A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Tokay György /sz. Kolozsvár, 1939. márc. 27./ képviselő ügyvéd, Aradon él. Fontosnak tartja a szenátus és a képviselőház hatáskörének kidolgozását. Az egyéni és kollektív jogok biztosításához fel kell állítani az alkotmánybíróságot. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Kincses Előd 1989 őszén elvállalta a perbe fogott Tőkés László lelkész jogi képviseletét. A forradalom után a Nemzeti Megmentési Front, majd az Ideiglenes Nemzeti Tanács Maros megyei alelnöke lett. Márc. 19-én, a marosvásárhelyi pogrom idején arra kényszerítették, hogy lemondjon tisztségéről. Az RMDSZ szenátorjelöltként akarta indítani Kincses Elődöt, ettől a lehetőségtől azonban igazságtalan törvényszéki határozattal fosztották meg. Kénytelen volt elhagyni Romániát, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a Vatra Romaneasca le akar számolni vele. Azóta nem tudott hazatérni. Kincses Előd a vele készült interjúban kifejtette, hogy minden bizonyítás nélkül Smaranda Enachét és őt megfosztották attól, hogy indulhasson a választáson. Kincses Előd hangsúlyozta: Európa felé nem lehet dorongokkal menetelni. A románok a márciusi eseményekért csak magyarokat és cigányokat tartóztattak le. Nemrégen volt egy újabb tárgyalás, ahol tizennégy magyart és hét cigányt vontak felelősségre. Közben a marosvásárhelyi gyilkosságoknak hat magyar áldozata volt és egyetlen román, aki napokkal később halt bele sérüléseibe. Kincses Elődöt megidézték a Maros megyei ügyészségre, ami azt jelentette, hogy a büntetés legalább öt év lehet, különben nem ez a fórum lett volna illetékes. Kincses Előd arról is értesült, hogy letartóztatási parancs van ellene. Iliescu elnök eltűrte a Vatra Romaneascát, sőt támogatta megerősödését. Súlyos felelősség terheli Iliescut és Petre Roman miniszterelnököt, amiért nem léptek fel a marosvásárhelyi erőszak ellen. Az sem lehet véletlen, hogy a Securitate régi tagjai és a leváltott pártvezetők éppen márc. 20-ig /három hónapig/ kaptak fizetést. Ezek az emberek újra akarták magukat hasznosítani. /Poór Csaba: Kincses Előd: Dorongokkal nem lehet Európa felé menetelni. = Magyar Hírlap, jún. 29./

Petre Roman miniszterelnök ismertette kormányának névsorát. A külügyminiszter: Adrian Nastase, védelmi miniszter: Victor Stanculescu, belügyminiszter: Doru-Viorel Ursu, pénzügyminiszter: Teodor Stolojan. /A kormány összetétele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ Az előző, ideiglenes kormányban Sergiu Celac volt a külügyminiszter.

"Gazda László a Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) hasábjain közreadott néhány történelmi megállapítást a csángók történetéről. A lap románul is összefoglalta írását. Ennek alapján megtámadta Gazda László írását a Cuvintul Nou Sepsiszentgyörgyi román lap, ahol egy nevét nem vállaló szerző azt állította, Gazda László megállapításait magyar forrásokra alapozta. Ez természetesen nem igaz. Gazda László most a Háromszékben közreadta cikkét. A román nép legnagyobb történetíróit idézte, Cantemirt és Iorgát. Dimitrie Cantemirt először 1769-ben Hamburgban megjelent Moldva leírása című könyvében írt a Moldvában élő magyarokról, megállapítva: "Mivel a magyarok megingathatatlanok voltak pápista törvényükben, megőrizték országuk nyelvét." A legnagyobb román történetíró, Nicolae Iorga Romania, cum era pina la 1918 című könyvében szintén elismerte, hogy a moldvai magyarok az 1200-as évek óta élnek falvaikban. A magyarok, írta "a XIII. század elején leereszkedtek a kunok katolikus püspökségének földjére, eljutva zen az úton a Szeret vizéig. Annyi század eltelte után megőrizték régi székely nyelvüket és törvényüket." /Gazda László: Kik is a moldvai csángók? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./"

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Borbély László /sz. Marosvásárhely, 1954. márc. 26./ képviselő közgazdász, Marosvásárhely él, jelenleg a helyi tanács alelnöke és a helyi RMDSZ titkára. Legfontosabbnak tarja a kapcsolatteremtést a különböző pártokkal. A tanügyi törvény kidolgozása létfontosságú, ki kell dolgozni a Nemzetiségi Statútumot, Nemzetiségi Minisztériumra van szükség. A nemzetiségi kollektív jogokat el kell ismerni. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Kerekes Károly /sz. Marosvásárhely, 1947. dec. 14./ képviselő jogász Marosvásárhelyen. Sajtótörvény szükséges, amely véget vet az uszításnak. Nemzetiségi törvény és új alkotmány kidolgozása szükséges. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

A Hargita megyei Törvényszék júl. 3-án ítéletet mondott az oroszhegyiek ügyében, Nagy Istvánt, Vass Kis Elődöt, Nagy Imrét és Ambrus Pált egyenként 13 évi börtönbüntetésre ítélte, minősített emberölésért. A védők fellebbeztek. A következő tárgyalás Bukaresten lesz. /Oroszhegy. = Hídfő (Székelyudvarhely), júl. 18. - 9. sz./

" A Tanügyminisztérium magyar nemzetiségi osztálya nyilatkozatot adott ki /aláírói: Demény Lajos, Tüdős István, Gergely László és Murvai László/ arról, hogy egyes vezetők önhatalmú intézkedésekkel újabb nemzetiségi összetűzéseket próbálnak kierőszakolni. Erre hoznak példákat: a/ Adrian Motiu államtitkár felelősségre vonja az illetékes szerveket a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban végbemenő "borzalmas események" miatt. A kivizsgálás nem talál semmilyen törvénybe ütköző cselekményt. b/ A tanügyminisztériumi és parlamenti közös küldöttséget "magánszemélyek" megakadályozták, hogy elvégezzék feladatukat, majd kitoloncolták őket Maros megyéből. c/ A Bolyai Líceumban csalással vádolták a román vizsgákat, de kiderült, a vád alaptalan. d/ A marosvásárhelyi Bolyai Líceumot februári miniszteri határozattal szept. 15-től önálló magyar líceumnak nyilvánították, ennek ellenére a meglevő román osztályok számát tovább növelték. e/ Az anyanyelvi felvételi vizsga jogát Mihai Sora tanügyminiszter áprilisi körlevele megerősítette, a máj. 12-i 521-es kormányhatározat ezt szentesítette, ennek ellenére mindezt egy minisztériumi körlevél érvénytelenítette. Csak a nemzetiségi osztály fellépése nyomán sikerült a törvénytelen körlevelet visszavonatni. f/ A Maros megyei tanfelügyelőség több, a minisztérium által engedélyezett magyar osztály megnyitását nem engedi. g/ Minisztériumi határozat engedélyez hét magyar egészségügyi osztályt, de ezt néhány megyei tanfelügyelőség nem hajtja végre. Miniszterelnöki jóváhagyásra volt szükség, ezután is igyekeztek akadályokat gördíteni. h/ Adrian Motiu államtitkár 49/A.M.M. leirata érvényteleníti Demény Lajos miniszterhelyettes rendeleteit és szigorú felelősségrevonást követel. A felsoroltak miatt a minisztériumi magyar nemzetiségi osztálya csak törvényes úton hozott határozatokat fogad el. /A Tanügyminisztérium magyar nemzetiségi osztályának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ "

A szenátusban megalakították a szakbizottságokat. Verestóy Attila, a szenátus titkára kiemelte, hogy a többségi párt, a Front magatartása etikus volt, vezető szerepet kapott néhány bizottságban az RMDSZ. A kisebbségi jogokat védő emberjogi szakbizottságban Szőcs Géza szenátor alelnök lett, az oktatásügyiben pedig Demény Lajos lett az alelnök. A munka, szociális ellátás szakbizottságának Kozsokár Gábor, az állampolgárok panaszaival foglalkozó szakbizottságnak pedig Hosszú Zoltán lett az elnöke. Hajdú Gábor és Fazakas Miklós az új alkotmány kidolgozásának bizottságában vesz részt. /Béres Katalin: A szenátusi szakbizottságon méltányos kisebbségi képviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Ion Camarasescu mérnök egy bukaresti intézménynél volt a szeku /Securitate/ megbízottja. A fordulat után a Zsil-völgyébe távozott. A bányászjárás idején Bukarestben ő beszélt a bányászok nevében, követelte a Romania Libera ellenzéki lap megszüntetését. /Expres c. román lap 22. számából átvette: Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének vezetője nyilatkozott a múltról, a tanszék fokozatos elsorvasztásáról. Régen két tanszék volt, külön nyelvészei és külön irodalmi, a kettőt a hetvenes évek elején egyesítették, ez összefügg a létszámcsökkentéssel. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt a tanszékem több mint harmincan voltak. Új doktorandusok nem iratkozhattak be, ehhez külön a megyei pártszervektől kellett engedélyt kérni, a dolgozatok megvédéséhez szintén engedély kellett. Öt évvel ezelőtt a magyar az idegen nyelv státusába került. Kevesen vannak. Az előző tanévet tizenketten kezdték, a tanév végén két kolléga bejelentette, hogy nyugdíjba vonul: B. Gergely Piroska, aki tanszékvezető volt az elmúlt években és Mitruly Miklós. A változások: saját tantervet állítottak össze, a magyar főszakon negyven helyet engedélyeztek, ehhez hozzá kell számítani a mellékszakokat. Jelenleg heten végeznek, a nappali tagozat teljes létszáma most 48 hallgató. /Krajnik-Nagy Károly: Mélypontról ? újjászületés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Verestóy Attila /sz. Székelyudvarhely, 1954. márc. 1./ szenátor Bukarestben él, vegyészmérnök, kutatóintézetben dolgozott 1989. decemberéig. A parlamentben feladat a nemzetiségi és a tanügyi törvény kidolgozása. Meggyőződése, hogy az alkotmány tartalmazni fogja a kollektív nemzetiségi jogokat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

"Tőkés László koppenhágai felszólását közölte a Szabadság. Felvázolta a magyar kisebbség helyzetét. 1989 végén a megbékélés elérkezésében hittek. "A negatív fordulatot a Vatra Romaneasca pánromán, idegengyűlölő, xenofób, szélsőséges nacionalista szervezet megjelenése jelzi, mely nyíltan magyarellenes programjával és gyakorlatával, látványos és agresszív demonstrációival gyökeresen megváltoztatta az ígéretesen alakuló romániai társadalom képét." A kormány a Vatra nacionalista vonalára csúszott. Marosvásárhelyen vér folyt, ez a magyarellenes erők nyílt provokációja nemcsak a kisebbség, hanem a demokrácia ellen. A megbékélés nélkül nincs demokrácia. /Tőkés László koppenhágai jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

"A Franciaországban élő Emil Cioran Spirala Istorica a Romanei című írását közölte Vatra Romaneasca lapja, a kolozsvári Nu 15-ös /jún. 20-i/ száma. Ezt két cikk is ismerteti a kolozsvári magyar napilapban. Néhány idézet Cioran jelzett munkájából: "Mi keresnivalójuk volt a magyaroknak Európában?" "A magyar egy konkvisztádor nép, amely oda jutott, hogy disznókat hizlaljon. Ez egy páratlanul lecsúszott népség..." "A magyarok iránti természetes gyűlöleten kívül nem tudok ellenállni annak, hogy gyengédséget érezzek egy félbemaradt nép iránt" /Nagy Ernő: Mi a teendő, tisztelt főszerkesztő úr? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ "Magyarország nem volt soha a történelemben, hanem gyökértelenül létezik a zenében, ahová taszította Európa." ? írta Cioran. Augustin Plesa kérte, Cioran ne írjon a románok nevében. Olyan szívvel, amely gyilkolni képes, nem lehet szeretni és demokratikus Romániát építeni. / Augustin Plesa: Ne írjon a nevünkben! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

A 118/1990. számú törvényrendelet /megjelent a Hivatalos Közlöny 1990. ápr. 9-i, 50. számában/ az 1945. márc. 6-án hatalomra került diktatúra politikai üldözötteinek egyes jogairól intézkedik. Némi utólagos anyagi kárpótlásról is szó van a törvényben. A törvény szolgálati időnek ismeri el a börtönben töltött időt, a kényszerlakhelyen töltött éveket, a más helységbe kitelepítettként töltött időszakot. Egy évért másfél év szolgálati időt ismernek el. A már nyugdíjasoknak pedig újraszámítják a nyugdíjat. Havi 200 lej jár minden börtönben, kényszerlakhelyen töltött évért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11., 12./

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Madaras Lázár /Kibéd, 1941/ képviselő Brassóban él, újságíró. Új alkotmányt kell kidolgozni, ugyanúgy új tanügyi törvényt, harcolni kell a kollektív jogok elismeréséért. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Páll Béla, a Romániai Magyar Kisgazdapárt alelnöke kifejtette, ez az első szervezet, amely a földművesek érdekvédelmét szolgálja. Ezelőtt a falu népét, amely az ország többségét alkotta, lefokozták, alárendelték a munkásosztálynak.- A legfontosabb feladat a mezőgazdasági termelés újjászervezése, a földtörvény kidolgozása. /K. Bíró János: Sürgősnek tartjuk olyan földtörvény kidolgozását, amely biztosítja a privatizálást. = Kisgazdák Lapja (a Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), júl. 12. sz./

Idén 360 ezer nyolcadikos végez, közülük 19 511 magyar iskolába járt, a korosztály 5,4 %-a, annak ellenére, hogy a magyar lakosság az összlakosság 7,6 %-át teszi ki. A líceumokban 200 ezer helyet biztosítanak, ebből a magyar líceumoknak 10 789 helyet, ez az összes helyek 5,4 %-a. /Murvai László: Adalékok a líceumi beiskolázási tervhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

"Csíkszeredában jún. 13-án a rendőrség épületéről hivatalos utasításra levették a román és magyar nyelvű feliratot és a helyébe csak román nyelvűt tettek. Ez a magyartöbbségű városban felháborodást váltott ki, a tüntető tömeg követelésére vissza kellet tenni a kétnyelvű feliratot. A tüntetők közé keveredett rendbontók kövekkel dobálták a rendőrség épületét és több helységet megrongáltak. A csíkszeredai eseményekkel foglalkozott a szenátus is. Adrian Motiu szenátor kérte, hogy jún. 13-át ne csak "fasiszta-légionárius" szélsőséges elemek által keltett zavargásnak minősítsék, hanem "horthystának" is. Király Károly és Hajdú Gábor szenátorok visszautasították ezt a megfogalmazást. Az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács csíkszeredai bizottsága elemezte a történteket. Helytelenítették az a sajtóbeállítást, hogy románellenes tüntetés lett volna. - Az elmúlt napokban a Vatra Romaneasca több városban magyarellenes tüntetést szervezett. /Romániában vizsgálják a Csíkszeredában történteket. = Népszabadság, júl. 17./"

"Tőkés László püspök az oroszhegyiek ügyében júl. 2-án kelt állásfoglalásában kifejtette, hogy visszarendeződés folyik. "Ezt szemléltetik és igazolják az egyre húzott-halasztott, szemmel láthatóan elsekélyesedő, az operett műfajába illő különböző perek, másfelől pedig a célzatos, politikailag determinált marosvásárhelyi magyar- és cigányellenes kirakat- eljárások. Szinte már szó sem esik a Ceausescu-rezsim rémtetteiről, társadalmi méretű bűncselekményeiről, annál többet hallunk viszont a magyarság már-már kollektív jellegűként tételeződő, politikai formát öltő bűnösségéről." /Tőkés László püspök állásfoglalása. = Hídfő (Székelyudvarhely), júl. 18./"

"A magyar képviselők, szenátorok egymás után írják beadványaikat, átirataikat az elemei jogok, mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás jogának biztosítása céljából. Legutóbb Király Károly, a szenátus alelnöke kért levelében meghallgatást Ion Iliescu elnöktől. Levelében hangsúlyozta, hogy az anyanyelvi oktatás meghatározó tényező a nemzeti kisebbségek indentitása megőrzése szempontjából. Az új oktatásügyi miniszter, Gheorghe Stefan megértő volt a Domokos Géza elnök vezette RMDSZ-küldöttséggel folytatott megbeszélése során, nem sokkal később azonban a Vatra Romaneasca képviselői Ion Iliescunál tiltakoztak a szakminisztérium "magyar kisebbségre kedvező" határozati miatt. Király Károly levelében leszögezte, hogy a román nacionalisták akciót indítottak a magyar iskolahálózat kiterjesztése ellen, akik az uszító cikkeket közlő román sajtó és egyes megyei tanfelügyelőségek támogatását élvezik. Petre Roman miniszterelnökhöz írt beadványt a magyar nyelvű felsőoktatás ügyében az RMDSZ szenátusi csoportjának több tagja, így például az emigrációból hazatért Szőcs Géza, Demény Lajos volt oktatásügyi miniszterhelyettes és Király Károly szenátusi alelnök, aki annak idején a Ceusescu-rendszerrel szembeszállt. A dokumentum az anyanyelvi oktatás súlyos helyzetéért a kormányt tette felelőssé, amely többszöri ígérete ellenére sem tesz semmit a magyar nyelvű egyetemért. A beadvány felidézte a nagyfokú magyar középiskolai tanárhiányt. 1990. szeptemberében 1132 középiskolás tanárral lesz kevesebb a szükségesnél, az 1995-96-os tanévben már 5352 tanár fog hiányozni. A javulásra a jelenlegi helyzetben nincs remény, mert országos viszonylatban a történelem szakon mindössze három, filozófián öt, jogon tizenkettő, a testnevelési főiskolán pedig hét magyar hallgató tanul. Az utóbbi hónapokban 2500 érettségizett fiatal hagyta el Romániát. /Bogdán Tibor: A levelező nemzetiség. = Magyar Hírlap, júl. 20./"

A határokon kívül élő magyar kisebbségek ügyeivel foglalkozó Entz Géza államtitkár nyilatkozott munkájáról, feladatairól. Entz Géza Kolozsvárt született 1949-ben. Apja /id. Entz Géza/ a Bolyai Tudományegyetem tanára volt, művészettörténész. Õ maga a Művészettörténeti Kutatócsoportban dolgozott. A múlt évben Tabajdi Csaba vezetésével megalakult a Minisztertanács mellett a nemzeti és etnikai titkárság, Entz Géza is bekapcsolódott ennek munkájába. Az anyanemzeti felelősség tevőleges hozzájárulást jelent a nemzet által elért értékek fennmaradásához és továbbörökítéséhez. A nemzetiség kérdést nem lehet egy ország belügyének tekinteni. Az Illyés Alapítvány a határon túli magyarság kulturális és tudományos tevékenységének támogatására jött létre. A kuratórium elnöke Csoóri Sándor. Az anyanemzet kötelessége a támogatás. Ezt nem tekintheti egyetlen állam sem beavatkozásnak. /Ágoston Vilmos: Beszélgetés Entz Géza államtitkárral. = Magyar Nemzet, júl. 23./

"A Romania Mare júl. 22-i számában Corneliu Vadim Tudor rendkívül élesen támadta Tőkés László püspököt. Tudor a magyarságot barbár, civilizálatlan népnek mondta, hozzátéve, jobb lett volna, ha Ázsiából Amerikába mennek és megkímélik Európát ezeréves pusztító jelenlétüktől. Elutasította azt, hogy Tőkés László tevékenysége nyomán kezdődött 1989-ben a változás, ehelyett néhány ezer Magyarországról beszivárgó ügynökről beszélt. Vadim végig minősíthetetlen szavakkal támadta Tőkés Lászlót. Tudor a temesvári, Securitate és pártvezetők elleni perről kifejtette: a károkat okozó vandálokra a világ bármely hadserege lőtt volna. "Mi bajod velünk, papocska? Eridj a tieidhez Budapestre?" írta Vadim. "Távozz, sátán!" Minderre lehetne mondani, hogy nevetséges. Mégsem nevetséges. A fasizmus ugyanis sohasem nevetséges. /Romania Mare: Tőkés a torkunkat szorongatja. = Népszabadság, júl. 24./"

"Székelyudvarhelyen a KMDSZ és a MISZSZ júl. 27-30-a között megrendezte az Erdélyi Diáktalálkozót. A programból: Vofkori László helytörténeti előadása, dr. Magyari András a kuruc mozgalomról, Dáné Tibor a romániai magyarság esélyeiről, dr. Egyed Ákos a segesvári csatáról, Balázs Sándor a transszilvanizmusról beszélt, Németh Zsolt /Budapest/ Fidesz-képviselő kisebbségi stratégiákról tartott előadást. /Erdélyi diáktalálkozó, Székelyudvarhely. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25.; aug. 1./"

Mihai Lupoi volt román idegenforgalmi miniszter a svájci sajtóban júl. 25-én ismertetett nyilatkozatában azzal vádolta Iliescu elnököt, hogy a hatalomra kerülését követő hetekben újjá akarta szervezni a politikai rendőrséget. Lupoi, aki februárban lemondott tisztségéből, majd Svájcban menedékjogot kért, elmondta, hogy miniszteri kinevezésekor Iliescu megbízta azzal, hogy szervezze újjá a román felderítő szolgálatot. Lupoi hamarosan tudatára ébredt annak, hogy Iliescu újjá akarja éleszteni a politikai titkosrendőrséget, Lupoi szembeszegült ezzel. A titkosrendőrség új tagjai nekikezdtek kartotékokat készíteni az ellenzékiekről, és ellentüntetéseket szerveztek. Lupoi febr. 6-án lemondott, ezután több gyilkossági kísérletet szerveztek ellene, júniusban kétszer is őrizetbe vették. Ezután döntött úgy, hogy elhagyja hazáját. Júl. 5-én érkezett Svájcba, ahol menekülttáborban lakik. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

A magyarság képviselői számtalan beadványt készítettek, felemelték szavukat a magyar egyetem újraindítása, a magyar oktatási rendszer kiépítése ügyében. Az RMDSZ szenátusi csoportja például Petre Roman miniszterelnökhöz intézett, jún. 23-án kelt levelében tiltakozott amiatt, hogy sem a kormán, sem a minisztérium nem intézkedett a Bolyai Tudományegyetem visszaállításra ügyében. Nem válaszoltak a Bolyai Társaság ez ügyben írt egyetlen beadványára sem. A magyar felsőoktatás megoldatlansága az egész magyar nyelvű oktatást érinti. Nagy a tanárhiány a magyar iskolákban. Kolozsváron, az egyetemen számos szakon megszüntették a magyar nyelvű előadásokat, más szakokra pedig elenyésző számban kerültek be magyarok. A tanügy megoldatlansága kihat a kétmilliós magyar kisebbségre, identitástudatát veszélyezteti. Az utóbbi hónapokban 2500 magyar érettségizett magyar fiatal távozott Magyarországra, hogy ott tanuljon tovább. A Bolyai Tudományegyetem visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. Ezt elküldték a miniszternek. A magyar nyelvű felsőoktatást először Kolozsváron tegyék lehetővé. A Bolyai Tudományegyetem mellett szükség van a marosvásárhelyi orvosi egyetemre, továbbá a kolozsvári Műegyetemen, a konzervatóriumban, a képzőművészetin és a kolozsvári Agronómiai Intézetben indítsák újra a magyar nyelvű képzést. Király Károly szintén nyílt levélben kérte Iliescu elnöktől és Gheorghe Stefan oktatási minisztertől a felsőfokú magyar nyelvű oktatás újraindítását. /A társadalom levelező tagjai leszünk? = Valóság (Bukarest), júl. 27./

Romulus Neagu külügyi államtitkár Budapestre érkezett és Szokai Imre külügyi államtitkárral tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról, majd közös sajtóértekezletet tartottak. Szokai Imre elmondta, hogy Magyarország számára rendező elv a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítása, illetve az ehhez szükséges intézményrendszer megteremtése, támogatja az RMDSZ igényét a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumának megteremtésére. A két fél elhatározta új kulturális egyezmény megkötését, a történészbizottság munkájának folytatását, új határátkelőhelyek megnyitását. A román fél nem tartotta időszerűnek a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

"Marosvásárhelyen az eddigi Színművészeti Intézet helyett "Színiakadémia" a főiskola új neve, adott ismertetőt Calin Florian rektor. Az elmúlt években elsorvasztották a színészképzést, a magyar szakon idén csak ketten végeznek. Rendezői szakot is indítanak, a magyar tagozaton erre öt főt vehetnek fel, ezenkívül tizenkét színinövendéket. /(K. N. K.): Vásárhelyen ismét "Színiakadémia". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

A parlament elfogadta az új közigazgatási törvényt, amely az ősszel tartandó helyhatósági választásokig lesz érvényben. Az ideiglenes nemzeti egységtanácsok megszűnnek, helyükbe prefektúrák és polgármesteri hivatalok lépnek. /MTI/

Nemzetközi tudományos konferencia és tábor /júl. 21-29./ kezdődött Bálványosfürdőn Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel, a kézdivásárhelyi magyar ifjúsági szervezet és a FIDESZ szervezésében. /MTI/