Dr. Fazakas József egyetemi professzor, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának főigazgatója elmondta, hogy a 2006-2007-es egyetemi év változást hozott. Megkapták a Csíki utca 50. szám alatti egész épületet. Most már rendelkeznek szakszerű oktatási felülettel. Jelenleg közel hetven számítógéppel rendelkeznek, az épület teljes bútorzatát is felújították. A kihelyezett tagozaton jelenleg négy szak van, három közgazdasági és egy közigazgatási nappali és távoktatási tagozattal. Idén már negyedéves hallgatóik is itt folytatják tanulmányaikat, nem kell Kolozsvárra menniük. Az új egyetemi évben négyéves mérnöki képzést is akarnak indítani. A könyvtár új helyiséget kapott, ahol hétezer kötet várja az olvasókat. Nem sikerült még megoldani a hallgatók részére a szállást és az étkezést. Van, aki már doktori fokozattal rendelkezik, a többiek most folytatják doktoranduszi tanulmányaikat. Jelenleg ezer körüli a hallgatóink létszáma, és remélhetőleg a jövő egyetemi évben eléri az 1500-at. A kolozsvári BBTE nem tudja biztosítani a magyar nyelvű műszaki oktatást, nincsenek magyar anyanyelvű szaktanárok, a BBTE rájuk bízta, hogy Sepsiszentgyörgyön oldják meg ezt. A jövőbe mutató fordulópontot jelent az egyetemi campus január 17-én elhelyezett alapköve. /Czompó János: Egyetem Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Elhunyt Tamás Pál, akit a szünet nélküli tevékenység jellemzett, mindig voltak friss munkái. Magyarországon élt az utóbbi évtizedekben megváltoztathatatlan erdélyiként, kiállításai, fémdomborításai, rajzai sikeresek voltak. Nemrég Tamás Pál édesapja falujának, az udvarhelyszéki Oroszhegynek adományozta 100 fémmunkáját, létrehozva az első falusi székely népművészeti ötvösmúzeumot. A felajánlás az autodidakta művész dicséretes gesztusa volt. Tavaly megjelent album őrzi munkáinak egy részét. Tamás Pál Bukarestben született székely mesteremberek gyermeke, majd Marosvásárhelyen volt munkás. /N. M. K. : Tamás Pál nincs többé. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Matei László festményeiből és grafikáiból a Korunk Galériában nyitottak kiállítást február 16-án. Frissen végzett képzőművészként 1999-ben állított ki ugyanitt. Mostani tárlatán a grafikától, nonfiguratív művektől kezdve a festményig minden megtalálható. Festményein régi képeslapok elemeit használta fel. /Kiss Bence: Képeslap a békebeli időkből. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban bemutatták Láng Gusztáv Látványok és szövegek c. irodalomtörténeti tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetét. Láng Gusztáv az erdélyi irodalomkritika veteránja, azok közé sorolható, akik a 70-es, 80-as évek diktatúrájában, a megfélemlítések, korlátozások idejében is merték és vállalták, kimondták véleményüket, „művelték” a magyar kritikai irodalmat – mondta el Orbán János Dénes, az est házigazdája. /Vetési Júlia: Látványok és szövegek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Tőkés László püspök Markó Bélának arra a felvetésére, hogy a református egyház zsarolni próbálja az RMDSZ-t, kijelentette: „Sértőnek tartom, hogy a református egyházat vádolja az RMDSZ. Talán kétségbe vonja azt az elemi jogát az egyháznak, hogy nyilatkozzék az európai parlamenti választások tárgyában? Milyen jogon és milyen alapon vonja kétségbe az esperesek kollégiumának jogát az állásfoglalásra? Ez a legrosszabb régi időket idézi. ” /(mózes): Tőkés László: Sértő, hogy a református egyházat vádolja az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa szerint sem a Tőkés László püspököt támogató reformátusok döntése, sem pedig a marosvásárhelyi RMDSZ-fórum határozata nem tekinthető eléggé megfontoltnak. Egyik oldal sem tett meg mindent annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság jelentős többsége által szorgalmazott cselekvési egység megvalósuljon. Igaza van az RMDSZ-nek: Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tagjának adott volt a lehetősége, hogy a nyilvánosan meghirdetett jelölési procedúra idején jelezze, a szövetség listáján kíván indulni az EP-választásokon. Igaza van Tőkés Lászlónak: az RMDSZ nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az egység helyreálljon. Igaza van az RMDSZ-nek: a püspökkel nem könnyű a csapatmunka. Igaza van Tőkés Lászlónak: az RMDSZ nem vette komolyan, hogy az egység újrateremtése érdekében tágra nyissa a szövetség kapuit. A református egyház berángatása a politikai iszapbirkózásba nem volt szerencsés döntés. /Tibori Szabó Zoltán: Kinek az igaza igazabb? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Az SZKT döntésével egyértelművé vált: az RMDSZ az erdélyi magyarság robusztus, jól szervezett baloldali pártjaként cselekszik. El tudta hitetni a magyarság nagy részével, ő képviseli az általános erdélyi magyar érdeket, másrészt a politikai rendszerbe sikeresen beépítette az erdélyi magyar civil társadalom fölötti hegemóniájának intézményeit. Kiderült, hogy nem közös lista kell, hanem az erdélyi magyar politika szilárd baloldali pólusával szemben kell megteremteni a jobboldalt. Meglehet, Tőkés elbukik ebben az ütközetben – de e munkát most csak ő végezheti el, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Elkerülhetetlen csata. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

A pap csak gondozza a hívek lelkét, a politizálást meg bízza az RMDSZ-re, ez volt a lényege az SZKT ülésének. Összefogással három helyet is megszerezhetne az erdélyi magyarság az Európai Parlamentben, de széthúzással lehet, hogy egyet sem. /Szekeres Attila: Jól jönne a hideg zuhany? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

Nyolcezer szavazópolgárt értek el február 17-ig 24 településén a Székely Nemzeti Tanács autonómiaigénylési referendumát lebonyolító számlálóbiztosok Sepsiszentgyörgy kivételével a Kovászna megyei Sepsiszéken. Megfigyelőként jelen volt Ékes József és Kelemen András országgyűlési képviselő (Fidesz). Közölték, hogy nem kívánják minősíteni a belső népszavazást, és küldetésük végén jelentést készítenek parlamenti frakciójuk, valamint az SZNT részére. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke ismertette, hogy Sepsiszentgyörgyön több visszautasításban volt részük a biztosoknak, mint faluhelyen. Február 17-én Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő arcképét ábrázoló, SZNT-címeres kisplakát hívott fel a névre szóló választásokra, a roma többségű Őrkő lakótelepen pedig röpcédula hirdette, hogy a magyar állam fizet fejenként 500 lejt a „rroma integrációs program” részeként. A romáknak szóló, diverziónak szánt röpcédulákon olvasható volt, hogy a pénzt átvehetik a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki székházában, Gazda Zoltán titkártól. /Domokos Péter: Röpcédulás” referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Két magyarországi politikus vett részt megfigyelőként a sepsiszéki autonómia-népszavazáson, tapasztalataikról a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi székházában tartott sajtótájékoztatón számoltak be. Ékes József és Kelemen András az Országgyűlés Fidesz-képviselői, emellett az Európa Tanács közgyűlésének tagjai. Kelemen András hangsúlyozta: egy alulról épülő demokrácia lehetősége villan fel. Hozzátette: befolyásolást nem tapasztalt semmilyen irányba. Ékes József elmondta: a népszavazáson kis településeken más az emberek hangulata, mint egy tízemeletes tömbházban, a kérdezőbiztosok fölösleges vitákba nem mentek bele. Az SZNT összesítése szerint Sepsiszéken 29 településen befejeződött a referendum, 13 764 szavazatra jogosult közül 10 084-en szavaztak (ez 73,26 százalék), közülük 9991-en igennel, 47-en pedig nemmel, 28 voks érvénytelen. /Mózes László: Alulról épülő demokrácia (Megfigyelők a sepsiszéki népszavazáson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

Kijáró politikának nevezte Gémesi Ferenc államtitkár, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői támogatást kértek Sólyom László államfőtől az intézmény finanszírozása ügyében. A budapesti Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a Népszabadságnak leszögezte: a magyar kormány „állja a számlát”, vagyis biztosítja az egyetem működéséhez szükséges forrásokat, de ehhez feltételeket is szab. „Feltétel, hogy a tavalyi megállapodás szellemében a magánegyetem átláthatóan működjön, a magyar kormány képviselője helyet kapjon a több mint 95 százalékban anyaországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény gazdálkodását felügyelő testületben, valamint érdemi haladás történjen az akkreditáció ügyében” – hangsúlyozta Gémesi, emlékeztetve: a 2007-re szóló 1,4 milliárd forintos támogatásból egymilliárdot folyósítanak a magyar költségvetésből a Sapientiának, 400 millióra pedig pályázni kell a Szülőföld Alapnál. Az államtitkár kifogásolta, hogy az eredetileg Csíkszeredában alapított Sapientia Egyetem a tervezett egy láb helyett immár négyen áll, vagyis úgy bővült marosvásárhelyi, nagyváradi, majd kolozsvári karokkal, hogy a terjeszkedésről nem egyeztettek a magyar kormánnyal. Gémesi szerint a kolozsvári megjelenés szakmailag nem eléggé átgondolt, és a Babes–Bolyai Tudományegyetem mellett nem volt célszerű magyar felsőoktatási intézményt indítani. Kató Béla püspök-helyettes, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, örömmel hallja, hogy a magyar állam biztosítani kívánja az 1,4 milliárd forintot, noha most sem világos: mennyi esélyük lesz pályázat útján megszerezni a 400 millió forintot. Leszögezte: a 2006-ban folyósított 1,65 milliárdhoz képest – különösen az akkreditáció évében – az idei támogatás a létfenntartáshoz sem elég. „Mi nem árulkodtunk, csupán őszintén elmondtuk a gondjainkat Sólyom László államfőnek – szögezte le Kató Béla. – Három éve vezetem az alapítványt, most hallom először, hogy kizárólag a csíkszeredai központban gondolkodtunk volna. Nem tervezzük a kolozsvári kirendeltség túlzott kibővítését, sőt ez a fakultás kapja a legkevesebb anyagi támogatást, ám létjogosultságát nem lehet megkérdőjelezni. ” Hozzátette: Sólyom Lászlóhoz hasonlóan Arató Gergely oktatási államtitkár is meggyőződhetett a Sapientia eredményeiről, valamint arról, hogy az egyetem vezetősége jól gazdálkodott a fenntartására eddig kiutalt mintegy 12 milliárd forinttal. /R. Sz. : Gémesi bírálja a Sapientiát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

„Helyi tudáshálót hozunk létre 260 vidéki közösségben Romániában. A vidéken élő lakosság 17,7 százaléka élvezheti majd a legújabb technológiák eredményeit, ez 1 millió 700 ezer embert jelent. A kiválasztott települések között örvendetes, hogy igen jól szerepeltek a magyarlakta megyék települései: Hargita, Szilágy, Maros, Bihar, Szatmár vagy Arad megyéből részt vehetnek ebben a programban” – nyilatkozta Nagy Zsolt miniszter Bukarestben, a Távközlési és Informatikai Minisztérium A Tudás forradalma címmel szervezett konferenciája szünetében. A Tudásalapú Gazdaság programot a Világbank és a román kormány finanszírozza, összértéke 69,4 millió dollár. /S. M. L. : Létrejön az E-tudás hálózata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Tisztújító közgyűlést tartott Marosvásárhelyen a pedagógusok Maros megyei szakmai szervezete. Tőkés András megyei elnök beszámolójában elhangzott, egy ideje kispadon ülnek. A magyar kormány éveken át a szövetségen keresztül nyújtott támogatást a pedagógusoknak. Így jött lére a Bolyai Nyári Akadémia (BNYA) és a Teleki Oktatási Központ (TOK), az anyanyelvű továbbképzés két fontos fóruma. Idővel azonban a politika rátette a kezét a támogatások egy részére, s a BNYA-n mind kevesebb lett a helyek száma. A pénztelenség, az elszegényedés egyre kiszolgáltatottabbá tette a szövetséget. Márton Zoltán, a TOK vezetője némileg ellentmondott Tőkés Andrásnak abban, hogy szó sincs a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének halódásáról, mivel például Hargita megyében jól működik. Dáné Károly, a Tankönyvkiadó igazgatója az általa vezetett intézmény lehetőségeiről számolt be, és támogatást ígérve könyvírásra biztatta a pedagógusokat. Elhangzott, hogy újabb kis iskolákat fognak felszámolni. Ha ez megtörténik, pedagógusok maradnak állás nélkül. Horváth Gabriellát, a Bolyai Farkas Főgimnázium aligazgatóját választották meg a megyei szervezet élére, a két ügyvezető elnök Fülöp Judit és Molnár Zoltán lett. /(bodolai): Új vezetőség a pedagógusszövetség megyei szervezete élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

Érdeklődés fogadta a hét végén Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) bemutatkozását. Az eseményt a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezte, az egész évben zajló Ars Hungarica rendezvénysorozat keretében. A karcfalvi fotótábor képanyagából nyílt tárlat Egy erdélyi falu hét napja címmel. Karda Emese, a HMKK igazgatója a megnyitón a rendszeres fotótáborok jelentőségét hangsúlyozta. A karcfalvi fotótábor anyagából készült tárlaton kívül bemutatták a varsági, borszéki, csíkszeredai és gyimesi táborok már albumba rendszerezett anyagait is, illetve Ádám Gyula fotóművész nemrég megjelent Arcpoétika című könyvét. A többnemzetiségű közönség megtekinthette Ádám Gyula 2006-ban készült filmjét, amelyen egy külsőrekecsini csángó lakodalmat örökített meg. /Jánossy Alíz: Csíki siker Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Február 16-án Újszentesen a római katolikus plébánia imatermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A helybeli papok – Heinrich József római katolikus plébános és Szűcs András Ottó református tiszteletes – idén is bemutatták a farsang farkára időzített kabaréjukat. Ferenczy Annamária színművésznő is vendégszerepelt. /(Sipos): Még papok is mókáznak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Február 23-án határozzák meg a Kárpát-medencei magyarságnak szánt idei magyar költségvetési támogatás elsőbbséget élvező céljait a miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetőinek találkozóján – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. A Szülőföld Alap az idén több mint kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a külhoni magyarságnak. Gémesi elmondta, hogy az érintett magyar közösségeket képviselő szervezetek vezetőivel már konzultáltak a prioritási listáról. Az oktatást, az anyanyelvű kultúra támogatását mindenütt a legfontosabb célok közé sorolták, de voltak jelentős eltérések is: így például Kárpátalján az egyházak szociális és oktatási tevékenységéhez lenne szükség jelentősebb támogatásra, az erdélyi magyarság képviselői pedig az internetes tartalomszolgáltatást szeretnék a kiemelt célok között látni. /Kétmilliárd forint a határon túlra. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

A bukaresti fellebbviteli bíróság felmentette az 1946-ban halálra ítélt és kivégzett nácibarát Ion Antonescu tábornokot „a béke elleni bűncselekmények” vádja alól, amelyet annak idején a Szovjetunió ellen 1941-ben indított háború miatt emeltek ellene – közölték február 19-én bírósági források. A tavaly decemberben meghozott ítélet nem menti fel a tábornokot a háborús és az emberiesség elleni bűnök vádja alól. „A Románia által a Szovjetunió ellen indított háború legitim volt, és a román határokat fenyegető szovjet katonai fenyegetés elhárítására irányult” – húzta alá a bíró. /Antonescu tábornok: felmentve. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

„Biztosítani szeretnénk Elnök Urat, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége nem fog beleszólni a márciusban esedékes RMDSZ-tisztújításba, de amennyiben Elnök Úr következetes maradna előző kijelentéseihez, és nemcsak az EU-parlamenti választások esetében, de az RMDSZ csúcsvezetésének megválasztásában is a fiatalítást és az erkölcsi megtisztulást szorgalmazná, azzal messzemenően egyetértenénk” – olvasható az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének legújabb nyílt levelében. A Pap Géza püspök és Tonk István egyházkerületi főgondnok által aláírt, Markó Béla RMDSZ-elnököz intézett levélben az egyházvezetők a szövetségi elnök hétvégi SZKT-n tett kijelentéseire reagáltak. Leszögezték, hogy az SZKT-hoz intézett felhívásukban közölt álláspontjuk nem mond ellent az Igazgatótanács idézett 2003/7-es határozatának, és azt kérték, Markó „tájékozódjon pontosabban egyházkerületünk határozatairól, és politikai érdekből ne tévessze meg kiragadott idézetekkel az egyházkerületünkhöz tartozó választópolgárokat”. A levél aláírói szerint az egyházkerület minden nagykorú tagja szavazattal bír az EU-parlamenti választásokon. /Nyílt levél Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Úgy tűnik, amennyiben az RMDSZ listája ellenében Tőkés László református püspök független jelöltként indul, az erdélyi magyar választópolgár európai képviselet nélkül marad. „Úgy tűnik, ez az ár sem kevés személyes ambíciói kielégítéséhez a nagyváradi főpapnak, aki az önjelöltségét elutasító testülettel szemben zsarolással felérő állásponttal válaszol. Egyenesen felháborító az a demagógia, ahogy Tőkés püspök és hívei a magyarság érdekeinek képviseletét egyedül önmaguknak vindikálnák, miközben feláldozzák azt a személyes ambícióik oltárán. ” – írta Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa. Az újságíró nem hisz a szemének, amikor azt olvassa, hogy az RMDSZ felelős a kialakult helyzetért, és blődségnek tartja, hogy az RMDSZ a baloldali ideológia mellett tette le a garast. A naiv és befolyásolható embereket, akik eltávolodnak a szövetségtől, újra meg kell nyerni. /Bálint Zsombor: Ki fog minket képviselni Európában? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

„Tőkés László a múltat képviseli”, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Nem világos, hogy miért lenne gond, hogy valaki a múltat képviseli. A múlthoz tartozik a magyar állami egység, a közös haza emléke, a múltban Kossuthok és Széchenyik vitáztak egymással. Kevés dolog annyira világos az elmúlt közel két évtizedre visszatekintve, mint az, hogy mit is képvisel Tőkés László. Markó Béla kemény autonomista beszédet tartott 1994-ben az Interconfessio Társaság által a Kolozsvári Nyilatkozat második évfordulóján rendezett konferencián, majd cserbenhagyva politikai szövetségeseit, a Neptun lobbi élére állt. Markó Béla vezényelte le a szervezet domesztikálását, a román nemzetstratégia céljainak megfelelő átfazonírozását, melynek eredményeképpen az RMDSZ magyar nemzeti önkormányzatból könnyen kifizethető román zsákmánypárt lett, írta Borbély Zsolt Attila. Tőkés László ezzel szemben mindig az autonómia, a nemzeti önrendelkezés eszméjét képviselte. Ezt tette 1992-ben a Kolozsvári Nyilatkozat vitáján, az 1993-as brassói RMDSZ-kongresszuson, a kolozsvári 1995-ös kongresszuson, az ominózus bukaresti SZKT-n 1996-ban (ahol pontos igénylistát mutatott be, amelyet az RMDSZ kormányba lépésének feltételrendszerül szánt), 1998-ban és 1999-ben a Fórum-mozgalom idején, az 1999-es kongresszuson, 1993 és 2003 között az SZKT-kon, majd miután az RMDSZ teljes mértékben elfordult az autonómiától, a belső választástól, az 1993-ban elhatározott menetrendtől, az autonómiagondolat életben tartása és képviselete érdekében hívta életre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. Markó igazat mondott: az autonómiagondolat az RMDSZ történetében kétségkívül már a múlt, ilyen értelemben pedig Tőkés László valóban a múltat képviseli. /Borbély Zsolt Attila: Mit képvisel Tőkés László? – avagy múlt és jövő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Az európai parlamenti választásokon való minél nagyobb arányú részvételre biztatta a romániai lakosokat Becsey Zsolt néppárti (fideszes) EP-képviselő Temesváron, a magyar ajkú szavazókat meg külön arra kérte, hogy a minél erősebb magyar képviseletre adják a voksukat május 13-án. A szegedi politikus Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő meghívására látogatott Temesvárra, a Bánság fővárosába, ahol Constantin Ostaficiuc Temes megyei tanácselnökkel és Marossy Zoltán alprefektussal tárgyalt a régió fejlesztési terveiről, a szomszédos magyarországi és vajdasági térségekkel folytatott közös programokról, az eurorégió brüsszeli képviseletének létrehozásáról. Becsey Zsolt elmondta, hogy jelenleg az európai néppárti frakciónak 13 magyarországi, két felvidéki és három romániai magyar képviselője van, és reméli, hogy ez a szám meg is marad a választások után. Kifejtette: fontos a brüsszeli képviselet, és ezért bátorítani fogja a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió kezdeményezését a brüsszeli “nagykövetség” megnyitására, sőt reméli, hogy a vajdasági, a dél-alföldi és a bánsági régió is rendelkezik majd önálló kirendeltséggel. /Pataky Lehel Zsolt: Bátorítás a Bánság brüsszeli képviseletére. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

Tőkés László református püspök a vele készült beszélgetésben leszögezte, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és ő is hosszú hónapok óta mindent megtett azért, hogy összefogással alakuljon ki az európai parlamenti választásokra történő jelölések közös listája. Az RMDSZ azonban egyoldalúan döntött, semmibe véve minden politikai, társadalmi, egyházi és civil szervezetet. Ezáltal megosztotta a magyarságot. Az Európai Néppárt tagszervezete, a Fidesz mindvégig amellett volt, hogy sikerre jusson a Markó Bélával folytatott párbeszéd, a magyar összefogás. Csalódással vették tudomásul, hogy ez zátonyra futott. Sólyom László nagy szolgálatot tett romániai kijelentései, megnyilatkozásai által. /Makkay József: Összefogás az erdélyi magyar érdekért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Merre ment volna az RMDSZ, ha nem ténykedik benne Verestóy Attila? Az ilyen kérdésre nincs felelet. Csak arról lehet beszélni, hogy mit cselekedett a politikai színtéren Udvarhely szenátora 1989 óta. Az erdélyi magyar társadalom demokratizálásáért nem sok jót. Sokáig Bukarestben élve, tökéletesen beilleszkedett a balkáni létbe, kapcsolat-kialakításba. Az egyik román újságíró mondotta: Verestóy a legbalkánibb magyar. Azonnal megtalálta a szót mind a szocdemek valahai szürke eminenciásával, Viorel Hrebenciuc-kal, mind pedig a liberálisok pénzelőjével, Dinu Patriciuval, de nincs olyan kétes hírű román politikus, akivel Verestóy ne tudott volna egyeztetni. Előbb Domokos Géza, majd Markó Béla háta mögött fontos emberré, olyan mindent elintéző bennfentessé lett. Évről évre növelte vagyonát. Annak, hogy az RMDSZ-ből eltávolították a belső ellenzék jelentős hányadát, nem kis mértékben neki köszönhető. A szocdemek országlása idején jutott Verestóy a csúcsra. Továbbra is Markó főtanácsadója. Most pedig kijelentette: csírájában kell elfojtani Tőkés püspök próbálkozását, hogy összegyűjtse az európai választáson való induláshoz szükséges százezer aláírást. A listák nagyítóval való átvizsgálása nem fog elmaradni. /Román Győző: A legbalkánibb magyar. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Egy magyar nemzet él a Kárpát-medencében, az anyaországon kívül élő magyarok pedig nem „kisebbségek”, hanem az egységes magyar nemzet Erdélyben vagy Délvidéken élő részei, jelentette ki kolozsvári látogatásán Sólyom László köztársasági elnök, hozzátéve: folyamatosan ezt hangoztatta körútja során, hogy megértsék a magyarok, de a románok is. Ez az állásfoglalás hosszú évtizedek óta először villantja fel a tényleges nemzetegyesítés lehetőségét, hiszen míg a „kisebbségeknek” legjobb esetben csak többletjogok jár(ná)nak, addig népek gyakorolhatják az önrendelkezést. Sólyom László erdélyi ‘56-osokkal találkozott, és kitüntetéseket adott át nekik. A román államfővel megpróbálta megértetni az önálló állami magyar egyetem és a BBTE-n létrehozandó magyar karok szükségességét, a két óhajtott autonómiaforma mellett viszont még a magyarországi diplomácia jellegzetes szemérmetességével állt ki: azt mondta, az EU-ban a kulturális autonómia szükséges, a területi pedig lehetséges, ha az állam alkotmányával is összhangban áll. Sólyom László Marosvásárhelyen, a Sapientia Egyetemen tartott előadásában leszögezte: a romániai magyarságnak joga van a teljes körű, önálló anyanyelvi képzésre. A kulturális autonómia Európában magától értetődő jognak számít, de ha egy közösség akarja, a területi önrendelkezés is megvalósítható, fejtette ki. Sólyom László az általa Erdély fővárosának nevezett Kolozsváron szóvá tette a magyar feliratok hiányát, a magyar egyetem ügye elleni fellépéseket, a két magyar oktató elbocsátását és a kisebbségi törvény megfeneklését. A köztársasági elnök Hantz Péter BKB-alelnök ajándékát, a kitenni nem engedett Magyar Irodalomtudományi Tanszék feliratú táblát magasba tartva vállalt közösséget a BKB-val és a magyar felsőoktatásért harcolókkal. /Bagoly Zsolt: Új korszakot nyithat az államfő kijelentése. Sólyom László: Nem kisebbségek, nemzetrészek! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Kényelmes többséggel hagyta jóvá február 19-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) legfőbb döntéshozó testülete, a szenátus Magyari Tivadar és Nagy László rektor-helyettesek kinevezését. A két oktatót a BBTE magyar tagozata jelölte korábban. Magyari Tivadar hangsúlyozta: a megbízást azért vállalta el, hogy a BBTE magyar tagozatának kiépítése érdekében a tizenhét évvel ezelőtt elkezdett munka ne maradjon abba. Emlékeztetett: most történik a két éves magiszteri képzésre való átállás, a magyar tagozatnak pedig az az érdeke, hogy a változtatáskor meghozott fontos döntésekből ne maradjon ki. Véglegesítették a magyar tagozatra vonatkozó, annak nagyobb fokú önállóságát lehetővé tevő működési szabályzatot. Ezt már eljuttatták a BBTE rektorához, és várják, hogy az egyetem szenátusa napirendre tűzze. Az egyetemről hiányzó többnyelvű feliratokat illetően hangsúlyozta: mindent megtesznek, hogy ezt a kérdést is napirenden tartsák, de elsősorban arra kaptak megbízást a magyar tagozat vezető testületétől, hogy a magyar nyelvű oktatás fejlesztésén és minőségének javításán dolgozzanak. Magyari szerint ezen a téren előrelépést leghamarabb abban lehet elérni, hogy az egyetem múltjáról tájékoztató kiadványokban és rendezvényeken az intézmény magyar múltja, annak kiemelkedő személyiségei is kellő hangsúllyal megjelennek. A két rektor-helyettesi tisztség tavaly november végén üresedett meg azt követően, hogy Salat Levente és a most ismét megválasztott Nagy László lemondtak posztjukról. Ők azután döntöttek így, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok menesztése után jelentősen elmérgesedett az egyetem román és magyar vezetősége közötti, hónapok óta feszültségektől terhelt viszony. Magyari jelöltetése már hosszabb ideje ismert volt, a második rektor-helyettesi tisztségre több oktatót is felkértek, de nem vállalták a megbízatást. A magyar oktatók közgyűlése végül a lemondott Nagy Lászlót kérte fel, aki elfogadta az újabb mandátumot. /B. T. : Kinevezték a két magyar rektor-helyettest. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Kinevezték a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar rektor-helyetteseit. Magyari Tivadart a magyar tagozat vezetése mellett az oktatási kérdések, a felvételi vizsgák és a kreditrendszer koordinálásával bízták meg, Nagy László pedig rektor-helyettesként a minőségi problémákért, az egyetem informatikai fejlesztéseiért és a laboratóriumok felszereléséért felelős. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) közleményben emlékeztetett arra, hogy semmi nem valósult meg a magyar tagozat követeléseiből. „Erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy Nagy László úgy tölt be ismét rektor-helyettesi tisztséget, hogy nem követelt bocsánatkérést. A történtek azt mutatják, hogy a magyar oktatókat a végtelenségig meg lehet alázni, mindenféle következmény nélkül” – áll a közleményben. Bodó Barna BKB-elnök elismerte, hogy a betöltetlen tisztségek zavarokat okoztak az oktatásban, megítélése szerint azonban a koordinációt ideiglenes ügyvivői szinten kellett volna megoldani mindaddig, amíg az elvi kérdésekben nem születik pozitív fejlemény. /Gazda Árpád: Megalázó visszatérés? = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

A Mátyás-napokon számos rendezvénnyel emlékeznek a város neves szülöttére Kolozsváron. A Mátyás lesz a király című előadás nyitotta meg február 18-án, vasárnap Torockón az idei, tizenötödik alkalommal megrendezett Mátyás-napokat. Az előadást a kolozsvári Pimpimpáré csoport mutatta be a Kis Szent Teréz árvaház lakóinak. Az egyhetes rendezvénysorozat további része Kolozsváron zajlik. László Bakk Anikó, a rendezvény főszervezője mutatja be a Mathias Rex – emlékhely a szülőházban című projektet. In memoriam Brassai Sámuel címmel előadást és hangversenyt tartanak február 22-én a Dávid Ferenc imateremben, ezt követően Molnár B. Lehel ismerteti a Brassai csellója elnevezésű projektet. Másnap a Mátyás-szülőház ad otthont az eseménysorozatnak: kisdiákok Mátyás király életéről szóló jeleneteket és reneszánsz táncokat mutatnak be. A kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Maskara nevű színjátszó csoportja bemutatja Tamási Áron Búbos vitéz című színjátékát, majd fellép a Báthory István Gimnázium ifjúsági tánccsoportja. Képzőművészeti kiállítás nyílik Amici Amarylli 2007 – Reneszánsz hangulatok címmel. A Mátyás-napok szervezését az Amaryllis Társaság kezdeményezte 1993 februárjában. Korábban két hétig is tartottak az ez alkalomból szervezett programok, a szervezők azonban tavaly úgy döntöttek: ezután egyhetes lesz az ünnepség. /Márton Éva: Mátyás-napok tánccal, maskarával. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Február 17-én, szombaton ünnepelte négy éves születésnapját az Agnus Rádió Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. Adorjáni László, a rádió igazgatója köszöntötte a jelenlevőket. Jenei Tamás református lelkész elmondta, hogy a rádió kis csapatának egyedül, segítség nélkül kellett átverekednie magát a nehéz, kezdeti időszakon. /D. I. : Négyéves az Agnus rádió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Február 16–24-e között zajlanak a Bocskai Napok Nyárádszeredában, a 450 éve született Bocskai István fejedelem emlékére. Történelmi vetélkedővel kezdődött a rendezvénysorozat, melyre hat csapat diákjai neveztek be. A versenyben a szovátai Medvék csapata lett az első. Február 17-én hivatalosan megnyitották a nyárádszeredai idősek otthonát. Dászkel László helyi polgármester elmondta, nem egészen két hónapja megkezdte tevékenységét az otthon. Ebben jelentős szerep jutott dr. Benedek István professzornak is, aki a Rhemedium Alapítvány elnökeként szakmai támogatást nyújtott. Megnyitották a marosvásárhelyi Molnár Dénes grafikus, festő Nyárádmenti templomok című kiállítását, ifj. Molnár Dénes, az elhunyt művész fia beszélt édesapja munkásságáról, fametszeteinek, festményeinek üzenetéről. A jótékonysági kosaras bál bevételét a Bocskai Dalkar javára ajánlották fel. /Berekméri Ildikó: Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

A kortárs magyar grafika nagymesterének, Gyulai Líviusznak kiállítását nyitották meg múlt héten Székelyudvarhelyen. A Magyarországon élő grafikusművész Baróton született 1937-ben, majd a családjával Erdővidékről Sopronba települtek 1946-ban. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. /bágyi: A grafika nagymesterének tárlata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./