"Dávid Ibolya, az MDF /Magyar Demokrata Fórum/ elnöke elmondta, kötelességének érezte, hogy eljöjjön az RMDSZ kongresszusára, hiszen a szövetség képviselőiben nem a politikust, hanem a honfitársat látja. "A XXI. század magyarjának legfőbb feladata az, hogy szót értsen saját nemzettársaival, mert aki nem tanul a történelem hibáiból, az arra ítéltetett, hogy ezek következményeit újból elviselje" - fogalmazott Dávid Ibolya. Hangsúlyozta: közös tervünk, hogy a XX. század sebeit meggyógyítsuk, és ennek egyik lehetséges gyógyírja a kedvezménytörvény. Ez ugyanis lehetőséget biztosíthat arra, hogy "segítsük azokat a magyar testvéreinket, akiknek a történelmi határ átlépett a fejük fölött, itt és most tennünk kell valamit a sebek begyógyításáért". Véleménye szerint nincsenek ellenséges népek, csak egymás mellett élő, egymásra utalt emberek, az erdélyi magyarság számára pedig olyan jogi feltételeket kell teremteni, amelyek az itthon maradást szolgálják. /Hazahív a hűség. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 3./"

"Az RMDSZ kongresszusa több határozatot fogadott el: a/ Határozat a térségek fejlesztéséről.Az RMDSZ céljai között kiemelt szerepet kap az erdélyi térségek (Partium, Belső-Erdély, Székelyföld) fejlesztési elképzeléseinek támogatása. Székelyföld megoldása érdekében az RMDSZ támogatja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék egy fejlesztési régiót alkossanak, szükséges egy térségspecifikus fejlesztési program megvalósítása: a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség létrehozása. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének étre kell hoznia egy térség- és vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásával, támogatásával megbízott munkacsoportot. b/ Tekintettel a romániai magyarság gazdasági helyzetére, jelentős részének elszegényedésére, Az RMDSZ szociálpolitikai irányelveket határozott meg. Növelni kell a létbiztonságot. A szociális minimumnak a létfenntartási minimum felett kell elhelyezkednie. A pénzbeli támogatások és szociális ellátási rendszerek reformját folytatni kell, kiemelt figyelmet fordítva a közösségi szociális gondozás fejlesztésére. Szükséges a többgyermes családok támogatási rendszerének létrehozása, a gyermekgondozási segély növelése. Szorgalmazni kell az önkormányzatok együttműködését a civil szervezetekkel és egyházakkal a nehéz helyzetben élő társadalmi csoportok támogatásában. Olyan szociális védőháló kialakítása szükséges, amely az egyedül élő és önellátásra képtelen idősek számára megfelelő életkörülményeket biztosít. Biztosítani kell a nyugdíjak méltányosságát, a nyugdíjasok szociális biztonságát. Rendezni kell a mezőgazdaságban dolgozók nyugdíját. c/ Határozat a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban. Az RMDSZ kiáll amellett, hogy a módosításra kerülő kedvezménytörvény új formájában is őrizze meg lényegét: minél több lehetőséget és támogatást biztosítson az önazonosság erősítéséhez mindazoknak, akik állampolgárságuktól függetlenül magukat magyarnak vallják. d/ Határozat a romániai magyarság népesedési helyzetének javításáról. Az RMDSZ szakemberek bevonásával folytatja az erdélyi magyarság fogyását előidéző sajátos, és a régió egészére jellemző demográfiai folyamatok elemzését. A kutatások eredményeire építve kell megfelelő stratégiát kidolgozni. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének a kérdéssel foglalkozó munkacsoportot kell létrehoznia. e/ Határozat a romániai magyar közösség köztestületeitől jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényről. Az RMDSZ parlamenti képviseletének kiemelt feladata a romániai magyar nemzeti közösség köztestületeitől jogtalanul eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény elfogadtatása. f/ Az RMDSZ állásfoglalása Románia európai integrációjáról. A nemzeti kisebbségek, közösségek kérdéskörének európai dimenzióba emelése fontos állomást jelentett az integrációs folyamatban. A romániai magyarság továbbra is cselekvő részese az integrációs folyamatnak. Az RMDSZ hozzájárult az integrációs folyamat felgyorsításához. Az RMDSZ, a romániai magyar nemzeti közösség partnere Románia európai integrációs törekvéseinek. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 3. , 2381. sz./"

"Adrian Nastase kormányfő magyarul elmondott köszöntő szavai akár egy romániai magyar-román hidegháború végét is jelezhetnék, ha nem kellett volna a megelőző években annyiszor csalódni éppen Nastaséban. Medgyessy Péter gesztusa, akinek hirtelen nagyon fontos lett erdélyi származása, akár azt is jelentheti, hogy a baloldali magyar kormánynak immár éppen olyan fontos a határon túli magyarság, mint az EU-ba való betagozódás, állapította meg Máthé Éva. Jó lenne, ha a magyar-román politikai fegyverszünet a romániai magyaroknak nem jogfosztásokat, a mosolyok mögötti újabb diszkriminációkat takarna. A kongresszuson Eckstein-Kovács Péter sérelmezte, hogy az ellenzékiek alapszabály-módosító javaslatait szőnyeg alá söpörték. Magyari Nándor László szerint: miközben az RMDSZ vezetősége kétségtelen eredményeket kicsikarva kollaboracionista politikát folytat, azért nem szabad megfeledkeznie a "demokratikus minimumról". Az újságírónő hozzátette: Tőkés László még ma sem az az elhanyagolható személyiség, akinek félreállása után közvetlenül még fenntartható a romániai magyar egység látszata. Nem titok, hogy létezik az 1989 előtt "helyzetben", valamilyen funkcióban levők és a korábban mellőzöttek, netán üldözöttek szembenállása; nem különben tagadhatatlan a világi és egyházi polaritás. Máthé Éva szerint jó lenne, ha végre nyílt vita zajlana le mindarról, amiről sokan suttognak, négyszemközt, vagy kis közösségekben hevesen vitáznak. /Máthé Éva: Gesztusok, pólusok, robbanások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr.3./ "

"Varga Attila képviselő az RMDSZ-ben a legtöbb nézetkülönbséget kiváltó kérdésekre tért ki: autonómia, egység, a szervezet jellege. Hangsúlyozta: az autonómia nem jelent mást, mint a magyarság számára biztosított intézményesített hatásköröket, mely lehetőséget ad a nemzeti önazonosság kérdéseiben; az önálló döntést, amit az állam törvény által garantál. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök határozottan kiállt az RMDSZ egysége mellett. "Aki nem az egységen munkálkodik, sírásója az erdélyi magyarságnak." - hangsúlyozta. Sütő András író fogalmazta meg, hogy az autonómia nem oldható meg karddal, pláne nem retorikával. Gonddal, türelemmel kell megoldani. Frunda György ülésvezető elnök a romániai magyarság nemzeti, kulturális, nyelvi identitását, a gazdasági fellendülést biztosító törvényeket emlegette, hangsúlyozva, hogy ezek azok a törvényes jogi eszközök, amelyek az autonómiához vezetnek. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere a keresztényi szeretetet ajánlotta a testület figyelmébe. Az egység mellett kardoskodókkal állt szembe Vekov Károly, aki szerint "válságban van az RMDSZ és válságban van az egész erdélyi magyarság." A képviselő szerint a megoldás az RMDSZ szétválasztása politikai és civil testületre, mert a "protokollum- politika" öngyilkosság. Követelte, hogy az országos protokollumba vigyék be az alkotmánymódosítást. Kelemen Atilla képviselő szerint jobban oda kell figyelni a vidékre, mert például Maros megyében, ahol az RMDSZ-nek 500 tanácsosa van, nem mennek a dolgok.. Kónya Hamar Sándor újkori janicsárokat emlegetett. Végül jó étvágyat kívánt azoknak, akik "szeretik a püspökfalatot", figyelmeztetve azonban, hogy csont van benne! Puskás Bálint szenátor kijelentette: Az egység megmarad, még akkor is, "ha a püspökfalatban csont van". Fontos és hasznos vitát folytatott a kongresszus az elmúlt négy évről - jelentette ki válaszában Markó Béla. Egyetértett a felvetésekkel, hogy oda kell figyelni a problémákra - szórvány, szegénység, nyugdíjak, Csak a hosszútávfutás vezet eredményre, de csak akkor, ha ezt a távot együtt szaladják végig, jelezte. A második napon, febr. 1-jén kongresszus megvitatta és elfogadta a szövetség programját és alapszabályzatát, febr. 2-án pedig megtartották a tisztújítást. /A kongresszusi beszámoló vitája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./ "

"Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ és a Szent István Kör imádsággal és történelmi előadásokkal emlékezett a hatvan évvel ezelőtti, a Don-kanyarnál bekövetkezett katasztrófa áldozataira és túlélőire. Tőkés László püspök emlékeztetett: a háború ideje alatt megfosztottak bennünket attól a jogtól, hogy eltemessük halottainkat. Erdély történelmét ma is meghamisítják. Takaró Mihály, budapesti egyetemi tanár, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára beszédében kiemelte, a magyarság megszokta már, hogy leggyakrabban a veszteségeikre emlékezik. A Don-kanyarnál harcoló katonákat ma már nem háborús bűnösöknek, hanem hősöknek nevezhetjük. Sipos Miklós esperes rámutatott, a II. Magyar Hadseregnek 200 ezer áldozata volt, a legutóbbi népszámlálási adatok szerint Erdély ugyanennyi magyart vesztett el békés körülmények között 1990 és 2002 között. Ha egy nép elfelejti a múltját, az azt jelenti, hogy újra át kell élni a múlt eseményeit, hangsúlyozta. /Elek György: A II. Magyar Hadsereg 60 évvel ezelőtti áldozataira és túlélőire emlékeztek a Németi református templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./ "

"Elhunyt Imreh István professzor /Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12. - Kolozsvár, 2003. jan. 31./, kiváló történész és szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 1948-ban a Bolyai Tudományegyetem előadó tanárává nevezték ki. Előbb a jog- és közgazdaságtudományi karon fejtette ki tevékenységét, majd 1950-től a történelem szakon tanított. A két kolozsvári egyetem 1959. évi egyesítése után a Babes-Bolyai Egyetemen az egyetemes legújabb kori történelem előadó tanára volt nyugalomba vonulásáig (1983). Közben a kolozsvári Történeti Intézet munkatársa, az Erdélyi Múzeum-Egyesület történeti levéltárának megbízott igazgatója is volt. A Magyar Néprajzi Társaság 1977-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben vette fel külső tagjai sorába. Gazdag tudományos munkássága középpontjában Erdély, s azon belül a székelység, különösen a rendtartó és a törvényhozó székely falu története állott. Temetésére február 4-én lesz Kolozsváron, a Házsongárdon. (RMSZ) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Imreh István a legmagasabb szinten művelte nemcsak a történelemtudományt, hanem szociográfusként és a történelmi statisztika terén is a legjobbak között emlegetik. Mindenekelőtt Székelyföld kutatója volt. Érdeklődésének középpontjában a székely faluközösség értékmegtartó és értékteremtő életének feltárása állt. Ennek eredményeként jelennek meg korszak-meghatározó művei: 1973-ban A rendtartó székely falu, a falujegyzőkönyvek világából rekonstruált székely történet. 1983-ban megszületett A törvényhozó székely falu című munkája. Kimondottan székely vonatkozású könyvei a felsoroltakon kívül: Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején (1956), Székelyek a múló időben (1987), Kászonszéki krónika, 1650-1750 (1992), Látom az életem, nemigen gyönyörű - 1764 (1994). Ezenkívül még legalább tucatnyi könyvet írt, több mint háromszáz közleménye jelent meg. 1999-ben kiemelkedő történetírói és közéleti munkássága elismeréseként az Erdélyi Múzeum-Egyesület emlékkönyvet jelentetett meg tiszteletére. Imreh István egész életét a tudományos munka mellett az egyetemi oktatásnak szentelte. Kutatók generációit nevelte nagy szakmai igényességgel és hozzáértéssel. Kiváló szónoki tehetséggel rendelkezett, színes, magával ragadó előadásait mindig telt házas hallgatóság előtt tartotta. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./"

"A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt helyénvalónak találja Markó Béla újraválasztását az RMDSZ elnöki tisztségébe. Tegnap Cosmin Gusa SZDP-főtitkár kijelentette: Markó Béla az a politikai személyiség, aki bebizonyította, hogy egyszerre képes képviselni Románia és a romániai magyarság érdekeit. A főtitkár közölte: az SZDP és az RMDSZ vezetői febr. 3-án a kormánypalotában tárgyaltak a két alakulat közötti idei együttműködési megállapodásról. /Az SZDP örül Markó újraválasztásának. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

"Toró T. Tibortól, a Reform Tömörülés elnöke szerint a tiszteletbeli elnöki hivatal törlése Tőkés László tevékenységét nem befolyásolja, az RMDSZ-ét viszont igen. "A jelenlegi kongresszus küldöttei úgy döntöttek, nem hajlandók integrálni Tőkés László személyiségét és intézményét a szövetségbe, amely döntésért a továbbiakban a felelősséget nekik kell vállalniuk." Toró szerint kisebbségi érdekvédelmi szervezetet lehet alakítani, és magyar vidéken létre is fognak hozni ilyet. Székelyföld megbírja az intézményes pluralizmust a politika színterén. A Reform Tömörülés az elmúlt tíz évben az RMDSZ egységéért küzdött A jövőben is az egységért kell munkálkodni, de nem ilyen típusú egységért, ahol Tőkés Lászlót kiiktatták a Szövetségből - jegyezte meg Toró T. Tibor. Szerinte ha a tiszteletbeli elnöki jelentést napirendre tűzték volna, akkor talán elment volna a püspök a kongresszusra. Borbély László elmondta: annak napirendre tűzése nem szerepel az RMDSZ szabályzatában. /B. B. J.: Székelyföld megbírja az intézményes pluralizmust. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 4./"

"Aradon, a megyei múzeumban látható kiállítás a közelmúlt egyik szégyenletes fejezetére emlékeztet. Több múzeum, illetve a Bánsági Svábok Szervezete közös vándorkiállításon mutatja be Románia több városában is a Baragán 1951-1956 elnevezésű kiállítást. A zord időjárású Baragánba deportáltak embereket, akiket politikai megbízhatatlanak minősítettek. A háború után a kollektív bűnösség vádja legerőteljesebben a hazai németséget sújtotta. A deportálásnak a Bánságban 40 ezer áldozata volt. A deportáltak közül sokan sose térhettek vissza szülőföldjükre, a halottak többsége jeltelen sírban pihen; akik átélték, azok mindent kezdhettek elölről, hiszen földönfutóvá váltak, mert házukat, vagyonukat elkobozták. /Puskel Péter: Baragán 1951-1956. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./"

"A trianoni határokon túl élő magyarok fóruma, a kellő támogatás híján csak időközönként megjelenő Erdélyi Magyarság legutóbbi, összevont (2002. március-decemberi) száma Lipcsey Ildikó Metamorphosis Hungariae és Metamorphosis Transylvaniae című kettős vezércikkével indított. Borbély Zsolt Attila az RMDSZ paktumpolitikáját, Király Károly a szövetség kisebbségpolitikáját elemezte. Szöllősy Tibor arról írt, milyen visszhangja van a státustörvénynek Csapó I. Józsefnek a román alkotmányt módosító javaslatai mellett a Magyarok Világszövetségének a külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetét is megismerheti az olvasó. /Erdélyi Magyarság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./"

"Kovács László külügyminiszter febr. 3-án a Kossuth Rádió Reggeli Krónikájában a kedvezménytörvény módosított szövegével kapcsolatban is kifejtette, hogy megítélése szerint két célnak kell érvényesülni: segíteni kell a határon túli magyarságot abban, hogy a szülőföldjén maradjon, és ott boldoguljon, másrészt abban, hogy megőrizze a magyarságát, a kultúráját, a nyelvét. A külügyminiszter szerint a mostani módosított változat teljes összhangban van az európai uniós joggal. Kovács László bírálta Németh Zsoltot, aki a Fidesz képviselőjeként az RMDSZ kongresszusán a hét végén "a kedvezménytörvény ügyével riogatta" a küldötteket, s "egy hazai vitáról félrevezető módon szólt". Kovács szerint a Velencei Bizottság a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács normáit kéri számon Magyarországtól, az ET viszont sokkal lazább szervezet, mint az Európai Unió; az Európa Tanácsnak nincs közös joganyaga, hanem csak közös állásfoglalásokat fogalmaz meg. Kovács László összehasonlította a kedvezménytörvény új tervezetét azokkal a szerződésekkel, amelyeket Németország és Dánia, illetve Ausztria és Olaszország kötött a kisebbségek támogatására. A külügyminiszter elmondta: ezek az országok nem személyekhez juttatják el az oktatási-nevelési támogatást, hanem intézményekhez és civil szervezetekhez. - Ez a megfogalmazás szerepel a mostani módosított változatban - mutatott rá Kovács László. Hozzátette: ez viszont nem zárja ki, hogy ezt a támogatást az adott iskola, vagy szülői munkaközösség felossza a jogosultak között. /Kovács László a kedvezménytörvény módosításáról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./ "

"A Köztájékoztatási Minisztérium interetnikus kapcsolatokért felelős főosztálya, valamint a Nevelés- és Kutatásügyi Minisztérium kisebbségek nyelvén történő oktatással foglalkozó vezérigazgatósága kiadásában jelent meg nemrégiben román nyelven, a dr. Murvai László szerkesztette Timpul prezent in invatamantul minoritatilor nationale din Romania [A romániai nemzeti kisebbségek oktatásának jelene] c. könyv. A 2001-2002-es tanév megvalósításai és perspektívák alcímet viselő gyűjtemény a kormánypárt nemzetiségi oktatáspolitikáját dicsérő kiadványnak tűnhet, ám az abban közölt írások aggasztó helyzetképét adják a romániai anyanyelvű oktatásnak. A kötetből kiderül, évről évre sorvad, apad a kisebbségek anyanyelvű oktatása. A kötet szerint a romániai közoktatás 24 178 tanügyi egységben zajlott a vizsgált időszakban, amiből 2732-ban (iskolák és tagozatok), azaz az összes 11,29 százalékában kisebbségi nyelven folyt a tanítás, a beiskolázottak száma 3 972 245 volt, de abból a nemzetiségieké csak 209 842, alig valamivel több, mint 5 százalék. A líceumi és a szakiskolai arány ennél is kisebb, 4,63, illetve 2,8 százalék. A magyar iskolák, tagozatok száma 2384, az összes egységek 9,86 százaléka, de azokban csak 187 156 gyermek tanult anyanyelvén, ami az országos tanulószámnak csak 4,71 százaléka. Maros megyében csak két önálló magyar középiskola működik. A kötet csak propagandacélokat szolgálhat. Mert a gyarapodó lehetőségek dacára több mint 30 000 nemzetiségi (ebből a magyar majdnem 3000) román iskolába járva tanulja anyanyelvét, miközben a tanulók száma évről évre csökken. /Ferencz L. Imre: Számadatok - tendenciák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ "

"Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója az elmúlt hetekben sejtelmesen beszélt veszélyekről, összeesküvésekről: olyan eseményláncokról, amelyek a románok "nemzeti-állami" létét fenyegetik. Az SRI-igazgatója meglátogatta a szekusidő hangulatát is őrző vidéki "információs egységeket". Timofte elődje, Magureanu a magyar veszélyre, az "enklavizálódó" Székelyföld "borzalmaira", elszakadási és kiválási mozgalmakra figyelmeztetett, Timofte ma ezt már nem teheti. Új veszélyeket kellett tehát kiötleni. Ha Európa által is elfogadott az országhatáron túli nemzetrészek iránti felelősségvállalás, akkor Timofte "nemzetmentő" figyelme azokra a konspiratív csoportokra összpontosul, amelyek most a határon túli román identitást veszélyeztetik. A románellenesen konspiráló világ képét őrzi, ez pedig a Ceausescu-korszak meghaladhatatlan öröksége. /Bakk Miklós: Szekusidőben: a győzelmes kotyvalék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"Az utóbbi időben heves bírálatok érték Erdélyben a magyar Oktatási Minisztériumnak az ösztöndíjrendszer módosítására vonatkozó elképzeléseit. Hiller István politikai államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a szülőföldön való boldogulást, kívánja pártfogolni. 2001-ben 6304 határon túli magyar fiatal vett részt az anyaországi közoktatásban. Az a tapasztalat, hogy akik Magyarországon érettségiznek, többnyire magyarországi felsőfokú oktatási intézményekben akarják folytatni tanulmányaikat. Az Apáczai Közalapítvány korábbi kuratóriumi elnöke, Berényi Dénes akadémikus a kormányváltáskor jelezte, hogy szakmai munkája miatt nem kívánja tovább vállalni a tisztséget. Utódja Kőnig Sándor addigi kurátor, jelenlegi elnök mellett a kuratórium minden tagja folytatja tevékenyégét. Az Apáczai Közalapítvány működésének folyamatosságát sikerült biztosítani. A tavaly 800 millió forinttal gazdálkodó Apáczai Közalapítvány költségvetését a magyar kormány 2003-ban másfélszeresére , 1,2 milliárd forintra emelte. Az oktatási tárca a határon túli közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére és az intézményrendszer korszerűsítésére 750 millió forintot különített el. 250 millió forinttal támogatják a felnőttképzéssel kapcsolatos programokat. Az informatikai tárca számítástechnikai beruházásokra és informatikai fejlesztésekre 200 millió forintot adományoz. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács nemrégiben hevesen bírálta az Oktatási Minisztérium január elején elkészített tervezetét, amely szerint magyarországi érettségivel is pályázhatnak anyaországi egyetemi ösztöndíjra azok a határon túli diákok, akik középiskolai tanulmányaikat a 2000-2001-es tanév előtt, Magyarországon kezdték. Magyarországon az elmúlt öt évben nyolcvanezerrel csökkent a diákok száma: 1998-ban a közoktatásban részt vevő diákok száma valamivel meghaladta az egymilliót, most 930 ezer körül van. Ennek ellenére nincs olyan szándék, hogy a megüresedett helyekre határon túli magyar diákokat hozzunk. Az oktatási tárcának és a kormány egészének a határon túli magyar oktatással szemben elkötelezettsége van, és ez az elkötelezettség a szülőföldön való boldogulás elősegítésére vonatkozik. /Salamon Márton László: "Kezet nyújtottam mindenkinek" Interjú Hiller István politikai államtitkárral. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"Kallós Anna Mónika /sz. Dobra, 1976/ helyettes tanítónő szülőfalujában, közben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett karán, a Tanítóképző Főiskolán folytatja tanulmányait, idén fog diplomázni. A tanügyben szeretne dolgozni a jövőben is. Azt tapasztalta, hogy az emberek felfogása egy-két évtized leforgása alatt teljesen megváltozott. Kevés olyan fiatal van, aki tesz valamit azért, hogy megőrizze ősei hagyományát. Nehéz összefogni a fiatalokat. Akinek lehetősége van, az elköltözik a faluból. /E. Gy.: Fiatal értelmiségiek sorsa falvakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./"

"Régi vágya Sárközújlak református közösségének, hogy gyülekezeti házat építsen a sárközi hegyen. Kurpé János gondnok felajánlott egy telket építkezésre, ahol, belátható időn belül felépülhet a gyülekezeti ház. /(fodor): Sárközújlak: Gyülekezeti ház a hegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./"

"A tizenhárom éve Bukarestben élő Hajdu Győző egykori pártaktivista, az Igaz Szó egykori főszerkesztője azt az emeletes házat szeretné megvásárolni, amelyben felesége és annak családja él. Képtelen beletörődni Hajdu Győző abba, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat nem adja el neki azt az államosított házat. A házat évek óta pereli Gyöngyösi Ferenc egykori tulajdonos, aki feleségével együtt 1978-ban kérte a magyarországi végleges kitelepedési engedélyt. Fodor Imre volt polgármester, jelenlegi alpolgármester elmondta, hogy nem a bérlők, hanem a jogos tulajdonosok oldalára álltak. Ezért több ízben támadta őt Hajdu Győző, de sokat cikkeztek róluk a román nyelvű lapok is. Fodor konok kiállását még az RMDSZ bizonyos vezetőinek sem sikerült megtörniük. - Hajdu Győző nem a városgazdálkodási vállalattól, hanem a megyei pártbizottságtól kapta az ingatlant, ezért protokoll-lakásnak számított - vélte Jung Ildikó. A Budapesten élő idős házaspár természetben követeli vissza ingatlanját, amelyért 1978-ban mindössze egy fél Dacia árával, 32 ezer lejjel kártalanították őket. Hajdu Győző , az Együtt-Impreuna Kulturális és Baráti Társaság elnöke Fodor Imre felelősségre vonását és a helyzet megoldását kérte a jelenlegi polgármestertől. "Miért bűnhődjünk egy szélsőséges magyar expolgármester visszaélései miatt? - tette fel a kérdést, majd néhány sorral odébb rámutat: - Semmivel sem túlzok, amikor azt állítom, hogy Marosvásárhely életéért és szellemiségéért, a román és a magyar nép közötti harmóniáért az utóbbi ötven évben magyar íróként és román hazafiként százszor többet tettem, mint az RMDSZ bármelyik vezetője." "Nem csoda, hogy az RMDSZ szélsőséges vezetői folytonosan támadnak, hisz az 1989-es forradalom óta több száz cikkemben tiltakoztam alkotmányellenes és romángyalázó megnyilvánulásaik miatt" - mutatott rá Hajdu Győző. /Szucher Ervin: Emeletes házat igényel Hajdu Győző. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"Tárgyalni készülnek Maros, Kovászna és Hargita megye vezetői.Jelentős előrelépésként könyvelték el a háromszéki RMDSZ politikusai, hogy a szatmárnémeti kongresszus határozatot fogadott el a térségek fejlesztéséről. A kezdeményező Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök közölte, Háromszék szempontjából, ahol évek óta folyik az eredménytelen harc a kistérségi társulások létrehozásáért, jelentős előrelépésnek számít, hogy a harcot felvállalja az RMDSZ csúcsvezetősége. A Székelyföldi Fejlesztési Régiónak olyan régióvá kell válnia, ahol mindenki meg tudja őrizni identitását, ám meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek egy egységes program mentén biztosítják a gazdasági fejlődést" - hangsúlyozta Demeter. /Farkas Réka: Székelyföldi Régiót terveznek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"Négy éve nincs irodalmi kör Székelyudvarhelyen. Ezen kíván változtatni Zsidó Ferenc író, aki Padlás néven irodalmi klubot szervez. Az Udvarhelyi Fiatal Fórum klubterme ideális környezetet teremt ahhoz, hogy minden héten irodalomról beszélgessenek. Hasonló kezdeményezések már voltak évekkel korábban: az Alterego irodalmi kört Farkas Wellmann Endre, az UFF által indított Kontakt irodalmi klubot Thamó Csaba vezette, azonban mindkét kör megszűnt. Zsidó Ferenc, nemrég mutatta be Szalmatánc /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regényét, korábban a Műhely rovatot szerkesztette az időközben megszűnt Udvarhelyszék hetilapban. A Műhely állandó kliensei voltak a fióknak író amatőr szerzők. A tervek szerint a Padlás részben a hetilappal együtt megszűnt Műhely szellemi örököse is lesz. /Zilahi Imre: Padlásnyi izgalmas (iroda)lom. Irodalmi klub indul Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"Napvilágot látott P. Benedek Fidél (1907-1979) Az Erdélyi Ferences Rendtartomány /Kolozsvár, 2002/ című munkája. A szerző egész életében gyűjtötte a rendtartomány történetéhez kapcsolódó emlékeket, dokumentumokat a kezdetektől napjainkig. A kéziratokat összegyűjtötte, válogatta, sajtó alá rendezte Sas Péter művelődéstörténész. Páll Leó szerzetes az előszóban beszámolt arról, hogy Erdélyben a rendtartomány 25 fiatal szerzetessel gazdagodott, és újabb 19 fiatal készül a szerzetesi életre. A könyv bemutatta az első magyar provinciát, az Erdélyi Őrség 1447-től 1526-ig tartó virágkorát és az utána következő viharos évtizedeket, elvett kolostorokkal és vértanúkkal, az 1600-as évekbeli mélyponttal, majd az ezt követő felemelkedéssel. A mű kitér a kommunista diktatúra idejére, a szerzetesek üldözésére is. /Németh Júlia: A Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány története. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./"

"A Maros megyei RMDSZ elnökségének kezdeményezésére megbeszélést tartottak a megye területén levő református egyházkerületek esperesei és a szövetség vezetői. A tanácskozáson részt vettek Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese, Szász Zoltán, a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperese, Székely András, a Küküllői Egyházmegye esperese, Székely József, a Görgényi Egyházmegye esperese, valamint Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyarság megosztása nem lehet cél, a hangsúlyt olyan időszerű kérdésekre kell fektetni, mint a népességfogyás megállítása, oktatási- és szociális intézmények megerősítése és hosszú távú fenntartása, valamint az itthonmaradást szavatoló pozitív jövőkép megfogalmazása. /Megyei RMDSZ és református egyházi vezetők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./ "

"Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"

"Két ízben is vitát váltottak ki a Maros megyei RMDSZ hírlevelei. A Brassai Zsombor ügyvezető elnök által fogalmazott és a sajtónak is eljuttatott hírekről az érintettek azt állítják, hogy ferdítésekben és csúsztatásokban bővelkednek. Andrássy Árpád, az RMDSZ marosludasi elnöke kért pontosítást a Népújságban RMDSZ Hírmondó címmel megjelenő, a szövetség által fizetett oldalban megjelenő egyik hír kapcsán, mert abban az egyik, belső ellenzékinek számító parlamenti képviselő "indexre került": nem említették meg a kerület kiemelt meghívottját, Kerekes Károlyt. Ezután egyházi berkekben keltett felháborodást az RMDSZ újabb hírlevele. A közlemény szerint az RMDSZ megyei elnökségének kezdeményezésére megbeszélést tartottak a megye területén levő református egyházmegyék esperesei és a szövetség vezetői. Valójában az espereseket mindössze lelkészkollégájuk, Brassai Zsombor ügyvezető elnök fogadta. "Az sem igaz, hogy együttműködési stratégiát állítottunk volna fel. Az időszerű erdélyi magyar közéleti kérdésekben az egyháznak lesz stratégiája, de azt nem az RMDSZ-szel együtt fogalmazzuk meg. Ami az oktatást kérdését illeti, erről szó sem esett" - állította Ötvös József. /Szucher Ervin: Vitát szülnek az RMDSZ hírlevelei. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"

"Febr. 2-án a Kolozsvári Rádióban közölt program alapján sokan elvitték gyermeküket a bábelőadásra, a Kiskondás kalandjaira, azonban zárt ajtóra leltek. A román igazgató annyira sem méltatta a magyar bábszínház-látogatókat, hogy közölje a program változását. Ez is a magyar közönség fokozatos elidegenítését szolgálja? Része lenne az igazgató úr egynyelvűségre irányuló törekvéseinek, amelyek ellen a bábosok egyelőre még kétnyelvű csapata a napokban tüntetni kényszerült. /(n.j.): Igazgatói bosszú? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./"

"Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár jan. 31-én hunyt el, febr. 4-én helyezték örök nyugalomra Kolozsvárott a Házsongárdi temetőben. A temetésen Szabó Árpád unitárius püspök hirdette a vigasztalás igéjét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nevében Egyed Ákos elnök, a Babes-Bolyai Egyetem nevében Camil Muresan és Csucsuja István tanárok méltatták az elhunyt munkásságát. A lap közölte Benkő Samu búcsúbeszédét. Benkő Samu kerek hatvan esztendeje ismerte meg Imreh Istvánt és élete nagy ajándékának tartja a barátságot. 1990 után már betegen, de hatalmas buzgalommal dolgozott. A nagy elidegenedések idején igényelte a bensőséges emberi kapcsolatokat. /Benkő Samu: In memoriam Imreh István. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./"

"Ismeretlen tettesek három sírt gyaláztak meg Újvidéken, a Futaki úti temetőben, a temető katolikus és református részében. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) élesen tiltakozott a városi hatóságoknál a történtek miatt, és követelte a síremlékek helyreállítását. Néhány hete Újvidéken magyarellenes röpcédulák jelentek meg, s a mostani sírrongálás is illeszkedik a magyar kisebbség elleni kirohanások sorozatába. /Sírokat gyaláztak meg Újvidéken. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./"

"Csoóri Sándornak most van a születésnapja, febr. 3., a kedvezménytörvény megőrzésére tett kezdeményezése ismert. A jeles költő és író az egyik leggyakrabban idézett élő szerző az iskolások anyanyelvi versenyén. Mit jelent az ön számára saját anyanyelve? - tette fel a kérdést a lap munkatársa Csoóri Sándornak. A költő válaszában leszögezte: "Számomra anya- nyelvem mindent jelent, ami életemhez, létemhez hozzátartozik. Nem csak általa tárul fel előttem a világ, hanem az emberi kapcsolatokat is gazdagítja és ő maga a történelmünk is. Vannak szavaink, amelyek korszakokat élesztenek fel. Például, ha azt hallom vagy olvasom: dali pár pisztolyom - a kuruc kor, Rákóczi, Esze Tamás vagy mások, illetve egyebek idéződnek fel. Vagy ha azt hallom: bársonyon futnak perceim - József Attila életére gondolok. Az anya szó csaknem mindent felidéz, amit eszmélésem óta érzelmileg óhajtásaim közben megértem. Anyanyelvemben benne van a feszültség, a dráma, ami a magyarság életében lezajlott. Anyanyelvem jelentette és jelenti a költészetet, adott és ad lehetőséget a képzettársításokra, a költői stílusok kialakulására a kezdetektől a szürrealista irányzatokig. Anyanyelvem nem csak szavaink összessége, hanem az emberi lét értelmezhetőségének lehetősége is. Írás közben, ha szenved is az ember, ha egy jó mondatot meg tud fogalmazni, boldogan áll fel az asztaltól. A teremtés izgalmait a nyelvben éltem át, odaköt a történelemhez, a természethez, a saját tudatomhoz, sejtelmeimhez. Filozófiai értelemben is anyanyelvem a legfontosabb esélyem és adottságom." /Komoróczy György: Csoóri Sándor köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./"

"Az RMDSZ kitart amellett, hogy az SZDP-vel tervezett idei együttműködési megállapodás a tavalyihoz hasonlóan előírja a romániai magyar közösség képviselőinek jelenlétét az összes fontos állami intézményben, közölte Markó Béla febr. 5-én, a sajtótájékoztatón. Markó elmondta: néhány RMDSZ-honatya a parlamenti frakciók találkozóján kérte, hogy a magyar szakemberek legyenek jelen a rendőrség és a titkosszolgálatok kötelékében, valamint a diplomácia területén, mivel ez a magyar közösség és kisebbség-többség viszony javát szolgálná. "Nem természetes, hogy a Székelyföldön az államhatóságok képviselői kizárólag román nemzetiségűek legyenek", szögezte le. Markó Béla felhívta a figyelmet a kongresszus által elfogadott határozatokra, amelyek több olyan kérdésre - integráció, régiófejlesztés, ingatlanok visszaszolgáltatása, kedvezménytörvény, szociális helyzet, népesedés - vonatkoznak, amelyeket az elkövetkező időszakban megkülönböztetett figyelemmel fognak kezelni. /Az RMDSZ a magyarság állami intézményekben való képviseletét szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./ "

"Remélhetően idén elkészül Erdőszentgyörgyön a katolikus templom. Sebestyén Péter plébános jelezte, tennivaló van még bőven. Most végezte a házszentelést, 180 családot végigjárt. Ez az egyetlen lehetőség, hogy a közösséghez tartozó családokat meglátogassa. Az egykori bözödújfalusi templomért megítélt kártérítésből épül a templom. Erdőszentgyörgyhöz tartozik Hármasfalu, Makfalva, Bözöd, Rava és Kőrispatak. /(kk): Új templom Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./ "

"Gyakorlatilag megbukott a státustörvény módosításának legújabb tervezete és Kovács László külügyminiszter hetedik alapelve, miután a legfontosabb határon túli magyar szervezetek vezetői a Medgyessy Péter miniszterelnökkel folytatott szatmárnémeti megbeszélésen elfogadhatatlannak minősítették a külügyminisztérium által megfogalmazott elképzeléseket. A Magyar Nemzet úgy tudja, az új koncepció kapcsán éles ellentét alakult ki a külügyi tárca és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) között. A HTMH-t előzőleg kihagyták a módosítás kidolgozásából. A hivatal ugyanakkor figyelmeztette a kormányfőt arra, hogy a legújabb tervezet több pontja is elfogadhatatlan lesz a határon túli szervezetek számára. Szatmárnémetiben Medgyessy Péter már csupán tárgyalási alapnak nevezte az Udvardi Iván helyettes államtitkár és Gábor Zoltán titkárságvezető által titokban kidolgozott külügyminisztériumi tervezetet, s a Bálint-Pataki József által irányított hivatal álláspontját fogadta el. A HTMH-t a továbbiakban ismét bevonják a státustörvény módosításával kapcsolatos egyeztetésekbe. A határon túliak szerint a módosításból egyértelműen ki kell derülnie, hogy az uniós jogszabályok figyelembe vételével, az EU-tagországok állampolgáraira is vonatkozik a státustörvény. Elfogadhatatlannak tartják továbbá azt a kitételt, mely szerint az utazási kedvezmények csak kulturális céllal vehetők igénybe. Nem értenek egyet azzal sem, hogy csak azokra a főiskolásokra, egyetemistákra vonatkozzanak az oktatási támogatások, akik magyar nyelvet vagy történelmet tanulnak. Az elsősorban Szlovákia által kifogásolt oktatási-nevelési támogatásokat illetően a határon túliak olyan változatot tudnak csak elfogadni, amely értelmében alternatív megoldásként személyekhez is eljuthat a húszezer forintos összeg. Amennyiben a kormány figyelembe veszi az RMDSZ, az MKP és a VMSZ által megfogalmazott véleményeket, akkor tulajdonképpen vissza kell térni a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) novemberi ülésén elfogadott közös álláspontra. (Magyar Nemzet) /Státustörvény: Éles ellentét a Magyar Külügyminisztérium és a HTMH között. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./"