"A moldvai csángók identitásáról írt a néprajzkutató Tánczos Vilmos. A Kárpátokon kívül élő csángóság a 19. században kimaradt azokból a történelmi folyamatokból, amelyek a modern polgári magyar nemzetet megteremtették. A legfontosabb egységesítő tényezők hiányoznak: a magyar nyelvnek nem tulajdonítanak semmiféle szimbolikus közösségformáló értéket. A csángók a nyelvcserét nem tartják veszteségnek. A Moldvában beszélt tájnyelvet nem tekintik a Kárpát-medencében beszélttel azonosnak. Nincsenek tudatában a népi kultúra nemzeti értékének. Alig van kapcsolatuk a magyar "magaskultúrával". A közös származás népi tudata már a székelyes csángók között is elhomályosulóban van. Moldvában nem alakulhatott ki sem egyházi, sem világi magyar értelmiség. A román állam kezdettől akadályozta a moldvai magyar értelmiség kialakulását. A román katolikus egyházi értelmiség kialakulása az 1884-ben felállított jászvásári püspökség papneveldéjének, később nyomdájának tulajdonítható. A katolikus vallás a románosítás eszköze lett. - Az 1989-es fordulat óta minden tanévben 100-200 csángó gyermek tanul magyarul Székelyföld iskoláiban. A Magyarországon egyetemi tanulmányokat folytató csángó fiatalok száma több tucatra tehető. A Moldván kívül képzett fiatalok magyar értelmiségként visszakerülésére - intézmény hiánya és az ellenséges környezet miatt - nincs esély. A Szabófalván 1991-ben kezdeményezett Magyar Nyelvkört az RMDSZ parlamenti interpellációja ellenére alkotmányellenesnek minősítették és betiltották. A Lészpeden működő két vasárnapi iskola vezetőit a rendőrség folyamatosan zaklatja.- A Moldvai Csángók Szövetsége Sepsiszentgyörgyön 1990 óta Moldvai Magyarság /1992-ig: Csángó Újság/ címen folyóiratot ad ki. 1995-ben ápr. 29-re Klézsén hívtak össze közgyűlést, de a felbujtott és leitatott helybeliek kikergették őket a faluból, majd felgyújtották a magyar nyelvű tankönyveket és a magyar kiadványokat. Korábban, 1991-ben megakadályozták, hogy Pusztinában rendezzék meg a Csángó Fesztivált. /Tánczos Vilmos: A csángó identitás és tényezői. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 1. - átvétel a Magyar Kisebbség (Kolozsvár) 1997/1-2. számából/"

"Új lappal bővült Háromszék sajtópalettája, július közepén megjelent az Erdővidék /Barót/ első száma. A hetilap egy kis régió, egy kisváros és 18 falu szócsöve akar lenni. A főszerkesztő Benedek H. János. /Új hetilap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./"

"Ady Endre születésének 120. évfordulóján a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület kétnapos emlékünnepséget rendezett. Aug. 2-án Nyárszón ünnepi istentisztelettel kezdődött az emlékezés, G. Nagy Ilián költő saját verseit szavalta el, majd Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője mondott beszédet. Aug. 3-án Kalotaszentkirályon folytatódott az ünnepség, az istentiszteleten Tőkés István nyugalmazott teológiai tanár hirdetett igét, majd G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke következett, az egyetlen magyar közjogi méltóság, aki olykor kalotaszegi népviseletben elnököl a Parlamentben, ő a Független Kisgazdapárt alelnöke is. A lélek szabadságharca című emlékbeszédében Ady istenhitét, költészetének "istenes üzenetét" állította példaként az egyetemes magyarság elé. Figyelmeztetett a magyarság szabadságtörekvéseinek buktatóira. "Zavarossá tesz a helyzetet a honi politikai életben, hogy az uralkodó körök egyes rétegei kikiáltották magukat európaiaknak, s hogy ők majd ezen a címen a hajuknál fogva beráncigálják a bennszülött, barbárnak bélyegzett magyarságot az ő Európájukba, ott mégiscsak komfortosabb a cselédszoba. S azokat, akik ez ellen fölemelik a szavukat, azonnal megbélyegzik, hogy nem európaiak." - "Sokszor arra gondolok, hogy az erdélyi magyarság lesz a kovásza a XXI. századi magyar megújulásnak." - "A kipányvázott lélek szabadságharcának hosszú ideje következik. A lélek szabadságharca nem mások ellen, hanem: anyanyelvünkért, kultúránkért, Istenünkért." /Miklós László: Pompás kalotaszegiek ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5., Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug., VIII. évf. 8. sz., a Kalotaszeg hozta a G. Nagyné dr. Maczó Ágnes beszédének szövegét is./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete aug. 6-án a következő szövegű Állásfoglalást adta ki: A helyi közigazgatási, illetve az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek érvénybe lépése, valamint a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása kapcsán az ellenzéki nacionalista pártok sorozatos, összehangolt támadást indítottak a kormánykoalíciós pártok ellen. - Ennek részeként Kolozsváron a Román Nemzeti Egységpárt uszító, leszámolásra buzdító nyilatkozatokat adott ki az RMDSZ és vezetői ellen. Azt állítják, hogy az RMDSZ terrorszervezet, félkatonai alakulatai vannak, feketelistákat állított össze, az RHSZ, a rendőrség és más szervek vezetői ellen leszámolásra készül. Az RNEP Kolozs megyei alelnöke felszólította az úgymond "jóérzésű románokat", hogy e helyzet tűrhetetlen, ütött az óra, eljött a cselekvések ideje. - E fenyegetéseket tettek is követték: eltávolították egy külképviselet zászlaját, majd az elkövetőket pénzbeli jutalomban részesítették, további bűncselekményre buzdító felhívást tettek közzé, jelentős jutalmat ígérve. Határozottan tiltakozunk az ilyen, a demokratikus államrendet fenyegető provokációk ellen. Követeljük a tettesek, felbujtóik és az őket utasítók törvény elé állítását. Felkérjük az illetékes hatóságokat, beleértve Románia kormányát is, tegyenek meg mindent az ország törvényeinek betartásáért. A jogállamisággal összeegyeztethetetlen az, hogy a jogszabályok alkalmazását attól tegyék függővé, milyen feltételezett következményei lehetnek, illetve milyen érzelmeket válthatnak ki. Habár e szélsőséges nacionalista pártok képviselői önmagukat az egész románság képviselőinek képzelik, és ezt állandóan hangoztatják, meggyőződésünk, hogy Románia lakosságának többsége az elkezdett reformfolyamat, az euroatlanti integráció híve, és elítéli e provokációkat, amelyek le akarják téríteni Romániát az európai beépüléshez vezető útról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 6., 1085. sz./"

"Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében, aug. 6-án tartották meg a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés szokásos heti tanácsozását a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson a szövetségi elnök rövid helyzetelemző tájékoztatója után a különböző tárcák időszerű feladatairól, a koalíciós együttműködés kérdéseiről folyt eszme- és információcsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 1086. sz./"

"Ugyancsak aug. 6-án ülésezett - Boros János megyei elnök kezdeményezésére - az RMDSZ Kolozs Megyei Politikai Konzultatív Tanácsa, melyen a PNL-t leszámítva, valamennyi koalíciós párt képviselője részt vett. A megyei elnök tájékoztatta a jelenlévőket a kétnyelvű helységnévtáblák alkalmazásának Tordaszentlászlón elfogadott ütemtervéről, melyet a pártok képviselői elfogadhatónak találtak. A koalíciós partnerek, Gavril Dejeu belügyminiszter kolozsvári felhívására hivatkozva, aki a politikai nyilatkozatoktól való tartózkodásra intette a pártokat, nem találták időszerűnek egy közös nyilatkozat aláírását, de nem zárkóztak el az RMDSZ állásfoglalásától. Helyette inkább az RMDSZ által kezdeményezendő bűnvádi eljárást tartották célravezetőbbnek. Így az eredetileg koalíciós nyilatkozat az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének állásfoglalásaként jutott el a médiához, illetve jelent meg az RMDSZ Tájékoztatóban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088./"

"A kolozsvári Szabadságnak adott exkluzív interjújában Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy az utóbbi időben az RMDSZ úgy próbál nagypolitikát csinálni, hogy szinte elfelejtette kisebbségi meghatározottságát, s mintha az ország nagy gondjainak felvállalása elhomályosítaná a magyarság sajátos ügyeit. A püspök szerint fél évvel ezelőtt még "kigombolt inggallérral tudtuk vállalni, amit vállalni kellett, amit tisztán akartunk kimondani: céljainkat megfogalmazni, elsőbbségeinket, ún. prioritásainak követelni". S ma már "magyarságunk éppoly manipulált, mint a román tömegek általában". Tőkés László szerint az RMDSZ a hatalom vonzásában nem tud az maradni, ami volt. /Miklós László: Nem Tőkés Lászlón múlik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

"Székelyudvarhelyen egyelőre napi kétórás adással jelentkezik a város első magyar rádióadója, a Príma 1 Rádió, a 87,9 MHz-es ultrarövid hullámsávon, szept. 1-jétől napi 24 órában fog híreket, zenét, beszélgetéseket sugározni. Az adó 15 km-es körzetben fogható, vezetője Szőke László. /Bővül a hazai magyar média. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

"Az Illyés Közalapítvány pályázati lehetőséget hirdetett az ifjúsági szervezetek számára az Ifjúsági Szaktestületen keresztül. A pályázati kiírás célja: a romániai magyar közösségfejlesztés, ifjúsági vezetőképzés, kulturális és művészi programok és szabadidős tevékenységek támogatása; az ifjúsági szervezetek működésének normatív támogatása és infrastruktúrájuk fejlesztése; kutatások, felmérések támogatása. A rendelkezésére álló keretből az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának Ifjúsági Szaktestülete félévenkénti elbírálások útján támogatja a romániai magyar ifjúságot. A pályázatok beküldési határideje: 1997. szeptember 10. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 1087. sz./"

"Júl. 1-jétol két héten át végeztek Ferenczi István történészprofesszor irányításával a Homárka néven közismert törésvonalnál. Valamikor Attila útjának vagy Hun árkának is nevezték ezt. Az ásatás az Európai Idő anyagi hozzájárulásával történt. Ferenczi István megállapította, hogy nem római eredetűek a törésvonalak. Nagy valószínűséggel a X. században létesült védőrendszerről lehet szó. Korábbi, mint Ferenczi István előzőleg gondolta, ő ugyanis Szent László korában épült védőfalakat látott ezekben a töltésekben. Biztosan határvédelmi rendszerről van szó. További ásatások szükségesek. Ferenczi elképzelése szerint a védelmi rendszer valahol Szatmár környékén kezdődik, s dél felé haladva földvárak sora alkotta: Halmosd, Kraszna, Vártelek, Zsákfalva, Õrmező, a szilágysági Vaskapu, a Dés melletti Kozárvár, Beszterce földvára, Kusma, Melegföldvár, Malomfalva, Küküllővár, Nagykapus, Kiskapus, Kőhalom, Halmágy, Miklósvár, az erősdi Csókás és a brassói vár. Ezeket a X. század elején építették. - A román régészek is ásattak, és korábbra, IX. századra keltezték a várakat, azt hirdetvén, hogy ezek román létesítmények. Ennek azonban semmi alapja nincs. Malomfalván például karoling kardok kerültek elő, amelyek a magyar kalandozások révén kerülhettek Erdélybe. A Homárka első építési szakasza is a földvárakkal egyidőben történhetett. /Kocsis Károly: Régészeti ásatás a Rétyi Nyírben. Magyar építmény a Homárka! = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ Előzmény: Európai Idő, máj. 31."

"A Bernády György Kulturális Központ /Marosvásárhely/ aktívan működik, pozitív két és fél évre visszanyúló tevékenysége. Borbély László most nem mint államtitkár, hanem a Bernády Alapítvány kuratóriumának elnöke számolt be jelenlegi helyzetükről. Az Illyés Alapítvány támogatásával hangosító berendezést vásároltak, számítógépet kapnak egy svájci alapítványtól, személyesen dr. Szöllősy Árpádtól. A jövő évben beépítik a központ tetőterét. ide szeretnének 3-4 vendégszobát beépíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-10./"

"A Sulyok István Református Főiskolán /Nagyvárad/ idén megszervezik a tanítóképző szakot. Nappali tagozaton más szakkal társítják a tanítóképzést. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9-10./ "

"Aug. 10-én ünneplik Kolozsváron azt, hogy húszéves az erdélyi táncház. Két évtizeddel ezelőtt az erdélyi néptánckincs a Magyarországon akkor beindult táncházakból visszakanyarodott a forrásvidékre. Szinte egyszerre alakultak táncházak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, majd Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és valamennyi magyarlakta erdélyi városban, még Jászvásárban /Iasi/ is. "Mondhatni, az utolsó huszonnégy órában menekült meg az erdélyi néptánckincs az enyészettől, mert hiába gyűjtötték Martin Györgyék, Kallós Zoltánék néptánc-anyanyelvünk eme gyöngyszemeit, amíg az nem került az ifjúság birtokába, nem lehetett több a kutatás tárgyánál." - írta Fekete Réka. Hiába tiltotta be a hatalom a táncházakat a nyolcvanas években, pincékben tovább működtek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ Aug. 10-én a Kallós Alapítvány rendezésében ünnepelték meg Kolozsváron az erdélyi táncház-mozgalom megindulása 20. évfordulóját. Az itthonról és a határokon túlról összegyűlt alapítókat és a mozgalom mai művelőit a délelőtti nyitóünnepségen az alapítók nevében Könczei Árpád koreográfus, zeneszerző, néptánc-kutató, Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató és Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke köszöntötték. A szónokok méltatták az irányzat jelentőségét az identitásőrzés és közösségformálás terén, kulturális szerepét egy sajátos tánc-anyanyelv kimunkálásában, és megemlékeztek Könczei Ádámról, aki Kallós Zoltán mellett egyik szellemi elindítója volt Erdélyben a táncházak szervezésének. A részvevők Pávai István szakmai koordinálása mellett tudományos tanácskozás keretében vitatták meg a mozgalom minőségi művelésének kérdéseit. Délután került sor az egykori és mai táncház-zenekarok, énekesek és tánccsoportok gálaműsorára, amelyet a Kallós Alapítvány és az RTV-nek a mozgalom népszerűsítésében nagy érdemeket szerzett magyar szerkesztősége közösen szervezett. Az ünnepi rendezvénysorozatot táncház zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088. sz./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja sürgette az RMDSZ-t, hogy őszi kongresszusán vállalja fel az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának képviseletét, adta hírül a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Napló új száma. A kérdést Katona Ádám a Tusnádfürdőn lezajlott Bálványosi Nyári Szabadegyetemen is felvetette. A felvetésre a jelen levő Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke diplomatikus választ adott: párta mérlegelni fogja a kérdést, amennyiben az RMDSZ hivatalosan is megfogalmazza álláspontját. - Ingerült elutasítást váltott ki Katona Ádám javaslata a romániai Helsinki Bizottság képviselőiből. Renata Weber szerint az indítvány jogtalanul, etnikai alapon osztja meg Románia állampolgárait. Gabriel Andreescu sem lelkesedett az ötletért. - Az Erdélyi Napló ismertette az Erdélyi Magyar Kezdeményezés egyéb javaslatait is, ezek között van a román-magyar alapszerződés felügyelete, illetve az erdélyi magyarság vezetői szekuritatés dossziéinak az RMDSZ etikai bizottságának való átadása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

"Aug. 11-én a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal /NKVH/ Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kézjegyével ellátott Közleményben foglalt állást a helyhatósági törvény módosításának a többnyelvű feliratokra vonatkozó rendelkezései kapcsán a kormányt érő támadások, illetve kormányellenes hangulatkeltés ügyében. Tokay György mesterségesnek és károsnak ítéli meg a kormányellenes kampányt e kérdésben, és fölöttébb megkérdőjelezhetőnek azt, hogy azok a politikusok és sajtószervek, akik az európai és euroatlanti betagolódás híveinek és előmozdítóinak nevezik magukat, a nemzetközi szabványokhoz való igazodás eme alapvető vonatkozását úgy igyekeznek beállítani, mint a román nép nemzeti léte ellen irányuló merényletet, nemzeti veszélyt, világszerte példátlan, sohasem tapasztalt jelenséget. Holott számos ország mindennapos gyakorlata a többnyelvű feliratozást illetően -kezdve a velünk szomszédos Moldovai Köztársasággal, Jugoszláviával, Ukrajnával, Magyarországgal, és folytatva a sort, a teljesség igénye nélkül, Spanyolországgal, Hollandiával, Németországgal, Ausztriával, Olaszországgal, Franciaországgal, Finnországgal, Nagy-Britanniával - egyformán bizonyítja, hogy ez a veszedelem a képzelet szüleménye. Számos nemzetközi dokumentum előírja a nemzeti kisebbségek anyanyelvének szabad használatát, beleértve a közérdekű feliratozást is e nyelveken, az állam hivatalos nyelve mellett - mutat rá az NKVH Közleménye, és emlékeztet arra, hogy egy volt kommunista közép-európai ország egyebek között éppen azért esett ki a NATO-csatlakozás első köréből, mert megtagadta nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítését az emberi és kisebbségi jogok terén, különösen ami az anyanyelvhasználatot illeti. Miután rámutat arra, hogy Románia lakosságának 10%-a az országban élő 17 nemzeti kisebbséghez tartozónak vallotta magát, és hogy az Alkotmány szavatolja a kisebbségek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére, a dokumentum hangsúlyozza, hogy az "Erdélynek a kormány cinkosságával történő elmagyarosítására", az "Osztrák-Magyar Monarchia korabeli elnevezések visszaállítására", az "RMDSZ-nek tett engedményekre" vonatkozó állításokat az ET Kisebbségvédelmi Keretegyezménye válaszolja meg, amelyet 1995. február 1-jén egy másik kormánykoalíció írt alá, és Románia Parlamentje 1995. május 4-én ratifikált. Románia Alkotmánya – szögezi le végezetül a dokumentum – előírja, hogy "a Parlament által a törvénynek megfelelően ratifikált szerződések a hazai jog részét képezik". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 12., 1089. sz./"

"Aug. 12-én ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Elnöksége és a Megyei Képviselők Tanácsának /MKT/ Állandó Bizottsága. Az ülésen a szept. 6-ára tervezett, a kongresszusi küldötteket megválasztandó megyei küldöttközgyűlés előkészületeiről, valamint a Kolozs megyei RMDSZ szervezési és oktatási problémáiról folyt tanácskozás. A küldöttközgyűlésre a Kolozs megyei prefektúra nagytermében kerül sor. - A megyei oktatási stratégia kidolgozása érdekében, valamint a nemrég kinevezett és beiktatott megyei főtanfelügyelő-helyettes, Török Ferenc munkájának megsegítése céljából Boros János megyei elnök aug. 14-ére összehívta az oktatási tanácsadó testületet, melynek tagjai a megyei oktatási alelnök, a főtanfelügyelő-helyettes, a szaktanfelügyelők, a Megyei Tanács oktatási szakbizottságának RMDSZ-tagja, a Pedagógusszövetség megyei elnöksége, valamint az MKT oktatási szakbizottsága. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./ "

"A romániai magyar sajtót olvasva, akár csak a magyarországit is, úgy tűnik, mintha a megboldogult kommunista diktatúra népboldogító hivatalos ideológiája, a marxizmus-leninizmus helyébe a neoliberalizmus lépne. A Brassói Lapok újságírója, Bíró Béla is "a nemzeti radikálisok" tevékenységének ártalmaitól óv mindenkit. Bíró szerint: "Nekünk saját nacionalistáinkat kell elszigetelnünk" Bíró Béla legutóbb Katona Ádámot vette célba. - Bizonyos körök szeretnék etnikailag megbontani a magyar tömböt. "Színmagyar vidéken létesítenek ortodox püspökséget, egyre szaporodik a csendőrség és katonaság Székelyföldön." - írta Hodgyai Mátyás. A csereháti ügy hónapok óta húzódik, az épületbe illegálisan behatolt személyeket eltávolítóktól Markó Béla RMDSZ-elnök elhatárolta magát. /Hodgyai Mátyás: Elszigetelni a másként gondolkodókat. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 12./"

"Hivatalosan is megalakult a Szövetség Romániáért elnevezésű új párt 12 700 alapító tag aláírásával, a legnagyobb ellenzéki pártból, a Szociális Demokrácia Pártjából kivált vezetőkkel az élén. Jelenleg 13 képviselővel és 2 szenátorral rendelkeznek, de újabb honatyák fognak csatlakozni hozzájuk. A párt ideiglenes elnöke Teodor Melescanu volt külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

"Ion Cristoiu a National júl. 18-i és 19-i számában kétrészes vezércikket közölt Victor Ciorbea - Ana Pauker méltó utóda. Corneliu Coposu szilárdsága címen. Elgondolkoztató írás. Egy demokratikus /?/ rendszerben vérbeli román miniszterelnököt minősítenek árulónak és szovjetek által delegált magyarpárti zsidónak - állapította meg a cikkről Kovács Albert. Cristou szerint az utóbbi hónapokban az RMDSZ támadó hadjáratot folytat "a magyar kisebbség európai normák fölötti jogaiért, a román többség károsodásával járó helyi autonómiáért", stb. Az oktatási törvény módosítása betetőzte ezt a hadjáratot. - Kovács Albert javasolta Méliusz Alapítvány létrehozását, hogy támogassák a magyar-zsidó-román kulturális együttműködést. Ma ezt követeli a történelmi pillanat. /Kovács Albert: Történelmi pillanatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

"Az egyházellenesség során a félelemkeltésre törekednek az egyházak ellenségei Magyarországon, ilyenkor nem tisztelik a tényeket, sőt tudatos dezinformáció zajlik. /Magyar Nemzet, jún. 9./ Horn Gábor például azt állította, hogy az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás alapján az egyház iskolák nagyobb állami támogatást kapnak, mint az önkormányzati iskolák. Ez természetesen nem igaz. Az országban a diákok három százaléka jár egyházi iskolába, ez lényegesen alatt marad a vallását gyakorló népességnek. Bauer Tamás azt írta, hogy "az állam és egyház szétválasztása szigorúbb követelmény, mint a lelkiismereti és vallásszabadság elve" /Népszabadság, jún. 16./ - Az elmúlt évtizedekben sokakba mélyen beépültek az egyházellenes sztereotípiák. Mindennapossá váltak a katolikus intézmények elleni támadások. E jelenségek általában nem kapnak országos figyelmet, azonban az adott helyi közösség, melynek temploma leég /Göd, Putnok/, vagy ahol megölik az idős plébánost /Szeged, Óbuda, Palóznak, Törökbálint/, gyógyíthatatlan sebet kap. Az elmúlt években az egyházi intézmények, templomok sérelmére elkövetett súlyos rongálások száma több száz, a betörések száma több ezer. - Az egyházellenes suttogó propaganda közvetve felelős ezekért. /Schanda Balázs: Vallásszabadság és egyházellenes sztereotípiák. A kultúrharc anakronizmusa. = Magyar Nemzet, aug. 13./ "

"Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke nyilatkozott az Erdélyi Napló (Nagyvárad) aug. 12-i számának. Arra a kérdésre, hogy mennyiben függ majd Magyarország EU-n belül helyzete attól, hogy milyen kormány képviselői ülnek a tárgyalóasztalnál, a Fidesz elnökének válasza: "Kulcskérdés, hogy akik a különféle tárgyalócsoportokban részt vesznek, elkötelezettek-e a magyar nemzet érdekei iránt..." "Értelemszerűen a mostani kormány tervezett tárgyaló delegációit kevésbé látom alkalmasnak, mint a Fidesz háta mögötti szakértőket." Orbán Viktor kijelentette, hogy a mostani magyar kormány és az ellenzék között gyökeres különbség van az erdélyi magyarság megítélésében. Erdélyben a magyarságnak önálló egyetemre van szüksége, a magyar történelmi egyházaknak vissza kell kapniuk ingatlanjaikat, és "ha az erdélyi magyarság fel kívánja építeni az autonómia intézményét, azt mi nemzetközi szempontból szalonképes törekvésnek tekintjük, ami a magyarság érdekeit szolgálja, és ami Budapest részéről is támogatható." Szerinte a mostani magyar kormány túl óvatos ebben a kérdésben, alapvetően képtelen támogatni ezeket. Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke reagált erre a nyilatkozatra: Orbán Viktor meggondolatlan és felelőtlen kijelentéseket tett az Erdélyi Naplónak adott interjújában. Szent-Iványi István szerint nem Budapestnek, hanem az RMDSZ-nek kell eldöntenie, hogy mire van szüksége a romániai magyarságnak. Az SZDSZ-politikus szerint a jelenlegi kormány "óvatos" politikája sikeresebb elődjénél. /Orbán Viktor és a magyar kormány. = MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./""

"Kovács László külügyminiszter visszautasította Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének az Erdélyi Napló aug. 12-i számában megjelent nyilatkozatát, azt, hogy az ellenzék érzékenyebb, fogékonyabb a nemzeti kérdések iránt és alkalmasabb is azok nemzetközi képviseletére. Kovács László szerint Orbán Viktor kijelentései veszélyeztetik a magyar külpolitikát. A külügyminiszter kitért arra, hogy a Fidesz elnöke túlzott óvatossággal vádolta a magyar kormányt. "Nyilvánvalóan nem érti vagy nem akarja figyelembe venni a jelenlegi romániai belpolitikai helyzet képességét, a magyarság szempontjából is igen kedvező folyamatok törékenységét." - Orbán nyilatkozatát Kövér László, a Fidesz alelnöke tisztességesnek és mérsékeltnek tartotta, Kovács Lászlóét pedig túlzottnak, s mögötte a rossz lelkiismeret háborgását vélte felfedezni. "Az aggodalom a demokratikus román kormány és az RMDSZ iránt ezért enyhén szólva képmutató, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a román-magyar alapszerződés megkötésének folyamatában a magyar kormány nem vette figyelembe az RMDSZ kifogásait, Markó Bélát pedig nem engedték szóhoz jutni a magyar parlamentben."- emlékeztetett Kövér László. Az MSZP-SZDSZ-kormány adott szavát megszegve felrúgta az első magyar-magyar csúcson elfogadott megállapodást, amely alapját képezhette volna egy új külpolitikai konszenzus létrehozását - tette hozzá. /Orbán-interjú: újabb visszhangok. = MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"

"Az RMDSZ Tájékoztatóban felhívták a megyei és területi RMDSZ-szervezetek figyelmét arra, hogy Magyarországon jún. 7-től hatályba lépett az 1997. évi XXIX Kárpótlási Törvény, amely az 1992. évi kárpótlási törvény módosítása /Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlása/. Megfelelő igazolások és bizonyítékok csatolásával, ez a módosítás újabb kárpótlási igények benyújtására ad lehetőséget. Felvázolták azt, hogy milyen jogcímen lehet kérelmet benyújtani az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal bármelyik magyarországi kirendeltségéhez. a/ Az élet elvesztéséért történő igénybejelentés esetén bizonyítani kell, hogy a sérelmet szenvedett kétségkívül a magyar hatóság vagy magyar hatósági személy politikai indítású önkénye miatt vesztette életét, vagy a sérelmet szenvedett a deportálás vagy kényszermunka ideje alatt halt meg, vagy a szovjet kényszermunka ideje alatt hunyt el. A szovjet hadifogságba esett katonát 1945. augusztus 1-jétől kényszermunkára hurcoltnak kell tekinteni. Tehát az a szovjet hadifogságba esett katona, aki 1945. augusztus 1. után a hadifogság ideje alatt halt meg, kárpótlásra jogosult A fenti jogcímeken kárpótlásra jogosult az élő özvegy, a sérelmet elszenvedett élő gyermeke és a még élő szülő. Az előbbiek hiányában az élő testvér jogosult a kárpótlási összeg felére. b/ A második világháború alatt (1941. június 27. - 1945. május 9.) faji, vallási vagy politikai okból teljesített munkaszolgálatért az igénylést saját jogon, túlélő házastársként, vagy törvényes örökösként lehet benyújtani. - A törvény a hatályba lépést követően négy hónapot ad a kérelmek benyújtására, tehát 1997. október 15-ig. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, és igazolási kérelemnek nincs helye. - A külföldi állampolgárok a magyar külképviseleteken juthatnak adatlaphoz. - Nagyon fontos része a jogszabálynak, amely Romániában élő több ezer embert is érint, kimondja, hogy akinek a magyar hatóságok a korábbi esztendőkben politikai jogsérelem címen kárpótlást állapítottak meg, akár hadifogságért, akár más jogsérelemért, és ezért kárpótlási jegyet vagy életjáradékot kapott az illető állampolgár, akkor most, hivatalból a megállapított kárpótlási összeg 10%-át kiegészítésként megkapja. Ezért semmilyen külön igényt benyújtani nem kell! /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 15., 1092. sz./"

"Budapesten, a Várban aug. 15-én Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyitotta meg a Régiók találkozása című rendezvénysorozatot. - Az Amerikai Magyar Népszava egyik számában Lipták Béla amerikai professzor visszaemlékezéseinek egyik részleteként leírta, miként vélekedett budapesti megbeszélésükön Méray Tibor Csoóriról és a Magyarok Világszövetségéről. A megbeszélésen a magukat liberálisnak nevező, többségében zsidó származású barátaival a Magyarok Világszövetsége jövőjéről volt szó. Méray útszéli hangon szidta Csoóri Sándort: "Megalomániás cigány, a pluralizmus és a demokrácia esküdt ellensége, olyan ember, akinek az MVSZ-szel együtt el kell tűnnie a magyar közéletből." /Új Magyarország, aug. 16./"

"Az Anyanyelvi Konferencia aug. 12-16-a között tartja tanácskozását Illyefalván. Sepsiillyefalván magyarországi és más határon túli magyar nyelvészek az erdélyiekkel együtt gondolkodtak a nyelv nemzetmegtartó szerepéről. Az anyaországban természetességgel használt nyelv veszített presztízséből, addig a kisebbségbe szorult nemzetrészek körében nagyobb, féltenivalóbb kinccsé vált az anyanyelv. "Európa egyetlen, önmagával határos országában, az elcsatolt területeken és a nyugati magyarság körében más-más szinten áll a magyar nyelv, egyvalamiben mégis azonos: a magyar nyelv védelemre szorul." A nemrég Sepsiszentgyörgyön járt Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztertől megkérdezték, van-e a magyar államnak kidolgozott stratégiája a köznyelv romlásának megállítására. Nyelvrendőrséget nem lehet felállítani, válaszolt a miniszter, inkább csak pozitív ösztönzőkkel lehet hatni. Nagy szerepet játszhat az oktatás. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Írószövetség elnöke kifejtette, hogy az anyanyelvi kultúrát erősíteni kell. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor hangsúlyozta, hogy a felsőbb, művelt nyelv kialakításához szükség van nyelvépítő, nyelvfejlesztő tudatos beavatkozásra. A Szó-Tartó mozgalmat ennek gyakorlati kivitelezését indítja útjára az Anyanyelvi Konferencia. A kezdeményezők olyan nyelvőrzőket kívánnak bevonni a tevékenységbe, akik érvényesíteni tudják a nyelvvédelmi program célkitűzéseit. /Fekete Réka: Anyanyelvi Konferencia Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./"

"Antonescu-szobrot lepleztek le Nagysármáson, ahol 1944. szeptemberében 126 zsidó esett áldozatául a vészkorszaknak. Ion Antonescu diktátor sorrendben a harmadik romániai szobrát Andrei gyulafehérvári ortodox püspök szentelte fel. /Népszabadság, aug. 18./"

"Kolozsvári történészek kiderítették, adta hírül a Romania Libera, hogy Nagy-Románia címerét Köpeczy Sebestyén József magyar festőművész tervezte, akit ezért hívott meg I. Ferdinánd udvarába. A festőművész egy hónapon át volt a Peles kastély lakója. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

"Szent-Iványi István /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke felelőtlenséggel vádolta Orbán Viktornak, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökének az Erdélyi Naplóban közölt kijelentését, miszerint nemzetközi szempontból elfogadhatóak, támogathatók a romániai magyarság autonómiatörekvései, a magyar egyetemért és az elkobzott egyházi javakért folytatott harca. Gazda József visszautasította az SZDSZ-politikus minősítését, mondván ezek az erdélyi magyarság legfontosabb követelései. Felháborító, hogy egy vezető politikus felelőtlennek minősítette ezért Orbán Viktort. Az viszont igaz, hogy van az erdélyi magyarságnak legitim vezetése, ezért ezt nekik kell harcolniuk. Gazda József arra következtet, hogy "a magyar kormányzat reánk hárítja" a problémák megoldását, nem hajlandó nemzetközi tekintélyével e követelések jogosságát elismerni. Gazda József felidézte Antall Józsefet, aki lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érezte magát. "Nos, hogy a 15 millió magyar érdekét fölvállaló kormányzatot képviselne Szent-Iványi István, attól - épp e nyilatkozat tükrében - egyelőre nem kell tartanunk." /Gazda József: Felelőtlen volt-e Orbán Viktor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./"

"Aug. 12-én véget ért az Illyefalván a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár és a Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/ által szervezett tíznapos olvasótábor, melyen 46 magyarországi, felvidéki és erdélyi fiatal vett részt. A táborlakók többek közt a hagyományokkal és Háromszék nevezetességeivel ismerkedtek. A fiatalok éppen indultak, amikor ugyanezen a helyen, Sepsiillyefalván megjelentek az Anyanyelvi Konferenciára igyekvők. Az első nap a Szó-tartó mozgalom útnak indítását célozta. A Szó-tartó mozgalom az egészséges nemzettudat kialakítását segíti a teljes magyar nyelvterület kultúrájának megismertetésével. A magyar nyelv helyzetéről Péntek János professzor tartott előadást, Pomogáts Béla a magyar irodalom és nemzetkép viszonyáról, Sidó Zoltán a szlovákiai magyar oktatásról és a szlovák nyelvtörvényről. A konferencia résztvevői ellátogattak a Székely Nemzeti Múzeumba /Sepsiszentgyörgy/. Bencze Lajos a szlovéniai kétnyelvű oktatás tapasztalatait ismertette, Dupka György a magyar kultúra kárpátaljai jelenlétéről beszélt, Keszeg Vilmos Népismeret és nemzetkép címen tartott előadást. /Éltes Enikő: Illyefalva, Illyefalva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./"

"Teoctist pátriárka, az ortodox egyház feje aug. 17-én, vasárnap minden templomban felolvastatta felhívását: román nyelvű vallási könyvekkel és a templom építéséhez szükséges pénzügyi segéllyel támogassák a szomszédos országokban élő román ortodox közösségeket, hogy a "jelenlegi határokon" túl élő románok megőrizzék vallási, kulturális és nyelvi identitásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./"