Regionális Háló-találkozó volt február 18-20. közt Debrecenben. A Kárpát-medence Magyarország e részéhez közel eső régióiban működő katolikus közösségeinek képviselői a Felvidékről, Kárpátaljáról, a szatmári, nagyváradi, hajdúdorogi, egri és a debrecen-nyíregyházi egyházmegye területéről érkeztek. A találkozó témája A keresztény ember kettős állampolgársága: Isten országa és a földi haza volt. /Regionális Háló-találkozó Debrecenben. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 27./ febr. 28.

Egy koalíciós kormány nehezebben hoz meg bizonyos döntéseket, az államtitkárok kinevezéséhez aránylag hosszú idő kellett, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, kormányfő-helyette a vele készült interjú interjúban. Hangsúlyozta, hogy mindannyian magyarként vannak jelen ebben a kormányban. Jelenleg a magyar érdek szerencsésen egybeesik az egész országéval, főleg a jelentős kérdésekben, mint az integráció, az igazságügy, vagy más területek reformja. Sok tekintetben érdekazonosságról van szó, viszont tetten érhető különbségről is. Markó Béla az oktatás és a kultúra mellett, az integrációért felel. /Gyarmath János: Magyarokként vagyunk jelen a román kormányban. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel, kormányfő-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Február 26-án tartott Agrofórumot a romániai magyar gazdatársadalom szervezete, az RMGE. Az ernyő szerepet vállaló RMDSZ, illetve az RMGE-hez csatlakozni igyekvő állattenyésztői egyesületek között ellentétek vannak. A Mit vár az erdélyi gazda a kormánytól és az RMDSZ-től, mint a román kormány tagjától? címmel tartott fórumon egyöntetű volt a vélemény, hogy összefogásra és kiútkeresésre van szükség, ha az erdélyi magyar gazdatársadalom nem akar az ország EU-csatlakozásának legnagyobb vesztese lenni. Az RMDSZ irányában kemény hangú záródokumentumot fogadtak el a jelenlevők, abban az RMGE és az RMDSZ szervezeti viszonyának sürgős rendezésére szólítottak fel. Az RMDSZ csúcsvezetésének a kormányalakítás, a vezető tisztségek elosztása során tanúsított magatartását kifogásolta a dokumentum. Az RMDSZ kérésére az RMGE vezetése szakemberek listáját juttatta el Bukarestbe, az azon szereplő 14 személy közül senki sem kapott tisztséget. Felrótta az RMGE azt is, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében nincs mezőgazdasági és vidékfejlesztési főosztály, továbbá hogy az RMDSZ 2003. évi programjának mezőgazdasági fejezetéből szinte semmi sem valósult meg. /Ferencz L. Imre: Szakítópróba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Tizenkét erdélyi megye magyar gazdálkodói találkoztak az agrárgazdasági és agrárpolitikai konferencián. A megjelentek felhívták a figyelmet az elöregedett falusi munkaerő kérdésére és a fiatalok alulképzettségére, a birtokviszonyok tisztázatlanságára, a településjegyzékben átminősített, hátrányos megkülönböztetést okozó hibás besorolásokra. A konferencián záródokumentumot fogadtak el, amellyel az RMGE–RMDSZ társult szervezeti viszonyát kívánják rendezni. A zárónyilatkozatban rögzítették az EU-s csatlakozással kapcsolatos sérelmeiket is, az iratot a kormányhoz, a parlamenthez, a szakminisztériumhoz és a koalíciós pártokhoz juttatják el. /Bakó Zoltán: Gazdasérelmek és elvárások. Az erdélyi mezőgazdászok elégedetlenek az RMDSZ agrárpolitikájával. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Február 28-án első ízben lépték át hivatalosan a Sapientia EMTE új marosvásárhelyi székházának a küszöbét az egyetemi hallgatók. Az épület környéke merő sártenger, egyelőre nem iható a csapvíz, még büfé sincs az új épületben. Az előző napon még javában dolgoztak a munkások, hogy némileg rendbe tett épületben kezdődhessen el az oktatás. Hivatalos megnyitót azért nem tartottak, mert még sok a tennivaló. Az épület átadása nem történt meg, viszont a tanítást el kellett kezdeni. Egyelőre a közszállítás sincs megoldva. Hollanda Dénes dékán elmondta, még 138 millió forint hiányzik az építkezésre szánt összegből. Ha azt megkapják, elkészül a tereprendezés, eltűnik a sár, leaszfaltozzák a bekötő utat. A kuratórium márciusi értekezletén bizonyára jóváhagyják ezt az összeget. A laboratóriumi felszerelést a korábbi székházból, a Deus Providebit Tanulmányi Központból és a Szakszervezetek Házából átszállították. A Deus Providebit Ház egy részét továbbra is bérelik, ott maradt a humán tanszék központja. Az egyetemnek még nagyon sok taneszközre, felszerelésre lenne szüksége, de egyelőre arra nincs pénze. Körülbelül 3 millió euróra lenne szükségük ahhoz, hogy a gépészeti, villamosmérnöki, kertészeti laboratóriumok világszínvonalon legyenek. Dávid László prorektor, az automatizálás és számítástechnika tanszék vezetője elmondta: körülbelül 130 számítógéppel rendelkeznek, amiből negyven olyan masina, amit mások már nem használtak, azokat ők javították fel. Nekik 200-250 gépre lenne szükségük. Ígéretük van további hatvan gépre. Egyelőre a Deus Providebit Házban marad a körülbelül 13-14 ezer kötetes könyvtár. Ez majd az új épület torony részébe költözik át, amely május 31-re készül el. A campusnak nem lenne bútorzata, ha nem kaptak volna segítséget egy holland egyetemtől, mely műszerekkel is segítette a Sapientia Egyetemet. A Sapientia Egyetem nyolcszáz diákjából hatszáz az új helyszínen kezdte el a második félévet. A Sapientia EMTE magánegyetem, ezért a hallgatókat nem illeti meg az ötven százalékos utazási támogatás, a vasúti kedvezményt sem vehetik igénybe. A Sapientia EMTE kettős (magyar-román) állami finanszírozásával kapcsolatban Hollanda elmondta: „A román tanügyminiszter közleménybe foglalta azt a véleményét, miszerint mivel nem vagyunk akkreditált egyetem, nem jár nekünk román állami támogatás.” /(Máthé Éva): Első oktatási nap a Sapientia-campusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Február 26-án tartotta a Temes megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlését. Halász Ferenc történelemtanárt, a tavaly lemondott elnököt választották újra a szervezet élére. A tavalyi helyhatósági választások kudarca – a temesvári és a megyei tanácsból való kiesés – után az elnökség lemondott, majd a választmány kérésére ügyvezető testületként tevékenykedett a parlamenti választásokig. Ősztől Toró T. Tibor parlamenti képviselő látta el ideiglenesen az elnöki funkciót. Halász Ferenc kifejtette, a romániai magyarságnak ne legyenek illúziói az új kormánnyal kapcsolatban, mert egyáltalán nem biztos, hogy “jobban szívén viseli sorsunkat, mint a szocdemek”. Kitért arra, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon 28 Temes megyei településen állítottak RMDSZ-es listát, tavaly viszont már 39 helységben. Vannak azonban községek, ahol magyarok román pártok színeiben lettek tanácsosok. /Pataky Lehel Zsolt: Tisztújítás a Temes megyei RMDSZ-ben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

Kuszálik Péter ismét a Székely Nemzeti Tanácsról és Szász Jenőről írt ironikusan, idézgetett, például: „Szász Jenő úgy vélte, az RMDSZ tizenöt év alatt nem tett annyit a magyarság érdekében, mint Koltay egyetlen este.” (Krónika, febr. 11.) /Kuszálik Péter: Morfondír. Múlt idők köde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Február 25-27-e között szervezet meg Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az unitárius és más felekezetű szabadelvű vallásos fiatalok szervezete a vers- és népdalvetélkedőt Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. 2004-ben az ODFIE-nek közel 50 egyházközségi egyletben 1400-nál több tagja volt. A versmondó és népdaléneklő verseny az egyik legjelentősebb megnyilvánulásuk. Fellépett műsorával a nyolc éves múltra visszatekintő Aranyosszék népi táncegyüttes és a Peregrinus zenekar, amelynek tagjai saját megzenésített költeményeiket adták elő. /Bakó Botond: Vers- és népdalvetélkedő a Bethlen-kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Konferenciaközpontban vette át az oklevelet a posztgraduális mentálhigiénés képzés első évfolyamának 35 végzőse. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia kara által 2002-ben, első ízben Illyefalván indított képzésen lelkészek, tanárok, orvosok és pszichológusok vettek részt, akik szakmájukban próbálják alkalmazni a tanultakat. Kató Béla református püspök-helyettes, a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány (KIDA) elnöke elmondta, a tanfolyam megszervezése a svájci református egyház segélyszervezete és az Apáczai Közalapítvány támogatásával valósult meg. /Bíró Blanka: Sepsiillyefalván. Mentálhigiénés szakembereket képeztek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

A Romániai Magyar Cserkészszövetség megszervezi a VI. Országos Rovásírásversenyt. A verseny rendezője: 51 sz. Czetz János cserkészcsapat. A verseny helyszíne és kezdési időpontja: Szamosújvár – 2 sz. Ált. Iskola, 2005 ápr. 2. Résztvevők lehetnek az RMCSSZ cserkészcsapatai, valamint általános- és középiskolák, továbbá delegáló iskolák híján, a korcsoportba tartozó egyéni jelentkezők. /Felhívás a VI. Országos Rovásírásversenyre. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Február 27-én Temesváron, a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében kettős eseményre került sor: Anavi Ádám költő 96. születésnapjára gyűltek össze a barátok, ismerősök, egyúttal hivatalosan is megnyitották az Irodalmi Jelen Klubot, ahová ezentúl rendszeresen meghívnak írókat, költőket, politikusokat. A kitűnő szellemi és fizikai állapotban lévő Anavi Ádám tréfás beszólásokkal vidította a közönséget. A szerkesztőség részéről Pongrácz P. Mária és Pataky Lehel Zsolt mondott köszöntőt. Graur János, a Heti Új Szó főszerkesztője elárulta: hetente egy órát beszélget a gondolkodásban frissebb Anavival. Bodó Barna szerint Anavira még sokáig szükségünk van. /(nagyálmos): Anavi Ádám 96 éves. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

Az Arad Megyei Múzeum raktára valóságos kincsesbánya. Itt őrzik Feszty Árpád Krisztus temetése, más források szerint Krisztus levétele a keresztről című hármasképét. A tizenhárom méter hosszú és négy méter széles triptichon eredetileg a budapesti Nemzeti Múzeum tulajdona volt, onnan került át a Szépművészetibe, majd 1913-ban amikor Aradon felépült a kultúrpalota, benne a képtár, akkor került Aradra. Hosszú ideig a múzeum büszkesége volt Barabás, Lotz és Munkácsy képei mellett. A cikkíró is sokszor megcsodálhatta. A helyi pártvezetés által diktált átszervezés áldozata lett az aradi múzeumi 1848-as ereklyegyűjtemény, majd a Feszty-körkép. Először csak zsákvászonnal letakarták, később már spanyolfalat kellett felállítaniuk. Azután egy Ceausescu-látogatás után jött az utasítás, el kell távolítani a Feszty- triptichont. Bukarestből jött egy restaurátor, aki felcsavarta a festményt. Ugyanígy kellett felcsavarni Liezen-Mayer Sándor Mátyás hazahozatala Prágából című nagy méretű festményt. A múzeum új vezetője, dr. Peter Hügel igazgató nem zárkózik el a festmény restaurálásától, az aradi történelmi egyházakkal tárgyalna, hátha sikerülne megfelelő kiállítási helyet találni a festmény számára. /Puskel Péter: Feszty Árpád hármasképének kálváriája. Feltámadásra várva. = Irodalmi Jelen (Temesvár), febr./

A Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ a legrövidebb időn belül át kell adnia Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak /CNSAS/ a múlt rendszerben a lakosokról készült jelentéseket tartalmazó iratok kétharmadát – döntötte el február 28-án a Legfelsőbb Védelmi Tanács. A Traian Basescu elnök által először vezetett testület döntése megkönnyítheti az irattár felügyelésével foglalkozó bizottság munkáját. A testület tagjai évek óta arra panaszkodnak, hogy nem tudnak alapos munkát végezni, mert nem férhetnek hozzá a dokumentumokhoz. Basescu a védelmi tanács ülése után közölte, a hírszerző szolgálat és a felügyelő bizottság közösen áttanulmányozza a harmadik harmadhoz tartozó iratcsomókat és csak azután döntik el, hogy mi lesz azok sorsa. A védelmi tanács tagjai a Dan Voiculescu humanista pártvezért gyanúba keverő ICE Dunarea archívum titkosításának megszűnéséről is döntöttek. Ennek következtében a következő egy hónapban a hírszerző szolgálat illetékesei megvizsgálják az archívum mely része hozható nyilvánosságra. Mint ismeretes egyes román lapok azzal vádolták meg Voiculescut, hogy az egykori Szekuritaté pénzét forgató ICE Dunarea pénzéből gazdagodott volna meg. /Nyilvánosságra került múlt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Traian Basescu államfő részletezte, a határozat nyomán a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mintegy „12 kilométernyi iratot” ad át a CNSAS-nak „a legrövidebb időn belül”. Ezek egy része a bukaresti, más része a vidéki archívumokból kerül át az archívumba, amelyet immár a CNSAS felügyel. Az államfő elmondta, a titkosszolgálatok és az átvilágítók folytatják a Szekuritáté-archívum fennmaradó egyharmadának a vizsgálatát, és ennek sorsáról később döntenek. Csendes László, az átvilágító bizottság magyar tagja elmondta, hogy régóta vártak erre a határozatra. Amíg ugyanis az adatokat a titkosszolgálatoktól kellett kérniük, ki voltak szolgáltatva ezeknek. Csendes sokallotta, hogy a dossziék egyharmadánál merül fel a titkosság esetleges fenntartásának a kérdése. 2000-ben a CNSAS illetékese elmondta, az RMDSZ képviselő és szenátorjelöltjei között egy olyan személy is van, aki együttműködött a Szekuritátéval, de a neve nemzetbiztonsági okokból nem hozható nyilvánosságra. /Gazda Árpád: Tizenkét kilométernyi szekuritátés dosszié. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

Magyarország és Románia közötti kereskedelmi forgalom – 1992 óta folyamatos bővüléssel – a múlt év január-novemberi 11 havi adatai szerint újabb rekordszintet ért el, már átlépte a 2 milliárd USD-s határt. 2004. december 31-ig 5010 magyar tőkeérdekeltségű cég volt bejegyezve Romániában, ezzel Magyarország a 7. legnagyobb befektető Romániában. A bejegyzett cégek törzstőkéje 347,07 MUSD, ez a 12. helyet jelenti a romániai külföldi befektetők rangsorában, de valójában mintegy 720-740 MUSD-re becsülhető a ténylegesen befektetett össztőke értéke. A román származású tőke magyarországi jelenléte 6010 bejegyzett vállalkozásban 50-55 MUSD jegyzett tőkét képviselt. Magyarország EU-csatlakozása negatívan hatott az agrártermékek romániai exportjára – a gabonafélék exportja például 62,53%-kal csökkent – az elmúlt napok strasbourgi fejleményei az agrárkereskedelem javulását is lehetővé teszik idén. Az Európai Parlament február 22-i plenáris ülésén Strasbourgban megadta hozzájárulását az EK-Románia Társulási Megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének aláírásához. Magyarország és Románia 2004. május 1. előtt ugyanis a CEFTA keretében kedvezményes feltételekkel bonyolíthatta egymás közötti áruforgalmát. Magyarország EU-tagsága azonban az egyezmény felmondását tette szükségessé, mivel az EU tagállamainak harmadik országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatait a közös kereskedelempolitika szabályozza. /Magyar-román gazdasági kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Gál Kinga sajtóközleményt adott ki az Európai Parlamentben a szólásszabadság helyzetéről Romániában: „Sajnálattal nyugtáztam a román hatóságoknak a 89 előtti időszakot idéző eljárását egy magyar történelmi dokumentumfilm vetítése körül, néhány héttel az európai csatlakozási tárgyalások lezárása után és röviddel a csatlakozási szerződés aláírása előtt. Az intézkedések a legalapvetőbb egyéni jogokat, a kultúra és a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák, ezért európai parlamenti képviselőként fontosnak tartom felhívni mind az Európai Parlament, mind a Bizottság figyelmét az eseményekre. Elfogadhatatlan az eljárássorozat, amelynek a civil szervezetek, a protestáns egyházi intézmények tagjait és vezetőit vetették alá Erdély nagyobb városaiban (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely) 2005. január 7-e és 14-e között. Rendőrségi eszközökkel megfélemlítették, kihallgatták és aránytalanul magas pénzbüntetéssel sújtották őket, csupán azért, mert részt vettek és/vagy helyet adtak a már Magyarországon filmszínházakban, magyar köztelevízióban sugárzott történelmi dokumentumfilm levetítésének azokban a városokban, ahol nagyobb helyi magyar közösség érdeklődésére számíthattak. Az erdélyi fiatalok civil kezdeményezését nagy érdeklődés övezte – így még felfoghatatlanabb, hogy 89 előtti diktatórikus módszerek alkalmazásával (áramszünet, rendőrségi megfélemlítés) igyekeztek meggátolni a filmvetítést, például Marosvásárhelyen. Ahol a filmet le tudták vetíteni, a román hatóságok még a vetítésnek helyszínt adó protestáns egyházat is zaklatták arra a törvényre hivatkozva, amely a hivatalos filmszínházakra érvényes. Mindez gyökeresen ellentétes az EU alapelveivel, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a közösség számára biztosított békés gyülekezési szabadságjog és az egyházak életének függetlensége. Az eset a lassan fejlődő romániai civil társadalom és civil kezdeményezések elleni indokolatlan fellépésnek minősíthető, ami legkevésbé fogadható el egy magát liberálisnak nevező kormánytól. A véleménynyilvánítás szabadsága az Európai Emberjogi Egyezmény 10. cikkelye szerint egyforma joga a többséghez és a kisebbséghez tartozó egyénnek. A kultúra szabad áramlása megillet mindenkit, a romániai magyar közösséget is, hiszen ez az egységes európai eszme lényege.” /Gál Kinga sajtóközleménye az Európai Parlamentben. A szólásszabadság helyzete Romániában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

Nagyváradot szokták a tolerancia városának nevezni. Manapság egyre inkább a gyávaság települése lesz, írta Csűry István. A város egyik 1693-ben épült római katolikus templomát 1786-ban a rutén ajkú görög katolikusoknak ajándékozták. Ezt a templomot az 1948-as államosítás alkalmával elkobozták az ortodox államegyház javára. Ez az áltulajdonos további területekre vetett szemet, mondván, annak idején ők veszítették el ezeket. Tisza Kálmán közelben állt bronzszobrát 1945-ben ledöntötték, talapzatán ma Barbu Stefanescu Delavreancea szobra áll 1970 óta. A református egyházkerületi székház az 1989 után erőszakosan térfoglaló állami egyetem tulajdonába került, ahogy sok történelmi épület lett csendőriskola stb. A Református Leánynevelő Intézetet még a közelmúltban is engedték átkeresztelni Andrei Saguna nevére a tanácsban levő magyarok, ahelyett hogy jogos tulajdonosának visszaszolgáltatták volna. Nem kellene elhallgatni, hogy a mai megyei rendőrség melletti Szemináriumi templom sem az ősi ortodox tulajdon, hanem a jezsuitáktól kapott görög katolikus örökség, amit az államosítás (1948) játszott a kezükre. A magyarok toleranciáját próbára teszik, például Ippen nemcsak azt írják ki a bejáratoknál, hogy mártír falu, hanem a magyarok állítólagos bűnét kőbe vésve megörökítik. Hadd szégyenkezzen minden utód. Cserében Gyantán elnézik, hogy a magyarok megemlékezzenek áldozatokról, de a hegyi gyilkos hordákról nem akarnak hallani, ott nem lehet felirat arról, hogy magyarokat öltek meg. „Nagyváradon már ástak el szobrot, már öntöttek be szobrot, már vettek el templomot, és bontottak el templomot, megalázták számtalanszor a magyart... és nemcsak Nagyváradon. Meddig tolerálhatjuk?” /Csűry István: Tolerancia többségi óhajra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

Február első hetében tartották Hargita megyében az első, illetve ötödik osztályba a beiratkozásokat. Magyar tannyelvű első osztályba 2941 gyermek iratkozott, ez 179 osztályt jelent. Tavaly 3375 gyermek iratkozott, az induló osztályok száma 189 volt. Román tagozatra idén 507 gyereket írtak be 33 osztályba, tavaly 602 gyerek volt, értük 37 osztály indult. Ötödik osztályban valamivel jobb a helyzet, idén 2955 gyermek számára 156 osztályt indítanak, román tagozaton pedig 569 gyermeknek 29 osztályt. Tavaly 2979 magyar gyermek tanult 157 osztályban, 641 román gyermek pedig 31 osztályban. /Takács Éva: Kevesebben iratkoztak első és ötödik osztályba. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

A romániai magyar média nem reagált arra, amikor a román ifjúsági válogatott edzője megtiltotta a többségében magyar nemzetiségű ifjúsági válogatott jégkorongozóknak, hogy egymás között magyarul beszéljenek. Még le is parasztozta a csíkszeredai fiúkat. Amikor a szülők, illetve a csíki csapat vezetői értesültek az esetről, azonnal buszt küldtek a 16 játékosért. Akkor a román hokiszövetség leváltotta az edzőt, s a következő mérkőzésen a csapat megnyerte a találkozót. Sokadszorra történik meg, hogy a Bukarestben vendégszereplő csíkszeredai jégkorongozók mérkőzésén magyarellenes jelszavakat skandál az egész lelátó: kifele a magyarokkal az országból. Tokay György még kisebbségi minisztersége idején, valamikor 1996-ban vagy 97-ben feljelentést tett a bukaresti nacionalista, idegengyűlölő megnyilvánulásokért ismeretlen tettesek ellen. Akkor is egy hasonló hokimérkőzésen hangzottak el magyarellenes, illetve egy Dinamo–Rapid futballmeccsen romaellenes jelszavak. A nyomozóhatóság mindmáig nem adott választ a miniszteri (!) feljelentésre. A szélsőnacionalista bukaresti közönség immár 7-8 éve büntetlenül folytatja a hazai magyarság sértegetését. Ujj János kíváncsi arra, hogy a magyar politikusok közül ki veszi a bátorságot, s tesz feljelentést a nyomozószerveknél, s ha kell, a nemzetközi bíróságokon is? /Ujj János: Meddig? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) képzőművészeti kara bekapcsolódna Nagyvárad kulturális életébe: kiállításaikkal, vetítéseikkel emelnék annak színvonalát – fejtette ki sajtótájékoztatóján Újvárossy László, a PKE képzőművészeti karának tanszékvezető-helyettese. Most elsősorban az intézmény székhelyén rendeznek kiállításokat, de az egyetem szeretné megnyitni a tíz éve bezárt városi galériát, és valószínű, hogy hamarosan a Kőrösvidéki Múzeummal is együttműködésre lépnek. Magyar nyelvű képzőművészeti egyetem három éve működik Nagyváradon: a 75 diák többek közt vizuális kommunikáció, animáció és videó szakon sajátíthatja el az alapokat. /B. L.: Nyitna a város felé a PKE képzőművészeti kara. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

Budapesti fideszes politikusok adományjátékokat adtak át a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjének, Böjte Csaba ferences atyának. Ez alkalomból beszámoltak a karácsony előtt indult és most befejeződött Összetartozunk képeslapküldő mozgalomról is. Sokakat elkeserített a kettős népszavazás eredménye. A civil polgári életből jött egy kezdeményezés: küldjenek egy lapot a határon túli magyarságnak – elevenítette fel Kupper András az Összetartozunk képeslapküldő mozgalom kezdetét. Vaszilov Eszter, a mozgalom kezdeményezője elmondta, noha a kezdeményezés nem kapott nagy nyilvánosságot, mégis több mint 3 ezer képeslap érkezett. Böjte atya azt mondta a gyerekeknek az árvaházban, hogy ők is szavazzanak. Úgy szavaztak, hogy minden gyerek hozott egy játékot. Több mint 700 játék gyűlt össze, és azokat elvitték a moldvai csángó magyar gyerekeknek. Böjte Csaba úgy érzi, szükség lenne egy ottani magyar iskolára, és ennek a támogatására biztat mindenkit. Ajándékok erdélyi gyermekeknek és felnőtteknek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

A Tövishát Kulturális Társaság tisztújító közgyűlését tartották meg február végén Zilahon. Közművelődési rendezvényeik közül kiemelkedik a Tövisháti Napok megszervezése, amelyeknek keretében tudományos előadásokra került sor. A Tövishát Kulturális Társaság újabb mandátummal ruházta fel a hét tagból álló kuratóriumot, amelynek elnöke Gyalay György /Szilágycseh/ lett, titkárává Vida Katalint újraválasztották. /Tövisháti tisztújítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

A Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltsége a Hargita Megyei Mozgássérült Szövetséggel együtt 1997-ben hozta létre azt a foglalkoztató műhelyt, amelyben mozgássérültek és értelmi fogyatékosok számára teremtenek munkalehetőséget. Időközben a varrodában dolgozó 26 személy munkaképessége nőtt, termékeiket értékesíteni tudják. Egy sikeres pályázat segítségével nemrég felújították és kibővítették a foglalkoztató műhelyt. Február 28-án bemutatták a Caritas, valamint a Hargita Megyei Mozgássérült Szövetség képviselői a felújított műhelyt. Fikó Csaba, a Handicap Kft. vezetője elmondta, hogy olyan személyeket foglalkoztatnak itt, akik máshol nem tudnának dolgozni. A törvénykezés nem teszi lehetővé, hogy munkakönyvvel alkalmazzák őket, akkor ugyanis elveszítenék az 1,4 millió lejes segélyüket. Ezért fizetést nem biztosíthatnak számukra, kereset helyett zsebpénzt tudnak nyújtani az itt dolgozóknak. A tervek között szerepel a csíkszeredaihoz hasonló foglalkoztató műhelyek létrehozása a megye többi városában is, hogy legalább körzetenként meg tudják oldani a fogyatékosok munkaterápiás foglalkoztatását. /Takács Éva: Nem kéregetnek. Dolgoznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

Február 26-án Hargitafürdőn járt Farkas Bertalan, az egyetlen magyar űrhajós, eleget téve a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) meghívásának. A találkozó megszervezésében a magyarországi Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége (HTBK-OSZ) segítette a CSTIT-t. A két szervezet között évekkel ezelőtt együttműködési megállapodás jött létre. Berencsi Attila, a HTBK-OSZ jelen lévő képviselője elmondta, hogy a napokban utaltak ki jelentősebb támogatást a csíkkozmási ifjúsági szervezet (KOMISZ) részére, tánccsoportjuk 2004-es fellépési költségeik részbeni fedezésére. Idén a magyarországi szervezet támogatja több csíki ifjúsági szervezet hagyományápoló kezdeményezését, illetve közösen szervezik meg júniusban Marosfőn a Kárpát-medencei középiskolás történelmi vetélkedő döntő szakaszát. A marosfői táborozást megelőzően felvidéki, kárpátaljai, Magyarországról Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, illetve Hargita és Kovászna megyei középiskolákat kérnek fel a vetélkedők helyi szintű megszervezésére. /Ifjúsági rendezvények Hargitafürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

A határon túli magyarok örömmel fogadták a kormány azon kezdeményezését, hogy felgyorsítsák a lassú és körülményes honosítási eljárást, mondta Avarkeszi Dezső letelepítési, bevándorlási és honosítási kormánybiztos március 1-jén Budapesten. Avarkeszi Dezső a Szülőföld Alapról, valamint a honosítással, idegenrendészettel kapcsolatos kérdésekről elmondta, hogy önálló képviselői indítványát a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítására március 1-jén átadta a határon túli magyar szervezetek képviselőinek, akik egyetértettek javaslataival. A jelenlegi szabályok szerint például az adhat be állampolgársági kérelmet, aki egy éve Magyarországon lakik, és ezt követően 21 hónap áll rendelkezésére a belügyminiszternek, hogy felterjessze a kérelmet a köztársasági elnöknek. A javasolt változás szerint a Magyarországon letelepedési engedélyt kapott kérelmező azonnal beadhatja a kérelmet, a belügyminiszter pedig hat hónap után, de 12 hónapon belül terjesztheti fel a köztársasági elnöknek. Avarkeszi Dezső emlékeztetett, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvényt február 14-én fogadta el a parlament, amire azért volt szükség, hogy a magyarországi adózók már az idén felajánlhassák adójuk egy százalékát a szülőföldön való megmaradást, boldogulást támogató alap javára. A módosítási javaslatok egyebek között azt célozzák, hogy a MÁÉRT tagszervezeteinek legyen nagyobb befolyásuk a Szülőföld Alapról rendelkező testületek összetételére, valamint hogy minden évben legalább egy milliárd forintot költségvetési forrásokból az alap céljaira fordítsanak. „A mostani egyeztetés immár a második a január 31-ikén és február 1-jén lezajlott találkozó után, és erre is a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) képviselettel rendelkező szervezetek kaptak meghívást” – mondta el Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár, aki március 1-jétől Boros Jenőt váltja ezen a poszton. /Gyorsabb honosítást céloz meg a nemzetpolitikai program. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

A romániai magyarság ellen elkövetett jogtalan intézkedések, mulasztások és törvények is helyet kaptak abban az emberi jogok helyzetéről készített országjelentésben, amelyet az amerikai Külügyminisztérium tett közzé Washingtonban. A dokumentum bírálja az ország jelenlegi vezetését: „Bár az alkotmány garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a gyakorlatban a bírák a politikai szféra állandó nyomásának vannak kitéve. „ A széles körű korrupció továbbra is probléma, annak ellenére, hogy az új kormány kezdetben – sajnos csak részleges – lépéseket tett ennek felszámolása érdekében” – áll a jelentésben. A román hatóságok rendkívül megnehezítik a kommunizmus évtizedei alatt elkobzott egyházi, közösségi és magánjavak visszaszolgáltatását. A romániai egyházak által visszaigényelt 7568 ingatlan közül a kormány által felállított restitúciós bizottság mindezidáig csak 574 esetben hozott pozitív döntést. A négy történelmi magyar egyháznak a kormányhatározatok által visszaszolgáltatott 33 épület közül csupán húszat vehettek birtokba. A bizottság újabb 340 épületet juttatott vissza papíron a magyar egyházaknak, de a restitúció nagyon kevés esetben történt meg. Románia megrovásban részesült diszkriminatív választási törvénye miatt is, amely megakadályozta számos nemzeti kisebbségi csoportosulás – többek között a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – indulását a tavaly nyári helyi választásokon. „Az MPSZ-nek 15 megyéből és Bukarestből összegyűjtött 25 ezres támogatói listát kellett leadni ahhoz, hogy jelöltjei indulhassanak a helyhatósági választásokon. Mindeközben a romániai magyarság másik képviseleti szervezete, az RMDSZ úgy indíthat jelölteket a helyhatósági és parlamenti választásokon, hogy nem kell tagjainak számát bizonyítania” – állapította meg az amerikai külügyi jelentés. A csángó gyerekek magyar nyelvű oktatása elé gördített akadályoknak is nagy teret biztosított a washingtoni jelentés. „Egyes – archaikus magyar nyelvet használó – moldvai római katolikus közösségek számára a hatóságok nem tették lehetővé, hogy az ide vonatkozó kormányhatározat értelmében kérésre magyarul tanulhassanak. E közösségek a 2002–2003-as tanévben létrehoztak két magyar tannyelvű iskolát előbb Pusztinán és Klézsén, majd ezt kiterjesztették kilenc településre, ahol összesen 450 gyermek tanulhat magyarul. Továbbá egyelőre nem tudták megoldani az anyanyelvű misézést a Iasi-i Római Katolikus Püspökség ellenkezése miatt” – áll az országjelentésben. /Elmarasztalja Romániát az amerikai országjelentés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Az eddigi hírekkel ellentétben idén mégsem szűnik meg a kötelező sorkatonai szolgálat. Ezt Teodor Atanasiu védelmi miniszter erősítette meg, kifejtve, a tengerészet és a légierő nem hív be több sorkatonát, a szárazföldi hadsereg esetében azonban 2007-ig rendszeresen lesz sorozás, mindössze annyi különbséggel, hogy kevesebb sorkötelest hívnak be. A miniszter bejelentette: információi szerint amerikai támaszpontok csak Dobrudzsában létesülnek. /L. L.: Csak 2007-ben szüntetik meg a sorkatonaságot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Kolozsváron továbbra is kapható az Obiectiv Legionar című, nyíltan antiszemita nézeteket tartalmazó vasgárdista lap. Frunda György szenátor, az emberjogi bizottság elnöke a szenátus ülésén felháborodását fejezte ki amiatt, hogy 2005-ben még megjelenhet egy ilyen lap. Frunda a szenátus előtt bemutatta a kiadvány decemberi és januári összevont számát, amely az amerikai náci-szimpatizáns szervezeteket ismerteti. A Serban Suru igazgató által vezetett kiadvány címlapján az amerikai zászlóra helyezett horogkereszt ékeskedik. A szerkesztők szándéka egyértelmű. A román lap szerkesztői azt fájlalták, hogy a tengeren túl meglehetősen szabadon lehet beszélni az antiszemitizmusról, míg ezt Romániában nem tehetik. Az igazgató vezércikkében kifejtette: „Abszurd módon feltételezzük, hogy valaki a következő hihetetlen megjegyzéseket tenné: véleményem szerint a törvényt módosítani kellene, hogy a cigányokat ivartalanítsák, a zsidókat koncentrációs- és munkatáborokba gyűjtsék, a magyarokat pedig toloncolják ki az országból (...).” „egy valóban demokratikus országban nem kerülne börtönbe, aki ilyen kijelentést tenne, hiszen az illető nem tett egyebet, csak véleményének adott hangot, még akkor is, ha a mi szemszögünkből ez túlzás.” Frunda kérte a főügyészségtől, hogy vizsgálja ki az ügyet. Tavaly augusztus elején Emil Boc kolozsvári polgármestert is meglepte, hogy a városban is terjesztik ezt a lapot. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség vezetője kihallgatást kért a polgármestertől, akit megkért, intézkedjen az ügyben. Azóta sem történt változás, az újság ma is kapható. /Borbély Tamás: Még mindig forgalmazzák az antiszemita lapot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./ Frunda György szenátor után felszólalt Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke, szelíden elítélte a hasonló megnyilatkozásokat, mondván, nem hinné, hogy épeszű ember ilyesmiket állíthat, hiszen Románia nemes lelkületű ország, amelyben minden lakosnak helye van. Ezután kijelentette, Frunda Györgynek nincs erkölcsi alapja föllépni a náci eszmék ellen, miközben Wass Albert, egykori háborús bűnös védőügyvédje. Végül azt állította, hogy az itt jelzett jelenségek, amelyek most halványan felütötték fejüket, kevésbé veszélyesek, mint a némelyek által propagált szegregáció és szeparatizmus. /(Béres Katalin): Frunda György hadat üzen a kísértetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Benépesült az Erdélyi Magyar Tudományegyetem újonnan épített marosvásárhelyi campusa. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja elmondta, régi álma valósult meg. Január 31-ig az oktatási felületnek készen kellett volna lennie, de az időpont elcsúszott. Éjjel a korábbi bérelt székhelyről elhordták a padokat, reggel már az új épületben vizsgáztattak. Hollanda február 28-át az egyetem születésnapjának is tekinti. Még hátravan a bentlakás megépítése. Jelenleg a diákokat háromszázezer lejjel támogatják, ez afféle lakbérpótlás, csekély összeg. /Mészely Réka: A távlat: egyetem vendéglővel és bentlakással. „Egy nagyon régi álmom valósult meg”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

A vajdasági magyar pártok a kormány nemzetpolitikai koncepciójának ismeretében sem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről, ezt derült ki Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével és Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökével készült interjúból, az Magyar Szó című újvidéki napilap február 26-i számában. „Úgy látom, csak tologatjuk a kérdést, ahelyett, hogy komolyan megoldanánk” – mondta Kasza. /A vajdasági magyar pártok nem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

II. János Pál pápa javaslatára, az idei esztendő az eukarisztia éve, melynek a szatmári egyházmegyére vonatkozó programját külön sajtóértekezleten ismertették a püspökségen. Schönberger Jenő püspök Szatmárnémetiben elmondta áprilisban Szokondon lesz továbbképzés a lelkiségi mozgalmak és a katolikus egyesületek vezetőinek, majd az egyházmegyei segélyszervezetek, egyesületek, szeretetszolgálati csoportok találkoznak Nagykárolyban. Augusztusban kórustalálkozó lesz a nagybányai Szentháromság templomban, Október végén először tartanak az egyházmegyében ifjúsági találkozót a román ajkú katolikusokkal. /(Sike Lajos): Sajtótájékoztató a püspökségen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Február 28-án Aradon az RMDSZ Oktatási Bizottsága munkaülésre hívta össze mindazokat, akiket érdekel az oktatás Arad megyei stratégiája. Az ülésen kiderült, stratégia egyelőre nincs, a vitát képező anyag 2004 tavaszán készült el. Nagy István pécskai pedagógus szerint szervezési hiba történt, hogy ilyen kevesen jelentek meg a rendezvényen. A szervezők arra kérnek minden érintettet, hogy jobbító ötleteit juttassa el az RMDSZ-székházba vagy a tanfelügyelőségre, Matekovits Mihályhoz. /(nagyálmos): Van-e a megyének oktatási stratégiája? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./