Lészped egyik falvában, Girleniben Fejér Katalint /Feer Catrina/ a helyi rendőr eltiltotta attól, hogy magyarul tanítsa a csángó gyermekeket. Idézést kapott a rendőrségtől és ott jegyzőkönyvet vettek fel. Eszerint tevékenységével széthúzást kelt a katolikus lakosság soraiban. A jegyzőkönyv azt bizonyítja, hogy hallani sem akarnak az emberi jogokról. Munteanu Costica őrmester vasárnapra idézte be Fejér Katalint, jelen volt Ciobanu Romica polgármester is. Costica a rendőrségen kijelentette, hogy Fejér Katalin nem magyar, mert Moldvában ilyen nemzetiség nem létezik. Az asszony magnóra vette a beszélgetést, de a végén elkobozták tőle a kazettát. Írtak róla elismervényt, de a másolatát nem adták át az asszonynak. /Román Győző: Rendőrfület sértett a magyar szó. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./

Pozsonyban találkoztak a határon túli magyar nyelvű rádióadások képviselői. Kollégák érkeztek Kolozsvárról, Marosvásárhelytől, Temesvárról, Újvidékről, Szabadkáról, sőt Szlovéniából is. Több alkalommal is szerveztek ilyen találkozót Budapesten és most első ízben egy szomszédos országban. /Határon túli magyar rádiósok találkozója. = Népszabadság, jún. 12./

Dr. Octavian Buracu összefoglalta a Vatra Romaneasca lényeges vonásait: sovén idegengyűlölet, magyarellenesség, tiszteletbeli elnöke a vasgárdista Iosif Constantin Dragan. Legutóbbi kolozsvári látogatása alkalmából Iliescu elnök találkozott a Vatra vezetőségével, ahol a vatrások követelték az RMDSZ betiltását, vezetőinek törvény elé állítását. Az államelnök nem találkozott Kolozsvárott az ellenzék képviselőivel, ellentétben az EBEÉ kisebbségi főbiztosával, Max van der Stoellel, aki ezt nem mulasztotta el. Buracu előtte is kifejtette, hogy a Vatra Romaneasca súlyos károkat okoz Romániának. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Merre tart a Vatra Romaneasca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./

A parlament korrupciós ügyekkel foglalkozó különbizottsága jún. 10-én kihallgatta a botrány kirobbantóját, az utóbbi időben a fenyegetések miatt bujkáló Gheorghe Florica vezérőrnagyot, aki most megvesztegetésbe keveredett újabb magas tisztséget betöltő, főleg Demokratikus Nemzeti Megmentési Front-vezetők nevét tárta fel. /Még egy lapáttal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 12-13./

Ercsey Gyula válaszolt a román szenátorok Tőkés Lászlóhoz írt levelére, adatokkal bizonyította, milyen kegyetlen volt a holokauszt Romániában, ahol Antonescu idején soktízezer zsidót gyilkoltak meg. A románok Odessza környékén 60 ezer zsidót lőttek agyon. Kisinyovban 70 ezer, Dálnyikiban 35 ezer, Domanovkában 18 ezer, Vortuzsnyben 23 ezer, Bogdanovkán 45 ezer zsidót öltek meg Erről nem tud a mai román közvélemény. Ercsey a románosítás eseteire is emlékeztetett /Dobrudzsában a törökök, Moldvában a csángók románosítása/. Összefoglalóan megállapította, hogy Romániában volt és van zsidóüldözés, antiszemitizmus, asszimilációt célzó politika, kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, gyűlölet szítása, és a kisebbségi intézményeket sújtó jogtalanság. /Ercsey Gyula, Nagyenyed. Mi az igazság? Válasz a szenátorok levelére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., folyt.: jún. 16./

Háromszéken a megyei és a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ szervezet között ellentét van. Az újságíró Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét kérdezte, átfogó válságjelenségről van szó vagy inkább Székelyföldön van probléma? Takács Csaba leszögezte, hogy a válság egyedülálló, más, szórványvidéken tapasztalható gondokkal nem hasonlítható össze. Takács Csaba szerint a háromszéki RMDSZ-vezetőknek élni kellett volna a lehetőségekkel, mozdulniuk kellett volna. Viták voltak arról, milyen akciókat kellett volna szervezni a prefektus-ügyben, milyen tiltakozás lett volna megfelelő. A különböző szintű testületek felelősséggel tartoznak egymással szemben. Az RMDSZ brassói kongresszusa után három olyan terület van, ahol országos elvárások szerint kell működnie az RMDSZ-nek: ez a kultúra, az oktatás és az önkormányzat. Nem lehet azt állítani, hogy valaki az RMDSZ-listán indult és semmi köz a szövetséghez. Az RMDSZ meghirdette az önrendelkezés elvét, ezt kell most tartalommal megtölteni. Folyik az önrendelkezési memorandum végleges formába öntésem mely a kulturális, oktatási és közigazgatási autonómiát határozza meg. Ezt majd az SZKT-nak kell jóváhagynia. /Simó Erzsébet: Válság-e a válság?(1). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16., (2). = jún. 17./

"Sütő András Ne hagyjuk börtönben elpusztulni az ártatlanokat! A marosvásárhelyi pogrom "törvényes" áldozatai címmel emelte fel szavát a tíz évre ítélt Cseresznyés Pál és a többi ártatlanul bebörtönzött magyar és cigány érdekében. "Cseresznyés Pál elítéltetése a cinikus igazságtalanság és a sovén bosszú nyílt szándéka folytán jöhetett létre." "Cseresznyés Pál ügye mindannyiunké", hangsúlyozta. Indítsunk küzdelmet értük, az RMDSZ félmilliós tagságának cselekvő részvételével, javasolta az író. /Sütő András: Ne hagyjuk börtönben elpusztulni az ártatlanokat! A marosvásárhelyi pogrom "törvényes" áldozatai. = Magyar Nemzet, jún. 12. - újraközölte: Magyar Szó (Újvidék), jún. 17./"

Az RMDSZ meghívására Romániába látogatott az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció, jún. 14-én Nagyváradon Tőkés László püspökkel tárgyaltak. Szó volt a magyar-román alapszerződésről és a romániai magyar egyházi tulajdonról. /Fidesz-küldöttség tárgyalt Tőkés Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ Jún. 15-én az Orbán Viktor elnök vezette Fidesz küldöttsége Bukarestben megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőivel. Kölcsönös tájékoztatásra került sor. A Fidesz küldöttsége találkozott a Polgári Szövetség Pártja elnökével, Nicolae Manolescuval, valamint a Liberális Párt vezetőjével, Horia Rusuval. /Fidesz-látogatás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Az áprilisban újraválasztott Orbán Viktor hangoztatta, hogy személyes kapcsolatot akart kialakítani. Az újságírók kérdéseire válaszolva Orbán Viktor kifejtette, a nacionalizmusnak egyetlen gyógyszere van, az egészséges nemzeti öntudat kialakítása. A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSZ autonómia-törekvéseit, és úgy véli, a magyarországi pártoknak nincs joguk megfogalmazni az itteni magyarok igényeit. Ez a romániai magyarok kizárólagos joga. /Nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

"A Dimineata jún. 16-i száma közölte Iliescu elnöknek a bécsi emberi jogi konferencián elmondott beszédét. Az államfő kifejtette, hogy Romániában széles körű jogokat élveznek a kisebbségek. "vannak kormányok és politikai erők, amelyek hajlanak arra, hogy a kisebbségi jogok felettébb nemes céljával helyettesítsék a területi igények meghirdetését, mivel ezeket másképpen semmiképpen sem fogadhatja el a nemzetközi közösség." Ez az irányzat a "legfontosabb destabilizáló tényező és veszélyforrás." "A kisebbségi kérdésekre helyezett túlzott hangsúly csak arra szolgál, hogy fenntartsa és ösztönözze a nemzeti és nacionalista érzéseket, sőt szenvedélyeket..." Iliescu szükségesnek tartja magatartási kódex kidolgozását az államok egymás közötti viszonyára vonatkozóan, a kisebbségek védelmét illetően. /MTI/ Iliescu elnök bécsi tartózkodása alkalmával találkozott Butrosz Gali ENSZ-főtitkárral, továbbá Jimmy Carter volt amerikai elnökkel, az emberi jogi konferencia egyik legnagyobb szorgalmazójával, Thomas Klestik osztrák elnökkel, Franz Vranitzky kancellárral és Friedrich Königgel is. /Iliescu a kisebbségi kérdésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./"

Illyefalván, a Keresztény Ifjúsági Központban találkoztak az erdélyi magyar alapítványok képviselői, ahol két és félnapos munkával 45 alapítvány, egyesület osztotta meg egymással gondjait, elképzeléseit. Négy szakcsoportban folyt az eszmecsere, laza szövetségben állapodtak meg, majd a tanácskozás végén, jún. 16-án együttműködési megállapodást írtak alá: létrehoznak dokumentációs és tájékoztató irodát, ideiglenesen Illyefalva központtal. A következő találkozót Illyefalván tartják, dec. 2-4-e között. /Romániai magyar alapítványok együttműködési megállapodása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17., (Sylvester): Laza szövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

"Orbán Viktor, a Fidesz elnöke sajtótájékoztatóján összegezte romániai látogatásának tapasztalatait. A magyar-román alapszerződést csak akkor érdemes megkötni, h kielégíti mindkét fél érdekeit ? hangsúlyozta. Az alapszerződést meg kell kötni, de nem mindenáron, csak abban az esetben, ha garanciákat tartalmaz a kisebbség védelmére. /F. A.: "Alapszerződést, de nem mindenáron!" = Magyar Hírlap, jún. 17./"

Tófalvi Zoltán a szemfényvesztés néhány példáját hozta fel. Emlékezett arra, hogy Marosvásárhelyen a magyar sajtó képviselői várták Raffay Ernő honvédelmi államtitkárt. Raffay Ernő történész több könyvet írt Erdély 1918-1920 közötti történetéről, ismeri a román diplomácia színeváltozásait, mégis besétált a csapdába. Kolozsváron válaszolni tudott Funar polgármester kijelentésére, hogy Kolozsvár nincs a térképen. De Debretin, Seghedin, Budapesta sincs a térképen. Marosvásárhelyen furfangosabb csapda várta. A megye akkori alprefektusnője, Ileana Filipescu addig hordozta keresztül-kasul a városon, kaszárnyáról kaszárnyáig, fényűző fogadásra, hogy a látogatás ideje lejárt, indulni kellett a repülőtérre. Az újságírók hiába várták. És Raffay Ernő nem vette észre az egészet, azt nyilatkozta, hogy jól érezte magát Marosvásárhelyen. - Bálint Lajos érsek misét akart bemutatni a szamosújvári börtönben szenvedő, ártatlanul elítélt oroszhegyi híveknek. A börtönparancsnokság az érsek közelében sem engedte az oroszhegyi foglyokat. - A román külügyminiszter ügyesen végighordozta a nagyköveteket több városon. Fényűző fogadások műemlékek megtekintése. Marosvásárhelyen előre figyelmeztették az újságírókat, kérdéseket feltenni, interjút készíteni tilos. Közben a Maros megyei prefektus beszélt a kisebbségek jogairól, milyen sok magyar tagozat van stb. /Tófalvi Zoltán: Szemfényvesztéssel kikövezett út. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./ Raffay Ernő államtitkár 1991. dec. 8-12-e között látogatott Romániába. Raffay Ernő említett könyvei: Erdély 1918-1919-ben /Magvető, Budapest, 1987/, Trianon titkai avagy hogyan bántak el országunkkal /Tornado Damenija, Budapest, 1990/.

A kilencvenedik évében levő Ambrus József főesperes Brassóban él, az idős papok otthonában. Az újságíró kérésére visszaemlékezett szenvedéseire /két részletben összesen tíz évet töltött börtönben/. Ambrus József Gyergyószárhegyen hittanórát tartott, amikor 1949. jún. 11-én a plébánia előtt megállt egy fekete autó. A gyerekeket hazaküldte és ott, helyben azonnal vallatni kezdték: kitől kapott utasítást, hogy ne vegye át az államsegélyt. Kifejtette, hogy saját elhatározása volt, mondván: minden papnak adjanak vagy egyiknek sem. A faluban az emberek összegyűltek, kitört a pánik, hogy elviszik a papjukat. Ambrus József hiába nyugtatta az embereket, nem csitultak le a kedélyek. A kihallgatók a fekete autóvak eltűntek. Közben félreverték a harangokat, a környékről, Gyergyóremetéről, Gyergyóditróból is jöttek emberel, hogy megvédjék papjukat. Ambrus József lecsendesítette és hazaküldte őket. Este azután a rendőrök megszállták a községet. Több mint ezer embert fogdostak össze és vittek Gyergyószentmiklósra. Az első napokban egymást támogatva álltak a zsúfolt cellákban. Azután megkezdődtek a kihallgatások. Szörnyű kínzásokat éltek át, korbáccsal, villanyozó géppel, fonott vashuzalokkal verték őket. A papot addig verték, amíg megfeketedett a teste, a talpa csupa seb volt a gumibotozástól. Naponta ismételték a verést. Elmondhatatlan kínokat éltek át. Sokan beleőrültek, belehaltak a kínzásokba, vagy örökre nyomorékká váltak. Gurzó Katalinnak, Bartos Ilonának a haját tépték ki. Hat hét múlva Ambrus Józsefet és 28 szárhegyit Kolozsvárra, majd Brassóba, az ottani börtönbe vitték, ott is folytatták a kínzásokat. Ott találkozott Pál Elek gyergyóremetei plébánossal és 14 remetei hívével. Mindenáron bele akarták keverni a perbe Márton Áron püspököt, azzal, hogy ő lázította őket. Ez azonban nem sikerült, erre kínzással sem tudták rávenni őket. Végül nyolc évre ítélték Ambrus Józsefet. A felsőbányai ólombányába vitték, embertelen feltételek között dolgozott. Hét év után amnesztiában részesült. A borszéki plébániára került, de ott is folyamatosan zaklatták, agyonlövéssel is fenyegették. 1960-ban újra letartóztatták. A vád az volt, hogy erőszakkal kényszeríti a gyerekeket hittanra. Itt nem annyira veréssel, mint lelkileg akarták megtörni. Négy esztendőre ítélték. Hármat leült, 1963-ban szabadult. Maradt az állandó ellenőrzés, az éjjel-nappali váratlan látogatás. Így élt több mint két évtizedig. /Váradi Mária: A kommunizmus pere. Gúzsba kötött ige. Gyergyószárhegy, 1949. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./

Sok szó esik az autonómiáról, erről kérdezte az újságíró néhány RMDSZ-tisztségviselő véleményét. Katona Ádám leszögezte, a tavaly októberi KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ óta a romániai magyarság számára kulcsfogalom a belső önrendelkezés. Ezt még azoknak is tudomásul kell venniük, akik a román politikai erőkkel keresnek szövetséget. Katona szerint kevés román szövetségesünk van, Octavian Buracu, az ifjú liberálisok és Doina Cornea. A szórványban a személyi autonómia az identitás megmaradásának egyetlen lehetősége. Verestóy Attila szenátor szabadkozott, ő nincs a barikád másik oldalán, az autonómiát ő eszköznek tekinti. Hajdu Gábor szenátor szerint hiányoznak az anyagi eszközök az autonómiához. /Máthé Éva: Autonóm vélemények az ? autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

Jún. 18-án kezdi meg tanácskozásait a Népfőiskola a Kisebbségekért Szervezet Budapesten. Pászkán Zsolt, a szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a továbbképzés gyakorlati megvalósítása a céljuk. Ingatlant akarnak szerezni Szencen, majd Sepsiszentgyörgyön, ahol számítógépes és más ismeretek elsajátítására teremtenek lehetőséget. Dr. Pick Tamás elmondta, hogy hat ország képviselői vesznek részt a tanácskozáson. Többek között Balász Sándor Identitásbeli zavarok a kisebbségben címen tart előadást. /(czegő): Népfőiskola a kisebbségekért. Gyakorlati segítség a nemzetiségeknek. = Magyar Nemzet, jún. 18./

Az 1988-ban, a romániai falurombolás elleni nagy társadalmi megmozdulás idején született Erdélyi Szövetség a hét végén Debrecenben tartja tisztújító közgyűlését. Az Erdélyi Szövetség füzetsorozatot indított. Az elmúlt években Magyarországon mintha elsorvadt volna a figyelem, megfáradt a felelősségérzet a kisebbségi létbe szorított magyarság iránt, írta Beke György, aki az Erdélyi Szövetség elnöke. Az Erdélyi Szövetség mindenkor kötelességének érezte az erdélyi valóság tudatosítását az anyaország és a világ közvéleményében. Ezért szervezett tanácskozásokat, Erdélyt megismertető vetélkedőket és ezért vállalkozott könyvkiadásra is. 1991-ben Erdély jelene és jövője címmel jelentetett meg tanulmánykötetet, 1992-ben pedig Dsida Jenő vallomását, a Psalmus Hungaricust. Nem az egyetlen szervezet, amelyik kiadói tevékenységet is vállal. Az Erdélyi Magyarok Egyesülete Vigyázó címmel időnként időszaki romániai magyar sajtószemlét ad ki. /Beke György: Megfáradt felelősségérzet. Szembenézés Trianon örökségével. = Magyar Nemzet, jún. 18./

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben vont mérleget az eltelt három és fél esztendő egyházi eseményeiről. A katolikus egyházat súlyos igazságtalanságok érték. 1948-ban 182 elemit, 31 középiskolát és 12 gyermekotthont államosítottak. Mindmáig az egyház egyetlen iskolát sem kapott vissza. A csíkszeredai Segítő Mária Líceum egykori saját épületébe megtűrt vendég. Annak idején hét női szerzetesrendnek húsz zárdája volt, a három férfi szerzetnek pedig huszonöt rendháza. 1949-ben mindet elkobozták, 1990-től a semmiből kellett új életet kezdeni. A plébániákról 1950-1952 között elkobozták az összes anyakönyveket és az értékesebb műkincseket, azzal a szándékkal, hogy a magyarság erdélyi múltjának emlékeit eltüntessék. A gyulafehérvári Batthyaneumot nem adták vissza. /A gyulafehérvári érsek számvetése. = Új Ember (Budapest), jún. 20./

Petre Roman volt miniszterelnökkel az élen hat demokratapárti /NMF/ képviselő kész letenni az 1989-es forradalomban való részvételét igazoló oklevelet és kitüntetést, mert kiderült, hogy sok arra méltatlan is kapott kitüntetést, olyan, aki a fegyveres elfojtást szorgalmazta. A botrány akkor pattant ki, amikor az Evenimentul Zilei közölte a névsort. /Új Magyarország, jún. 21./

A Nagy-Románia Párt kettészakadt, egy csoport kivált és Nagy-Románia Mozgalom néven újabb szélsőségesen nacionalista szervezetet hozott létre. A különválók nem értettek egyet Corneliu Vadim Tudor pártelnök tekintélyuralmával, a párt szélsőséges, fasisztoid irányvonalát viszont nem vitatják. /B. T.: Kettészakadt a Nagy-Románia Párt. = Magyar Hírlap, jún. 23./

A jún. 23-i bukaresti lapok bőségesen idézik a Le Quotidien de Paris egyik cikkét, miszerint Budapest szítja a szeparatizmust a szomszédos országokban élő magyar kisebbség soraiban. /B. T.: Párizsi lapvélemény a bukaresti újságokban. = Magyar Hírlap, jún. 24./

Az 1989-es eseményekben való résztvevők a Forradalom Harcosa kitüntetést kapták. A Hivatalos Közlönyből kiderült, hogy köztük van - többek között ? Iliescu elnök, Nicolae Spiroiu védelmi miniszter, Nicolae Militaru tábornok, Adrian Paunescu szenátot, azonban Tőkés László hiányzik a listáról. /Gazda Árpád: Paunescu forradalmár, Tőkés László nem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Gabriel Andreescu a múlt év végén alakult Emberjogi Központ társelnöke, a Polgári Szövetség elnöke szerint létezik civil társadalom. A Polgári Szövetség igyekszik megszervezni az ellenzéki erőket. Az RMDSZ fontos szerepet tölt be, a nacionalista uszítás idején is józanul működik. /Vajnovszki Kázmér: Nyugaton az emberi méltóság struktúrateremtő tényező. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 24./

Szilveszter Mária főszerkesztő nyilatkozott lapjáról, a 4500-5000 példányban megjelenő Bányavidéki Új Szó /Nagyvárad/ hetilapról. Az 1989-es változások óta két főszerkesztő is föladta, őt titkos szavazással választották kollégái főszerkesztőnek. Megjelent egy irodalmi lap is, a hetilap mellékleteként, az Erdélyi Féniks. Saját nyomdát vásároltak, az EMKE helyi szervezete útikalauzának számítógépes szedését, tördelését is vállalták. Kevesen vannak, nem tudnak eleget terepre járni. /Klacsmányi Sándor: Beszélgetés Szilveszter Mária főszerkesztővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 24., Média melléklet/ Az Erdélyi Féniks 1990 és 1991 között jelent meg.

"Az 1989-es fordulatot követően rengeteg új magyar lap és folyóirat született. Közöttük az egyik legfigyelemreméltóbb a Temesváron kiadott Ezredvég, akkor még negyedévesnek tervezett irodalmi-művészeti-társadalmi folyóirat. A második számmal vége szakadt, a harmadik számot hiába várták ősszel. A papír- és nyomdaköltségek lehetetlen helyzetbe sodorta a lapokat. A Temesvárról elköltözött, de az ottani szellemi életet figyelő Tőkés László püspök közbenjárására a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány segített, ugyanúgy segítettek a hajdani temesvári szerzetesrendi iskolák, a Notre Dame és a Piarista Főgimnázium öregdiákjai. Ennek köszöhetően idén tavasszal a két volt iskola öregdiákjai az ötvenéves találkozón már kézbe vehették az 1990-1992 ősz megjelöléssel kiadott harmadik Ezredvég-számot. Az új szám irodalmi anyaga változatos. Van benne többek között tanulmány Franyó Zoltántól, helytörténeti emlékezés Lugos művelődési életéről, a nyolcvanöt éves Anavi Ádám mellett hozták Tőkés László 1989-es értekezését, mely máig nem vesztett igazságából. /Martos Gábor: A "temesvári" Ezredvég feltámadása. = Magyar Hírlap, jún. 24./"

Nagyváradon az 1992 májusában megrendezett Varadinum a közösségi összefogás felemelő példája volt. Idén újból megrendezték a Varadinumot. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke neszélt erről. Idén is tömegeket mozgató esemény volt, de hiányzott az ifjúság. A kiábrándultság lesz úrrá a fiatalokon. Harcolnak a magyar iskolákért, lassan nem lesz kivel feltölteni. Nagyszalontán például kiharcoltak három magyar osztályt, kilencven helyet, de csak negyvenen jelentkeztek. Nagyváradon a középiskolákba jelentkezők száma éppen eléri a felvehetők létszámát. A kivándorlás folytatódik. /Tamási Orosz János: A Varadinum árnyékában. Találkozás Varga Gáborral, az RMDSZ Bihar megyei elnökével. = Új Magyarország, jún. 25./

"Komán János elvetette Fey László cikkét az etnikai tisztogatással kapcsolatban. Romániában hagyománya van az etnikai tisztogatásnak. Dobrudzsában a románok aránya 10-15 százalékos volt az 1877-78-as függetlenségi háború idején. Ezután a török- és bolgárellenes, diszkriminatív törvények következtében megváltozott az arány. A második világháború alatt jött a következő állomás, a zsidók népirtásával. A világháború után a "némettelenítés" szolgálta az etnikai tisztogatást. /Komán János: A tiszta nemzet és az etnikai tisztogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./ Fey László cikke: Az igazat, csakis az igazat. = RMSZ, jún. 25."

"Rákóczi Lajos néhány hónapja az RMDSZ parlamenti képviselő, a tanügyi bizottság tagjaként részt vett a tanügyi törvénytervezet vitájában. A román ellenzék sem áll melléjük ezekben a kérdésekben. A minisztérium még az utolsó sem adta meg a beiskolázási számokat. Bihar megyében érezhetően vissza akarják fejleszteni a magyar iskolarendszert. Megszüntetnek nagy hagyománnyal rendelkező iskolákat, mint a Művészeti Iskola Nagyváradon, ahol jövőre nem indítanak magyar osztályt. Egyre késik az oktatási törvény, kormányhatározatokkal irányítanak. Ez a magyarság számára kedvezőtlen. Rákóczi Lajos többször tárgyalt Liviu Maior miniszterrel, tiltakozott a magyar igazgatók sorozatos leváltása miatt. A megbeszéléseken a miniszter mindent megígér és magyarázkodik, hogy nagy a pártok nyomása, de a helyzet nem változik. Rákóczi Lajos többször interpellált, így például Wilhelm Sándor székelyhídi iskolaigazgató leváltása miatt. /Román Győző: Miként "tisztogatják" a romániai iskolákat a magyar igazgatóktól. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 25./ "

Budapesten, a Vigadóban jún. 28-án In memoriam Domokos Pál Péter címmel lesz emlékezés. A bevezetőt Csoóri Sándor mondja és a műsorban azok vesznek részt, akik szellemiségben közel álltak Domokos Pál Péterhez. Ferenczi Éva énekesnő a műsor fő szervezetője előadóként is közreműködik. Elmesélte, hogy apját még tanította Domokos Pál Péter Csíkban, ugyanis erdélyi származású a család. Ő is jól ismerte Domokos Pál Pétert. Fellép többek között Budai Ilona, Kóka Rozália, Kallós Zoltán, Sebő Ferenc, Faragó Laura, mind Péter bácsi szellemiségének hordozói. Annak idején Domokos Pál Péter előadásain zsúfolásig megtelt az Egyetemi Színpad. Ő támogatta és segítette Lakatos Demeter csángó költő verseinek kiadását. /f. l.: In memoriam Domokos Pál Péter. = Új Magyarország, jún. 26./

A kisebbségtudomány, mint önálló tudományos diszciplína fogalmát még nem vezette be a nemzetközi tudományos élet. Maga a diszciplína mégis létezik, állapította meg Pomogáts Béla. Hogy van ilyen tudomány, arról győznek meg többek között Kemény G. Gábor könyvei és hatalmas iratgyűjteményei a nemzetiségi kérdésről, Erdélyben Balogh Edgár közíró, Imreh István történész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gáll Ernő szociológus, Kántor Lajos irodalomtörténész, Felvidéken Popély Gyula történetíró, Gyönyör József nemzetiségszociológus, Turczel Lajos irodalomtörténész, Délvidéken Rehák László szociológus, Mirnics József történész, Bori Imre, Szeli István, Bosnyák István, Utasi Csaba irodalomtörténész, Gerold László színháztörténész. /Pomogáts Béla: Kisebbségtudomány. = Új Magyarország, jún. 26./

Az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen tartott ülésén /jún.19-20./. Az előző napon, jún. 18-ám ülésezett az Egyeztető Kerekasztal. Az SZKT ülésén elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok, valamint az alapszabályt kidolgozó szövegszerkesztő bizottság, Takács Csaba beszámolt arról, hogy a készül kisebbségi dokumentum, a romániai magyarság Fehér könyve, a politikai főosztály a kisebbségi törvénytervezeten dolgozik, elkészült a szövetség információs rendszerének tervezete. AZ SZKT határozatában jóváhagyta az RMDSZ részvételét a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában, azzal, hogy ha aug. 31-ig az RMDSZ által benyújtott javaslatok nem oldódnak meg, továbbá a nemzetiségi törvénytervezet addig nem kerül a kormány elé, akkor az RMDSZ visszavonja képviselőit a tanácsból. Az SZKT egyhangúlag elfogadta a Borbély László javasolta állásfoglalást, amely kimondja, Cseresznyés Pál elítélése bizonyítja: a politikai bosszú jogi keretek között lehetséges Romániában, ugyanakkor, amikor a Ceausescu-diktatúra bűnös kiszolgálóit sorozatosan felmentik. Az RMDSZ követeli az igazságtalanul elítélt magyarok szabadon bocsátását. Az SZKT zárt ülésen tárgyalta Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó, SZKT-hoz intézett levelét. Az SZKT Markó Béla elnököt bízta meg álláspont-egyeztető találkozó megszervezésével Tőkés László és a parlamenti csoport között. Tőkés László egyéb programjai miatt nem tudott megjelenni az SZKT munkáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Csiha Tamás, az SZKT elnöke elégedetten állapította meg, hogy eredményes volt az SZKT ülése. Két új platform jelentkezett, a Gaudeamus és a Szociáldemokrata-újbaloldal platform. Kónya-Hamar Sándor javaslatot tett az ENSZ mellett működő Képviselet Nélküli Népek Szervezetébe való belépésről. Madaras Lázár új parlamenti többségi csoport létrehozását kezdeményezte, ezt az SZKT elvetette. /Mózes Edith: Negyedszerre sikerült. Az SZKT tud dolgozni, ha akar. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./ Iliescu elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi határozatai meglepték, nincs tudomása ilyen elvárásokról, ilyen gondokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./