"Tibori Szabó Zoltánt elmarasztalta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) Etikai Bizottsága (EB), ezért ő azonnal cikkben támadta meg az ítélkezést, koncepciós perre emlékeztető módról beszélt és visszautasította az eljárást. Az aug. 21-én megjelent írásai miatt a Reform Tömörülés (RT) nyújtott be keresetet a testülethez. Tibori felidézte, hogy öt évvel ezelőtt a MÚRE magyarázkodásra szólította fel a Magyarok Világszövetségében létező állapotokat bíráló írásáért, s azzal kapcsolatban egész sor dokumentum bemutatását kérte. Szerinte azóta mindenki belátja, hogy igazam volt. /Tibori Szabó Zoltán: Eljárás helyett elbánás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./ Öt éve Tibori Szabó Zoltán "bíráló" cikkében világméretu svihákságnak minosítette a Magyarok Világszövetségét. Ez több mint bírálat, akkor az erdélyi püspökök is tiltakoztak az ilyen minosítés miatt..."

"A Bethlen Egyesület és a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ meghívására jan. 19-én Bethlenbe látogat a napokban regionálissá, területivé vált Kolozsvári Televízió magyar szerkesztősége. A Kolozsvári Televízió szerkesztői az elmúlt hónapokban legalább tíz riportot készítettek Beszterce-Naszód megyében - mondta Borsós K. László, az egyesület elnöke. Jónéhány magyarlakta falu már úgy érezte, leírta őket az erdélyi és a magyarországi társadalom. Mivel a riportokat, beszámolókat az érintett közösségeknek csak elenyésző hányada látta, arra gondoltak, hogy ezeket az anyagokat tévé-házimozi keretében bemutatni. Ezzel a megye különböző sarkaiban élő magyar közösségek megismerkedhetnek egymás gondjaival. A megyében szétszóródott 17 000 magyar olyan településeken él, melyeknek határain más nemzetiségű lakosok élnek. Ezek a szigetek nem nagyon tudnak egymásról. Ezek az adások hozzájárulhatnak e szórványvidéki magyarok identitástudatának megőrzéséhez. /Szabó Csaba: Honfoglal a Kolozsvári Tévé. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./ "

"Székelyudvarhelyen a bíróság ismét bejegyezte az Udvarhelyért Polgári Egyesületet, ezzel véget érhet az a persorozat, melyet az RMDSZ vezette román Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezett az UPE ellen, arra hivatkozva, hogy a 2000-es bejegyzéskor a megyei Törvényszék mulasztást követett el, amikor nem idézte meg a Kisebbségvédelmi Hivatalt is. Kérdés, hogy az UPE listáján városi, illetve megyei tanácsosi címet szerző személyek visszakapják-e mandátumukat, vagy sem. /Immár törvényesen bejegyzett szervezet az UPE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ "

"A parlamentnek a forradalom 12. évfordulójának szentelt ünnepi ülése a korábbi évfordulókhoz hasonlóan ismét viharosra sikeredett. Az egyik liberális párti temesvári képviselő a "személyi kultuszt" vetette a jelenlegi román kormányzat szemére. S amikor az ilyen kitételek miatt megvonták tőle a szót, a képviselő kijelentette: "Az 1989. utáni Romániában ebben a pillanatban kezdődik a rémálom". Ion Iliescu elnök ünnepi beszédében ismét a leghatározottabban visszautasította azokat "a kísérleteket, amelyek összeesküvésnek, államcsínynek vagy ellopott forradalomnak próbálják beállítani és ily módon meggyalázni" "a népi lázadástól gerjesztett radikális román forradalmat". Tizenkét évvel ezelőtt a romániai forradalom szétzúzta a régi rendszert. A temesváriak lázadását nem egy külföldről távirányított személynek vagy egyének egy csoportjának a sérelmei gerjesztették - jelentette ki. Az eltelt 12 évről szólva Iliescu úgy vélekedett: a mérleg politikai szempontból pozitív, külpolitikai szempontból pedig általánosságban pozitív, a gazdasági mérleg az életszínvonal szempontjából viszont inkább negatív. Az együttes ülésen a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt által benyújtott bizalmatlansági indítványt tárgyalták, amelynek az előterjesztők Hideg és éhinség címet adták. Az ülésen a kormánypárti, a Román Humanista Párt, illetve az RMDSZ-es képviselők és szenátorok ellenszavazata következtében az indítványt elvetették. Az együttes ülésén a szenátorok és képviselők elsöprő többséggel megszavazták Ion Iliescu azon kérését, amelynek értelmében Románia felajánlotta, hogy hegyivadászokat, katonai rendészeket és katonaorvosokat, összesen 300 személyt küld az ENSZ égisze alatt Afganisztánba vezényelt nemzetközi erőkbe. /Hideg és éhinség - 12 évvel a forradalom után. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitájában hozzászólásában emlékeztetett: Nastase miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy ha az RMDSZ szavazatai és a nemzeti érdek között kellene választania, természetesen a nemzeti érdeket választaná. Az RMDSZ szeretne hozzájárulni az egész romániai társadalom jólétéhez. Az RMDSZ egy éve megállapodást írt alá a választásokat megnyerő párttal, akkor nemcsak a romániai magyarok érdekeire gondolt, hanem az ország minden állampolgárának igényeire és törekvéseire. A mostani bizalmatlansági indítvány aláírói szerint Románia érdeke az lenne, hogy bukjon meg a kormány. Számos dologban az RMDSZ is elégedetlen, de ez nem téveszthető össze az indítványt aláíró ultranacionalista párt elégedetlenségével, sem a liberálisokéval vagy a demokratákéval. Szolidaritás és nem összeütközés, részvétel, és nem elszigetelődés - ezek az elvek jellemezték az RMDSZ minden lépését. Az RMDSZ azt szeretné, hogy az interetnikus együttélés problémája kikerüljön a politikai harc kontextusából. A magyarok érdekei azonosak a románok érdekeivel: hogy közeledjünk Európához, és hogy legyen meg az esélyünk egy méltó életre szülőföldünkön. Hogy megőrizhessük nyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat, és hogy kölcsönösen elismerjük egymásnak ezt a jogát - hangsúlyozta Markó. Az RMDSZ a bizalmatlansági indítvány ellen fog szavazni. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 24., 2109. sz./"

"A romániai magyar történelmi egyházak közös fellépéssel kívánják felhívni az európai fórumok figyelmét arra, hogy a román állam több mint tíz éve halogatja jogaik érvényesítését - közölte Tőkés László református püspök. Rámutatott: az erdélyi magyar történelmi egyházak az 1989 óta eltelt több mint egy évtized során számtalan közös beadványban, memorandumban, nyilatkozatban és testületi állásfoglalásban folyamodtak az illetékes fórumokhoz ingatlanaik visszaszolgáltatását kérve. Minderre válaszul csak csip-csup rendelkezésekkel és halogatásokkal fizettek ki bennünket - mondta. Elhatározták, hogy panaszaikkal és kéréseikkel felkeresik Ion Iliescu államfőt és Adrian Nastase miniszterelnököt. Megkeresésükre nem kaptak választ. Ezzel egyidejűleg közös levelet írtak az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz és a brüsszeli NATO-központhoz is, ismertetve egyházaik ingatlanjogi helyzetét. Decemberben olyan visszajelzést kaptak az Európai Parlament és az Európa Tanács illetékeseitől, hogy januárban magas szinten készek fogadni egyházaink főpapjait. /Strasbourgba készülnek az egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Hatályon kívül helyezi a kormány 2002. január 1-jével a búza és búzaliszt import minőségi követelményeit rögzítő rendeletet - közölte a külügyminisztérium. Az idén Magyarországon 5,1 millió tonna búza termett az Országos Gabona Terméktanács összesítése szerint. A terméktanács elemzése alapján 2 millió tonna búzát kellene külföldön eladni. Eddig valamivel több mint 860 ezer tonna termést szállítottak ki az országból, az év végére az exportált búza mennyisége eléri az 1 millió tonnát. /Jöhet a magyar búza. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Budapesten közgazdaságtudományi egyetem Tárcatükör című rendezvénysorozata dec. 20-i vitájának vendége Martonyi János külügyminiszter és Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP elnöke volt. Martonyi szerint a Fidesz nem fog koalícióra lépni a MIÉP-pel a jövő évi választások után, Kovács László szocialista pártelnök viszont elvárja, hogy ezt Orbán Viktor kormányfő maga is kijelentse. A kedvezménytörvényt illetően Kovács László helytelennek nevezte, hogy a jogszabály tervezetéről nem volt előzetes eszmecsere a magyar és a román miniszterelnök között. "A kedvezménytörvény ügyében kiderült, hogy létezik egyfajta bizalmatlanság a magyarsággal szemben bizonyos körökben. Pedig a magyar közvélemény túlnyomó többsége semmiféle területi revízióban nem gondolkodik, és a törvény épp azt bizonyítja, hogy a magyar történelemből végérvényesen eltűnt a territoriális dimenzió" - fogalmazott Martonyi János. Kovács László arról beszélt, hogy az MSZP kormányra kerülése esetén jobban összhangba hozná az Európára és a Kárpát- medencére vonatkozó politikát, mint a jelenlegi kabinet. Csökkentenék a külpolitika ideológiai tartalmát, és változtatnának a stíluson is. /Egy ex- és egy mai külügyminiszter - ugyanarról. /Martonyi János és Kovács László vitája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök a közelgő ünnepek alkalmából határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott dec. 20-án a Parlamentben. A több mint másfél órás találkozón megjelent Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi főtanácsadója is. A megbeszélésen erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi vezetők vettek részt, akik tájékoztatást adtak az egyes területek és az egyes egyházak sajátos helyzetéről, egyházpolitikai és nemzetpolitikai szempontból. Semjén Zsolt a találkozó után elmondta: az egyházi vezetők történelmi tettként értékelték a kedvezménytörvényt és hangsúlyozták, hogy a maguk részéről mindent megtesznek annak végrehajtása érdekében. Köszönetet mondtak azért a komoly anyagi segítségért is, amelyet Magyarországtól kaptak, főként egyháztámogatási forrásokból, mintegy 10 százalékos arányban részesülve e támogatásból. Az erdélyi püspökök főként a romániai ingatlan visszaadás nehézségeiről beszéltek, a kárpátaljaiak pedig beszámoltak arról, hogy a súlyos anyagi nehézségek ellenére nagy a jelentkezés a magyar oktatási intézményekbe. Ugyancsak a hitoktatás erősödéséről adtak tájékoztatást a délvidékiek, a felvidéki egyházi vezetők pedig fontosnak nevezték, hogy az ottani magyarság számára megvalósuljon az anyanyelvi pasztorációs ellátás. A megbeszélésen külön szóba került a csángók ügye. /Mádl Ferenc határon túli püspököket fogadott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ "

"Sütő András a lap karácsonyi számában a státustörvényt köszöntötte: "Határon túli gyermekeinek karácsonyi ajándékul státustörvényt ígért az édes anyaország." "Ne mondjátok, hogy adhatott volna többet, ígérhetett volna Bécsi Döntést is! Bethlen Istvánnal elment az az idő." Petőfi még azon búsult joggal, hogy kétországos nemzet a magyar. Ma már hétországos nemzet a magyar. "Egyesülésünk álma szertefoszlott, győztes mészárosok földaraboltak minket." A státustörvény a határon túli magyar közösségek állapotbeli meghatározása. "Hivatalos kormányálláspontként e mostaninak párját Antall József miniszterelnök fogalmazta volt meg 1990 májusában. Lényege így hangzik: a határon túli magyarság szerves része a magyar nemzetnek." - Romániában a vértiszta nemzetállam megteremtésének fanatikusai rendkívüli sikereket értek el az ország nemzetiségeinek kiárusításában és szétszóratásában. "Akkor szép a magyar, mikor beolvad. Renegátként futja karrierjét. De még szebb, ha kivándorol és mindenét hátrahagyva román nemzeti tulajdont gyarapít. Erre gondoljon, aki nem érti, hogy a magyar státustörvény miért kelt oly hisztérikus sajtóhadjáratot Romániában." A nemzet részei vagyunk, hangsúlyozta Sütő András. "Küzdenünk kell, hogy állapotunkat, ezt a státust másokkal is elfogadtassuk." /Sütő András: A nemzet részei vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./"

"Az év utolsó TKT (Területi Képviselők Tanácsa) ülését tartotta meg dec. 20-án a megyei RMDSZ. Kelemen Atilla megyei elnök a PSD-RMDSZ együttműködés Maros megyei helyzetét úgy minősítette, hogy "nem kifejezetten rossz". Hangsúlyozta: a következő protokollum külön pontja kell legyen majd, hogy a felső szintű egyezségek hogyan valósulnak meg megyei szinten. Emellett egész sor dolog lesz, amit a megyei egyezségbe tételesen is be szeretnének vinni. Például a Bolyai ügye, az orvosi egyetem magyar tagozatának "teljes rehabilitációja", s hogy 2002-ben legyen Kossuth utcája Vásárhelynek. Ugyanakkor felrótta a polgármestereknek, hogy színmagyar helységekben sem tették ki sok helyen a magyar nyelvű helységnévtáblát. Többen kérdést intéztek a jelen nem lévő Markó Bélához a volt koalíciós időszakról és az RMDSZ belső demokráciájáról. /Mózes Edith: Nem értették meg az üzenetet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./"

"A dec. 22-én megkötött magyar-román egyetértési memorandum a státustörvénnyel kapcsolatban egyebek között a következőket tartalmazza: A nyilatkozat megállapítja a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénynek a román állampolgárokat érintő végrehajtási feltételeit. Minden román állampolgár, származására való tekintet nélkül, a Magyar Köztársaság területén érvényes munkavállalási engedély alapján ugyanazokat a munkavállalási feltételeket és elbánást élvezi. A munkavállalási engedélyek egy naptári évben legfeljebb három hónapra szólnak, de lehetőség van azok meghosszabbítására. A nem magyar identitású román állampolgárok nem kapnak (magyar)igazolványt, és nem lesznek jogosultak olyan előnyökre, amelyeket a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény biztosít. Az igazolványok kiállításának folyamata a Magyar Köztársaság területén fog elsősorban lezajlani a magyar hatóságok által felállított megyei közigazgatási hivatalokban, illetve a Belügyminisztérium irodájában, valamint a magyar diplomáciai képviseleteken. A magyar ajánló szervezetek vagy egyéb szervezetek Románia területén nem adnak ki olyan ajánlást, amely az etnikai eredetre vagy egyéb feltételre vonatkozik. Ezek a szervek, illetve egyéb szervezetek Románia területén csak egyéb hivatalosan igazoló iratok híján jogilag nem kötelező erejű információt szolgáltathatnak. A magyar hatóságok által az előnyök igénybevételére jogosító hivatalos igazolvány neve: magyarigazolvány. Az igazolvány csak a legszükségesebb személyes adatokat és az előnyökre való jogosultságot tartalmazza, s nincs benne utalás a származásra vagy nemzeti identitásra. Az igazolványok kiadásának kötelező feltételei az alábbiak: megfelelően beterjesztett kérelem, az állampolgársága szerinti államban lakó, magyar kisebbséghez tartozó személy szabadon tett, magyar identitásának vállalásán alapuló nyilatkozata, a magyar nyelv ismerete, vagy az állampolgárság szerinti állam nyilvántartása, amely a személyt magyarként jegyzi, vagy a személy egy magyar érdek-képviseleti szervezet tagja (különösen az RMDSZ-tagság), vagy egy magyar egyház bejegyzett tagja. A Magyar Köztársaság nem nyújt támogatást a romániai magyar politikai szervezeteknek, kivéve a román hatóságok előzetes értesítésével és hozzájárulásával. A felek közös tapasztalatainak alapján a Magyar Köztársaság kormánya hat hónappal a jelen egyetértési memorandum aláírását követően kezdeményezi a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény felülvizsgálatát és szükséges módosításait. 2002. január 1-jéig a Magyar Köztársaság hatóságai meghozzák a szükséges intézkedéseket a jelen egyezmény előírásainak megvalósítása érdekében, végrehajtási jogszabályok formájában, s a továbbiakban is figyelembe veszik a kisebbségi bizottság ajánlásait, amely a jövőben vizsgálni fogja a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdéseket is. /A kétoldalú megállapodás főbb pontjai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Bukarestben győzelemként értékelik a magyar-román nyilatkozatot. A dokumentum aláírását követően a román kormány nyilatkozatot adott ki. Eszerint a felek megállapodtak abban, hogy a státustörvény alkalmazási folyamatában Romániát mentesítik a területen kívüliséget feltételező eljárásoktól, és a gazdasági és szociális kedvezmények terén megszűnik a román állampolgárok etnikai alapú megkülönböztetése. Közölték: a magyarigazolványok igénylése és kiosztása kizárólag magyar területen, illetve a magyar külképviseletek útján történik. A három hónapos magyarországi munkavállalási és az ezzel összefüggő egészségügyi biztosítás pedig minden egyes román állampolgárt megillet. Adrian Nastase kormányfő szerint a magyar félnek fél éven belül módosítania kell a státustörvényt és annak alkalmazási utasításait. A módosítási procedúrát a magyar kormánynak kell kezdeményeznie. Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a nyilatkozat Románia minden egyes kifogására megnyugtató választ ad, megszünteti a státustörvény területen kívüli hatályát, a román állampolgárok diszkriminációját. Román elemzők szerint az egyetértési nyilatkozat teljes mértékben a román szempontok érvényesítését szentesítette. A hírügynökségek pedig kiemelték: Magyarország a jövőben Bukarest jóváhagyása nélkül semmilyen támogatásban nem részesítheti a romániai magyar politikai szervezeteket, a magyarigazolványokat nem lehet majd Romániába behozni és román területen őrizni, s a romániai magyarok román nemzetiségű hozzátartozói a magyar államtól nem kaphatnak kedvezményekre jogosító igazolványokat. Nastase semlegesítette Orbán "bombáját" cím alatt a Curentul írta, hogy "mindkét fél engedményeket tett", de magyar félnek többet kellett engednie. Miután a lap kiemelte, hogy a Budapesten megszületett egyetértési nyilatkozat "túlnyomó részt a magyar engedményeket öleli fel", hozzátette: "nem kevésbé igaz, hogy a román fél is engedett a magáéból". A román engedmények egyik példájaként említette az újság azt, hogy "a magyarigazolványt Magyarország romániai konzulátusai útján is kézbesíteni lehet", bár a nyilatkozat "azt ajánlja, hogy az igazolványok kibocsátásának első sorban Magyarországon kell megtörténnie". A Curierul National úgy látta, hogy "Románia győzött a státustörvény ügyében", az Adevarul pedig A magyarigazolvány tartalmatlanná vált cím alatt számolt be az eseményről. Az Adevarul egyebek között ezt írta: "Bár Magyarországnak erősebb a lobbija és osztályelső az EU-csatlakozásukról tárgyaló országok között, mégis Romániának sikerült érvényesítenie álláspontját". A lap értékelése szerint "a kétoldalú alapszerződésnek olyan formában történt aláírása mellett, amely kizárta az Európa Tanács 1201-es ajánlásában a kisebbségek kollektív jogai és az etnikai elvű területi autonómia elfogadását, az egyetértési nyilatkozat aláírása az utóbbi 12 év egyedüli román diplomáciai sikere Magyarországgal szemben". Az Adevarul, a legnagyobb példányszámúnak mondott román politikai napilap ezt írta: "Sajnos, továbbra is egyensúlyhiány áll fenn a kétoldalú politikai viszonyban. Az a tény, hogy Magyarország öt éve (sic!) tagja a NATO-nak, Romániát pedig sok fenntartással kezelik a védelmi szövetség jövő évi, prágai csúcsértekezletét megelőzően, nem olyan természetű körülmény, amely kedvezne a román-magyar politikai kapcsolatok felívelésének". A Curierul National viszont Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét idézve azt írta, hogy bár az EU is a szomszédokkal való megegyezésre biztatta Magyarországot, mégis "feltételezhető, hogy inkább a NATO" szorgalmazta a megállapodást, hiszen a védelmi szövetség "nem kívánja, hogy feszültség legyen Magyarország és szomszédai között, s ez érvényes lehet a NATO-csatlakozásra jelölt Romániát illetően is". /Bukarest: a román diplomácia győzelme A Curentul szerint Nastase hatástalanította Orbán "bombáját". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje üdvözölte a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar megállapodás tényét, ugyanakkor aggályokat fogalmazott meg. Véleménye szerint kaotikus állapotok alakulhatnak ki a feketemunka ellenőrizhetősége terén, ha életbe lép a kedvezménytörvény. Az ellenzéki politikus kérdésesnek nevezte, hogy a Magyarországon alkalmi és idénymunkából élő félmillió ember talál-e majd munkát a kedvezményes munkavállalásról szóló szabályok életbe lépése után. Medgyessy Péter szerint minden tisztességes politikusnak arra kell törekednie, hogy a magyar bérek közeledjenek az európai uniós fizetésekhez, ám ebben a helyzetben óriási bérverseny lesz, amely negatívan érintheti a magyar fizetések színvonalát. Budapesti látogatása alkalmával Adrian Nastase személyesen is találkozott Medgyessy Péterrel. A szocialista politikus értékesnek és hasznosnak nevezte a megbeszélést. Nastase újságírók előtt kijelentette, hogy nagyra értékeli az MSZP támogatását a NATO-csatlakozás vonatkozásában. Külön köszönetet mondott azért, hogy az MSZP nem írta alá azt a kezdeményezést, hogy Románia és Bulgária nélkül történjen az Európai Unió bővítése az első körben. Ezért is értékeljük, hogy a megállapodásban szerepel: Magyarország támogatja Románia EU-csatlakozását - szögezte le a román miniszterelnök. Szent-Iványi István (SZDSZ) emlékeztetett rá: pártjának mindig is az volt a véleménye, hogy a kedvezménytörvény rossz törvény. A munkavállalást illetően a kormány most a lehető legrosszabb megoldást választotta. Az Orbán-Nastase megállapodás hátrányos helyzetbe hozza majd a magyarországi munkavállalókat. A Független Kisgazdapárt üdvözli, hogy a státustörvényt illetően sikerült megegyezésre jutnia a magyar, illetve a román miniszterelnöknek, de rendkívül veszélyesnek tartja a magyar munkaerőpiacra nézve, hogy román állampolgárok is vállalhatnak majd munkát munkavállalási engedély nélkül. Győri Béla, a MIÉP szóvivője szerint pártja sokkal tapintatosabban és ügyesebben kezelte volna a román munkavállalók kérdését. /Munkaerőpiacukat féltik a magyar pártok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Magyarországon a külföldiek munkavállalása szabályozott, tehát minden polgár munkahelye biztosított lesz úgy a jövőben, mint a múltban is - reagált Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára Medgyessy Péter aggodalmaira. Az államtitkár közleménye szerint "sajnálatos, hogy Medgyessy Péter az emberek felesleges riogatásával saját rövid távú kampánycéljait fontosabbnak tartja a nemzetpolitikai érdekeknél". A szezonális munkavállalás kiszélesítéséről Romániával megkötött megállapodás nem kötelezi Magyarországot a többi szomszédjával szemben. - Egyfelől azért, mert Románia esetében mindezt külön egyezmény szabályozza, másfelől azért, mert ilyen igényt nem is fogalmaztak meg - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Németh Zsolt tudatta azt is, hogy a szocialista miniszterelnök-jelölt eljárását sajnálatosnak tartja, mert a megállapodás aláírásának előestéjén a kormány egyeztetett a parlamenti pártok képviselőivel, így Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével is. A külügyi államtitkár közleményében kifejezésre juttatta: bízik abban, hogy az MSZP továbbra is támogatja a 2002. január elsején hatályba lépő törvényt, amely "hozzájárul a határon túli magyarság szülőföldjén történő megmaradásához, a nemzet felemelkedéséhez". - Az MSZP szerint Németh Zsolt nem ismeri a helyzetet. Úgy látják: Németh Zsolt állításával ellentétben már most is gondot okoz az országban a magyar dolgozók elhelyezkedése, amely a román vendégmunkások beáramlásával csak rosszabb lesz. Kiss Péter, az MSZP frakcióvezető-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország munkaerőpiaca harmada, mint Romániáé. Jelenleg Magyarországon a regisztrált munkanélkülieken kívül 648 ezer olyan ember van, aki már kiszorult a munkanélküli ellátásból. /Németh Zsolt: Az MSZP-nek fontosabbak a kampánycélok a nemzetpolitikai érdekeknél. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Az elmúlt hónapok vitái miatt az utolsó percig lehetetlennek tűnt a közös nevező kialakítása. Adrian Nastase még néhány nappal ezelőtt is kijelentette, hogy a román kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a státustörvény alkalmazását megakadályozza, Budapest pedig azt tette világossá, hogy a jogszabály Bukarest ellenére is életbe lép 2002. január elsejétől. Azonban Adrian Nastase számára óriási presztízsveszteség lett volna, ha kifogásai ellenére léptetik életbe a jogszabályt. A "Felek" végül komolyabb presztízsveszteség nélkül kerültek ki a vitából. Azzal, hogy a magyar szezonális munkaerőpiac megnyílik valamennyi román állampolgár számára, illetve a vegyes házasságokban a román hozzátartozókra nem vonatkoznak a törvény nyújtotta kedvezmények, a jelek szerint megnyugtatta a jogszabályt kezdettől fogva diszkriminatívnak kikiáltó Bukarestet. Olyannyira, hogy lemondott a magyar igazolvány megvétózásával kapcsolatos terveiről is. Amint az várható volt, a hazai média a román diplomácia bravúros sikerének könyvelte el az eseményt, Budapest térdre kényszerítéséről harsogva. A magyar sajtó hosszan idézi az olcsó román munkaerőnek a beáramlásával riogató politikusokat. Ezek közül a leghangosabb a Magyar Szocialista Párt, a Fidesz legesélyesebb vetélytársa az alig néhány hónap múlva Magyarországon sorra kerülő választásokon. A szocialisták szerint az Orbán-kormány többmillió román munkavállalót akar rászabadítani a magyar munkaerőpiacra, az óriási bérverseny pedig negatívan érintheti a magyar fizetések színvonalát. A nyilatkozók arról nem szólnak, hogy a szoros baráti kapcsolatokat ápoló magyar és román szocialisták egymás közt hogyan intézték el a román munkavállalók "elszabadításával" kapcsolatos ügyet. /Székely Kriszta: Megállapodtunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Aurel Dionisie Agache, az 1989. decemberi diktatúraellenes lázadás idején Kézdivásárhelyen megnyilvánuló népharag áldozatává esett milicista őrnagy fia elektronikus postán terjeszt ezekben a napokban egy Az Agache-ügy - mérleg és perspektívák című, saját maga által összeállított rafinált irományt, amely egyszerre védőbeszéd a letűnt kommunista rezsim és verőlegényei mellett és vádirat a rendszert megdöntők és kiszolgálóit felelősségre vonók ellen. A propagandaanyag elégtétellel üdvözli a jelenlegi román államhatalom magyarellenes megtorló intézkedéseit, s további példastatuáló akciókat sürget mindazon ártatlanul megvádoltakkal szemben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"A napokban nemcsak szabadságvesztésre, hanem vagyonelkobzásra is ítélték az úgynevezett Agache-per vádlottjait. Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő tájékoztatott a jelenlegi helyzetről. Héjja Dezső és Reiner Antal a csíkszeredai börtönben raboskodik, Filip Orbán Daniella Kamilla, Konrád János és Paizs Ottó nem tartózkodnak Romániában, az első kettő már magyar állampolgár, a harmadik ebbéli kérését beadta. Az Agache család kérésére - állítólag - a három ismeretlen lakhelyű elítéltet az Interpollal kerestetik, illetve kiadatásukat kérik. Továbbra is igazságtalannak és méltánytalannak tartják a román bíróságok döntéseit, hangsúlyozta a képviselő. Politikai nyomásra hoztak ellenük ítéletet, egyfajta példát akartak statuálni vele a székely megyékben, megfélemlíteni az itt lakó magyarokat. - Ami az Agache-fiú támadásait illeti, ahhoz már hozzászokott. A Román Nemzeti Egységpárt annak idején éppen az Agache-ügyben vádoltak védelme miatt akart eljárást indítani Tamás Sándor ellen. Nem sikerült nekik, s a párt is eltűnt azóta a süllyesztőben. - Az ügyben kézdivásárhelyi magyarok is vallottak Paizs Ottóék ellen. Erről nehéz beszélni, de el kell mondani, hogy egyes helybéliekben nem volt meg az igazság mellett kiállók iránti szolidaritás. A kegyelmi kérésüket Frunda György szenátor az államelnöki hivatalban beiktatta. Amikor Ion Iliescu találkozott az RMDSZ vezetőségével, esett erről is szó. /Román Győző: Nincs kegyelem?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"Nagy ellenállásba ütközik Romániában az anyanyelvoktatás bevezetése a moldvai csángó közösségekben. Másfél százados tudatos elnemzetlenítő praktikák eredménye került veszélybe. Az Európa Tanács ajánlása mentőövet kínál egy sokat szenvedett népcsoport megóvásához. A régi magyar utazók, menekültek, Zöld Péter, Gegő Elek és Jerney János a 18. században és a 19. század első felében felhívták a figyelmet a magyar nép egy veszélyeztetett csoportjának az elszigeteltségben élő tömegeire. 1869-ben a Szent László Társulat megbízásából három lelkipásztor, Veszely, Imets és Kovács járták végig a romániai katolikus vidékeket. Útinaplójukban már akkor beszámoltak ama erőszakos elnemzetlenítő politikáról, ami az 1980-as évekre oly jellemző terrorrá fejlődött később. Vallástanórákat is csak kizárólag román nyelven engedélyeztek. Imets szerint ez azt a célt szolgálta, hogy a gyűlölt magyar népet ne művelhesse senki, s a mesterileg megőrzött tudatlanság homályában annál könnyebben elbánhassanak vele. Az 1970-es 80-as években megtiltották nemcsak a külföldi, hanem még az erdélyi magyarokkal való kapcsolatok ápolását is. Csángóföldet zárt területté nyilvánították, teljesen elszigetelve a külvilágtól. A kis nyelvszigetek, nyelvtöredékek fennmaradása csak a magyar nemzeti propaganda és kulturális misszió engedélyezése mellett elképzelhető. Ezt próbálták mindenáron meggátolni a múlt, és próbálják a jelen Romániájában. /Gazda László: Nyelvsorvasztó, megfélemlítő intézkedések tradíciója Moldvában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"A moldvai csángómagyarok - szövetségük vezetői, Bartha András elnök és Bilibók Jenő alelnök révén - december 10-én felhívással fordultak az RMDSZ-hez. 1989 óta a moldvai magyarok folyamatosan küzdenek olyan elemi emberi jogok megszerzéséért, mint az anyanyelv oktatása és az anyanyelvű istentisztelet. 2000 őszén Klézsén és Pusztinán a tanügyi hatóságok nem indították be az iskolákban a magyar nyelvet tanuló csoportokat. Legújabban az iskolán kívüli magyarórákat is betiltották. Viszont a moldvai magyarok nem hajlandók lemondani a szabad identitásválasztás alkotmányos jogáról. Kérik az RMDSZ-t, hogy ugyanolyan határozottan küzdjön a csángómagyarok jogaiért, mint teszi azt az erdélyi magyarok esetében. Az RMDSZ tegye a jelenlegi kormány támogatásának feltételévé a romániai (erdélyi és moldvai) magyarság oktatási és vallási jogainak érvényesítését, Románia törvényeinek betartását. Kérik az egyenlő elbírálást: az iskolán kívüli magyar oktatásnak az egészségügyi hatóságok általi betiltásának visszavonását. Kérik az anyanyelven is történő istentisztelet bevezetését, a legújabb vatikáni rendelkezések szellemében. Az RMDSZ tagszervezeteként kérik egy, a csángómagyar ügyekért felelős személy alkalmazását az Ügyvezető Elnökségben, hogy az RMDSZ informált lehessen a moldvai eseményekről. /Csángóügyben nógatni kell az RMDSZ-t. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

" Jövő év márciusban Romániában népszámlálást rendeznek. Egyesek - köztük Gheorghe Funar, - máris az erdélyi magyarság látványos csökkenését jósolják. Tibori Szabó Zoltán az adatok tükrében a romániai magyarság kivándorlását vizsgálta. A Népszabadság kolozsvári tudósítója megfogalmazta következtetését: az erdélyi magyarság soraiban a kivándorlási szándék annak ellenére növekvőben van, hogy a magyar kormány a státustörvénytől éppen a fordított hatást várta. A magyar nyilvántartások azt mutatják, hogy Erdélyből évről évre többen vándorolnak ki Magyarországra. Az 1990-2000 időszakban csaknem 60 ezer román állampolgár kért végleges letelepedési engedélyt Magyarországon, ez összesen 59 708 személyt tett ki. Mintegy tízezerre tehető azon (esetleg már magyar állampolgársággal is rendelkező) állandó magyarországi lakhellyel rendelkező román állampolgárok száma, akik a román hatóságoktól hivatalosan soha nem kérték kitelepedésüket, s így mindkét országban állandó lakhellyel, személyigazolvánnyal és szavazati joggal rendelkeznek. Az utóbbi években növekvő tendenciát mutat, még mindig nem magas azoknak a romániai magyaroknak a száma, akik Magyarországra települnek át. Alföldi főkonzul elismerte: a világ összes magyar külképviselete közül a kolozsvári főkonzulátus vízumforgalma a második legnagyobb. 2000-ben egyedül Isztambul előzte meg, vélhetően a törökökkel szemben alkalmazott vízumkényszer okán: ott 18 ezer vízumot bocsátottak ki a kolozsvári 15 ezerrel szemben. A kolozsvári főkonzulátus körzete nem foglalja magába a Székelyföldet, ehhez a számhoz hozzá kell adni a bukaresti főkonzulátuson kibocsátott vízumok számát is. A kettő együtt mintegy 30 ezerre emelheti az idén kiadott vízumok számát. A húszezres kolozsvári szám Alföldi László szerint azt jelenti, hogy megközelítőleg ennyien mennek Magyarországra hivatalosan munkát vállalni: ez a családtagokkal együtt legalább százezres tömeg egzisztenciáját érinti. Végh Zsuzsanna, a belügyminisztérium főigazgatója szerint Magyarországon jelenleg több mint 80 ezer bevándorló él, s ezek közül 37 750 román állampolgár. Az idei első félévben 2568 román állampolgár kért magyar állampolgárságot, ennél nyilván nagyobb azok száma, akik tartózkodási és munkavállalási engedélyért folyamodtak a magyar hatóságokhoz. A különböző országokban ösztöndíjjal tanuló magyar fiatalok oroszlánrésze tanulmányai befejeztével nem tér vissza szülőföldjére. - A kitelepülés gondolata a falun élő ifjúságot is egyre jobban foglalkoztatja. A kivándorlási kedv a Bánságban a legmagasabb, de egy év leforgása alatt a Partiumban és Közép-Erdélyben is jelentősen növekedett. /Tibori Szabó Zoltán: "A kínlódásba keseredtünk bele" Az erdélyi magyarság és a kivándorlás gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./"

"Pécskán rendezvényekben gazdag volt a december vége. Dec. 22-én a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület szervezésében a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Intézetének munkatársa bemutatta az érdeklődőknek annak a kutatásnak az eredményeit, amelyet bánsági települések interetnikus kapcsolatairól készítettek 1998-tól kezdődően. Dec. 23-án, az iskola magyar tagozatának diákjai karácsonyi előadását láthatta a közönség. A 24-ei éjféli mise előtt a Búzavirág táncosai ezúttal prózai előadással rukkoltak elő, és Fridrik Rozália egyesületi elnök irányításával betlehemest adtak elő. /Nagy István: Pécskai karácsony. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./"

"A Szövétnek /Arad/ folyóirat szerkesztői emlékeztek arra, hogy 1997 szilveszterén jelent meg az Alma Mater Alapítvány időszakos kiadványaként az első szám és most pedig a 25. Az V. évfolyam 6. száma minden szempontból rászolgál a kulturális szemle jellegre. Réhon József Gyulay Endre katolikus püspökkel Szegeden készített interjút. Nem hiányoznak a közkedvelt rovatok - Visszapillantó, Hétköznapi közgazdaság, Technikai szünet, Helytörténet, Tudomány, Magyarok a nagyvilágban, Szerkesztői üzenetek stb. /(Puskel): A Szövétnek karácsonyi száma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./"

"Szenteste, mint eddig minden évben, Újmosnica református templomában előadás volt. A programot az ifjak kezdték: az IKE (Ifjú Keresztyén Egyesület) tagjai a Gyufaárus kislány történetét adták elő, Énekek hangzottak el Jézus születéséről, a szenteste szépségéről. Az ifjak után a falu apróságai, a gyerekek mutatták be műsorukat. Az újmosnicai idősek felolvasták a Bibliából a születés történetét és néhány éneket szólaltattak meg. /Laslavic Tímea: Ünnepi előadás az újmosnicai református templomban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./"

"Tizedik életévét töltötte be az idén a Project on Ethnic Relations, az USA-ban létrehozott nemkormányzati szervezet, melynek fő célja az, hogy a világ különböző részein, ahol főleg etnikumok közötti konfliktusok körvonalazódnak, illetve robbannak ki, közvetítő szerepet töltsön be az egymással szemben álló felek között. Romániában a PER-nek Bukarestben és Marosvásárhelyen van kirendeltsége. A marosvásárhelyi irodavezető Koreck Mária ismertette a PER tíz éves romániai tevékenységét. A PER részben saját eredményének tekinti, hogy az 1990-es márciusi marosvásárhelyi események után kialakult helyzet közepette hozzájárult ahhoz, hogy a szemben álló felek tárgyalóasztalhoz üljenek. 1993-tól a PER főként a romániai romakérdés vetületeivel foglalkozik. Számtalan kerekasztal- beszélgetést, szemináriumot szerveztek, amelyek témája a romakérdés volt. Kötő József elmondta: Európában végre tisztázni kellene, hogy melyek az újonnan bevándorolt népcsoportok, és melyek az egy országon belül együtt élő államalkotó nemzetek. Az utóbbiaknak - mint a romániai magyarságnak is - joga van nemzetiségi intézményrendszert létrehozni, autonóm módon élni a maga közösségi életét. A PER felállította az etnikai konfliktusok öt általános szabályát: ezek során mindegyik szemben álló fél meg van győződve a maga igazáról; a konfliktus idején a negatív magatartás a korábbi pozitív viszonyulás helyére lép; az előre eltervezett forgatókönyveket általában hamar meghaladják az események; az ördög mindig a részletekben rejtőzik; a kétoldalúnak tűnő etnikumközi konfliktusokban mindig legalább négy szereplővel kell számolni, hiszen az ellentétes oldalakon is több, különböző indíttatású, érdekű csoport található. /(Máthé Éva): A PER romániai tíz éve. Mesterségük címere: a konfliktuskezelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ "

"Dec. 23-án az első és a második világháborúban elesettekre emlékeztek a Kraszna községhez tartozó Rátonban. Ünnepi istentisztelet előzte meg a két világháborúban elesett hősök emlékművének avatását, melyet idős és ifjú Dimény Miklós készítettek. /(Fejér László): Karácsony előtt elhurcolt apákra, fiakra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ "

"A Magyar Szocialista Párt a kedvezménytörvény haladéktalan felülvizsgálatát kezdeményezi, álláspontja szerint a magyar-román megállapodás ellentétes a nemzeti érdekekkel, és a hatályban lévő jogszabályokkal. A szocialistákkal összhangban a magyar szakszervezetek is aggodalmukat fejezték ki a magyar munkaerőpiacnak a veszélyeztetettségéről a román anyanyelvű állampolgárok előtt. A magyar kormány illetékesei alaptalannak tartják a szocialisták riogatását. Markó Béla RMDSZ-elnök sem lát veszélyt a megállapodásban foglaltakban. - Az MSZP és szatellit-szervezetei politikai haszonszerzés céljából ismét az emberek riogatásának, fenyegetésének eszközével élnek - mondta Őry Csaba, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. Sajnálatosnak tartja a szocialisták nyilatkozatát, amelyből kiderült, hogy a párt bírálja a megállapodást, míg a múlt héten, a hatpárti egyeztetésen a szocialista párt képviselői az egyetértési nyilatkozat aláírására ösztönözték a kormányfőt. - A részletekről, a munkavállalás szabályairól, feltételeiről a két ország foglalkoztatási szakembereinek kell kidolgozniuk a kétoldalú foglalkoztatási egyezmény módosítását - mondta a politikai államtitkár. Markó Béla kitért arra is, hogy a határon túli magyar szervezetek kizárólag információkat nyújtanak majd az RMDSZ-tagságról, az egyházhoz, esetleg civil szervezetekhez való tartozásról. Az Evenimentul Zilei Román-magyar győzelem című vezércikkében így értékelte a két miniszterelnök kézjegyével a múlt szombaton ellátott dokumentumot: "Az egyetértési nyilatkozat aláírásával Orbán Viktor kormánya fontos ütőkártyát nyert. Bebizonyította, hogy egy rendkívül kényes kérdésben: egy szomszédos országgal kialakult nézeteltérésben ha nem is feltétlenül a hagyományos magyar büszkeség jegyében, de az Európai Unió szellemében tudott viselkedni. Annak az EU-nak a szellemében, melyhez Magyarország néhány évvel közelebb van, mint Románia. S mi is nyertünk. Mindenekelőtt bizalmat és tárgyalási tapasztalatot. Sőt, mi több: megoldottunk egy, a románok számára nagyon érzékeny kérdést. A két kormányfő által Budapesten szombaton aláírt dokumentum megfosztja a hibbant nacionalizmust egyik fontos témájától. De mindezeken túl, az egyetértési nyilatkozat bizonyítéka annak, hogy Románia és Magyarország két olyan ország, amelyek nem történelmi, hanem modern európai elvek szellemében élik meg szomszédságukat." A román nacionalizmus szócsöveiként számon tartott Jurnalul National és a Curentul elsősorban a magyarországi ellenzéki pártok és ellenzéki lapok által az egyetértési nyilatkozattal szembeni állásfoglalását idézték. Romániában az észszerűség és a felelősségtudat győzelmeként üdvözölte a Nemzeti Liberális Párt a kedvezménytörvény alkalmazásáról aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozatot. A Demokrata Párt alelnöke, Emil Boc viszont úgy nyilatkozott: a megállapodás csupán "pótcselekvés", mert az aktus által nem tűnt el a kedvezménytörvény etnikai tartalma. "A legjobb megoldás az lenne - mondta Emil Boc -, ha lemondanának erről a törvényről, hiszen az európai országok egységes, nem pedig elkülönülési struktúrák felé haladnak". /Szocialista offenzíva a megállapodás ellen. A magyar szakszervezetek is felsorakoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Elsősorban politikailag rendkívül fontos, hogy megegyezés született a román és magyar kormány között a kedvezménytörvény ügyében - jelentette ki dec. 27-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI- nek adott nyilatkozatában. Most komoly esély van a két ország közti kapcsolatok szorosabbá tételére, és kedvező feltételeket teremtett a megegyezés ahhoz, hogy amennyiben ki tudunk alakítani megfelelő megállapodást, akkor folytathassuk az együttműködést a román kormánypárttal - mondta. /Markó Béla szerint javul a román-magyar kapcsolatok légköre. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Különbözőképpen vélekednek a hazai ellenzéki pártok politikusai az Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfő által a kedvezménytörvényről megkötött egyezségről, valamennyien aggodalmukat fejezték ki azonban a státustörvény alkalmazását illetően. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője az értelem és felelősségérzet diadalának nevezte a hétvégén aláírt memorandumot, amely a liberális politikus szerint az ellenzéknek a kormányra gyakorolt befolyását bizonyítja. Hasznosnak és jónak nevezte a magyar-román egyetértési nyilatkozat december 22-i megszületését Corneliu Ciontu is. A Nagy-Románia Párt első alelnöke szerint ezután az a kérdés, miként alkalmazzák a gyakorlatban a státustörvényt. Emil Boc, a Demokrata Párt parlamenti képviselője már úgy vélekedett, a memorandum létrejötte nem oldja meg a státustörvény problematikáját, mivel a jogszabályból nem iktatták ki "etnikai tartalmát". "A jogszabály jelenlegi előírásai továbbra sem akadályozzák meg Erdély burkolt elmagyarosítását. A legjobb megoldás lenne lemondani a törvény alkalmazásáról" - állapította meg a demokrata alelnök. /Rostás Szabolcs: Ellenzéki aggály státusügyben. Erdély burkolt elmagyarosításától tartanak a demokraták. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./"

"Az idei év egyik legsikeresebb eredményének könyvelte el a stagnáló gazdasági válságból való kilépést dec. 27-én Ion Iliescu, a tavalyi év mérlegét megvonva. Az államfő szerint 2001 a "startot" jelentette, míg 2002 a gazdasági növekedés megszilárdulásának az éve lesz. Az elnök a sürgősen megoldásra váró feladatok között említette a korrupció és a bűnözés csökkentését. /Elnöki mérleg 2001-ről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./"

"Idei utolsó távkonferenciáját tartotta dec. 27-én a prefektusokkal Adrian Nastase miniszterelnök. Idén a kormány olyan sikereket mondhat magáénak, mint amilyen a Nemzetközi Pénzügyi Alap által Romániának ítélt készenléti hitel, a vízumkényszer eltörlése a schengeni zónában, az ország előrelépése a különböző nemzetközi monitorizáló ügynökségek rangsorolásában stb. 2001-ben Romániában az infláció nem fogja meghaladni a 30%-ot, a gazdasági növekedés eléri a 4,9%-ot, a minimálbér mértéke 7,1%-kal emelkedik. A magyar-román memorandumot elfogadta a dec. 27-i kormányülés. Nastase kiemelte, hogy a memorandumba foglaltak bármilyen kormányváltás után is érvényben maradnak. Így be kell majd tartani a magyarországi munkavállalásban az etnikai alapú megkülönböztetés mellőzését a román állampolgárok között. Az Orbán Viktor kormányával megkötött egyezmény gyakorlati alkalmazását a kormányok közti vegyes bizottság ügyeli fel. Kijelentette: az ötéves magyar-román alapszerződés legfontosabb hozadéka a két ország közötti együttműködés elmélyülése volt, és ezt a jövőben folytatni kívánják, elsősorban a határátkelőhelyek bővítése, a vasútforgalom korszerűsítése, a kis- és középvállalatokat érintő beruházási tervek révén - mondotta a román miniszterelnök. /Ö. I. B.: Adrian Nastase: stabil kormányzás, lezárt státustörvény-vita. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./"

"A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) működő tanítóképző szak akkreditálásának, valamint a tanulmányaikat befejezett diákok - két évfolyam mintegy 160 hallgatója - államvizsgájának elmaradása csak a legutolsó sorban a Sulyok István Református Főiskola (SIRF), illetve a PKE hibája. A főiskola, majd a jogutódjaként nyomába lépő egyetem minden lehetőt megtett a maga idejében az akkreditáció elnyerése, illetve az államvizsgák lebonyolítása érdekében - szerepel a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tájékoztató állásfoglalásában. A tanítóképző szak a kedvezőtlen törvényi szabályozások, a román tanügyben fennálló általános bizonytalanság miatt jutott arra a sorsra, hogy nem tudta biztosítani két évfolyam végzett diákjainak államvizsgázását" - szögezi le a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma nevében Tőkés László elnök és dr. Kovács Béla alelnök. Az állásfoglalás szerint a kolozsvári BBTE szenátusának december 7-i határozata értelmében a nagyváradi tanítóképzőn 1999-ben és 2000-ben végzettek 2002 februárjában diplomavizsgát tehetnek, míg a jelenlegi II. és III. éves hallgatók a Partiumi Keresztény Egyetemen folytathatják tanulmányaikat, és azok befejeztével szintén Kolozsváron diplomázhatnak. A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma kifogásoltak a Krónikában megjelent közléseket. /Állásfoglalás a tanítóképzőről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./"

"Marosvásárhelyen dec. 19-én tartotta a Deus Providebit Tanulmányi Házban az Ügyes Kezek Alapítvány (Hit és Fény közösség) karácsonyi vetélkedőjét. A műhelycsoport tagjai - értelmi sérült fiatalok - mérték össze tudásukat. Tíz versenyző állt ki a pódiumra, és fogyatékosságaikat, félszegségüket legyőzve szavalták Ady Endre, Dsida Jenő, Juhász Gyula, Lászlóffy Aladár és más ismert és kevésbé ismert költők karácsony témájú verseit, megható átéléssel. A díjazás külön színfoltja volt, hogy az okleveleket Peres Hunor, az alapítvány egyik mozgássérült fiatalja készítette. /Simó Ágnes: A másság dicsérete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./"