Nézőcsúcsok a magyar színházban
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház sikeres 2013/2014-es évadot zárt, hét bemutatóval és összesen 13 242 nézővel. A legnagyobb közönségsikere az előző évadban bemutatott Parasztoperának volt (2597 néző), az előadás Budapesten is 500 nézőt vonzott! A magyar színház termének az átlagos kihasználtsága 89,9%-os volt, ami azt jelenti, hogy majdnem minden előadás teltházas volt.
A 2013/2014-es évadban mutatták be a Leenane szépe, Piszkos meló, Hétfejű tündér, Fent a mélyben, 7/7 és a Futótűz című előadásokat, illetve a Szutyok című olvasószínház előadást. Az előző évadokból műsoron tartották az Ó, azok a szép napok!, Békeidő, Parasztopera, Gardénia, Özönvíz előtt, Prah, Mady-baby és az Ájlávju című darabokat. A TESZT fesztivál 17 előadását teltház előtt játszották. A Csiky Gergely társulat 11 alkalommal vendégszerepelt Budapesten, Kecskeméten, Pakson, Szabadkán, Bukarestben, Csíkszeredában, Nagybányán, Nagyenyeden, Bethlenben, Aradon és Temes megyei településeken. A különböző fesztiválokon díjakat nyert Tokai Andrea (Kisvárda), Lőrincz Rita (Nagyvárad), a Vagabondó c. bábelőadás (Fuxfest), Albert Alpár (Rm. Valcea). Kocsárdi Levente és Baczó Tünde Pro Cultura Timisiensis-díjat vehetett át a Megyeházán, a Csiky Gergely társulat Kiválósági díjat kapott a Temesvári Polgármesteri Hivataltól.
A következő évadban Silviu Purcărete, Radu Afrim, Kokan Mladenovics (Szerbia) és Katarzyna Raduszewska (Lengyelország) rendez egy-egy előadást a temesvári magyar színházban.
Pataki Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)

Negyvennégy fiatal filmes Nyárádszentlászlón
Két rövidebb és két hosszabb lélegzetű kisjátékfilm, valamint hat  animációs film készül a kolozsvári Filmtett Egyesület idei táborában, a résztvevők megfeszített tempóban dolgoznak: az elmúlt napokban végleges formát nyertek a forgatókönyvek, a negyvennégy fiatal pedig birtokába vette a terepet, a Maros megyei Nyárádszentlászlót és környékét – tudtuk meg Buzogány Klára szervezőtől, a Filmtett portál főszerkesztőjétől.
A tábor utolsó estéjén, jövő csütörtökön egymásnak, oktatóiknak (Ferenczi Gábor, Medvigy Gábor, Durst György, Dimény Áron, Bertóti Attila stb.) és reményeik szerint minél több falubelinek bemutathatják a kész produkciókat a fiatalok; a kritikuscsoport közreműködése révén tábori újság születik, amelynek ünnepélyes bemutatóját is a gálavetítés keretében tartják.
Szabadság (Kolozsvár)

Elszaporodnak a hagymakupolák
Valóságos templomépítési láz lett úrrá Erdélyben és a Partiumban – Hatalmas összegek forognak a román pópák kezén
Bármerre is járok a Kárpát-haza déli és keleti részein, szembeötlő a hagymakupolák szaporodása. Délvidéken még visszafogott, Kárpátalján már erőteljesebb, Erdélyben és a Partiumban meg kifejezetten agresszív ez a templomépítési igyekezet.
A Trianont követő impériumváltás vallási szempontból legnagyobb vesztesei e térségben a görög katolikusok voltak: egyszerűen más akolba terelték őket. Elvették, majd „átkeresztelték” templomaikat – az 1948-as betiltás után Romániában például ortodoxék mintegy kétezerrel gazdagodtak! Erdélyben s különösen a Partiumban először a kolonisták – a tömbmagyarság közé betelepített máramarosi meg mócvidéki románságot nevezte így a népnyelv – kezdtek nagy templomépítésbe, díszes bisericákat ültetve szegényes házacskáik közé.
A létező szocializmusban, bár a mindenható Párt elvileg tiltotta, gyakorlatilag folytatódott a térhódítás, most már elsősorban a városokban, hiszen a Regátból tömegesen áttelepített románság ilyetén igényeit is ki kellett elégíteni. A rendszerváltást követően, de különösen az utóbbi tíz esztendőben aztán elszabadult az ár! Szabályos templomépítési láz lett úrrá az ortodoxián, s már-már versenyszerű építkezés zajlik a Szilágyságtól Székelyföldig, Szatmártól a Bánságig. Hogy adatokkal is illusztráljam, figyeljük meg kedves partiumi városkámat, Zilahot! Ady idejében e „vidám pincekatlan” lakossága éppen csak meghaladta a tízezer főt, háromnegyedük magyar volt, s túlnyomórészt református. Száz év alatt a lélekszám megötszöröződött, a 2011-es népszámlálás már 56 202 főt regisztrált – ennek bő háromnegyede román nemzetiségű, a magyarok lélekszáma alig haladja meg az Ady-korabelit. A magyarság zöme változatlanul református (két templomuk van: az „ősi” belvárosi és a nemrégiben épült ligeti), mellettük a római katolikusok és a baptisták képviselnek még jelentősebb számarányt. A románok túlnyomó többsége ortodox, s annak ellenére, hogy csak mintegy negyven százalékuk gyakorló hívő, nyolc templom harangja hívja őket misére!
Itt is, mint Erdély- és Partium-szerte mindenütt, Trianon után indult az első invázió. A prefektusi hivatal mögötti templomuk 30-as évekbeli, a következő, a Saguna utcai, amely esperesi rangú, még szintén „régi”, de a további hat már egytől egyig a rendszerváltás után épült. Ezek a tősgyökeres zilahiak számára igencsak furcsa, olykor kifejezetten hivalkodó építmények szinte uralják a környezetüket. A legújabbat, a Kraszna utcait (mai nevén str. 22. Decembrie 1989), ahol mindmáig tán a legtöbb magyar él, csak pár éve húzták fel, s a hívőknek bizony komoly sportteljesítmény átgyalogolni a fél városon, hogy az utca végén célba érjenek. Mint sok helyütt, Zilahon is van félkész biserica, építik már vagy öt-hat éve a főút mellett, de a lényegen ez mit sem változtat, minél több hagymakupolát Erdély-szerte!
Romániában már a két világháború között is jelentős állami támogatást kapott az ortodoxia, de az utóbbi két évtizedben vált igazán államegyházzá. Hatalmas összegek forognak a pópák kezein, s az uniós támogatások jelentős része is náluk landol – mondják a hozzáértők (az erdélyi autópályákra szánt pénzek jelentős részéről szól a fáma, meg a külföldi élelmiszer- és pénzsegélyek osztogatásáról). Az ortodox egyház már nemcsak állam az államban, hanem komoly gazdasági-üzleti tényező is Romániában.
Ozsváth Sándor, Magyar Hírlap

Ismét gyalázza a magyarságot a Noua Dreapta aradi szervezete
Erdély nem volt soha Magyarországé, Magyarország nem létezett különálló államként, Orbánnak meg pszichiátrián a helye” – a román szélsőségesek nem heverték ki a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort.
A román nemzet állapotát „vigyázó portálon” (stareanatiunii.com) a Noua Dreapta (Új Jobboldal) nevű szélsőséges csoportosulás Arad megyei fiókja a magyarság autonómiát szorgalmazó vezetőinek címzett sajtóközleményben riogat Románia feldarabolásával, egyben Orbán Viktor magyar miniszterelnököt egyenesen a pszichiátriára küldenének a szerzők.
A gyomorforgató, csúsztatásokkal és sajátos cinizmussal felturbózott „sajtközleményt” a Székelyföld.ma portál idézte, és az írásból az is kiderül, hogy szerintük Erdély soha nem volt Magyarországé.
A szélsőséges román szervezetnek nem ez az első kirohanása a magyarság ellen, korábban az aradi Szabadság-szobor lebontására akartak kezdeményezni helyi népszavazást.
aradihirek.ro, Erdély.ma

„Balkáni területfoglalás” – hogyan lett éttermi terasz dísze Salacz Gyula mellszobra Aradon
Két év sem telt el azóta, hogy az utókor megpróbált méltóképp tisztelegni Arad leghosszabb ideig hivatalban lévő polgármesterének, Salacz Gyulának (1832–1915) az emléke előtt, szobrot állítva annak a személyiségnek, aki 26 évig (1875–1901 között) állt a város élén, és akinek gyakorlatilag a modernizálást köszönhette Arad. A 21. század embere azonban nincs tekintettel a nagy elődökre, ha meg nem is a saját nációjából való, tudomást sem vesz róla, de talán az a legjellemzőbb, hogy az anyagi haszonszerzés nem riaszt vissza senkit még a kegyeletsértéstől sem, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű az a személyiség, akinek emléket állított az utókor.
Jelen esetben, a Battyhány (Episcopiei) és Salacz Gyula utcák kereszteződésében Salacz Gyula mellszobrát és annak talapzatát – a Newsar információi szerint – az Ema del Mar nevű étterem „kebelezte be”, legalábbis a szobor körül kialakított ki térre telepítette teraszát, sőt attól sem rettentek vissza a vállalkozás működtetői, hogy a köztéri padokat is felszedjék, helyet csinálva saját asztalaiknak. Nem akármelyik étterem büszkélkedhet azzal, hogy egy műalkotás – nem is akárkié, hanem a neves aradi szobrász, Kocsis Rudolf alkotása – díszíti teraszát.
Elértük Kocsis Rudolfot egy gyergyóremetei szakmai konferencián, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy annak idején ő kikötötte: ha engedélyeznek is valamilyen vendéglátóhelyet a téren, a szobor körül három-négy méteres körzetet szabadon kell hagyni. „Volt vita is erről a tanácsban, beszéltünk a tulajdonossal is, és amikor megadták az engedélyt a terasznak, az volt a kikötés, hogy csak a fal mentén helyeznek el egy sor széket és asztalt. Énnél valamivel többet tettek ki. Igaz, a fal mentén meg hullana a vakolat a vendégekre, úgyhogy ez ilyen balkáni megoldás. A politika beleszól, és senki nem tud csinálni semmit” – nyilatkozta a művész. Érdeklődésünkre, és külföldi tapasztalatai alapján azt mondta, hogy Nyugaton teljesen elfogadhatatlan lenne ilyesmi, de senkinek se fordulna meg a fejében ilyen dolog…
Lehet, a tulajdonosok úgy gondolták, Salacz Gyula biztos nem fog panaszkodni, hogy dohányfüstöt nyel a szobra…
aradihirek.ro, Erdély.ma

Petres Sándor az új Hargita megyei prefektus
Victor Ponta román miniszterelnök úgy döntött, hogy Petres Sándor eddigi Hargita megyei alprefektust nevezi ki a magyarok által többségben lakott megye kormánymegbízotti tisztségére. Az RMDSZ eredetileg Maros megye prefektusi székébe akart volna magyar személyt juttatni.
A román kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezete erőteljesen ellenezte, hogy Maros megyének magyar prefektusa legyen. Az RMDSZ nem akarta fenntartani a patthelyzetet, hanem cserében elfogadta a Hargita megyei tisztséget, Maros megyében pedig főleg oktatási kérdésekben vár engedményeket a PSD-től.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a PSD a magyar szervezetnek a márciusi kormányba lépésekor állapodott meg abban, hogy Maros megyének az RMDSZ által támogatott prefektusa lesz, ami példa nélküli esemény lett volna a rendszerváltozás óta.
A miniszterelnök döntése szerint a PSD által támogatott Vasile Liviu Oprea eddigi alprefektus lép előre a prefektusi tisztségbe Maros megyében. Az alprefektusi tisztségbe az RMDSZ által támogatott Nagy Zsigmondot nevezte ki.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke úgy nyilatkozott, hogy kompromisszumos megoldás született, a szociáldemokratáktól pedig oktatási kérdésekben várnak támogatást. Például azt, hogy ne akadályozzák a továbbiakban a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását, támogassák a dicsőszentmártoni magyar szórványoktatás problémáinak rendezését, további magyar igazgatókat nevezzenek ki a marosvásárhelyi iskolákban, és a Maros megyei tanfelügyelőségen is az RMDSZ által támogatott személyek kapjanak bizonyos posztokat.
Pihenőszabadság közben váltották le
A leváltásáról kapott hírek meglepték Jean Adrian Andreit, aki 2012 szeptembere óta töltötte be a megyei kormánybiztosi tisztséget – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség. „Váratlan hírként ért, főként, hogy családommal éppen a szabadságomat töltöttem, nem is tartózkodtam az országban. Ez olyan politikai alkudozások eredménye, amelyet nem kívánok véleményezni. Remélem, hogy az elkövetkezőkben is sikerül megtartani a megyében az etnikumok közötti békés egyensúlyt, egyúttal betartatva az ország törvényeit. Én a gazdasági és társadalmi fejlődést képviselem a továbbiakban is” – fejtette ki a hírügynökségnek véleményét a döntéssel kapcsolatban az alprefektusi tisztségbe került Jean Adrian Andrei.
Petres Sándor 2000-től a Hargita megyei önkormányzat alelnöki tisztségét töltötte be egészen idén májusban történt alprefektusi kinevezéséig, amikor lemondott RMDSZ-tagságáról. Kérdésünkre azt mondta, feladatairól, elképzeléseiről beiktatása után fog nyilatkozni.
Székelyhon.ro

Amnesztia a nyugdíjasoknak
Az amnesztiatörvényt azok esetében alkalmazzák majd, akik valamilyen támogatásban, nyugdíjban vagy pótlékban részesültek, és most adminisztratív hibák miatt arra kötelezték őket, hogy visszaadják a pénzt – jelentette ki pénteken Victor Ponta, hozzátéve, pénzügyi, nem pedig büntetőjogi amnesztiáról van szó.
„A törvénytervezetben világosan szerepelni fog: amit a jogszabály hatályba lépése előtt követtek el, az amnesztia hatálya alá esik, aki viszont mostantól hibázik, fizetni fog. A törvény hatálya alá tartoznak mindazok, akik valamilyen támogatást – akár nyugdíjat, akár az anyasági pótlékhoz hasonló juttatást – kaptak, és hibák miatt – az adminisztratív oldalról beszélek, a büntetőjogi rész nem kerül a kormány elé – vissza kell adniuk a pénzt” – mondta a miniszterelnök.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a nyugdíjasok is az amnesztia hatálya alá esnek, függetlenül attól, hogy vesztegetés útján jutottak a nyugdíjhoz vagy sem, Ponta rámutatott: nem szabad összetéveszteni a pénzügyi és a büntetőjogi amnesztiát.
Csütörtökön Ponta bejelentette, hogy a kormány olyan törvénytervezetet fogad el, amely amnesztiában részesíti azokat a nyugdíjasokat, akiknek vissza kell fizetniük az államnak a korábban kapott összeg egy részét. Ponta arra kérte a munkaügyi minisztert, dolgozzon ki egy ilyen jogszabályt annak érdekében, hogy ne álljon elő olyan helyzet, hogy valaki öngyilkos lesz. Hozzátette: az érintett nyugdíjasok „valószínűleg hibáztak”, de nem azért tették, „hogy meggazdagodjanak.” Mint ismeretes, az elmúlt időszakban több olyan esetre is fény derült, amikor nyugdíjasok öngyilkosságot követtek el attól való félelmükben, hogy kötelezik őket a néhány éven keresztül törvénytelenül kapott összegek visszafizetésére. Ugyanakkor több olyan orvos ellen is vádat emeltek, akiket azzal vádolnak, hogy törvénytelenül állítottak ki nyugdíjazási határozatokat.
Kevés pénzért dolgozhatnak az anyák
Az anyák a gyermeknevelési pótlék mellett évi 1500 lejes jövedelemre tehetnek szert otthoni munkával, és 12 ezer olyan nő, aki eddig is így járt el, és vissza kellene fizetnie a pótlékot, pénzügyi amnesztiában részesül – jelentette be pénteken Rovana Plumb munkaügyi miniszter.
Mint elmondta, a gyermeknevelési segélyre jogosultak dossziéinak átvizsgálása nyomán a számvevőszék döntése értelmében 12 460 édesanya tett szert pluszjövedelemre 2014 január 1. és június 30. között a gyermeknevelési pótlék mellett. Ennek nyomán a számvevőszék úgy határozott, hogy az érintett anyáknak vissza kell fizetniük a kapott pótlékot, aminek az összege 15 millió lej. Rájuk is érvényes lesz azonban az amnesztiatörvény, amelyet a munkaügyi minisztérium dolgoz ki, és amelyet az augusztus 20-ai kormányülésen terjesztenek be jóváhagyásra.
Plumb azt is elmondta, hogy ez az intézkedés nincs hatással a 2014-es állami költségvetésre.A munkaügyi miniszter továbbá bejelentette, hogy a kormány módosítani fogja a 2010/111-es sürgősségi rendeletet, amely a gyermeknevelési szabadság időtartamát és a pótlék összegét szabályozza, hogy bármely szülő, aki pótlékot kap, otthoni munkával más jövedelemre is szert tehessen. A jövedelem javasolt legfelső határa mintegy 1500 lej évente, vagyis három szociális referenciaindexnek megfelelő összeg.
Balogh Levente, Székelyhon.ro

Victor Ponta a székely hősiességet méltatta
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc székely honvédjeinek hősiességét méltatta vasárnap, a Nyergestetői csata 165. évfordulója alkalmából a csata helyszínén tartott megemlékezésen Victor Ponta román miniszterelnök, aki Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének a meghívására vett részt a rendezvényen.
Victor Ponta románul és magyarul is köszöntötte a rendezvény mintegy 200 résztvevőjét – mint mondta, vállalva, hogy ezért, illetve jelenlétéért bőven kijut majd neki a kritikákból a román sajtó részéről –, majd hozzátette, „egyfajta székely Thermopülaként” hallott a helyről. Román kormányfő első alkalommal vett részt a minden év augusztus elején megtartott rendezvényen – a miniszterelnök egyébként vasárnap délelőtt a Kézdivásárhelyen rendezett országos gyorsulási gokart bajnokságot tekintette meg, mivel kisfia versenyzőként állt rajthoz a megmérettetésen.
„Minden elismerést megérdemel az a tény, hogy ezek az emberek az életüket adták olyan ideálokért, amelyek közösek minden nemzet és minden ország számára: a szabadságért, az önrendelkezés jogáért, a harcért, amelyet vagy a bécsi, vagy a cári, vagy a török birodalom ellen vívtak” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, „minél gyakrabban hívnak meg ebbe a régióba, láthatják, számos zászló loboghat anélkül, hogy ebből újabb olyan háborúba kezdjünk, amelyre semmi szükségünk nincs”.
Kelemen: megértésre van szükség
Kelemen Hunor a szabadságért folytatott küzdelem fontosságáról beszélt, amelyet annak idején fegyverrel, most viszont érveléssel és meggyőzéssel kell folytatni. Az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében kijelentette, az erdélyi magyarságnak továbbra is küzdenie kell a szabadságért, követve az 1848–49-es szabadságharcosok szellemi örökségét.
Köszönetet mondott Victor Ponta miniszterelnöknek, jelezvén, hogy ő az első román miniszterelnök, aki ellátogat a székelyek és magyarok tudatában szimbolikus tartalommal bíró helyre. Hozzátette, ha gyakrabban jár a kormányfő Székelyföldre, olyanoknak ismerheti meg a térség lakóit, amilyenek, és jobban megértheti őket. Kelemen Hunor szerint e megértés vezethet el oda, hogy a magyar közösség vágyai és Románia vágyai is megvalósuljanak.
A népességfogyás fenyeget
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta, a Kárpát-medencei magyarságot, a székelységet ma már nem az osztrák császár ágyúcsövei fenyegetik, hanem a népességfogyás, a kivándorlás. Szerinte ezért szükség van a párbeszédre a románsággal is, hiszen gondjaink többsége azonos, elsősorban az elvándorlás és népességfogyás.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke két irányban fogalmazott meg üzenetet: a székelyeknek és Bukarestnek. „A csüggedőket, a megfáradtakat, a reményvesztetteket szeretném emlékeztetni, mi volt 1849 legnagyszerűbb leckéje. Az 165 évvel ezelőtti szabadságharcosok javarésze iparos emberekből, az eke szarvát fogó földművesekből és nem túl sok katonából állt. Hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat: megszervezték a székely szabadságharcot, és ezzel visszaadták a nemzet méltóságát. A miniszterelnök úr előtt is azt mondjuk, amit eddig: elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de nem fogadunk el kettős mércét. Tiszteljük az államhatalmat, de nem fogadjuk el, hogy bármelyik kormány tiszteletlenül viszonyuljon hozzánk. Tekintettel arra, hogy Victor Ponta miniszterelnök úr jelen van, az az jelenti, hogy a bukaresti politikában fordulat következhet be” – fejezte ki reményét.
Darvas-Kozma József csíkszeredai főesperes javasolta egy új székely kongresszus megtartását, az 1902-es mintájára, amelynek a megvalósítása az első világháború után megakadt. „Most is a kivándorlás és a munkanélküliség a fő baj, mint akkor. A kongresszusba be kell vonni az összes politikai és érdekképviseleti, kulturális, gazdasági egyesületet, szervezetet, együtt a felekezetekkel, és helyzetfelmérés kell a hogyan tovább, a szubszidiaritás, az autonómia érdekében” – fejtette ki.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja azt mondta, a székely hősök áldozata arra tanít, hogy a közösségért áldozatot kell vállalni, mert csak úgy van értelme az emberi életnek. „Csak akkor tudunk családot alapítani, nemzetet építeni, ha a közösségért felelősséget vállalunk” – jelentette ki a főkonzul.
A résztvevők megkoszorúzták az emlékművet, a megemlékezést a csíkkozmási Bojzás néptánccsoport előadása és a Tuzson János Fúvósegylet tette ünnepélyesebbé. Hagyományszerűen idén is felvonultak a csíkszéki és háromszéki huszárok.
A Csíkszék és Háromszék közötti Nyergestetőn zajlott 1849. augusztus elsején az a csata, amely a székelység önvédelmi harcának egyik kiemelkedő szimbólumává vált. A Tuzson János őrnagy által vezetett mintegy 200 fős székely csapatnak önfeláldozó harccal sikerült rövid időre feltartóztatnia a mintegy 1200 fős összevont osztrák-orosz csapatok csíkszéki behatolását.
Székelyhon.ro

Sok fehér folt és szekus
Jelen vannak egykori besúgók a romániai közélet számos szegmensében, így az egyházban is, további tisztulás szükséges – ezt hangsúlyozta Tőkés László édesapja könyvbemutatóján.
Kevesen dolgozták fel azt az időszakot, amelyet hiánypótló kötetében Tőkés László édesapja, Tőkés István tárgyal – és maga az egyház sem teljes mértékben dolgozta fel a periódus során történteket. Az 1944–1989 közötti időszakról van szó, ezt összegzi Tőkés István könyvében, amelyet tegnap mutattak be Nagyváradon. Az esemény keretét istentisztelet adta, amelyen egyébként megkeresztelték Tőkés László fiát, Aport. Ezt követően mutatták be Tőkés István munkáját, amelyet Herman M. János teológiai tanár méltatott. A könyv második kiadása immár ez, és mint a méltató elmondta, bizonyos körök akadályozni is próbálták a megjelentetését. Kiemelte: A romániai magyar református egyház élete 1944–1989 című könyv átfogó képet ad az egyháztörténet jelzett periódusáról, a kommunista elnyomás és diktatúra lenyomatáról az egyházban. Számos fehér folt volt e témakörben, ezek számának kvázi csökkentésében van szerepe az összegző kiadványnak.
Ma is aktuális
Maga a szerző egyszerű, kedves, keresetlen szavakkal köszönte meg az érdeklődést munkája iránt, majd Tőkés László tartott rövid beszédet, amelyben kiemelte: amit a vörös diktatúra tett az egyházzal is, az még most sem ért teljesen véget. Hiszen nem fejeződött be máig sem a megtisztulás, még mindig ott állnak a háttérben azok, akik kollaboránsok voltak. A felszólaló az egyház teljes megtisztulásának fontosságát hangsúlyozta, a besúgók leleplezésének lényeges voltát emelte ki. Jelezte: Románia életének számos más területén is aktívak még a kommunista titkosszolgálat emberei, akik annak idején ilyen tevékenységet folytattak, azok ma is részt vesznek Románia sorsának alakításában, ez pedig természetesen káros jelenség. A 98 éves Tőkés Istvánt tisztelői és családtagjai köszöntötték a kiadvány újbóli megjelenése alkalmából.
Szeghalmi Örs, erdon.ro

Tusványos 25 – Mérleg
25 rendezvénysátorban 350 közéleti és szórakoztató program, 22 nagyszínpadi és levezető koncert, több ezer résztvevő. Ez az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rövid mérlege.
A negyedszázados tábor idei kiadását jócskán átitatta a kezdetekről szóló nosztalgiázás, de a múltidézés mellett a jelenre is koncentráltak a szervezők. Nemzetpolitikáról, gazdasági kihívásokról, kultúráról és civil életről szóltak a tusványosi fórumok.
Ez olyan mintha elmennénk nyaralni, persze nagyon sok a munka köze sincs a nyaraláshoz, de mégis olyan mintha a haverokkal egy hetet végig kirándulnánk, és közben pedig rengeteget dolgozunk, de sokszor ez nem érződik – magyarázta Vass Orsolya főszervező.
Archív fényképek idézik Tusványos történelmét. 25 év alatt számos politikus megfordult itt, idén azonban egyetlen román vezető sem tartotta fontosnak a párbeszédet. A korábban több alkalommal is előadóként résztvevő Traian Băsescu államelnök tavaly a tábor betiltását helyezte kilátásba, miután Tőkés László arról beszélt, hogy Magyarország védhatalmi státust kellene vállaljon az erdélyiek felett.
Idén Orbán Viktort kijelentései kapták a legnagyobb visszhangot. Magyarország miniszterelnöke szerint a válságba jutott liberális demokrácia helyett új munkaalapú társadalmi rendszert kell kiépíteni. A kormányfő, kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította Székelyföldet. A tábor legfiatalabb lakója mindössze 3 hónapos, Kata édesanyja lelkészként segíti a keskeny út sátor tevékenységeit.
Tőkés Bencze Zsuzsanna unitárius segédlelkész azt mondja: Kata ügyes baba, nem zavarja nagyon őt, hogy nem otthon vannak, az éjszakát otthon is átalussza itt is, és szerintem ő csak nyer azzal, hogy elhoztuk, és viszik magukkal más rendezvényekre is, mert ebbe a körforgásba jól belenevelődik és remélik, hogy ő is Tusványosos emberke lesz.
A tábor szomorú eseményének számított, hogy a harmadik nap eltűnt egy fiatalember, őt hiába keresték napokon keresztül képzett mentőkutyákkal az Erdély Mentőcsoport és a szolnoki Életjel tagjai. Az Intim Torna Illegál zárta idén a fesztivált. Az együttes úja dala idéntől Tusványos himnusza így akár egy szellemi köztársaságként is működhet jövőtől a székelyföldi autonómia kérdéskörét nyíltan felvállaló fesztivál.
dunatv.hu, Erdély.ma

(Szín)játszó fiatalok a nagykorúság fényében
Körülbelül 450 fiatal színezte át csütörtöktől vasárnapig a szentháromsági világ csendjét. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) színjátszó találkozójának első alkalommal adott otthont a nyárádmenti falucska. Amint azt Fülöp Júlia szervezőtől megtudtuk, a nagykorúságba lépett rendezvénynek egy összetéveszthetetlen főszereplője is lett Evetke, a legkedvesebb egyletes személyében, aki nem más, mint az ODFIE nyári rendezvényeinek új reklámarca. Erre emlékeztettek a "színháromsági" produkciók helyszíne, a művelődési ház felé vezető "Evetke legyen veletek" feliratok is. A rendezvény hangulatát a kerítésen díszelgő táblácskák is tükrözték: "Kedvenc mindenem a bicikli", "A rasztaszív örökké dobog", "Jó, jó, jó, de jó nekem".
Az idei találkozón 14 produkciót – az alsófelsőszentmihályi, szent-ábrahámi, szentgericei, szabédi, homoródszentpéteri, homoród- szentpáli, felsőrákosi, illetve a Vargyasról, Bölönből, Kolozsvárról, Székelykeresztúrról és Marosvásárhelyről érkezett csapatok előadásait – láthatták az egybegyűltek. A bemutatott darabokat háromfős bírálóbizottság – Máthé Annamária és Szabó Eduárd színművészek, a szervezők részéről pedig Dézsi Szilárd – értékelte. Az előadás-sorozatok között egykori egyletesekből lett színészek tartottak műhelymunkát az érdeklődőknek. Fülöp Júliától azt is megtudtuk, hogy bár a színjátszó találkozó résztvevői többnyire a 14 és 18 év közötti korosztályhoz tartoznak – a találkozón 14 éves kortól lehet részt venni –, huszon-, harmincévesek is minden évben szép számban jelen vannak, egyszerűen azért, mert nehéz itthagyni ezt a társaságot.
– Mi az idei rendezvény újdonsága? – kérdeztük Júliát.
– Nem is újdonságról, hanem sajátosságról beszélnék: a rendezvény felnőttkorba lépett. Ezt a rendezvény teljes ideje alatt apró jelekkel érzékeltettük. A 18-as szám mindegyre felbukkanó szimbólummá vált, a péntek éjszakai vetélkedő egyik feladata is arról szólt, hogy a versenyzőknek olyan tárgyakat kellett gyűjteniük, amelyeken ez a szám megjelent, de a társkereső játék is kapcsolódott a nagykorúvá válás számához.
– Mit jelent, miért fontos az ODFIE-s színjátszó találkozó? – tudakoltuk a kolozsvári két csapattal, a First Generationnal és a Next Generationnal érkezett Szilágyi Szilamértól.
– A színjátszás, az, hogy közösen valósítunk meg valamit, kiváló lehetőség a közösségépítésre. Ez a találkozó jó alkalom arra, hogy az unitárius ifjúsági egyletek bemutassák egymásnak előadásaikat, úgymond megmutatkozzanak egymás előtt. Az ifjúsági egyletek összetétele négyévenként változik, a 18 év fölöttiek ugyanis egyetemre mennek, helyettük új tagok jönnek, és a változás függvényében módosul az előadások minősége is. A szervezés viszont évről évre jobb. Az első "színjátszókon" körülbelül 200 fiatal vett részt, mára megkétszereződött a számuk. De mi nem a mennyiségi növekedést tartjuk szem előtt, nem tömegrendezvényt szeretnénk létrehozni, hanem a minőség szempontjából igyekszünk évről évre magasabbra állítani a mércét. A 18. színjátszó találkozó mindenképpen mérföldkőnek számít a rendezvény életében, jelzésértékű, hogy sikerült megszakítás nélkül ennyi időn keresztül megszervezni.
Az előadások témaköre igen változatos volt, sötét tónusú, igazi színészi átéléssel előadott Tamási-feldolgozás és vidám, táncos Shakespeare-paródia, egy mai Rómeó és Júlia is szerepelt a kínálatban. A székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium színjátszó csoportja, a Bemugri egy dán írónő, Jane Teller Semmi című – megjelenése után betiltott, majd kötelező iskolai olvasmánnyá tett – műve alapján készült darabot vitt színre. Erről, illetve a "színjátszóval" kapcsolatos élményeiről az egyik szereplőt, a tizenkettedik osztályba készülő Varró Boglárkát kérdeztük.
– A színjátszó csoportot vezető lelkész- és vallástanárunk, Lakatos Sándor mindig olyan darabot választ erre az alkalomra, amelyet mások nemigen ismernek, és eredeti motívumokkal igyekszik azt színpadra vinni. Iskolakezdés után már elkezdjük megbeszélni a darabot, és október végére a szereplőválasztás is lezajlik. Hetente egyszer szoktunk próbálni, és mindig csiszolunk, változtatunk valamit a produkción. A színjátszót azért is szeretem, mert itt mindig sok baráttal találkozom, akiket az év többi részében nem láthatok. Ugyanakkor sok új emberrel is megismerkedem, tegnap például tízegynéhány ismerőst szereztem – mondta a diáklány, aki harmadik alkalommal vesz részt a színjátszón, és mostanra már egészen otthon érzi magát a rendezvényen. Boglárka azt is elárulta, hogy a középiskola után kommunikáció, média szakon, reklámgrafikán vagy színművészetin folytatná tanulmányait.
Az alsófelsőszentmihályi Ferencz Szilárd az egyik legrégebbi színjátszósnak számít, ő ugyanis először 2002-ben jött el, az évek során pedig megszakításokkal összesen tízszer vett részt a találkozón.
– Szórványvidéken élünk, egy maroknyi fiatal tartozik a színjátszó csoportunkhoz, vallási hovatartozástól függetlenül. Úgy is mondhatnám, hogy inkább afféle magyar ifjúsági kör ez – mondta Szilárd, majd arról is beszámolt, hogy a bemutatásra hozott Házassági paródia című darabot egy idős tanítónőnél találták egy régi papíron, és nem sikerült kideríteni a szerző nevét. Mindössze öten játsztak a produkcióban – tette hozzá –, ezért egyeseknek kettős, illetve hármas szereposztásban kellett közönség elé lépni.
– A 2000-es évek közepén többen voltunk, a régiek azonban már kinőttek a színjátszóból, és az újakat egyre nehezebben lehet megszólítani – tette hozzá a fiatalember.
Az ODFIE-sek Szentháromságon töltött négy napját az előadások, műhelymunkák, játékok mellett számos koncert tette emlékezetessé. A színpad körüli, de a művelődési ház környékét és az egész falut is átjáró hangulat igazolta az egylet honlapján olvasható állítás igazságát: "én az évet két részre osztom: színjátszó és a többi…"
Nagy Székely Ildikó, Népújság (Marosvásárhely)

Élménytáborral zárult a IV. Bölcs Diákok vetélkedő
A júniusban lezárult IV. Bölcs Diákok országos vetélkedő legjobban  teljesítő 10 csapata július 28. és augusztus 2. között a Bihar megyei Sonkolyoson élménytáborban vehetett részt.
Az idei verseny újdonsága, hogy az első három helyezett csapat fődíja egy brüsszeli tanulmányi látogatás szeptemberben, a Communitas Alapítvány és Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjének jóvoltából. Az egész tanévben zajló, magyar középiskolásokat megszólító verseny a Communitas, a Magyaroktatás.ro, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem több intézete (Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet, Történelem–Filozófia Kar), valamint a Magyar Történeti Intézet megszervezésében került sor.
A Communitas Alapítvány programfelelőse elmondta: 11 megye 33 településének 60 iskolájából 165 csapat nevezett be, összesen 680 diák dolgozott a négy forduló feladatain. A tavalyiakhoz képest a nyolc helyett idén az első 10 legnagyobb pontszámot elért csapat vehetett részt a hatnapos élménytáborban.
Szabadság (Kolozsvár)

Sikeres öt hónap a kulturális minisztériumban
A kulturális minisztérium élén folytatott öt hónapos tevékenység mérlegét vonta meg augusztus 1-jén Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A szövetségi elnök mandátuma utolsó napján Victor Ponta miniszterelnök jelenlétben a Bukaresti Nemzeti Színház felújítási munkálatait tekintette meg, melynek restaurálása Kelemen Hunor előző miniszteri mandátuma alatt kezdődött el.
„Úgy gondolom, sikeres öt hónapot zárunk a Kulturális Minisztériumban, hiszen mindazt, amit elterveztünk, eredményesen kiviteleztük. Az elmúlt időszak mögött hihetetlenül sok munka van, de ugyanakkor jelentős eredményekkel is telített periódusról beszélünk. Műemlékké nyilvánítottuk az aradi Szabadság-szobrot, a csütörtökön elfogadott kormányhatározat pedig lehetővé teszi azt, hogy Gábor Áron ágyúja végleg hazakerüljön a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba. Ugyanakkor a kézjegyemmel ellátott miniszteri rendelet lehetővé teszi majd a műemlékek többnyelvű feliratozását ott, ahol kisebbségben élnek a különböző nemzeti közösségek. Elmondhatom, hogy a költségvetés-kiegészítést, és a kormány tartalékalapjából történő előírást követően sikerült a szaktárcának a 2014-es évre előirányozott pénzkeretét 3,8 százalékkal növelni” – mutatott rá Kelemen Hunor az elmúlt öt hónap fontosabb megvalósításaira.
A leköszönő kulturális miniszter ismertette azokat a folyamatokat is, amelyek az elkövetkező időszakban véglegesülnek: „A mai nap folyamán közvitára bocsátjuk az új filmtörvényt, ugyanakkor arról is beszámolhatok, hogy kilencven százalékban elkészült az Örökségvédelmi Törvénykönyv, amelyet szeptemberben a parlament elé lehet terjeszteni. A közkönyvtárakra vonatkozó törvény módosításaiban is számos előrelépést tettünk meg. (…). Biztos vagyok benne, hogy év végéig megvalósítjuk mindazt, amit erre az évre terveztünk.”
A Bukaresti Nemzeti Színház felújítási munkálatairól Kelemen Hunor elmondta, a 65 millió eurós befektetés Romániában jelenleg a legnagyobb beruházás a kulturális intézmények területén.
„Bukarestben idén három jelentős intézményben zajlanak beruházások, a Nemzeti Színházban november végére befejezik a munkálatokat, így ez decemberre teljes egészében működőképes lesz. Jelenleg a hat teremből hármat használnak. Tulajdonképpen egy 65 millió eurós beruházásról beszélünk, amelyet 2011-ben, az előző miniszteri mandátumomban indítottunk el, és amelyet ebben az évben be is tudunk fejezni. A bukaresti Román Operánál is teljes restaurálási munkálatok zajlanak, és idén elkészül a Nemzeti Operettszínház új épülete is” – mutatott rá Kelemen Hunor, majd a miniszterelnökkel tett látogatás során kijelentette: a költségvetés-kiegészítést követően a Bukaresti Nemzeti Színház 35 munkahellyel gazdagodik.
Újságírói kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke leszögezte, a kormányból történő kilépése nem befolyásolja a miniszterelnökkel való kapcsolatát, és továbbra is részt vesz a koalíciós egyeztetéseken.
„A Kormányból való kilépésem megkerülhetetlennek bizonyult, erről nem kívántam letenni olyan körülmények között, amikor a külügyminiszter nem volt hajlandó Románia álláspontján változtatni. Bízom abban, hogy az elkövetkező időszakban tudunk tenni annak érdekében, hogy ezen változtassunk. Ezért döntöttünk úgy, hogy az én távozásom ellenére az RMDSZ kormányon marad. Hangsúlyozom: a koalíciós egyeztetéseket továbbra is én vezetem az RMDSZ részéről, és a kormányzati munkával kapcsolatos konzultációkat is én koordinálom. Azt gondolom, hogy érvényesítenünk kell mindazt, amit 2014 márciusában a koalíciós megállapodásba bevittünk, és ezért folytatjuk a kormányzást. Továbbra is rossznak tartom a Minority SafePack kapcsán kialakított kormányzati álláspontot, amely értelmében Románia beavatkozik a luxemburgi perbe az Európai Bizottság oldalán. Annak érdekében, hogy ezt az álláspontot módosítani tudjuk, szükség van a kormányzati szerepvállalásra, hiszen sokkal nehezebb kívülről befolyásolni ilyen jelentős kérdésekben a kormányzati politika alakulását” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Nyugati Jelen (Arad)

Victor Ponta megjelent és felszólalt a Nyergestetőn
Victor Ponta miniszterelnök is megjelent váratlanul vasárnap délután a nyergestetői csata 165. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen, a székelyföldi Nyergestetőn.
A kormányfő – aki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök meghívására vett részt a bélafalvi Tuzson János-iskola és a Tuzson János Hagyományőrző Társaság szervezte rendezvényen – rövid beszédében azt hangsúlyozta, a magyarok és a románok csakis közös erővel tudnak dolgozni az ország fejlesztése érdekében.
„Biztos vagyok benne, hogy a román sajtó majd bírálni fog azért, mert eljöttem önök közé” – jegyezte meg Victor Ponta. A miniszterelnök egyébként vasárnap délelőtt Kézdivásárhelyre is ellátogatott, hogy a helyi gokartpályán versenyző fiát megtekintse.
Krónika (Kolozsvár)

Kompromisszum RMDSZ módra
Az RMDSZ Maros megyei szervezete „átengedte” a szövetség tavaszi kormányra lépésekor megígért prefektusi tisztséget Hargita megyének, így Maros megye 25 év után is magyar kormánymegbízott nélkül maradt.
Bevált a Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei elnökének jóslata és egyben követelése: hiába egyezett meg a PSD és az RMDSZ országos vezetősége prefektusügyben, a megyének így sem lehet magyar nemzetiségű kormánymegbízottja.
A múlt hét végén Victor Ponta miniszterelnök beadta a derekát, és eleget tett Vasile Gliga, valamint az őt körülvevő magyarellenes helyi pártvezérek követeléseinek, így a prefektusi tisztségre az addigi alprefektust, Vasile Liviu Opreát nevezte ki. A magyarságnak ezúttal is be kellett érnie az alprefektusi poszttal, amelyet Nagy Zsigmond, Nyárádszereda jegyzője kapott meg.
A ’89-es fordulat után, idén tavasszal először kínálkozott lehetőség arra, hogy Maros megyében magyar kormánymegbízott képviselje a kormányt, azonban a PSD helyi vezetői hallani sem akartak a szövetség által javasolt Nagy Andrásról vagy más magyar nemzetiségű személyről. Vasile Gliga megyei elnök és Mircea Dusa védelmi miniszter ellentmondást nem tűrő hangnemben több ízben is kijelentette: a térségnek csakis román nemzetiségű kormánymegbízottja lehet.
Hiúsági harc vagy egészséges alku?
„A PSD mereven és a magyarságra nézve sértő módon szembehelyezkedett az országos vezetőség álláspontjával, ilyen helyzetben az RMDSZ-nek pedig választania kellett: vagy fenntartja a patthelyzetet, vagy átminősíti azt alkuhelyzetté. Mi az utóbbit választottuk, hisz egy egészséges alku még mindig jobb, mint egy hiúsági harc” – fejtette ki lapunknak Brassai Zsombor.
Az átengedett prefektusi tisztségért az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint „a térség magyarságának a legégetőbb gondjai oldódhatnak meg, méghozzá a lehető legsürgősebben”. Brassai ide sorolta a megalakulás előtt álló II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium tanfelügyelőségi és minisztériumi jóváhagyását, egy tanfelügyelői és néhány iskolaigazgatói tisztség megszerzését, a dicsőszentmártoni önálló magyar iskola ügyének a holtpontról való kimozdítását, valamint egy magyar vezető kinevezését a Pedagógusok Háza élére.
Kérdésünkre elismerte, bár korántsem ideális a helyzet, jelen pillanatban ez tűnt a legjobb alkunak. A látszat ellenére kiderült, az RMDSZ már jó ideje tudatában volt annak, hogy ismét kompromisszumot kell kötnie, az új alprefektus, Nagy Zsigmond ugyanis a Krónikának elmondta, a szövetség vezetősége őt már két és fél hónappal ezelőtt felkérte az esetleges alprefektusi tisztség elfogadására.
Egyébként Brassai Zsombor tapasztalt és a szakma minden csínját-bínját jól ismerő jogászként jellemezte az RMDSZ által nevesített új alprefektust, Nagy Zsigmondot. „A Nyárádmentéről érkezik, jól ismeri, jól kezeli a kényes ügyeket” – mondta a volt nyárádszeredai jegyzőről az RMDSZ elnöke.
A közösség arculcsapásaként értékeli a PSD megyei vezetőinek a tavasz óta tartó és immár Vasile Oprea kinevezésével csúcsosodó agresszív magyarellenes kampányát Nagy András. Az RMDSZ eddigi prefektusjelöltje – aki egyébként hosszas rábeszélés után vállalta el a nevesítést – aggasztónak tartja, hogy a magyarokat 2014-ben is mindössze másodrangú állampolgároknak tekintik, olyanoknak, akik csupán nemzetiségük miatt nem foglalhatnak el bizonyos kulcspozíciókat.
„Jó lett volna az eredeti egyezség szerint lépni még akkor, márciusban. Ha nem engem, akkor valaki mást nevesíteni a tisztségre. Nem értem, miért kellett húzni-halasztani, és végül ismét alku tárgyává tenni a kérdést. Attól tartok, ezt a megye magyarságának is nehéz lesz majd elmagyarázni” – bírálta az RMDSZ túlzott kompromisszumkészségét Nagy András.
A Krónikának nyilatkozó volt szászrégeni polgármester szerint már hónapokkal ezelőtt, amikor Gliga arról kezdett beszélni, hogy a megyének nem lehet magyar prefektusa, a szövetségnek becsületbeli kötelessége lett volna az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordulnia. Kérdésünkre, hogy azóta találkozott-e a szintén régeni illetőségű PSD-s politikussal, Nagy András nemmel válaszolt. „De nem is akarok” – tette hozzá.
Elmondta, mindaddig, amíg a román többségű város elöljárója volt, elég jó viszonyban volt Vasile Gligával, akinek civil szervezetei számára több ízben is pénzt utalt az önkormányzat kasszájából. „Mindegyre jött a saját problémáival. Ha azok közérdekűek voltak – mint például a táncverseny, a termés napja vagy a hegedűkiállítás megszervezése –, javaslatomra mindig támogatást nyújtottunk. Amikor viszont azt kérte, hogy aszfaltozzuk le a cége vagy a háza előtti járdát, meg kellett neki magyarázzam, hogy arra is sor kerül majd az előre kidolgozott és elfogadott program szerint” – elevenítette fel a PSD-s pártvezérrel való kapcsolatát Nagy András.
Mint mondta, Gliga nagy csalódást okozott, hisz eddig nem tűnt magyarellenesnek. Kérdésünkre, hogy miért nem vállalta az alprefektusi tisztséget, az expolgármester elmondta, egyrészt visszalépésként élte volna meg, másrészt úgy érzi, a „jelenlegi nacionalista hangulatban, másodhegedűsként” nem tudta volna segíteni a magyarság ügyeit.
Nagy Zsigmond: cél a törvény betartása
Nagy Zsigmond egyébként megtiszteltetésnek és szakmai kihívásnak tartja az alprefektusi tisztségbe való kinevezését. „Ismerem a helyettesi tisztség öszszes hátrányát, és tudom, hogy a jelenlegi politikai konstellációban nem lesz könnyű dolgom. Mégis feladatomnak tűztem ki a törvény betartását és betarttatását” – fogalmazta meg lapunknak céljait a volt szeredai jegyző.
Kérdésünkre, hogy a székely jelképek esetében, alprefektusként mit jelent számára a törvény betartása és betarttatása, Nagy Zsigmond azt válaszolta, hogy ugyanazt, amit Nyárádszeredában. „Amikor a volt kormánymegbízott felszólított, hogy az önkormányzat épületéről azonnal távolítsuk el a székely zászlót, a polgármesterrel közösen fogalmaztuk meg a hivatal és a közösség álláspontját, miszerint Romániában egyetlen hatályos törvény sem tiltja a közösségi jelképek használatát. Ezek után több felszólítás nem érkezett, a székely zászló meg azóta is lobog” – elevenítette fel a korábbi jogi vitáját a kormányhivatallal Nagy Zsigmond.
Petres Sándor az új Hargita megyei prefektus
Victor Ponta miniszterelnök ezzel egy időben úgy döntött, Petres Sándor eddigi Hargita megyei alprefektust nevezi ki a magyarok által többségben lakott megye prefektusának. Petres Adrian Jean Andreit váltotta a tisztségben, aki 2012 szeptembere óta vezeti a kormányhivatalt Csíkszeredában. A leköszönő prefektus az Agerpresnek beismerte, meglepődött a kormány döntésén.
„Váratlanul ért a hír, főként, hogy családommal éppen a szabadságomat töltöttem, nem is tartózkodtam az országban – kommentálta Jean Adrian Andrei. – Nyilvánvaló, hogy a döntés olyan politikai alkudozások eredménye, amelyet nem kívánok véleményezni. Remélem, hogy az elkövetkezőkben is sikerül megtartani a megyében az etnikumok közötti békés egyensúlyt, egyúttal betarttatva az ország törvényeit. Én a gazdasági és társadalmi fejlődést képviselem a továbbiakban is.”
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a téma kapcsán a Transindex hírportálnak azt nyilatkozta, Petrestől azt várja el, hogy bátran álljon ki a megye fejlődése érdekében, hogy lehessen elérni azt, hogy a kormány megyei igazgatóságai elsősorban a megye lakosságát szolgálják, védjék, értük dolgozzanak. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a Maros és Kovászna megyei román politikusok még mindig úgy gondolják, hogy „összedől a világ, és elfordulnak tőlük a választók, ha magyar nemzetiségű személy kerül a prefektúra élére”.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

Megnyitás előtt áll a Kálvin-ház
Újabb egyházi öregotthonnal gazdagodik Marosvásárhely, az Eminescu utcai Kálvin-ház október elsején nyitja meg kapuit. A négyszintes épület 56 idős bentlakónak nyújt majd otthont, és tíz, nyugdíjas lelkésznek kiadandó lakás is található benne.
A református egyháznak már van egy öregotthona Marosvásárhelyen, a Vártemplomhoz tartozó Lazarenum Alapítvány által működtetett idősek otthonától alig pár méterre épült az újabb, amely a Kálvin-ház nevet kapta.
A létesítményre óriási szükség van, ugyanis nemcsak az Eminescu utcai, hanem a megyében az összes idősek otthonánál hosszú a várólista – magyarázza az új létesítmény vezetője, Jakab István, miközben körbevezet a 2816 négyzetméteres, négyszintes épületben, amelyhez egy takaros kis udvar is tartozik.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2010-ben döntött úgy, hogy újabb öregotthont hoz létre Marosvásárhelyen. A beruházó az egyházkerület nyugdíjpénztára lett, így vásároltak meg a volt Jókai (jelenleg Mihai Eminescu) utcában egy ingatlant, amelyet az állam szolgáltatott vissza a tulajdonosnak.
Oda tervezték meg a magukra maradt és ellátásra szoruló személyeknek szóló, valamint a nyugdíjas lelkészeknek fenntartott lakrészeknek helyet adó épületegyüttest, amit aztán újra kellett tervezni, a városháza ugyanis jelezte, hogy szüksége van egy területrészre a Vörösmarty utcával való kanyar kiszélesítése érdekében. Ezért le kellett bontani az ingatlant, két méterrel beljebb helyezni, és újra kezdeni az építkezést.
A 2011-ben elkezdett munkálatok most járnak a vége felé, már készen van az épület négy szintje, gyakorlatilag csak a berendezés, bútorozás hiányzik még.
„Az öregotthon és a nyugdíjas lelkészek számára kiadandó lakás is azzal a céllal épült, hogy méltó körülményeket teremtsen a támasz nélkül maradt időseknek. Éppen ezért az otthonban minden lesz. Az első szinten van a tálaló, ebédlő, az irodák, valamint 12 szoba is, de ide tervezzük az idősek kávéházát, amely nemcsak a bentlakók, mások számára is nyilvános lesz. Van helyünk egy fitneszteremnek, amelyben masszírozógépet, futópadot, szobabiciklit terveztünk, de ugyancsak az első szinten van az orvosi rendelő is, amely állandó ügyelettel rendelkezik” – magyarázta az otthon igazgatója.
Hozzátette, az otthonban megfelelő egészségügyi ellátásban részesülnek majd a magatehetetlen személyek is. Első körben ugyanis huszonkét alkalmazottal kezdi meg működését a Kálvin-ház.
Az épület amúgy 56 személy befogadására alkalmas, van 40 egyágyas, valamint 8 kétágyas szoba, emellett tíz lakrész, amelyet nyugdíjas lelkészek vehetnek majd bérbe. A szobák készek, csak a berendezés hiányzik, de a lelkészlakásoknál már a konyha is elkészült. Az öregotthon lakói számára ágy, éjjeli szekrény, beépített ruhásszekrény, valamint tévészekrény készül. A bútorok már meg vannak rendelve, nemsokára szállítja a cég, és következhet az épület berendezése, mondta az igazgató.
Jakab István szerint akad még munka, ugyanis lakhatóvá, barátságossá kell varázsolni a frissen elkészült, modern épületet, valamint kialakítani az udvaron a parkot. Az otthon szolgáltatásai felől a jakab@bodpeter.ro e-mail címen, vagy a 0265–216997-es telefonszámon lehet érdeklődni.
Szász Cs. Emese, Krónika (Kolozsvár)

Honvédtalálkozó Baróton
101 éves a legidősebb veterán katona
Sorrendben a 17. erdővidéki honvédtalálkozót tartották szombaton a baróti református templomban.
A találkozósorozatot 15 évvel ezelőtt, 2000. szeptember 12-én, a magyar honvédség baróti bevonulásának 60. évfordulóján indította útjára Krizbai Imre református lelkipásztor, aki ezúttal is köszöntötte a megjelent nyolc veterán honvédet (közöttük a 101. életévében járó vargyasi Lázár Imre bácsit is), majd igehirdetésében az elszakított országrészekben uralkodó áldatlan állapotokra hívta fel a figyelmet, mint amilyen Felvidéken a magyar templomok elpusztítása.
A tiszteletes ugyanakkor bibliai párhuzammal hangsúlyozta, nem szabad soha feladnunk azt, ami a miénk. „Ha az egykori honvédekhez hasonló önfeláldozó férfiak módjára cselekedünk, talán egy nap véget vethetünk nemzetünk lassan száz éve tartó csúfolásának”– mondta.
A találkozón többen is beszédet mondtak, közöttük a fiatal vitéz Nagy Zoltán hagyományőrző, aki elődeitől örökölt honvédegyenruhában jelent meg, mások pedig dalokkal, a Vitézi Rend zászlóival tisztelegtek a veterán katonák előtt.
Böjte Ferenc, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Falunapok Erdővidéken
Bardoc, Nagyajta és Bibarcfalva is ünnepelt
A hétvégén három erdővidéki település is falunapot szervezett, ezen kívül honvédtalálkozó és BMW-találkozó is volt Baróton, úgyhogy aki arra szánta el magát, hogy kimozduljon otthonról, akadt program bőven, amiből válogatni lehetett.
A nagyajtai falunapok első, szombati napját felemelő ünnepi hangulat jellemezte: az összetartásban mindig is jeleskedő település nagyszámú magyarországi látogatót fogadott (Alsónémedi testvérfaluból), de a Gazdag Miklós Polgári Daloskör újraalakulásának 20. évfordulója alkalmából szervezett kórustalálkozóra hazai vendégek is érkeztek.
A 600 éves unitárius vártemplom falai hat kórus tagjainak énekét visszhangozták. Fellépett a baróti Zathureczky Gyula Kórus, az alsónémedi (Magyarország) református gyülekezeti kórus, az alsónémedi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Énekkar, a sepsiszentgyörgyi Kriza János Unitárius Dalárda, a küküllődombói Kisgyörgy József Unitárius Dalkör, valamint a vendéglátó Gazdag Miklós Polgári Daloskör, melynek vezetője, Péter Géza a találkozó végén emléklapokat, emlékszalagokat adott át.
A templomot övező várfal egyik bástyájában ötletes módon kiállítást rendeztek be fiatalok. Fekete Hunor, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum diákja elmondta, két osztálytársával, Oláh Melindával és Vajna Ráhel Annával együtt úgy gondolták, megörökítik képeken Nagyajta régi épületeit, építészeti érdekességeit. A grafikák, valamint a pasztell-, tus- és olajfestmények azt tükrözik, hogy épített örökségünk szépsége nemcsak az idősebb, de a fiatalabb nemzedék fantáziáját is magával tudja ragadni.
Rendhagyó mozzanatát képezte a falunapnak az iskolában megnyílt fotókiállítás is: dr. Lugosfalvy Ervin magyarországi természetfotós 84 darab fényképe hét témakörbe csoportosítva mutatta be a nézőknek a természet nagyszerűségét, annak egy-egy apró részletben elrejtett csodáját. A művészt és munkásságát Barabás Mihály nyugalmazott tanár méltatta, de köszönetet mondott a kiállítónak Bihari Edömér polgármester is.
Bardocon vasárnap a helyi sportegyesület fennállásának 60. évfordulóját ünnepelték, ugyanakkor megemlékeztek Lőrincz Zsigmondról, Kovászna város néhai polgármesteréről, a helyi focicsapat önzetlen támogatójáról is. Erről bővebben sportrovatunkban számolunk be.
Nagy sikernek örvendtek Bibarcfalván is az immár másodjára megszervezett falunapok, több mint tizenöt tagú szervezőcsapat munkálkodott azért, hogy az ünneplés teljes és sikeres legyen. Elsősorban a helyi értékek seregszemléjét tartották szem előtt.
Szombaton Könnyű gyújtást! mottóval kistraktor felvonulást tartottak a helyi gazdák, s mint azt egyikük, Józsa Ferenc elmondta, ez rendkívül hangulatosra sikeredett: a székely lobogók alatt vonuló gépeket sokan megcsodálták. Ő maga egy házilag „gyártott”, egyhengeres, kelet-német dízelmotorral és Skoda kapcsolószekrénnyel felszerelt masinával rukkolt ki, az ötlet, hogy felvonuljanak, Benedek Dávidtól, a helyi Állattartó Gazdák Egyesületének elnökétől származott.
Vasárnap délután a falu sportpályán megjelent helyieket, valamint a magyarországi Biharugra településről érkezett több mint félszáz vendéget Lázár-Kiss Barna polgármester is köszöntötte, hangsúlyozva, számára is öröm, ha a mindennapi gondoktól függetlenül akad egy nap, amikor a falu együtt tud ünnepelni, kikapcsolódni, szórakozni.
Böjte Ferenc, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Liberális apokalipszis
Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde ugyancsak kiverte a biztosítékot mind magyarországi liberális, mind romániai nacionalista körökben. A pikáns az, hogy e kettőnek körülbelül annyi köze van egymáshoz, mint a hagymás Makónak az aranymecsetes Jeruzsálemhez, de – ám-lám! – egészen közel kerülhetnek egymáshoz, ha valamilyen magyar nemzeti állameszme, nemzetstratégia „rémével” találkoznak.
Budapesti liberálisék Orbánt már egyenesen a fasiszta Mussolinihez, a hitlerista Hitlerhez hasonlítgatják, nincs annyi képzelőerejük, hogy például „orbánista” Orbánt emlegetve szörnyülködjenek. A román hivatalos és önkinevezett nemzetféltők odáig mennek, hogy titkosrendőrségi fegyverzetet csörgetnek az orbáni eszmék ellenében. Emez eszmék központi magja pedig nem más, mint a liberalizmus mai divatozó válfajának súlyosan kártékony voltáról való nyílt beszéd, mely lehet, hogy egyelőre szentségtörésnek látszik az önmagával is meghasonlott Európában, de holnapra könnyen lehet az öreg kontinens még menthető értékeit mentő ideológia. Ha közben nem kerülnek túlsúlyba a bevándorlók, a maguk középkori törvényei és hiedelmei bűvöletében élő muszlimok, fétishitűek, ereklyecsókolgatók, akik tesznek mind a liberalizmusra, mind a keresztény konzervativizmusra.
De térjünk vissza a lényeghez. A magyarországi liberálisok és álkomcsik teljesen más okokból neheztelnek Orbánra, mint a román etatista nacionalisták. Az egyik tábornak az fáj, hogy a miniszterelnök teljes felelőtlenségükről rántotta le végre a leplet, Bukarestben viszont nem Orbán antiliberalizmusa az igazi mumus, hanem expozéjának befejező mondata, melyben talányosan azt vizionálja, hogy ebben a gyorsan változó világban „a mi időnk is eljöhet egyszer”. Nos, ez ellen az álom ellen áll most hadrendbe a SRI és a román nacionalizmus. Itt ugyanis az antiliberalizmus senkit nem zavar, mert sem valódi, sem mímelt liberalizmus nem volt és nincs Romániában.
Most, hogy megvan a közös ellenségkép, hát a bukaresti nacionalisták és a budapesti országárulók együtt jelentgethetik fel Brüsszelben, Strasbourgban, Hágában, Párizsban, Washingtonban, Londonban és Tel Avivban Orbán Viktort.
Magyari Lajos, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

EGYETEMES KULTURÁLÓDÁS
Összesen 698 romániai diák jelentkezett magyarországi egyetemre
Csak 273-an nem jutottak be, bár egy adott ponton úgy tűnt, formai okokból mindenkit visszautasítanak. A felvi.hu-tól kértünk adatokat.
A magyarországi Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztálya a Transindex kérésére rendelkezésünkre bocsájtotta a magyarországi egyetemekre jelentkező romániai diákok számát, és azt is, hogy hányan jártak sikerrel.
A Felsőoktatási Főosztály szerint alap-, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre (AOF) 491-en, magiszteri képzésre 191-en, mindkettőre 16-an jelentkeztek. A jelentkezők száma összesen 698. A jelentkezőkből AOF-re 288 diák nyert felvételt, magiszteri képzésre 137. Összesen 425-en nyertek felvételt magyarországi alapfokú és magiszteri képzésekre Romániából, míg 273 diáknak nem sikerült a felvételije.
"Az Oktatási Hivatal a jelentkezők érdekeit maximálisan szem előtt tartva bírálja el a külföldi dokumentumokat" A magyarországi Felsőoktatási Főosztály azt is közölte, hogy a magyarországi felsőoktatási intézményekbe – magyar, vagy idegen nyelvű képzésekre – meghatározott feltételekkel bárki jelentkezhet, függetlenül attól, hogy hol érettségizett vagy szerzett felsőfokú végzettséget.
"A jelentkezési feltételeket, a pontozási rendszert, a felvétel egyéb feltételeit a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályok a magyar nyelvű képzések esetében természetes módon a magyar köznevelési és felsőoktatási rendszerhez igazítva határozzák meg. A hatályos jogszabályi előírások ugyanakkor megteremtik annak a lehetőségét is, hogy a nem magyar rendszerű középiskolák, illetve felsőoktatási intézmények dokumentumait megfeleltessük a magyar dokumentumoknak, és azok alapján is felvételt nyerhessenek a jelentkezők."
A közlemény szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és az Oktatási Hivatal arra törekszik, hogy az érintett országok minisztériumaival és egyéb hivatalaival meglévő rendszeres munkakapcsolatok alapján napra készen ismerje, és kövesse a környező országok - a legtöbb magyar nyelvű képzésre jelentkező ugyanis ezekből az országokból származik - oktatáspolitikai, jogszabályi változásait, és ha szükséges, változtasson az érintett országok jelentkezőitől megkívánt dokumentumokon, azonban előfordul, hogy nem értesítik a változásokról. "Ezen a téren előfordultak és előfordulnak olyan esetek, amikor nem értesítenek bennünket a helyi előírások változásairól, vagy olyan időpontban történnek egy adott országban a jogszabályi változások, amikor ehhez már nem, vagy csak nagy nehézségek árán tud alkalmazkodni a szoros határidők miatt az Oktatási Hivatal."
Az Oktatási Hivatal értékelése szerint megállapítható az, hogy a törvényes élőírásokat és a jelentkezők érdekeit szem előtt tartva bírálják el a külföldiek dokumentumait. "Általánosságban elmondható, hogy az Oktatási Hivatal a hatályos jogszabályi előírások szerint és a jelentkezők érdekeit maximálisan szem előtt tartva bírálja el a külföldi dokumentumokat, és határozza meg azok alapján a jelentkezők pontszámát, amely alapján eldől, hogy felvételt nyerhet vagy nem a megpályázott felsőoktatási intézménybe."
Majdnem lemaradtak a magyarországi egyetemekről a romániai végzősök
A magyarországi egyetemek magiszteri képzéseire jelentkező határon túli magyar diákok pár hete szembesültek azzal, hogy a felvi.hu internetes felületen - ahol a felvételik adminisztratív részét online intézik - a bejutási pontjaik nullázódtak.
A diákok közül néhányan kaptak erről értesítő e-mailt is, ami beindította az önszerveződést: alapítottak egy Facebook-csoportot és elkezdték hívásokkal, e-mailekkel bombázni a magyarországi és romániai illetékeseket. Akkor úgy tűnt, hogy a diákok önhibájukon kívül nem tanulhatnak tovább a magyarországi egyetemeken.
A múlt héten derült ki, hogy a felsőoktatási államtitkárság végül elfogadja az oklevelet helyettesítő igazolványokat azoktól a diákoktól, akik Romániában frissen végezték el az alapképzést és egy magyarországi egyetemen folytatnák a tanulmányaikat. (hírszerk.)
F. J., Transindex.ro

Antal: „A bukaresti románokat félrevezetik a zászlóhasználattal kapcsolatban”
A romániai prefektúrák hasonlóan kellene védjék a magyar érdekeket, mint ahogyan azt a románnal is teszik – fejtette ki a kézdivásárhelyi zászlóügy kapcsán Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki beszélt Victor Ponta nyergestetői látogatásáról is.
Antal Árpád újságírói kérdésre leszögezte, hogy amennyiben a romániai prefektúrák magatartásával kapcsolatban kell véleményt nyilvánítania, akkor feltétlenül le kell szögeznie: minden prefektúrától azt várja el, hogy hasonlóan védje és vigyázza a magyar nyelvhasználatot, mint ahogyan azt a románnal teszi. Mint mondta még sosem találkozott olyan esettel, amikor az említett intézmény levelet címzett volna neki azzal kapcsolatban, hogy egy utca neve csak román nyelven van feltüntetve, annak ellenére, hogy léteznek ilyenek is.
A városvezető azt is hozzáfűzte, hogy Romániában nem megfelelő a törvénykezés, a prefektusok pedig ezen törvények betartására vannak kihelyezve. A székely zászlók körüli herce-hurcával kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a bukaresti románokat félrevezetik valakik, ugyanis eddig egyetlen kikötésük ezen politikusoknak annyi volt, hogy az említett lobogó mellé a románt is tűzzék ki.
Mint ismeretes, két héttel ezelőtt vonták fel Kézdivásárhelyen a katonanevelde előtt található világháborús emlékműnél a székely lobogókat, az eseményen Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is részt vett. Még a rendezvény előtt jelezte a Kovászna megyei prefektúra, hogy nem ért egyet, és az esemény megtartására kibocsátott engedélyt megtámadja a közigazgatási bíróságon. Ezt követően körlevélben tájékoztatott Marius Popica Kovászna megyei prefektus, hogy nem magát a rendezvényt, hanem a zászló felvonást támadja meg, mivel arról már januárban döntött a brassói táblabíróság, hogy törvénytelen. Hangsúlyozta, a prefektúra sosem ellenezte azokat az eseményeket, amelyek a hagyományok őrzésére, valamint a nemzeti identitás ápolására irányulnak, de közbe kell lépnie, amikor törvénysértés történik. Semjén Zsolt szavait – amellyel megköszönte a reklámot, amit a zászló felvonás ellenzésével tett a prefektus – nem szerette volna kommentálni. Mint magyarázta, sem a megfelelő kompetenciával nem rendelkezik, sem neveltetése nem engedi, hogy egy más ország vezetőjének beszédét bírálja.
Victor Ponta romániai miniszterelnök nyergestetői látogatásával kapcsolatban Antal Árpád kifejtette, hogy nem szeretné a közelgő választások szempontjából elemezni. „Ha a román-magyar kapcsolatokat tekintjük, pozitív előrelépésként értelmezhető a látogatása, és még többet várok az ország vezetőitől” – mondta a polgármester.
Bencze Melinda, Székelyhon.ro

Gyergyóban gyakorlatozik az egri lány
Szakmai gyakorlata helyszínéül miért választja Gyergyószentmiklóst a külföldi egyetemista? Mi az a vonzerő, ami miatt meghosszabbítja kötelező itt tartózkodását? Mik azok az értékek, amiket a gyergyóiak természetesnek vélnek, az idegen viszont pozitív újdonságként él meg? – többek között ezekre a kérdésekre válaszolt a sajtónak a budapesti ELTE Gyergyószentmiklóson gyakorlatozó hallgatója, Farkas Éva.
A hatodéves egri, Budapesten tanuló egyetemi hallgató június elsején érkezett Gyergyóba, az Erasmus-program ösztöndíjasaként ő maga választotta a székelyföldi helyszínt. Terület- és településfejlesztő geográfus válik belőle, ha elvégzi az egyetemet, addig is minden lehetséges módon igyekszik a mélyére látni választott szakmájának.
A kérdésre, hogy miért éppen Gyergyóra esett a választása, Farkas Éva elmondta: „Édesapám marosvásárhelyi, vannak erdélyi kapcsolataim, de már jó pár éve nem voltam ezen a vidéken. Tervezgettem, hogy jó lenne eljönni Székelyföldre, de nem turistaként, hanem úgy, hogy itt lakhassak, legyen időm, alkalmam megismerni az ittenieket, mindennapi életüket, a környéket. Ilyen szempontból az ösztöndíj és egy gyergyószentmiklósi családdal való baráti kapcsolat épp kapóra jött.”
A polgármesteri hivatal fogadta be Évát, aki előbb a turisztikai irodán tevékenykedett, de négy hónapos itt tartózkodása során a városháza más osztályainak tevékenységével is szeretne megismerkedni. A szervezési munka „ága-bogát” nem csupán az íróasztal mögül igyekszik szemlélni, az eltelt időszakban aktívan részt vállalt a városban és a környéken zajló rendezvények szervezésében is.
Szenétén a cserkésztáborban segédkezett, a Gyulafehérvári Caritas önkéntes csapatához csatlakozva aktívan vett részt a Remetei Falunapokon és a Gyergyószentmiklósi Nyári Kulturális Fesztiválon, de nem maradt ki a szervezet önkéntes táborából sem. A Babeș-Bolyai Egyetem gyergyói diákjaival Gyimesbükkben egyhetes terepgyakorlaton vett részt, majd Tusványoson kereste meg azt a lehetőséget, amivel az ott táborozó gyergyóiaknak segíthetett.
„Szeretnék mindenfélét kipróbálni, úgy itt lenni, hogy ne az albérletben üldögélve, filmet nézve teljen el ez az időszak. Kihasználom a jó időt, azt, hogy vannak programok. Két hónap alatt sok emberrel megismerkedtem, akik segítenek abban, hogy kimozdulhassak” – mondja Éva.
Jó élményeiből otthoni barátait is részesíteni szeretné, ezért csoportokban hívja meg őket Gyergyóba, szervez számukra különböző programokat, kirándulásokat, túrákat. Mindebben az itt működő „módszer” alkalmazása segíti. „Nagyon pozitív az a kapcsolati tőke, amit itt találtam: néhány telefonbeszélgetéssel nagyon sok mindent el lehet intézni. Nagyon gyors átfutással le lehet szervezni bizonyos dolgokat. Ezek nemcsak a kisváros előnyei, azt tapasztalom, hogy Gyergyóban szorosak az emberi kapcsolatok, egymás életében aktívan részt vállalnak az emberek” – fejtette ki.
Szakmai szemmel ugyanakkor a negatívumokra is rámutatott: a tömegközlekedés hiánya miatt nagy problémának tartja a kirándulóhelyek megközelíthetőségét, továbbá azt, hogy sok turisztikai pont, az ottani szállás- és egyéb lehetőségek nem találhatók meg az interneten. „Gyorsan el lehet intézni mindent akkor, hogyha van ismeretség, de nagyon nehezen boldogul az, aki tejesen ismeretlenül jön ide” – osztja meg meglátásait.
Semmiféle negatívum nem hatott Évára annyira erősen, hogy elnyomná kellemes benyomásait, annyira jól érzi magát Gyergyóban, hogy egy hónappal meghosszabbította egyébként három hónapos itt tartózkodását. Állítja, jövőben is visszatér, akkor a közeli Háromkúton szeretne több időt tölteni, hogy diplomamunkájához elvégezhesse a szükséges társadalom-földrajzi kutatásokat. Hogy a hivatalokban ne legyenek fennakadásai, tervezi, hogy addig bár alapszinten megtanulja a román nyelvet.
Pethő Melánia, Székelyhon.ro

Augusztus 5-10. között tartják az erdélyi Borzonton a 10. EMI-tábort, amelynek résztvevői egyebek mellett az autonómia kérdését is megvitatják - közölte hétfőn a főszervező.
Sorbán Attila Örs az MTI-nek elmondta: a tábor programját az idén is úgy alakították, hogy az előadásokon terítékre kerüljön az erdélyi magyarokat és a Kárpát-medencei magyarokat érdeklő valamennyi fontos téma, amelyek a "nemzet jobb megismerésének és a magyarság megmaradásának eszközéül szolgálhatnak".
Hangsúlyozta: tavaly kiemelkedő téma volt az autonómia, és ez az idén is így lesz. Külföldi előadóként egy breton és egy baszk politikust hívtak meg. Lainé Yves breton politikus és Jose Felix Merladet, a Baszk Nemzeti Párt külügyi kabinetjének tagja az ottani autonómiatörekvésekről fog beszélni.
A táborban a tervek szerint csütörtökön tart előadást Vona Gábor, a Jobbik elnöke Göngyösi Mártonnal, a párt országgyűlési képviselőjével együtt.
A Székely szabadság napja elnevezésű március 10-i marosvásárhelyi tüntetést követően Traian Basescu államelnök a Jobbik vezetőinek és tagjainak Romániából való kitiltását kérte. Victor Ponta román miniszterelnök bejelentette, hogy elkezdődhet Vona Gábor nemkívánatos személlyé nyilvánításának a procedúrája, majd a román külügyminisztérium szóvivője annyit közölt, hogy büntetőjogi eljárás indult a Jobbik elnöke ellen. Később a román szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség közölte, hogy az alkotmányos rend elleni cselekmények gyanújával indított büntetőjogi eljárást olyan személyek ellen, akik a Jobbikot népszerűsítették Romániában. A vádhatóság közleménye név szerint nem említette a Jobbik elnökét. Sorbán Attila Örs ezzel kapcsolatban elmondta, hogy tudomásuk szerint Vona Gábor nincs kitiltva Romániából, és várják a táborba.
A szervezők emellett megpróbálják felvonultatni az erdélyi magyar politikusokat is, hogy a tábor közönsége előtt vitassák meg az autonómia ügyét. A főszervező szerint Magyarországról azokat a pártokat hívták meg, amelyek "tudomásul veszik a romániai magyarság létezését, és nem tekintik e közösség tagjait románoknak".
Székelyhon.ro

Az Egyesült Államok be(le)lépett az Európai Unióba?
A minap a New York Times szerkesztőségi cikkben felszólította az Európai Bizottságot és Juncker új bizottsági elnököt, hogy Orbán tusnádfürdői beszéde miatt az EU időlegesen vonja el a fejlesztési pénzeket Magyarországtól, illetve hazánk szavazati jogát is fel kellene függeszteni. Kérdésem ezek után: az USA talán időközben belépett az Európai Unióba? Mert ha nem, akkor ez a nyomásgyakorlás az EU új vezetőire teljességgel elfogadhatatlan.
A New York Times cikkét különösen az teszi veszélyessé és problematikussá, hogy szerkesztőségi állásfoglalásként jelent meg, s aligha tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a lap szerkesztőségi állásfoglalásai nem állnak távol az amerikai kormányzati körök véleményétől.
Nemkülönben döbbenetes az, hogy – mint az EU-tól teljesen független ország mértékadó, „mainstream” lapja – egészen konkrét büntetőlépéseket javasol. Egyfelől azt követelik, hogy az EU a Kohéziós Alapban a Magyarország számára 2014–2020 között időszakra biztosított 21,91 milliárdos eurós, infrastrukturális fejlesztésekre szánt keretét csökkentse, nyilván addig, amíg a magyar kormány ismét „jó útra” nem tér.
Másfelől javasolják, hogy Magyarország ellen eljárást kellene kezdeményezni az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelyére hivatkozva, mely lehetővé teszi, hogy megvonják a szavazati jogot attól a tagállamtól, amelyben komolyan felmerül a 2. cikkelyben felsorolt értékek megsértése, beleértve ebbe a jogállamiságot, a szabadságot, a demokráciát és az emberi jogokat…
Csak olvasunk és bámulunk.
Mi történne akkor, ha mondjuk a Frankfurter Allgemeine Zeitung vagy a Le Figaro szerkesztőségi állásfoglalást tenne közzé arról, hogy, mivel az Egyesült Államok egyik tagállama megszegné az államok alkotmányát és föderális szerződéseit, ezért igen konkrét és kézzelfogható szankciókat javasolna az elnöknek és a kongresszusnak az adott tagállam ellen?
Egyáltalán, elképzelhető lenne ez?
Természetesen nem, mert az EU-tagországoknak és azok vezető szerkesztőségeinek semmi köze ahhoz, hogy mi történik Amerikában az egyes államok és a szövetségi állam között. Nonszensz lenne, hogy az EU egy tagállama hangját hallatná az ügyben, hogy töröljék el a halálbüntetést az USA egyes tagállamaiban.
És nonszensz az is, amire a New York Times szerkesztősége – khmm – jutott.
Először talán jelentkeznie kellene az USA-nak az EU-ba, fizetnie kellene a tagállamok szokásos hozzájárulását a közös büdzsébe, s utána már javasolgathatna szankciókat egyik-másik tagország ellen (persze akkor sem fennhéjázóan, pökhendin és megalapozatlanul). Amíg azonban ez nincs így, addig elfogadhatatlan és visszautasítandó minden ilyen beavatkozási kísérlet.
De ennek a példátlan akciónak a hátterét megérthetjük, ha elolvassuk a minapi The Wall Street Journal-cikket, amely az illiberális eszme előretöréséről szól – természetesen Orbán tusnádfürdői beszédétől „ihletve”. A lap véleménycikke szerint az, hogy világszerte csorbát szenvedett a politikai és gazdasági szabadság eszméje, annak a következménye, hogy az Egyesült Államok visszavonult globális vezető szerepétől…
Nos, ezt a véleményt szerintem nem mindenki osztja.
Amíg az USA vette a bátorságot, hogy a szabadságot és a demokráciát „megvédje és terjessze” a világban, jelentős károkat okozott a szabadságnak és a demokráciának. Afganisztánban a tálib „terrorism” elleni évtizedes küzdelem oda vezetett, hogy a tálibok állnak a lábukon és még az újabb hatalomátvételt is megcélozhatják, minden más probléma pedig változatlan maradt. Irakban „bevezették” a demokráciát, aminek az lett a dicsőséges eredménye, hogy jelenleg teljes a káosz az országban, véres etnikai és vallási ellentétek feszülnek az iraki elit és a nép egyes csoportjai között. Az USA szabadságvédő és -terjesztő eredménytelenségének egyetlen oka van. Az, hogy a demokrácia és a szabadság intézményeinek bevezetése – szabad választások, emberi és állampolgári jogok stb. – önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az adott országban valóságos demokrácia jöjjön létre. A demokráciának ugyanis kulturális, történelmi, társadalmi, vallási stb. feltételei is vannak, s ki kell mondani: utóbbi feltételek fontosabbak és erősebbek, mint az intézményi-jogi feltételek.
Az Egyesült Államok a saját, szabadságra és demokráciára épülő intézményrendszerét a saját történelmére, kultúrájára és szokásaira alapozta. Minden más ország és régió is csak az utóbbiakra tud építeni egy működőképes rendszert, s ahogyan a forradalom exportja nem lehetséges (erről Che Quevara Bolívia kapcsán tudna mesélni), úgy a demokráciáé sem.
Orbán közvetetten erről beszélt, s többször leszögezte beszédében: a szabadság és az emberi jogok – tehát az EU-s szerződés 2. cikkelyében foglaltak!! – alapvető és megtartandó értékek.
És ezek után meri azt írni fenyegetően az említett lap, hogy „Orbán azt hiszi, semmit sem kockáztat”.
Igen, Orbán valóban azt hiszi, hogy semmit sem kockáztat, ha elmondja a világhelyzetről a véleményét – például Tusványoson –, mert hisz a véleménynyilvánítás szabadságában, s hiszi, hogy ezt a szabadság őshazájában is így gondolják.
Vagy?…
(Az EB-t nem izgatja
Nincs hozzáfűznivalója az Európai Bizottságnak Orbán Viktor magyar kormányfő Tusnádfürdőn elmondott beszédéhez – közölte Jonathan Todd, a brüsszeli testület szóvivője.)
Fritz Tamás, MNO

Diszkriminatívak a marosvásárhelyi utcanévtáblák
Döntött az Országos Diszkriminációellenes Tanács: a marosvásárhelyi utcanévtáblák diszkriminatívak a magyar közösség irányába.
Tisztelt Hölgyem, Uram!
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő csoport szakmai tanácsadójaként ez év májusában feljelentette Marosvásárhely polgármesterét és a város jegyzőjét az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a település utcanévtábláinak diszkriminatív jellege miatt
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2014. július 31-én meghozott döntése értelmében a marosvásárhelyi utcanévtáblák diszkriminatívak a magyar közösség irányába. Az ODT figyelmeztetésben részesítette a város polgármesterét és jegyzőjét, továbbá hat hónapos határidőt szabott arra, hogy a valós kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztése megvalósuljon. Az ODT felszólította az intézmény vezetőjét a polgármesteri hivatal jelenlegi költségvetésének módosítására, azzal a céllal, hogy az utcanévtáblákra szükséges pénzügyi keret biztosítva legyen.
Amennyiben a hat hónapos időtartam alatt nem került sor a költségvetés módosításra, továbbá a valós kétnyelvűséget tükrőző utcanévtáblák nem jelennek meg Marosvásárhely összes utcáján, az Országos Diszkriminációellenes Tanács bírság kiróvását helyezte kilátásba.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom álláspontja szerint a múlt hét során Marosvásárhely három utcájában (Dózsa György, Kinizsi Pál és Korvin Mátyás) kifüggesztett utcanévtáblák nem tekinthetőek a kétnyelvű utcanévtáblák ügy sikeres megoldásának, a három utca, a város összes utcájának kevesebb mint egy százalékát képezik.
Marosvásárhely több mint háromszáz utcájában kell a jelenlegi részlegesen egynyelvű utcanévtáblákat, valódi kétnyelvű utcanévtáblákra kicserélni. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson a Hivatalnak biztosítani kell egyrészt a kivitelezéshez szükséges pénzügyi keretet, továbbá el kell készítenie egy átlátható és publikus ütemtervet, amely tartalmazza az utcanevek kicserélésének megvalósítását, határidői. A szervezetünk megkereste a három utcában kihelyezett kétnyelvű utcanévtáblákat kivitelező cég képviselőit, akiktől azt az információt kaptuk, hogy a Polgármesteri Hivatal csak erre a három utcanévre adott le megrendelést, a további utcanévtáblákról, azok elkészítéséről nem volt tudomásuk.
A CEMO a mai napon beadványt nyújt be a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyben felkéri a polgármestert, hogy a Közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 2001/544 számú törvény értelmében mutassa be a kétnyelvű utcanévtáblák megvalósításához szükséges pénzügyi keret – költségvetés módosítás – biztosítását igazoló határozatot, továbbá ismertesse a kétnyelvű utcanévtáblák megvalósításának ütemtervét.
Előzetes kalkulációink szerint, a múlt héten kihelyezett utcanévtáblák árának ismeretében, a város összes utcáját érintő kétnyelvű utcanévtábla kihelyezés körülbelül 60 ezer euróba fog kerülni, az is könnyen elképzelhető, hogy ez a tétel jóval nagyobb lesz. A költségvetés módosításra és a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését biztosító pénzügyi keretre azért van szükség, mert annak hiányában, félő, hogy a három utca tábláinak kicserélése után a Hivatal forráshiányra hivatkozva lezárja az ügyet. Tapasztalataink azt mutatják – például a kétnyelvű iskolanévtáblák ügye során – a Hivatal egyik időhúzó érvelése kétnyelvűség témakörben, a forráshiányra történő hivatkozás.
Szervezetünk munkatársai a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marovásárhelyen csoport tagjaival közösen folyamatosan monitorizálni fogják a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét, a Polgármesteri Hivatal lépéseit, az utcanévtáblák kihelyezéséhez szükséges pénzügyi keret biztosításának alakulását, mindezekről tájékoztatni fogjuk a sajtót, továbbá a város lakosait. Amennyiben az Országos Diszkriminációellenes Tanács által megszabott hat hónapos időtartam alatt nem kerülnek ki a valós kétnyelvű utcanévtáblák a CEMO újabb feljelentést tesz majd az ODT irányába, amelynek következtében pénzügyi szankciókra kerül majd sor.
További információk esetén kérjük, keresse szervezetünk vezetőjét Szigeti Enikőt, a 0747-34-09-62 es telefonszámon.
Marosvásárhely, 2014. augusztus 5.

Izsák Balázs: fedezet nélküli gesztus Ponta részvétele a székely megemlékezésen
Victor Ponta részt vett az 1848-49-es szabadságharc utolsó székelyföldi csatájának helyszínén megtartott megemlékezésen. A román kormányfő látogatását történelmi lépésként értékelték az RMDSZ politikusai. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint azonban ez csak a közelgő választásoknak köszönhető.
Victor Ponta román miniszterelnök vasárnap részt vett az 1848-49-es szabadságharc utolsó székelyföldi csatájának helyszínén, a Nyergeltetőn tartott megemlékezésen. Az 1849. augusztus elsején lezajlott csatában a kétszáz fős székely csapat legyőzte a több mint ezerfős, összevont osztrák-orosz sereget ezzel megakadályozva, hogy behatoljanak Csíkszékre. Victor Ponta személyében először látogatott a székely hősiesség helyszínére román miniszterelnök.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy a közelgő elnökválasztás vitte Ponta miniszterelnököt Székelyföldre és Nyergestetőre. Toró T. Tibor azt mondta: az eseménnyel kapcsolatban óvakodna a történelmi jelzőktől, sokkal jobban örült volna, ha a miniszterelnök úgy tett volna gesztust, hogy napirendre tűzi a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét, vagy legalább elkezdődik az érdemi tárgyalás. Ugyanakkor hozzátette: minden ilyen gesztusnak megvan a maga fontossága, csak a megfelelő helyén kell értékelni, s úgy véli, ezzel senkit nem is sikerült becsapni.
Toró T. Tibor úgy véli, kicsit szemforgató, hogy Victor Ponta Nyergestetőn beszédet mondott a székely zászlóerdő előtt, ugyanakkor a kormány megbízottjai rendszeresen támadják a közigazgatási bíróságon a székely zászló kitűzésének jogát, de választási kampányban így szokott lenni, tette hozzá az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint sincs fedezet Ponta gesztusa mögött, a román kormány folytatja eddigi politikáját. A periratokba benyújtott keresetekből, viszontválaszokból kiderül, hogy a román kormány Székelyfölddel kapcsolatban nem változtatott a szándékán, a Ponta-kabinet továbbra is olyan közigazgatási tervet akar, amely bedarálja Székelyföldet, tette hozzá a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Izsák Balázs azt is jellemzőnek tartja, hogy a kormány honlapján tegnap este még nyoma sem volt a hírnek, szerinte ez is mutatja, hogy a román kormány mennyire tartja fontosnak az eseményt.
A román miniszterelnököt az RMDSZ hívta meg a Nyergestetőn tartott megemlékezésre. A Kossuth Rádió megkereste Kelemen Hunor elnököt, aki későbbre ígért választ.
A székely zászló ügyével kapcsolatban Izsák Balázs azt mondta: nem fognak lemondani ennek a jelképnek a használatáról, akkor sem, ha üldözik őket érte. Véleménye szerint a román kormánynak kell változtatnia a politikáján, s nem üres gesztusok kell tennie, hanem vissza kell vonni az önkormányzatok ellen indított kereseteket, hogy valóban úgy legyen, ahogy a miniszterelnök mondta: szabadon lobogjanak a zászlók.
Augusztus elsején a Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága ismét felkérte a romániai magyarság parlamenti képviselőit, hogy az autonómia-ügyben megfelelően képviseljék az álláspontjukat. Toró T. Tibor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: választási kampányban mindig történnek olyan dolgok, amelyek békeidőben nem, ezért lát esélyt arra, hogy az RMDSZ képviselői többet foglalkoznak a kérdéssel, vagy benyújtanak egy törvénytervezetet a román parlamentbe, bár ilyet soha nem tettek. A hivatalos RMDSZ frakció soha nem támogatott területi autonómia törvénytervezetet, csak renitens, vagy lázadó képviselők tették meg ezt, tette hozzá az elnök. Toró T. Tibor úgy tudja, az RMDSZ saját törvénytervezetén dolgozik, s még sok nézeteltérésre számít azzal kapcsolatban, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, és már kétszer benyújtott törvénytervezet kerüljön-e a román parlament elé, vagy valami más. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke azt tartaná fontosnak, hogy olyan törvénytervezetben állapodjanak meg, amelyet közösen tudnak támogatni, s hangsúlyozta: jelenleg ez a Székely Nemzeti Tanács tervezete.
Toró T. Tibor szkeptikus abban a tekintetben, hogy az RMDSZ elnöke megfelelő módon fogja teljesíteni azt a feladatot, hogy világossá tegye, erdélyi magyarként milyen elnököt látnának szívesen Románia élén, román állampolgárként pedig milyen Romániát akarnak, ezért az Erdélyi Magyar Néppárt azt fontolgatja, hogy saját elnökjelöltet indít.
Arra a kérdésre, hogy az új elnök regnálása alatt megoldódhat-e a székely kérdés, Izsák Balázs úgy válaszolt: fel kell készülniük a hosszú távú küzdelemre is, hiszen a román politikának nincsen olyan képviselője, akiben ebből a szempontból ma meg lehetne bízni.
hirado.hu / Kossuth Rádió, 180 perc / Erdély.ma

Vandalizmus Székelyhídon
Vasárnapról hétfőre virradóra vandálok gyújtották meg a székelyhídi Művelődési Ház falán elhelyezett Petőfi Sándor emléktáblán lévő koszorúkat.
Az éjszaka leple alatt történt tett elkövetői a tábla alatti falon lévő vakolatot sem kímélték, hiszen azt a járókelők a reggeli órákban leomolva találták a szétégett, magyar nemzeti szalaggal ellátott, szenesedő koszorúk közelében. A Polgármesteri Hivatal ismeretlen tettes elleni feljelentést tesz, így remélhetőleg előkerülnek a vandálok, akik a törvény előtt felelnek majd tettük miatt.
erdon.ro, Erdély.ma

Vigyáznak ránk
Örvendhetünk, mert vigyáznak ránk. Vigyázó szemét ránk vetette, és vigyázó fülét ránk hegyezi a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ). Ezt eddig is tudtuk, de most a titkosszolgálat vezetője tudomásunkra is hozta miheztartás végett, nehogy tévedésbe essünk, és valami olyasmit kövessünk el, amit aztán bánhatunk.
Például nehogy törvénytelenül kiharcoljuk az autonómiát. De az is lehet, nem minket, hanem az egységes nemzetállamot védik, tőlünk. És ha ezt hatékonyan teszik, akkor most már Románia mind külsőleg, mind belsőleg teljesen védett lesz. A külső ellenségtől, az oroszoktól a NATO véd meg, a luxembourgi perben – hogy Székelyföld ne enklávésodjék – a külügyminisztérium, a belső ellenségtől az RHSZ. Régen is így volt, csak akkor a külső ellenségektől és a kapitalizmustól a Varsói Szerződés, a belsőktől a Securitate védett egyfolytában. Azokban az időkben sokkal látványosabb eredményeket hoztak ki, mint mostanság. Rengeteg embert zárattak be vagy ítéltettek halálra. Ha valakinek járt a szája, a szocialista államrend elleni izgatás címén befogták. Aztán a szocialista államrend mégiscsak megdöntetett, és most már senki nem küzd a kapitalizmus ellen, bár szinte mindenki másmilyennek képzelte. Azt gondoltuk, hogy a biztonságiaknak nem maradt egyéb feladatuk, mint csendben figyelőzni és hallgatózni, legfeljebb fülön csípni azokat, akik kilopják mások szájából a falatot. A minap viszont kiderült, hogy miközben kormányunk a központosítás ellen küzdene, ők újabb harci feladatot is vállaltak – az autonómia ellen. Ugyanis többfrontos harcba kell szállni a magyarokkal szemben, akik eléggé el nem ítélhető módon állandóan azt hangoztatják, hogy több mint 1,2 millióan vannak, és nem románok, ezért Románia nem egységes nemzetállam. Ráadásul még autonómiát is akarnak, zászlókat huzigálnak fel, városháza-feliratokat írnak ki. És anyanyelvű oktatást kérnek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Viszont az ilyen aljas és romboló tettek ellen a román államnak hatékonyan kell fellépnie. A munkamegosztás jegyében a székely zászlók és magyar feliratok ellen a prefektusok, a magyar orvosképzés ellen az egyetem szenátusa, az alkotmány első pontjának megvédéséért és az autonómia ellen az RHSZ küzd hősiesen. Pedig nem lenne feladata, sem hatásköre, bizonyosan amolyan önkéntes, hazafias munkaként vállalták. Most sok magyar politikusunk tiltakozik a hírszerzés eme aktivitása hallatán, mondván, hogy a politikai küzdelmekbe nem avatkozhat a titkosszolgálat.
De kérdem én, ki harcoljon, amikor az olyan hős hazaffyak, mint Funar vagy C. V. Tudor, majdnem teljesen eltűntek a politikai porondról? Lehet, hogy a titkosszolgálat titokban alkalmazta őket. Teljesen törvényesíteni lehetne a szolgálat harcát, ha párttá alakítanák. Megalakíthatnák a Román Hírszerző Szolgálat Pártját. És akkor már nyilván szabadon harcolhatnak. Tagja lenne minden alkalmazott, régi és új besúgó. A következő választásokon simán nyerne, és így akár kormányozhatna is.
És nem venné be az RMDSZ-t a hatalomba, ahová most is fondorlatosan beférkőzött.
Kuti János, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szabad György 90 éves
Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus, a rendszerváltás meghatározó alakja, az 1990-ben összeült első szabadon választott Országgyűlés elnöke tegnap töltötte 90. évét. Születésnapja alkalmából Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte. Az államfő méltatta az egykori politikus, történész, az 1990 és 1994 közötti Országgyűlés elnökének egyetemi tanári és politikusi tevékenységét.
Szabad György Aradon született zsidó vallású polgárcsaládban, szülei Trianon után is fenntartották magyar állampolgárságukat. A család 1932-ben Kolozsvárról Budapestre költözött, Szabad György már itt fejezte be iskolai tanulmányait. 1942-ben érettségizett, továbbtanulási kérelmét zsidó származása miatt elutasították. Másfél évig kertésztanoncként dolgozott, Magyarország német megszállása után kényszermunkára, majd katonai munkaszolgálatra hívták be. Innen sikerült megszöknie. 1945 januárjában a Független Kisgazdapárt tagja lett, 1946 tavaszán kilépett a pártból. Ezután semmilyen párttevékenységet nem folytatott 1989-ig. Az 1956-os forradalom idején a bölcsészkari, illetve a történész forradalmi bizottság tagjává választották, emiatt később zaklatták a hatóságok, de eljárást nem indítottak ellene.
1945-ben kezdte meg tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE) történelem–levéltár szakán, diplomáját 1950-ben szerezte meg. 1951-ig az Országos Levéltár gyakornoka, 1954-ig aspiráns volt az ELTE bölcsészkarán. 1954-ben az új- és legújabb kori magyar történeti tanszéken adjunktussá, 1956-ban docenssé, 1970-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, s innen vonult nyugdíjba 1994-ben. Jelenleg az egyetem professor emeritusa. A történelemtudomány kandidátusa címet 1955-ben, a történettudományok doktora címet 1969-ben szerezte meg. 1982-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagja. Szakterülete az újkori magyar történelem, pályája kezdetétől a polgári átalakulás problémakörét kutatta. Több művében foglalkozott Kossuthtal mint a nemzeti újjászületés meghatározó alakjával. Számos könyve, tanulmánya jelent meg magyarul és idegen nyelveken. A rendszerváltás hajnalán, 1987-ben részt vett és felszólalt Lakitelken a Magyar Demokrata Fórum (MDF) zászlóbontásának is tekintett értelmiségi tanácskozáson. Alapító tagja, 1989 tavaszán elnökségi tagja lett a párttá alakult fórumnak. Közreműködött az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) munkájában és – Antall József és Sólyom László mellett – az MDF delegátusa volt a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon. A többpárti demokráciába történő békés átmenet közjogi kérdéseinek tisztázásában nagy szerepe volt hatalmas történelmi ismeretanyagra támaszkodó higgadt érvelésének. 1989 júniusában ő terjesztette elő az EKA politikai szándéknyilatkozatát, az MDF részéről egyik aláírója volt a háromoldalú politikai tárgyalásokon a sarkalatos közjogi kérdésekben megszületett, az alkotmányos fordulatot megalapozó 1989. szeptember 18-i megállapodásnak. Az 1947 utáni első szabad többpárti parlamenti választásokon 1990-ben az MDF győzött, Szabad György a párt budapesti listájáról került be a parlamentbe. 1990. május 2-án Szabad Györgyöt választották meg az Országgyűlés első alelnökévé. Házelnökké augusztus 3-án választották meg, a tisztséget a ciklus végéig töltötte be. Fejből mondott, választékosan fogalmazott beszédeivel reprezentálta a polgári demokrácia útjára lépett ország törvényhozását. Az 1994-es választásokon ismét az MDF parlamenti képviselője lett, két év múlva azonban belső viták miatt többedmagával kilépett a pártból és annak frakciójából, s az újonnan alakult Magyar Demokrata Néppárthoz (MDNP) csatlakozott. Az 1998-as parlamenti választásokon az MDNP nem jutott be a parlamentbe, így ő sem szerzett parlamenti mandátumot. Szabad György 2001-ig volt az MDNP tagja, ezt követően visszavonult az aktív politizálástól.
Szabad Györgyöt 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. A szakszerű magyar történetírás megújításában való tevőleges részvételéért, a magyarországi újkorkutatás legjobb hagyományait követő munkásságáért, életműve elismeréseként 2006-ban vehette át a Széchenyi-díjat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tisztelgés a székely hősök előtt
A nyergestetői csata 165. évfordulójára emlékeztek
Az idei megemlékezés az 1849-es nyergestetői ütközet helyszínén rendhagyó volt, ugyanis a 165. évforduló alkalmával, Kelemen Hunor szövetségi elnök meghívására, részt vett Victor Ponta, Románia miniszterelnöke is. Román kormányfő első alkalommal vett részt a minden év augusztus elején megtartott nyergestetői rendezvényen.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a szabadságért folytatott küzdelem fontosságáról beszélt, amelyet annak idején fegyverrel, most viszont érveléssel és meggyőzéssel kell folytatni. Az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében kijelentette, az erdélyi magyarságnak továbbra is küzdenie kell a szabadságért, követve az 1848–49-es szabadságharcosok szellemi örökségét. "Olyan erényeket kell továbbvinnünk, amelyek biztosítanak minket arról, hogy megmaradjunk, talpraálljunk akkor is, ha kudarcok érnek, és folytassuk a munkát." Kelemen Hunor köszönetet mondott Victor Ponta miniszterelnöknek, aki a meghívására részt vett a nyergestetői megemlékezésen, kiemelve, hogy ez az első alkalom, amikor Románia miniszterelnöke jelen van ezen a történelmi helyen. "Sokan lesznek, akik majd kritizálni fogják ezért a miniszterelnököt és a megemlékezés szervezőit is, de reményeim szerint többen lesznek azok, akik megértik, hogy fontosak ezek a látogatások, mert csak ez teremtheti meg az alapját a valódi párbeszédnek. Köszönöm, hogy Victor Ponta jelen van, hiszen csak úgy ismerhet meg minket, magyarokat igazán, ha szülőföldünkön találkozik velünk. Ha pedig jobban megismer, akkor jobban is érti mindazokat a célokat, amelyek számunkra fontosak, így a párbeszéd és a megértés jegyében jó válaszokat tudunk közösen adni a 21. század kihívásaira" – jelentette ki.
Victor Ponta miniszterelnök magyarul is köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében tiszteletét fejezte ki a székelyek szabadságszeretete előtt, és szorgalmazta a két nép közeledését. "Minél gyakrabban hívnak meg ebbe a régióba, láthatják, számos zászló loboghat anélkül, hogy ebből újabb olyan háborúba kezdjünk, amelyre semmi szükségünk nincs" – jelentette ki a kormányfő. Megemlítette a Kézdivásárhelyről a Nyergestetőre vezető utat, megjegyezve, az javításra szorul, és hogy tudja, mi a dolga, hiszen magyarok és románok ugyanazokkal a napi problémákkal küszködnek.
Borboly Csaba beszédében kijelentette, a Kárpát-medencei magyarságot, a székelységet ma már nem az osztrák császár ágyúcsövei fenyegetik, hanem a népességfogyás, a kivándorlás. "Azt látjuk, hogy e téren nagyon komoly lépésekre került sor az anyaországban az utóbbi négy évben. Bízunk benne, hogy Tuzson Bence képviselő úr és kollégái hathatós közreműködésével az elkövetkező négy esztendőben fel tudjuk gyorsítani a sikeres minták, a jó példák átvételét és meghonosítását Székelyföldön, de akár Romániában is! A népességfogyás, a kivándorlás kéz a kézben jár egymással, és ellenük nincs más gyógymód, mint a munkahelyteremtés, hogy a székely fiatal szülőföldjén tudjon családot alapítani, minél több gyereket vállalni, boldogulni. E téren van amit megtettünk, hisz vannak sikerek és kudarcok, de azt látom, hogy az anyaország kormányának hathatós támogatásával, a Bukarestből elhozható fejlesztési forrásokra alapozva, a román kormány felelős és hangsúlyos szerepvállalásával, illetve folytatva önkormányzataink, egyházaink, a gazdák, közbirtokosságok, illetve vállalkozóink minél szélesebb körű összefogásának módozatait, néhány éven belül a negatív tendenciákat megtudjuk fordítani." A Hargita megyei elnök szerint ezért szükség van a párbeszédre a románsággal is, azt sem lehet megspórolni, hiszen gondjaink többsége azonos, elsősorban az elvándorlás és népességfogyás. "Eleink a székely önszervezésről, autonómiáról nemcsak beszéltek, nem elméleteket, kiáltványokat gyártottak, hanem a mindennapi életüket annak jegyében szervezték meg, mindig annyi autonómiájuk volt, amennyit ki tudtak harcolni maguknak, de a megszerzett jogaikkal mindennap éltek is. És így van ez napjainkban is, annyi az autonómiánk, amennyit kivívunk, megszerzünk, megőrzünk. Mindenki ott, ahol van, az adott élethelyzetben" – mondta Borboly Csaba hozzátéve: "Azt kívánom mindannyiunknak, hogy a kevesebb cirkusz, több munka jegyében dolgozzunk többet, egymásért Székelyföldért! Mert többek között ez is Nyerges-tetői csata üzenete."
Tamás Sándor két irányban fogalmazott meg üzenetet: a székelyeknek és Bukarestnek: "A csüggedőket, a megfáradtakat, a reményvesztetteket szeretném emlékeztetni, mi volt 1849 legnagyszerűbb leckéje. Az 165 évvel ezelőtti szabadságharcosok javarésze iparos emberekből, az eke szarvát fogó földművesekből és nem túl sok katonából állt. A szabadságharc szikrája, Gábor Áron is asztalos mester volt. Bár akkor sem látszott fényesnek a jövő mégsem törődtek bele a kilátástalanságba. Üres volt a zsebük, de hatalmas volt a hitük. Nem fogadták el, hogy a jövő nekik semmit se tartogat, és hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat: megszervezték a székely szabadságharcot, és ezzel visszaadták a nemzet méltóságát. Bukarestben sokáig nem tudták, hogyan viszonyuljanak hozzánk. Az volt az érzésünk, hogy össze vannak zavarva: hol kedveskedtek nekünk, hol szorítottak. Közben pedig sokat frocliztak minket. A miniszterelnök úr előtt is azt mondjuk, amit eddig: elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de nem fogadunk el kettős mércét. Tiszteljük az államhatalmat, de nem fogadjuk el, hogy bármelyik kormány tiszteletlenül viszonyuljon hozzánk. Tekintettel arra, hogy Victor Ponta miniszterelnök úr jelen van, az az jelenti, hogy a bukaresti politikában fordulat következhet be."
Darvas-Kozma József esperes javasolta egy új székely kongresszus megtartását, az 1902-es mintájára, amelynek a megvalósítása az első világháború után megakadt. "Most is a kivándorlás és a munkanélküliség a fő baj, mint akkor. A kongresszusba be kell vonni az összes politikai és érdekképviseleti, kulturális, gazdasági egyesületet, szervezetet, együtt a felekezetekkel, és helyzetfelmérés kell a hogyan tovább, a szubszidiaritás, az autonómia érdekében."
Incze Zsolt, a református Sepsi Egyházmegye esperese azt mondta, jó itthon élni, és vannak értékeink, ezeket kell megőrizni és továbbadni. "Mindenkit szívesen látunk, vendégként fogadjuk, a kölcsönös tisztelet jegyében" – hangsúlyozta.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja azt mondta, a székely hősök áldozata arra tanít, hogy a közösségért áldozatot kell vállalni, mert csak úgy van értelme az emberi életnek. "Csak akkor tudunk családot alapítani, nemzetet építeni, ha a közösségért felelősséget vállalunk" – jelentette ki a főkonzul.
Tuzson Bence, Tuzson János őrnagy leszármazottja, a Fidesz országgyűlési képviselője beszédében kiemelte, hogy végre olyan kormánya van Magyarországnak, amely nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is vállal a határokon túl élő magyarságért.
A résztvevők megkoszorúzták az emlékművet, köztük Victor Ponta miniszterelnök is. Jelen volt Békés megye küldöttsége is, Farkas Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke megkoszorúzta az általuk által állított kopjafát. A megemlékezést a kozmási Bojzás néptánccsoport előadása és a Tuzson János Fúvósegylet tette ünnepélyesebbé. Hagyományszerűen idén is felvonultak a csíkszéki és háromszéki huszárok.
Hargita megye sajtószolgálata, Népújság (Marosvásárhely)