Az Állami Vagyonalap /FPS/ az elmúlt év legsikeresebbnek a Román Fejlesztés Bank és a RomTelecom privatizációját tartotta. Az ellenzék szerint viszont nagyon olcsón adták el a telefontársaságot /RomTelecom/, az egyik legjobban működő állami monopóliumot. A görög OTE fizette ki a kormány által kért minimumot, 675 millió dollárt a 35 %-os részvénycsomagért. A RomTelecom 53 ezer alkalmazottat foglalkoztat és 3,6 millió telefonvonallal rendelkezik. Az utóbbi idők fejlesztésének köszönhetően a hálózat 42 %-a digitális, a többi vonalat nagyrészt még a háború előtti kéziközpontok működtetik. /Tófalvi Zselyke: Román privatizáció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

"Csíki Sándor megdöbbenéssel olvasta a Tokay György volt kisebbségügyi miniszterrel készült interjút. Véleménye szerint: 1. Ha nincs Tőkés László, Tokay György soha nem lesz miniszter; 2. Ha Tokay György nem bírja a kritikát, ne vállaljon felelős beosztást; 3. Ezen a poszton egy pihentebb politikus (lehet) többre képes. A Nyárádmenti Fórumot illetően: 1. Még Markó Béla is azt mondta, amikor meghívtuk: Senki sem tilthatja meg Tőkés Lászlónak, hogy valahol fórumot szervezzen, ha ezt ő jónak látja; 2. Az exminiszter úr szerint nincs szükség ilyen fórumokra. Jó, hogy a szavazatainkra szükség volt; 3. Én nagyra becsülöm Tokay Györgyöt mint politikust, de ő se nézzen minket káposztafejeknek, akikkel kár leülni és elbeszélgetni. A "népi demokráciáról" pedig: semmi emlékem, még párttag sem voltam. Egy dolog biztos: 1. A Nyárádmenti Fórumra szükség van, mert igényli a tagság, a "mandátum nélküli emberek"; 2. Itt február 13-án semmi közfelkiáltás, határozat vagy szervezeten kívüli cselekedet nem lesz; 3. Lesz egy rövid ima, három előadás, végül: kérdések, hozzászólások, vélemények az RMDSZ belső gondjairól (minden szinten). kérem, tiszteljék meg jelenlétükkel szerény szervezetünket, és írják meg bátran, amit láttak, hallottak polgári fórumunkon. /Csíki Sándor, nyárádszeredai RMDSZ-elnök: Igénylik a mandátum nélküli emberek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

Gabriela Coltescu, a temesvári Nyugati Tudományegyetem előadótanára az APACH-CH emberjogi szervezethez fordult panaszával: jan. 11-én egy Dumitru névre hallgató személy látogatta meg irodájában, akit a szociológiai tanszék vezetője Romulus Dabu SRI-tisztként mutatott be. A tiszt Coltescu tevékenysége iránt érdeklődött, különösen a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával működő Harmadik Európa Kutatóközpont iránt. A Harmadik Európa Kutatóközpont szintén tiltakozott. Az SRI cáfolta, hogy bármelyik alkalmazottjuk vizsgálódott volna, szerintük ez az akció az SRI lejáratását szolgálja. Az SRI közleménye viszont nem beszélt az incidens kivizsgálásáról és a szélhámos tiszt felkutatásáról. /Egy kétes SRI-tiszt politikai rendőrt alakít Temesváron. = A Nap - A Ziua magyar nyelvű hetilapja (Bukarest), febr. 11./

A Temes megyei RMDSZ vezetősége felkérte Dumitru Grant Temes megyei prefektust, hogy közvetítsen a temesvári Bartók Béla Líceum ügyében. A prefektusnál megtartott találkozót a Temes megyei RMDSZ kezdeményezte, nyilatkozta Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök. Az utóbbi két évben a romlott az anyanyelvű oktatás helyzete, a líceumban a közgazdasági, az informatika profilra jelentkeznének, de a líceum elméleti jellegű. Megállapodtak abban, hogy kidolgozzák a javaslatokat, a főtanfelügyelő támogatni fogja a változtatást. A bentlakás ügyében nem tudtak változtatást elérni. Súlyos probléma, hogy a magyar közösség újból Halász Ferenc megbízott igazgató kinevezését kéri, azonban ezt a kérést elutasították, azzal indokolva, hogy Halász Ferencnek nem sikerült a versenyvizsgája. /Pataki Zoltán: Magyar iskolaügyben a temesi kormánybiztosnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége januári küldöttközgyűlésén úgy határozott, hogy a Nyelvrontás-díjjal marasztalja el az 1998-as VI. osztályos Matematika tankönyvet és fordítóját, dr. Steinbrecher Györgyöt. Az AESZ a továbbiakban is közzé fogja tenni a fertőző oktatási anyagok és tankönyvek jegyzékét. Ez a minősítés a szakmai igénytelenségre, a nyelvhasználatra, a magyar nemzetiségű tanulók identitásának szándékos gyöngítésére és a magyar ellenségkép propagálására vonatkozik. Ezen szempontok szerint fertőző tankönyvek között van az Erkölcsi nevelés /IV. osztály/, S. Oane-M. Ochescu: A románok történelme /IV. o./, L. Burlec-L. Lazar: Egyetemes történet /IV. o./ című tankönyv. /Fertőző tankönyvek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

"Február 10-én, magyarországi látogatásának második napján Radu Vasile román kormányfő Gyulán a magyarországi románok helyzetével ismerkedett. Vasilét Dabcs László polgármester köszöntötte, aki meglátogatta a Nicolae Balcescu Gimnáziumot, majd kijelentette, hogy támogatja az ottani románok azon kérést, hogy Gyulán román konzulátus nyíljon, mely minden valószínűség szerint először tiszteletbeli lesz. A román miniszterelnök találkozott Sofronie Drincec gyulai ortodox püspökkel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ Magyarországi látogatásom jó eredményekkel járt. Szükséges és fontos látogatás volt, még ha egyesek eltúlzott módon is reagáltak rá - jelentette ki febr. 10-én este Aradon Radu Vasile román miniszterelnök, aki hazafelé tartva szakította meg rövid időre útját, s első alkalommal nyilatkozott budapesti tárgyalásairól. - Akarjuk, nem akarjuk, Magyarország a NATO tagja lesz, s ennek következtében szerepe jócskán megnövekszik a térségben. A magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral folytatott tárgyalásokon hangsúlyosan került szóba, hogy Magyarország felelősége megkétszereződik, s határozott biztosítékokat kaptam arra, hogy Magyaroszág minden szinten támogatni fogja Romániát a NATO-ba és az európai struktúrákba való integrációjáért tett erőfeszítéseiben - mondta. Radu Vasile kitért arra, hogy Budapesten felvetődött: nyíljon tiszteletbeli román konzulátus Gyulán és tiszteletbeli magyar konzulátus Csíkszeredán. "Szóba került a híres Petőfi-Schiller egyetem ügye is. Elmondtam, hogy a kérdés jelenleg a román Legfelsőbb Bíróság előtt van, s az ott született döntés fényében a román kormány a román törvényeket betartva folytatja az egyetem alapításának procedúráját. Magunk között szólva, ha ez a terv megvalósul, azt szeretném, hogy az egyetem székhelye Arad legyen" - hangsúlyozta Radu Vasile és hozzátette: "a tárgyalások légköre nem azt bizonyította, hogy a román-magyar kapcsolatok fejlesztése a szóban forgó egyetem alapításától függene. Kétségtelenül megfogalmazódott az, hogy a Petőfi-Schiller egyetem létrehozása fontos szerepet játszhatna a román-magyar kapcsolatok fejlődésében. Ugyanakkor hangsúlyozom: nem abban a formában, hogy ez feltétele lenne a két ország közti kapcsolatok javulásának vagy romlásának. " Bukarestbe érkezésekor Radu Vasile nem nyilatkozott az újságíróknak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./"

"Febr. 10-én Orbán Viktor miniszterelnök fogadta Tőkés László püspököt "A bizalomépítés szempontjából fontosak a magyar-román kormányfői találkozón elhangzottak, de hiányolom a konkrét eredményeket" - mondta Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újságíróknak a találkozó után. A megbeszélésen Orbán Viktor tájékoztatta a püspököt a budapesti miniszterelnöki tárgyalásokról. - Örülök annak, hogy Radu Vasile ígéretet tett az annak idején elkobzott két nagyváradi püspöki palota visszaadására - fejtette ki Tőkés László. A református püspök úgy vélte: az erdélyi magyarok büszkék lehetnek arra, hogy az RMDSZ és a történelmi egyházak konstruktív szerepet vállaltak a román-magyar államközi kapcsolatok javításában. A találkozón jelen lévő Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára elmondta: a püspök a miniszterelnöki tárgyalás előtt eljuttatta javaslatait Orbán Viktornak, s ezeket a magyar fél számos esetben képviselni tudta a megbeszéléseken. /Orbán Viktor fogadta Tőkés Lászlót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./"

"Frunda György szenátor a vele készült interjúban beszámolt az Európa Tanácsban (ET) a kisebbségekkel kapcsolatban tett kezdeményezéséről. Ha az ET nagyobb költségvetéshez jut, akkor az általa javasolt ad-hoc bizottság akár állandó bizottsággá vagy albizottsággá változhat. A bizottság legfontosabb feladata az Emberjogi egyezmény mellékletének kidolgozása lenne. Frunda szerint a bizottságnak meg kell határozni jogilag a nemzeti kisebbség fogalmát és különbséget kell tenni eközött és az emigráns csoportok között, ugyanis "egy népcsoport nem hibás azért, mert a határ átmozdult a feje felett". Ha megszületik a melléklet, akkor kötelező érvényű lesz a tagországok számára. A román sajtó félreértelmezte lépését - annak ellenére, hogy következetesen Románia monitorizálása ellen foglal állást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./"

A parlament jóváhagyta Vida Gyula RMDSZ-képviselő, kis- és középvállalatoknak szánt költségvetési alapok növelésére vonatkozó kezdeményezését: 300 milliárd lejt utaljanak kio a kis- és középvállalatoknak, hiszen az eredetileg erre szánt 80 milliárd nagyon kevés. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

"Febr. 13-án Nyárádszeredában harmadik állomásához érkezett az RMDSZ-en belüli Fórum mozgalom. A Fórum mozgalom kezdeményezője, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: politikai opcióként artikulálódik az, amit eszmei szinten hirdettek meg. A tiszteletbeli elnök sajnálkozott, miért kellett akkora hűhót csapni, annyi akadályt állítani e fórum elé, hiszen végeredményben ma már bárki láthatja: nem kívülálló erőként jelentkezett a Fórum, hanem mindenkoron ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Tőkés Lászlón kívül Toró T. Tibor és Izsák Balázs tartott előadást. Toró Politikai felelősségvállalás és alternatíva címmel járta körül az RMDSZ közösségi szerepvállalását. Szerinte egy csapat, amikor közösséget képvisel, soha nem vághat alternatíva nélkül a politikai szerepvállalásnak. Az alternatívanélküliség rossz politika. Saját erőinket kell mozgósítanunk a közösség ügyei érdekében, amit sajnos, az elmúlt két évben, a kormányzásra összpontosítva elmulasztottunk - vélte Toró T. Tibor. Izsák Balázs Elintézés vagy intézményes garanciák című elemzésében azt fejtegette, hogy az RMDSZ területi szervezeteit nem egyszer éri bírálat az országos vezetés részéről, mert nem elég hatékonyak a helyi szintű koalíciós tárgyalások. A kérdéskört kezdetben indokolatlan, művi titokzatosság lengte körül, majd a hamis információk tömkelege következet. Ha tisztán akarunk látni, akkor a diplomatikus szótekerés helyett ki kell mondanunk az igazat: az ún. "koalíciós tárgyalás" rendszerváltást takar-e a választói elvárásoknak megfelelően, vagy csak a konc elosztását, s a színfalak mögötti, de már színfalakat is feldöntő és letépő balkáni pankrációt a húsosfazék körül. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. Negyedik nekifutásra sikerült. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform nevében dr. Bartha András Nyílt levelet olvasott fel, amelyet az aláírók dr.Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő ügyében Románia belügy- és külügyminiszteréhez intéztek. Először az Iliescu-rendszer, a Vacaroiu kormány nyilvánította persona non gratának dr. Eva Maria Barkit. Az Iliescu-rezsim ugyanakkor, 1994. október 6-án minősítette Románia közellenségének Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, az Erdélyi Magyar Kezdeményezést, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformját, Katona Ádámot, az EMK platform elnökét, valamint dr. Csapó József szenátort, az RMDSZ autonómia tervezetének kidolgozóját. Másodszor pedig 1998 októberében a volt belügyminiszter, Gavril Dejeu egy diktatúra-korabeli törvényre (25/1979. dec. 17) hivatkozva tiltotta ki újabb három évre Románia területéről dr. Eva Maria Barkit, akinek az önrendelkezésről kifejtett gondolatai összhangban vannak az ezredvégi európaisággal, és nem veszélyeztetik egyetlen ország, így Románia érdekeit sem. A levél aláírói kérik Barki asszony kitiltásának haladéktalan feloldását. Katona Ádám a Magyar Köztársaság kormánypártjaihoz írt nyílt levelét olvasta fel. Levelében azt kérte, hogy - az 1998. szeptember 12.-i alsócsernátoni fórumon is támogatólag elfogadott - alábbi kérésüket a soron következő magyar-magyar csúcstalálkozón napirendre tűzni szíveskedjenek: biztosítson a Magyar Köztársaság kormánya védőhatalmi státust a jelenlegi magyarországi határokon kívül élő valamennyi magyar számára. - Katona Ádám, az EMK elnöke, és még néhányan az emlékezetes alsócsernátoni polgári fórum szereplői közül idézést kaptak a brassói táblabíróság ügyészéhez. Törvénysértő módon a brassói ügyészség nem tüntette föl, hogy milyen ügyet is rejt a 311/P/1998-as számú "Dosar penal. Katona Ádám beszélt az Agache-féle kézdivásárhelyi 89-es rendőrgyilkosság ügyéről, amelyben harmadszor is elhalasztották az ítélethozatalt, ami súlyos bírói hiba. A bíróság nem adott lehetőséget a védőtanúk meghallgatására, ami szintén súlyos jogi vétség. Mindezek mellett közismert az 1990. jan.4-i elnöki kegyelmi dekrétum, melyet az oroszhegyi és zetelaki ügyet kivéve mindenhol alkalmaztak. A vádlottak felkérésére az ügy monitorizálását vállalta az EMK. Hasonlóan cselekedett a Magyarok Világszövetsége is, melynek küldöttgyűlése egyöntetű szavazással fölvállalta ezen ügy nemzetközi szintre emelését. Tőkés András tömör hozzászólásában kimondta: Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz. Az erdélyi magyarság ragaszkodik anyanyelvéhez, akárcsak az erdélyi románság. Bardóczy Csaba Székelyudvarhelyről az követelte, hogy az RMDSZ hívja vissza, vonja felelősségre és büntesse meg a Verestóyék csapatát, Borbély Zsolt Attila pedig az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. Tőkés László püspök a fórumról elmondta, hogy a fórum kezdeményezés elérte a célját. Erjedési folyamatot indított el. Nyárádszeredában határozat született arról is, hogy a kongresszusig minden hónapban tartanak hasonló jellegű fórum-találkozót, a legközelebbit éppen a Szilágyságban. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. "Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ A fórumon mintegy 300-an voltak jelen. Tőkés László kifejtette, hogy a fórumok mozgalommá nőttek ki. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök úgy látja, "az RMDSZ-kormányzás" zsákutcába vezet: "Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés". A Népújság nehezményezte azt, hogy a "mást csinálás" mit is jelent valójában, a fórumon nem lehetett megtudni. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ A fórumon felolvasták a nemrég balesetben elhunyt szovátai Bíró István dolgozatát. Bíró hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság gazdasági és anyanyelvi elsorvasztása ma is folytatódik: az ortodox templomok és püspökségek egyre nagyobb teret hódítanak Székelyföldön, a székelyudvarhelyi Cserehát ügye megoldatlan, Sepsiszentgyörgyön laktanyákat hoznak létre, miközben a kisebbségi magyarság a túlélésért küzd. /Gergely László: Alsócsernátontól Nyárádszeredáig. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), febr. 19-25./"

"Magyarország és a határon túli magyarság - 1999" címmel szervez konferenciát február 20-án Budapesten a Határon Túli Magyarok Hivatala, jelen lesznek a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány vezetőit. Az eszmecsere bejelentett célja, hogy megvizsgálja, a márciusban NATO-taggá váló Magyarország miként tudja segíteni a szomszédos országok és ezáltal az ott élő magyar közösségek NATO-, illetve európai uniós integrációs törekvéseit. A találkozón várhatóan megvitatják azt is, milyen formái lehetnek az anyaország és a határon túli magyar szervezetek közötti kapcsolattartásnak. Az MTI érdeklődésére Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: fontosnak tartja, hogy a magyar kormány és a magyar politikai pártok időszakonként találkozzanak a határon túliak vezetőivel, ámde zavaróan hat az, hogy az újabb magyar-magyar csúcsot kezdik rendkívüli eseményként kezelni, s ez nem szülhet jó vért a külföldi megítélésben, hiszen a korábban a hasonló kezdeményezéssel kapcsolatos kifogásokat is az esemény fontosságának "túllihegése" váltotta ki. Csapody Miklós MDF-es honatya szerint régóta szükség van egy ilyen jellegű tanácskozásra. Az utolsó ilyen jellegű találkozó óta eltelt három esztendőben ugyanis számos olyan dolog történt a magyar-magyar kapcsolatokban, illetve a szomszédságpolitikában, amit érdemes az említett körben megbeszélni. Ráadásul ebben a időszakban megváltozott Magyarország helyzete is a világpolitikában - vélte Csapody, aki Németh Zsolt külügyi államtitkár közelmúltbeli kárpátaljai, erdélyi, szlovákiai és vajdasági megbeszéléseire utalva úgy vélte, a mostani konferenciát megfelelően előkészítették. Szerinte egész bizonyos, hogy az MSZP és az SZDSZ jelen lesz a megbeszélésen. A magyar külpolitikai prioritásairól - amelyek közé tartozik a magyar kisebbségek ügye is - ugyanis alapvetően egyetértés van a parlamenti pártok között - emlékeztetett Csapody Miklós. Üdvözölte a konferencia megszervezésének gondolatát a Magyar Igazság és Élet Pártja is. Győri Béla országgyűlési képviselő, a párt szóvivője szerint képviselőik részt vesznek a találkozón. /Magyar-magyar csúcs az integrációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"

A szeptemberben Alsócsernátonban lezajlott fórum fő résztvevői bírósági idézést kaptak. Ennek értelmében: bűnügyi perben tanúként idézik meg mindazokat, akiknek az alsócsernátoni fórumhoz valamilyen közük volt, köztük Tőkés Lászlót, Király Károlyt, Kónya-Hamar Sándort, Borsos Gézát, Katona Ádámot, Bardóczy Csabát, Patrubány Miklóst és Toró T. Tibort. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

"A nyárádszeredai fórumon nyilatkozatot adtak ki: A romániai magyar politikai és közélet belső megújítása, illetve a lehető legszélesebb körű összefogás céljával 1998. augusztusában meghirdetett RMDSZ fórum-mozgalom harmadik, nyárádszeredai rendezvényének résztvevői áttekintették a mozgalom eddigi hatását, eredményeit. Megnyugvással, a tisztességgel végzett munka örömével állapítható meg, hogy ma már az RMDSZ legfelső vezetése is a Szövetségen belüli változások szükségességéről beszél. Az RMDSZ területi szervezeteinél ezidáig megtartott tisztújítások során az Alsócsernátoni Fórumon megnyilatkozó közéleti személyiségeket választottak vezetővé. Temesváron Toró T. Tibor fizikus, Kolozsváron Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, Marosvásárhelyen dr. Kincses Előd ügyvéd lett az RMDSZ elnöke. Az illető területi szervezetek támogatásával mindhárman cselekvően vesznek részt a fórum-mozgalomban. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának harmadik évében súlyosbodott gazdasági-társadalmi helyzet, az elszegényedés, a növekvő adóterhek, az erdélyi magyarság megmaradását szavatoló jogi keret kialakításának késlekedése és a Székelyföld fokozott veszélyeztetettsége sürgetőbbé teszik érdekvédelmi szervezetünk visszatérését a nemzeti érdekvédelemhez, az autonómia útjára. Az RMDSZ programjába foglalt autonómia-törekvés, az önálló anyanyelvű oktatás, az európai integráció nem csupán az erdélyi magyarság létérdeke, hanem egyben Erdély többi népeinek jövőjét is szolgálja. A Nyárádmenti Fórum résztvevői Bocskai fejedelem végrendeletének szellemében fordulnak a NATO- tagságot nyert és EU-integrációs tárgyalásokat folytató Magyarországhoz: "... szeretettel intem mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak." A fentiek szerint a Fórum szükségesnek tartja kiépíteni a magyar-magyar integrációt a gazdaság, a kultúra és a politika területén. Ez utóbbinak egyik fontos állomása lehet az ismét meghirdetett magyar-magyar csúcs intézményesítése és középtávon az anyaország valamint a határon túli magyarok közötti biztonságos jogviszony kialakítása. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

"A Szabadság interjút készített Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. A beszélgetés során szóba került a romániai pápalátogatás kérdésköre is. Az egyes országok katolikus püspöki konferenciájának tagjai minden ötödik évben kötelesek együttesen elmenni Rómába. Ilyenkor meglátogatják a pápát, és a pápa minisztériumait, amelyek kongregációk és pápai tanácsok. "Először 1991 márciusában voltunk Rómában testületileg, 1937 óta első alkalommal Romániából. 1996 decemberében, a második látogatásunkkor is átadtuk a romániai katolikus püspöki kar meghívását. Ezt követően minden levélben, amit hozzá intéztünk, az utolsó passzus a meghívás megismétlése volt. Ezt a pápa elfogadta, azzal a kitétellel, hogy látogatására csak akkor kerülhet sor, ha az illető ország többségi vallásának vezetői, illetve az állami hivatalosságok részéről visszajelzést kap arra, hogy látogatása ellen legalább nem tiltakoznak." A legutóbbi napokig azonban még mindig hiányzott az ortodox egyház meghívása. "A román ortodox egyház ugyanis nem merte bevallani, hogy az orosz ortodox egyház nyomása alatt áll. Az oroszok szerint ugyanis a pápa azért látogatna a többségében ortodoxok lakta országokba, hogy visszahódítsa a 4 millió ukrán, és a két millió román görög katolikus hívét, akit kényszerítő körülmények között ortodoxxá változtattak. Hogy ezt valamiként kimagyarázza, II. Teoctist pátriárka még tavalyelőtt kijelentette: alapjában véve nincs ellene a pápa romániai látogatásának, de az ortodox illemszabályok szerint nem illik, hogy elsőként egy újkori, mindössze 1925-ben alapított pátriárkátust látogasson meg, mielőtt az ősi, apostoli korú pátriárkátusoknál tenné tiszteletét: Alexandriában, Jeruzsálemben, Antiochiában, vagy a XVI. század óta pátriárkátusi címet hordozó Moszkvában." "Tavaly annyiban változott az ortodox egyház vezetőségének álláspontja, hogy kijelentette: a pápa jöhetne, hiszen az ortodoxoknak a római katolikusokkal jó kapcsolataik vannak, de az igazi baj a görög katolikusokkal van, mert őket az ortodoxok hittagadóknak és nemzetárulóknak tartják. Amíg az 1948-ban elvett 1800 templomukról, mindennemű követeléseikről és abbeli szándékukról nem mondanak le, hogy az 1948-ban ortodox hitre áttért 2 millió hívőjüket visszatérítsék, addig pápa ide nem jöhet! Mindezek után számomra is igen meglepő volt a múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott ortodox szinódusi döntés, amely szerint a Szentatyát feltétel nélkül meghívják Romániába. Ennek a hátterében az áll, hogy a Szentszék kérésére a görög katolikus egyház lemondott kezdeti, 1990-es álláspontjáról, amelyet az akkor még fungens Alexandru Todea bíboros így fogalmazott meg: restitutio in integrum! ... A román ortodox egyház úgy hirdeti, hogy az 1690-es unió a Habsburgok részéről állami kényszer volt: a románoknak ravasz ígéreteket tettek, ha áttérnek a katolikus vallásra. Hogy visszatérhessenek az ortodox egyházba, ehhez teljes szabadságra volt szükség, és ez csak 1948-ban következett be. A hivatalos ortodox verziót a lakosság elhiszi, pedig az 1800 görög katolikus lelkész kétharmada kényszer alatt, kínzások közepette tért át, egyharmadát pedig hosszú börtönbüntetésre ítélték, miközben az egyház püspökeit kivétel nélkül bezárták. Gyulafehérvárra a titkosügynökök révén összehívott lelkészi nagygyűlés színjáték volt. A román ortodox egyház nem ismeri el testvérének a görög katolikust. Meglátása szerint igazi román csak ortodox lehet! A Szentszék ilyen előzmények után azt kérte, hogy valamilyen tárgyalás kezdődjék el. Az első találkozó Bukarestben volt, a másodikra pedig két hete, Balázsfalván került sor, a harmadik pedig március 6-án lesz a torockóremetei kolostorban." "Meggyőződésem, hogy a görög katolikus egyház részéről ez óriási áldozatokat követel. Annyi eredményt mégis hoztak, hogy az ortodoxok lemondanak azokról a templomokról, amelyeket a görög katolikusok valamilyen formában visszaszereztek: összesen 100 ilyen templom van. A görög katolikus egyház viszont arra kötelezte magát, hogy a további templomai visszaszerzésére indított pereit leállítja, illetve visszavonja. A közös tárgyalás harmadik pontjaként arra született egyezség, hogy vegyes bizottság száll ki minden faluba, ahol vitatott templom van. Ezek további, vegyes használatáról tárgyalnak. Persze kérdés, hogy ebbe beleegyezik-e minden görög katolikus püspök. Számomra mégis meglepő, hogy a további tárgyalások kimenetelétől függetlenül az ortodox szinódus felhatalmazta a pátriárkát, hogy hívja meg Romániába a pápát. Nyilván emögött politikai szándék, érdek is van. Románia azt szeretné bebizonyítani, hogy európai ország, hogy fogadja a pápát." "Elképzelések szerint egy napra érkezne Bukarestbe. Látogatást tenne Emil Constantinescu államfőnél, a pátriárkánál, ezt követően pedig a román fővárosban misézne, mert elvégre minket, a híveit jön meglátogatni. Valószínűleg valamelyik stadiont bérelnék ki, ott lenne a szentmise, amelyre az egész országból várják a katolikus zarándokokat. A hír hallatára mi, erdélyi püspökök azonnal beadtunk a Szentszékhez egy kérelmet (amibe természetesen nem írhattuk be a Székelyföld hangulatát, mely szerint, ha a pápa csak Bukarestbe jönne, inkább ne jöjjön, olyan nagy volna a kiábrándulás, mert a székely ember nem megy el Bukarestbe). Elképzelhető, hogy az eredeti tervektől eltérően nem májusban kerülne sor a látogatásra, hanem a beütemezett lengyelországi látogatás előtt vagy ezt követően jönne Romániába, így Erdélyt is útba ejthetné..." "Püspöki karunkat a mai napig nem értesítette a Szentszék arról, hogy a pápa jön, és kéri javaslatainkat. Az idő rövidsége és a rendkívülinek minősíthető romániai látogatás kapcsán könnyen megtörténhet, hogy a Szentszék egy szép napon közli a végleges döntését az egynapos bukaresti látogatásáról, ami megváltoztathatatlan lesz..." "A pápa, ha eljön, ha nem, minden politikai alakulat érvként vagy ellenérvként használja fel ezt. Ezt nem lehet elkerülni! A görög katolikusok már eleve félnek attól, hogy ha a pápa eljön Romániába, az eddigi tárgyalásaik az ortodoxokkal vakvágányra kerülnek, mert a többségi egyház képviselői azzal fognak érvelni, hogy lám, a pápa legitimizálta az ők álláspontjukat." /Makkay József: Beszélgetés Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15., részletesen idézte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített interjúban a fórumokról beszélt. A fórum-mozgalom kongresszus-előkészítő folyamattá minősült át." Valamennyi fórumra meghívták az RMDSZ egészének képviselőit. A fórumok által fémjelzett törekvés és a hivatalos RMDSZ elvált egymástól, azonban az a céljuk, mondta a püspök, hogy a kettőt közelítsék. "Tény, hogy ki kell igazítani azt a pályát, amelyre az RMDSZ jelenlegi szűk körű vezetősége terelte az erdélyi magyarságot. Vagy velük, vagy nélkülük." - Tőkés László felvetéseket juttatott el Orbán Viktor magyar kormányfőnek a román miniszterelnökkel várható tárgyalásokkal kapcsolatban, majd a látogatás után a Orbán Viktor beszámolt neki a tárgyalások menetéről. Arra a kérdésre, hogy tájékoztatta-e budapesti tárgyalásai előtt Markó Béla szövetségi elnököt terveiről, tárgyalási szándékról, Tőkés László így válaszolt: "Már túlhaladott az az állapot, amikor ennek az igénynek meg tudnánk felelni. Annyira eltávolodtunk ugyanis az utóbbi időben, hogy a kommunikációnak ez a természetes formája nem tud megvalósulni. Ha írok egy levelet Markó Béla elnök úrnak, ő nem válaszol rá. Az RMDSZ-szabályzat előírja, hogy minden fontosabb tárgyalóküldöttségbe az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevonandó. Ezt az elnök úr már évek óta nem gyakorolja. Tehát nem tartanak be semmilyen normát, semmilyen szabályzati előírást. Még az operatív tanácsokra megkapom a meghívót, de semmilyen más tájékoztatást nem kapok, még az RMDSZ-sajtófigyelőt sem. Ilyen körülmények között nincs jelentősége ennek, hogy előzetesen vagy utólagosan... Mindezáltal minden általunk kiadott nyilatkozatot vagy közleményt elküldünk az RMDSZ szövetségi elnöki irodájának és az ügyvezető elnöki hivatalnak. Ez esetben még nem volt időm semmilyen tájékoztatást nyújtani, mert egész nap utaztam, hajnal felé érkeztem meg, s még átgondolni sem volt időm sűrű budapesti programomat, nemhogy le is jegyezzem. Persze, a magyar-magyar csúcsra készülve szükség lesz egyeztetésre, hiszen úgy tudom, Markó Bélával ketten kaptunk erre hivatalos meghívást. Butaság volna, ha előtte nem egyeztetnénk a véleményünket." - Mit vár a magyar-magyar csúcstalálkozótól? "Nem kevesebbet lehet a magyar csúcstól elvárni, mint a magyar-magyar kapcsolatoknak az intézményesülését. Úgy látom, a magyar kormány megtalálta a legitim intézményes magyar kapcsolatok kialakításának a módját. Legitim kereteit kell tehát létrehoznunk az intézményes magyar-magyar együttműködésnek, amelyet függetleníteni kell az ilyen-olyan kormányok kényétől-kedvétől. Olyanfajta legitimitás ez, mint az interparlamentáris unióban a finnugor frakciónak a felállítása, vagy a frankofon államok együttműködése. A parlamenti együttműködés keretébe, az európai politikai kapcsolatok rendszerébe beilleszthető a valamennyi magyar nemzeti közösség parlamenti képviseletének az együttműködése. Másfelől annak fontosságát hangsúlyoznám, hogy az 1996 őszén, a pápai csonka csúcson megszakadt folyamat folytatódik. Erre annál inkább szükség van, mert az RMDSZ kezdett komolytalanná válni. Miután ugyanis a szövetség SZKT-határozatban állt ki a magyar-magyar kapcsolatok intézményes kiépítése mellet, a magyar miniszter által vezetett román kisebbségvédelmi hivatal, egyetértve Tabajdi Csaba volt magyar államtitkárral, az RMDSZ hatályos határozatait felülbírálták. A többi határon túli magyar közösség magyar-magyar kapcsolatok iránti elemi igényét pedig évekig semmibe vették. Ezt én a volt magyar kormány hátráltató befolyásának s a határon túli többségi kormányok hátrányos befolyásának tulajdonítom. Végre egyenesbe kerülnek a dolgok. Jobb is nyíltan vállalni magyarságunkat és együttműködésünket, mint valamely összmagyar kárpát-medencei konspiracionista gyanúsítás vádja alá esni. Vállaljuk magunkat!" - A püspök megállapította, hogy fontos volna az egyházak képviseletének bevonása az RMDSZ -döntésekbe. /Tibori Szabó Zoltán: A fórumok által fémjelzett törekvés és a hivatalos RMDSZ elvált egymástól. Nyárádszeredai interjú Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16. - kivonatolva ismertette Tőkés László a várható magyar-magyar csúcsról címmel: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"

"Több RMDSZ-es politikus bírósági idézést kapott. A Szabadság szerint egy olyan perről van szó "amelyről gyakorlatilag senkinek semmi tudomása nincs az érintettek közül", de elképzelhető, hogy az RMDSZ-es tisztségviselőket az alsócsernátoni Fórumon való részvételük miatt citálták. Takács Csaba, az RMDSZ-ügyvezető elnöke elmondta: "az ehhez hasonló esetekre, amikor a román igazságszolgáltatás ?készségesen? ugrik különböző magyar nemzetiségű kivizsgálására és megbüntetésére, bőségesen volt eddig is példa". Hozzátette, hogy nem ismer olyan pereket, amelyek során bárkit is magyarellenes cselekedetei miatt ítéltek volna el, noha lett volna rá alkalom. Takács szerint megfélemlítésről van szó, hiszen Alsócsernátonban "semmi olyan nem hangzott el, ami sértené a román alkotmányt". Lapértesülések szerint a feljelentő Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

1998-ban megjelent Lőwy Dániel A téglagyártól a tehervonatig. Kolozsvár zsidó lakosságának története /Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár/ című könyve. /Tibori Szabó Zoltán: Kolozsvári zsidóság - a Kálváriától a tragédiáig. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

"A Heltai Alapítvány egyik meghirdetett célja mindazok támogatása, "akiknek fontos az erdélyi népi hagyományaink világa", nyilatkozta Pillich László, az alapítvány titkára. Mindenekelőtt a csoportos formákat támogatják /néptánc, népzene, oktatótáborok stb./ Ezért állandósult a kolozsvári táncház működtetése, néptánctáborok szervezésének segítése. Minden évben igyekeznek legalább egy rangosabb nemzetközi szemlére eljuttatni a hagyományőrző néptáncegyütteseket. 1998 őszén anyagiak hiánya miatt nem indították újra a táncházat, de idén ezt pótolják. /Nánó Csaba: Hagyományőrzés és - ápolás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"

Gereben István, az Észak-Amerikai Magyar Egyesületeket Koordináló Bizottságának volt ügyvezető titkára Martonyi János külügyminiszterhez intézett nyílt levelében tiltakozott az ellen, hogy a külügyminiszter a Magyarok Világszövetségére bízta a nyugati magyarság képviseletét a febr. 20-i magyar-magyar csúcson. Gereben szerint az MVSZ-nek nincs joga erre a képviseletre, már csak elnökének, Csoóri Sándornak a személyisége miatt sem. A levélíró szerint Csoóri antidemokratikus, alkalmanként rasszista kijelentéseivel önmagát tette alkalmatlanná arra, hogy a nyugati magyarság nevében beszéljen. A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ nevében Báthory János általános elnökhelyettes nyilatkozott ebben az ügyben a Népszavának. Elmondta, hogy Gereben véleményével nem érthetnek egyet. Az MVSZ még mindig a legnagyobb a szóba jöhető grémiumok közül: egyesíti a legtöbb nyugati szervezet, küldöttközgyűlést tart, melynek során tisztségviselőket választ. Báthory kijelentette: nem tud Csoóri rasszista kijelentéseiről. /Vita a nyugati magyarság képviseletéről. = Népszava, febr. 19./

"Egy erdélyi költők különböző tematikák szerint kötetbe csoportosított versesköteteiből álló sorozatnak évek óta nagy sikere van, a verseket Lisztóczky László válogatta. A sorozat most folytatódik a Lisztóczky László szerkesztésében megjelent Hegyek, fák, füvek című kötettel, mely a romániai magyar költők természetről írott verseit mutatja be. A sorozat 1993-ban indult a sepsiszentgyörgyi Castrum Könyvkiadó vállalkozásában az Isten kezében című, a romániai magyar költők istenes verseit bemutató kötettel, majd ezt követte 93-ban a szülőföld előtt tisztelgő Hazahív a hűség, 95-ben pedig az Arany és kék szavakkal című, az erdélyi költők szerelmes verseit egybegyűjtő kötet. 1996-ban még megjelent A megmérő idő és a kétkötetes Versekben tündöklő Erdély, ám ezt követően úgy tűnt, a sorozat megszakad. Csakhogy, mint ezt a mostani kötet előszavában Lisztóczky László írta, sokan vetették a szemére, hogy mostohán bánt az országrész magyar lírájának egyik legnagyobb témaadójával, a természettel. Így született meg ez a mostani kötet, melyben 63 erdélyi költő 324 alkotása kapott helyet. A kötet illusztrációit Gy. Szabó Béla hagyatékából válogatta a szerkesztő. /Erdélyi költők antológiája a természetről írt versekből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 19./"

"Febr. 20-án tartották Budapesten a Magyarország és a határon túli magyarság című konferenciát nyolc határon túli magyar szervezet, a Magyarok Világszövetsége, a kormány és a magyarországi parlamenti pártok részvételével, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ szervezésében, zárt ajtók mögött. Beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter. Az RMDSZ-t Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Tőkés László tiszteletbeli elnök képviselte. Orbán Viktor hangsúlyozta: "Nemzeti kultúránk a határon túli magyarság kultúrájával együtt teljes. A határon túli magyarok, bár más államok polgárai, de részei a magyar nemzetnek." Ezért a kormány "nem hagyhatja figyelmen kívül a határon túli magyarság ügyét." "Programjának megfelelően a magyar kormány a jövőben is biztosítja, hogy a határon túli magyar és az anyaországi politikai szervezetek intézményesített keretek között és őszintén tárgyaljanak a közös ügyekről." Martonyi János külügyminiszter beszédében arról szólt, hogy ki kell dolgozni a nemzetstratégiát. A stratégiai cél egyértelmű: "a magyarságnak közösségként fenn kell maradnia és tovább kell élnie szülőföldjén, ott, ahol több mint ezer éve él." A nemzetnek nemcsak fennmaradni, hanem erősödnie is kell. Az erősödés az azonosságtudat erősödését és a nemzeti teljesítmény erősödését jelenti. Egy "létszámában, önbizalmában és hitében zsugorodó közösség nem lesz képes növelni teljesítményét". A magyar-magyar konferencia záródokumentuma kimondta a kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása érdekében a Magyar Állandó Értekezlet politikai konzultatív állandó testület létrehozását, amely évente legalább egy alkalommal ül össze. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Szabad Újság (Pozsony), febr. 25./ A zárónyilatkozatot aláírták a részvevő szervezetek képviselői:Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Magyar Koalíció Pártja, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Magyarok Világszövetsége, továbbá a magyarországi politikai pártok képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"

Semjén Zsolt egyházügyi helyettes négynapos látogatást tett Romániában. Erdélyi körútján meglátogatta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit. Járt Csíksomlyón is, a Jakab Antal Tanulmányi Házban, ahol Csíkszereda egyházi személyiségeivel találkozott. Itt Semjén Zsolt ismertette a magyar kormány egyházpolitikáját. A magyar-román kapcsolatokra hatással van az, hogy a magyar egyházak nem kapják vissza jogos ingatlanaikat a román államtól. Mindez azért is érthetetlen, mert Székelyföldön az ortodox egyház olyan ingatlanokat kap, amelyek soha nem voltak az ortodox egyházé. Semlyén emlékeztetett: karácsonykor Anghelescu vallásügyi államtitkár ígérte a kományrendelettel rendezendő ingatlanok helyzetének megoldását. A látogatáson jelen levő Nagy Benedek, a román egyházügyi államtitkárság képviselője a román kormány egyházpolitikájáról elmondta: látszólag sok mindent elfogadnak és udvariasak. Azonban a különleges alapokból nagy összegeket juttatnak, kizárólag az ortodox egyháznak, ebből épülnek ortodox kolostorok Gyimesfelsőlokon, Gyimesbükkön, ez nem esélyegyenlőség. Nagy Benedek fontosnak tartja, hogy a pápa romániai látogatásakor Csíksomlyóba is ellátogasson. /Daczó Dénes: Erdélyi körúton - történelmi egyházaknál. Semjén Zsolt a Romániai Magyar Szónak nyilatkozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ Semjén Zsolt helyettes államtitkár szerint több mint remény, hogy a pápa ellátogat Erdélybe. Semlyén erdélyi látogatásán felmerült, miként lehetne kidolgozni a határon túli magyar egyházmegyék támogatását, s felvetődött, hogy megoldást kellene keresni az erdélyi egyházak állandó budapesti képviseletének biztosítására. /Nem teljesülnek az erdélyi egyházak ingatlanigényei. A pápa Kolozsvárra megy? = Magyar Nemzet, febr. 22./

Az Erdélyi Napló főmunkatársa, Gazda Árpád készített interjút Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Tőkés László kitért a kettős állampolgárság kérdésére. A magyar kormány azt támogatja, amit a romániai magyarság legitim képviselői indokoltnak tartanak. Az RMDSZ hangadó vezetői azonban elutasítóan reagáltak a kettős állampolgárság felvetésére. Tőkés László szerint az lenne a leghelyesebb, ha szakértőkből álló bizottság megvizsgálná ezt a kérdést. A püspök írásban jelezte, fontosnak tartaná, ha Radu Vasile miniszterelnök látogatása előtt tájékoztathatná Orbán Viktor miniszterelnököt a romániai magyarság, az egyházi ingatlanok, az egyházi oktatás helyzetéről. Már megvolt a fogadás időpontja, amikor - a román fél kérésére, az ő hozzájárulásával - a román kormányfő látogatása utánra halasztották a megbeszélést. Ez teljesen szokatlan a civilizált politikai kapcsolattartásban. Tőkés László tervezett látogatásáról csak telefonlehallgatással, vagy más titkosszolgálati módszerrel értesülhettek Bukarestben. /Gazda Árpád: A jövőbe ívelő múlt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./

"A Román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) döntése értelmében Romániában minden hazai gyártású audiovizuális műsort románra kell fordítani, beleértve a helyszíni közvetítéseket és az élő műsorokat is. A CNA határozata értelmében román felirattal kell ellátni, illetve román nyelven kell szinkronizálni "a Románia területén sugárzott minden más nyelvű audiovizuális műsort". A fordítási kötelezettség vonatkozik a játék- és dokumentumfilmekre, a gyermekműsorokra, valamint az interjúkra, talkshow-kra, továbbá a romántól eltérő "más nyelvű helyszíni közvetítésekre". Ez alól "a zenei videoklipek, az idegen nyelvű tanfolyamok, valamint a nemzeti kisebbségnek szóló adásokban sugárzott hírműsorok" jelentenek kivételt. /Minden tv-adást románra kell fordítani. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

A brassói ügyészségre beidézettek közül végül is Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő megjelentek. Kónya-Hamar Sándor a kolozsvári Szabadságnak ezután elmondta, hogy a feljelentő Gheorghe Funar valójában alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. - Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről, az illető rendezvényen semmi olyan nem hangzott el, ami ellentmondana az alkotmánynak vagy a hatályban levő törvényeknek - mondotta Kónya. - Maga az a tény, hogy az érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit. Úgy érezzük, hogy nyilatkozataink rávilágítottak a vádak alaptalanságára, hogy sikerült véget vetnünk a további vizsgálatnak, és megóvnunk azokat is a további kihallgatásoktól, akik nem rendelkeznek parlamenti immunitással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

"Február 23-ára beidézték az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit kihallgatásra a Brassó megyei ügyészségre. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, Kolcsár Sándor Maros megyei tiszteletbeli RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor, Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, Király Károly, Katona Ádám, az EMK RMDSZ-platform vezetője, Molnos Lajos, Vekov Károly és másokról van szó, azonban az idézésen nincs feltüntetve, hogy milyen ügyben kell tanúskodniuk. Tőkés László korábban már értesítette az ügyészséget: emiatt nem kíván megjelenni a kihallgatáson, és koncepciós per beindítását gyanítja az ügy mögött.- Meg nem erősített értesülések szerint Gheorghe Funar polgármester volt a feljelentő. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nem cáfolta, de nem is erősítette meg azt a hírt, miszerint ő tett volna feljelentést. Dan Brudascu, a polgármesteri hivatal igazgatója viszont elmondta, röviddel az alsócsernátoni RMDSZ-fórum után az "egységes román nemzetállam polgára minőségben", Gheorghe Funar valóban feljelentést tett a főügyészségen, és kérte, vizsgálják ki a Tőkés László királyhágómelléki református püspök által szervezett rendezvény törvényességét. /Kiss Olivér: Kolozsvár polgármestere kérte az Alsócsernátoni Fórum törvényességének kivizsgálását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Febr. 23-án a beidézettek hárman /Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő/ jelentek meg a brassói ügyészségen. Kónya-Hamar Sándortól elmondta, hogy alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. "Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről", jelentette ki a képviselő. Az "érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit." - nyilatkozta. /Székely Kriszta: Ügyészségi vizsgálat tárgya Alsócsernáton. Államellenes tevékenység a vád. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Az ügyészség lopás ügyében tanúként idézte meg az alsócsernátoni fórum résztvevőit, ezt Benga Sorin megyei főügyész megerősítette. Miután a beidézettek közül hárman megjelentek az ügyészségen, azután Benga főügyész kijelentette: nincs szó lopási ügyről. /Balázs János: Zaklatás. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./"

Sebestyén Spielmann Mihály mentette meg a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ febr. 23-i ülését. A meghívott előadó, Ormos Mára magyarországi történész ugyanis az időjárási viszonyok miatt nem tudott eljönni. Előadása Trianonról szólt volna. Helyette vállalta az előadást Sebestyén Spielmann Mihály. Farkas Ibolya színésznő Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét szavalta el, majd Jánosházy György költő átadta a társaság által meghirdetett diákpályázat nyerteseinek a díjakat. /Lokodi Imre: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

Az Agache-perben Fazakas Forró Csilla védőügyvéd benyújtotta a fellebbezést az ítélet ellen. Az egyik elítélt, Paizs Ottó idegösszeroppanást kapott, az öngyilkosság határán állt, kórházba kellett vinni, a másik, Héjja Dezső gyakorlatilag mozgásképtelen volt eddig is, kórházba kellett szállítani. Az ítélet elrendelte az elítéltek három napon belüli letartóztatását. Febr. 23-án Paizs Ottó felesége, Paizs Margit és fia, Paizs Ferenc, továbbá Boldizsár Béla kézdivásárhelyi lakossal együtt bejelentették, hogy az igazságtalan ítélet elleni tiltakozásul éhségsztrájkba kezdenek. Tiltakozó nyilatkozatot adott ki Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke győzelemként fogadta az ítéletet, hasonlóan Petre Turlea képviselő. Elmondták, hogy pártjuk adott pénzt Agache özvegyének a perköltségekre. /Béres Katalin: Az Agache-per újabb fejleményei. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./ Kézdivásárhelyen Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult az Agache-perben vádlottak támogatására. Egyelőre függőben marad a letartóztatási parancs, ezért a négy kézdivásárhelyi febr. 26-án felfüggesztette az elítéltek védelmében indított éhségsztrájkját. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

"Sabin Ghermant, a Torkig vagyok Romániával kiáltvány szerzőjét, a Pro Transilvania Alapítvány vezetőjét febr. 24-re a kolozsvári ügyészségre idézték hazaárulás, az alkotmányos rend, a román állam nemzeti és oszthatatlan jellege veszélyeztetése címén. Ghermant Nicolae Popa, a Szövetség Romániáért Párt parlamenti képviselője, továbbá a Nagy-Románia Párt, a Román Nemzeti Egységpárt és az SZDRP jelentette fel. Sabin Gherman kihallgatása után nyilatkozott Transilvania Jurnal című lapnak. Kénytelen megállapítani, hogy torkig lenni Romániával súlyos bűncselekménnyé lépett elő anélkül, hogy valami is elhangzana azok felelősségéről, akik lejáratták a reform eszméjét, állapította meg. Nem érzi magát sem árulónak, sem politikai üldözöttnek. Emlékeztetett arra, hogy a maastrichti egyezmény előírja: a szubszidiaritás, a regionális autonómia elve az EU-ba való belépés kötelező elve. "Kevés román tudja azt, hogy Spanyolországban 17 autonóm tartomány található, hogy Olaszország ugyanezt az elvet alkalmazza, hogy Franciaország, amely a nyugati központosított állam mintája, kétszáz év után visszatért az autonóm történelmi tartományokhoz." - érvelt. /Azok vádolnak, akiknek tíz éve fizetem inkompetenciájukat - vallja az ügyészség elé idézett Sabin Gherman, a "Torkig vagyok Romániával" című kiáltvány szerzője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27-28./"

"Marosvásárhelyen ülésezik ferb. 27-én és 28-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A napirenden a májusi kongresszus előkészítése, az RMDSZ költségvetésének megvitatása, illetve a régóta esedékes átvilágító testület létrehozása szerepel. A korábbi gyakorlattól eltérően a mostani SZKT együtt ülésezik az egyházi vezetőket, értelmiségieket és civil társadalmi személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanáccsal. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: a marosvásárhelyi SZKT napirendjén szereplő ügyek közül a legnagyobb hangsúly bizonyára a kongresszusi előkészületekhez kapcsolódó javaslatok vitájára esik. - Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök és parlamenti képviselő szerint az SZKT súlypontját a kongresszus és a belső választások előkészítése kell hogy képezze. Arra a kérdésre, hogy a kongresszusig hátralévő időszakban folytatni kívánják-e az Alsócsernátonban megkezdett fórumsorozatot, Kónya-Hamar Sándor kijelentette: "Szerintem a csernátoni fórum ünnepi magaslatot jelentett, amelyet nem kellene arról a magaslatról . Az ott elkészült dokumentumok mindmáig az SZKT asztalán hevernek. Ezeknek a dokumentumoknak az RMDSZ belső politikájának a megvitatását és értékelését kellett volna előidézniük, tehát végeredményben a szövetség programjának a módosítását vagy kiegészítését. Amíg tehát megvitatása nem történik meg, minden további fórum csak rontana az RMDSZ megújulását célzó politikai kísérleten. Nem vagyok ennek híve, s nem voltam már Csernáton után sem, s a történtek azt igazolták, amitől féltem". A belső választások időpontjára és formájára vonatkozó kérdésre Kónya-Hamar elmondta: a korábban elfogadott választási szabályzatot a kongresszus még módosíthatja. Hogyha csak az általános tagnyilvántartásban szereplők szavazhatnak, azt jelentené, hogy kizárólag az RMDSZ-tagok döntenek, s nem pedig az erdélyi magyarság. Márpedig Kónya-Hamar szerint az lenne a jó, hogy az erdélyi magyarságnak is legyen szava ebben a kérdésben. Amennyiben a kongresszuson nem csak az RMDSZ-tagok szavazhatnának, könnyen előállhatna a magyarországi román önkormányzat körüli botránnyal azonos helyzet: erre az alkalomra mások is erdélyi magyarnak vallhatnák magukat, s szavazatukkal lehetetlen helyzetet teremthetnének. Ezt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni - tette hozzá. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-kongresszus szempontjából a Székelyföldön lenne a sor Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"