Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. február 2.
György Attila készülő könyvéből olvasott fel Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Körön, az íróval Király Zoltán és Sántha Attila beszélgetett. A Tilos kávéház legszebb meséi egy – a szerző által imagináriusnak nevezett – kocsma vendégeiről szóló karcolatokat tartalmaz. A könnyed beszélgetés során kiderült, hogy a szerző /György Attila a Székely Nemzeti Tanács csíkszéki elnöke/ a politikusi pályára az írókat, költőket, papokat tartja megfelelőnek. /Fülöp Noémi: Kávéházi pikareszk sörivókkal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./
2005. február 3.
Az erdélyi magyar népesség jelenlegi helyzetét feltáró kutatás eredményeinek bemutatásakor Biró A. Zoltán társadalomkutató a romániai magyarságról kialakult kép felülvizsgálatát ajánlotta. Elmondta, hogy általános vélekedés szerint a romániai magyarok körében a különbség a szórványvidék és a tömbmagyarság között van. Azonban sokkal komolyabb gondot jelent az a modernizációs szakadék, ami a falu és város, a községközpont és nem községközpont falu között felmerül. A romániai magyar felsőoktatás kapcsán egyre gyakrabban hangoztatják a túlképzés veszélyét. Valójában még mindig magas a felsőfokú tanulási igény. Gyakran mondják, hogy szétesett, irány nélküli a romániai magyarság. Ugyanakkor a vizsgálat szerint van szervezettség, azonkívül van kapcsolódás a politikai érdekképviselethez, a különféle egyházi és civil szervezetekhez. Ugyancsak sokan emlegetik, hogy mindenki elmegy, ha megkapják a kettős állampolgárságot. Ez sem így van. A kutatás feltárta, hogy meglehetősen tagolt a romániai magyar társadalom, és várható e tagoltság fokozódása. A magyarországi támogatás szempontjából ez azt is jelenti, hogy egyetlen sűrített támogatáspolitikai alapelvvel – például Szülőföld-program vagy kettős állampolgárság – nem kezelhető az egész kérdéskör. /Guther M. Ilona: Milyen is valójában a romániai magyarság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja (Csíkszereda), a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete munkatársaival közösen az erdélyi magyar lakosság jelenlegi helyzetét feltáró kutatást végzett. Az eredményeket az MTA PTI és a KAM munkatársai ismertették a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Laki László (MTA PTI) a földbirtoklásról és földhasználatról beszélt. A megkérdezettek kétharmada jelezte, hogy családjának van megművelhető földterülete. A különböző földtulajdonok közül a szántó a legelterjedtebb (55%). Ezek a földbirtokok elaprózottak, közel felük (46%) egy hektár alatti, s emellett szétdaraboltak is, azaz nagy részük 3-4 vagy még több tagból áll. A bérleti forma nem igazán terjedt el Erdélyben, ez konzerválja a birtokok elaprózottságát és szétdaraboltságát. A gazdaságok felszereltsége és gépesítettsége alacsony, sok a családtagok által végzett kézi munka. Kovách Imre (MTA PTI) a nagyobb mezőgazdasági vállalkozásokat vizsgálta. Esetükben szigetszerű modernizációról beszélhetünk. Valószínűleg a szerződéssel rendelkező gazdaságok lesznek a várható termelés-koncentráció nyertesei Ösztönözni kell a nagy magyarországi befektetők, termeltetők, illetve a romániai magyar gazdák romániai földvásárlását. /Guther M. Ilona: Milyen is valójában a romániai magyarság? Szociológiai kutatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2005. február 3.
Az Európai Parlament külügyi bizottságának meghallgatásán Schöpflin György, a Fidesz-MPSZ listáján megválasztott EP-képviselő azt tudakolta Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztertől, hogy a román diplomáciában miért nem dolgozik egyetlen magyar etnikumú román állampolgár sem. Válaszában a külügyminiszter kifejtette: a kormány már tett is lépéseket e probléma megszüntetésére. Ungureanu a továbbiakban azt mondta: a decentralizáció és a regionális politikák keretében fogják kialakítani a helyhatósági-önkormányzati-regionális hatalmat. /Salamon Márton László: Sikert aratott a külügyminiszter. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 3.
Határokon átívelő együttműködésről, euró-régiók kialakításának fontosságáról és gazdasági fejlesztési régiók koncepciójának kidolgozásáról tárgyalt február 1-jén Markó Béla miniszterelnök-helyettes Wulf Brocke-kal, a Konrad Adenauer Alapítvány Délkelet-európai nemzetközi kapcsolataiért felelős biztosával. A Konrad-Adenauer Alapítványnak érdeke a határokon átívelő együttműködés megerősítése különböző régiókban, mint például a Bánságban –jelentette ki Brocke. /Márton Adél Evelin: Szoros együttműködés a regionális fejlesztés érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2005. február 3.
Csökkent a magyar igazolványok iránti igény, ezért úgy döntöttünk, egyharmaddal csökkentjük munkatársaink számát – nyilatkozott Székely István, a Központi Státusiroda vezetője. A kedvezménytörvény bevezetésének első időszakában hetente 15–16 ezer igénylés volt, mostanában azonban csak ezer-ezerkétszáz kérés érkezik. Huszonegy státusiroda működik Romániában, 1067 településen vették át eddig a magyar igazolvány iránti kérelmeket. A leépítés nem irodabezárást jelent, a munkatársak ezentúl is kijárnak a településekre. /Egyharmados kapacitás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 3.
A gyergyószentmiklósi Objektív Televíziót és vele együtt a kábeltévé-előfizetőket ért diszkrimináció nem nyert megoldást: a televízió továbbra is olyan magas frekvenciára kényszerül, amelyen csak a legmodernebb TV-készülékekkel rendelkezők (az előfizetőknek mintegy 20%-a) foghatják adásait. A televízió tavaly nyár elején összegyűjtött négyezer, az Objektív Televízió adásait igénylő lakossági aláírást, s ezeket Csata Orsolya, a televízió igazgatónője kérvénye kíséretében továbbította Bukarestbe, az Országos Versenytanácshoz. A törvényben előírt 30 napos határidő helyett egy fél év elteltével jött meg a válasz a versenytanácstól, amelyben annak elnöke, Mihai Berinde azt állította: a kábeltévének 122 047 előfizetője van (?!), s ebből csak 500 (?!) kérte, hogy látni szeretné az Objektív Televíziót. Hogyan lehet a 20 ezer lakosú Gyergyószentmiklósnak 122 047 TV-előfizetője?! Hogyan lett a kérvényhez csatolt 4000 előfizető aláírásából 500? Az RMDSZ miért tűri el egy éve, hogy a többségben magyarok lakta kisváros lakosságát ily módon diszkriminálja egy kábeltévé-társaság, amikor szinte valamennyi Hargita megyei képviselőhöz és szenátorhoz, de magához Markó Béla szövetségi elnökhöz is fordult már Csata Orsolya, segítséget kérve? Gyergyószentmiklós lakosságának döntő többsége az RMDSZ-re szavazott a választásokon, joggal vár el tehát egy kis odafigyelést az RMDSZ vezetősége részéről. /Gál Éva Emese: Furcsa válasz diszkrimináltaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2005. február 3.
Sajnálattal nyugtázta a román hatóságok 1989 előtti időszakot idéző eljárását egy magyar történelmi dokumentumfilm vetítése kapcsán, néhány héttel az európai csatlakozási tárgyalások lezárása után, írta Gál Kinga európai parlamenti képviselő. Az intézkedések a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák, ezért európai parlamenti képviselőként fontosnak tartja felhívni mind az Európai Parlament, mind a vegyes bizottság figyelmét az eseményekre. „Elfogadhatatlan az eljárássorozat, amelynek a civil szervezetek, a protestáns egyház intézményeinek tagjait és vezetőit vetették alá Erdély nagyobb városaiban”. „Rendőrségi eszközökkel megfélemlítették, kihallgatták és aránytalanul magas pénzbüntetéssel sújtották őket, csupán azért”, mert részt vettek a Magyarországon filmszínházakban, magyar köztelevízióban sugárzott történelmi dokumentumfilm levetítésének. Diktatórikus módszerekkel (áramszünet, rendőrségi megfélemlítés) igyekeztek meggátolni a filmvetítést, például Marosvásárhelyen. A kultúra szabad áramlása megillet mindenkit, a romániai magyar közösséget is. /Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az EU-Románia Parlamenti Vegyes Bizottság alelnöke: Szólásszabadság helyzete Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2005. február 3.
A kárpát-medencei magyarság helyzetének nyugat-európai megítélésében, úgy tűnik, némi változás állt be azzal, hogy az új EU-tag Magyarország kérésére az Európai Parlament bizottsága utazott a Vajdaságba a magyarokkal kapcsolatos atrocitások kivizsgálására. A helyszíni vizsgálódás ráébreszthette a szerb hatóságokat arra, hogy véget kell vetni a bűnözőkkel szembeni felelőtlen toleranciának. Magyarország mai kormányának alig hallható tiltakozásait senki nem vette komolyan, a diplomáciai felvetésekre pedig mindig az a válasz jött, hogy egyedi esetekről van szó. Közben napi rendszerességgel magyar fiatalokat vertek agyba-főbe szerte a Vajdaságban. Az öt fős tényfeltáró delegáció hatékonyságáról, eredményeiről megoszlanak a vélemények. Doris Pack német néppárti politikus az EP külügyi bizottsága előtti beszámolójában szőrmentén fogalmazott. Úgy vélte, a szerb központi hatóságokban megvan a jóakarat, a problémák a végrehajtásban keresendőek. Ettől eltérően Becsey Zsolt, az EP fideszes képviselője úgy vélte: a látogatás nyomán a politikai felelősség kérdése is felvetődik a belgrádi hatóságokat és az Európai Parlamentet érintően egyaránt. A képviselő jelezte: kérték, hogy Belgrád segítsen a vajdasági régiónak abban, hogy önmagát „érvényesíteni” tudja, egyebek között uniós segítséggel. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette: „Doris Pack asszony inkább jöjjön ide, nemzeti kisebbség tagjaként éljen itt. Az ő helyében én is jobbnak látnám a helyzetet.” Kasza egyértelműen az állami szerveket tette felelőssé a több mint száz etnikai alapú vajdasági incidens miatt, mégis úgy vélte, immár előrelépés az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, hogy a hatóságok kezdik komolyan venni a helyzetet. /Makkay József: Kisebbségvédelmi próbakő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2005. február 3.
Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke nem tudja pontosan, mi is az a kulturális autonómia. Példákat hozott: Gyergyószentmiklóson magyar az önkormányzat, a város választotta magának. Ebben a városban megszűnik a mozi, a színházat hidegben hagyják, és mindent megszavaznak, illetve megtesznek, hogy ellehetetlenítsék a színházban a munkát. Akkor ez már kulturális autonómia? – kérdezte. /Gáspárik Attila: Kultúrautonómia? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 3./
2005. február 3.
Aldoboly református lelkipásztorának mindenkori feladata a Prázsmáron, Farkasvágón, Vámoshídon élő református székelymagyarság lelki gondozása, mert itt él az összesen 415 lelket számláló gyülekezet egyharmada. Győrbíró Sándor aldobolyi református lelkész, aki tizenkilenc esztendeje szolgálja ezt a gyülekezetet, jelezte, hogy a lélekszám apadása is gondot okoz. Az anyaegyház temploma Aldobolyban van. Tavaly megújult a templombelső felújítása, idén a templom külső része következik. Prázsmáron van az egyháznak saját telke és azon egy régebbi épület, amit imaház gyanánt használnak. Szeretnének Prázsmáron megalakítani-építeni egy ökumenikus magyar egyházi központot, hogy összefogja a Barcaság északi peremén élő magyar szórványt. A prázsmári imaház mellett ebben az évben megnyitják az egyházi könyvtárat. Negyven magyar római katolikus lélek is él Aldobolyban, többjük vegyes házasságban. /Kisgyörgy Zoltán: Misszió Sepsiszék peremén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./
2005. február 3.
A Dévára ingázó magyar diákoknak a Geszthy Ferenc Társaság 20 férőhelyes mikrobuszt vásárolt a vidéki gyermekek ingázásának könnyítésére. Jelenleg a Dévától alig 10 kilométerre fekvő Csernakeresztúrról reggel fél hétkor kell indulniuk a diákoknak, hogy idejében beérjenek az iskolába, és némelyiküknek már a buszmegállóig elég sokat kell gyalogolniuk. Sok magyar szülő ezért inkább a vidéki román iskolába járatja gyermekét. A Geszthy Ferenc Társaság 2003-ban alakult azzal a céllal, hogy megteremtse az önálló magyar oktatási központot Hunyad megyében. /(GBR): Megérkezett az iskolabusz. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2005. február 3.
Kóka Rozália, a bukovinai székely származású magyarországi előadóművész az utóbbi évtizedben gyakori vendég Hunyad megyében. A napokban újra betoppant Dévára, a helyi Magyar Házban tartott előadást. A Dévára telepedett bukovinai székelyek leszármazottai közül már kevesen emlékeznek a régiek történeteire. Kóka Rozália emlékezéseiből kiderült, hogy a Hunyad megyébe (Vajdahunyadra, Dévára, Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra) telepedett bukovinai székelyek tarthatják magukat a legszerencsésebbeknek. A Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Istensegíts és Fogadjisten bukovinai falvakból a háború idején menekülni kényszerülő székelyek sorsa sokkal keservesebben alakult. Előbb a Vajdaságból elmenekült szerbek házaiba telepítették őket, aztán a Dunántúlról elüldözött németek otthonaiban kellett meghúzódniuk. Kóka Rozália gondolatban végigvezette dévai hallgatóságát ősei útján, Madéfalvától Moldován át Bukovinába, az Al-Dunához, Erdélybe, Kanadába és Bácskába. /Gáspár-Barra Réka: Kóka Rozália dévai előadóestje. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2005. február 3.
A 86. életévébe lépett homoródszentmártoni id. Kerekes Péter pár évvel ezelőtt fogott hozzá emlékeinek rövid leírásához. A könyv Sóvirág címmel napvilágot látott. /Ferencz Imre: Az emlékezés sóvirágai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2005. február 4.
„Célunk az volt, hogy az RMDSZ-nek ne csupán azokon a területeken legyenek képviselői, amelyek a nemzeti identitás megtartásához kötődnek, hanem olyan közérdekű funkciókat is töltsünk be, ahol szakembereink hozzájárulhatnak az egész ország számára fontos problémák megoldásához – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Elégedett, hiszen megkapták a kereskedelmi, a területrendezési és a távközlési tárcát. Az RMDSZ szerette volna, ha minél több magyarlakta megyében lenne prefektusi és alprefektusi tisztsége, ezt szintén elérte. Elégedetlen a Hargita megyei magyarság, hogy nem lesz magyar prefektusa a megyének. De minden koalíció kompromisszummal jár – mondotta. A helyi önkormányzatok szintjén történő korábbi szövetségek újratárgyalásáról Markó kifejtette: elvben nem fogadhatja el, hogy a parlamenti választások eredményeinek függvényében újra kelljen gondolni a helyhatósági választások után kialakult helyzetet. A Magyar Polgári Szövetség kezdeményezte a helyi referendumot a területi autonómiát illetően. Markó ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: elvetették az ötletet, az alkotmány ugyanis nem enged meg ilyen jellegű referendumot. Úgy látja, hogy a kisebbségi törvény létrehozása fontosabb, ennek segítségével ugyanis megteremthetik a kulturális autonómia jogi feltételeit. /Markó: Nem csak a kisebbség gondjainak felvállalása volt a cél. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2005. február 4.
Február 3-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes fogadta a European Center for Minority Issues (ECMI) küldöttségét. A megbeszélésen részt vettek a nemzeti kisebbségi törvény előkészítésével megbízott RMDSZ-es munkacsoport tagjai is: Márton Árpád, Varga Attila, Máté András Levente parlamenti képviselők, valamint Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (EKH) vezetője. Az ECMI és az EKH közös programjának célja szakmai háttér biztosítása a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezet kidolgozásában. /Kisebbségi törvény kidolgozása külföldi szakemberek bevonásával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2005. február 4.
Idén egy kicsit késik, de nem marad el a határon túli, magyarul tanuló gyerekeknek járó magyarországi oktatási támogatás. A magyar költségvetésben szerepel az e célra szánt összeg, március után válik hozzáférhetővé, az Iskola Alapítvány várhatóan még ebben a hónapban meghirdeti a pályázatokat – mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a hét elején Budapesten tájékozódott erről a kérdésről is. /(-kas): Lesz oktatási támogatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2005. február 4.
Január elsején lépett életbe az a kormányrendelet, amely a szociális intézményrendszer átalakítását célozza meg. A rendelet értelmében minden szociális intézményt – kórházotthont, elhelyezési központot, öregotthont – a Szociális Gondozási és Gyermekvédelmi Főigazgatóság révén a megyei tanácsok alárendeltségébe soroltak, és így valamennyinek megszűnt az önálló jogi státusa. A jogszabály az európai követelmények előírásainak kíván megfelelni, azonban az érintett intézményvezetők, a közvetlen érdekeltek nem feltétlenül a rendszer minőségi javítását, hanem ellenkezőleg, a helyzet romlását látják az átalakításban, különösen azért, mert ezután a megyei tanácstól függő intézményként folytathatják tevékenységüket. Ezentúl nem az intézményvezetők döntenek bizonyos ügyekben, például a beutalások esetében, hanem a megyei tanács keretében működő bizottság. Így speciális intézményben gondozzák majd a testi fogyatékosokat, a szellemi fogyatékos személyeket, a krónikus betegeket, a gyerekeket és az öregeket. Ez az új törvény ellentmond a decentralizálásnak, továbbá az EU azon elvének, amely a szubszidiaritás szükségességét szorgalmazza. /(bodolai – mezey – nagy a. – simon): Központosítás és átszervezés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./
2005. február 4.
Továbbra is a magyarországi befektetők vezetik a külföldi beruházók listáját Hargita megyében. A megyében 930 olyan cég működik, amelyben magyarországi üzletemberek is érdekeltek. Magyarországot Ausztria, Németország, Olaszország, az Egyesült Államok valamint Moldávia követi. 1991-2004 közötti időszakban 17.622 céget jegyeztek be a megyében. A nyilvántartások szerint a megyében működő cégek 85,27%-a hazai befektetésből jött létre. /(Daczó Dénes): A legtöbb külföldi befektető Magyarországról érkezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2005. február 4.
Pécsi Ferenc /Szatmárnémeti/ volt RMDSZ-es parlamenti képviselő visszavonult a politikától, s napjait az általa évekkel korábban létrehozott két szervezet, a Vállalkozók Fóruma és a Kis-és Középvállalkozások Fejlesztési Alapítványa vezetésével, menedzselésével tölti. Most például a Mátészalkán február 18-án megtartandó Új lehetőségek a határon átívelő kapcsolatokban címet viselő régiós konferenciára készülnek. Pécsi Ferenc egész rendezvénysorozatot szervez idén a kis- és középvállalkozók EU-s felkészítésére. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy ki akar költözni Magyarországra (van, aki szerint lakása is készül Debrecenben), Pécsi Ferenc kitérő választ adott. /(Sike Lajos): Pécsi Ferenc: „egyelőre itt vagyok”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2005. február 4.
Sepsiszentgyörgyön a villanymotorgyár, az egyik legnagyobb létszámú gyár csődközelbe került. Ez a gyár a közép- és magas szintű végzettséggel rendelkező magyar műszaki elit egyik legjelentősebb gyűjtőhelye lett a Székelyföldön. Egyetemet végzett műszaki értelmiségiek százai költöztek Szentgyörgyre a hetvenes, de még inkább a nyolcvanas években, mert a gyár megélhetést jelentett. Fél évtizeddel ezelőtt magyarországi pénzügyi befektető érdeklődött a vásárlás feltételeiről, a Corvinus Rt., amelyet a magyar állam azért hozott létre, hogy növelje gazdasági súlyát a Kárpát-medence magyarlakta térségeiben. A rossz menedzselés mellett az időközben szakmai befektetővé vált többségi tulajdonosok elengedték a gyár kezét. S ezáltal a még maradék ezres lélekszámú közösség fölött is ítéletet mondtak. /Ferencz Csaba: Kegyetlen kapitalizmus, avagy szülőföldprogram. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2005. február 4.
A magyar pedagógusszövetség /MPSZ/ megyei szervezete megbeszélést tartott az elmúlt hét végén a Maros megyei magyar iskolahálózat igazgatói és aligazgatói részvételével. A fő témát – az oktatás minőségének javítása – Tőkés András, a szövetség megyei elnöke ismertette. Előzően Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy idén 600 gyermekkel kevesebb végzi a nyolcadik osztályt. Ez rányomja bélyegét a kilencedik osztályok számának alakulására is, amelyekből 17-tel lesz kevesebb, mint az elmúlt évben. A 146-ból 40 magyar tannyelvű líceumi osztályt tervezett a tanfelügyelőség. Albertini Zoltán szerint az elmúlt évben 800 gyermek „tűnt el”, azaz nem tanult tovább, bár kötelező a tízosztályos oktatás. Simon János tanfelügyelő vetette fel, hogy a kisérettségi nehezebb a magyar tagozaton tanuló diákok számára. Elhangzott a történelem és földrajz anyanyelven való oktatásának szükségessége. Szóvá tették, hogy a marosvásárhelyi iskolák összevonása alkalmával az RMDSZ nem állt ki az önálló magyar általános iskolák megszervezése mellett. /(bodolai): Látlelet és tennivalók. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./
2005. február 4.
Mióta a Romtelecom megszüntette Aradon az információs szolgálatot, s azt Temesváron összpontosította, alig múlik el nap kellemetlen közjáték, incidens nélkül. Az egyik magyar anyanyelvű tévesen betűzte a kért aradi előfizetői számot. A kisasszony közölte: megérti, hogy az érdeklődő az együtt élő nemzeti kisebbséghez tartozik, de ő akkor sem tanulna meg magyarul, ha kétszáz évig élne! Erre az olvasó az információ vezetőjénél kívánt panaszt tenni. A főnökasszony “eltekintett” a panasz feljegyzésétől, ehelyett korrekt betűzésre biztatta a felháborodott klienst. /Balázs Katalin: “Magyarul, ha kétszáz évig élnék, akkor sem” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./
2005. február 4.
Tavaly novemberben Nagybacon is határozatot hozott az autonómiáról kiírandó népszavazás kérdésében, ezt megerősítette a tanács idén január 12-i ülésén. Ezután mégis visszavonták a határozatot, melyet Benedek Huszár Márta terjesztett elő, és aki mindvégig kitartott az eredeti döntés mellett. Elmondta, hogy nyomásgyakorlás történt, az RMDSZ megyei egyeztető ülése után megváltoztatták döntésüket. /(-vel): Benedek H. Márták magára hagyták. Bacon meghátrált! = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 4./
2005. február 4.
Elkészült annak a felmérésnek az összegzése, amelyet a Hargita Megyei Könyvtár 2004 tavaszán készített a megye községeiben a médiafogyasztói, olvasói és könyvtárhasználati szokásokról, a községi könyvtárak helyzetéről. A felmérés eredményeit Kopacz Katalin, a megyei könyvtár igazgatója és Bedő Melinda összegezték. A megye 50 községi könyvtárának többsége (65 százaléka) a helyi kultúrotthonban működik. A könyvtárak felében nincs megoldva a fűtés. Több helyen hiányos a bútorzat, csupán két községi könyvtár bútorzata korszerű (Csíkszentdomokoson és Galócáson). 12 könyvtárban van számítógép, 9 könyvtár használ könyvtári szoftvert, háromban van internet-csatlakozás. Egyéb tárgyi eszközök – tévé, videó, telefon, fax, fénymásoló, nyomtató – hiányoznak a könyvtárak többségéből. A vizsgált 40 községi könyvtár könyvtárosa közül ketten rendelkeznek egyetemi diplomával és könyvtári képesítéssel, a többi 38 érettségizett, közülük 19-en szereztek könyvtári képesítést. A vizsgált községi könyvtárak összállománya meghaladja a 400 ezer könyvtári nyilvántartási egységet, ennek túlnyomó többsége könyv- és folyóiratkötetből áll. A községi könyvtárakra jellemző a 10-12 ezer kötetes állomány, egyedül a gyergyótölgyesi könyvtár állománya haladja meg a 17 ezer kötetet. 2001–2003 között a községi könyvtárak állománya összesen 13 202 kötettel gyarapodott, a gyarapodás 75 százaléka adományokból, 25 százaléka helyi költségvetési forrásból származik. A vizsgált községekben 2001– 2003 között 11 672 személy vette igénybe a helyi községi könyvtár szolgáltatásait, összesen 176 734 alkalommal kölcsönözve összesen 302 301 kötetet. /Felmérés a községi könyvtárak helyzetéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./
2005. február 4.
Meddig mehet el egy rendező egy klasszikus mű átértelmezésében? Az utóbbi időben a sepsiszentgyörgyi színház előadásain a jámbor néző időnként meglepetten kapkodja a fejét. Rómeó és Júlia külvárosi szlengben beszél, az Úristen hálóingben járkál, Othelló falra mászik, majd kötélen lóg. A Háromszékben mindezt az egekig dicsérte a kritika. Bizonyára létezik egy társadalmi réteg, szűkebb nézői csoport, amely igényli mindezt, ezért ezt kamaraszínház keretében kellene bemutatni. Az ,,egyszerű” vagy alkalmi nézőknek hagyják meg a színművészet klasszikusait annak, amik mindig is voltak. /Szőcs Viktor: Műhelymunka – és eredménye… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2005. február 4.
Kizárólag a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által januárban előterjesztett ötpontos határon túli csomagról és annak is csak az első három pontjáról tanácskoztak a hét első felében Budapesten a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány szakértői, jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Mint elmondta, a budapesti egyeztetések csupán a Szülőföld programot, a nemzeti vízumot és a határon túli magyarok kedvezményes magyarországi honosításának megkönnyítését érintették. Gyurcsány Ferenc a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 2004. november 12-i ülésén jelentette be kormánya új, határon túli magyaroknak szánt programcsomagját. Ennek legfontosabb elemeként a külhoni útlevél megadását említette. „Megoldjuk azt, amit a magyar igazolvány nem tudott megoldani – bár nyilván szeretett volna – hangoztatta a miniszterelnök. – Megoldjuk azt, hogy a határon túl élő magyar testvéreinknek ezt a határt ne kelljen valóságos határként megélniük.” Január hetedikéig azonban újrafogalmazta a kormány a határon túli intézkedéscsomagját. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma szabadkai megalakulása napján Gyurcsány Ferenc immár ötpontos határon túli csomagot jelentett be. Ebben azonban az anyaországba való beutazás nehézségein immár nem a határon túliaknak megadandó magyar útlevéllel, hanem a nemzeti vízummal kívánt enyhíteni. Amint a kormányfő részletezte, a nemzeti vízumot azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. Gyurcsány hozzátette, a várhatóan március 31-éig bevezetésre kerülő vízumot öt évre lehetne igényelni, kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana. Miért kell kedvezményes vízumot ígérni, ha korábban már útlevelet ígértek? – tette fel a lap munkatársa a kérdést Szabó Vilmosnak, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkárának. Szabó Vilmos elmondta, a bejelentésen mint megvizsgálandó kérdés, az útlevél is szerepel. /Gazda Árpád: Ejtették a magyar útlevelet? = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2005. február 5.
Február 4-én Kolozsváron Markó Béla az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőivel folytatott megbeszélést. – Románia EU-csatlakozásáig be kellene fejezni az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát – jelentette ki Markó Béla a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón. A magyar egyházak által benyújtott több mint 1700 kérvény közül mindössze 350 esetben született kedvező döntés. Markó azt szeretné, ha ez a folyamat telekkönyvezéssel együtt 2007. január 1-ig lezárulhatna. Az egyházak a föld- és erdőterületek visszaszolgáltatása mellett az elkobzott egyházi levéltárak anyagának visszaadását is kérik. A romániai egyházak működését szabályozó törvényt – amelynek az egyházi autonómiát kellene nagyon pontosan meghatároznia – a román parlament várhatóan az idén fogja elfogadni. Szintén elsődleges fontosságú a romániai tanügyi törvény módosítása azért, hogy gyakorlatilag is lehetővé váljon a felekezeti oktatás. Az RMDSZ azt javasolja, hogy az egyházak és az állam osszák meg az ilyen iskolák fenntartásával járó felelősséget és költségeket. Az egyházak az infrastruktúrát és egyéb felszerelést biztosítanák, az állam pedig a pedagógusok bérezését, és más járulékos költségeket fedezne. Az egyházak emellett azt is szeretnék, ha az általuk indított iskolákban felügyeleti joggal is rendelkeznének. Az egyházak jelezték, az emberek nem ajánlhatják fel nekik jövedelmük egy százalékát, mivel nincsenek rajta azon a listán, amely a fogadó intézményeket tartalmazza. Ezért azt kérték a szövetség vezetőitől, hogy módosítsák az erre vonatkozó törvényes előírásokat. /Borbély Tamás: A restitúció felgyorsítását sürgetik az erdélyi magyar történelmi egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2005. február 5.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kinevezte, és a szövetségi elnöknek megerősítésre javasolta Veress Emőd jogászt az RMDSZ önkormányzatokért felelős ideiglenes ügyvezető alelnöke tisztségének betöltésére. Az új alelnök Nagy Zsolt, a nemrég kinevezett távközlési miniszter helyét veszi át. – Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök február 4-én kinevezte Asztalos Csaba Ferencet az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (ODT) elnöki tisztségébe. A jogi végzettségű Asztalos Csaba, aki 2002-től az ODT kollégiumi tagja, államtitkári ranggal rendelkezik. /Veress Emőd az RMDSZ új önkormányzati alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2005. február 5.
Pályázatot nyert az Illyés Közalapítványnál az aradi vállalkozói központ. A téma: hosszú- és középtávú fejlesztési stratégiák kidolgozása néhány Arad megyei, zömmel magyarok lakta település számára. A központ elnöke, dr. Túsz Ferenc egyetemi tanár elmondta, hogy kollégájával, dr. Káposzta József egyetemi tanárral Kisiratos, Nagypereg és Tőzmiske községek vezetőségéhez kérdőívet juttattunk el, amelyen a lakosság száma, az elhalálozás aránya, az infrastruktúra állapota, a gazdasági helyzet, az esetleg létező történelmi, idegenforgalmi nevezetességek felől érdeklődtek. A kapott eredményeket betáplálták a fejlesztési analízisekbe. Mérlegelik, milyen lehetőségek állnak az illető közösség rendelkezésére, illetve milyen veszélynek van kitéve. /Balta János: Fejlesztési stratégiák a településeknek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./
2005. február 5.
Első ízben rendezték meg Magyarpalatkán a vidéki presbiterek találkozóját, a Református Szabadegyetem keretében. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke Kolozs megye fejlesztési stratégiáit ismertette, Balogh Márton, a Civitas Alapítvány programigazgatója az Európai Unió pályázati lehetőségekről beszélt, Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány programigazgatója a közösségfejlesztés és gazdasági fellendülés témakörét járta körül. Végül Vákár István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke aktuális mezőgazdasági kérdésekről tájékoztatta a mintegy negyven résztvevőt. Makkai János, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye főgondnoka kifejtette: alapvető feladat az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek alapos ismerete. /F. I.: Az EU-csatlakozás kihívásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
