Románia gazdasága a második negyedévben is 8 százalék feletti éves szintű GDP-növekedést ér el. Az első negyedévi növekedés 8,2 százalékos volt. A kormányzat a mezőgazdaságban látja az erős növekedés egyik zálogát. Becslések szerint a szektor megkétszerezheti termelését idén, a tavalyi rossz aszályos év után. /Nyolcszázalékos a gazdasági növekedés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12/

A jövőre negyvenéves Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem igyekszik a Kárpát-medence szétszórt magyarjait megkeresni, megtalálni. E Nyugat-Európába kényszerült, egykori ‘56-os, mára már éltes korúakká vált svájci, németországi magyarok által létrehozott szabadegyetem 2008-ban Horvátországban tartotta 39. akadémiai napjait: május 1-jén erdélyi, délvidéki, magyarországi és svájci barátokkal a Drávaszögben lévő Hercegszöllős református templomában találkoztak. A nagyon megrongálódott, beszakadt mennyezetű templomot most javítják. A faluban száz református sem él már. A tizenhatezer horvátországi magyar nem adja fel a küzdelmet, nem adja fel a kopácsi rétet, a laskói házat, az eszéki várat és a csúzai iskolát. Eltelt Hercegszöllős óta egy hónap, és június 1-jén Marosvásárhelyen nem voltak elegen ahhoz, hogy győzzenek. Marosvásárhelyen négyszer-ötször annyian vannak a magyarok, mint amennyien egész Horvátországban élnek. Ha nem volt elég a mennyiség, lépjen első helyre a minőség, mert fél a félévezredes Vártemplomot magyarok építették, a Városháza és Kultúrpalota szecessziós motívumai igényességről mesélnek. A Bolyaiak városában Bartók Béla is koncertezett, itt álmodta végig utolsó előtti éjszakáját Petőfi Sándor. Négyszázötven éve szól töretlenül a csengő a kollégiumban, sorolta a cikkíró. /Ötvös József esperes: Drávaszögtől Marosvásárhelyig. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12/

Resicabányán a háromnyelvű Diaconovici-Tietz Gimnáziumban június 10-én az iskola egyik névadójára, Alexander Tieztre emlékeztek egy három nyelven, ötszáz példányban megjelentetett könyv bemutatója révén. A bemutatott könyv magyar címe Utazás a Hegyvidéki Bánságban, amely Alexander Tietz meséinek első köteteként látott napvilágot Ana Kremm és Yvonne Demenyi szerkesztésében. A rövid (részben ipartörténeti) meséket magyar nyelvre Bálint Erzsébet és Hategan Márta tanítónők és Seres Adélia tanárnő, kisebbségi tanfelügyelő fordította le. A könyv borítóján Alexander Tietz (1898. január 9. – 1978. június 10.) látható. A tudós germanista tanár a temesvári piarista főgimnázium után Kolozsvárott és Budapesten végezte tanulmányait, Resicabányán, a „Bástyában” tanított. /Makay Botond: Alexander Tietzre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12/

Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki az Európai Néppárttal, nem utolsó sorban azért, hogy Romániából a Néppárt ne csak az Európai Parlamentben (EP) jóval nagyobb létszámban jelen levő Demokrata Párt hangját hallja meg – mondta Brüsszelben Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla megbeszélést folytatott Hans-Gert Pötteringgel, az EP elnökével, valamint Wilfried Martensszel, a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt elnökével. Markó több magyar EP-képviselővel is találkozott. Közülük Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-delegációjának vezetője közleményben számolt be a megbeszélésről. Mint írta, gratulált az RMDSZ által az önkormányzati választásokon elért eredményhez. Szent-Iványi közleménye szerint egyetértettek abban, hogy „az RMDSZ sikeres szereplése ellenére bekövetkezett magyar pozícióvesztés egyik fő oka a Fidesz megosztó beavatkozása volt“. Markó Béla részt vett és felszólalt az Európai Parlamentben azon a konferencián, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szervezett Élő Erdély címmel. /Néppárti támogatás Markóéknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Kevés a gyógyszer, a betegek egy része otthonról viszi be a gyógyszereket, a kötszer és a kézmosáshoz szükséges mosdószappan is hiánycikk a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban. A napokban az Asszisztensek és Bábák Országos Szövetségének Maros megyei fiókja beadványt juttatott el a szaktárca vezetőjéhez, valamint Traian Basescu államelnökhöz. Az aláírók a rossz körülmények mellett azt is nehezményezték, hogy Ovidiu Butuc diktatorikus módszerekkel irányítani a kórházat, és nem szervez versenyvizsgát, amikor megüresedik egy-egy poszt valamelyik osztályon. Ovidiu Butuc válaszlevelet tett közzé a helyi sajtóban, amelyben megalapozatlannak és rosszindulatúnak tartja az asszisztensek és bábák beadványát. Eugen Nicolaescu miniszter elítélte azt, hogy nyilvános vita zajlik a kórház belső ügyeiről. Azt állította: nemrég ellenőrzést végzett a kórházban, és szerinte is megalapozatlanok a vádak. Hamarosan ketté válik a megyei kórház és a sürgősségi klinika. Marosvásárhelyen számos neves, kiváló magyar nemzetiségű orvos él és tanít az orvosi egyetemen, a vezetők kinevezésekor nyilvánosan nem merült fel az, hogy ők is tisztségbe kerülhetnének. /Máthé Éva: Kórházi adok-kapok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

A román–magyar határ közelében az egyik legvirágzóbb feketepiaci tevékenység az ócskavas-kereskedelem. A határ menti romániai településekről gépkocsin, szekéren, biciklin viszik a fémhulladékot Magyarországra, ott kétszer annyit kapnak érte, mint odahaza, a pénzből vásárolt árucikkeket pedig Romániában adják el drágábban. Magyarországról meg Székelyhídra járnak át egy-egy hangulatos vacsora erejéig. Van úgy, hogy bankettekre, különböző ünnepi alkalmakra lefoglalják az egész éttermet az anyaországiak. /D. Mészáros Elek: Román ócskavas forintért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Június 12-étől fogadják a nyolcadikosok középiskolai jelentkezési lapjait. Felvételi vizsga csak egyes líceumoknál lesz, ahol azt a középiskola szakmai jellege indokolja. Ilyenek a művészeti líceumok, a vallási felekezetek középiskolai osztályai. Arról, hogy ki hol folytathatja tanulmányait, idén is számítógépes elosztás útján döntenek, a jelöltek tanulmányi átlaga alapján. Idén az Oktatási Minisztérium 213 ezer nyolcadik osztályt végzett diákot tart számon, és mintegy 239 ezer líceumi helyet biztosít a továbbtanulásra. A minisztérium által a kilencedik osztályra biztosított helyekből 10 080 hely magyar osztályban van. Idén először érvényes az a rendelet is, hogy osztályonként két-két roma nemzetiségű gyereknek is biztosítanak helyet. /P. K. : Középiskolába felvételi nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Hagyományokat megörökítő fotótábor tevékenykedett a hargitai Lázárfalván. Ádám Gyula fotográfus vezetésével 2002 óta rendeznek alkotótáborokat a Hargita megyei falvakban. Ilyenkor tizenöt, többnyire hivatásos hazai és magyarországi fotós készít szociofotókat a falvak hangulatáról, az épületekről, és dokumentálja a hagyományokat, a különböző generációk életformáját. A mostani, 15. alkalommal szervezett fotótábor fő témája a változó Lázárfalva és a település még élő hagyományai. A fotósok az András Alapítvány Tókerti Tánctanoda elnevezésű tanyáján ütöttek tábort, onnan járják be a falut. A tervek szerint visszalátogatnak egy-egy helyszínre, hogy az időközben történt változásokat is lencsevégre kapják, ősszel például Oroszhegyre térne vissza a tábor. A korábbi fotótáborokban készült képek a Mindennapi kenyerünk és a Szeretünk Székelyföld elnevezésű magyarországi kiállításon több díjat is nyertek. /Székely Zita: Igaz legyen a fénykép. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Cs. Gyimesi Éva számára evidens, hogy itt maradnia „igazi kaland volt, irracionális opció, teljesen érzelmi értékpreferencia mindazzal szemben, amit az ésszerűség elve diktált volna. ”Ballagások évada van. Ő a negyvenöt éve érettségizett korosztályhoz tartozik, ezen belül pedig a kolozsvári Brassai Sámuel középiskolában érettségizettek közé. Egyik volt évfolyamtársa kérte, írjon szép mottót a szétküldendő meghívóra. Cs. Gyimesi Évának Panek Zoltán prózaíró aforizmaszerű mondata jutott eszébe: „Az életben a legnagyobb kaland: megmaradni ott, ahol születtünk. ”Magyar értelmiségiként a népszolgálat illúziója lett a személyes túlélés hitelesnek látszó alapja. Vajon nem azok döntöttek-e bölcsebben, akik a kivándorlást, a szabadságot és az anyagi biztonságot választották? Közülük sokan összefogtak azért, hogy támogassák az Alma Matert. A Németországban élők például létrehoztak egy alapítványt, aminek a neve ESÖT: Erdélyieket Segítő Ötök Társasága. Évek óta rendszeresen küldik az adományokat. A meghívóra végül ezt a mottót adta: „A ház? A kert? A város? Az otthonérzet nem ezeken múlik. Ami a legfontosabb: lélekben lenni otthon. ”Ez beillik vigasznak is a hontalanságban. /Cs. Gyimesi Éva: Kalandos élet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

A tettlegességig fajult a kampány. Az alsó-háromszéki RMDSZ közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az MPP köpeci kampányrendezvényén a Székely Hírmondó egyik újságíróját – munkája végzése közben – részeg polgáripárti szimpatizánsok bántalmazták, erőszakkal elvették és összetörték a fényképezőgépét. Az újságíró feljelentést tett a rendőrségen. „A RMDSZ alsó-háromszéki szervezete felkéri a Magyar Polgári Párt vezetőségét, határolódjon el az esettől, vagy ha felelősnek érzik magukat a történtek miatt, vállalják ennek következményeit” – áll a közleményben. Nagy István, az MPP támogatását élvező független jelölt azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a köpeci incidens saját kampányrendezvényén történt, nem az MPP rendezvényén. „Az újságíró RMDSZ-es kampánytrikót viselt, nem tudom, hogy sajtós minőségében volt-e ott. Én nem láttam, mi történt” – mondta a jelölt. /Illyés Judit: Újságíróverés a kampányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ Június 11-én Nagy István, az MPP által is támogatott független polgármesterjelölt rendezvényén Köpecen az MPP hívei és az RMDSZ-es tábor összetűzött. Nagy István szerint a provokatívan fellépő, húszfős RMDSZ-es csapat okolható az atrocitásért. Az RMDSZ területi szervezete közleményben tiltakozott a munkáját végző Havelka Ferenc újságíró, a Székely Hírmondó tudósítója bántalmazása miatt. Az RMDSZ-közlemény szerint az újságíró le akarta fényképezni a lovas szekérrel felvonuló, Nagy Istvánnak kampányoló fiatalokat, de ostorral feléje csaptak, és elvették, összetörték fényképezőgépét. Nagy István elmondta: Havelka nem független újságíróként volt jelen, hanem Márton Árpád RMDSZ-es képviselő baróti irodavezetője. Köpecen a Nagy József RMDSZ-es polgármesterjelöltet reklámozó pólóban jelent meg, és provokálta az MPP-s tábort, belefényképezett az emberek arcába, hiába kérték, nem hagyta abba. Ez váltotta ki a jelenlevők dühét, ezért csaptak felé az ostorral (ez enyhén érte a tudósító kabátjának ujját). Nagy István provokációnak minősítette a Köpecen történteket. /Farkas Réka: Kampányösszetűzés Köpecen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Hiába várták Szatmárnémetiben a Focus TV stúdiójába Dorel Coicát, hogy „megmérkőzzön” Ilyés Gyulával a városvezetői székért, a PSD polgármesterjelöltje nem jelent meg. Távolmaradása miatt az RMDSZ jelöltje egyedül válaszolt a műsorvezető felvetéseire. Mértékadó román újságírók szerint a román jelölt szakmailag nem állta volna a versenyt Ilyéssel. A szociáldemokrata polgármesterjelölt a vita helyett Mircea Geoana országos pártelnököt hívta Szatmárnémetibe, hogy jelenlétével bátorítsa a szocialista szavazókat. Időközben Ilyés Gyula is kapott kampányerősítést. Borbély László fejlesztési miniszter szaladt el Szatmárnémetibe, megnézni néhány fontos beruházás kivitelezését. /Sike Lajos: Coica nem állt ki Ilyéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Az újság beszámolt arról, hogy a megyeszékhelyeken, magyarlakta településeken a politikából kiszorultak hogyan folytatják életüket. Aradon a megyei önkormányzatában eddig ott ülő három tanácsos – Nagy Gizella, Cziszter Kálmán és Túsz Ferenc – kikerült onnan. Nagy Gizella 2005 januárjában került be az önkormányzatába. Visszatér a katedrához. Cziszter Kálmán a 2004-es helyhatósági választásoktól tagja volt a városi önkormányzatnak. Tovább fog dolgozni szakmájában, mint tervező, mint szakértő. A jövőben több időt tud majd szentelni a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságra, a Pro Urbe Társaságra és a Szabadság-szobor Egyesületre. Túsz Ferenc 2005-től a nagykövetté kinevezett Tokay György helyét foglalta el. Nyugdíjas, de van egy cége is. – Búza Gábor, az Arad megyei önkormányzat alelnöke volt 2004-től. Amikor a megválasztották, lemondott ügyvédi praxisáról. Most folytatni fogja ügyvédi munkáját. Pécskán Nagy István tanácsos volt. Visszamegy tanárnak. Wersánszki Eduárd felajánlotta lemondását a petrozsényi RMDSZ-szervezet elnöki tisztségéből, miután június elsején az általa vezetett lista nem érte el az 5%-os küszöböt. A választmány azonban nem fogadta el az 1996 és 2008 között folyamatosan helyi tanácsos Wersánszki lemondását. /Kiszorított politikusok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Egyre több román állampolgár vásárol magának házat a határ túloldalán. Számos üres ház talált gazdára, nő a lakosság száma, ugyanakkor a gazdasági fellendülésnek alig van nyoma, a munkanélküliség jóval húsz százalék fölött van Magyarország egyik legelmaradottabb térségében, Békés megye déli részén. Közben Arad és térségén elképesztő méretű a fejlődés. Sok román állampolgár költözött a határ menti településekre, innen járnak haza dolgozni. Dombegyházán már alig van eladó ház, holott pár éve még rengeteg volt, hasonló a helyzet Mezőkovácsházán és több kisebb faluban. Battonyán az elmúlt két-három évben több mint háromszáz ház cserélt tulajdonost. Karsai József, Battonya polgármestere elmondta: Arad hatalmas méretű ipari parkja a város nyugati szélén van, és a határ felé terjeszkedik. Így Magyarországról már ma is könnyebben meg lehet közelíteni, mint Aradról. Még inkább vonzók lesznek a magyar települések, miután megépül az M43-as autópálya, illetve annak romániai szakasza. A romániai nagyvárosban hatalmas mértékű a drágulás, egy panellakás árából Magyarországon házat lehet venni. Idén hét elsős járt Battonyán a helyi román nyelvű iskolába, szeptembertől már 14-en iratkoznak be. /Kelendőek a Békés megyei ingatlanok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Június 12-én ballagtak a nagykárolyi Kalazanczi Szent József Római Katolikus Líceum diákjai. A líceumtól idén három osztály, egy humán és két szakosztály vett búcsút. Poszet Anikó, a líceum igazgatónője mondott beszédet. /Dobos Hajnalka: Ballagtak a nagykárolyi katolikus líceum végzősei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 13./

A marosludasiak kisebbségben élnek a Maros-parti városkában. Petrőczi Kata Szidónia (1662–1708), az első magyar nő-költő sorsa összefonódik e tájakkal. A ludasi fiatalok az ő nevét választották a vidék magyar nyelvű lapjának címéül, így: PKSZ HÍRLAP, a Petrőczi Kata Szidónia Egyesület hírlapja. A hírlapi státustól ugyan még messze áll, hiszen rapszodikusan jelenik meg, de a nemzet és a környék történelmével, híresebb személyiségeivel összefüggő írások érdekessé teszik a nyolcoldalas újságot, amelynek felelős kiadója Fekete Kovács Levente, főszerkesztője Zilahi Szilárd. /b. d. : Pékáesz: vajon mi az? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Eugene Labiche és Marc Michel Olasz szalmakalap című komédiáját mutatja be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata, Kövesdy István rendezésében, ezzel zárják az idei évadot. Hosszú évek óta ez az első alkalom, hogy a magyar tagozat összes művésze részt vesz egy produkció megvalósításában. Az előadás dramaturgja és az egyik dal szerzője Kovács András Ferenc költő. /Szucher Ervin: Káosz – dalokkal. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

A VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozón, a magyarországi színházi élet egyik legfontosabb eseményén, a kísérőrendezvények keretén belül meghívottként vettek részt a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művészei is. Az újvidéki, nagyváradi színészek mellett egy rövid bemutatkozás erejéig a temesváriak is felléptek. /Pataki Zoltán: Temesvári művészek a Pécsi Színházi Találkozón. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

A Román Televízió több mint egy hónapja indított marosvásárhelyi stúdiója eddig nagyrészt kampányműsort közvetített, de Fekete Hajnal főszerkesztő elmondta, a riporterek dolgoznak, készülnek a riportok, interjúk, amiket a későbbiekben láthatnak majd a nézők. A jelenlegi ideiglenes műsorrács szerint heti három alkalommal sugároznak magyar nyelvű műsort: kedden, csütörtökön és pénteken délután fél öttől. A keddi és pénteki magyar nyelvű adás egy-egy órát tart, a csütörtöki félórás. A szerkesztőségben hét román és hét magyar újságíróból álló stáb dolgozik. Fekete Hajnal említette, hogy hiányos a műszaki felszereltség, a riporterek összesen két terepkamerával dolgoznak, a hírek és riportok feliratozása is nehézkes, időigényes, a megfelelő program hiányában még mindig ékezetek nélkül jelennek meg a szövegek a képernyőn. /Antal Erika: Csapattá rázódó stúdió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Temesváron bemutatták dr. Bárányi Ferenc Boldogság délibábja /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című önéletrajzi regényét. A szerző önéletrajzi trilógiájának második kötetét dr. Sándor István kritikus mutatta be. Az 1950-es években Marosvásárhelyen – magyarul – orvosi egyetemet végzett, majd a világ végére, Moldva északi részébe és a Duna mellé, a szerb határra kihelyezett fiatal orvosok sorsát bemutató korrajz a Boldogság délibábja. A könyvbemutatóról nem hiányozhatott a 99 éves írótárs, Anavi Ádám, aki a bánsági magyar szerzők tollából az utóbbi időben megjelent három legsikerültebb, maradandó epikus mű közé emelte Bárányi Ferenc regényét. Mindhárom könyvet orvos írta: dr. Bárányi Ildikó: Búcsú az összkomforttól, dr. Bárányi Ferenc: Boldogság délibábja és Gyalai Korpos István: Kék lábnyomok fehér hóban című kötetei. A szerző elmondta: a marosvásárhelyi orvosi egyetemi éveket bemutató Égbenyúló kockakövek és mostani kötet után készül az önéletrajzi trilógia harmadik kötete is, a nagyvárosi kórházban szerzett élményekről, a döntéshozó pozícióba kerülésért vívott harcról. /Pataki Zoltán: Könyvbemutató Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

A román kormány az idénre megállapított pénzösszegen felül még 200 millió eurót fordít az észak-erdélyi autópálya finanszírozására – jelentette ki Ludovic Orban román közlekedési miniszter. Jövőre újabb 500 millió euróra számíthat az autópálya kivitelezésével megbízott amerikai Bechtel építőipari vállalat. A tárcavezető bírálta a kivitelezőt, mert lemaradásokat tapasztaltak az eredeti építési tervben foglaltakhoz képest. /Növelik az észak-erdélyi autópálya finanszírozását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Az Európa Parlament (EP) épületében június 12-én mutatták be a kommunista diktatúráról szóló romániai jelentést – tájékoztatott Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája. A román történészekből és társadalomtudósokból alkotott munkacsoportot Vladimir Tismaneanu vezetésével Traian Basescu államelnök kérte föl a kommunizmus elnyomó gépezetét bemutató jelentés megírására. A brüsszeli bemutatón részt vett a munkacsoport vezetője, Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem professzora és Horia Roman Patapievici, a Román Kulturális Intézet igazgatója is. Tőkés László üdvözletét Szilágyi Zsolt kabinetfőnök tolmácsolta. A Tismaneanu-jelentés az első olyan hivatalos állami dokumentum, amely rögzíti az etnikai, nyelvi közösségek és vallási felekezetek elleni, az állam által tudatosan irányított elnyomást. Vladimir Tismaneanu elmondta, konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a jelentés nyomán: a dokumentum hozzáférhető lesz alternatív oktatási anyagként az iskolákban, tervezik egy, a kommunista diktatúra rémtetteit bemutató intézet létrehozását a budapesti Terror Háza példáját követve. Törvénykezési javaslatuk is van, ugyanis a Szekuritáté egykori verőlegényei mind a mai napig az átlagos nyugdíjak többszörösét kapják az államtól. Patapievici elmondta: a kommunizmus a nácizmus hasonló elbírálást érdemel, nyugaton viszont megmagyarázhatatlan közönyt mutatnak a kommunizmus elítélése kapcsán. A kommunista totalitarizmus illegitim és kriminális rendszer volt, egy őrült utópia, és így kell kezelni. Még húsz évvel a rendszerváltás után is óriási ellenállásba ütközött a diktatúra elítélése. A jelentés megírása politikai támadások kereszttüzébe került: „többen azt is meg akarták akadályozni, hogy a kommunizmust illegitimnek és kriminális rendszernek nyilvánítsuk” „A kommunista rendszer egy tömeggyilkos logikára épül. Elnyomva az egyén és a közösség identitását, az emlékezet szétrombolását akarta véghezvinni. Ha eltöröljük az emlékezetet, közömbösek vagyunk a múlttal, képtelenek leszünk jövőt építeni” – mondta. /Bemutatták Brüsszelben a Tismaneanu-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Nagyzerind 75 ezer eurós pályázatot nyert a Románia–Magyarország Phare CBC, határon átnyúló program keretében. Ebből az összegből fog elkészülni a nagyzerindi és feketegyarmati községi utak rehabilitálásának műszaki dokumentációja. Körülbelül 7-8 hónapon belül készül el a műszaki dokumentációja annak a nagyzerindi 7,65 km hosszúságú útnak, mely egészen az országhatárig húzódik. Az országhatár túlsó oldalán lévő szakasz rehabilitálási költségeit a gyulai önkormányzat állja. Ha sikerül elvégezni a korszerűsítési munkákat, a Nagyzerind és Gyula közötti, jelenleg 40 km-es távolságot 15 km-re rövidítik. A műszaki dokumentáció elkészülte után újabb pénzeket kell majd megpályázni a kivitelezésére. /Sólya R. Emília: 15 kilométerre szűkülhet a Nagyzerind–Gyula útszakasz! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

Ján Mikolaj szlovák oktatási miniszter a szlovákiai tankönyvkiadókhoz írt levelében úgy rendelkezett, hogy a jövőben megjelenő szlovákiai magyar tankönyvekben a helységneveket már csak szlovákul szabad leírni: a magyar helységnév említését a miniszter egy-egy tankönyvben csakis egyetlen alkalommal, az első szlovák említést követően, zárójelek között engedélyezi. A Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó Mikolaj indoklásában olyan jogszabályokat említett, amelyek a tankönyvekben alkalmazott névhasználat rendjére nem vonatkoztathatók. Ezt a véleményt képviselik a Pozsonyban megjelenő Új Szónak nyilatkozó jogászok is. A szlovákiai helységek magyar névalakjának használatát tiltó törekvések több évtizedre nyúlnak vissza. A kommunista rendszer évtizedeiben voltak olyan időszakok, amikor a szlovákiai magyar sajtó is csak a szlovák névalakot, majd a szlovák helységnév mellett zárójelben használhatta a magyar helységnevet. Az 1989-es rendszerváltást követően ezek a kötelmek a mindennapi gyakorlatban feloldódtak, amire a szlovák nacionalista körök heves ellenkezéssel reagáltak. Szigeti László, a korábbi szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatási alelnöke, volt oktatási miniszter szerint a jelenlegi miniszter megsértette a nemzetiségi status quót, ezért azzal a szándékkal kíván vele a jövő héten tárgyalni, hogy kieszközölje: a szlovákiai magyar nyelvű tankönyvekben a jövőben is magyarul lehessen írni a helységneveket, és a magyar jelölést követően, zárójelben tüntessék fel a helységek szlovák nevét. /Helynevek csak szlovákul (pozsonyi rendelkezés magyar tankönyvekről) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

Június 12-én felavatták Kézdivásárhelyen a Molnár Józsiás Általános Iskola parkját. A kis park létesítésére a Step by Step Egyesület pályázott sikeresen a MOL-nál és a Polgár-Társ Alapítványnál. Veres Enikő igazgató, miután köszönetet mondott a park kivitelezőinek, bejelentette: az iskola névadójának mellszobrát áthelyezik a Céhtörténeti Múzeumból a tanintézet előcsarnokába. Dimény Attila, a múzeum vezetője elmondta: a gipszszobor 1989-ig a Molnár Józsiás Mauzóleumban állt, onnan került eléggé megrongált állapotban a múzeumba, Vetró András képzőművész restaurálta. 2003-ban, a Molnár Józsiás-év keretében a múzeumban állították ki a kantai római katolikus főgimnázium hatodik osztályos tanulója, Neumann Ernő által a múlt század húszas éveiben fénykép után készített mellszobrot. A múzeum vezetője reményét fejezte ki, hogy eljön az az idő, amikor a kis parkban bronzba öntve is állni fog Molnár Józsiás szobra. /Iochom István: Iskolapark-avatás és szoborátadás Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége kérte a Diszkriminációellenes Tanácsot, hogy vizsgálja ki a katolikus egyház intézkedéseit, ugyanis a helyi papság kijelentette: aki iskolai magyarórákra jár, az nem vehet részt az idén nyáron esedékes bérmálkozáson. Június 11-én a tanács két munkatársa Klézsére látogatott, ahol az iskola vezetőségével, a vallástanárral, a papsággal, Istók Angela magyartanárral és féltucatnyi szülővel találkozott. Látogatásuk időszerű volt, a két klézsei pap nem gondolta meg magát, és a legutóbbi vasárnapi miséiken a prédikáció fő témája ismét a ,,magyarveszély” volt, név szerint is emlegetve a magyartanárt, negatívan beszélve a magyar nyelvről, kultúráról, és biztatták a szülőket, vegyék ki gyerekeiket a magyarórákról. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

A Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Kovásznán párhuzamosan zajlott Kortárs Európai Filmnapok záróakkordjaként csemegét ígértek a szervezők: székelyföldi kísérleti rövidfilmek bemutatását. /Váry O. Péter: Ködöt keresni (Székelyföldi filmek) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

Dr. Balási Andrást, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem egykori dramaturg szakos hallgatóját, ma adjunktusát inkább költőként ismeri Marosvásárhely magyar értelmisége. Több verseskötete után újabb könyvét mutatták be június 13-án az egyetem előcsarnokában. A Don Juan imája című kötet nem verseket, hanem drámaelemzéseket, színházi témájú esszéket tartalmaz, a szerző első ilyen jellegű könyve. Dr. Lázok János, a kötet szerkesztője mutatta be a kiadványt. Ezek az írások előzetesen megjelentek az intézet Symbolon című színháztudományi szemléjében. Valamennyi szöveg a hatalomról, az ahhoz való viszonyról szól, különböző drámák elemzésein keresztül, a huszadik század második felének két, vitathatatlanul legkiemelkedőbb marosvásárhelyi irodalmi alakjának, Sütő Andrásnak és Székely Jánosnak a műveiben is. A könyvbemutató után dr. Gáspárik Attila, az intézet rektora tartotta meg beszámolóját, amely szerint a magyar évfolyamokból idén 74-en léptek fel a Stúdió Színház deszkáin, 58 előadásban. Az est végén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vendégjátéka következett. /Nagy Botond: Don Juan imája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Puskás Attila kiadta édesapja, Puskás Lajos 1947-es börtönnaplóját a vele együtt raboskodó magyarok névsorával, és szekus-dossziéjának néhány válogatott darabjával. /Puskás Lajos: Más jövőt álmodtam. Napló, dokumentumok. Szerkesztette és magyarázó jegyzetekkel ellátta Puskás Attila. Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2008./ Az 1982 tavaszán elhunyt Puskás Lajos tanárra sokan emlékeznek Kolozsváron: többek között volt diákjai is. A harmincas évek végén a Magyar Népközösség keretében, majd 1940–1944 között a Tizes Szervezet élén végzett szociális és családvédelmi munkát. A Sziguranca már 1944 őszétől figyelte, internálták, szabadulása után pedig a „Legfelsőbb Tisztogató Bizottság” úgy döntött, hogy „semminemű vezető állami állást nem vállalhat”. 1947. május 5-én újból elhurcolták. A naplófeljegyzéseket olvasva, Dávid Gyula összehasonlíthatta az 1947-es és az 1956 utáni börtönt, 1956 után ugyanis ő került börtönbe. 1947-ben még rendszeresen kaphatnak csomagot hozzátartozóiktól, az internáltak maguk főzhették meg ebédjüket, a csomagban kaphattak olvasnivalót is. Az internáltak nap közben felkereshették egymást, sőt az akkor még meglevő kápolnában felváltva tartottak misét-istentiszteletet az ortodoxok, római katolikusok ér protestánsok. Ha pedig konfliktusba kerültek a börtön vezetőségével, az esetet a rabokból alakult „komité” tárgyalta meg a börtönparancsnokkal. Szabad idejükben előadásokat hallgattak. Idilli élet? Aki úgy gondolja, megpróbálhatja, írta Dávid Gyula. A Puskás Lajos által feljegyzett névsor, fontos dokumentum. Köztük volt Kakassy Endre író, műfordító, Koncz Rudolf kolozsvári, Kovács Károly zilahi és Elekes Viktor nagyenyedi református. kollégiumi tanár, Lévai Lajos és Haáz F. Rezső tanárok a székelyudvarhelyi ref. kollégiumból, Hadnagy János, a híres zetelaki plébános, Pásztai Géza szociáldemokrata politikus, Kiss Bertalan szatmári, Sass Kálmán érmihályfalvi ref. lelkész. Összesen 146 magyar értelmiségi, akiket a „demokrácia ellenségei”-ként, ítélet nélkül tartottak fogva 1947-ben Szamosújváron. Puskás Lajost szabadulása után állandóan megfigyelték, ezt mutatják a besúgói jelentések közölt válogatott dokumentumai. Fiát, Puskás Attilát 1958-ban húsz évre ítélték, 1964-es szabadulása után őt is a megfigyelték. /Dávid Gyula: Így éltünk Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Két éve indították újra Gyergyószentmiklóson a római katolikus teológiai oktatást, a II. Teológiai Napokon, május 29-30-án neves kutatók tartottak előadást, az iskola diákjai alaposan felkészültek ószövetségi dolgozataikkal. A rendezvényt dr. Nóda Mózes, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának dékánja nyitotta meg a kar bemutatásával. Részeg Ildikó igazgató a Szentírás pedagógiája alapján beszélt azokról az értékekről, amelyeknek helye kell legyen az oktatásban. Dr. Dombay István docens (BBTE Földrajzi Kar) a vallásos jellegű erdélyi turizmus példáit ismertette a népes közönségnek, külön kitérve a Gyergyó-vidéki egyházi emlékművekre. Dr. Nóda Mózes dékán előadása a zsidó liturgiát mutatta be. A moldvai Diószénből származó Fazakas Gizella csángó egyházi népénekekkel lépett fel, majd a teológia osztályok kórusa énekelt. A második napon ószövetségi diákkonferenciára került sor. Kercsó Katalin dolgozatában a teológia és az evolúciós elmélet viszonyát elemezte, kitérve Pierre Th. de Chardin teológusra, aki szerint az állandóan fejlődő teremtett világ Krisztus felé tart, és ezért a dolgozatáért megkapta az Év Ifjú Teológusa címet. /(GIK): Teológiai napok Gyergyószentmiklóson. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 15./

Arad megyében két településen volt érdekelt az RMDSZ a második fordulóban, de egyik sem jött be. Kocsis József Zimándújfaluban mindössze 106 szavazattal maradt alul a liberális vetélytársa, Gheorghe Vidrannal szemben. Nagyiratoson a román jelölt nyert Horváth István RMDSZ-es polgármesterjelölttel szemben. Temes megyében az RMDSZ mindhárom versenyben maradt polgármesterjelöltje megnyerte a második fordulót. Kaba Gábor újabb négy évre Zsombolya polgármesterévé választották. Ihász János, az RMDSZ igazfalvi polgármesterjelöltje mintegy 400 szavazattal kapott többet ellenfelénél. Újraválasztották Újváron Vajda Pált is, az RMDSZ polgármesterét. Mindhárom kisebbségben van a magyarság. /Aradon vesztettek, Temesben nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./