Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zbrozek, Piotr
2 tétel
2017. május 6.
A monumentális faszobrászat fővárosa (Bálványosfürdő)
Tegnap kezdődött és május 15-ig tart a Bálványos Resort szervezésében a Transylvania Monumentális Szobrászati Szimpózium a négycsillagos bálványosfürdői szállodában, melynek keretében alkotás közben megfigyelhetők a Kanári-szigetekről, Japánból, Oroszországból, Törökországból, Magyarországról, Lengyelországból, Ausztriából, Bulgáriából, Németországból és Belgiumból érkezett művészek.
Szarvadi-Téglás Loránd, a szálloda társtulajdonosa tegnap arról tájékoztatott, hogy a Bálványos Resortnál az utóbbi két évben lezajlott intenzív fejlesztés során, más művészeti és kulturális projektek mellett született meg egy magánforrásokból finanszírozott, de a nagyközönség részére nyitott monumentális szoborpark ötlete, amely kiegészíti és folytatja az idén 8. kiadásához érkező nyári művésztáborok hagyományát. A szálloda tulajdonosai pozitívan válaszoltak Cosmin Hiristea szobrász, az olaszországi székhelyű Monumentális Szobrászati Események Nemzetközi Egyesülete romániai vezetőjének javaslatára egy, a tölgyfa monumentális szobrászati megmunkálására szakosodott nemzetközi szimpózium megszervezésére vonatkozóan. A monumentális szobrászat iránti szenvedély mellett Cosmin Hiristea a hegyek szerelmese, 2007 óta Bálványos rendszeres vendége. 2017-ben a vidék hírneve és presztízse, a közelmúltbeli átalakítások, amelyek egy igazi üdülőhelyet eredményeztek, valamint a szervezők elhivatottsága több mint száz jelentkezést vonzottak a világ minden tájáról. Egy nehéz kiválasztási folyamat eredményeképpen, amely során a javaslatok kiválóságát, összetettségét, szakszerűségét és eredetiségét értékelték, tizenhárom mű terve nyerte el a lehetőséget, hogy a gyönyörű erdélyi tölgyfát felhasználva megalkossák. Ily módon a fa évszázados nemessége a művészek fantáziáján keresztül lényegül át és válik az örökkévalóság részévé. A nemzetközileg elismert művészeket szabadon ihlették a környék vadregényes tájai, a gyógyító vizek, az emberi test örök szépsége, valamint az emberiség a maga lenyűgöző sokszínűségében. A művészek mindegyike a monumentális szobrászat szakértője, a láncfűrész, a sarokcsiszoló, a véső és a kalapács virtuóza, a közvetlenül a fa rostjaiban tükröződő szépség vizuális kutatója. Tapasztalatuk a világ minden táján szervezett szimpóziumokon való részvétel során edződött, melyet a számos díj, kitüntetés és a szaksajtó kedvező kritikája, valamint az egészséges életmódot, a sportot és a természetbeni művészetet értékelő közönség szavazata bizonyít. A műveket folyamatosan kiállítják és elérhetőek lesznek a Bálványost látogató, szépet szerető közönség számára. Az üdülőhely ideális körülményeinek és a technikai személyzet elhivatott szerepvállalásának köszönhetően, de főleg a helyiek méltán híres emberségessége és vendégszeretete folytán a szimpózium erdélyi kiadása igazán különlegesnek ígérkezik, amely a művészetet a városi múzeumok kizárólagosságából az erdélyi természet közepébe emeli át. A kultúra a nagyközönség számára hozzáférhetővé válik. Így betekintés nyerhető a hely jellegzetes, gyógyító jótéteményeibe. A következő napokban a látogató közönségnek lehetősége lesz közvetlenül megfigyelni, amint egy farönkből monumentális mű születik, a helybeli művészeknek pedig alkalmuk lesz összebarátkozni a távoli tájakról érkezettt művészekkel, mint Vasilisa Chugunova (Oroszország), Simone Carole Levi (Németország), Kristina Yosifova (Bulgária), Martina Kretmeier (Németország), Cagdaș Ercelik (Törökország), Jóka Lukács (Magyarország), Piotr Zbrozek (Lengyelország), Robert Canev (Bulgária), Hermann Gschaider (Ausztria), Nakamura Kei (Japán), Daniel Perez (Spanyolország), Christian Deman (Belgium). Jövő szombaton 11 órától bográcsgulyásozással összekötött nyílt napot tartanak, amelyre meghívják a helyi művészeket és kritikusokat, valamint a kortárs szobrászat kedvelőit.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 23.
Bálványos, az óriásszobrászat idei fővárosa
Monumentális munkák a hegyen
Május 5-15. között zajlott a Transylvania Monumentális Szobrászati Szimpózium a Bálványos Resortban, ahol a Szarvadi házaspár első alkalommal látta vendégül a rendezvényt. A 13 képzőművész 11 országból érkezett Háromszékre, és tíz nap alatt faragták ki a nagyméretű tölgyfákból alkotásaikat. Minden munka nem készült el a határidőre, ugyanis az eső több ízben megzavarta az alkotó tevékenységet.
Május 10-én a hotel kalandparkja és a háziállatokat befogadó karámok között meghúzódó kövezett téren már javában sürögtek-forogtak a művészek, zúgtak a láncfűrészek, csattogtak a vésők és a fejszék. A kevésbé avatott szem is láthatta, hogy itt bizony valami csodálatos, mifelénk eddig nem látott alkotótevékenység zajlik. Elsőként a lengyel Piotr Zbrozek szobrászt kaptuk mikrofonvégre, aki elmondta: érdekesnek tartotta más országokból érkező kollégáival közösen dolgozni, emellett vonzotta Bálványos is, a vad természet.
„Lengyelországban is igyekszem minél többször a természetben lenni, horgászok, vadászok, sízek. De időm nagy részét a műhelyben töltöm, kis medálokat készítek bronzból, követ faragok, jégszobrászattal is foglalkozom. Ahogy az erdélyiek szívétől nem áll messze a fa, úgy a lengyelekétől sem: mifelénk is rengeteg a fából készített épület, sok a faragómester. Ezzel én is így vagyok: szeretem a múlttal tartani a kapcsolatot, hogy onnan ihletődve valami újat készítsek a jövő számára” – mesélte a hivatásos faragó, aki ezúttal a Természet temploma című munkát készítette el egy kettéhasított fatörzsből.
Vízcsepp fából
Szomszédságában a belga Christian Deman tevékenykedett, aki már a beszélgetés elején fontosnak tartotta hangsúlyozni: ő csak hagyományos eszközöket használ a munkájához, és ezt alátámasztandó, elő is halászott a szerszámok közül egy méretes fejszét. A románul érthetően beszélő képzőművész a közös munka élményét szereti, azt, hogy találkozhat más országokból származó kollégáival. Nagy meglepetésünkre magyarul is megszólalt, de mint mondotta, lehet, sosem tudja megtanulni ezt a gyönyörűen zenélő, de annál nehezebb nyelvet. „A víz szelleme címet adtam munkámnak. A fa egyébként kedvenc anyagom, mivel hiszek az élet körforgásában. Kivágunk egy fát, készül belőle valami szép, majd nő egy új fa” – vélekedett a művész, aki többször volt Romániában, és szereti Brâncuşi munkáit.
A japán Nakamura Kei a Vízcsepp – szellem nevet adta munkájának. „Kapcsolat a természet, az ember és egyben köztem, annak ellenére, hogy absztrakt, nem realisztikus formáról van szó” – magyarázta Kei, aki olyan országból érkezett, ahol kevés a fa, viszont ősrégi tradíciója van a famegmunkálás mesterségének. Ő általában márványba, homokkőbe és gránitba farag, fába kevésbé, a faanyagot inkább házak építéséhez használják.
A németországi Martina Kretmeier elmondta: kihívást jelentett számára, hogy modell nélkül kellett a női alakot megformáznia, mivel így az arányok betartása nem könnyű feladat. A szentpétervári Vasilisa Chugunova az Ember az esőben nevet adta munkájának, és úgy ítélte meg, hogy megfaragása által a fa egy második életlehetőséget kap.
Nagyváradról Bálványosra
Az alkotótábor úgy valósulhatott meg, hogy a szálloda tulajdonosai pozitívan válaszoltak Cosmin Hiristea szobrász, az olaszországi székhelyű Monumentális Szobrászati Események Nemzetközi Egyesülete romániai vezetőjének javaslatára egy, a tölgyfa monumentális szobrászati megmunkálására szakosodott nemzetközi szimpózium megszervezésére. A monumentális szobrászat iránti szenvedély mellett a Kolozsváron született, de pár éve Bukarestben élő Hiristea a hegyek szerelmese, 2007 óta Bálványos rendszeres vendége.
„Eddig négy kiadása volt a rendezvénynek Nagyváradon, és most Bálványoson szerveztük meg azt követően, hogy művészekből és építészekből álló szakmai zsűri több mint száz jelentkező közül választott ki 13 pályamunkát, szem előtt tartva a művészek eddigi életútját, munkásságát, és a fa megmunkálásának sokszínűségét is. Úgy vélem, ez a szimpózium azért is fontos, mert a nagyközönséget a szabadtéri munkák közelebb hozzák a művészethez” – mesélte a szervező, aki reményét fejezte ki, hogy máskor is jöhetnek Bálványosra.
Szarvadi Loránd, a szálloda tulajdonosa kifejtette: az Art-hotel tradíció folytatásaként egészítették ki az eddigi művésztáborok sorozatát ezzel az új tevékenységgel. „A munkák a hotel parkját fogják díszíteni, így bárki megtekintheti a szobrokat. Valószínű, hogy folytatjuk ezt a kezdeményezést, ami kiegészíti a nyolcadik alkalommal megszervezendő, idén június 9-17. között zajló művésztáborunkat” – részletezte.
A vidék értékei
A művészekkel folytatott beszélgetések végén mindannyian hangsúlyozták: elképesztőnek tartják a bálványosi levegő minőségét (ezt főleg a nagyon zsúfolt Japánból érkezett faragó hangsúlyozta), a természet szépségét, azt, hogy természetes környezetükben élő medvéket vehetnek szemügyre, továbbá a vendéglátás minőségét. Egybehangzó véleményük, hogy olyan körülményeket, mint amilyeneket a Szarvadi házaspár teremtett meg Bálványoson, kevés helyen találni, jóllehet a tábor résztvevői Kínától Svájcig és Németországtól az Egyesült Államokig mindenhol megfordultak már.
Bartos Lóránt / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)