„A vásári komédiázás” szintjére alacsonyítaná az önálló magyar egyetem ügyét a Magyar Polgári Párt (MPP) – ezzel vádolja az RMDSZ Szász Jenő MPP-elnököt. Ismeretes, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kérte az erdélyi magyar civil és politikai szervezetek támogatását egy olyan törvénytervezet kidolgozásához, amely az 1959-ben megszüntetett Bolyai Egyetem újraindításáról rendelkezik. Az ügyben június 7-én közvitát rendeznek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az MPP és az RMDSZ is jelezte: támogatják a kezdeményezést. Az RMDSZ közleményében visszautasította Szász Jenő támadását. Szász ugyanis azt állította: az RMDSZ lemondott az egyetemről, bizonyítékul pedig Horn Gyula nyomtatásban megjelent visszaemlékezéseit hozta fel, amelyben a volt magyar miniszterelnök felidézte Markó Bélával folytatott beszélgetését. Horn szerint Markó bevallotta, hogy az RMDSZ a Bolyai Egyetem visszaállítása helyett új, önálló állami magyar egyetem létesítésében gondolkodik, lásd a Petőfi-Schiller egyetem tervét. „A Horn Gyula-könyvből vett, nem létező találkozóról szóló hamis beszámolót idézve – amelyet Markó Béla már a könyv megjelenésekor megcáfolt – próbálja az MPP a Bolyai Egyetem ügyét a vásári komédiázás szintjére alacsonyítani. Sem a párt, sem elődszervezete nem vállalt tevőleges szerepet az oktatás kérdéseiben. Tettek helyett csupán szavakkal vettek részt minden eddigi kezdeményezésben. Ha az RMDSZ is ezt tette volna az elmúlt 18 évben, nem volnának akkreditált szakok a Partiumi Keresztény Egyetemen, sem magyar szakok a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Nem jött volna létre – tömbben és szórványban – több tíz magyar érdekeltségű oktatási intézmény, szórvány-kollégium, nem módosították volna a magyarság számára kedvezően az oktatási törvényt, nem kaptak volna állami támogatást a magyarok lakta vidékek oktatási intézményei, nem készült volna tanterv a román nyelv idegen nyelvként való oktatásáról” – olvasható a közleményben, amelyben Kelemen Hunor ügyvezető elnök sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az MPP egész kampányát az RMDSZ eredményeinek kétségbe vonására építi. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is csatlakozott a BKB kezdeményezését támogatókhoz, közleményükben leszögezték, hogy a székelységnek joga van Székelyföldön működő, önálló, államilag finanszírozott magyar egyetemhez, egyetemi hálózathoz. /RMDSZ-MPP csörte Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Az RMDSZ támogatja a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kezdeményezését a Bolyai Egyetem újraindításáról – közölte május 15-én Markó Béla szövetségi és Kelemen Hunor ügyvezető elnök. A két politikus arra emlékeztette a BKB-t, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó külön törvénytervezetét az RMDSZ már 1994 őszén a parlament elé terjesztette, mellékelve a beadáshoz szükséges aláírásoknak közel kétszeresét. Ennek ellenére – „figyelmen kívül hagyva félmillió szavazati joggal rendelkező állampolgár akaratát” – a parlament a kormány tervezetét vitatta meg. „Az RMDSZ parlamenti jelenlétének és kormányzati szerepvállalásának köszönhetően az elmúlt időszakban folyamatosan bővült a képzési kínálat a magyar nyelvű felsőoktatásban is, új képzési központok jöttek létre. Következésképpen számottevően növekedett a magyar egyetemi hallgatók létszáma, így például a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, 17 kar 53 alapszakán, több mint 7000 diák tanul magyar nyelven” – áll a közleményben. Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is támogatásáról biztosította a BKB-t. Tőkés szerint Romániában minden 400 ezer lakosra jut egy államilag finanszírozott egyetem. Számarányát tekintve tehát három vagy négy államilag finanszírozott magyar egyetem illetné meg a magyar közösséget. Tőkés biztosítja a BKB-t: „Szakértőink ott lesznek június 7-én a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban rendezendő értelmiségi fórumon, ahol véglegesül a parlamenthez benyújtandó törvénytervezet”. Hantz Péter, a BKB alelnöke április végén, sajtótájékoztató keretében bejelentette, hogy olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amely az 1959-ben, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) létrehozásával megszüntetett Bolyai Egyetem újraindításáról rendelkezik. /L. I. : Támogatást ad az RMDSZ a Bolyai újraindítására. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Törzsök Erika cikkére, érveire érvekkel kell válaszolni, fogalmazott Kató Béla és Dávid László, a Sapientia rektora. Törzsök Erika írását /A Sapientia finanszírozásáról, a tények nyelvén / pontosítani kell. A Sapientia Alapítvány és a finanszírozó Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) közötti megállapodást a főigazgató asszony a következőképpen idézte: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése által elfogadott 2000. évi költségvetés [... ] 2 Mrd Ft-ot különített el a »határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére«. Az arra illetékesek által megadott felhatalmazás alapján, ezen támogatás felhasználásával járó jogokat és kötelezettségeket a Hivatal viseli”, majd zárójelben megjegyezte, hogy „az említett illetékesek az erdélyi magyar egyházak vezetői”. Ez a megállapítás téves, mivel nem ők határoztak a költségvetési keret létrehozásáról, hanem az Országgyűlés. Az „illetékesek” azok a magyarországi állami szervek, amelyek eldöntötték, hogy a költségvetési keretet a HTMH kezelésébe utalják. Törzsök Erika idézte, hogy „2001-től kezdődően, az éves magyar költségvetés kihirdetésétől számított 15 napon belül közli az Alapítvánnyal a megjelölt célok megvalósítására elkülönített tárgyévi támogatási összeget. ” Ez eddig egyetlen alkalommal sem történt meg, gondot okozva a költségvetés tervezésének. Félreértés Törzsök Erika kijelentése, hogy az alap megállapodásban nem volt szó a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) finanszírozásáról. A 2000. május 27-én aláírt Együttműködési Megállapodás 11. pontja a megállapodás elválaszthatatlan részének nyilvánítja a Sapientia Alapítvány alapító okiratát és szabályzatait, valamint a kuratórium nyilatkozatát az Erdélyi Magyar Magánegyetem létrehozásáról. Az utóbbi szerint „a Kolozsvárott létesítendő adminisztratív központtal együtt négy helyszínen kezdi meg az intézmény egységeinek építését. Nagyváradon – a magánegyetemhez való csatlakozást először felajánló Partiumi Keresztény Egyetemre épülve –, Székelyföldön, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. ”Az EMTE és a PKE több, egymást kiegészítő megállapodást is kötött arra vonatkozóan, hogy a PKE integrálódik a létrehozandó magánegyetem struktúráiba. Pontosítani kell: a romániai törvényeknek megfelelően ez nem történhet meg mindaddig, amíg az EMTE nem szerzi meg az intézményi akkreditációt. Ezek után lehetséges az intézmények fúziója. A párhuzamos szakindításokat miatt rengeteg bírálat érte az egyetemet. A romániai felsőoktatási rendszer átalakítása miatt történt szaklista-módosítás miatt nem az eredetileg elindított szak, hanem egy hasonló kapott ideiglenes működési engedélyt, amely adott esetben már létezett az állami felsőoktatásban magyar nyelven. Ez történt a csíkszeredai szociológia, valamint a marosvásárhelyi pedagógia szak esetében (eredetileg vidékfejlesztés, illetve szociálpedagógia szak engedélyezését kérte az egyetem). A kolozsvári környezettudományi szak indításakor nem létezett ez a képzés magyar nyelven az állami felsőoktatásban. A két helyszínen is működő kommunikáció-PR szak kivételt képez, itt a hallgatói túljelentkezés indokolhatja a párhuzamos képzést. Az ingatlan beruházásokkal kapcsolatban: ezek sem a múltban nem történtek, sem ma nem történnek a finanszírozó előzetes, saját szakértői révén történő hozzájárulása nélkül. Az új szakok indításánál mindig folyt konzultáció a támogatóval. /Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora: Sapientia-EMTE: tények, érvek és a lényeg. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Varga Mihály fideszes képviselő, az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottságának elnöke és Tőkés László EP-képviselő volt május 15-én a vendége a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének. Az MPP szervezésében üzletember-találkozóra került sor. A kolozsvári üzletembereknek Varga Mihály a régió fejlődési lehetőségeiről beszélt, a vendéglátó Sándor Krisztina megyei MPP-elnök szervezetének a gazdasággal kapcsolatos elképzeléseiről számolt be. Az MPP este Kőrösfőn tartott közéleti fórumot. A rendezvény szervezője Tamás Margit független polgármesterjelölt volt. /Kolozs megyei MPP-kampány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A „választási nyüszkölések tájékán” a cikkíró a Magyarok című versből idézett: “Cigány egy nép!” Egyetértünk – tette hozzá. A cikkíró már petíciózott Dohányozni tilos! táblácskák ürügyén elcsapott egyetemi oktatók miatt. És megunta a dolgot. Az egyetemi oktatókat nem fogadták vissza. „Szóval ócska trükk ez a petíció. ” Erdélyben „hektárszám tarolták a fenyvest évekkel ezelőtt a mi drága magyarjaink”. /Laczkó Vas Róbert: Köz-érdek övön alulról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ A Magyarok Szilágyi Domokos verse.

Bekő Tamás, Nagykároly első embere bejelentette: nem indul újra a polgármesteri székért, elég volt a nyolc esztendő, elfáradt. Helyébe Kovács Jenő mérnököt ajánlja, aki nehezebb időkben már volt polgármester, de 2000-ben éppen az ő javára visszalépett. Bekő továbbra is kitart az RMDSZ mellett. Előzőleg Veres János magyar pénzügyminiszter adta át Bekőnek a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét. Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és megyei tanácselnök-jelöltje megegyezett Hegedűs Pállal, az MPP Szatmár megyei elnökével: az MPP őt támogatja, viszonzásként belementek abba, hogy az MPP megyei tanácsos-listát tegyen le. Az újságíró negatív példaként hozta: Tasnádon és Újvárosban fontos lett volna, hogy csak az előválasztáson győztes RMDSZ-jelöltek induljanak, azonban az MPP is indított jelölteket. „Miért? Csak! Bosszúból” – így az újságíró, hozzátéve, kezdi hinni, hogy sok MPP-st csakugyan Basescuék biztatnak és pénzelnek. /Sike Lajos: Tisztesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Várhatóan szoros küzdelem során dől el, ki vezeti majd Nagyváradot a helyhatósági választásokat követő négy évben. A Szociáldemokrata Párt (PSD) Bihar megyei szervezete által ismertetett közvélemény-kutatás szerint a váradiak zöme Ilie Bolojant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjét tartja legmegfelelőbbnek a polgármesteri tisztségre, őt az RMDSZ-es Biró Rozália, Mihai Groza, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje, illetve Dan Matei PSD-s jelölt követi. A váradi polgármesteri tisztségért tizenegyen szálltak. – A 2004-es választásokon etnikai szavazás során dőlt el a polgármesteri szék sorsa, és Petru Filip korábbi polgármesternek a második fordulóban sikerült legyőznie Biró Rozáliát. Az idei választási kampányt két román jelölt, Ilie Bolojan és Mihai Groza közötti párbaj jellemzi. Nagyváradon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőinek nem sikerült megállapodniuk abban, hogy közös listán induljanak a választásokon, a polgári alakulat csak tanácsosi jelöltlistát állított, így a polgármesteri tisztséget egyetlen magyar, Biró Rozália pályázza meg. A 2004-es helyhatósági választásokon a második fordulóban dőlt el, hogy ki lesz a polgármester. Az első fordulóban Petru Filip a szavazatok 47,73 százalékát, Biró Rozália 20,66 százalékát kapta. A második fordulóban Filip a voksok 77,3 százalékával lett polgármester. A 2002-es népszámláláskor a 206 614 nagyváradi közül 56 985 fő, a lakosság 27,58 százaléka vallotta magát magyarnak. /Fried Noémi Lujza, Pap Melinda: Rendszerváltás lesz? = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Kiemelkedő fontosságúnak nevezte Kovács István unitárius lelkész, az MPP megyei tanácselnök-jelöltje a május 13-i, Orbán Viktorral folytatott tanácskozást. Szász Jenő pártelnökkel és három másik megyeielnök-jelölttel együtt Budapesten találkoztak a Fidesz vezetőivel. Orbán történelmi fontosságúnak nevezte az MPP bejegyzését, és kidolgozott keretprogramját nemcsak az erdélyi magyarság, de a Kárpát-medencei összmagyarság szempontjából is stratégiai jelentőségűnek tartja. A Fidesz természetes szövetségesének tekinti az MPP-t – tájékoztatott Kovács István. Orbán Viktor tájékozott volt az erdélyi, székelyföldi helyzetről, megfogalmazása szerint, ha elnyerik Hargita megye és Háromszék megyei önkormányzati vezető tisztségeit, mivel ez ,,Erdély szívét jelenti”, bízni lehetne abban, hogy érvényesülnek a nemzeti értékek, a keresztény gondoskodás és az autonómia ügye lényeges lépést tenne a megvalósítás felé. /Farkas Réka: Háromszéken kampányol Orbán Viktor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

Szakmai konferenciával és kiállítással kezdődött május 15-én a „Háromszéki turisztikai napok” rendezvénysorozata. A hivatalos megnyitón Albert Álmos polgármester a turizmus fontosságáról beszélt, Demeter János megyei tanácselnök pedig kiemelte, hogy idén a nemrég létrehozott Kovászna Megyei Turizmusért Egyesület a fő szervező. /Ferencz Csaba: = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

Római katolikus segédpüspöki hivatal építését tervezik a csíkszeredai Millennium templom mögötti területen, hogy az ideiglenes megoldás helyett saját székhelyet kapjon Tamás József segédpüspök. Darvas Kozma József, a Szent Kereszt-plébánia esperese elmondta, a kilenc évvel ezelőtt kinevezett segédpüspöknek a Szent József-kápolna papi otthonában – mely nyugdíjas papok számára készült – tudtak szállást és irodát biztosítani, mivel nem állt rendelkezésükre más ingatlan. Jakubinyi érsek óhaja volt, hogy Csíkszeredában legyen segédpüspök, aki az érsek nevében teljes jogú megbízatással bír. A segédpüspöki palota tervezői Makovecz Imre és Bogos Ernő. /Székely Zita: Székhely a segédpüspöknek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

A filmkedvelő közönség érdeklődése közepette zajlik a Film.dok Csíkszeredában, a zsűri elnöke Sára Sándor, a fesztivál díjkiosztó gálája május 18-án, vasárnap lesz a Csíki Játékszín nagytermében. A tavalyinál jóval nagyobb volt az idén a Film.dok dokumentumfilm-fesztivál látogatottsága. Bemutatják többek között a 2006-os budapesti rendőri túlkapások és jogsértések felelőseit kutató Civil jelentést is, amelyet nem szavazott versenybe a Filmszemle zsűrije. /Horváth István: Film. dok szűkebb körben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Balázs Attila, a temesvári színház igazgatója elmondta, erőteljes, dinamikus, és igazi színpadi jelenlétet követelő előadásokat szeretett volna válogatni a fesztiválra, az Eurórégiós Színházi Találkozóra, ezzel jelezni a színház további útját. A temesvári színház megpróbálja kiszolgálni a különböző közönségrétegeket. Túlnyomórészt fiatalok vannak a színháznál, ők szeretnének fiatalos, korukhoz illő darabokat játszani. Balázs Attila a színházi régióban való gondolkodást fontosnak tartja, közel van Újvidék és Szabadka is. /(köllő): Mindig is csapatban gondolkodtam. Beszélgetés Balázs Attilával, a temesvári színház igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Temesváron a színház alapításának 55. évfordulójára szerveztek Eurórégiós Színházi Találkozót. Leginkább kortárs szerzők műveiből készült produkciók szerepeltek a május 7–11 között zajló rendezvénysorozaton. A temesváriak bemutatójával rajtolt az ötnapos találkozó, Ödön von Horváth A férfiak nélküli falu című darabját Török Viola vitte színre. Az Újvidéki Színház László Sándor által rendezett Portugálja teljes értékű színházi élményt nyújtott. /Köllő Katalin: Két színházi fesztivál is zajlott az elmúlt héten: Temesváron és Brassóban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Május 3-án orkánszerű támadás érte a Sapientiát és azokat is, akiket az erdélyi magyar egyetemi oktatás foglalkoztat. A támogatásnak nem lenne szabad megalázónak lennie, még ha olyan óriásinak is tartják az adományozók az összeget. Az arcpirító, május eleji fellépés elfogadhatatlan! Erdélybe áramolnak régóta nagyobb támogatások is, amelyeket az RMDSZ osztogat, de annak sorsáról az „anyaországi kormány” nem robbantott ki botrányos vitát. Ezek a támogatások politika mentesek kellene hogy legyenek, de a szoc-lib kormány fokozatosan teljesen politikaivá változtatta azokat. Szégyellhetik magukat, hogy újabbnál újabb megaláztatásnak teszik ki meggyötört erdélyi magyarságunkat! – írta Muzsnay Csaba. Arról, hogy sok ez a támogatás, vagy kevés, érdemes idézni az Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ első rektorának, Tonk Sándornak megfogalmazását: „egy átlagos magyarországi egyetem éves költségvetése minimum húszmilliárd forint”. Magyarországon a felsőoktatás támogatására jelenleg 223 milliárd Ft-ot fordítanak. Ebből az EMTE 0,515%-ban részesül. Belátható, hogy a magyar kormány által elátkozott egyetem messze alulfinanszírozott. Milyen jogon állítanak fel magyarországival azonos feltételeket egy sokkal bonyolultabb körülmények között és tapasztalathiánnyal működő egyetemmel szemben? Csak a rosszindulat jogán. A magyar kormány „nemzetstratégiai főosztályának főigazgatósága”, egy kolozsvári újságírót választva szócsövének, olyan vitát bontakoztatott ki, amely kísértetiesen hasonlít ahhoz, amelyet már kirobbantottak egy évtizeddel ezelőtt azzal a céllal, hogy a Bolyai Egyetem ügyét tegyék tönkre. Szószólói sokakat megmételyeztek, mai napig nyögjük következményeit. Mindezeknek 15 éve Törzsök Erika a mozgatója (szociológus, a „nagy és igazmondó” miniszterelnök tanácsadója kisebbségi ügyekben), ezalatt rendkívül sok zagyvaságot kiabált be ide hozzánk – írta Muzsnay. Az egyetemet működésének legveszélyeztetettebb időszakában érte a támadás. Most zajlik az egyetem akkreditálása, a fenntartási költségek egyharmadát kellene előteremteni fejlesztésre. Fel lehet szólítani az egyházakat, hogy állják ők a költségeket. De itt újból kiderül az, hogy „nagyméltóságú támogató” nem ismeri az erdélyi magyarság helyzetét. Az egyházak sok mindent visszakaptak nagyon leromlott állapotban, és elsőrendű feladattá lépett elő a kollégiumok építése, az iskolák nélkül maradt, szórványban élő gyermekek taníttatása. Más „barátaink” is támadásra készen állnak, akár a Babes–Bolyai keretein belüli magyar oktatás visszafejlesztése révén (a Kémia Karon már mutatkoznak ennek jelei), de úgy is, hogy Székelyföldön olyan hasonló profilú szakokat indítanának, amelyekkel megnehezítenék a Sapientia beiskolázási terveinek megvalósulását. Muzsnay meglepődött azon a lekicsinylő hangnemen, amellyel vitapartnere az előző kormányok segítőkészségét méltányolta. A legfontosabb hogy a Sapientia őrizze az egyetemi autonómiát, ápolja a diák-tanár kapcsolatot, hogy mindegyik diáknak felkészülését maximálisan elősegítse. A hibákkal is szembe kell fordulni. /Muzsnay Csaba: Felülkerekedni a pusztító viharban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ Muzsnay Csaba Tibori Szabó Zoltán cikkére utalt:T. Sz. Z. : A Sapientia–EMTÉ-ről – a kíméletlen tények nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./, továbbá Törzsök Erika írására: Törzsök Erika: A Sapientia finanszírozásáról, a tények nyelvén. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

A román politikum jelenlegi merev elzárkózása ellenére a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezése előbb-utóbb megvalósítható lesz, mivel ezek a régiók mesterségesek, kialakításuk során nem vették figyelembe a hagyományos régiók szellemi, gazdasági és területi kohézióját, és emiatt képtelenek fenntartható fejlesztési stratégiák kidolgozására – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 16-án Árkoson, ahol közel ötven szakértő, RMDSZ-politikus, magyar és román nemzetiségű újságíró vitázott a jelenlegi régiós felosztás átszervezésének lehetőségeiről. Markó Orbán Viktor FIDESZ-elnök erdélyi látogatásával kapcsolatosan – amely során Orbán az MPP jelöltjeit több székelyföldi településre elkíséri – kijelentette: a magyarországi pártoknak meg kell érteniük, hogy nem a magyarországi, hanem a romániai pártok vannak választási kampányban, ezért ne próbálják befolyásolni az itteni választókat. Ugyanakkor azt tanácsolta az MPP-nek, hogy kampánya során a programjaira fektesse a hangsúlyt, és ne RMDSZ-ellenes támadásokra. /Markó: el kell kezdeni a társadalmi vitát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Nem érte el a várt eredményt a megyei önkormányzat és a bukaresti magyar sajtó közös kezdeményezése. Román vezető újságíróknak, véleményformálóknak szerették volna bemutatni az RMDSZ Románia regionális átszervezéséről szóló tervezetét, de a központi sajtó elsősorban helyi tudósítóit küldte el a rendezvényre. A bukaresti lapok vezetői sorra mondták le részvételüket. Valószínű, más formát, időpontot kell találnunk – nyilatkozta Árkoson a szervezést felvállaló Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője. A román politikusok négyszemközt elismerik ugyan, hogy fontos és szükséges lenne az átszervezés, de hivatalosan agyonhallgatják vagy ellenzik – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Winkler Gyula, aki az EP-ben is felvállalta a regionális átszervezés ügyének képviseletét, konkrét érvekkel támasztotta alá ennek szükségességét. Az árkosi találkozó második részében Csutak István mutatta be az RMDSZ regionális átszervezési javaslatát, majd szakemberek /Telegdy Balázs a Sapientia Egyetemről és Cziprián Kovács Loránd, a BBTE sepsiszentgyörgyi kihelyezett szakának igazgatója/ beszéltek az új felosztás előnyeiről. Román újságírók hiányában a lényegre törő kérdések elmaradtak. /Farkas Réka: Sikertelen próbálkozás (Egyoldalú párbeszéd a regionális átszervezésről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Nemrég Buzogány Dezső, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Református Tanárképző Karának dékánja azt nyilatkozta, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ végzős hallgatói idén a Református Tanárképző Karon fognak záróvizsgázni, ugyanis a PKE didaktikai teológia szakának még nincs akkreditációja. A Szabadság május 10-i számában viszont a nagyváradi PKE vezetői azt nyilatkozták, hogy a református didaktikai teológia szakot akkreditálták. Buzogány Dezső elmondta, a PKE megkereste őket, meghívásukra Nagyváradra utaztak. Hivatalos keretszerződés született a két egyetem között az idénre esedékes záróvizsgáról, amelyet a BBTE oklevele zár le és hitelesít. A PKE mesterképzésének állami elismertetésére csak akkor van reális esély, ha végzős hallgatóinak legalább három évfolyama más akkreditált egyetemen mesterizett, az országban hasonló szak csak a BBTE-n van. /Lesz záróvizsga a BBTE-n – ígéri Buzogány Dezső. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Május 16-án kezdődött a spanyolországi Santiago de Compostelában a „Kisebbségi nyelvű napilapok és többnyelvűség az Európai Unióban” nemzetközi konferencia, valamint a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesületének (Midas) idei közgyűlése. A 31 kisebbségi nyelven megjelenő európai napilapot tömörítő egyesület rendezvénye a helybeli galegó médiabirodalom székhelyén tett látogatással kezdődött. Itt készül a harmincezres példányszámú galegó nyelvű napilap, továbbá galegó rádió és televízió is működik. A konferencián szó volt a kétnyelvű (spanyol és galegó) helyi egyetemről is. A Habsburg Ottó díjat ebben az évben Marius Cosmeanu, a bukaresti Cotidianul újságírója kapta. A marosvásárhelyi születésű, többek között a magyar nyelvet is nagyon jól ismerő Cosmeanu a Szekuritáté 1990-es marosvásárhelyi diverziójáról írt tanulmányt, 2000–2003 között a Provincia kétnyelvű havilap szerkesztője volt, jelenleg a Pro Európa Liga kiadásában negyedévenként megjelenő Altera főszerkesztője, 2004 óta a Cotidianul munkatársa. Laudációjában Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke hangsúlyozta: 2006-ban, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen többnyelvű feliratokat elhelyező Kovács Lehel és Hantz Péter menesztésével járó botrány kapcsán, Marius Cosmeanu többször is tájékoztatta a román sajtót a magyar kisebbséggel szemben, a romániai tanügyi rendszerben, megnyilvánuló diszkriminációról, a magyar nyelvű állami felsőoktatási intézmény létrehozásának szükségességéről. /Kerekes Edit: Kisebbségei nélkül Európa nem lenne Európa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Idén a tizenhetedik alkalommal megszervezett Bod Péter-napok koszorúzással kezdődtek Kézdivásárhelyen. A megnyitón fellépett a képző Gyöngyvirág tánccsoportja és énekkara. Ezt követően egykori zenetanárukra, Vikol Kálmánra (1911–1968) emlékeztek, az ötvenöt éves véndiák-találkozó néhány résztvevője az egyenes gerincű pedagógus személyiségét idézte fel, majd az iskola zenetermében Vetró Bodoni András és Bajcsi Ildikó tanár, a tanítóképző igazgatója leleplezte a céhes város szobrásza, Vetró András által készített Vikol Kálmán-domborművet. Az avatóünnepségen közreműködött a népes Vikol zenészcsalád apraja-nagyja. Ez a tanítóképző harmadik domborműve, két évvel ezelőtt Nagy Béla, tavaly pedig Fülöp Kálmán tanár emlékére avattak plakettet. /Iochom István: Vikol Kálmán-domborművet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

A Bardoc–Miklósvárszék Egyesület Vidékünk címmel új erdővidéki hetilapot indított útjára Baróton. Az első számban beszámolnak Olasztelek néhány időszerű eseményéről, de helyet kap benne a köpeci magyarok és a roma közösség összetűzése, Károly herceg miklósvári látogatása és a baróti gyökerekkel is rendelkező nemEZ együttes első lemezének megjelenése alkalmából készült interjú is. A Köztünk élnek – közülünk származnak rovatban a Köpecen született budapesti színésznővel, íróval és előadóművésszel, Györffy Rózsával készült interjú olvasható. A történelmi oldalon Zágoni István Székelyek ítéletidőben című, az 1918 végén létrejött Székely Hadosztályról szóló könyvének első részét közlik. Felelős szerkesztő Benkő Gyula, a Gyulai Líviusz Könyvtár alkalmazottja. /Hecser László: Új erdővidéki hetilap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Április 21–23-a között rendezték meg az idei Magyar Líceumok Kézilabda Bajnokságát, amelynek ismét az Apáczai-líceum adott otthont. /Szabó Tímea, XI. B. : Apáczai Csere János Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Május 18-án 75. évet töltene Páskándi Géza – ebből az alkalomból mutatták be a Kolozsvár Társaság galériájában május 16-án a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban pár évvel ezelőtt rendezett Páskándi-kiállítás anyagának egy részét. Bevezetőt Kántor Lajos mondott. Dávid Gyula irodalomtörténész azokat az emlékeket elevenítette fel, amelyeket nem örökítettek meg fotók, a közös börtönévekről beszélt. Páskándi felemelt fejjel vállalta tetteit. Páskándi nem adta fel gondolkodói mivoltát: fejben dolgozott, a börtönévek alatt is versek, novellák, jelenetek születtek. /F. I. : Páskándi Gézára emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Több mint ötven megyei tanácselnökjelölt nem felel meg a Koalíció a Tiszta Kormányzatért (CGC) elnevezésű civil szervezet előírta feddhetetlenségi elvárásoknak. A megkérdőjelezhetők között szerepel az RMDSZ két tisztségviselője, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács jelenlegi elnöke, valamint Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök, mindketten jelöltek. A jelentés megemlíti a kifogásolt jelöltek között a Magyar Polgári Párt elnökét, Székelyudvarhely polgármesterét, Szász Jenőt, az alakulat Hargita megyei tanácselnökjelöltjét is. Lokodival kapcsolatban a CGC azt kifogásolja, hogy állítólag mandátuma idején a saját lányát alkalmazta a megyei testületnél, míg Kiss Sándor esetében elektronikai cikkek csempészetét, valamint pornográf termékek forgalmazását hozta fel. Szásznak a CGC azt rótta fel, hogy 2005 óta egyedül vezeti a várost, amióta a prefektus a helyi tanácsot feloszlatta. Emellett a CGC tagjai azt is Szász szemére vetik, hogy a városi tanáccsal együtt ellenezte a csereháti görög katolikus árvaház létrehozását. Szász Jenő szerint a CGC „nem tudja, miről beszél”, hiszen a csereháti szociális ügy éppen a bukaresti hatalom beavatkozása miatt dagadt politikai botránnyá. /Nagy B. István: Jelöltek feketelistán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

Balta János, a lap munkatársa jelezte, semleges álláspontot képvisel, sem az RMDSZ, sem az MPP mellett nem elkötelezett. Megütközve olvasta a hírt, miszerint május 25-én Erdélybe várják Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, hogy az MPP-nek kampányoljon. Nem érti, miért van szüksége az MPP-nek olyan külföldi prókátorra, „aki nem ismeri mélységükben az erdélyi magyar–magyar viszonyokat, ráadásul a saját választási kampányát sem tudta megszervezni?” – kérdezte az újságíró. /Balta János: Prókátor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

„Erdély változást akar”, „az RMDSZ elveszítette a magyar szavazók bizalmát” – gyakran visszatérő elemek ezek a Magyar Polgári Párt (MPP) és az alakulatot támogató Fidesz-vezetők, valamint Tőkés László EP-képviselő felszólalásaiban, írta a lap. Valójában egyre több erdélyi magyarnak jó a közérzete, ezt támasztja alá a közvélemény-kutatás is. A felmérés szerint a magyarok 75 százaléka az RMDSZ jelöltjeire adja voksát. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megvádolta az RMDSZ-t, hogy „tudatosan és szándékosan feladta a közösségi önrendelkezést”. /”Polgári” ábrándok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Nem csak szakmai érvek mentén kell a hazai közvélemény elé bocsátani Románia fejlesztési régióinak és adminisztratív felosztásának újraszervezését, a megértést akadályozó előítéleteket is meg kell szüntetni – ezért szervezett konferenciát az árkosi Európai Tanulmányok Központja és az Új Magyar Szó, elsősorban a román sajtó képviselői számára. A találkozón a Romania Libera és Gardianul napilap, a román közszolgálati televízió és rádió, a Ziarul Financiar gazdasági napilap, a Mediafax és a NewsIn hírügynökségek újságírói előadásokat hallgathattak meg a régióátszervezés problémájáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, az RMDSZ kidolgozott egy javaslatot, de egyelőre ennek elfogadtatásában nincs érdemi partnerük a román politikai palettán. Komplexebb lesz a régiópolitika az Európai Unió szintjén, mutatott rá Winkler Gyula EP-képviselő. Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértője elmondta, a jelenlegi régiós felosztás az elmaradott térségek helyzetén nem javított. „Miközben regionális fejlesztésről beszélünk, gyakorlatilag egyetlen fejlesztési projekt sem született, amely legalább két vagy három megyét átfogott volna” – mondta. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem részéről Telegdy Balázs oktató, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem részéről Cziprián Lóránd, a Politika és Közigazgatástudományi Kar sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának tanulmányi igazgatója tartott előadást. A sajtó képviselőinek szinte semmilyen információjuk nem volt az RMDSZ projektjéről. A bukaresti román szerkesztőségvezetőket hiányolták az árkosi konferenciáról. A konferencián az “Egy anakronisztikus autonómia” című kötetet kezdték osztogatni, mely a székelyföldi románság elleni “etnikai tisztogatás” fölött tört pálcát. A Ioan Lacatusu és Ioan Solomon által írt kötet szerint a magyarok által többségben lakott régiókban a románokat hátrányos megkülönböztetés éri a munkavállalásban, és a román nyelv kiszorult nemcsak a köztérből, hanem a közigazgatásból is. /Illyés Judit, Isán István Csongor: Régiók román szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Európai színvonalú kórházat avattak május 16-án Gyergyószentmiklóson. Székelyföld eddigi legnagyobb egészségügyi beruházásának számító intézmény tizennyolc év alatt épült fel. A késlekedést az okozta, hogy a terveket folyamatosan módosítani kellett az újabb és újabb uniós normáknak való megfelelés érdekében. Az avatószalagot Markó Béla RMDSZ-elnök vágta el, aki hangsúlyozta, a gyergyói kórház példája is azt mutatja, szolidaritással és összefogással Székelyföldön is lehet európai léptékű fejlődést elérni. „Nevetséges, hogy éppen olyankor jelenik meg egy kórházigazgató alulminősítése, amikor Gyergyószentmiklóson európai uniós normáknak megfelelő kórházat avatnak éppen a szóban forgó kórházigazgató, Jeszenszky doktor személyes közbenjárására” – jegyezte meg Székely Ervin egészségügyi államtitkár. Mint mondta, személyesen utánanézett, és kiderült, tévedés volt a két Hargita megyei kórházigazgató felfüggesztése. Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmagyarázta, a minisztérium egy szoftver segítségével értékeli a kórházmenedzserek tevékenységét, a program azonban hibákat tartalmaz. Hasonló helyzetbe került Bachner István csíkszeredai kórházigazgató is. Mindkettejük esetében a minisztérium visszavonta a felfüggesztési rendeletet. /Barabás Márti, Horváth István, Pásztor Krisztina: Kész a kórház, marad az igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

„Ez az ünnepség ismételten bebizonyította, hogy a költészet mennyire fontos része életünknek és milyen nagy szerepet játszik nemzeti önismeretünk építésében” – hangsúlyozta Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke Szatmárnémetiben azon a megemlékezésen, amelyet a magyar irodalom három jeles szatmári képviselője emlékére, nevesen Dsida Jenő halálának 70., Páskándi Géza születésének 75. és Szilágyi Domokos születésének 70. évfordulója alkalmából rendeztek. Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE partiumi alelnöke joggal nevezhette a rendezvényt a Kárpát-medencei magyar irodalmi találkozónak is, amelyen előadást tartott többek között Dávid Gyula Páskándi A menekülő janicsár című regényéről, Cseke Péter Dsida Jenő irodalomkritikai és esztétikai programjáról és Pécsi Györgyi Szilágyi Domokos korai költészetéről. /Sike Lajos: A most megnyitott kulturális fesztivál októberig tart. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Május 16-án Kolozsváron a régi kollégiumoknak az irodalomhoz való kötődéséről volt szó a XVII. Szabédi Napok rendezvénysorozatán. Bartha Katalin Ágnes tartott előadást Szabédi és az Unitárius Kollégium kapcsolatáról. Szabédi Székely László nyolc évet tanult és 1925-ben érettségizett a kollégiumban, diáklapot szerkesztett és elnöke is volt az önképzőkörnek. Györfi Dénes a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diáklapjainak történetét vette számba. Róth András Lajos a székelyudvarhelyi református kollégiumban folytatott irodalomkutatásról értekezett. Dóczy Örs előadásának címe Klasszika literatúra a 18. század második felében a marosvásárhelyi ev. ref. kollégiumban volt, és a korabeli latin nyelvű oktatást vizsgálta. Szabédi László sírjának megkoszorúzásával zárultak a XVII. Szabédi Napok kolozsvári rendezvényei. A Házsongárdi temetőben Egyed Péter filozófus, író mondott beszédet. Május 17-én a résztvevők Szabédra látogattak, ahol ünnepi műsorral zárták az idei Szabédi-napokat. /Ö. I. B., K. K. : Szabédi, a diák és tanár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./ Szabédi László (eredeti nevén Székely) 1907. május 9-én született Sáromberkén, de igazi szülőhelyének ősei fészkét, Szabédot tartotta mindig. Akárcsak Bözödi György, ő is faluja és népe iránti tiszteletből vette föl annak nevét. Kolozsváron tizenhét esztendeje emlékeznek rá a születésnap közelében, Szabédon tizenötödszörre gyűltek össze a tudós nyelvész és kiváló költő tisztelői. Május 17-én Szabéd fogadta a zarándokokat. Benkő Samu akadémikus emlékezőbeszédében két 1946-os keltezésű levélre hivatkozott, amelyeket Kurkó Gyárfáshoz és Jordáky Lajoshoz intézett Szabédi László. Bennük kifejti, hogy az erdélyi magyarság egyetlen megmenekülési útja az összefogás. Összefogva kell vállalnia megörökölt intézményeit, köztük az egyházakat, az új világ építésében. Világnézeti különbségek nem okozhatnak ellentéteket az erdélyi magyarok között. Szabédi László emberi méltóságában és írói szabadságában sértve 1959. április 18-án választotta a tragikus kilépést e világból. /Bölöni Domokos: Emlékezés Szabédon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Nemzetközi magyar tantárgyolimpia kezdődik május 19-én Nagybányán, tanügy-minisztériumi támogatással. Az Apáczai Csere János nevét viselő tantárgyversenyen a részt vevő országok hat-hat gyereket szerepeltetnek, hetediktől tizenkettedik osztályos korig. A megmérettetés Németh László szellemét idézi, és a drámaíró külföldre származott lánya, Németh Ágnes is eljön. A magyar nyelv és irodalom terén megszervezett nemzetközi diákverseny világpremiernek számít amiatt, hogy román állami támogatást élvez. Véget ért a Romániában premiernek számító, a minisztériumi támogatásban részesült magyar vallásolimpia a kézdivásárhelyi Gábor Áron Oktatási Központban. Beján András Kovászna megyei történelem-vallás szaktanfelügyelő szerint jól sikerült versenyről beszélhetnek. A három felekezet: katolikus, unitárius és református középiskolák vallási programjainak egyeztetése nyomán született egységes tételek, az egész olimpia az ökuménia szellemében zajlott – részletezte Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, aki személyesen adta át a díjakat a tanulóknak. /P. K. : Magyar olimpiák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./