Ásó, kapa, nagyharang? – Hosszú távra szóló koalíciós együttműködési szerződést írtak alá a kormánypártok
Kisebbségi törvény, régióátalakítási törvény, választási törvény módosítása – mindezek a törvényhozási prioritások szerepelnek abban az együttműködési szerződésben, amelyet tegnap írtak alá a kormánykoalíciót alkotó Demokrata-Liberális Párt (PD-L), az RMDSZ, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja.
Az RMDSZ részéről új szövetségi elnökként Kelemen Hunor látta el kézjegyével a dokumentumot, Markó Béla miniszterelnök-helyettes ezúttal a háttérből „asszisztálta” utódját, a szövetség több képviselőjével és szenátorával együtt.
A parlamentben megtartott ünnepélyes eseményen elsőként Emil Boc miniszterelnök, a PD-L elnöke méltatta az egyezmény jelentőségét. Boc kifejtette, a protokollum céljaként fogalmazták meg a gazdasági növekedés tartóssá tétele érdekében történő további közös kormányzást. A kormányfő úgy vélte, a koalíció együtt vészelte át a legnehezebb időszakot, és az utóbbi időszakban sikerült enyhe gazdasági növekedést is produkálnia, miután tavaly az összeomlás elkerülése volt a cél.
„A fontos, bár fájdalmas reformintézkedéseket meghoztuk, most csak a gyümölcsöket kell learatni” – fogalmazott Boc. Részletezte a dokumentumban lefektetett közös gazdasági célokat, köztük a makrogazdasági stabilizációt az egységes adókulcs megtartásával, a tőkepiac konszolidációját, infrastrukturális befektetések eszközlését, az európai uniós alapok lehívási arányának javítását. A gazdasági növekedés céladatait 1,5-2 százalékban határozta meg az idei évre, és 4-4,5 százalékban a jövő évre.
Boc az adóterhek csökkentéséről, munkahelyteremtésről, valamint nyugdíjak növekedéséről is beszélt. Kifejtette, a nyugdíjak az infláció növekedésével párhuzamosan, illetve a reálbérek 50 százalékos növekedésének megfelelően emelkedhetnek.
Kelemen Hunor az RMDSZ által megfogalmazott törvényhozási és kormányzási prioritásokról beszélt. „A kisebbségi jogok megerősítésére és kibővítésére vonatkozó rendelkezések szerepelnek a protokollumban. Ilyen a kisebbségi törvény, amely már 2005 óta a parlamentben várja sorsát; a másik fontos törvény a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozik” – részletezte a szövetségi elnök.
Nem publikusak a határidők
Korábban az RMDSZ politikusai hangsúlyozták, a koalíciós egyezség hatékonyságát az biztosítja, hogy határidőkhöz kötik a közös kormányzás ütemtervébe foglalt törvények és intézkedések elfogadását. A megállapodás tegnapi ismertetésekor azonban nem hangzottak el határidők; dátumok a sajtóhoz eljuttatott dokumentumban sem szerepelnek.
„Az volt a koalíciós egyezség, hogy a határidők a megállapodás egyik mellékletét képezik. Ez azonban nem nyilvános, nem kívántuk a sajtó elé tárni” – mondta lapunknak Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető. A politikus nem kívánta részletezni, miért volt szükség a határidők titkosítására.
A határidők kapcsán lapunk érdeklődésére Kelemen Hunor a helyszínen elmondta, a kisebbségi törvényt már az idei a tavaszi törvényhozási ciklusban fogadnák el, a régióátszervezési törvényt pedig az őszi parlamenti ciklusban kezdik el megvitatni, hogy aztán jövőre, a tavaszi ülésszak ideje alatt elfogadják. „Ugyanakkor javasoljuk a választási törvények módosítását: mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokat szabályozó jogszabály esetében arra törekszünk, hogy erős és arányos képviseletet biztosítsunk a romániai magyarságnak” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Mint ismeretes, a helyhatósági választási törvény esetében az RMDSZ a választási küszöb 5-ről 3 százalékra való csökkentését szorgalmazza, míg a parlamenti választási törvény esetében az arányos képviselet megőrzése a cél. Ennek kapcsán kérdésünkre kifejtette: az RMDSZ szempontjából lehetséges a vegyes rendszer támogatása, vagy az egyéni választókerületes rendszer leegyszerűsítése egyszerű többséges rendszerre.
Felvetésünkre, miszerint nem túlzott-e Emil Boc optimizmusa, amikor egy trimeszter egyetlen százalékos növekedése alapján már a gazdasági növekedésre építi a kormány teljes stratégiáját, Kelemen Hunor tagadólag válaszolt. „Azt látjuk, hogy az elmúlt év utolsó két hónapja már gazdasági kiegyensúlyozottságot hozott, ezt kell megerősítenünk. Olyan intézkedéseket vezetünk be, amelyeknek hatásait már az idei év második felétől a mindennapjaikban, életszínvonaluk növekedésében érezhetik a polgárok” – fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Mi lesz 2012 után?
A dokumentum egyébként a következő mondattal zárul: „A koalíció politikai célja (...) a közös kormányzás 2012 után is.” Az RMDSZ politikusai korábban többször is hangsúlyozták: nincs „örök hűség”, a koalíciós megállapodás csak a Boc-kormány mandátuma végéig, 2012-ig szól. Fekete Szabó András nem lát ellentmondást a fenti megfogalmazás és a korábbi nyilatkozatok között. „Ez a zárómondat nem jelent semmiféle elkötelezettséget az RMDSZ részéről: csupán egy célt, szándékot fogalmaz meg. Valamennyi koalíciós tárgyaláson részt vettem, és a nagyobbik kormánypártnak sohasem ígértük azt, hogy 2012 után is együtt folytatjuk” – magyarázta a szenátor.
Bírál az ellenzék
Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) „mindent feláldoz annak érdekében, hogy hatalmon maradhasson”. Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke is úgy vélte, hogy a koalíciós pártok számára öncél, hogy a kormányrúdnál maradjanak
Új Magyar Szó (Bukarest)

Brüsszeli autonómiakérés
A határon túl élő magyar nemzeti közösségek megmaradásának és fejlődésének egyedüli garanciája az, ha területi, személyi, illetőleg sajátos jogállású autonómiaformákat biztosítanak számukra – hangsúlyozta tegnap közzétett nyilatkozatában a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT), amelynek tagszervezetei Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) székházában tartottak kihelyezett tanácskozást.
A határon túl élő magyar nemzeti közösségek megmaradásának és fejlődésének egyedüli garanciája az, ha területi, személyi, illetőleg sajátos jogállású autonómiaformákat biztosítanak számukra – hangsúlyozta tegnap közzétett nyilatkozatában a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT), amelynek tagszervezetei Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) székházában tartottak kihelyezett tanácskozást.
A megbeszélés végén tartott sajtótájékoztatón Tőkés László, az EP alelnöke közölte, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja teljes jogú taggá vált a KMAT-ban, amely az autonómia mellett elkötelezett határon túli magyar szervezeteket tömöríti.
A zárónyilatkozat szerint a KMAT tagszervezetei minden törvényes eszközt fel kívánnak használni annak érdekében, hogy a magyarság jogos autonómiaigényének érvényt szerezzenek. „A magyar kérdés ilyetén megoldása Európa stabilitása szempontjából is elengedhetetlen” – hangoztatták a dokumentumban.
A brüsszeli tanácskozáson két további állásfoglalást is elfogadtak. Az egyik Európa stabilitásának és az őshonos nemzeti közösségek jogainak összefüggéseiről szól. Egyebek közt megállapítja: a nemzeti közösségek autonómiája – miként azt pozitív európai példák egész sora bizonyítja – a többségi nemzetek érdeke is.
A másik állásfoglalás a Kárpát-medencei magyar ügyet taglalja európai összefüggésben. Ennek egyik megállapítása, hogy „bár az esélyegyenlőség, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság az európai építkezés rendezőelvei, és minden hetedik európai polgár kisebbségi is egyben, jelenleg az Európai Unió működését szabályozó szerződések és dokumentumok mégsem beszélnek világosan a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek és a hozzájuk tartozó személyek sajátos jogairól. Éppen ezért az egyéni szabadságjogok, illetve az erre épített európai alapjogok dokumentumai mellett egy Európai Kisebbségvédelmi Charta megalkotását is elengedhetetlennek tartjuk”.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Németh: kívánatos, hogy az erdélyi magyar kisebbség helyreállítsa egységét
Németh Zsolt külügyi államtitkár úgy nyilatkozott: kívánatos, hogy az erdélyi magyar kisebbség helyreállítsa politikai egységét. Az államtitkár azt mondta, hogy az elmúlt években megbomlott a magyar egység, a magyar együttműködés Erdélyben.
„Egy kisebbség számára az egység a sikernek mindenféleképpen egy nagyon fontos előfeltétele" – szögezte le, és utalt arra, hogy ez fontos a választásokon való sikeres szerepléshez. Arra a kérdésre, hogy több párt is elláthatja-e szerinte a magyar kisebbség képviseletét, úgy válaszolt: a határon túli magyar közösség belügyének tekinthető, hogy milyen módon szervezi meg magát.
„Nem kívántunk beavatkozni a tisztségviselő-választásba sem, ebbe a kérdésbe sem kívánunk beavatkozni" – mondta, és gratulált Kelemen Hunornak ahhoz, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökévé választották. Az egység mindenféleképpen fontos, de hogy az milyen módon valósul meg, az adott határon túli magyar közösség dolga – jelentette ki az államtitkár. Németh Zsolt a Krónika című erdélyi napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában arról beszélt, hogy nagyon sok sebből vérzik az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatrendszere, és az RMDSZ-nek mindenekelőtt az erdélyi magyar politikai közélettel szemben kell bizonyítania, hogy képes a stratégiai párbeszédre. A lapnak azt mondta, ha ez sikerül, „a Fidesszel való együttműködést ez automatikusan maga után fogja vonni".
Ezzel kapcsolatban a Külügyminisztériumban – egy uniós témájú tanácskozás szünetében – magyar újságíróknak kifejtette: ha egy kisebbségi politikai szervezet működése az adott magyar közösség érdekeit szolgálja, akkor azzal automatikusan megteremtődnek az együttműködés feltételei, „mi erre a magunk részéről nyitottak vagyunk". Úgy fogalmazott, bízik abban, hogy az RMDSZ új vezetésével kezelhetőek lesznek a jövőben az esetleges nézetkülönbségek, súrlódások.
Németh Zsolt azt mondta, hogy az elmúlt időszakban kialakult egy olyan együttműködés Magyarország és Románia között, amely eredményeket hozott. Utalt az állampolgársági törvény akadálymentes végrehajtására és az új román tanügyi törvény elfogadására, amelyben – mint mondta – „nagyon komoly érdemeket szerzett" az RMDSZ. MTI
Erdély.ma

Forrong az ország
Az alkalmazottak az új munkatörvénykönyv ellen tüntetnek, a tanügyiek és egyetemisták az oktatási törvény ellen, a nyugdíjasok nem tudnak beletörődni, hogy 5,5 százalék egészségügyi biztosítást kell fizetniük, miközben második éve — nagy infláció közepette — befagyasztva tartják a nyugdíjakat.
Jövőre is csak azért ígérnek némi javulást — legrosszabb esetben háromszázalékos emelést —, mert közelednek a helyhatósági választások, s a demokrata-liberálisok és hű társaik a kormányzásban, az RMDSZ, a kisebbségek és az úgynevezett függetlenek pártja pontosan érzékeli, ha nem hoznak néhány életszínvonal-emelő intézkedést, keresztet vethetnek a hatalomra. A helyzet meglehetősen reménytelen. Nem a pártok, hanem az egyszerű emberek, a bérből, fizetésből és nyugdíjból élők számára. Románia — bár nagy hanggal ennek ellenkezőjét állítják a kormányoldal képviselői — közel sem mászott ki a válságból, talán annyi igaz, hogy a megszorítások árán megállt a gazdasági visszaesés, de a növekedés oly jelentéktelen — ha igaz, 0,1 százalék —, hogy mérni is alig lehet, nemhogy érezni. És nyakunkon a kőolaj-áremelés sokkja, az észak-afrikai és közel-keleti felfordulás miatt olyan árakat érhet el a benzin és földgáz, milyet halandó ember hetekkel ezelőtt el sem képzelt. És megállíthatatlanul nő a világpiacon a búza, a napraforgómag tőzsdei ára, jelenleg kétszerese a tavalyinak. De Románia füle botját sem mozdítja, mintha sosem lett volna mezőgazdasága, külföldről fedezi élelmiszer-szükségletének nyolcvan százalékát. Hajmeresztő árakon. Nő a nincstelenség, a liberális kormány hárommillió szegényt hagyott a Boc-kormányra, ők pedig ahelyett, hogy valamelyest enyhítették volna a kapitalizmus eme rákfenéjét, újabb egymillióval növelték a nélkülöző emberek számát, s ha nem változtatnak szociálpolitikájukon, hónapokon belül újabb egymillió ember lesz kénytelen életét a létminimum határán tengetni. Szomorú és kétségbeesett világ a mienk, s a hatalom mintha nem értene a szóból. Decemberben egy kétségbeesett ember a parlament erkélyéről vetette le magát, most egy hatvankét éves honfitársunk eutanáziát, azaz kegyes halált kér a hatóságoktól, mert sem munkanélküli-segélyhez, sem szociális támogatáshoz, sem korkedvezményes nyugdíjhoz nem jut. De folyik a nagy korrupcióellenes harc. Az országnagyok most kaptak észbe, hogy pártfogoltjaik kilopták a szemüket.
Simó Erzsébet, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kongresszus után
Kelemen Hunor elnökké választása borítékolható volt, hiszen az 555 küldöttet nagyon körültekintően választották ki azok közül, akik az RMDSZ-nek haszonélvezői voltak, személyes érdekeik fűződnek a Markó-féle diktátori vezetéshez (miniszterek, államtitkárok, igazgatók, polgármesterek stb.).
Úgy képzelem el ezt a kongresszust, mint az átkosban a pártkongresszusokat. Markó úr igyekezett kizárólag az eredményekről beszélni — holott szerintem több volt az eredménytelenség, vagyis a kis, jelentéktelen megvalósítás —, de nem említette a magyarság megmaradása szempontjából legfontosabb tényezőket: területi autonómia, kisebbségi törvény elfogadása, önálló magyar egyetem létesítése, az anyanyelv szélesebb körű alkalmazása, és a nagyon rossz demográfiai adatok javítása, mivel vészesen fogy a magyarság, nemcsak a természetes szaporulat csökkenésével, hanem a kivándorlással is, ami annak tulajdonítható, hogy az RMDSZ Markó uralma alatt nagyon keveset tett a magyar többségű megyék gazdasági fellendítésére (a javadalmazási átlag javítására, a munkanélküliség csökkentésére és a munkahelyek teremtésére). Jól mondta viszont, hogy az elkobzott javaknak csak kis hányadát sikerült visszaszerezni. Nem tért ki a magyarországi pártokkal létesített kapcsolatokra, amelyek egyáltalán nem voltak felhőtlenek, különösképpen a Fidesszel, aminek tanújelét adták újfent a jelenlegi kongresszuson. Az 555 küldött lehurrogta a Fidesz üzenethozóját. Elítélendő, megbotránkoztató, felháborító volt részükről. Annak a pártnak a képviselőjét, alelnökének beszédét hurrogták le, amely a nemzeti identitás megerősítése és a magyar nemzet egyesítése érdekében az anyaországon kívüli magyarok magyar állampolgárságát megadta. A kongresszus végén ilyen hangulat után az Internacionálét kellett volna énekelniük. Kelemen Hunor megválasztása tovább viszi a Markó-féle "ideológiát". Továbbra is maradnak a felső vezetésben a régi nagyágyúk. Nem hívták meg erre a kongresszusra Tőkés Lászlót. A Markó—Tőkés összefogás csődöt mondott. E kongresszus semmi újat nem hozott. Tovább folytathatják bólogató-hízelgő politikájukat a kormányzásban.
Kovács Gyula, Sepsiszentgyörgy
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szorosabb parlamenti együttműködés
Több, elsősorban az unióval kapcsolatos területen szorgalmaz szorosabb együttműködést a magyar és a román parlament között az a szándéknyilatkozat, amelyet tegnapi találkozóján írt alá Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke és Roberta Anastase, a képviselőház elnöke. A szándéknyilatkozatról Kövér László román partnerével tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta: a dokumentum a két ország parlamentjeinek eddig is jó együttműködését teszi intenzívebbé.
A megállapodás szerint az EU soros magyar elnökségére tekintettel és a stratégiai partnerség szellemében egyebek mellett az európai gazdasági kormányzás alapjainak megteremtésében, a tagállami, illetve uniós roma integrációs politika kidolgozásában, a Duna-stratégiában, a határokon átnyúló együttműködésben, az unió kohéziós és strukturális alapjai, valamint közös agrárpolitikája témájában kívánják intenzívebbé tenni a közös munkát. A dokumentum a magyar—román kooperáció további lényeges témájaként emeli ki Románia schengeni csatlakozását, a keleti partnerségi programot és az együttműködést a Nyugat-Balkán országaival. A szándéknyilatkozat előirányozza továbbá a tapasztalatcserét a kapcsolattartásról a két ország határain túl élő magyar és román nemzeti kisebbségek tagjaival.
A megállapodás értelmében a parlamenteknek ,,a hasonló elveket valló régióbeli országokkal háromoldalú és multilaterális keretek" között meg kell osztaniuk a soros elnökséggel és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos tapasztalataikat, legjobb gyakorlataikat, közös érdekeiket együttesen kell képviselniük az interparlamentáris szervezetekben, és össze kell fogniuk olyan ügyekben, mint az EU következő többéves pénzügyi kerete, az energiaügyek vagy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.
A két politikus sajtótájékoztatóján elhangzott: Magyarország továbbra is támogatja, hogy Románia a lehető legrövidebb időn belül tagja lehessen a schengeni övezetnek. Kövér László üdvözölte, hogy Románia elfogadta a tanügyi törvényt, és nyárig a parlament elé kerülhet a kisebbségi törvény is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar iskolásokat bántalmaztak
Szombat reggel felbolydult a Kolozsvári Református Kollégium diákserege és tantestülete: két ittasnak tűnő férfi megvert egy kilencedikes és egy tizenkettedikes lányt, akik a szombati iskolai tevékenységre siettek. Székely Árpád igazgató kihívatta a rendőrséget, a hatóság emberei kihallgatták a sokkos állapotban levő lányokat. Hétfőn a törvényszéki orvosi intézetben vettek látleletet a két lányról, az orvos néhány napos kezelést írt elő.
„Az egyik kislányt a Farkas utcai templom közelében verték meg, míg a másikat a Szabók bástyájának közelében. A kilencedikes tanulónk több sérülést szenvedett; főleg az arcát érték az ütések, de anyagi kára is származott, hiszen leverték a szemüvegét, amelyből kiesett a lencse” – mondta el lapunknak Székely Árpád. Az igazgató a másik lány sérüléseiről is beszámolt. „A tizenkettedikes lánynak a fejét ütötték, a haját ráncigálták. Hétfőn írásos átiratot fogalmaztunk meg, amelyet eljuttattunk a csendőrségre és a közösségi rendőrségéhez, továbbá Sorin Apostu polgármesternek is írtam egy beadványt, amelyben feltártam az esetet. Az iskola növendékeinek egy része azt is látta, amint a két randalírozó egyén kiérve a Heltai (Cipariu) térre, szemetes kukákat és gépkocsikat rugdosott, rongált meg. Remélhetőleg a rendőrség elindította már a vizsgálatot, ám arról még nem értesítettek, hogy elfogták-e a tetteseket” – fűzte hozzá az intézményvezető. Az igazgató azt is tudni vélte, hogy szintén szombat reggel a Bolyai utca és a Deák Ferenc (Eroilor) utca sarkán egy mentőautó állt, amelynek orvosi személyzete egy közeli bár sérültjeit látta el. Feltételezhető, hogy a lányokat bántalmazó férfiak is ebből a bárból jöttek ki szombat reggel.
„Jó lenne, ha a közösségi rendőrség munkatársai nem csak hét közben sétálnának a város utcáin, hanem szombaton, illetve vasárnap is. Amikor a rendőrség emberei szombaton kiszálltak, mentegetőztek: csak három csapat tevékenykedik hét végén” – összegzett az igazgató.
Lapunk kedd délutáni, az ügyben a rendőrséghez intézett kérdéseire tegnapi lapzártánkig még nem érkezett válasz, így egyelőre nem tudunk beszámolni arról, hogy azonosították-e vagy sem a tetteseket, illetve indult-e bűnvádi nyomozás az ügyben.
N.-H. D.
Szabadság (Kolozsvár)

Elmaradt az iskolák kétnyelvűsítése Marosvásárhelyen
Még nem készült el az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) a marosvásárhelyi általános iskolák nyelvtérképével kapcsolatos jelentése. Amennyiben a testület illetékeseinek sikerül a napokban véglegesíteniük a dokumentumot, annak megvitatására leghamarabb a jövő héten kerülhet sor. A vizsgálótestület látogatását megelőzően a szülők által feljelentett iskolák vezetői különféle módszerekkel próbálták kicselezni a hatóságot. A szülők nyomására egyébként eddig csupán az Unirea Gimnázium vezetősége volt hajlandó kétnyelvűsíteni a homlokzati tábláját.
Amennyiben a kollégák úgy érzik, hogy a kivizsgálásba más intézményeket is be kell vonnunk, akkor elhúzódhat az ügy lezárása” – fejtette ki lapunknak Haller István, a CNCD tagja. Haller István leszögezte: az ellenőrzésen szerzett benyomásairól sem ő, sem kollégái mindaddig nem nyilatkozhatnak, amíg a jelentésről döntés nem születik. „Csak annyit mondhatok, hogy nem igaz, amit az egyik országos sajtóorgánum leírt, azaz hogy én elégedett lennék a marosvásárhelyi iskolákban tapasztaltakkal” – reagált Haller a neki tulajdonított nyilatkozatra.
A vizsgálótestület látogatását megelőzően a szülők által feljelentett iskolák vezetői különféle módszerekkel próbálták kicselezni a hatóságot. Az intézmények igazgatói még az év elején fényképekkel igyekeztek bizonyítani az iskolákban megvalósult kétnyelvűséget. Úgy fotóztatták a magyar osztálytermek falait, hogy a képről nem derült ki, hogy az lényegében egy zárt, kimondottan csak a magyar közösség által használt helyen, és nem a folyosón készült. Hasonló módszerhez folyamodott a tanfelügyelőség is. A Dacia nevű, volt 10-es és 14-es számú, egyesített általános iskola vezetősége pedig nyilatkozattételre utasította a magyar nemzetiségű tanítónőket. „Egy olyan levelet írattak alá a magyar tanítónőkkel, amelyben ők kijelentik, hogy az iskolában harmónia uralkodik a két etnikum között. Ehhez képest az igazgató állandóan fenyegeti a magyarokat, sőt a tanévnyitóra még a rendőrséget is kihívta” – számolt be lapunknak az ügyet felvállaló Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója, Szigeti Enikő. Gyerekeik folyamatos megalázásáról számoltak be a magyar szülők is, akik közül többen más iskolába költöztették csemetéiket. Annak ellenére, hogy a két iskolaépületet magában foglaló intézmény vezetője, Saveta Evi szerint a folyosókon megvalósult a nyelvi egyensúly, csütörtöki látogatásunk időpontjáig ennek alig-alig volt nyoma. Az igazgatónő szerint a homlokzatra a kilátásba helyezett tatarozás miatt nem került fel a kétnyelvű tábla.
Kolléganőjénél sokkal nyíltabban vállalta fel a 2001/215-ös törvénnyel való dacolást Alexandru Todea, a kövesdombi Liviu Rebreanu (volt 15-ös és 17-es összevont) általános iskola igazgatója. A volt helyettes főtanfelügyelő a diszkriminációellenes testület tagjainak is kijelentette: az épületben semmi szükség a kétnyelvű feliratokra, hisz a magyar gyermekeknek kötelességük ismerni az állam nyelvét. A szülők beadványa mindössze a Dózsa György utcai 2-es számú általános iskolában tette meg a hatását. Márton Imre aligazgatónak köszönhetően a folyosókon számos magyar nyelvű felirat jelent meg. Ma már a kétnyelvűség jellemzi szinte az egész épületet, amelyet száz évvel ezelőtt a város hajdani polgármestere, Bernády György építtetett. A művelet nem is került sokba, az aligazgató megtalálta annak módját, miként lehet saját zsebből vagy külső támogatással érvényt szerezni a törvénynek. „Ez a magyar pedagógusokon is múlik, hiszen az ő feladatuk megtölteni tartalommal a faliújságokat, ismertetőtáblákat, plakátolókat. Sajnos nem mindenütt élnek a lehetőséggel” – állapította meg Szigeti Enikő.
A szülők nyomására egyébként eddig csupán az Unirea Gimnázium vezetősége volt hajlandó kétnyelvűsíteni a homlokzati tábláját. A római katolikus egyház által visszakapott épületben működő iskola igazgatója, Cristina Branea azonban félmegoldást hozott. A táblára, melyet a kérelmezőkkel fizettetett ki, magyarul csak az iskola szó került fel. A város nevét, akár a Ceauşescu-diktatúra utolsó, legkegyetlenebb éveinek sajtóorgánumaiban csak Târgu Mureşként tüntették fel, és lemaradt a szaktárca nevének a fordítása is.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

Nem érnek rá magyarul tájékoztatni a szentgyörgyi tanácsosok
A sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es tanácsosok többnyire csak román nyelven nyújtották be tavalyi tevékenységükről szóló beszámolójukat a helyi önkormányzathoz, az MPP-s képviselő-testületi tagok eközben két nyelven vagy csak magyarul adtak számot munkájukról.
A jelentéseket az önkormányzat hivatalos honlapján hozták nyilvánosságra. Az RMDSZ-frakció nyolc tagja közül négyen töltötték ki a dokumentumot, és Sztakics Éva alpolgármester kivételével csak román nyelven számoltak be arról, hogy mit tettek az elmúlt évben. Klárik Attila frakcióvezető a Krónikának elmondta, az RMDSZ frakcióülésén már tárgyaltak arról, hogy megkésve ugyan, de magyarul is megírják és leadják a tevékenységi beszámolót. Klárik úgy fogalmazott, általában mindenki, személyesen ő is az elfoglaltságai miatt késett meg a magyar nyelvű tájékoztatóval.
jelentéseket az önkormányzat hivatalos honlapján hozták nyilvánosságra. Az RMDSZ-frakció nyolc tagja közül négyen töltötték ki a dokumentumot, és Sztakics Éva alpolgármester kivételével csak román nyelven számoltak be arról, hogy mit tettek az elmúlt évben. Klárik Attila frakcióvezető a Krónikának elmondta, az RMDSZ frakcióülésén már tárgyaltak arról, hogy megkésve ugyan, de magyarul is megírják és leadják a tevékenységi beszámolót. Klárik úgy fogalmazott, általában mindenki, személyesen ő is az elfoglaltságai miatt késett meg a magyar nyelvű tájékoztatóval.
Bíró Blanka, Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

Toró: Tőkést nem kellett meghívni az RMDSZ kongresszusára, neki alanyi jogon járt a küldötti státus
Tőkés László, az Európai Parlament erdélyi alelnöke nem kapott meghívót a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kongresszusára, bár EP-képviselőként alanyi jogon járt neki a küldötti státus, de nem állt szándékában részt venni a „jóelőre megírt forgatókönyv szerinti” elnökválasztáson – olvasható Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökének pénteki közleményében.
Mint arról beszámoltunk, Kovács Péter kongresszusi biztos korábban azt nyilatkozta a Krónikának: Tőkés Lászlót – az RMDSZ egykori tiszteletbeli elnökét, aki 2009-ben a szövetség színeiben, listavezetőként szerzett európai parlamenti mandátumot – azért nem hívták meg az alakulat nagyváradi kongresszusára, mert az EMNT elnöke új magyar párt létrehozásán dolgozik.
„Valóban az RMDSZ színeiben szerzett brüsszeli mandátumot két évvel ezelőtt, ám ő nem a szövetség, hanem a magyar összefogás képviselőjének tekinti magát, ennek következtében nem láttuk indokoltnak a kongresszuson való jelenlétét” – hangzott az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnökének indoklása.
Mivel a romániai magyar sajtó a továbbiakban sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel, Toró T. Tibor szükségesnek látta tisztázni: Tőkés László, az Európai Parlament erdélyi alelnöke nem kapott meghívót a kongresszusra. „Tudomásunk szerint mivel EP-képviselőként alanyi jogon járt neki a küldötti státus, ezért formailag nem is kellett volna kapnia, vagyis ha szükségesnek tartotta volna a jelenlétét a rendezvényen, akkor – ismételjük: formailag – az alapszabályzat értelmében senkinek nem lehetett volna kifogása ez ellen” – olvasható a nyilatkozatban.
Az EMNT elnöke azonban egyáltalán nem szándékozott részt venni a jóelőre megírt forgatókönyv szerinti elnökválasztáson, másrészt már korábban elfogadta a meghívást Magyarország bakui nagykövetségének felavatására, amely kötelezettségének éppen azokban a napokban eleget is tett – írja közleményében Toró.
Hangsúlyozza: Tőkés László a választást megelőzően többször is hangot adott abbéli véleményének, hogy különösképpen egyik RMDSZ-elnökjelöltet sem támogatja, mivel véleménye szerint az RMDSZ-en belüli változás lehetősége még mindig Markó Béla kezében van. Az EMNT elnöke senki által nem „üzent”, senki beszédét nem „diktálta2, egyáltalán semmilyen módon nem kívánta befolyásolni a rendezvény végkimenetelét – áll Toró T. Tibor nyilatkozatában.
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés sajtópere: végjáték Váradon
A végéhez közeledik az a sajtóper, amelyet Tőkés László indított Florin Budea nagyváradi újságíró cikke nyomán. A Ghimpele de Bihor tikosszolgálati kapcsolatokkal vádolta Tőkést.
Március 11-én lesz az ítélethirdetés Nagyváradon, a Tőkés Lászó által indított sajtóperben. A felperes 70.000 lejnyi kártérítést kér, erkölcsi károkozás címén. Ma délután is volt tárgyalása az ügynek a váradi bíróságon, ahol tanúként meghallgatták Aurel Căprariu volt Securitate-tisztet.
Az ügy lényege: tavaly év elején Florin Budea újságíró olyan cikket jelentetett meg a Ghimpele de Bihor hetilapban, amelyben az áll, hogy – a benne szereplő nyilatkozók szerint – Tőkést annak idején a Securitate közbenjárása révén helyezték segédlelkészi posztra Temesvárra, ugyanakkor a magyar titkosszolgálat ügynöke.
Ezt követően indult a per. Tőkés László képviseletében dr. Kincses Előd ügyvéd volt jelen a mai tárgyaláson, aki kérdéseinkre elmondta: biztos abban, hogy a bíróság az ő javukra dönt majd, ám az még kérdéses, hogy mekkora összegű kártérítést fognak megítélni. Florin Budea – aki nem fogadott ügyvédet, hanem magát védi a tárgyalásokon – azt mondta: úgy véli, az általa írt cikk „tényeket ismertető, s a végén még pozitív kicsengésű is”, ezért érthetetlennek tartja az eljárást.
Tőkés vs. Budea és Ghimpele
Az alperes ellen vallott saját tanúja ma. Kincses bizakodik, Budea meglepődött.
Volt szekustisztet hallgatott meg ugyanis a nagyváradi bíróság a Tőkés László által indított sajtóperben. (Érdekesség, hogy maga a cikk több helyen volt megtalálható a neten, ám a legtöbb forrásnál ma már elérhetetlen.)
A per alapját képező cikk különböző nyilatkozókra alpozott. Ezek egyike volt Aurel Căprariu volt Securitate-tiszt is, akit mára tanúként idéztetett be az újságíró. (Megjegyzendő, hogy a sajtó munkáját akadályozni próbálták a tárgyalás helyszínén a bíróság képviselői, nehezítve a terembe való bejutást, később pedig őrt állítva a bejárathoz. Tőkés ügyvédje, Kincses Előd azonban elmondta: ez jogtalan volt, mivel nem rendelték el a tárgyalás titkosítását.)
A tárgyalóteremben sem ment minden úgy, ahogy várni lehetett volna. Aurel Căprariu ugyanis azt vallotta, hogy ő nem adott semmiféle nyilatkozatot az adott lapnak a kérdéses témában. Ehelyett írásos visszaemlékezéseiből idézett a lap, annak dacára, hogy ő – állítólag – külön kérte, hogy feljegyzéseit ne szivárogtassák ki.
További érdekesség, hogy a volt Secu-alkalmazott Căprariu bemutatott egy olyan lapot is, amely a volt szekusok újságja – ám ebbe betekintést már nem volt hajlandó adni. Azért mutatta be, hogy jelezze: ott akarta megjelentetni visszaemlékezéseit, de végül nem tette. „Minden esetre érdekes, hogy egyáltalán van ilyen lap” – jegyezte meg portálunknak Kincses Előd ügyvéd.
A tárgyalás helyszínét feldúltan hagyta el Florin Budea újságíró, aki érdeklődésünkre jelezte: meglepőnek és érthetetlennek tartja azt, ami történik. Úgy véli, nem tett semmi rosszat, s ezért sem fogadott ügyvédet magának. Ugyanakkor a felperes Tőkés László részéről Kincses Előd közölte: már azt is kifogásolják, hogy a Ghimpele de Bihor hetilapban megjelent írás címe ez volt: Tőkés, a Securitate alkalmazottja. „Még kérdőjelet sem tettek a végére” – jegyzete meg az ügyvéd.
A pénzről
Kincses Előd megerősítette, hogy 70.000 új lejt kérnek a keresetükben, az újságírótól és a lapot kiadó cégtől várva a törlesztést. Hogy miért pont ennyit? Erre így válaszolt: „Az összeget annak alapján állapítottam meg, hogy annak idején az AP hírügynökség tudósítója, Alison Mutler ügyében is 700 millió régi lejt ítélt meg a bíróság”. Mutler 2001-ben szintén Tőkés és a Securitate kapcsolatairól írt, s a tudósítót végül nem találta vétkesnek a bíróság.
Azonban ez most, a jelen ügyben másként lehet. Kincses szerint biztosak a nekik kedvező ítéletben, csak abban nem, hogy végül mennyi pénzt ítél meg a bíróság. A MediaSind nevű román újságírószervezet viszont közleményben foglalt állást Florin Budea mellett tegnap. A szervezet szerint Budea csak összegezte az ügyben megszólalók álláspontját, s nem követett el semmit. A MediaSind is emlékeztetett a közleményében az Alison Mutler-ügyre, amelyben az alperes nyert. Kincses Előd szerint egyébként háttérakciózások révén.
Tőkés László elmondta: ha megnyerik a pert és megkapják a pénzt, akkor azt, vagy annak egy részét jótékonysági célra fordítja majd. Hogy közelebbről mire, arról azt mondta, „a sajtószabadság kérdésével összefüggő ügy támogatására”.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

Fiatalok történelme
„Vannak olyan korszakai a múltnak, amelyek iránt különösen nagy az érdeklődés, az egyik legnépszerűbb előadás, amelyet László Márton levéltáros tartott, egy vadadi kulákgyilkosság történetét tárta fel” – mondta el Wiesz Szidónia, a marosvásárhelyi Borsos Tamás Egyesület alapító tagja, aki a fiatal történészeket tömörítő egyesület tevékenységét és céljait mutatta be.
Különösen a legújabb kori történelem témái érdeklik a közönséget: László Lóránt a marosvásárhelyi újgazdagokról beszélt, ezt is nagy érdeklődés övezte, hiszen eddig kevés szó esett a múltnak erről a szeletéről.
Az egyesület elsődleges célja a tudomány népszerűsítése, de más típusú rendezvényeket is szerveznek, számos könyvbemutatót is tartottak. A Maros Megyei Múzeummal közösen szervezték meg a Múzeumok Éjszakája rendezvény keretében az iskolások történelmi vetélkedőjét, de közreműködtek az Armales Transylvanorum nemzetközi kiállítás létrehozásában is.
Weisz Szidónia elmondta, a Maros Megyei Múzeum mellett az utóbbi időben a Pósta Béla Egyesülettel működnek együtt, több közös régészeti, helytörténeti és kisebbségtörténeti konferenciát is szerveztek, illetve a Tortoma Könyvkiadóval közösen mutatták be az 1940-es erdélyi bevonulásról szóló könyvet, akárcsak Novák Zoltán marosvásárhelyi történésznek a Ceauşescu-korszak magyarságpolitikájáról írt munkáját. Az egyesület következő előadását március 17-én tartják, Fehér János művészettörténész Teleki Mihály kancellárról és annak udvartartásáról beszél.
Tizenegy helyi történész kezdeményezésére 2004-ben azzal az a céllal alakult meg Marosvásárhelyen a Borsos Tamás Egyesület, hogy egyrészt az igényes szellemi tevékenységet serkentse a városban, illetve összehangolja és a tágabb közönséggel is megismertesse a fiatal történészek, kutatók munkájának az eredményét. Az egyesület másik fő célja fórumot biztosítani a kutatóknak, akiket esetleg más egyesületek még túl fiatalnak találnak ahhoz, hogy köreikbe fogadják.
A névadó Borsos Tamás (1566-1633) Marosvásárhely főbírája volt, a vár építésének elindítója, a török portán Erdély nagykövete. Weisz Szidónia, az egyesület volt elnöke lapunknak elmondta, eddig többnyire az egyesület tagjai tartották az előadásokat, illetve ismerőseiket kérték fel, vagy ismertebb kutatókat hívtak meg bemutatni egy-egy témát, az azon belül elért kutatási eredményeket.
„Elsődlegesen a történelemmel, illetve az azzal kapcsolatos témákkal foglalkozunk, így volt már helytörténet, régészet, társadalomtörténet, város- és gazdaságtörténet, címertan, térképtörténetről szóló előadásunk. A jövőben szintén ennek a koncepciónak az alapján igyekszünk olyan embereket meghívni, akikről tudjuk, hogy újabb kutatásokat végeztek, eredményeik pedig a tágabb közönségnek is, nemcsak a szakmának lehet érdekes” – mondta a fiatal történész.
Antal Erika, Új Magyar Szó (Bukarest)

Mi lesz veled Vásárhely?
Barátom, aki rendszeresen aggodalmaskodik, ez a foglalkozása, hivatásos aggódó, Ady még úgy írta volna: „bús bocskoros nemes”, szóval a minap a fórumon, ahová egyaránt közéleti tógában szoktunk kisétálni, mellemnek, gyomorszájamnak szegezte a kérdést: mi lesz most Vásárhellyel?
Megdöbbentem néztem szerteszét, mert történetesen Vásárhelyen voltam (úgy hatvannégy éve több kevesebb folyamatossággal), éppen a főtéren, amely már annyi nevet viselt Széchenyitől Rózsahegyi Sztálinig, de nem láttam semmit, ami ilyen tragikus felhangokkal felspécizett látomáshoz alapot szolgáltatott volna. Nem voltak lövészárkok és pártcsaták, tankok és V-t mutató kefijjás líbiaiak, nem üvöltöttek a hangszóróból Dzsumblát Bandi és kis beduinzenekarának slágerei, nem vágtak fákat a köztereken (csak a hátunkon) – egyszóval békés évközi hétfő volt.
Mi lesz most már veled, Vásárhelyünk? – fogta szentimentálisabbra, líraibbra hangolva nemzetiségféltő lokálpatriotizmusát. Válsághely leszel, kedvesünk? Avagy a puszta télen? Ugyan miről beszélsz? – kérdeztem. Hát te nem olvasol újságot ? – nézett rám csalódott szemrehányással. Rendszerint, igen, mondtam rosszat sejtve, hogy valami fontos múlott el felettem, suhant el viszkető bordáim mellett.
Hát, tudod, azt mondta az új elnök, hogy nem költözik Vásárhelyre. Megtagadott münket. Ezzel tönkre vagyunk téve. Amíg MB volt az elnök, addig hétvégeken felpezsdült a város, fontos politikai események, gyűlések tartattak a Kultúra palotájában, addig fellendült a turizmus, tele voltunk fizetőképes kereslettel, vitával. Itt alakult a történelem. Mi voltunk az ország magyar fővárosa. Gondold el, ezentúl majd az az undok Kolozsvár újra visszaveszi, amit a funárióták alatt elvesztett, ezentúl a világ Csíkszeredára figyel vagy egyenesen Karcfalvára!
Szeme révezetesen az ég felé fordult, mintha Rézkarcfalva maga lenne Szodoma és Gonorrhea, vagy a bűnös Budapest, a kénköves Fidesz honalja. És már látta lelki szemei előtt, hogy a Köcsög utcát, az elnöki rezidenczet felveri a gyom, a Kultúrpalota piros bársony széksorát, az elnöki pulpitust, Katona Ádám kekeckedését benövi a szamárkóró, a szulák, az andrea és a gyommal elegyes történeti repkény, a stáff hasztalan készíti stafírungját, át kell költöznie Karcvárra vagy Kolozsfalvára, hamupipőkéznek a különtudósítók, a sztárriporterek, homályosulnak a Tükörterem tükrei, amelyekben a mondén nagyvilág már soha nem csudálhatja önmagát.
Faképnél és -plakátnál hagytam, bánatát és könnyeit nem törölhettem le. Egyelőre.
Sebestyén Mihály , Új Magyar Szó (Bukarest)

Kinek szól a „Szent legionárius ifjúság”?
Szentesített szövetségek
Sabina Fati, România Liberă
A román ortodox egyház vezetőinek nincs kifogásuk a legionárius himnusz ellen, amellyel az apácák megajándékozták Iustin Pârvu apátot, és amelynek aztán nagy sikere volt a Youtube-on. Előfordul, hogy a „Szent legionárius ifjúság”, a Vasgárdának és a Kapitánynak címzett óda felcsendül templomszenteléskor is, és egyáltalán nem tiszta, vajon a pátriárka hivatala nosztalgiából tartja elfogadhatónak, vagy egyenesen támogatja az interneten egyre nagyobb méreteket öltő irányzatot.
A román ortodox egyház vezetőinek nincs kifogásuk a legionárius himnusz ellen, amellyel az apácák megajándékozták Iustin Pârvu apátot, és amelynek aztán nagy sikere volt a Youtube-on. Előfordul, hogy a „Szent legionárius ifjúság”, a Vasgárdának és a Kapitánynak címzett óda felcsendül templomszenteléskor is, és egyáltalán nem tiszta, vajon a pátriárka hivatala nosztalgiából tartja elfogadhatónak, vagy egyenesen támogatja az interneten egyre nagyobb méreteket öltő irányzatot. A román ortodox egyháznak semmiféle haszna nem származik abból, ha összefüggésbe hozzák többé-kevésbé posztmodern legionárius mozgalmakkal, éppen ezért egész sor kérdést vet fel, hogy a pátriárka nem reagál a papok ilyenszerű kesergésére. A Petru Vodă apátságban a kolostoralapító születésnapján azért énekelték a „Szent legionárius ifjúság”-ot, hogy eszébe juttassák az apátnak a boldog napokat, amikor a testvérekkel együtt harcolt a Gárdáért és a Kapitányért. Iustin Pârvut a könnyekig meghatotta a nővérek ajándéka, mivelhogy soha nem tagadta meg legionárius hitét. Több évet ült kommunista börtönökben, a szimpátiája miatti büntetésként, most viszont szabadon kijelentheti, hogy a legionárius mozgalom „a román géniusz legnagyszerűbb kifejeződése”. A legsúlyosabb az egészben nem az, hogy egy kilencven éves pópa kötődést érez egy fasisztoid – az idők folyamán Mihály Arkangyal Légiójának, a Vasgárdának, Corneliu Zelea-Codreanu Csoportjának, Mindent a Házáértnak, Legionárius Mozgalomnak nevezett – politikai mozgalom értékei iránt. Még csak az sem, hogy egy apácakórus himnuszokat énekel egy volt legionáriusnak. A legsúlyosabb az, hogy a román ortodox egyházban senkit nem zavarnak a legionárius gesztusok, nosztalgiák, múmiák. A román ortodox egyház részéről hozzászoktunk a hallgatáshoz a kommunizmus idején, amikor a lehető legaljasabb módon együttműködött a rezsimmel, és a legapróbb erőfeszítést sem tette a buldózerek rohama alatt sorban ledőlő templomok védelmében. A kommunizmus idején a hallgatás egyet jelentett az ortodox klérus részéről a maximális kompromisszummal, ma viszont a hallgatás egy hagyomány folytatásával érne fel.
A román ortodox egyház hagyta magát megalázni a kommunisták, illetve kihasználni a legionáriusok által. A Szent Zsinat antiszemita nyilatkozatokat tett, valamint támogatta a Légiót azt követően is, hogy meggyilkolták Ioan Gheorghe Duca miniszterelnököt, aki 1933-ban törvényen kívül helyezte a Vasgárdát. Az egyház életében ennél is bonyolultabb korszakot jelentett a legionárius nemzetállam, amikor az ortodox vallás volt a legfontosabb propagandaeszköz.
Nehéz ellenben megérteni a Szent Zsinat hallgatását most, amikor az egyház élén egy felvilágosult pátriárka áll, aki képes a korporációs vezetésre, és érteni látszik a világ menetét. Ha nem foglal állást a történelem által elítélt, de ortodox mozgalmak által az interneten és a diszkrét templomocskákban felélesztett irányzatok kapcsán, arra enged következtetni, hogy mindez az ortodox egyház égisze alatt történik.
A Szent Zsinatot zavarják a papok szekusdossziéi, zavarja a gondolat, hogy nyilvánosságra kerülhet a papok vagyona, zavarják a biometrikus útlevelek, amelyeket az ördögtől valónak tart, az Európai Unió, amely magához édesgeti és bűnbe viszi a románokat, viszont soha nem zavarják a túlzások, amibe az egyházszolgák esnek, a tény, hogy csúszópénzt kérnek, nem zavarja a papok középszerűsége, vagy ha legionárius propagandát folytatnak.
A román ortodox egyház eltökélten ellenáll az ország modernizációjának és nyugatiasodásának. Az aranyozott, de zsíros stólák és megannyi vétek mögé bújt ortodox egyház nemcsak a hitelét veszíti el, hanem a híveit is, akik közül egyre többen fordulnak más, a 21. századi valósághoz közelebb álló felekezetek felé. (Fordította Sz. L.)
Új Magyar Szó (Bukarest)

Akadályozzák a csángókat (Magyar állampolgárság)
A moldvai csángó falvak plébánosai akadályozzák, hogy híveik megszerezzék a magyar állampolgárságot, nem adják ki az egyházi keresztleveleket, illetve igazolást arról, hogy a kérvényező római katolikus — tudtuk meg a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ irányítójától.
Nemes Előd lapunknak elmondta, a Háromszéken lakó csángóknak azt ajánlották, egyházi hovatartozásukról kérjenek írásos bizonylatot a lakhelyük szerinti helyi plébánostól, azt csatolják a honosítási kérelemhez, tekintve helyzetüket, az is elfogadható magyar származásuk igazolására. Az akadályoztatást a budapesti Csángó Koordinációs Irodában is többen jelezték, bizonyos falvakban ellenben azóta változott a helyzet: miután Bogdán Tibor, a budapesti iroda vezetője az ügyet szóvá tette a jászvásári püspökségen, a plébánosok nem tagadják meg az igazolás kiadását. Az irodavezető lapunk érdeklődésére elmondta, sokan nyújtják be állampolgársági kérelmüket Magyarországon, az igazoló dokumentumokat ellenben otthonról kell beszerezniük, ami némely moldvai településeken jelenleg is lehetetlen. A kérvények elbírálásában segítséget jelent a csángó települések listája, akit ezek egyikében kereszteltek, és beszél magyarul, megkaphatja a magyar állampolgárságot.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ központja Kolozsváron van
Az elkövetkező időszak legfontosabb teendőiről számolt be Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke pénteken, Kolozsvárott.
"Az első elnöki sajtótájékoztatómat Kolozsváron tartom, hiszen a szövetség központja Erdélyben, Kolozsváron van. Ebben az épületben működik jelenleg az Ügyvezető Elnökség, amelyet főtitkársággá alakítunk, és mától itt működik a Szövetségi Elnöki Hivatal is, amelyet Nagy Zoltán államtitkár vezet" – ismertette pénteki sajtóértekezletén Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Az elnök röviden ismertette a kedden aláírt koalíciós megállapodás részleteit, kitérve arra, hogy ami a kisebbségi törvényt illeti, már szerdán előremozdult a jogszabály sorsa, hiszen a képviselőház állandó bürójának határozata értelmében az emberjogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségekért felelős szakbizottság készít jelentést a törvényről. Kelemen Hunor ugyanakkor tájékoztatta a sajtó képviselőit az elkövetkező hetek legfontosabb teendőiről, programjairól.
"Március 11–12-én zajlik Budapesten a Kárpát-medencei képviselők fóruma, amelyen az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciói vesznek részt, a tanácskozást a magyar Országgyűlés szervezi. Terveim szerint március harmadik hetében összehívom a gazdasági tanácsot, amely javaslataival segíti az RMDSZ kormányzati és törvényhozási munkáját. Március 18-19-én megalapítjuk az elnökséget, azon a hétvégén pedig meg is tartjuk az első ülést. Előtte összehívom a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát, illetve találkozom a platformok képviselőivel, hiszen az új alapszabályzat szerint ezentúl sokkal aktívabb lesz a velük való kapcsolat" – ismertette terveit a szövetségi elnök.
Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés szándékosan maradt távol
Az utólagos értelmezések és félreértések tisztázásának szándékával az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor nyilatkozatban összegezte Tőkés László európai parlamenti képviselőnek, EMNT-elnöknek az RMDSZ-kongresszusról való távolmaradásának okait.
A politikus nem kapott meghívót a rendezvényre, de az EMNT tudomása szerint EP-képviselőként alanyi jogon járt neki a küldötti státus, így formailag nem is kellett volna kapnia, illetőleg formailag senkinek nem lehetett volna kifogása jelenléte ellen, ha azt adott esetben szükségesnek tartotta volna – derül ki a közleményből.
Toró T. Tibor hangsúlyozza: Tőkés László egyáltalán nem szándékozott részt venni az előre megírt forgatókönyv szerinti elnökválasztáson, másrészt már korábban elfogadta a meghívást Magyarország bakui nagykövetségének felavatására, amely kötelezettségének éppen azokban a napokban eleget is tett.
Az EMNT számára ugyanakkor értelmetlen és érthetetlen Kovács Péter kongresszusi biztos nyilatkozata, – a félreértések esetleges forrása – amely szerint a „magyar összefogás képviselőjeként” nem látták „indokoltnak a kongresszuson való jelenlétét”.
Tőkés László a választást megelőzően többször is hangot adott álláspontjának, miszerint különösképpen egyik jelöltet sem támogatja, ugyanis véleménye szerint az RMDSZ-en belüli változás lehetősége még mindig Markó Béla kezében van. Ilyenképpen a kérdés mindössze az, hogy a szövetség volt elnöke mennyire képes megszüntetve-megőrzött hatalmának (ön)korlátozására. Ebből következően az EMNT elnöke senki által nem „üzent”, senki beszédét nem „diktálta”, és egyáltalán semmilyen módon nem kívánta befolyásolni a „korszakkoronázó” rendezvény végkimenetelét – részletezi a nyilatkozat.
A versenypárttá alakult volt összerdélyi érdekvédelmi szövetség szervezeti döntései továbbra is kihatással bírnak a nemzeti közösség egészére – közli az EMNT, feladatainak felelősségteljes teljesítéséhez sok bölcsességet kívánva az RMDSZ újonnan választott elnökének.
Szabadság (Kolozsvár)

Négy bőséges esztendő az ínségesek után
Az eddigi egymilliárdról kétmilliárd forintra növeli idéntől a magyar kormány a Sapientia – EMTE és Partiumi Keresztény Egyetem közös éves költségvetését – ígérte meg egy csíkszeredai kari tanácsi ülésen Magyarország kormányának megbízottja. A pluszösszeget kizárólag beruházásokra lehet költeni: Csíkszeredában például teljesen új arculatot kap az egyetem épülete, amelynek tetőterét is beépítik.
Az évről évre egyre szűkösebb költségvetési esztendők után úgy tűnik, a következő négy esztendő meghatározó lesz a Sapientia egyetem életében.
„A magyar kormány megígérte, hogy 2011-től legalább négy esztendőn át az eddigi évi egymilliárd forintról a duplájára emeli a támogatását. Ez azt jelenti, hogy a következő négy évben már kétmilliárd forintból (több mint 31 millió lejből) gazdálkodhat a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem” – újságolta megkeresésünkre Makó Zoltán, a Sapientia Egyetem Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánja. A pénz elköltése szempontjából a magyar kormány csupán egyetlen elvárással él: a működési költségeket nem szabad emelni, a plusz forint-százmilliókat pedig kizárólag beruházásokra költhetik. Négy év alatt Csíkszereda több mint félmilliárd forinthoz, vagyis megközelítőleg kétmillió euróhoz juthat – az összegből három nagyobb beruházást kiviteleznének.
Hőrehabilitáció és új arculat
Makó szerint jelen pillanatban a legfontosabb feladatnak tekintendő – és ezzel az egyetem mindkét kara egyetért – az épület elavult fűtéshálózatának teljes kicserélése. A harminc esztendővel ezelőtt épített egykori szálloda minden ablakát, ajtaját, fűtőtestjét lecserélnék, továbbá az épület külső szigetelést is kapna.
„A szigeteléssel egy időben az épület mostani külső falával párhuzamosan még egy falat építtetnénk, a két fal között pedig maradna egy 10–15 centiméter vastagságú levegőrés, ugyanis ez a módszer az egyik legjobb hőszigetelési technika” – magyarázza az első hallásra gigantikusnak tűnő elképzeléseket Makó, aki szerint ezekkel a munkálatokkal a fűtésköltségek a mostani felére csökkennének, ráadásul az egyetem épületének „szocreál” képe is megváltozna. „Hangsúlyozom, egyelőre csak elképzelésekről beszélünk. Az viszont szinte biztos, hogy mi egy, az Európai Unióban B1 típusúnak nevezett hőháztartású épület kialakításán gondolkodunk, közepesnek mondható kivitelezési ráfordítással. Most várjuk az előtanulmány elkészítésére a javaslatokat, hogy megtudhassuk, az említett beruházások mekkora összegbe fognak kerülni. A következő fázis a tervek meghirdetése lenne, majd számításaink szerint jövő év közepétől kezdődhet a tulajdonképpeni munka”. Ezekkel a beruházásokkal egy időben feljavítanák a bentlakásszobákat és a vendégtanári szobákat, a tanszékeken pedig intézetszerű oktatói felületeket is kialakítanának: gyakorlatilag minden tanszéken lenne egy nagy közösségi terem, ahonnan több kisebb – legtöbb négy tanár számára használható – helyiség nyílna.
Beépítenék a tetőteret
Tervben van egy úgynevezett hetedik szint kialakítása is, vagyis az egyetem mintegy kétezer négyzetméteres tetőterét teljesen beépítenék. „Itt a diákok számára közösségi termeket alakítanánk ki, ahol majd rendezvényeket lehetne szervezni. Emellett helyet kapnának kisebb tanulószobák is, amelyeket ugyancsak a diákok használhatnának. Ezek nem osztálytermek lennének” – sorolja a dékán, aki tudatában van annak, hogy biztonsági szempontból a tetőtér beépítéséhez az épület egykori építőjének az engedélyére is szükség lesz. Ezek a munkálatok leghamarabb két év múlva kezdődnének el.
Újabb épületszárnyat terveznek
A felsoroltak mellett négy év múlva egy „tudástranszfer-központ” építésében is gondolkodnak. „A mostani laboratóriumok és a nagyaula folytatásaként épülnének fel az új biokémiai laboratóriumok. Ezekre azért lenne szükség, mert a mostani, ilyen típusú laborok oktatási célokat szolgálnak, a mérnökképzéshez viszont szükség van technológiai laboratóriumokra is. Az új épületszárnyban helyet kapna egy tanácsadó központ is, az alsó szinten pedig egy kisebb tornatermet tervezünk, mivel az egyetemnek nincs saját tornaterme” – nyújt betekintést a leghamarabb négy év múlva megépülendő szárny helyiségkialakításába.
Az egyetem idén elkészíti a tízéves fejlesztési stratégiáját is, amelyben az infrastrukturális fejlesztések mellett helyet kap a humánerőforrás fejlesztése is, amely alapján idővel akkreditációt szerezhetnének mesteri és doktori képzésekre is.
Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatásokat felügyelő miniszteri biztos nemrég egy kari tanácsi ülésen vett részt, ahol tájékoztatta a Sapientia egyetem vezetőségét a magyar kormány pozitív hozzáállásáról. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az eddigi éves egymilliárd forint helyett kétmilliárdból gazdálkodhat a Sapientia és a Partium Keresztény Egyetem. A intézmények között továbbra is megmarad az arány: a költségvetés egyharmadából a partiumi egyetem, kétharmadából a Sapientia egyetem gazdálkodhat. A Sapientiának járó kétharmad további három részre oszlik: háromheted rész a csíkszeredai karokat, háromheted a marosvásárhelyit, egyheted pedig a kolozsvári kart illeti. A fejlesztésekre használható összegeket Marosvásárhelyen és Kolozsváron campusépítésre fordítják.
Kozán István , Hargita Népe (Csíkszereda)

Ahol mérget kevernek az RMDSZ-nek, ott nincs miért keresni a párbeszédet
Jövő év végéig szóló koalíciós megállapodást kötött. Ez volt Kelemen Hunor első hivatalos aktusa a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) első embereként. Noha a ceremónia két nappal megválasztása utánra esett, szó sincs ölbe hullott ajándékról, hiszen az új elnök régóta tagja az RMDSZ csúcsvezetésének. Igaz, ehhez – és a várakozásokhoz – képest sok változtatást sejtet a vele készített interjúnkban.
Az első benyomás a megválasztása után az volt, hogy rendkívül tettre kész. Mihez fogott először?
Az első feladat az volt, hogy véglegesítsük a Demokrata-Liberális Párttal a 2011. és a 2012. évre szóló együttműködési megállapodásunkat. Persze ezen túl a szövetség a fontosabb. Elkezdtünk dolgozni azon, hogy az új alapszabályzat szerint minél hamarabb meg tudjuk alakítani az új elnökséget. Föl kell készülnünk a Szövetségi Képviselők Tanácsára, amelyen főtitkárt és alelnököt választ a szövetség. A gazdasági tanácsot is szeretném március folyamán megalakítani, hisz ha van égető problémája a romániai magyarságnak, és így nyilván az RMDSZ-nek is, az a gazdaság.
- A gazdaság fellendítése nem éppen új feladat, tavaly ősz óta készül egy intézkedéscsomag.
- A kormány a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Unióval kötött megállapodások miatt kényszerpályán van. A szerződés április végén jár le. Ebben az időszakban nekünk az volt a fontos, hogy megteremtsük a költségvetési egyensúlyt, elindítsuk a nagy ágazatok reformját, és hogy egészséges alapokra helyezzük – egészen 2016-ig – azt a költségvetési politikát, amely 2009 végén teljesen felborulni látszott.
- És látszik a kényszerpálya vége?
- A stabilizáció jelen pillanatban lezárultnak tekinthető. Viszont a gazdaságélénkítő csomagot csak akkor lehet elővenni, ha van tartalék. Nagyon komolyan gondolkodunk azon, hogy még idén csökkentsük a munkáltatói adóterhet. Az első hónapokban biztosan kisebbek lesznek a bevételek, és a kiesést valahonnan pótolni kell. Korábban is mindig az volt a kérdés, hogy az átmeneti időszakot hogyan vészeljük át. Úgy látom, a most készülő, újabb valutaalapi egyezmény biztosítani tudja ehhez a tartalékot.
- Az egyensúlyteremtés része a munkatörvénykönyv elfogadása is? Miért erőlteti a kormány ezt a népszerűtlen intézkedést?
- Nem tudom, mennyire népszerűtlen, hiszen a szakszervezetek alig tudnak összegyűjteni ezerötszáz embert tüntetni. A mostani munkatörvénykönyv a legmerevebb Európában, rugalmasabbá kell tenni, ellenkező esetben lemaradunk. Természetesen, aki hozzászokott ahhoz, hogy elkötelezi a szakszervezeteket és a munkaadói oldalt négy-tíz évre, az zavartan nézi a tevékenykedésünket. Másfelől a munkáltatói oldalon azt látom, hogy ennek a módosításnak igenis örvendenek.
- Azért nem mindenki: a nagyvállalatok például a szakszervezetek oldalára álltak.
- Teljesen elégedett nem lehet mindenki. Ha a munkaadói és a munkavállalói oldalon egyaránt van elégedetlenség, az azt jelenti, hogy egyiknek sem kedvezel túlságosan, megtaláltad a helyes középutat, ami egy társadalomban az egyensúlyt jelenti. Nem szabad a munkavállalót sem kiszolgáltatni, sőt védeni kell, de a munkaadót sem kell olyan helyzetbe hozni, hogy akarja, nem akarja, meg kell tartania a munkást. Legalább ennyire fontos, hogy a feketén dolgozókat vissza kell hozni a reálgazdaságba.
- A gazdaság az azonnali kihívás, hosszabb távon az RDMSZ a társadalomépítésre összpontosít. Hogyan teszi ezt?
- Az erdélyi magyarság igényli, hogy azokon a területeken, amelyek az identitásunkhoz kapcsolódnak – az oktatás és a kultúra egyes területein – társadalomépítéssel is foglalkozzunk. Ez számunkra nem újdonság, de sok minden megváltozott húsz év alatt. Ezért tartom fontosnak, hogy egy kicsit újragondolva ismét belevágjunk. Ez nem azt jelenti, hogy az alapítványi, egyesületi szférát ellenőrizni akarja bárki. Ahol viszont kezdeményező szerepet kell vállalni, ott kezdeményező szerepet vállalunk, ahol csupán partneri viszonyra van szükség, ott partneri viszonyt alakítunk ki.
- Ez az a bizonyos kinyújtott kéz, amiről megválasztása után beszélt?
- Ami a magyarságot illeti, inkább nyitott kapuról beszélnék: befogadóbbá tesszük az RMDSZ-t. A kinyújtott kézzel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra (EMNT) gondoltam, mindazokra, akikkel 2009-ben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében kialakítottuk a Magyar Összefogást. És természetesen mindazokra a politikai partnereinkre, akikkel határon belül, határon kívül együttműködni kívánunk.
- Markó Béla leköszönő elnök a kongresszuson azt mondta, „újra kell kötni a szövetséget". Elég lesz ehhez tágra nyitni a kaput?
- A szervezetben minden magyar embernek meg lehet találni a helyet, amelyet tudása, tapasztalata szerint el tud foglalni. Ugyanakkor tudatosítani kell minden egyes politikusban: nagyon fontos megismerni az emberek problémáit, de ugyanolyan fontos ezekre megvalósítható válaszokat adni. Ha hitelesek tudunk maradni egyenként, akkor a befogadó szervezet, a sokszínűséget értékelő és erősítő szervezet – a nyitott kapu, amiről beszéltem – megvalósulhat. Készül egy erdélyi konzultáció, nagyon pontos képet szeretnénk kapni a közösség elvárásairól. De a konzultáció arra is jó, hogy az emberek lássák, a szövetség velük foglalkozik, az ő problémáik a fontosak. Ezt időről-időre meg is kell majd ismételni. Azt a bizonyos szövetséget mindig újra kell kötni. Tévedés, hogy az egyszer megkötött szövetség elegendő egy egész életre.
- Érvényes ez a bukaresti partnerekre is?
- Más logika szerint, de érvényes. Az RDMSZ egyik erőssége az, hogy nyitott tud maradni – tárgyalóképes. Másfelől az ellenzéknek meg kell értenie, hogy az RMDSZ, amely most a másik oldalon áll, később ugyanolyan szavatartó lesz, ha átalakulnak a belpolitikai viszonyok és szövetségek.
- Kormány vagy ellenzék, mindkettőhöz parlamenti képviselet kell. Ha budapesti hátszéllel megalakul az Erdélyi Magyar Néppárt, az RMDSZ a parlamenti küszöb alá szorulhat. Az EMNT nem zárkózik el az összefogástól, ellenkezőleg. Megtörtént a kapcsolatfelvétel?
- Ahogy ígértem, a kongresszus után kapcsolatba léptem mindazokkal, akik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban jelen voltak. Tőkés Lászlóval már a megválasztásom másnapján beszéltem. Abban állapodtunk meg, hogy folytatjuk a beszélgetéseinket.
- A Magyar Polgári Párttal keresik a kapcsolatot?
- Ahogy ők viselkednek velünk és az EMNT-vel, nem hiszem, hogy ott kellene keresnünk a párbeszéd csíráit. Ahol mérget kevernek az RMDSZ-nek, ott nincs miért keresni a párbeszédet.
- A nagyváradi kongresszus egyik meghatározó pillanata volt a Fidesz képviselőjének sokak szerint fenyegető beszéde. Ehhez képest a kongresszus végén ön békülékeny hangot ütött meg.
- Nem hiszem, hogy nekünk egy új fejezetet hadüzenettel kell megnyitni.
- Gratuláltak önnek a Fidesz részéről?
- Többen is felhívtak, illetve küldtek üzenetet.
- Rendezhető a nem éppen felhőtlen viszony?
- Türelemmel, bölcsességgel, nyitottsággal igen. Közös érdekeink, de elsősorban közös értékeink vannak. Mind a Fidesznek, mind az RMDSZ-nek érdeke, hogy ez a viszony szoros és partneri legyen. Ez a magyar-magyar és a magyar-román kapcsolatokat is erősíti. Ebben a térségben nagyon fontos, hogy ezek a kérdések megnyugtatóan rendezve legyenek, és azt gondolom, hogy ilyen szempontból is új fejezetet kezdünk. Természetesen türelem is kell hozzá, mert mi tagadás, lehetett érezni, hogy van egyfajta bizalmatlanság mindkét irányból.
- Bizalmatlanság vagy érdekütközés?
- Utóbbi is lehet, de nem akarok belemenni. Egyfajta bizalmatlanság érezhető volt az elmúlt években. Márpedig a bizalom minden partneri viszonyban nagyon fontos.
- Marad akkor az egyenlő közelség keresése?
- Nem fogalmaztam így.
- Markó Béla elnökségének ez volt az egyik vezérelve.
- Nyilván ezt a kérdést vele kell megbeszélni, nem velem.
- Mi lesz az, amin még változtat elődje politikájához képest?
- Az értékeket illetően semmiben, hiszen ezek az erdélyi magyarság értékei. Az út, amelyen elindultunk, a parlamentáris politika marad, nem keresünk más politikai eszközöket. Az alapvető célok – autonómia, kollektív jogok – tekintetében nem történik változás. Ilyen szempontból folytonosságra van szükség. A munkamódszereket illetően lesznek változások. Minden ember magával hoz egyfajta szemléletet, minden vezető másként közelíti meg a döntéshozatalt. Szemléletváltásról is lehet beszélni, nemzedékváltásról is. A lényeg az, hogy ne ott változtassunk, ahol nincs rá szükség, és az értékeket, célokat illetően nincs szükség változtatásra.
- Ha a fontos célkitűzéseket nézzük, a mínuszok közé kell sorolni az autonómiát és az önálló állami egyetemet. Milyen időtávlatban látja ezeket megvalósíthatónak?
- Nem szabad pontos napot és órát adni. Ha parlamentáris eszközökben gondolkodunk, a hét százalékunkhoz mindig kell 43 százalékot találni, hogy valamit el tudjunk érni. Ehhez folyamatos párbeszédre van szükség, de a mentalitásnak is változnia kell. 1990-ben egy magyar felirat miatt borult lángba Marosvásárhely, ma a magyar feliratokat a társadalom nagy többsége elfogadja. A dél-tiroliaktól megtanultuk, hogy újabb és újabb határidők kitűzésénél sokkal fontosabb a következetes politizálás, a partnerkeresés.
- Mintha az állami egyetem már nem volna annyira fontos.
- Kérdés, hogy az egyetemalapítást önmagában értéknek tekintjük, vagy nem. Szerintem csak akkor lehet értéknek tekinteni, ha ezzel minőségi oktatást is tudsz biztosítani, és a meglévő intézményes kereteket nem vered szét. Az egyetem nem népdalcsoport, nem lehet alapítani egyet egyik napról a másikra, és főleg nem az oktatók ellenében. Amíg nincs egyetértés a magyar oktatók között, a politikusok nem tehetnek mást, minthogy megpróbáljanak nyitottak lenni, érvelni, konszenzust teremteni.
Szőcs Levente
nol.hu, Erdély.ma

Székelyföld fejlesztési stratégiája uniós forrásokból –
A Székelyföld európai uniós forrásokra alapozott fejlesztése a témája annak a tanul- mánynak, amelyet Csutak István régiófej- lesztési szakértő készített a közelmúltban. Felméréseken és adatokon alapuló tudomá- nyos munka, amely egy átfogó stratégia kidolgozásának az alapja is lehet, annál is inkább, mivel a statisztikák szerint a térség a 2007-2013-as EU-s pénzügyi tervezések időszakában rendelkezésre álló pénzösszeg mindössze 2 százalékát hívta le. A rendelke- zésre álló idő felén pedig régen túl vagyunk. A tanulmány ugyanakkor átfogó képet nyújt Székelyföld helyzetéről.
Csutak István a Marosvásárhelyi Rádiónak elmondta, hogy a tanulmány szerint Székelyföldön az elsődleges feladat az életszínvonal növelése az EU-s pénzforrások révén. Továbbá ennek megvalósítására egy olyan stratégiát lát hasznosnak, ami az Unió nyújtotta lehetőségeket kihasználva, az erősségekre alapozva próbálja a gyengeségeket orvosolni.
Marosvásárhelyi rádió
Erdély.ma

Lakcímet tartalmazó okmányt is kapnak a kedvezményesen honosítottak
Nyilvántartásba veszik a 2011. január 1-jét követően kedvezményesen honosított, és Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárokat annak a törvénymódosító-javaslatnak értelmében, amelyet hétfői ülésén fogadott el az Országgyűlés. Az érintettek személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt kapnak. Az indítványt a kormánypártiak mellett a jelenlévő jobbikos, független és LMP-s képviselők is megszavazták, csak az MSZP ellenezte. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.
A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott változtatások azért váltak szükségessé, mert az egyszerűsített honosítás bevezetésével megszűnt az az általános követelmény, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének előfeltétele a magyarországi lakóhely megléte. Ennek következtében az indoklás szerint jelenleg nincs olyan hatósági nyilvántartás, amelynek segítségével a honosítással érintettekről megbízható adatok állnának rendelkezésre.
A módosítások értelmében az érintetteket az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus értesítése alapján hivatalból induló eljárás keretében vennék nyilvántartásba, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők részére személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmányt adnának ki. A módosítás kiterjed a honosítási okirat adattartamának kiegészítésére, az állampolgárság igazolásának lehetőségeinek kibővítésére, az állampolgársági kérelmek benyújtási lehetőségének szélesítésére, valamint az eskü vagy fogadalom lebonyolításának rugalmasabbá tételére is.
Az eredeti indítvány kiegészült a zárószavazás előtt még egy javaslattal, mely szerint ha az adatok között szereplő külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, a honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnek az egykori hivatalos magyar elnevezését kell használni. A nemzeti összetartozás bizottság indítványa értelmében a honosítást vagy visszahonosítást kérő kérelmezheti, hogy a meghatározott esetekben a külföldi helységnév egykori hivatalos magyar elnevezése mellett a külföldi helységnek az illető országban hivatalos elnevezését is tüntessék fel zárójelben. A honosítást kérő külföldi a névmódosítás során kérheti anyja nevének magyar nyelven zárójelben való feltüntetését, amennyiben az anya nevét bármilyen, Magyarországon vagy külföldön kiállított hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették. MTI
Erdély.ma

Elismerés a Székelyföldi Regionális Stúdiónak
Díjjal ismerte el a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány a Duna Televízió székelyudvarhelyi stúdiójának közösségépítő tevékenységét. A díjat létrehozó alapítvány azokat tünteti ki, a városlakók szavazatai alapján, akik sokat tesznek a város jövőjéért.
Hidat képezni a Székelyföld és az anyaország között – ezzel a céllal dolgozik már 10. éve a Székelyföldi Regionális Stúdió. Tizenkét fős csapatunk napi rendszerességgel tudósítja a Duna Televízió nézőit a székelyföldi történésekről, és emellett aktívan részt vállal a régió közösségének építésében. Például gyakran építünk rögtönzött közvetítőkocsit, hogy rögzíthessük a székelység életének fontos pillanatait.
Tavaly az egész Székelyudvarhelyet megmozgató városjobbító ötletbörzét indítottunk, az eredményre az városvezetők is felfigyeltek.
Jakab Endre stúdióvezető szerint a szervezet létjogosultsága igazolt: „A díj igazolja, hogy a magyar közszolgálati médiának egy erős központra van szüksége itt, a Székelyföldön, hogy elvigyük a régió hírét a nagyvilágba, és tükröt tartsunk ennek a közösségnek."
A Közösségi Alapítvánnyal évek óta együttműködünk, városszépítő kalákáiról, a közösség érdekeit szolgáló programjairól rendszeresen beszámolunk. Az SZKA évente díjra jelöli azokat a személyeket, vállalkozókat és szervezeteket, amelyek a legtöbbet tettek a közösségért, a legjobbakról a közönség dönt.
Idén a szavazók a mi munkánkat értékelték a legtöbbre.
Száva Enikő, Szikszai Olivér, Fancsali Levente
Duna Televízió, Erdély.ma

Sepsiszentgyörgyön maradhat Gábor Áron ágyúja
Végleg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban maradhat Gábor Áron eredeti ágyúja, számolt be híradónknak Vargha Mihály. A múzeum igazgatója szerint ezen a héten Sepsiszentgyörgyre érkezik Románia Történelmi Múzeumának főigazgatója Ernest Oberlander-Târnaveanu, és véglegesítik az ágyú átadását. Mint ismert a székelyek szimbolikus műkincsét, Gábor Áron ágyúját egy évvel ezelőtt kapta ideiglenes használatba a Székely Nemzeti Múzeum, és ezután többezer háromszéki érdeklődött iránta. Sepsiszentgyörgyön 4000-re tehető az ágyút megtekintők száma, de Kézdivásárhelyen is kiállították, és ott 2000 személy nézte meg, de Baróton is kiemelkedő volt az érdeklődés iránta. A múzeumigazgató szerint Gábor Áron ágyúja olyan személyeket is bevonzott a múzeumba, akik soha nem jártak, vagy évtizedekig nem keresték fel az intézményt. Március 15-én a Székely Nemzeti Múzeumban ünnepséget szerveznek. Mint ismert Gábor Áron 1848-ban öntött több mint hetven ágyújából csupán egy került elő. Ezt 1971-ben a bukaresti Történelmi Múzeumba vitték. Gábor Áron ágyúja 25 évvel ezelőtt még megtekinthető volt a fővárosi múzeumban, utána az alagsorba került. Egy évvel ezelőtt sikerült újra Sepsiszentgyörgyre hozni azt.
Kovács Zsolt, Erdély.ma

A volt szekus nem állt ki a Tőkést rágalmazó újságíró mellett
Vasárnap délután a nagyváradi városi bíróságon folytatódott annak a pernek a tárgyalása, amelyet Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke indított a Ghimpele de Bihor hetilap volt főszerkesztője, Florin Budea ellen, aki egy cikkében azt állította, hogy a volt királyhágómelléki református püspök a Securitate ügynöke volt. A cikk megjelenését követően Tőkés rágalmazásért pert indított Budea és a hetilap kiadója ellen, Kincses Előd ügyvédet bízva meg a jogi képviselettel. A tegnapi tárgyalásra tanúként beidézték Aurel Căproiut, aki az egykori kommunista titkosszolgálatban hosszú évekig ezredesként szolgált, ugyanis az alperes újságíró őt nevezte meg forrásként. A tárgyalás nem volt zárt, mégis furcsa mód az újságírókat nem engedték be, a Reggeli Újság munkatársa egy szerencsés félreértés folytán juthatott be a tárgyalóterembe. A tárgyaláson megjelent az alperes Budea is. A volt szekus tanúvallomása megdöbbentő részleteket tárt fel az egykori román kommunista titkosszolgálat módszereiről.
A tanúként megszólaló ügynök – aki nem engedet lefotózni magát – Tőkés szomszédja volt, ugyanis évekig az Ezredévi Emléktéren lakott, ahol a püspök szolgálati lakása van. A vallomás szerint a volt szekus 1987-ben kapott utasítást, hogy megfigyelje Tőkést, róla jelentéseket írjon, majd a későbbiek során a volt református püspököt, Pap Lászlót támogatva úgymond „segítsen” abban, hogy az állásából felfüggesztett forradalmárnak új munkahelyet keressenek. Hogy milyen összefüggés volt Pap László és a Securitate között, ha ez utóbbi még a papok állásába is beleszólt, arra a tanú nem felelt. Azt viszont kijelentette, hogy soha, senkinek nem állította azt, hogy Tőkés László valaha is a kommunista politikai rendőrség ügynöke volt, ugyanis erre semmilyen bizonyítéka nincs és nem is hiszi ezt. Florin Budeával egy másik volt szekus révén ismerkedett meg. A szekus veteránok ugyanis állítólag csak a saját maguk szórakoztatására emlékiratokat kezdtek írni, s ezeket egymás között terjesztették is. Egy ilyen memoár egy része került Budeához, azonban abba sem állt az, hogy Tőkés ügynök vagy besúgó lett volna. Amúgy Căproiu kijelentette, félreérthetetlenül figyelmeztette az újságírót, akivel egyszer találkozott s beszélgetett egy váradi cukrászdában, hogy nem járul hozzá ahhoz, hogy róla vagy a tőle hallott dolgokról cikket írjon. A volt szekus vallomásából kiviláglott: mai napig létezik ez a titkos „memoárkönyvtár”, de az egykori bennfentesek ezt nem szánják a nyilvánosságnak. (Arról nem esett szó, hogy egyeseket viszont zsarolhatnak vele.)
Budea – aki ma is afféle sztárújságíróként, a bihari média fenegyerekeként aktivál és osztja az észt az írott és az audiovizuális sajtóban – a maga során azzal érvelt, hogy ő szakmai szempontból meglátása szerint nem vétett, s azt is hozzáfűzte, hogy nem állt szándékában Tőkést bemocskolni, ugyanis ő is elismeri annak püspökként és az EP alelnökeként szerzett érdemeit. Kincses Előd megismételte a bíróság előtt, hogy megbízója nevében 70 000 lejes erkölcsi kártérítést követelnek a Ghimpele de Bihor hetilap kiadójától és nyilvános bocsánatkérést Florin Budeától. A bíróság az ítélethozatalt március 11-re napolta el.
Szőke Mária, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Program, ami fellendítené a magyar közösséget
A Szent István-tervről tartott megbeszélést Böjte Csaba pénteken a Csíksomlyói Szent István Gyermekvédelmi Központban. A ferences szerzetes nemrég közzétette a tervvel kapcsolatos elképzeléseit, most pedig arra volt kíváncsi, milyen reakciókat váltottak ki az általa megfogalmazott gondolatok, illetve a tervet hogyan lehetne konkrét formába önteni.
Bevezetőjében Böjte Csaba arról beszélt, hogy sok olyan embertársunk van, akik az élettől kapott feladatokkal nem képesek egy adott ponton magukban megbirkózni. Ilyenkor szükség van arra, hogy a közösség segítő kezet nyújtson annak, aki elakadt, azért, hogy újra talpra álljon, és a maga során ő is segítsen másokon.
A terv gyakorlatba ültetéséhez kellenek források, szükséges bevonni mindenkit, aki úgy érzi, hogy valamit tehet annak érdekében, hogy az erdélyi magyar közösség fejlődni tudjon – hangzott el. A legfontosabb problémának a jelenlévők a munkahelyek teremtését jelölték meg. Csaba testvér hangsúlyozta, közösségi programok kellenek, amelyek megadják a lehetőséget az embereknek, hogy dolgozzanak és értelmesen éljék le életüket, vállaljanak gyereket, és a megszületett gyerekeket ne árvaházba adják.
A javaslatok között szerepelt például egy házépítési program, amely segítené az embereket abban, hogy könnyebben és olcsóbban építkezhessenek. Amint a megbeszélésen jelen lévő Hajdu Gábor megyei tanácsos hozzászólásából kiderült, a megyei tanács már elkészíttetett olyan házterveket, amelyeket ingyen bárki rendelkezésére bocsátanak, aki építene, de meg akarja spórolni a tervezési költségeket. A politikus azt is elmondta, hogy a megyei tanács határozottan kiáll a közösség épülését és gyarapodását szolgáló kezdeményezések mellett, és a Szent István-terv támogatója.
* A Szent István-terv alapvető célkitűzései
A Szent István-tervről megfogalmazott szövegében Böjte Csaba rámutat, hogy a csodálatos adottságok, a rendezettség és tisztaság mellett be kell látni, hogy szülőföldünkön „nagyon sok gond, probléma van”. A három problémacsoport, amit a szerző beazonosít, az elhanyagolt táj, a gondatlanul kialakított városfejlesztések, valamint a műveletlen és tanulatlan emberek nagy száma, akik nem tudnak eligazodni a modern világ kihívásai közepette, és sokszor az alkoholba menekülnek, depresszióba esnek. A terv a társadalom alsóbb, perifériáján levő rétegek gondjainak megoldását keresi. A problémákat és a javaslatokat Böjte atya három részre tagolta: Tündérkert (tágabb környezetünk gondjai); a „Roncsház-program” (a lakáskörülmények javítása); a harmadik rész egy átfogó, Kárpát-medencei népnevelési program beindítására tett javaslat.
Isán István Csongor , Hargita Népe (Csíkszereda)

Szórványoktatási központok temesvári találkozója
A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum és a Bartók Béla Alapítvány 2009 őszén csatlakozott a Kárpát-medencei Tehetségpontok hálózatához, bízva abban, hogy a hálózatban létrejövő egymástól való tanulás új lehetőséget jelent a kisebbségi, ezen belül a szórványoktatás nehézségeivel küzdő oktatási intézményeknek, pedagógusközösségeknek.
Március 11–12-én kétnapos tudományos tanácskozást szerveznek Temesváron a Bartók Béla Líceumban, amelyen azoknak a magyar iskolaközpontoknak a képviselői vesznek részt (Arad, Beszterce, Brassó-Négyfalu, Déva, Medgyes, Nagybánya – Máramarossziget, Nagyenyed, Segesvár, Szamosújvár, Temesvár), amelyek hasonlóan, szórványoktatási központokként működnek.
Az iskolaközpontok tehetséggondozó programjai – kutatás, tanácskozás és hálózatépítés a minőség szolgálatában című szakmai tanácskozáson előadást tart többek között Király András oktatásügyi államtitkár, valamint Rajnai Gábor, a Magyar Tehetségsegítő Tanács hálózatfejlesztési koordinátora és Kovács Imola, a Bethlen Gábor Alap igazgatótanács tagja (mindketten Budapestről). A kétnapos, műhelymunkával és szakmai vitával egybekötött tanácskozás résztvevői szombaton délután kulturális sétát tesznek Temesváron.
Pataki Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)

Hiánypótló kötet Erdély egységesítéséről
Az Erdélyi Tudományos Füzetek 267. számát ismertette péntek délután az EME-székhelyen az érdeklődőkkel Egyed Ákos akadémikus. A jelenlegi hazai történész középnemzedékhez tartozó Pál Judit Unió vagy unificáltatás? Erdély uniója és a királyi biztos működése (1867-1872) című vaskos kötetéről van szó, amely hézagpótló munka egy, a nemzeti ellentétek miatt napjainkban is konszenzust nélkülöző, a köztudatból kiszorult témában.
Egyed Ákos szerint a reformkorban nyilvánvalóvá vált, hogy elkerülhetetlen a változás a Nyugattól és Magyarországtól is elmaradt Erdélyben. 1848 új helyzetet teremtett, és a május 29.-i utolsó rendi kolozsvári országgyűlés kimondta a békés egyesülést, amit sem a románok, sem a szászok nem ismertek el. Az 1867-es kiegyezés sem hagyhatta figyelmen kívül a forradalmi akaratot, és az unió végrehajtására felhatalmazott királyi biztos, Péchy Manó gróf, a nemzetiségi kérdés kivételével, eredményesen látta el feladatát. Megszületett a nemzetiségi törvény, egyesült a közigazgatás és a törvénykezés, érvényesült a „magyarhoni lábraállítás” elve. Péchy nem akarta Erdély „sima” beolvasztását, igyekezett figyelni az itteni sajátosságokra. A tárgyilagos, alapos, jól szerkesztett és formailag is kiváló kötet a felmerült kérdéseket árnyaltan, több szempontból is bemutatja.
Pál Judit tízévnyi kutatásának gyümölcse a kiadvány. A szerző véleménye szerint az egységesítés hosszú folyamat eredménye, amelynek során egy szuverén állam próbált integrálni egy több kísérletet végigélt provinciát, miközben mindkét szereplő a Habsburg birodalom részét képezte. A mienktől eltérő kulturális háttérrel rendelkező román lakosságot csak kulturális és egyéni jogokkal ruházták fel, ami nem vezetett tartós megoldáshoz. Önállósodásunk számára a liberalizmus és a nacionalizmus egyaránt veszélyt jelentett, bár történelmünk során sosem alakult ki erdélyi nemzettudat. A későbbiekben Erdély még többféle egyesülésen esett át, de ezen alkalmakkor a politikusok sosem okultak elődeik hibáiból. Jelenleg, például az EU-val történt csatlakozásunk után is sokak szemében vörös posztó az autonómia fogalma.
Ö. I. B. , Szabadság (Kolozsvár)

Egy kongresszusi küldött felszólalása
Az RMDSZ tizedik kongresszusán Nagyváradon számos területi küldött szólalt fel, többek között Körösfő alpolgármestere, Péntek László. A Kolozs megyei településen azonban utólag vita alakult ki arról, hogy küldöttként valóban úgy képviselte- a közösséget, ahogyan azt elképzelték vagy szerették volna. Mint mondta, az elmúlt napokban egyre több üzenetet kapott azoktól, akik szavazatukkal beválasztották a megyei küldöttek csoportjába, hogy bizalmuk nem arra irányult, hogy egyike legyen a „fejbólogató Jánosoknak”, akik csakis pozitív dolgokat látnak a csúcsvezetés munkájában, és euforikusan végigtapsolták a kongresszust. Elvárták azt, hogy bátran fogalmazzon meg olyan építő kritikát, amely a szövetség megújulásához vezet, és amelyet mindhárom elnökjelölt vállalt a kampánya során. Az alpolgármester a lap nyilvánosságának segítségével szeretné a kialakult helyzetet tisztázni, az alábbiakban a felszólalását ismertetjük:
A rendelkezésemre álló rövid idő miatt nincs módomban ecsetelni mindazokat a nagyszerű megvalósításokat, amelyeket az RMDSZ égisze alatt Kalotaszegen létrehoztunk. Ezért kérem engedjék meg, hogy néhány nem éppen pozitív dolgot megemlítsek, amelyek következtében az RMDSZ sokat vesztett népszerűségéből. Először is „köszönetet mondok” a legfelső vezetésnek, amiért az utóbbi években azt az RMDSZ-t, amely 2007-től az Európai Unió jobb-közép frakciójának, a Néppártnak a tagja, jobbra indexelve bal felé térítette. Erről itt a teremben is meggyőződhettem, amikor a bal-liberális pártok elnökei, akik még nem is olyan régen mindent megtettek a román parlamentben a tanügyi törvény elfogadása ellen, többször vastapsot kaptak a kongresszus résztvevőitől, a FIDESZ küldöttét pedig lehurrogták.
A megválasztott szövetségi elnöktől elvárjuk egy egyenes, kiszámítható nemzetpolitika kialakítását, amelynek során minél hamarabb meg kell teremteni a feltételeket, hogy az elszakadt politikai tömörülések visszatérjenek az RMDSZ ernyője alá, és egységesen küzdhessünk erdélyi magyarságunk közös érdekeiért: a Székelyföldön a területi, a szórványban pedig a kulturális autonómiáért.
Sürgősen rendezni kell baráti viszonyunkat a magyarországi nemzeti erőkkel, köztük legfőképpen a FIDESZ-el, amely biztos nem lesz könnyű folyamat, hiszen még mindig sokan vannak, akiknek sapkájukról a szívükbe csúszott a vörös csilla.
Szabadság (Kolozsvár)

Tanügyi törvény: aggódnak a pedagógusok
A kormányhatározatok és módszertani leírások nagy mennyiségétől, a létszámhiánytól, a román többségű önkormányzatok finanszírozásra vonatkozó, a magyar tagozatokat hátrányosan érintő határozataitól tartanak leginkább a romániai magyar pedagógusok.
Erre Az új tanügyi törvény: reform és/vagy lehetőség? című, szombaton Kolozsváron tartott konferencián derült fény. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) megalakulásának 20. évfordulója alkalmából tartott rendezvényt a szervezet Kolozs megyei kórusa nyitotta meg, majd dr. Szíjártó István budapesti egyetemi docens, irodalomtörténész tartott előadást A magyarság szükség és érték címmel.
Féltik a szórványt
A szakmai vita nyitóelőadását Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója tartotta. A tanügyi törvény pozitívumait sorolva elsőként azt emelte ki, hogy a kerettanterv egységes, és nem száz különböző dokumentumból kell összegyűjteni. Az igazgató a pozitívumok közé sorolta a jogszabály anyanyelvi oktatásra vonatkozó passzusait is, illetve a tanulók teljesítményét felmérő új rendszert. Elmondta, a tankönyveket főállásban ezzel foglalkozó pedagógusoknak kellene írniuk ahhoz, hogy minőségiek legyenek.
Szőcs Ildikó arra is rámutatott, félelmei is vannak a jogszabály kapcsán, így attól tart, hogy a kormányhatározatok és módszertani leírások nagy mennyisége ellehetetleníti majd az oktatást. Hozzáfűzte, a vegyes tannyelvű iskolák esetében gondot jelenthet az, hogy a román többségű önkormányzatok nem fogják finanszírozni a magyar tagozatot. Arra is felhívta a többi pedagógus figyelmét, hogy a szórványban sok magyar gyereket inkább román iskolákba íratnak be szüleik, mert nem kapnak elegendő támogatást ahhoz, hogy a sokszor negyven kilométerre levő magyar iskola kollégiumába küldjék.
Kocsics Attila, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont igazgatója többek közt azt kifogásolta, hogy bár a nemzeti kisebbséghez tartozó diákok után több támogatás jár az iskoláknak, ez nem fedezi a pluszköltségeket. Gáll László, a gyulafehérvári Majláth Gusztáv Teológiai Gimnázium igazgatója a felekezeti iskolák aggodalmait osztotta meg a jelenlevőkkel, elsősorban a bonyolult finanszírozási rendszert kifogásolta, illetve azt, hogy az egyházaknak nincs beleszólásuk abba, hogy kit neveznek ki az iskolák igazgatójának.
Kötő: lesz idő felkészülni
A pedagógusok félelmei kapcsán Kötő József parlamenti képviselő elmondta, a törvény 2012-ben lép érvénybe, ezért az iskoláknak lesz alkalmuk felkészülni a változásokra. Mint mondta, a vezető tanácsok kialakításakor azokat a szülőket kell bevonni a munkába, akiket érdekel az iskola sorsa, így elkerülhető az esetleges konfliktus. Szerinte a törvény lényeges eleme, hogy a tantervet csak 75 százalékban kell a tanároknak teljesíteni, a fennmaradó 25 százalék rajtuk múlik. Hozzáfűzte, az önkormányzatokkal év elején kötik a szerződést az iskolák, és a kisebbségi oktatásnak járó pozitív diszkrimináció miatt nem kell magyar osztályok megszűnésétől tartani.
Továbbképző óvónőknek, tanítóknak és tanároknak
Az oktatói karrier szakmai fejlesztése – új kompetenciák a folyamatosan változó oktatás szereplői számára Hargita és Neamţ megyékben címmel nagyszabású oktatási projekt indult útjára. A képzéssorozat első részét egyszerre két állomáson, több száz óvónő, tanító és tanár részvételével rendezték meg a hétvégén: Székelyudvarhelyen az udvarhelyszéki és Keresztúr körzeti, Csíkszeredában a csíkszéki pedagógusok vettek részt a továbbképzőn.
„A pedagógusoknak fontos szerepe van a tanulók ösztönzésében és sikerében, ezért szükség van a modernebb, újabb képesség- és készségfejlesztő technikákra” – hangsúlyozta Ferencz S. Alpár, Hargita megye főtanfelügyelője, aki egyben a projekt menedzsere is. A hároméves futamidejű projektet európai uniós pénzekből finanszírozzák, és a két szomszédos megye tanfelügyelőségének partnerségében, illetve a brassói Transilvania Egyetem együttműködésével zajlik. „Azért Neamţ megye a partner, mert más fejlesztési régióból kellett társat találni a pályázathoz” – tudtuk meg Barok Eleonóra sajtófelelőstől.
Az akkreditált, kreditpontos képzésre novemberben iratkozhattak be mindkét megyéből az óvónők, tanítók és tanárok, Hargita megyében az 1300 helyre több mint 1900-an jelentkeztek. A kiválasztási kritériumok szerint a képzés résztvevőinek 10 százaléka pályakezdő, 10 százaléka nyugdíjhoz közeledő életkorú kellett hogy legyen. A röviden Compas 2010 néven futó projekt keretén belül négyfajta képzésre lehetett beiratkozni, ezek: IT-készségek fejlesztése, kompetenciaalapú kerettanterv készítése és alkalmazása, osztálymenedzsment – krízishelyzetek kezelése, illetve interaktív módszerek az iskolában. A tanfolyamok ingyenesek, sőt az útiköltséget is megtérítik.
Dénes Emese, Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár)

Együttműködésre
Ha nem is araszol, valamelyest moccan az autonómia ügye. Itthon például a kisebbségek számára megannyi kedvezményt tartalmazó új tanügyi törvény révén, Brüsszelben pedig a Tőkés László szervezésben tartott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) fóruma által.
Ha nem is araszol, valamelyest moccan az autonómia ügye. Itthon például a kisebbségek számára megannyi kedvezményt tartalmazó új tanügyi törvény révén, Brüsszelben pedig a Tőkés László szervezésben tartott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) fóruma által.
Ami a Duna Tv híradójában kép- és hanganyagban minderről lejött, abból a kívánalmak megfogalmazásán és az érvek felsorakoztatásán túl sokat nem tudtunk meg. Ez talán azzal is magyarázható, hogy a felismerhető arcok alapján, az autonómia igénylői (vagyis a mieink) többen voltak, mint azok, akik adhatják az autonómiát, illetve nyomást gyakorolhatnak érte.
Pedig bárki láthatja: az RMDSZ-lista első helyén EP-képviselőnek választott volt püspök tehetsége szerint eddig is igyekezett, hogy ne csak Európa, de a világ legismertebb személyiségeit is megnyerje az erdélyi magyar autonómia ügyének. Lám, nem sok hiányzott, hogy tavaly a dalai láma személyesen is felkeresse Körösi-Csoma Sándor szülőhelyét. Ennél már csak az nagyobb siker, ha Sarkozyt, Angela Merkelt, Medvegyevet, netán az ENSZ főtitkárát, Ban Ki Munt is el tudná csalni Tusványosra, egy a KMAT autonómia-fórumra. Ám ne legyünk telhetetlennek – bár megérhetjük azt is.
Külön oda kellett figyelnünk azonban a KMAT elnöki beszédére, abban is Tőkésnek egy könnyen megjegyezhető rövid mondatára: „Együttműködésre vagyunk ítélve!”. Bravó! Ez igen! Jóllehet ezt Tőkés Brüsszelben mondta, reméljük, Erdélyre is érti, hisz itthon még inkább együttműködésre vagyunk ítélve! Ám ő egy idő óta éppen az együttműködés ellen, a megosztáson, az erdélyi magyarság érdekvédelmének szétverésén ügyködik. Még akkor is ez a helyzet, ha a nemzetegyesítés hangzatos jelszavával teszi!
Észre kellene végre vennie: presztízsveszteség nélkül nem megy az ide-oda való táncolás. Amikor személyes karrierjéről van szó, mint az EP-parlamenti választás volt, akkor jó az RMDSZ, mikor már pozícióba került, akkor ellene fordul. Választói büntetik a hintázást, még akkor is, ha neve nem lesz rajta a Néppárt képviselőjelölt-listáján.
Elvégre kitől várhatnának erkölcsi tartást, ha nem egy lelkipásztortól? A népszerűségvesztés jelei figyelmeztetnek. Például az, hogy az erdélyi magyarság körében jó ideje Böjte Csaba ferences atya messze a leghitelesebb egyházi személyiség.
Igen, együttműködésre vagyunk ítélve! Elsősorban itthon, mert a mi dolgaink, benne az autonómia is, először, másodszor és harmadszor is itt dőlnek el. Még akkor is, ha Budapest szebb, Brüsszel vonzóbb, a döntés joga Bukaresté!
Sike Lajos, Új Magyar Szó (Bukarest)