző-, és/vagy filmművészeti alkotás kategóriákban hirdették meg a fesztivált. A fellépők teljesítményét az előző évhez hasonlóan Kilyén Ilka, Tompa Klára és Bokor Barna, a vásárhelyi Tompa Miklós Társulat művészei értékelték. A műsorvezető Gecse Ramóna színművésznő volt.
A Versünnep fesztivál tizenkét éve indult útjára azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a magyar nyelven született irodalmi alkotásokra és népszerűsítse a művészi versmondást, mely képes minden magyar anyanyelvű embert összekapcsolni téren és időn keresztül egyaránt – olvasható a rendezvénysorozat honlapján. A Versünnep Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Bánffy György Kulturális Szalon rendezi a fesztivált, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Művészeti Akadémia is támogatja.
Krónika (Kolozsvár)

Emléktáblát avattak Vasvári Vidnek
Püspöki szentmise után szentelték meg Vasvári Vid, Vitus de Monteferro OFM egykori milkói és nyitrai püspök emléktábláját szülőfalujában, Batizon.
Helyi és zarándok, egyházmegyei, hazai és külföldről érkezett hívek előtt mutatott be Schönberger Jenő püspök szentmisét március 19-én, a batizi Szent József templomban, ahol papjai mellett vele együtt misézett Dr. Prof. Viliám Judák nyitrai püspök. A neves vendég egykori elődje emléke előtt tisztelgett jelenlétével, hiszen a szentmise végén emléktáblát szenteltek a templom falán Vasvári Vid, Vitus de Monteferro-nak (neve egyes dokumentumokban Castroferreo-ként szerepel).
Homíliájában Schönberger Jenő püspök a szamariai asszony története kapcsán Európa lelki válságáról beszélt: "Azt mondhatnánk, hogy az evangéliumból felolvasott, szamariai asszony története kétezer éves, semmi közünk nekünk ehhez. De Európa ma nagyon is hasonlít a szamariai asszonyhoz, mi pedig Európában élünk. Bennünket akar az Egyház, Krisztus tanításával oktatni. Hiszen a legközönségesebb materializmus babonájában él ma Európa, nagyon sok európai és nagyon sok keresztény is! A haladás és a fejlődés megszállottja ez a kontinens és benne mi is, ugyanakkor pedig az egyenlőség tévedésében él. Jézus példája és tanítása, hogy Istent mindenek elé kell helyeznünk, és vele szoros kapcsolatban kell élnünk, mert csak így lehetünk boldogok.”
A szentmise végén, készülve az emléktábla avatására Prof. Dr. Viliám Judák nyitrai püspök szólt a hívekhez. Egyházmegyéje egyik legkiemelkedőbb püspökének nevezte Vasvári Vid, Vitus de Monteferro-t, aki bár nehéz helyzetben vette át a püspökséget, mégis nagy fellendülést tudott hozni. Köszönetet mondott a batizi közösségnek, hogy ápolja emlékét, majd azt kérte, legyen az ünnepség mindannyiuk számára buzdítás, hogy olyan férfiak legyenek közöttük ma is, mint amilyen egykor Vasvári Vitus volt.
Franţ Felix OFM a Jászvásári Egyházmegye püspöke üdvözletét tolmácsolta - a Milkói Egyházmegye területe érintette a Jászvásári Egyházmegye mai területét -, bemutatva a Vasvári Vitus-korabeli katolikusság helyzetét, méltatva azt a bátorságot és hitet, ami a püspököt jellemezte. Mint mondta, ő sok áldozatot hozott azért, hogy nekünk hátrahagyja a hit magját: az egykori szülőfalujának, egyházmegyéjének, a ferences rendnek és az Anyaszentegyháznak. Az utókor felelőssége, hogy kamatoztassa a hagyatékot.
Ioan Mureșan polgármester is szólt az egybegyűltekhez, Batiz település legnagyobbjai közé sorolva Vasvári Vitust. Ezek után vonult ki Schönberger Jenő és Viliám Judák asszisztenciájukkal a bejárat elé, ahol leleplezték és megszentelték az emléktáblát. A templomból kilépő hívek megcsodálhatták azt, valamint megkóstolhatták az udvaron felkínált batizi étkeket.
szatmar.ro

Szakoktatást indít a Hám János Teológiai Líceum és a Református Gimnázium
A római katolikus líceumban két, a református oktatási központban egy osztályt indítanak. Az előzetes felmérések szerint a munkáltatók és a tanulók részéről is nagy az érdeklődés.
„Iskolánk küldetésének tekinti, hogy támogassa a társadalmi mobilitást, ugyanakkor minden diáknak szeretnénk élhető jövőt biztosítani szülőföldjén. Ennek egyik kulcsa a magyar nyelvű szakoktatás, amelynek megerősítésében szeretnénk mi is részt vállalni a Szatmári Római Katolikus Püspökség támogatásával” - indokolja a szakoktatás beindítását Ádámkó Csaba István, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója.
A tervek szerint a 2017-2018-as tanévben két szakosztályt - három éves képzés – fognak elindítani. Az egyik osztály - közélelmezés-turizmus profilú - megosztott képzési rendszerben szakács (14 hely) és pincér (14 hely) képzést kínál. A másik osztályban - automatizálás-elektronika profilú - elektronikai műszerész (28 hely) képzést lehet elsajátítani.
A színvonalas szakképzésnek előfeltétele a megfelelő épület és képzési terek biztosítása, ezért rövidesen elkezdik a szükséges szaktantermek, laboratóriumok kialakítását. Ennek az oktatási formának másik alappillére a gyakorlati képzés, amelyet olyan helyi vállalkozásokkal közösen szeretnék biztosítani, amelyek a saját szakterületükön kiválónak bizonyulnak: az Autonet Import kft., a Technosam kft., az Aquastar gyógy- és élményfürdő, illetve a No Pardon Pub étterem.
„Bízunk benne, hogy új osztályainkat bizalommal fogadják a végzős nyolcadikos diákok és szüleik egyaránt. Az érdeklődő diákokat szeretettel várjuk a mesterségek napján - március 28-án 9 és 13 óra között - melynek során bemutatjuk elképzeléseinket. Iskolánk dísztermében a látogatók találkozhatnak az iskola vezetőségével és az említett vállalkozások képviselőivel” - mondja Ádámkó.
Kereskedelmi dolgozókat fognak képezi a Refiben
A Református Gimnáziumban is megkezdődik a szakoktatás: az új tanévben előkönyveléshez is értő kereskedelmi dolgozókat fognak képezni egy 28 fős osztályban.
„A megye nyolcadik osztályos diákjai körében készült egy felmérés, ami azt mutatja, hogy vannak érdeklődők a szakoktatás iránt. Több általános iskolából is kaptunk jelzéseket és a Református Gimnázium nyolcadikosai között is van, aki ebben az osztályban folytatná a tanulmányait” - magyarázza Szilágyi Éva igazgatónő. A profil egyébként illeszkedik a Református Gimnázium által elindított vonalba, ugyanis az iskolában posztliceális képzés is zajlik előkönyvelői-gazdasági témakörben.
A gimnáziumban elindított szak gyakorlatilag a Gheorghe Dragos Gazdasági Líceumban működő magyar nyelvű osztály helyét veszi át.
szatmar.ro

Berde-cipó és szeminárium
1. A néhai Berde Mózes – aki immár szoborrá merevedve tekint magasról szeretett városára – életéből egy mozzanatot ragadok ki: a köztudottan aszkéta öregúr rendelkezése alapján tekintélyes vagyonából a székelykeresztúri, a tordai és a kolozsvári magyar iskolák diákjainak naponta egy-egy cipót osztottak ki, ezek voltak az akkoriban híres-nevezetes Berde-cipók.
Egy cipót! Történelmi esemény volt, még ha ma talán mosolyt is csal némelyek ajkára. Amint az is nagy esemény lehetett, amikor a bibliai Dávid király egy nagy ünnep minden résztvevőjét hazatérés előtt ellátta egy-egy cipóval, mazsola- és datolyalepénnyel, hogy ki ne dőljön hazáig az úton, különben nem lett volna megírva.
Utánaszámoltam, egy kis cipó három lej, egy-egy lepény hat, összesen tizenöt, másfél kajabon. És örvendtek, mert tudtak örvendezni, mint a falu első gazdájának fia, Benedek Elek, ha nagy ritkán vacsora is volt az udvarhelyi kollégiumban, ugyanis tanulás céljából ment oda. Nézem a Facebookon volt iskolásaink képeit. Nos, alighogy egyetemre kerülnek, ilyen buli, olyan fesztivál, x klub és y kocsma. Fehér holló a kedves kislány, aki a profilképén könyvet tart a kezében. A többség nevetne a szegényes cipón – ha legalább hot doggal lenne kispékelve,vagy inkább lenne pizza!
Figyelemreméltó, hogy a helyi mecénás jól meggondolta, mire használja, nem pedig kidobja pénzét. Meggyőződésem, hogy a cipócskán megélt szorgoskodókból kerülnek ki a derék háromszékiek, nem a papa-mama kedvence arany ifjakból.
2. Nyolcvanhat évesen az Everestre a világbékéért – olvasom a hírek között. Szóval nem a reklám, nem a pénz kedvéért: a világbékéért. Aztán kerékpározunk a biotermelésért, félmaratonozunk a szegregáció ellen, rózsaszínű (majd zöld, aztán sárga) trikóban vonulunk a betegekért, szemináriumozunk az erőszak ellen, húszszemélyes tüntetést tartunk naponta egy marosvásárhelyi iskoláért. Ha négyezer család, akiket a kutya sem üldözött, elmenés helyett helyben szaporodott volna csupán egy gyerekkel, még legalább öt iskolánk lenne, cécó nélkül.
Régi vicc, miszerint az aktivista dicsekedik Gazsi hegedűsnek, hogy ő most pártszemináriumba megy.
– Tudod te, Gazsi, mi az a szeminárium?
– Hogyne tudnám, kérem sépen. Almából lesz az almárium, szilvából a szilvórium és a semmiből a seminárium.
Hát valahogy így…
Antal Zubreczky
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Michelin Green Guide: háromcsillagos hülyeségek erdélyi műemlékekről
Erdély 1600-ban egyesült Romániával, az uniót a gyulafehérvári római-katolikus székesegyházban mondták ki. Sepsiszentgyörgy a Duna-deltában van, Szászfehéregyházát pedig a II.világháború után csatolták Romániához. Legalábbis a Michelin szerint.
A Michelin cég neve elsősorban gumiabroncsgyártóként közismert, valamint a Michelin Guide című étteremkalauz kiadójaként. A vállalat, Michelin Green Guide sorozatcímmel megjelenő útikönyvei szintén komoly presztízsnek örvendenek a szakmában és a turisták körében. A Michelin az éttermekhez hasonlóan minősíti az idegenforgalmi objektumokat is, a legérdekesebbeknek három csillag jár.
Csillagok, csillagok
Erdélyből ezidáig egyetlen vendéglő sem kapott Michelin csillagot, az idegenforgalom terén azonban lényegesen jobban állunk, közel 90 természeti- és kulturális látnivaló került fel a cég turisztikai portáljára ajánlott úticélként. Három csillagot 18 romániai objektum érdemelt ki, köztük négy erdélyi: a prázsmári erődtemplom, a szebeni Astra szabadtéri falumúzeum, Máramaros és a Transzfogaras műút. A válogatás már első látásra is kissé bizarrnak tűnik, hiszen nem szerencsés, objektív kritériumok alapján pedig egyenesen lehetetlen összehasonlítani tájegységeket épületekkel, a Duna-deltát vagy Bukovinát például a Fekete-templommal.
Az értékelés professzionalizmusát illető kételyek tovább mélyülhetnek olyan furcsaságok láttán, hogy míg a bukaresti Nemzeti Szépművészeti Múzeum, a Középkori Román Képzőművészeti Galéria és a Modern Román Képzőművészeti Galéria háromcsillagos, addig az Unesco Világörökséghez tartozó Segesvár eggyel kevesebbet érdemelt csak ki.
Fölöttébb kétséges, hogy a minősítéseket osztogató állítólagos szakemberek tudatában vannak-e azon ténynek, miszerint a két fentemlített galéria a Nemzeti Szépművészeti Múzeum részlegei, aminek fényében kérdés, mivel szerepel a listán ez utóbbi intézmény, ráadásul kiemelt minősítéssel: nemzetközi viszonylatban szerény európai gyűjteményével avagy a székhelyeként szolgáló egykori királyi rezidenciával, amit a 18 legrangosabb romániai műemlék közé sorolni nevetséges túlzás?
Alternatív történelem
Minden egyes minősített objektumnak van egy rövid angol nyelvű leírása, melyek tobzódnak a pontatlanságokban és ostobaságokban. A Michelin egy csillagot adott a nagyváradi Petőfi-parknak, annak elimeréseként, hogy állítólag ott áll a nemes egyszerűséggel „barokk katolikus templom”-nak titulált nagyváradi római-katolikus székesegyház. A valóságban a székesegyház nem a parkban áll, de legalább közel van hozzá.
Érthetetlen, hogy miért kapott a bazilika egyetlen csillagot a Michelintől, ha ugyanis készpénznek vesszük a hozzá mellékelt leírást, akkor a világ egyetlen olyan épülete, mely kétszer épült fel úgy, hogy közben sem le nem bontották, sem össze nem omlott: 1752-ben Giovanni Battista Ricca, 1780-ban pedig Franz Anton Hillebrandt tervei alapján.
A tényekkel nem sokat vesződtek a szerzők a szárhegyi Lázár-kastély esetében sem, melyet szerintük IV Lázár István fejedelem vagy herceg építtette. A Michelin munkatársainak lehet, hogy lelkiismeretfurdalásuk van Trianon miatt, s lehetőségeikhez mérten próbálják jóvátenni, ezért aztán nagyvonalúan úgy döntöttek, Szászfehéregyházát csak a II. világháború után csatolták Romániához. Apróságokkal általában nem törődnek, a Duna-deltában található Szentgyörgyhöz Sepsiszentgyörgy térképét csatolják, Ion Andreescut pedig megteszik Kolozsvár szülöttjének, bár Bukarestben látta meg a napvilágot.
Mindezek azonban apróságok a gyulafehérvári római-katolikus székesegyházhoz mellékelt kolosszális marhasághoz képest. „Itt került sor a nemzet történetének egyik nagy eseményére”, olvasható az ismertetőben. Odébb kiderül, hogy ez a nagy esemény Erdély és Románia egyesülése volt, amit Mihai Viteazul valósított meg. A Michelin szerint az 1600-as uniót a székesegyházban található Egyesülés Termében mondták ki. Ha a hülyeségeket is rangsorolnák, ezért kétség kívül minimum három csillag járna.
Az online bédekkerben azért vannak rokonszenves dolgok is. Az erdélyi települések hivatalos elnevezése mellett fel van tüntetve azok magyar és német neve is, hovatovább Szováta és Máramarossziget kizárólag magyarul szerepel.
Pengő Zoltán
maszol.ro

Interpellált az Erdély-zászlók körül kialakult incidens miatt Csoma Botond
Írásban interpellált Carmen Daniela Dan belügyminiszterhez Csoma Botond. Az RMDSZ Kolozs megyei képviselője a március 15-i kolozsvári csendőri eljárás jogosságáról kér felvilágosítást. Mint ismeretes, a csendőrség gyűlöletkeltésre és diszkriminációra hivatkozva figyelmeztette a szervezőket: ne legyenek Erdély-zászlók a felvonuláson.
„A csendőrség hazudik, rá akarja kenni a március 15-i kolozsvári ünnepségen Erdély-zászlóval vonuló személyek vegzálását az RMDSZ-re – nyilatkozta Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs Megyei szervezetének elnöke. A politikus elmondta: Czirmay Zoltán szervezőként vett részt azon a múlt hétfői egyeztető gyűlésen, amelyen a csendőrség képviselőivel megbeszélte a két nappal későbbi, március 15-i felvonulás részleteit.
Ezen a gyűlésen Czirmaynak azt mondták a csendőrök, hogy őt teszik felelőssé, ha valamilyen törvénysértés történik, továbbá elismételték neki azon álláspontjukat, miszerint az Erdély-zászló alkalmas a gyűlöletkeltésre és a diszkrimináció generálására. „Egyértelmű, hogy megpróbálta megfélemlíteni Czirmayt a csendőrség" – mondta a képviselő.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, a március 15-i rendezvényt megelőző tájékoztató gyűlésen a csendőrség felhívta a szervezők figyelmét arra, hogy Erdély-zászlóval tilos vonulni, mert az 1918 előtti erdélyi zászló a jelenlegi többségi nemzetet nem képviseli. Azt is tudomásukra hozták, hogy ha valaki ilyen zászlóval érkezik a felvonulásra, a szervezőknek kötelesség figyelmeztetni őket arra, hogy csomagolják össze ezeket a zászlókat.
"Nem én, nem mi kértük azt, hogy emeljék ki az erdélyi zászlót vivőket a tömegből. Ahogy az az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének korábbi közleményében olvasható, mi kizárólag a felvonulás helyszínére és időpontjára vonatkozóan küldtünk tájékoztatást a csendőrségnek, sem zászlók felvonultatására, sem zászlók bevonására nem kértünk engedélyt. A csendőrség azon állítása, miszerint jómagam vagy az RMDSZ mint az esemény szervezője kértük volna, hogy távolítsák el az erdélyi zászlókat vagy az erdélyi zászló vivőket a felvonulásról, valótlan” – részletezte Czirmay Zoltán, az esemény főszervezője.
Csoma úgy vélekedett, hogy múlt kedden kellett volna elejébe menni a visszaélésnek, és egy közleményben kellett volna nyilvánosságra hozni a csendőrség hozzáállását az Erdély-zászlóhoz. A képviselő hozzátette: interpellációt nyújt be, amelyet a képviselőházban is fenntart. Az interpellációban két kérdést fogalmaztak meg, egyik a csendőri eljárás hasznosságára és jogosságára vonatkozik, a másik pedig az erdélyi zászló használatának jogosságát hivatott tisztázni.
maszol.ro

KISEBBSÉGBEN: Két új könyv a bukaresti magyarokról
A Magyar Napló Kiadó gondozásában jelent meg Hencz Hilda Magyar Bukarest c. könyve. A szerző, átdolgozott és kibővített Bucureștiul Maghiar c. könyvét, János András fordította magyarra.
Kutatásai során Hencz Hilda a bukaresti magyarokról nagy számú, eddig új és ismeretlen adatot tárt fel és más szerzők hibás adatait is kijavította. Egyúttal újabb képet festett a magyarokról, egy a köztudatban létező felfogással szemben, miszerint a bukaresti magyarok csak szolgálók és kisiparosok voltak. Rámutatott arra, hogy az ezernyolszázas években Bukarestben létezett egy orvosokból, állatorvosokból, gyógyszerészekből, mérnökökből, sőt bankárokból összeállt magyar elit. A kommunizmus idején pedig Bukarestben a magyar tudományos kutatók, egyetemi tanárok, kultúr emberek, újságírók, képzőművészek száma elérte a tetőfokát. Tehát a fővárosi magyarok tetemesen járultak hozzá úgy Bukarest, valamint Románia fejlődéséhez.
A harmincas években
Összegezve kutatásaink eredményeit megállapíthatjuk, hogy a harmincas években Bukarestben legalább 70 magyar orvos dolgozott, mindenféle szakterületen: gyermekorvos, belgyógyász, ideggyógyász, szemész, fül-orr-gégész, nőgyógyász, belgyógyász, fogorvos stb. Volt két sebész is, egy radiológus és egy bőrgyógyász professzor dr. Veress Ferenc személyében. Arról nincs adatunk, hogy dr. Veress tanított volna az orvosi karon. Őt a református közösség 1940-es választói listáján fedeztük föl. Egy másik orvos, Kovács F., aki Bécsben szakosodott, orvosi kozmetikai intézetet tartott fenn. Két másik orvosnak orvosi laboratóriuma volt.
Azonosítottunk 12 ügyvédet (köztük Tőkés Sándort, az esperes fiát), legalább öt műépítészt és mintegy 30 mérnököt, zömében építészeket. A legismertebbek: a műépítész Katona József, akihez több ízben fordult a református közösség, valamint Balla Pál vállalkozó, aki gyakran megvendégelte a diákokat. A mérnök Ráskai Béla a bélyeggyár alkalmazottja volt, de ugyanakkor műegyetemi adjunktus is. Majdnem mind erdélyiek voltak, de legalább egyikük bukaresti, Koncz Barna kémikus. 1935-ben mintegy 15 mérnök állt a Közmunkálatok Minisztériuma, a vízművek vagy az államvasutak szolgálatában. /…/
Bukarestben élt rövidebb ideig Sebestyén Artúr (1868—1946) budapesti műépítész is, aki Magyarországon és Románián kívül Oroszországban és Svédországban is dolgozott. Bukarestben megtervezte 1930-ban a Lido Hotel nagy népszerűségnek örvendő hullámmedencéjét, három évvel az ugyancsak általa tervezett budapesti után.
Hencz Hilda: Magyar Bukarest. Fokusz Egyesület, Magyar Napló, Hármas Alapítvány – Kaláka Könyvek, Budapest, Sepsiszentgyörgy, 2016; 194.
Az idők folyamán a bukaresti magyarok nagy számú épületet, templomokat, iskolákat hoztak létre közösségük számára. Az első világháború küszöbén mintegy harmincezer magyar élt ebben a sok nemzetiségű és multikulturális városban. Hencz Hilda könyvéről, referense, Dr. prof. Lucian Boia azt állapítja meg, hogy az történeti siker.
Változatos etnikai paletta
Románia nem kizárólag a román etnikumúak alkotása. A történelem során élt mellettük számos „idegen” és „kisebbségi”. A két világháború közti Nagy-Románia, bár „egységes nemzetállamnak” nevezi önmagát, egyike Európa legváltozatosabb etnikai palettájú országának. Kiváltképpen a városi kör volt kozmopolita, a burzsoázia pedig nagy mértékben „nem román” eredetű. Mélyreható kutatások szükségesek ezen etnikumok hozzájárulásáról a város történelméhez. Hencz Hilda jó példával jár elől ilyen szempontból a bukaresti magyarokról szóló könyvével. Románia fővárosa valóban „magyar” város volt, ahogy voltak időszakok, amikor görög, zsidó vagy éppen német volt. 1930-ban körülbelül 64o ezer lakosából 24 ezer volt magyar nemzetiségű, minden társadalmi és szakmai réteget képviselt. Alapos dokumentálással, figyelemreméltó alapossággal és szakmai szigorral rekonstruálja a szerző lépésről-lépésre a bukaresti magyar közösség alakulását. Vitathatatlan történetírási siker.
Lucian Boia,
Magyar Bukarest, a hátsó borítón
A román nyelvű, PERSONA NON GRATA c. könyvében Hencz Hilda végig vezeti az olvasót azon a tüskés úton, amelyet egy írónak napjainkban végig kell járnia, hogy írása nyomtatásban megjelenjék. A legértékesebb irodalmi művek szerzői is számtalanszor ütköznek a közömbösség, érdektelenség, szakmai féltékenység, sőt rosszakarat betonfalába. Hencz Hilda sikeresen vette fel a harcot a betonfal állítóival és vált nem óhajtott személyiséggé egyesek szemében. A Persona non grata az ötödik könyve a bukaresti magyarokról.
Nadia Comăneci - magyar volt és …
Romániában már sok magyarnak román neve van, és hallani sem akarnak elődjeikről, hogy ne akadályozzák az karrierjüket. Sok mást pedig nem is érdekli az eredete. Néhány személyiség származása kérdéseket vet fel, mint a Nadia Comăneci-é. Szökése a kommunista paradicsomból, 1989 novemberében, hatalmas visszhangot váltott ki a külföldi sajtóban. Először a svéd lapok és a svéd televízió mutatta be őt magyar származásúként, lévén, hogy az igazi neve Kemenes Ilona. Két, magyaroktól származó vallomás megerősíti ezt az információt. Így a Kossuth Rádió Károlyi Bélát, Nadia volt edzőjét idézte, aki azt állítja, hogy a tornásznő neve Nadia Kemenes. Ugyanez az adó párbeszédet sugárzott Csáki Zoltánnal, aki 18 évig a Román Televízió alkalmazottja volt, s az interjúban azt állítja Nadiáról: „Ő onești-i csángó. Azt mondják, hogy a nagyszülei magyarok voltak”. Én is hallottam a magyar elődjeiről még a kommunizmus idején, munkahelyemen a kolléganőmtől, aki megtartotta orosz állampolgárságát; akkoriban ez képtelenségnek tűnt, annál is inkább, mert Nadia Comăneci keresztneve és családneve inkább szláv eredetűnek tűnt, mintsem magyarnak.
Hencz Hilda: Persona non grata. Pro Universitaria, Bukarest, 2o16; 152—153.
Az Addenda c. fejezetben a szerző újabb adatokkal gyarapította a bukaresti magyarok történetét. Az utolsó fejezetben számba veszi a 2015-ben és 2016-ban elhunyt kiemelkedő bukaresti magyar személyeket, ugyankkor ismerteti azok tevékenységeit is.
Árvay Zsolt
maszol.ro

Korodi lett a képviselőház fenntartható fejlődésért felelős albizottságának az elnöke
Romániának egy új fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiát kell kidolgoznia az elkövetkező időszakban, amely összhangban lesz az ország nemzetközi vállalásaival, és belefoglalja az ENSZ 2030-ig érvényes fenntartható fejlődési programtervét. Ez a terv egy konkrét keretet nyújt minden országnak a szegénység felszámolására és a fenntartható fejlődés megvalósítására. Ennek alapján kell újraírnunk Románia fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiáját” – mutatott rá Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt követően, hogy a parlament alsóháza Biró Rozália, a képviselőház külügyi bizottsága elnökének kezdeményezésére újraalakította a Fenntartható fejlődésért felelős albizottságot, amelynek elnökévé választották. Biró Rozália, az RMDSZ Bihar megyei képviselője, a parlament alsóházi külügyi bizottságának elnöke elmondta, az albizottság a külügyi bizottság keretén belül fog működni. Hozzátette: „az elkövetkezőkben rendszeresen ülésező albizottság feladata biztosítani azt a parlamenti tevékenységet, amely Románia kötelezettségvállalásának teljesülését, illetve a célkitűzések megvalósításának monitorizálását hivatott szolgálni. Össze kell hangolnunk a különböző szakágakon belül a munkát és a tervezést, erre nyújt lehetőséget az albizottság.” Az elmúlt parlamenti mandátumban az albizottságot RMDSZ-kezdeményezésre fogadta el a parlament. Románia az Interparlamentáris Unión belül az elsőként fogadott el egy fenntartható fejlődésre vonatkozó útmutató nyilatkozatot, amely bizonyítja, hogy Románia parlamenti vonatkozásban is, ezen a területen egy regionális állomásként, központként működik.
(rmdsz tájékoztató)
Transindex.ro,

Körlevélben figyelmeztet Hargita megye prefektusa
A nemzeti jelképek hivatalos iratokon való használatát szabályozó törvény előírásaira hívja fel a Hargita megyei polgármesterek figyelmét Adrian Jean Andrei prefektus.
A prefektus átiratot küldött az elöljáróknak, hangsúlyozva, hogy „szándékosan vagy sem, de az utóbbi időben egyre több önkormányzat tekint el a törvénytől”, és nem tünteti fel a hivatalos iratokon Románia címerét. A prefektus idézi az állami címer és pecsét használatát szabályozó, 1992/102-es törvény előírásait, amelyek szerint „a vezetői tisztséget betöltő személyek felelőssége ellátni az okiratokat az ország címerét ábrázoló pecséttel”.
Adrian Jean Andrei arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyi hatóságoknak jogukban áll saját címerjeleket és pecséteket elfogadni, ezeket azonban határozatban kell jóváhagynia a kormánynak.
„Hatáskörömből adódóan felhívtam a figyelmet arra, hogy a 2001/1157-es kormányhatározat értelmében a helyi hatóságok és közintézmények által küldött leveleken, a kibocsátott hivatalos iratokon kötelező módon meg kell jelennie a Románia címerével ellátott pecsétnek, rajta a település román nevével” – nyilatkozta a prefektus.
Adrian Jean Andrei hozzátette, körlevelében a saját zászlók használatát szabályozó, 2015/141-es törvény előírásainak betartására is figyelmezteti az elöljárókat, hangsúlyozva, hogy a zászlóterveket minden esetben jóvá kell hagynia a kormánynak, enélkül nem válhatnak hivatalos jelképekké.
Ezen előírások áthágása 5.000 és 10.000 lej közötti bírságot vonhat maga után – mutatott rá a prefektus.
[Forrás: kisujsag.ro]
itthon.ma/erdelyorszag

Vetítéssel, könyvbemutatóval zárul a váradi ’56-os emlékév
Filmvetítésekkel és könyvbemutatókkal zárja a tavaly meghirdetett ’56-os emlékévet Nagyváradon a Szent László Egyesület március 24-én, pénteken, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében.
14 órától a Naplófilm: 12 voltam '56-ban című filmet, 15 órától az Oly távol, messze van hazám című filmet, 16 órától pedig a Forró ősz a hidegháborúban – Magyarország 1956-ban című filmet vetítik. 17 órától több, ’56-os tematikájú könyvet is bemutatnak a korszak két kolozsvári kutatója, Benkő Levente történész és Dávid Gyula történész, ’56-os politikai elítélt jelenlétében.
Az alábbi könyvekről hallhatnak majd érdekességeket az érdeklődők:
– Benkő Levente: Volt egyszer egy ‘56. Akiket a forradalom szele és a megtorlás ökle megcsapott. Exit Kiadó, Kolozsvár, 2016. A könyv szereplői a győztesek…Akik túlélték és ma egykori börtöneikbe, kényszermunkatáboraiba ellátogatva, emlékeznek az 1956 októberi felemelő napokra és a román Gulag általuk megjárt stációira. A szabadságálmokat szövögető bajtársakra és a börtönökben megaláztatást, kínzást elszenvedettekre.
– Dávid Gyula: 1956 Erdélyben, és ami utána következett. Nap Kiadó, Budapest, 2016. A kötet tanulmányaiban, visszaemlékezéseiben a Magyar Forradalom erdélyi–romániai eseményei, kihallgatások, koncepciós perek történései kerülnek feldolgozásra. Az olvasó megtalálja a kötetben az ’56-os perek magyar, román és német csoportjaiban elítéltek teljes névsorát, és néhány összefoglaló tanulmány keretében képet alkothat romániai 56 egészéről.
– Hatvan évvel a Forradalom után. A Sepsiszentgyörgyön 2016. szeptember 1–2-án tartott konferencia előadásai. Polis Könyvkiadó, 2016. A kötetben két budapesti előadónak: Horváth Miklósnak a forradalom nemzetközi vonatkozásairól és Markó Györgynek a szovjet erőkkel szembeszálló magyar fegyveres forradalmi csoportokról írott tanulmányai olvashatók, továbbá Dávid Gyulának a Bolyai Egyetem utolsó három évéről (1956–1959), Benkő Leventének az erdélyi magyar értelmiség 1956-os magatartásáról, Pál-Antal Sándornak Marosvásárhely 1956 októberéről, Tófalvi Zoltánnak az önkéntes mártírhalált halt Mojszesz Mártonról és Kozma Csabának a gyergyószárhegyi „Fekete Kéz”-ről tartott előadásai olvashatók. Ez lesz a kötet első erdélyi bemutatója.
Nemcsak a bemutatott könyveket lehet majd a helyszínen megvásárolni, hanem több, szintén ’56-os témájú könyv is lesz a standokon.
http://itthon.ma

Egy ezüstmisés pap gondolatai
Sebestyén Péter Marosvásárhelyen szolgáló, szépvízi születésű római katolikus pap legújabb kötete látott napvilágot nemrégiben Ezüstbeszéd címmel. A szerző a 25 éves papi tevékenységéért, szolgálatért szeretne hálát adni ezzel a kötettel.
– Mit jelent egy pap életében az ezüstmise? – Elsősorban azt, amit egy családosnak, egy házassági kapcsolatban levőnek jelent az ezüstlakodalom. A jubileumokat 25 évtől felfele szoktuk datálni. Ez egy olyan mérföldkő a pap életében, ahonnan már érdemes vissza is tekinteni és kicsit megállni. Papi szempontból ez elsősorban hálaadás: hogy Istennek a kegyelme megtartotta a hivatásában, a közösség szolgálatban. És azokat a gyümölcsöket is kicsit élvezni, amelyek teremtek a 25 év alatt. Mert azért ne legyünk álszerények, még akkor sem, ha Szent Pál azt mondja, hogy én ültettem, Apolló öntözte, de az áldást, a gyümölcsöt az Isten adja. A Jóisten azért megengedi, főleg ha egy ilyen életszakaszt is megenged, hogy visszatekintve észrevedd, hogy az ő munkája rajtad keresztül milyen eredményeket ért el, és milyen gyümölcsöket termett. Az elmúlt 25 év szónoki terméséből válogattam. Húsz éve, hogy bedolgozok a Marosvásárhelyi Rádiónak is, egy idő után látszott, ahogy az élő beszéd és az írás egyre közelebb került. Szoros egységet alkotnak, mert a rádiózáshoz készítve az anyagokat, azokra készülve, leírva pár karakterbe, időintervallumba beszorítva, éreztem, hogy az írás egyre nagyobb felelősség. Súlya van a szavaknak. És ez segített kigyomlálni a pongyolaságot vagy a körülírott belterjességet, ezért aztán a publicisztikához közelebb kerülve, és néha még az irodalmi szintet, a líraiságot is megkörnyékezve, belekóstolva, még inkább szerettem volna megkedveltetni azt az üzenetet, amit Isten a szolgálatomon keresztül rám bízott. Az ezüstmise tehát hálaadás általában azon a helyen, ahol szolgált a pap, vagy a szülőhelyén, vagy ahová hívják. Ilyenkor megengedett ezüstmisés áldást adni családtagoknak, a közösségnek. Ez egy külön kegyelem, Isteni segítségdózis, segítőkegyelemnek nevezzük. A mi szentelésünk idején általános volt a vélekedés, hogy egy újmisés áldásért érdemes egy csizmát elkoptatni. Mert az a friss, hamvas, angyali lélek, aki indul most az oltártól, az telve van azzal az áldással, amit Isten rábíz és közvetítheti. Erre emberileg, bölcsességben, tapasztalatban rárakódik az a huszonöt év is. Ez örömteli ünnep, ennek a jegyében zajlik az újmisés áldássorozat, ünnepségsorozat. Mi, az 1992. április 25-én végzettek, szintén a napján, április 25-én a Szűzanya lábánál Csíksomlyón adunk hálát, az ottani papsággal együtt koncelebrálva, hiszen minket ott szenteltek fel. Ezért jelzi Iochom Zsoltnak is a felvétele a borítón a hit fényét és a Szűzanya jelenlétét. Nekem személyesen is a csíksomlyói Szűzanya sokat jelentett, szépvízi lévén édesanyám kezét fogva gyerekkoromtól kezdve sokszor jártunk ki imádkozni Somlyóra.
– Akkor ez a hála, az ezüstmisés áldás kivetül azokra is, akik kezükbe veszik ezt a könyvet... – Nagyon szeretném, azért is válogattam míves odafigyeléssel a szövegeket. Vannak köztük olyanok, amelyek itt-ott megjelentek, de vannak olyanok, amelyeket az írógéppel írt anyagokból vittem be a számítógépbe, egy kicsit átfésülve, újraszerkesztve úgy, hogy lefedje azokat a helyzeteket, témákat, helyeket, ahol a 25 év alatt megfordultam, mint meghívott szónok vagy éppen búcsús beszédet tartó pap. Az első huszonöt anyag erről szól. Néha beleszőttem jobban sikerült dolgozatot, tanulmányt is. A második része kicsit szabadabb, ott már a civil fórumokon elhangzott rövidebb-hosszabb beszédeim, ökumenikus beszédek vagy friss publicisztikai írások, esszék találhatók.
– A második részben nagyon kortárs tematikák is felvetődnek.
– A rádióval kapcsolatban úgy éreztem, hogy a szószék meghosszabbítódik, ami nem fér bele a templomi igehirdetésbe, azt el tudom mondani a mikrofon előtt. Aztán egy idő után az írás iránt is bátorságra tettem szert, ahogy az évek teltek, a visszaigazolások, a belső szükségszerűség és az igazságérzetem is hozta belőlem ezeket a szövegeket, mert – ahogy az apostol mondja, hogy nem hallgathatunk arról, amit láttunk, hallottunk és amit tanultunk – a mindennapi életünk minden része valahol csak kötődik a teremtettséghez, a hívőségünkhöz. Ezért mertem olyan témákhoz is nyúlni, ami a médiában is ritka, tabu vagy esetleg agyonhallgatott, netán szerepel az egyházi kiadványokban szakmai szinten egy szűkebb olvasókörnek. Kicsit népszerűsítő teológia jelleggel, az anyanyelv szépségén, a szépírói stílusjegyeken keresztül tömören, kifejezően, az igazságkeresés nagyon pregnáns módján, akár direkt módon igyekeztem közvetíteni ezeket. Ebben nagyon segít az esszé műfaja. Volt egy olyan szándékom is ezzel az összeállítással, hogy emléket állítsak azoknak a nagy szónokoknak is, akik között én felnőttem, amely világot ők, az ő szónoklataik jellemezték, leképezték egyházi szinten is. Ugyanakkor megköszönném ezzel a kötettel azoknak az anyaországi lelki íróknak, szónokoknak a munkáját, akiket volt szerencsénk olvasni, főleg, amikor nem lehetett hozzájutni itt, és egyházi irodalomról nem lehetett szó. Kicsit az erdélyi lelki irodalomba visszapörgetve az érett gyümölcsöket összeszedegetve próbáltam egy kötetbe foglalni ezeket, gondolva a következő papi nemzedékre is. Remélem, hogy találnak ebben olyan szövegeket a jövendőbeli nemzedékből a paptestvéreim, kollégáim is, amit akár fel tudnak használni. Tehát az öröm és hála mellett kicsi szándékos pedagógiai késztetés is volt bennem.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

A Magyar Értéktárba került Kós életműve és az aradi Szabadság-szobor is
Keddtől kiemelkedő nemzeti értékként tartják számon Kós Károly életművét, az aradi Szabadság-szobrot, Torockó épített örökségét, illetve a nagybányai művésztelepet és festőiskolát. „Nagy öröm számunkra, hogy az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság felterjesztései bekerültek a Magyar Értéktárba, hiszen ezeket ezentúl az egész nemzet számára jelentőséggel bíró értékekként tartják számon" – jelentette be Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke azt követően, hogy március 21-én, kedden a Hungarikum Bizottság ülésén vett részt Egerben.
Mint elmondta, a Magyar Értéktárba bekerült erdélyi értékek következő lépésként hungarikummá válhatnak – mindehhez egy újabb felterjesztés és annak elfogadása szükséges. A hungarikumok közé sorolás a magyarság egésze számára fontos értékként definiálja majd a felterjesztetteket, és segíti minél szélesebb körben való megismerésüket.
„Amikor másfél évvel ezelőtt megalakítottuk az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságot, azt vállaltuk, hogy Erdély tárgyi és szellemi örökségének biztonságot nyújtunk, hogy feltérképezzük azokat az értékeket, amelyek az évek során kiemelkedően hozzájárultak közösségünk formálásához. De nem titkolt szándék volt ezeknek az értékeknek idővel a Magyar Értéktárba való felvétele, hiszen így elismerésben részesülnek az egész magyar nyelvterületen. A mai döntés egy kezdő, de nagy lépés efelé, hiszen a Magyar Értéktárba való bekerülésük révén most először szereztek kiemelkedő nemzeti érték-státust erdélyi értékek” – értékelte Hegedüs Csilla.
Úgy véli, bár nincs vita arról, hogy Erdély mennyire is gazdag magyar vonatkozású tárgyi és szellemi örökség terén, ennek az egyértelmű ténynek fontos az intézményesítése is. „Ahogyan az Erdélyi Értéktár is vállalta az összegyűjtött értékek feletti őrködést, azt reméljük, a Magyar Értéktár által Magyarország is védnöke lesz a befogadott értékeknek, hozzájárul megőrző munkánkhoz” – tette hozzá.
Az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöki tisztségét is ellátó szakember arra is emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság törekvései között szerepel a magyar közösség büszkeség-érzetének erősítése az épített, tárgyi és szellemi örökség megfelelő hasznosítása által, de a turisták térségbe való bevonzása is. „Az ősök munkájának elismerése ugyanakkor azt is üzeni a fiatalabb generációnak, hogy érdemes itthon maradni, érdemes itthon jövőt tervezni, hiszen csakis addig a pillanatig lehet élő egy közösség, amíg a felnövő nemzedék megőrzi és gyarapítja értékeit” – összegzett Hegedüs Csilla. Közlemény
Erdély.ma

„A darabhoz méltóbb helyen még nem játszottuk”
A Tamási Áron születésének 120. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév méltó felvezetése volt a budapesti Nemzeti Színház által az író szülőfalujában, Farkaslakán kedden este bemutatott Vitéz lélek című előadás.
A Nemzeti Színház idén Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási Áron Egyesület vezetőjének meghívására érkezett a Tamási-darabbal Erdélybe, turnéján Farkaslakán kívül Marosvásárhelyt, Székelyudvarhelyt és Csíkszeredát is érintve. Az író nevét viselő farkaslaki kultúrotthonban telt ház előtt előadott háromfelvonásos darabról rendezője, Vidnyánszky Attila, aki egyben a Nemzeti Színház főigazgatója, azt mondta, Tamási szülőfalujában előadni azt a színház és színészek számára épp olyan fontos volt, ha nem fontosabb, mint a farkaslaki közönségnek. A nagyobb színpadokhoz szokott társulat előadóművészeinek csillogó-könnyes szeme az előadás végén elárulta megilletődöttségüket. Értőbb közönség előtt és a darabhoz méltóbb helyen még nem játszottuk, mondták többen is a színészek közül. Ezen a turnén a Nemzeti Színház igazgatója egyedül a farkaslaki előadáson volt jelen.
Székelyhon.ro

Most hajtják be az SZNT-től a három évvel ezelőtti tetemes bírságot
MTI - Zárolták a román hatóságok a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) háttérszervezetének, a Siculitas egyesületnek a bankszámláit, hogy behajtsák a 2014-es felvonulás miatt kirótt 12 ezer lejes bírságot, melyet bírósági úton sem sikerült eltöröltetni – közölte szerdán az SZNT.
A tanács emlékeztetett rá, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény nem változott az elmúlt években, és 2014 óta több alkalommal tartották meg a március tizedikei marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást, 2016-ban pedig bírósági úton semmisítették meg azokat a büntető jegyzőkönyveket, amelyek ugyanazokat a kifogásokat tartalmazták, mint a 2014-es dokumentum. A törvény tehát nem változik, csak az igazságszolgáltatás gyakorlata. Ezért mérlegeljük, hogy az ügyben a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulunk – idéz az MTI tudósítója az SZNT közleményéből. A tanács szerint a mostani eljárás és végrehajtás ismételten rámutat arra, hogy meg kell teremteni a székelyföldi civil autonómiamozgalom kiszámítható anyagi hátterét. „Arra buzdítunk minden, az autonómiának elkötelezett Kárpát-medencei vállalkozót, Székelyföldön, Erdélyben vagy a nagyvilágban élő polgárt, hogy akár csekély összegű, rendszeresen folyósított adományával segítse a mozgalmat” – fogalmazott közleményében az SZNT. 2014-ben Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester csak a székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezéshez járult hozzá, a tömeg tiltakozó felvonulását nem engedélyezte. Az SZNT a felvonulást is megtartotta arra hivatkozva, hogy a polgármester a bejelentést követő 48 órában nem bocsátott ki a rendezvényt tiltó dokumentumot. A 2016-os és 2017-es felvonulást a polgármesteri hivatal szintén nem engedélyezte, ám 2016 nyarán a bíróság jogerősen megállapította, hogy a szervezők törvényesen jártak el, és a bejelentés tudomásul vételére kötelezte a hivatalt.
Jánosi András

Utcán a bábszínház
Bábszínház a periférián címmel tegnap két különleges eseménnyel ünnepelte a bábszínház világnapját a Cimborák Bábszínház társulata: A három kismalac című szabadtéri bábjátékot délelőtt a Csíki negyedi Bertis üzlet előtt, délután pedig az Állomás negyedben, a Piac melletti játszótéren adták elő, mindkettőt népes közönség előtt. Az eseményről a bábszínház vezetőjét és az előadás rendezőjét kérdeztük.
Az Erzsébet parkban tartott tavalyi sikeres szabadtéri rendezvények (bábinstalláció és bábsimogató) után idén úgy döntött a társulat, hogy a perifériára is kiviszi a bábszínházat – mondta el lapunknak Péter Orsolya, a társulat vezetője, aki szerint elsősorban arra törekedtek ezzel a kezdeményezéssel, hogy azokhoz a gyerekekhez is eljuttassák ezt a fajta élményt, akiknek valószínűleg ritkábban van alkalmuk színházi előadásokkal találkozni. Az előadásoknak igen pozitív fogadtatása volt mind a gyerekek, mind a felnőttek körében, a zajos-látványos, vidám esemény másfajta hangulatokat teremtett az említett tereken, mint amit megszoktak az emberek. A közeljövőben is sokat szeretnének szabadtéren játszani, annál is inkább, hogy a társulat teremproblémái továbbra is adottak. „A világnap célja, hogy jobban felhívja az emberek figyelmét a bábszínházra, mely nem a színház kicsinyített változata, hanem egy önálló műfaj, ami felnőtteknek-gyerekeknek egyaránt szól” – nyilatkozta lapunknak a társulatvezető. Az előadás alapkoncepciója az volt, hogy bármilyen térben játszható legyen, mivel már lassan egy éve nincs állandó játszóhelye a társulatnak – mondta Nagy Lázár József bábszínész, az előadás rendezője. „A tavasz első napja, a bábszínház világnapja és ez a napsütés jó alkalom arra, hogy kihozzuk az előadást, melynek kulcsa éppen ez a kettősség: most úgy kell játszani, hogy kicsit vásári színjáték legyen, mert ez elengedhetetlen a szabadtéri előadások sikeréhez, adott esetben pedig a legintimebb stúdiótermi körülmények között is élnie kell” – fogalmazott, hozzátéve, hogy legközelebb Szent György Napok alkalmából lesz látható szabad téren A három kismalac a Múzeumkertben. Idei bábszínházi világnapi üzenetében Nancy Lohman Staub, a Nemzetközi Bábosok Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagja, a Bábművészeti Világenciklopédia egyik főszerkesztője úgy fogalmazott, hogy az internet által kínált népszerűség számtalan lehetőséget nyújt különböző együttműködések létrehozására a közös cél érdekében, mely egymás jobb megértése lenne a bábjáték formanyelvén keresztül. A jó együttműködéseken túl azonban csak akkor beszélhetünk megértésről, ha nyitunk egymás felé és kíváncsiak vagyunk egymásra. A Cimborák Bábszínház újra és újra nyit felénk, kérdés, hogy mi kíváncsiak vagyunk-e arra, amit teremhiányban és emberhiányban is immár egy évtizede kínál nekünk.
Nagy B. Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A 2016/17-es beiskolázási terv marad érvényben, amelyben szerepel a katolikus iskola
Ha lehet még hinni az ígéreteknek
Több mint ötórás tanácskozást követően kedden nem született egyértelműen megnyugtató döntés a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében. Ígéretek elhangzottak, és csütörtökig elválik, hogy be fogják-e tartani azokat vagy sem. A tanácskozáson úgy tűnt, hogy az iskola törvényes létezésének legnagyobb ellenzői a tanfelügyelőség jogi képviselői.
Bár azt vártuk volna, hogy az újonnan kinevezett főtanfelügyelő is „leteszi a garast”, szinte észrevétlenül távozott, mint egyébként mások is, akiktől a sajtó nyilatkozatot remélt. Dorin Florea polgármester sem vett részt a megbeszélésen.
Csíki Csengele, a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport képviselője azt nyilatkozta, hogy megegyeztek abban, hogy a 2016-17-es iskolai évre jóváhagyott iskolahálózat-terv marad érvényben, amelyben a katolikus iskola jogi személyiségként szerepel, mivel az új terv elfogadásának minden határidejét túllépték már.
– Fájdalmas volt végignézni, hogy az iskolánk csak nekünk kell, az intézmények egymásnak feszülnek, mindenki mondja a magáét, a közalkalmazottak pedig félnek. Felkészültünk arra, hogy naponta többször is meglátogassuk a polgármesteri hivatalt, hogy az iskolaügyi szakosztály teljesítse ígéretét.
Amit elértünk, az csak a pillanatnyi helyzetet oldja meg, lehetővé téve a cikluskezdő osztályokba való beiratkozást. A prefektus ígéretet tett, hogy megtámadja a lemondott főtanfelügyelő asszony törvénytelen határozatát, amelyben megtiltotta a katolikus iskola előkészítő osztályának indítását, ezáltal a következő időszakban a gyermekek beíratása lehetővé válik. Biztosítva van az ötödik osztályba való beiratkozás és a kilencedik osztályok indítása is, csak az iskola „lóg a levegőben” – tette hozzá.
A tanácskozáson jelen levő polgármesteri hivatal, prefektúra, tanfelügyelőség és tanács képviselői egyértelműen kimondták, hogy az iskolát jogilag létre kell hozni. Úgy fogalmaztak, hogy megszületett egy gyermek, de nincs keresztlevele, amit valakinek ki kell állítani, de addig is arra kell törekedni, hogy a folytonosság ne szűnjön meg – értett egyet a tanácskozáson jelen levő intézmények által megfogalmazott véleménnyel Csíki Csengele, aki szerint fel kell készülni arra az eshetőségre is, ha a bíróság kimondja, hogy nincsen rendben az iskola alapítása.
Horaţiu Lobonţ, a polgármesteri hivatal iskolaügyekért felelős aligazgatója szerint a hivatal mindig is elismerte és támogatta a Római Katolikus Teológiai Líceum működését. A tanácskozáson eldöntötték, hogy az iskolahálózatra vonatkozó 2015. évi 33-as tanácsi határozatot tekintik érvényesnek, amelyben szerepel a katolikus iskola is.
– Hasznos volt ez a megbeszélés, még akkor is, ha nem sikerült nagyot lépni előre – nyilatkozta Lucian Goga prefektus. – Tisztáztuk az iskola helyzetét, és megállapodtunk abban, hogy a polgármesteri hivatal csütörtökig eljuttat a tanfelügyelőségnek egy olyan dokumentumot, amelyben az áll, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum a 2015. évi 33-as tanácsi határozat alapján működik. Ha megteszik ezt a lépést, az iskolahálózat szerkezete a jelenlegi marad, ahogy ezt a törvény előírja. Mindezek alapján a résztvevők egyetértettek abban, hogy a katolikus iskola léte nincsen veszélyben. Személy szerint az én véleményem is az, hogy a törvényességet tiszteletben tartva működhet az iskola.
Kincses Előd, a Római Katolikus Teológiai Líceum jogi képviselője szerint hosszú tárgyalás után sikerült kikényszeríteni egy fél szájjal tett ígéretet a polgármesteri hivatal képviselőjétől, miszerint hajlandók lesznek átiratot küldeni a tanfelügyelőségnek, amely arról szól, hogy a 2015/33-as tanácsi határozatot érvényben tartják. Ezt azzal a feltétellel vállalták, hogy egyeztetnek a hivatal jogászaival, ami azt jelenti, hogy nincs egy igazán biztos ígéret.
– Számomra teljesen érthetetlen volt, hogy ennek a kimondására miért volt szükség háromórai tárgyalásra – jegyezte meg. Majd hozzátette: – A tanfelügyelőség képviselői vállalták, hogy amennyiben a polgármesteri hivatal a szerintük vitatható 33-as határozatot egy átirattal érvényben tartottnak tekinti, akkor ők is megteszik a szükséges lépéseket, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum zavartalanul működhessen tovább.
BODOLAI GYÖNGYI
Népújság (Marosvásárhely)

Elfogadta Horváth Anna lemondását a városi tanács
Egyetlen párt sem jelölt új alpolgármestert
„Kihívásokkal teli szép időszakot hagyok magam mögött. Szerettem az alpolgármesteri munkát, a közösségért való tevékenykedést. Az elkövetkező időszakban az RMDSZ-es városi tanácsosoknak az lesz a céljuk, hogy a kolozsvári magyarok ne éljék meg visszalépésként ezt az időszakot. Meg kell találnunk azokat az eszközöket és megoldásokat, hogy a kolozsvári magyarok érdekei ne sérüljenek” – jelentette ki Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere a tegnapi tanácsülés után, amelyen a tanács elfogadta lemondását. Sem a liberális, sem a szociáldemokrata párt nem állított új jelöltet Horváth Anna helyére, ezért a leendő alpolgármester megválasztását elhalasztották egy következő tanácsülésre. Gergely Balázs magyarul is megköszönte Horváth Annának eddigi munkáját, a tanácsosok pedig megtapsolták a leköszönő alpolgármestert.
Horváth Anna ellen korrupciós vádakkal indított vizsgálatot az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, akit öt hónapja eltiltottak tisztségének gyakorlásától, március 9-én jelentette be, hogy visszalép, városi tanácsosi mandátumát azonban megőrzi.
Az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári szevezete még nem döntött arról, kit jelöl helyébe, értesüléseink szerint Oláh Emesének jó esélye van arra, hogy átvegye a megbízatást. Úgy tűnik, a szövetség kivár, abban az esetben ugyanis, ha Emil Boc kolozsvári polgármester fellebbez a kétnyelvű táblák ügyében, az RMDSZ-liberális helyi koalíciónak nincs, nem igazán lehet tovább értelme. Román források szerint Boc-éknak nincs szándékában elorozni az RMDSZ által kialkudott alpolgármesteri tisztséget és nem állítanak ellenjelöltet, amennyiben az RMDSZ úgy dönt, hogy megtartja a tisztséget. Azt viszont szinte biztosra vehetjük, hogy a városi tanács szociáldemokrata frakciója pályázik az alpolgármesteri mandátumra, kérdés, hogy sikerül-e megszerezni a liberális tanácsosok támogatását.
Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel vádolja a DNA, és 2016. október elejétől hatósági felügyelet alá helyezték az alpolgármestert, aki fizetés nélküli szabadságot vett ki eltiltása idejére. A vádirat szerint Horváth Anna hatvan fesztiválbérletet fogadott el a júniusi választási kampányban tevékenykedő önkéntesei számára egy ingatlanfejlesztőtől, cserében pedig megsürgette számára a városházán egy építési engedély kiadásához szükséges jóváhagyások kibocsátását.
Szintén nem világos, hogy a képviselői mandátumot nyert Csoma Botond helyébe ki lép a „várólistáról”. A következő a sorrendben a fiatal Nisztor Dániel építészmérnök, őt Kinizsi Zoltán, a Kolozsvár Arena aligazgatója követi.
Szabadság (Kolozsvár)

Vágások és hümmögések
Úgy tűnik, hogy a kormány nem fogja megúszni az idén a vágásokat. Kénytelen lesz nyesni a kiadásokból, különben nem fogja tudni 3 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is meghúzta a múlthéten a riadót, megpróbálva hatni szép szóval a kabinetre, amely a látszat fenntartásáért, udvariasan viselkedik az IMF-el. A gazdasági minisztérium együttműködik a nemzetközi szervezettel bizonyos konkrét témákban, ami persze, nem jelent semmilyen kényszerítő eszközt az IMF kezében.
A kabinetnek is jól jön, ha nem haragítja magára a nemzetközi szervezetet, hiszen ki tudja, mikor szorul hazánk ismét kölcsönre. Egyelőre nem látszik valószínűnek egy ilyen terv, hiszen a gazdaság, a legpesszimistább becslések szerint is, 4 százalék fölötti növekedést fog produkálni, így immár az ötödik esztendő lesz, amikor a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalék fölött bővül.
Joggal tevődik fel a kérdés, mégis miért merül fel egyáltalán a kiadások csökkentése, ha ilyen jól teljesít a gazdaság. Alapvető szerkezeti problémák voltak például a tavalyi GDP-bővüléssel, ugyanis most már a statisztikai intézet adataiból tudjuk: a 4,8 százalékos növekedés kizárólag a fogyasztás robbanásának tudható be, a befektetéseknek nulla (!!) volt a hozzájárulása. Ez azért aggasztó, mert hosszú távon fogyasztásra alapozott növekedést nem lehet fenntartani. Az idén Románia szerencsés ötéves gazdasági ciklust zár, amelyben tavaly érte el, minden jel szerint, a csúcsot. Sajnos, a jelentős gazdasági növekedés ellenére sem indultak be azok a közberuházási programok, amelyek a fogyasztás robbanása után is képesek lennének fenntartani a gazdasági növekedést olyan tempóban, ami a nyugat-európai és a romániai életszínvonal közötti szakadék csökkenését eredményezhetné.
Borbély Tamás
Szabadság (Kolozsvár)

Borboly a parittya köveként „közvetítene” Dávid és Góliát harcában
Borboly Csaba kedden a Krónikának elismerte, hogy március 8-án Budapesten ismertette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel a Hargita Megyei Tanács álláspontját az Igazi Csíki Sört előállító székelyföldi sörmanufaktúrát ért „jogi hercehurcáról". A tanácselnök ugyanakkor nem adott konkrét választ kérdésünkre, miszerint tett-e a lex Heinekenre vonatkozó javaslatot a magyar kormánynak, azt azonban megjegyezte: a képviselő-testületnek kötelessége védeni a székelyföldi régióban élők munkahelyét és megélhetését, éppen ezért minden ráerősítést üdvözölnek.
Amint arról beszámoltunk, immár nem rejtik véka alá a magyar kormány képviselői, hogy a Heinekennek az Igazi Csíki Sör elleni peres eljárása miatt igyekeznek móresre tanítani a holland sörgyártót az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának betiltását célzó kezdeményezéssel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden egyaránt cáfolta, hogy a budapesti kormány visszavonná a lex Heineken néven elhíresült törvényjavaslatot. Az Orbán-kabinet illetékesei arra reagáltak az Atv.hu-nak, hogy a Hvg.hu szerint a budapesti kormánypártok kihátrálni készülnek Lázár és Semjén nagy vihart kavart javaslata mögül, amely tiltott önkényuralmi jelkép – a vörös csillag – használatára hivatkozva akár kétéves börtönbüntetéssel fenyegetné a Heineken forgalmazóját.
Semjén: a csíki sör megvédése nemzeti ügy, nem gazdasági
Semjén Zsolt leszögezte: nincs semmilyen indok arra, hogy a javaslatot visszavonják, az ugyanis erkölcsileg, politikailag és jogilag is védhető és helyes. A törvényjavaslatot bíráló ellenzéknek a miniszterelnök-helyettes azt ajánlotta megfontolásra, illetve azt üzente: az lenne a morálisan helyes, ha egy nemzeti ügyben az ellenzék a magyar ügy mellé állna. „A csíki sör megvédése alapvetően nemzeti ügy, nem gazdasági" – jelentette ki Semjén. A kormányfő helyettese arra is emlékeztetett, hogy a javaslat nem a kormánytól, hanem a Hargita megyei önkormányzattól indult. „A kormány a székelység és Hargita megye mögött állását fejezte ki, amikor Borbély Csaba (Borboly Csaba – szerk. megj.) megkeresése után megfogalmazta javaslatát" – idézte a kereszténydemokrata politikust az MTI. A miniszterelnök-helyettes szerint azt nem lehet megengedni, hogy „egy multi gátlástalanul eltiporjon egy kis faluban működő kis manufaktúrát".
Lázár János szintén elképzelhetetlennek nevezte, hogy visszavonják a törvényjavaslatot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az indítvány hétfő esti parlamenti vitáján elmondta, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tilalmáról szóló indítvány benyújtásának egyik oka, hogy a Heineken-csoport „piaci erőfölényével visszaélve ellehetetlenítette az Igazi Csíki Sör erdélyi előállítását és forgalmazását". Lázár János tájékoztatása alapján a javaslatukat az Európai Bizottságnak is megküldték egy három hónapos notifikációs eljárásra, a kedvező elbírálás esetén pedig Magyarországon tilossá válhat a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács, az ötágú vörös csillag, valamint ezeket tartalmazó jelképek megjelenítése haszonszerzés céljából. A Krónika úgy tudja, Lázár János és a hódmezővásárhelyi képviselő-testület tagjai a napokban látogatást tesznek az immár Igazi Tiltott Sört előállító csíkszentsimoni gyárban, hogy támogatásukról biztosítsák annak tulajdonosát, Lénárd András vállalkozót.
Borboly: Dávid és Góliát harca ez
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kedden nem adott konkrét választ kérdésünkre, miszerint tett-e a lex Heinekenre vonatkozó javaslatot a magyar kormánynak, azt azonban megjegyezte: a képviselő-testületnek kötelessége védeni a székelyföldi régióban élők munkahelyét és megélhetését, éppen ezért minden ráerősítést üdvözölnek. „Dávid és Góliát harcához tudnám hasonlítani a multinacionális cég és a helyi sörmanufaktúra helyzetét. És bár kilátástalannak látszik a helyzet, a megyei tanács és a magyar kormány lehet a kő és a parittya" – fogalmazott a Krónikának Borboly.
Az elöljáró elmondta, ő a párbeszéd és a közös megoldáskeresés híve, majd emlékeztetett: januári ülésén elfogadott állásfoglalásában a Hargita megyei önkormányzat közvetítő szerepet vállalt az ügyben, és felkérte a védjegyvitát kirobbantó holland multinacionális vállalatot, álljon el a csíkszentsimoni sörmanufaktúra elleni pertől, és oldják meg békés úton a jogi konfliktust. Mivel a Heinekentől nem kaptak választ, a közgyűlés a társaság bukaresti, adott esetben pedig hollandiai vezetőségéhez készül fordulni. Borboly Csaba ugyanakkor arra hivatkozva biztosította támogatásáról a simoni sörgyárat, hogy a Heineken által Romániában megnyert márkavédelmi per nyomán Igazi Tiltott Sör néven előállított ital rendelkezik a Hargita megyei önkormányzat által birtokolt székely termék védjeggyel, továbbá a sörmanufaktúra 140 családnak biztosít megélhetést, és „Székelyföld jó hírét vitte el az anyaországba és szerte Európába".
Közben Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője közölte: több helyen módosításra szorul az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslat, amelyről vita van a Fideszben, ám a képviselőcsoportban nem született olyan döntés, hogy „ejtenék" a javaslatot. A politikus elmondta, nem akarnak olyan szabályozást hozni, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely „Btk.-s alakzattal" fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak." „Jelen formájában a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amit pedig meg kellene" – fogalmazott Kósa, példaként említve, hogy a Puskás-mezt a korábbi magyar címerrel továbbra is lehet majd árulni, holott abban van önkényuralmi jelkép.
Közölte azt is, hogy a problémák között a Heineken által szponzorált labdarúgó-mérkőzések kérdése is felmerült, mivel az UEFA-meccseken a pálya mellett futó fénycsíkok az UEFA reklámjai, vagyis jogilag nem a Heineken a reklámozó. Kósa Lajos megerősítette egyúttal, hogy természetesen összekapcsolódik a törvényjavaslat, valamint az Igazi Csíki Sör és a Heineken közötti romániai védjegyvita. „Nekünk minden magyar brand védelmében ki kell állni, ha valaki a piaci erőfölényével visszaélve azt ki akarja szorítani a piacról" – foglalt állást a kormánypárti politikus.
Mint ismert, a Heineken a napokban fordult az Európai Unió luxemburgi bíróságához az Igazi Csíki Sör védjegyének visszavonása érdekében, megtámadva a csíkszentsimoni manufaktúra termékének nyújtott uniós védjegyet. Miután a Heineken februárban pert nyert a marosvásárhelyi táblabíróságon Lénárd András vállalkozása ellen, tulajdonosa megváltoztatta az Igazi Csíki Sör nevét, és immár Igazi Tiltott Sör néven folytatja a termék forgalmazását.
Krónika (Kolozsvár)

Borbély lehet a strasbourgi „elrettentő” példa
A miniszterek mandátumának időtartamára korlátozná az őket megillető mentelmi jogot Laura Codruţa Kövesi, a DNA főügyésze.
Minden bizonnyal Borbély László volt környezetvédelmi miniszter esetével példálózott Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze hétfőn Strasbourgban az Európa Tanács korrupcióellenes szervezete (GRECO) által szervezett konferencián, amikor amellett érvelt, hogy a miniszterek mentelmi jogát mandátumuk időtartamára kell korlátozni.
Kövesi a politikus nevének említése nélkül emlékeztetett: a tárcavezetőt azzal gyanúsították meg, hogy miniszterként mintegy 45 ezer eurót kapott azért, hogy beosztottait arra sarkallja: az előre kijelölt személyeknek ítéljenek oda bizonyos szerződéseket. A képviselőház azonban nem engedélyezte a bűnvádi eljárás beindítását ellene, így, míg két másik személyt elítéltek az ügyben, ő megúszta. Ezért úgy véli, a miniszteri mentelmi jogot csakis a hivatal gyakorlásának idejére kellene korlátozni.
„Egyértelmű, hogy ebben az esetben nem beszélhetünk a törvény előtti egyenlőségről" – szögezte le Kövesi. Emlékeztetett: a bűnvádi eljárás elutasítását nem indokolták meg, a honatyák szavazata pedig nem nyilvános, ezért lehetetlen megmondani, miért is utasították el a kérést. Azt is elmondta, a leggyakoribb korrupciós esetek a közbeszerzésekhez, a közpénzek kezeléséhez és kinevezésekhez kapcsolódnak. Ezért a közbeszerzési eljárások átláthatóbbá tételét, valamint objektív kritériumok kidolgozását szorgalmazta a különböző tisztségekbe való kinevezések terén.
Bár Kövesi nem említette név szerint Borbélyt, ügyészségi források a Româniacurată.ro portálnak megerősítették, hogy az RMDSZ egykori miniszteréről van szó.
A DNA évekkel ezelőtt befolyással üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsította meg Borbélyt, aki a nyomozati anyag szerint csaknem 200 ezer lej értékben fogadott el lakásfelújításban nyújtott ajándékot román vállalkozóktól, akiket miniszterként állami megbízásokhoz juttatott. A politikus ellen azonban nem indulhatott be a bűnvádi eljárás, mert a parlament két alkalommal is megtagadta a DNA kérését.
Bár az RMDSZ egykori befolyásos politikusa egyelőre megúszta az ügyet, a Borbély-ügy többi érintettje jelenleg börtönbüntetését tölti. Tavaly novemberben kihirdetett jogerős ítéletében a nagyváradi táblabíróság két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte az ügyészség szerint az egykori minisztert megvesztegető két vállalkozót. Szintén két és fél év letöltendő szabadságvesztéssel sújtották Szepessy Szabolcsot, Borbély volt tanácsadóját, akit vesztegetésben való közvetítésben találtak vétkesnek.
Borbélyt március elején Sorin Grindeanu miniszterelnök a tanácsosává nevezte ki. A hatályos törvények értelmében egy képviselői vagy szenátori mandátummal rendelkező volt miniszter ellen csakis az illetékes kamara jóváhagyásával indulhat bűnvádi eljárás. Olyan volt miniszterek esetében, akik nem tagjai a parlamentnek, az államfő jóváhagyása szükséges a bűnvádi eljáráshoz.
Hamarosan meglesz a Kövesi elleni vizsgálat eredménye
Hamarosan közzéteszi az igazságügyi tárca a DNA főügyésze és a legfőbb ügyész szakmai tevékenységének kiértékelését célzó vizsgálat eredményét – közölte kedden Tudorel Toader miniszter. Mint kifejtette, két héten belül meglesz a vizsgálat eredménye. Hozzátette: a vizsgálatot azon alkotmányos kitétel alapján végzik el, amely szerint a legfőbb ügyészség az igazságügyi tárca alárendeltségébe tartozik.
Ezzel arra reagált, hogy a legfőbb ügyészség korábban jelezte: az ügyészek tevékenységének kiértékelésére csakis a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) jogosult. A vizsgálat annak nyomán indult, hogy az alkotmánybíróság kimondta: a DNA túllépte hatáskörét, amikor vizsgálatot indított annak kiderítésére, milyen körülmények között fogadta el a kormány a Btk. módosítását célzó, vitatott 13-as sürgősségi rendeletet.
PSD-s honatya: korrupcióellenes harc egyenlő kommunizmus
A kommunizmus gyakorlatához hasonlította a romániai korrupcióellenes küzdelmet Valentin Boboc, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) Teleorman megyei képviselője. Boboc a közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában úgy értékelt: a burzsoá-földesúri rendszer elleni 50-es évekbeli, az egyéni szabadságjogokat semmibe vevő harc és a rendszer propagandagépezete által kitalált korruptak elleni küzdelem között olyan hasonlóság van, amely nyomán a romániai közvélemény nem maradhat nyugodt. Boboc a PSD elnöke, Liviu Dragnea elleni választási csalási vádak kapcsán vált ismertté: a lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderül, hogyan utasította őt a később jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Dragnea a Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szóló 2012-es népszavazás idején arra, hogy minél több embert szavazásra bírjon.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Kényszervezők
A román hatóságok immár következetesen nem merik nyíltan felvállalni az Erdély-zászló üldözését – ez is egyfajta győzelem lehetne, ha a csatát nyerő fél felfogná. Ám erre sajnos még nem képes.
A március 15-ei kolozsvári rendezvényen történt zaklatások joggal nevezhetők tragikomikusnak: legfőképpen annak tudatában, hogy az Erdély-zászlóval vonuló ünneplők háborgatását követő magyarázkodások során a szervezőgárda és a csendőrség tavaly is ugyanígy passzolgatott a felelősséggel. Egymásra mutogatás a kitiltott Erdély-zászló ügyében – ezt a címet kapta a tavalyi afférról beszámoló cikkünk, amelyben Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke elmondta: a rendőrök már napokkal a rendezvény előtt jelezték az Erdély-zászlóval kapcsolatos kifogásaikat a szervezőcsapatnak. Csakhogy eközben a rendőrség azt állította, a felvonulás szervezőinek kérésére igazoltatták a zászlóvivőket.
Még egyszer: nem idén, hanem 2016-ban írtuk ezt. A beszámoló kísértetiesen hasonlít az ideire, a különbség „csak” annyi, hogy egy hete pénzbírságokat is kiszabtak – a csendőrség szerint nem az Erdély-zászló miatt, hanem azért, mert a lobogóvivők ellenszegültek a szervezők felszólításának, és nem távoztak a tömegből.
A sorozatban másodszor eljátszott egymásra mutogatás láttán is inkább a szervezőgárdának hinnénk, de nem lehet szó nélkül hagyni, milyen könnyen beetethetők az ünnepi események lebonyolítói, akiket idén is a megfelelési kényszer, és nem az eszük vezérelt. Reméljük, immár az RMDSZ ifjai előtt is egyértelművé vált, hogy a karhatalmi erők szívesen kihasználják a szervezők naivitását, puhányságát – a március 15-ei rendezvények „gazdáira” hivatkozva szabadon rondíthatnak bele az ünnepi hangulatba, összeugraszthatják a magyarokat, és a transzilvanista mozgalomba is rúghatnak egyet, miközben bakancsuk tiszta marad. Mert egyértelmű, hogy a hiszékeny rendezők közreműködése nélkül nem mernek agitálni – a csendőrök most is tagadják, hogy az Erdély-zászló szúrt szemet.
Eközben a román transzilvanisták is átláttak a szitán, és lehetőségeikhez mérten nagy visszhangot keltettek a többségi médiában – ebből a szemszögből nézve nem ártott a regionalista érzelmeket felkorbácsoló ügy. A kolozsvári RMDSZ azonban még túl kicsi ahhoz, hogy meglovagolja ezt a hullámot. Gyenge testalkatú ahhoz, hogy Erdély fővárosának markáns érdekvédelmi szervezetévé izmosodjon, vagy hogy – a szövetség tavalyi kampányszlogenjéből kiindulva – valóban megmentse Kolozsvárt Bukaresttől.
Dicséretes, hogy a zászlóvivőket „adó” EMNP, illetve az RMDSZ megyei vezetői közösen vonták kérdőre a belügyminisztert, az immár parlamenti képviselőként is tevékenykedő Csoma Botond pedig a honatyák elé viszi a lobogóügyet – de ennyi nem elég. 2018. március 15-én sokkal többet kell felmutatni: sokkal nagyobb bátorságot, sokkal egyenesebb beszédet, sokkal erősebb akaratot. És sokkal több Erdély-zászlót.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)

Navracsics: Marosvásárhelyen sérültek a magyar diákok jogai
Két marosvásárhelyi oktatási intézménnyel kapcsolatban is a román oktatási miniszter segítségét kérte Navracsics Tibor uniós biztos – értesült a Magyar Nemzet.
A napilap úgy tudja, az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős magyar biztos a közelmúltban levélben jelezte Pavel Năstasénak, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), illetve a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium esetén sérültek, illetve veszélybe kerültek a magyar kisebbség anyanyelv használatához fűződő jogai.
A biztos a MOGYE esetén arra mutatott rá, magában a román oktatási törvényben is szerepel, hogy az intézmény mind román, mind pedig magyar nyelven elérhetővé teszi képzéseit. Ehhez képest hat évvel azután, hogy a jogszabályok érvénybe léptek, az intézményben továbbra sem oktatnak magyar nyelven. Ezzel pedig az egyetem megfosztja a magyar kisebbséget az anyanyelven való tanuláshoz fűződő jogától, és szembemegy a román törvényekkel. Navracsics emlékeztetett arra is, hogy az egyetemi autonómiának is vannak törvényi korlátai.
A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium kapcsán Navracsics arra hívta fel az oktatatási miniszter figyelmét, hogy a magyar iskola körüli jogi eljárás miatt veszélybe került az ott tanuló mintegy négyszáz diák anyanyelven való tanulásához fűződő joga. A magyar biztos Năstasénak írt levelében arra emlékeztetett, hogy Románia az anyanyelvű oktatás garantálására mind nemzeti, mind nemzetközi szinten kötelezettségeket vállalt. „Ezért is életbevágóan fontos biztosítani, hogy a magyar gimnáziumban az oktatás folytatódhasson, illetve új diákok is felvételt nyerhessenek oda, és megkezdhessék tanulmányaikat a jövő évben" – idézi Navracsics Tibort a Magyar Nemzet.
Sorait a biztos azzal zárta, reméli, hogy számíthat a román oktatásügyi miniszter támogatására az említett ügyekben, s ha szükség van rá, kész akár személyesen Romániába utazni, hogy segítsen a megoldás megtalálásában.
Krónika (Kolozsvár)

Elindulhatnak a magyar előkészítők Kolozs megyében
Annak ellenére elindulhatnak a Kolozs megyei tanfelügyelőség által jóváhagyott beiskolázási tervben szereplő magyar tannyelvű előkészítő osztályok, hogy tízzel kevesebb gyerek jelentkezését vették nyilvántartásba, mint egy évvel korábban – tájékoztatta a Krónikát Török Zoltán.
A Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, összesen tizenhárom osztály indul az állami iskolákban és egy a Montessori-módszerrel oktató Tálentum Református Iskolában. „Mindenhol lesz legalább 15 gyerek, több helyen 20 gyerek körüli lesz a létszám, tehát örömmel mondhatom, hogy nem veszítünk egyetlen osztályt sem" – mondta a pedagógus.
Megtudtuk továbbá, csak két magyar tannyelvű iskolában volt túljelentkezés. A Báthory István Elméleti Líceumban a meghirdetett 25 helyre tízzel többen jelentkeztek, itt végül 30 fős gyereklétszámmal indul az osztály, míg a János Zsigmond Unitárius Kollégium által meghirdetett 50 helyre – két osztályba – 63 jelentkező volt. Török Zoltán elmondta továbbá, a lakónegyedi iskolákban sem lesznek létszámgondok: a Donát lakónegyedi Onisifor Ghibu Gimnáziumban, a monostori Octavian Goga és a Györgyfalvi lakónegyedben találathaló Nicolae Titulescu Általános Iskolában is elindulnak a magyar tannyelvű előkészítő osztályok.
Brassai-ügy: csütörtökön dönthetnek
Legkorábban csütörtökön születhet döntés arról, hogy a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnáziumban megmaradhat-e természettudományi osztály, a tanfelügyelőség ugyanis most nem ér rá ezzel a témával foglalkozni – tudtuk meg Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettestől. A Brassai érdekében egyébként Csoma Botond parlamenti képviselő is felszólalt a parlamentben, ahol azt kérte az oktatási minisztériumtól, hogy a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban tarthassa meg a természettudományi osztályát.
„A vidéki iskolák esetében mindegy, hogy hány gyereknek kérték az előkészítő osztály elindítását, ha egy osztály létszáma elérte a 12 főt, akkor önálló osztályt indíthattak, ha nem, szimultán oktatásban indulhatott el az előkészítő osztály" – fűzte hozzá a főtanfelügyelő-helyettes. A szülőket egyébként legkésőbb holnap tájékoztatják arról, hogy a kiszemelt iskola testülete elfogadta-e a jelentkezési iratcsomót. Megyeszerte több mint 5400 gyerek szülei várják a beiratkozási kérelmek elbírálását, a tervek szerint Kolozs megyében 290 előkészítő osztály indul.
A Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta továbbá, magyar szempontból nem változtak a trendek: a belvárosi iskolák továbbra is népszerűbbek a magyar szülők körében.
Ehhez képest Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő hétvégi sajtótájékoztatóján arról beszélt, az előkészítő osztályok bevezetése óta először volt nagyobb az érdeklődés a lakónegyedi iskolák iránt a belvárosiakkal szemben Kolozsváron. Török megjegyezte: ez a megállapítás csak a többségi oktatásra vonatkozik. Az előkészítőbe való beiratkozás első szakaszában egyébként a legtöbb kérvényt a Donát (Grigorescu), Mărăşti, Monostor és Hajnal negyedi iskolákba nyújtották be.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Az ördög és a magyargyűlölők
Micsoda káosz, csillapíthatatlan hataloméhség, eszement erőfitogtatás, a parlamentben és a kormánypalotában eluralkodó politikai idiotizmus kellett ahhoz, hogy az RMDSZ az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb bukaresti megvalósításainak kapujába kerüljön! Minden képzeletet felülmúl, ahogyan a választásokon magabiztosan győztes párt, illetve az általa irányított koalíció fél év alatt – gyakorlatilag senkitől sem zavartatva – kicsinálta önmagát. A bábkormányfő életre kelése nyomán futótűzként lángoltak fel a belső konfliktusok, amelyeknek a kormány is martalékává vált, ez pedig Európában példa nélküli helyzetet idézett elő: a parlamenti többség bizalmatlansági indítvánnyal próbálja meg eltávolítani saját miniszterelnökét. Itt jön képbe az RMDSZ, amely 30 honatyája révén ismét a mérleg nyelvévé vált: Liviu Dragnea, a PSD elnöke csakis a magyar szövetség képviselőinek szavazataival mehetett volna biztosra. A szociáldemokraták erőemberének olyannyira kényszerképzetévé vált a személyes érdekei által vezérelt leszámolási vágya, hogy hajlandónak mutatkozott az RMDSZ évtizedes kéréseinek teljesítésére egy-két nap leforgása alatt – olyan követelések felkarolására, amelyek hiába természetesek és jogosak számunkra, a Dâmboviţa-parton továbbra is szitokszóként visszhangoznak. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy Dragnea végül minden bizonnyal a hazaárulást kiáltó vadnacionalista média- és közszereplők, erdélyi PSD-s honatyák nyomására mondott le kedden arról, hogy eleget tegyen a magyar érdekképviselet által szabott feltételeknek. Pedig hétfőn még úgy tűnt, az RMDSZ lehet ennek a paradox politikai válsághelyzetnek a legnagyobb nyertese. Kelemen Hunorék azonnal felismerték a ritka lehetőséget, és vaskos kívánságlistát tettek a tárgyalóasztalra: állítólag nemcsak a legsúlyosabb „tételről”, a kisebbségi anyanyelvhasználatot ténylegesen elősegítő, a közigazgatási joszabályt módosító tervezetről volt szó, hanem az oktatási törvény megváltoztatásáról (benne a differenciált érettségivel), a március 15-ei hivatalos ünnepnapról, sőt a 12 éve porosodó, a kulturális autonómiát taglaló kisebbségi törvényről is. A felsoroltak olyannyira fontosak a romániai magyarság számára, hogy gyakorlatilag mindegy, ki teljesíti – mindegy, ki mit mond, ezekért a jogokért simán le lehetne paktálni a felvilágosultabb többségi körökben (is) ördögnek tartott Dragneáékkal. Az RMDSZ nagyon jól tette, hogy magasra helyezte a mércét, ám legalább ennyire dicséretes, hogy amikor kedden elutasításba ütközött, nem elégedett meg egy kialkudott részsikerrel. A szövetséget az elmúlt években rengeteg jogos kritika érte a kis lépések politikája, illetve az unos-untalan hangoztatott stabilitáspártisága miatt. Most azonban bebizonyította, hogy képes a sarkára állni: nem elégedett meg a kevéssel, sőt azzal bünteti a magyarfóbiás román politikai elitet, hogy tevékenyen hozzájárul a kormányválság elhúzódásához. Ehhez pedig nem kis merészség kellett, hiszen még ha Sorin Grindeanu kormányfő meg is menekül, parlamenti támogatás hiányában nagyon kevés mozgástere lesz, ha pedig – előbb vagy utóbb – Dragnea eléri célját, borítékolható, hogy bosszúja nem kerüli el az RMDSZ-t sem. Persze egy biztos: a romániai politika világában felesleges előre gondolkodni. Az is tény, hogy a szövetség most nemcsak kritikusai szemében nőhetett sokat, hanem a hataloméhes PSD ellentábora is hálás lehet neki, ám ebből a közeljövőben nemigen lehet politikai tőkét kovácsolni. Azonban ennél sokkal elkeserítőbb, hogy egy-két nap alatt újfent bebizonyosodott, mennyi magyargyűlölő politikussal, véleményformálóval kell egy országban élnünk. Pártállástól, származástól függetlenül.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)

Civil díjazás
A Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) díjazza a tavalyi legsikeresebb háromszéki civil programot. Az Év Civil Szervezete díjat ma 11 órától adják át ünnepélyes keretek között Sepsiszentgyörgy, a Tein Teázóban.
A szövetség felhívására 11 jelölés futott be, a CIVEK öttagú vezetősége értékelte a pályázatokat, és döntött az idei díjazottról. Az értékelésben részt vettek: Bereczki Kinga (Amőba Alapítvány), Hubbes Kinga (Gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi kirendeltsége), Tulit Zsombor (Alpinsport Egyesület), Kotta László (Puskás Tivadar Műszaki Tudományos Alapítvány). Ráduly Attila, a Zöld Nap Egyesület elnöke, összeférhetetlenségi okok miatt nem vett részt az elbírálásban.
A díj egy diplomából és egy 1000 lejes utalványból áll, amelyet nyomdaköltségekre fedezésére fordíthat a nyertes szervezet. A díj főtámogatója a T3 Nyomda. A benevezett pályázatok megtekinthetők a www.civek.ro oldalon.
(CIVEK-hírszolgálat)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Gazdag HolnapUtánt biztosít a Szigligeti Színház
Nem jóslat, hanem bizonyosság, hogy nagyon gazdag programot kínál a közönségnek az április 6–9. között megrendezendő nagyváradi HolnapUtán Fesztivál. Hat színházi előadás, műhelymunka, kiállítás és koncertek szerepelnek a programban.
Az összművészeti fesztivál programját kedden a nagyváradi Szigligeti Színház páholyelőcsarnokában ismertették a szervezők a sajtó képviselőivel. Az esemény főszervezője, Fazakas Márta a fesztiválra meghívott színházi előadásokat mutatta be röviden. A kulturális programsorozat április 6-án, 17 órától az Árkádia Színpadon a Kolozsvári Állami Magyar Színház Homemade című előadásával kezdődik. A féléves kutatói és alkotói folyamaton alapuló produkció középpontjában különösképpen a szülő-gyermek viszony áll, emelte ki Fazakas Márta. Április 6-án, 20 órától a Szigligeti Színház nagytermében a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház A néző élete és halála felszínes és ártatlan történetekben elmesélve című előadása lesz látható. A teljes temesvári társulatot felvonultató nagyszabású, gazdag látvány- és hangzásvilágú előadás alkotók és nézők viszonyát tematizálja az UNITER-díjas, nemzetközileg elismert Radu Afrim rendezésében. Ezt az előadást román nyelvű szinkrontolmácsolással játsszák majd.
Fiatalok bemutatkozása
A fesztivál második napján, április 7-én a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, valamint a budapesti Színház- és Filmművészeti egyetem hallgatói mutatkoznak be. A marosvásárhelyiek 16 órától vendégszerepelnek az Árkádia Színpadon Kiadjamagát című, improvizációkon alapuló előadásukkal, a Budapestről érkező harmadéves színészhallgatók pedig George&Cole című zenés színházi show-jukkal lépnek fel a Szigligeti Színház nagytermében. A 19 órától kezdődő előadásban George Gershwin és Cole Porter zeneszerzők életművét dolgozzák fel játékos formában, Selmeczi György vezénylésével. Az angol nyelvű előadás magyar és román nyelvű feliratozással követhető majd nyomon. Április 8-án a Szigligeti Társulat Trónok arca casting című előadása lesz látható este hat órai kezdettel a Szigligeti Stúdióban.
HolnapUtán Projekt
A fesztivál zárónapján, április 9-én 17 órától mutatják be a HolnapUtán Projektet a Szigligeti Stúdióban. Fazakas Márta elmondta, hogy ez a projekt tizennégy Kárpát-medencei színész és rendező szakos hallgató számára ad lehetőséget a szakmai találkozásra. A budapesti, a kaposvári, az újvidéki, a marosvásárhelyi, valamint a kolozsvári felsőfokú tanintézményekről meghívott egyetemisták nagyváradi fiatal szerzők műveiből készítenek performanszot, ez lesz majd látható a Stúdióban. A performanszot megelőzően mutatják majd be a Várad folyóirat 2. és 3. számát, jelentette be a sajtótájékoztatón Szűcs László főszerkesztő. Maga a fesztivál a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Úrhatnám polgár című előadásával zárul, amit este hét órától mutatnak be a Szigligeti Színházban. A fesztivál kiegészítő programjai között helyet kapott Németh László grafikus plakátkiállítása (április 8-án, 17 órától a Szigligeti Stúdióban), a Pink Mojos and The Fuckfaces budapesti színészzenekar koncertje (április 7-én 22 órától a Szigligeti Stúdióban), valamint a Szigligeti Társulat zenekarának április 8-án, 21.30-tól kezdődő stúdiókoncertje is.
Jegyárak
A Szigligeti Stúdióban és az Árkádia Színpadon látható produkciókra egy jegy ára húsz lej, diákoknak, egyetemistáknak tizenöt lej. A három nagyszínpadi előadásra harminc lejért válthatók jegyek a zsöllyébe, illetve a páholyok hátsó soraiba, míg a páholyok első székeibe harmincöt lejért lehet jegyet venni, az erkélyen pedig húsz lejért lehet helyet foglalni. A kiegészítő rendezvényekre, valamint a HolnapUtán Projektre a belépés díjtalan. Negyven lejért fesztiválbérlet is váltható a három nagyszínpadi előadásra. Czvikker Katalin menedzser hozzátette, hogy amennyiben lesznek olyanok, akik megveszik a fesztiválbérletet, de mégsem tudnak majd elmenni egy vagy több előadásra, akkor a fennmaradó bérletalkalmakat felhasználhatják majd a Szigligeti Színház által Váradra meghívandó vendégelőadások valamelyikére. Ez alól kivételt képeznek a Festum Varadinum keretében meghívott előadások, melyekre a színház külön fesztiválbérletet létesít.
Színházi világnap
Biró Árpád Levente, a Szigligeti Színház kommunikációs felelőse a tegnapi sajtótájékoztatón bejelentette, hogy március 27-én, a Színház világnapja alkalmából kiállítást, emlékünnepséget és felolvasó színházi eseményt szervez a Szigligeti Színház. Fél öt órai kezdettel a színház páholyzsebében Varga Vilmos emléktárgyaiból nyílik kiállítás, ezt követően vetítéssel egybekötött emlékünnepségen idézik fel volt pályatársak Varga Vilmos alakját a színház páholyelőcsarnokában. Este hét órától a színház nagyszínpadán Varga Gábor Kályhabúcsúztató című művét adják elő a váradi színészek felolvasó színházi formában Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház főigazgatójának a rendezésében. Az előadást követően beszélgetés lesz a szerzővel, majd a Szigligeti Stúdióban kötetlenebb formában folytatódik a beszélgetés a pályakezdő színészekkel. Biró Árpád végezetül bejelentette, hogy a Bolond Istók – Nagyszalontától a Margitszigetig című pályázat eredményét március 31-én a Szigligeti Stúdióban hirdetik ki, az azonos című előadás bemutatójára időzítve.
Pap István
erdon.ro

Legendárium Karnevált szerveznek Székelyudvarhelyen
A Székelyföldi Legendárium, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalával közösen, valamint az Eötvös József Szakközépiskola hozzájárulásával, május 28-án, vasárnap tartja meg az első Legendárium Karnevált a Székelytámadt várban, közölték a szervezők.
Az egynapos, ingyenes, mindenki számára nyitott gyerek- és ifjúsági rendezvény fő programja a színjátszó fesztivál, illetve a jelmezes felvonulás lesz, amelyre 1-8. osztályos diákcsapatok jelentkezését várják a teljes Székelyföldről. Jelentkezni az info@legendarium.ro e-mailcímen vagy a 0749624728-as telefonszámon lehet, március végéig.
Legtöbb 10 fős diákcsapatok jelentkezhetnek kísérő pedagógussal, legfeljebb 7 perces legenda- vagy mondaadaptációkkal, saját településükről vagy annak környékéről származó történetek alapján. A résztvevők előzetesen készíthetnek díszletet, monda- vagy legendakompozíciót újrahasznosított anyagokból, amelyeket külön is díjaznak. Megfelelő időjárás és létszám esetén, a résztvevők a székelyudvarhelyi városközpontban jelmezben vonulnak fel, valódi legendás karneválhangulatot teremtve, olvasható a közleményben.
A programot Orbán Ferenc és az Evilági zenekar Zenerege című lemezbemutató koncertje színesíti, és más izgalmas programokat is kínálnak majd a látogatóknak, illetve bárki megcsodálhatja a helyszínen a Legendárium eddig elkészült makettjeit is. Nyárig 15 makett elkészítését vették tervbe, eddig Fogaras, Vajdahunyad, Törcsvár, Kolozsvár, a székelyudvarhelyi Jézus-kápolna, Székelyderzs temploma, Barcarozsnyó vára, Berethalom és Déva vára készült el.
maszol.ro

Gergely Zsuzsa: „A Kolozsvári Rádióban a kísérletezés idejét éljük”
63. születésnapját ünnepli csütörtökön a Kolozsvári Rádió magyar adása, viszont a több mint hat évtizedes kora ellenére újra gyerekkorát éli, hiszen november elsejétől egésznaposra bővült a rádió műsorideje. Gergely Zsuzsát, a Kontűr kulturális műsor szerkesztőjét kérdeztük az átállás nehézségeiről.
Novemberben indult a 24 órás adás, ami új műsorokat és munkatársakat is jelentett, nemrég pedig új vezető is került a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségének élére. Milyen a hangulat a szerkesztőségben az elmúlt időszak változásainak fényében?
Nehezen bírjuk, az az igazság. Még mindig gyakoroljuk azt, hogy milyen az egészséges ritmus, hogyan kéne beosztani az időnket, hogy mindennek megfeleljünk. Szerintem elsősorban azzal van mindenkinek gondja, hogy marad-e a saját életére is ideje, mert egyébről is szól mindenkinek a világa, nem csak a rádiózásról. A kísérletezés időszakánál vagyunk, nem telt el még olyan sok idő. Akármilyen praxissal, régiséggel, tapasztalattal rendelkezzenek egyesek, ez annyira újdonság, hogy egy csomó mindent muszáj nulláról kezdeni.
A rádió csütörtöki születésnapi gálaműsorán kiemelkedő és irányadó munkájáért tüntetik majd ki az egyik szerkesztőt a Donát 160 Egyesület által alapított díjjal, amit a No Sugar Zenekar koncertje követ. Gergely Zsuzsa 2015-ben részesült a D160 díjban.
Furcsa volt az is, hogy magunkra maradtunk egy adott pillanatban, még egy vezetőnk sem volt, aki volt előtte, az csak két hónapot volt velünk. Tehát állandóan az is van, hogy emberek kell összeszokjanak, munkastílusokat kell egyeztetni. Szerintem beletelik még egy olyan fél évbe amíg kialakítjuk, hogy hogy az ideális. Semmiképpen nem könnyű, mert arról volt szó, hogy több embert vesznek fel. Sok új kollegánk van, de nagyon sok kollegánk elment. Tulajdonképpen a hiányt pótoltuk, nem annyira lett népesebb a csapat, hanem egyszerűen konstansul maradt ugyanaz a szám, és az adásidő meg jóval nagyobb lett.
Olyan szinten megváltozott mindenkinek a feladatköre, és úgy megbonyolódott mindenkinek az élete, hogy én például már nem látom át, hogy kinek mennyivel terhesebb az élet. És szerintem ők sem látják, hogy az én munkám miben áll, vagy miben változott, legfeljebb azok látják, akik hasonló műfajon belül dolgoznak.
Tehát az egyik legnagyobb kihívás az egésznapos adásidő megszokása volt?
Igen, mert a legtöbb esetben úgy néz ki ez a struktúra, hogy egy idősávnak egy ember a házigazdája. És ez nagyon esetleges, mert mi van, ha az illető meghűl, és elmegy a hangja, vagy ha elment szabadságra? Egyszerűen nincs egy ember, aki beugorjon helyette. Szerintem ezek nincsenek elég jól kitalálva. Ha valaki ki-kiesik ebből a láncból, akkor a láncszem miatt az egész rendszer összeomlik, mint amikor a dominót megpattintod, és az összes többit felborítja. Valamit ki kell találni alternatív lehetőségként, hogy ilyen esetben mit csináljunk. És persze fárasztó is, hogy valakinek mindig jelenése van megállás nélkül.
A te feladatköröd, a Kontűr kulturális műsor szerkesztése hogyan változott mindennek fényében?
Az úgy néz ki, hogy minden egyes nap negyed kettőtől kettőig napi 45 perc művészetet kell „legyártani”. Csütörtökönként van még egy fél műsor, az egy olyan húszperces összeállítás. Tehát gyakorlatilag hat műsor kell egy héten, azaz 24-25 egy hónapban – több, mint amennyi munkanap van. A szerencsém az, hogy a két új ember, aki jött hozzánk, Kristály Bea és Ferencz Zsolt kultúra iránt érdeklődő emberek, úgy is vették fel őket, hogy a művészeti műsornak, a Kontűrnek, illetve a délutáni rétegműsornak, a Sétatérnek dolgoznak. Persze aktualitásként ezeket az anyagokat rövid változatban odaadjuk a Hangolónak és a Napórának, a két tájékoztató jellegű műsornak, de a hosszabb változat a rétegműsorba megy be. Azóta egy kicsit könnyebb, de az első hónap borzasztó volt.
Van Kolozsváron annyi kulturális esemény, amivel havi 24-25 adást ki lehet tölteni?
Van, csak el kell menni rá, de nincs annyi időd, hogy elmenj, és fel is dolgozd. A nagyobb probléma az, hogy tudsz-e még rá egy kicsit készülni is vagy sem. Nagyon sok alkalommal nagyon sokszor oda jut el az ember, hogy improvizál, empátiából kérdez, vagy ott a helyszínen figyel, de ez nem mindig elég. Ha valaminek meg akarod adni jobban a módját, akkor az nem egyik napról a másikra születő tartalom, arra egy kicsit rá kell dolgozni. Ami igazán fárasztó, hogy a kultúra hétvégén is zajlik, tehát egybefolynak a hetek, nincsen megállás. A fáradtság elsősorban ennek köszönhető, hogy soha nem teszed le a lantot.
Hogy néz ki egy munkanapod?
Hajnaltól estig tart. Hajnalban például szöveget írok, átalakítom az anyagokat adáskésszé, és akkor rohanás egy autóbuszra, bementem, playlist-et csinálok, és mehetek is adásba. Ez a délelőtt, de ez azt jelenti, hogy délután már vágtam, vagy eseményen voltam, tehát nagyjából elő van készítve reggelig, mert ha nem, nincs adás. Úgyhogy felveszi az egész napot. És nem nagyon tudsz tervezni, mert azt nem én találom ki, hogy mikor történik valami. Hogyha szeretném, hogy legyen anyagom, akkor ott kell lennünk, ha ott vagyunk, akkor már nem feldolgozással foglalkozunk. Úgyhogy elég őrült ritmus.
Az a vicces, hogy én is érzem, amikor meghallgatok egy műsort, hogy „Úristen, ezen ennyit kellett dolgozni, és pillanatok alatt elhangzott, vége, viszonthallásra?”. Szerintem a hallgatónak úgy tűnik, hogy ezt pofon egyszerű volt összehozni, hogy ez pillanatok alatt összejött, holott nem. Ilyen dolgok nem jutnak eszükbe, hogy vágni kell, hogy el kellett menjél egy eseményre, hogy az hány órát tartott, utána még mennyit ültél ott, míg interjút készítettél, és onnan haza mentél. Hét órát is felvehet egy anyagnak a begyűjtése.
Mennyire van lehetőségetek szelektálni a rendezvények között, ha szinte minden napra kell anyag?
Mindig is szelektáltunk. Most nem akarok senkit megbántani, de hogyha véletlenül valaki nyugdíjasként unatkozik, és ezért elkezd pasztellképeket festegetni, nem fogok elmenni. Ha már négy rendezvény közül kell választani, valószínűleg ezt ki fogom hagyni. Inkább olyasmit választunk, ami igényt tarthat a nagyobb réteg kíváncsiságára, vagy pedig mi gondoljuk olyan minőségnek, ha nem is ismerik annyira a hallgatók, akkor hadd ismerjék meg.
Mivel készültök a születésnapra?
Nem lesz ez egy hosszú, kimerítő, fárasztó esemény. Van nekünk a Donát 160 Egyesületünk, amit azért hoztunk létre, hogy pályázhassunk is, mert például munkaeszközök nélkül maradtunk szép csendben, és hiába várjuk, hogy az állambácsi vegyen nekünk magnót, amivel interjút készítsünk. De közben rájöttünk, hogy érdemes saját eseményekkel is foglalkozni, és érdemes önmagunkkal is foglalkozni, hogy ne örökké a gyakorlatias részét nézzük a dolgoknak.
Nagyon sok sajtóterméknél van ilyen, hogy a saját munkatársak közül díjaznak embereket. Ez meglepetés, nem tudja senki, én sem tudtam annak idején, Szabolcs sem tudta tavaly, és arról szerencsére nem tudok mondani semmit, hogy idén ki kapja. Erről az ünnepi pillanatról fog szólni – a díj egy rövid laudációval is jár –, és utána pedig a No Sugar Zenekar fog fellépni olyan meggondolásból is, hogy egy közszolgálati rádiónak az is feladata, hogy az erdélyi zenekaroknak teret adjon, és ha a legszebb erdélyi magyar dal az övék 2016-ban, akkor hadd legyen nekik egy fellépési lehetőségük.
Tasi Annabella
maszol.ro

Feltehetően megtalálták Jávor Pál valódi szülőházát Aradon
Büszkén mutogatták eddig az aradiak Jávor Pál szülőházát a turistáknak, azonban nemrég kiderült, hogy a filmcsillag valójában egy másik házban született. A történetet az alpolgármester göngyölítette fel.
Idén január 31-én volt Jávor Pál, a 20. század eleji ünnepelt magyar filmszínész születésének 115. évfordulója. Az aradiak büszkén emlegetik, hogy a magyar filmjátszás egyik legismertebb alakja Aradon született, és a magyarországi turistáknak előszeretettel mutatták meg ezidáig az idegenvezetők a tősgyökeres aradiak által Rácfertálynak nevezett városrészben lévő szülőházat. A minap azonban kiderült, hogy a mai Grigore Ureche, a volt Kis-Molnár utca 11. szám alatti ingatlan csak a vélt szülőház, ebben valószínűleg csak azután lakott a Jermann Pál Gusztáv néven született gyermek, miután szülei összeházasodtak, és apja a nevére vette (1902-ben Spannenberg néven anyakönyvezték, anyja lánykori neve után).
Erre Bognár Levente aradi alpolgármester jött rá, miután egy szombathelyi küldöttség járt Aradon Jávor Pál aradi gyökereit kutatva. „Mi azt sem tudtuk, hogy Szombathelyen végezte az iskoláit, ezt Feiszt György levéltáros, volt szombathelyi alpolgármester cikkéből tudtam meg, ami a Prémium magazinban jelent meg” – mesélte az elöljáró. „Kikértem az anyakönyvi hivatalból a születési bizonyítványt, és azon egyértelműen látszik, hogy az Alsó-Molnár utca, vagyis a mai Grigore Alexandrescu utca van megadva szülőházként. Ez is ugyanabban a városrészben található, sőt keresztezi is a Kis-Molnár utcát.”
Az alpolgármester meg is mutatta a születési kivonatot, de külön kérése volt, hogy fényképet ne készítsünk róla. Az okmányból az is kiderült, hogy édesanyja nem 17, hanem 19 éves volt a gyerek születésekor, és a foglalkozásnál a „cseléd” státust utólag „magánzóra” változtatták.
Köztudomású, hogy a „kis Pali” szerelemgyerekként született, és az ötvenes éveiben járó tisztviselő édesapja – a születési anyakönyvi kivonat tanúsága szerint – 1905-ben vette a nevére. Ekkor költözhettek a Kis-Molnár utcába, ahol az apa lakott – legalábbis ezt véli Bognár Levente a korabeli hivatalos papírok, levelezések alapján.
Hogy mindez új megvilágításba helyezi Jávor Pál életútját vagy sem, azt a hely- és színháztörténészek hivatottak eldönteni, de Bognár szerint jó, hogy idejében fény derült az eddigi tévedésre, ugyanis szándékuk elhelyezni egy emléktáblát a színészóriás tiszteletére. A Gr. Ureche utcai ingatlan mai tulajdonosa szerencsére ódzkodott ettől, ezért nem kerülhetett rá sor eddig, de az „új” szülőházban lakók nyitottak erre az alpolgármester szerint.
Bognár Levente azt is elmondta, hogy körvonalazódik egy együttműködés Szombathely és Arad között Jávor Pál kapcsán a közösen szeretnék ápolni a színész emlékét, Jávor-napokat is szerveznének, és szeretnék a románsággal is megismertetni, hogy a magyar filmjátszás ilyen nagy alakja Aradon született.
Jávor Pál 1959-ben hunyt el Budapesten.
Pataky Lehel Zsolt
maszol.ro