Tavaszi zenehónap
Kezdődnek a XXXX. Marosvásárhelyi Zenei Napok
Ma délután kezdődik Marosvásárhely egyik legrégebbi és legnívósabb fesztiválja, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia által immár negyvenedik alkalommal megszervezett Marosvásárhelyi Zenei Napok. A nagyszabású tavaszi zenei szemle szinte egy hónapon keresztül zajlik a város több helyszínén, számos hazai és külföldi meghívott előadóművész, kamarazenekar, együttes és karmester részvételével, több újdonsággal. Ezek egyike, hogy nem csak klasszikus zenei hangversenyekre, hanem kiegészítő rendezvényekre is sor kerül a május huszadikán záruló fesztiválon: lesz könyvbemutató, teremnévadó ünnepség a Pálffy-házban, rendkívüli dzsesszkoncert, zenés beszélgetés Perényi Miklósról, illetve Ó- és Újszövetségi szövegek zenei remekművekben című zenés-verses előadóest, amelyen Maia Morgenstern színművésznő működik közre.
Ma este fél hétkor a Kultúrpalota előcsarnokában Sebastian Craciun könyvének bemutatójával kezdődik a szemle, amelynek nyitóhangversenyére hét órakor kerül sor a nagyteremben. Az Angliából érkező Alexander Walker vezényletével, a szintén Angliában élő Remus Azoitei hegedűművész közreműködésével W. Boyce, Csajkovszkij és Sosztakovics műveit hallhatja a minden bizonnyal teltházas közönség a 28-as bérletérvényességű koncerten.
A második hangverseny vasárnap 19 órakor kezdődik ugyanott: a Marosvásárhely fiatal tehetségeinek fellépési lehetőséget nyújtó hangversenyen a Művészeti Líceum tanulói muzsikálnak, míg jövő kedden, este hét órától kamarazene koncerten játssza a Tiberius Vonósnégyes Beethoven és Mendelssohn műveit. Szerdán, május 12-én délután öt órakor a Metz Albertről, László Árpádról, Szalman Lórántról és Szabó Csabáról elnevezett, Pálffy-házbeli termek névadó ünnepsége következik a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Zeneművészeti Kara kórusa, Péter Béla, Fülöp Alajos, Kardos Margit, Csíky Borka, Kecskés Ávéd Csilla, Ávéd Éva, Pásztor Izabella és Molnár Tünde közreműködésével, az eseményen Csíky Boldizsár zeneszerző és Csíky Csaba, az egyetem tanára tart előadást.
A szemlén számos további meghívott lép fel Ukrajnából, Görögországból, Magyarországról és Oroszországból.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

Sapientia-ECN 2010
Nemzetközi programozó és matematika csapatverseny
A Sapientia-EMTE Marosvásárhelyi Kara az Evoline, CaroComp és Neogen cégekkel karöltve szombaton, május 8- án 10 órai kezdettel a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi campusában az idén ötödször szervezi meg a Sapientia-ECN nemzetközi programozó és matematika csapatversenyt. A versenyfelhívás kiterjedt az egész Kárpát- medencére. A verseny egyik jellemzője, hogy egyetemi hallgatók és középiskolás diákok egyszerre nevezhettek be. A programozás részlegen a háromtagú csapatok egy számítógéppel rendelkeznek – a campus aulájában kiépített hálózatban – és 10 feladatot kell megoldaniuk 5 óra alatt. A verseny angol nyelven folyik. Bár az egyetemi csapatok ugyanazt a feladatsort kell megoldják, mint a középiskolások, a verseny támogatói külön díjazzák őket. A matematikaverseny (4 feladat) magyar nyelven zajlik, csak középiskolás csapatok részére. A Sapientia Egyetem mindkét szekcióban az első három helyezett középiskolás csapat tagjait felveszi tandíjmentes, ösztöndíjas helyekre, bármelyik szakot választanák is. Az idei verseny egy további jellegzetessége, hogy az ACM programozó világ-verseny délkelet-európai döntője első előselejtezőjének ismerték el a kolozsvári régióban. Ez azt jelenti, hogy e régió egyetemeiről további csapatok tízei kapcsolódnak be on-line módon a sapientiás versenybe.
Portik Vilmos
Népújság (Marosvásárhely)

Színházi fesztivál Szatmárnémetiben
Négy helyszínen rendezik meg május 14. és 23. között az immár hagyományossá vált szatmári színi fesztivált. Az Északi Színház nagyterme, stúdióterme, a szakszervezetek művelődési háza és egy frissen vásárolt szabadtéri színpad biztosít helyet a 10 nap alatt bemutatandó 14 előadásnak. A szatmári fesztiválon romániai, magyarországi és ukrajnai produkciókat tekinthet meg a közönség, a szatmári színház két társulata mellett temesvári, bukaresti, karácsonkői (Piatra Neamt), szegedi, nagybányai, nyíregyházi, beregszászi, petrozsényi, valamint sepsiszentgyörgyi színtársulatok lépnek színre.
Népújság (Marosvásárhely)

Irodalmi Jelen könyvújdonságok temesvári bemutatója
A Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében kedden este került sor a Kós Károly Közösségi Központban az Irodalmi Jelen Könyvek sorozat legújabb köteteinek bemutatójára.
A nagy érdeklődést kiváltott könyvbemutatón két aradi író, dr. Brauch Magda és Puskel Péter személyesen mutatták be A vers megközelítése és Nyakig a pácban című köteteiket. Az Irodalmi Jelen Könyvkiadó újdonságait Jámbor Gyula szerkesztő ismertette.
Dr. Brauch Magda a szép számban összegyűlt hallgatóság figyelmébe ajánlotta A vers megközelítése című kötetét, amely rövid és „emészthető” módon megírt verselemzéseivel hozzásegíti a XX. századi és a kortárs költői nyelvezet többértelműségétől, esetenként érthetetlenségétől elborzadó olvasót a modern versek befogadásához. „Nem akartam sok oldalas komplex verselemzésekkel terhelni az olvasót – mondta dr. Brauch Magda – népszerű stílusban írtam meg akár didaktikai célokra is használható kötetemet. Elégtétel számomra, hogy sok pozitív visszajelzést kaptam olvasóimtól, akiket hozzásegítettem a modern versek megértéséhez.”
Puskel Péter két éve megjelent Nyakig a pácban című, saját gyűjtésű anekdotákat tartalmazó kötetét mutatta be a temesvári olvasóknak. „Csak olyan humoros történetek kerültek be ebbe a kötetbe – mondta Puskel Péter – amelyeknek magam is részese voltam vagy közvetlenül nekem mesélték el őket. A kötet megjelenése óta még sok jó anekdotát gyűjtöttem, amelyek egy következő kötet anyagát képezhetik”. A szerző ízelítőül felolvasott néhány mulatságos történetet az anekdotagyűjteményből, amelyeknek hősei közismert aradi és temesvári személyiségek. Nagy sikere volt azoknak az anekdotáknak, amelyek egyik-másik szereplője jelen volt a könyvbemutatón!
Az irodalmi est befejező részében Jámbor Gyula szerkesztő az Irodalmi Jelen Könyvek sorozat legújabb köteteiből mutatott be néhányat (Hargitai Ildikó: Álomsárkányok, Szűcs László: Bolondok a parton, Gömöri György: Lapszéli jegyzetek Londonból, Bogdán László: Ricardo Reis Tahitin, Kopacz Mária: Abban az órában). A találkozót közvetlen hangulatú beszélgetés zárta, amelynek során szó esett a kiadók és az olvasók közötti kommunikáció nehézségeiről, a magyar könyvek terjesztésének hiányosságairól, helytörténeti munkák megjelentetésének szükségességéről.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Veszélyben a koalíció szolidaritása
Markó Béla, miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerdán kijelentette, a nyugdíjtörvény szenátusi szavazása és a képviselőház oktatási bizottságának döntései miatt veszélyben a koalíció szolidaritása.
„Megállapítottuk, hogy ebben a pillanatban veszélyben a koalíció szolidaritása”, mondotta Markó, a szenátusi ülés végén és rámutatott, a plénum nem szavazott a többség akarata szerint, nem volt 100 százalékos szolidaritás a koalícióban és a képviselőházban az oktatási bizottságban elfogadták az ellenzék, sőt egy PD-L-s honatya anyanyelvi oktatásra vonatkozó módosításait is.
„Párhuzamosan történt a két dolog, ezért mondtuk, hogy ebben a pillanatban meg akarunk állni, tárgyalni akarunk kollégáinkkal és visszaállítani a koalíció szolidaritását. Mi nagyon fegyelmezettek vagyunk, s ha valamiben megállapodtunk partnereinkkel, betartjuk az egyezséget”, mondotta Markó a szenátusi konzultációs szünetről, amelyet az RMDSZ kért.
Markó elmondta, nem kérte a koalíció összehívását, mert „nem éppen olyan súlyos a helyzet”, hogy ne lehessen javítani rajta, de ha nem orvosolják, arról is lehet szó.
„Tárgyalunk a koalícióban. A megoldás egyszerű: vagy betartja a többség azt, amiben megállapodtunk, vagy mindenki szavaz a feje után, kompromittáljuk a parlamentet, mert nem tud majd átlátható tevékenységet felmutatni”, fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Hangsúlyozta ez nem jelenti, hogy az RMDSZ az ellenzékkel szavaz majd, de megpróbálja betömni a repedéseket.
Nem szeretném, ha visszatérnének azok az idők, amikor a szenátusban hiába volt majdnem 60 százalékos kormányzati többség, mindig összevissza szavaztak. Minden törvény minden cikkelyénél alkalmi szövetségek születtek, amelyek aztán eltűntek. (...) Egy koalícióban kompromisszumot kötsz és betartod azt. Nem tagadom, elégé megharagított bennünket az, ami a képviselőházban történt'”.
Elutasította egy új parlamenti többség körvonalazásának szükségességét. „Fel kell frissíteni a parlamenti többséget”, mondotta Markó.
A képviselőház oktatási bizottsága szerdán úgy döntött, csak elemiben lesz a kisebbségek anyanyelvén oktatható Románia történelme és földrajza, a gimnáziumban és líceumban kötelezően románul kell tanítani a két tantárgyat.
Ugyanakkor az egységes nyugdíjtörvény munkaügyi bizottság által visszautasított módosító javaslatait a függetlenek támogatásával elfogadta szerdán a szenátus plénuma
A szenátorok megszakították a vitát, az RMDSZ-es Verestóy Attila javaslatára tárgyalási szünetet tartottak, Verestóy azzal érvelt, hogy a koalíción belül kell egyeztetni néhány kérdést. A szünet után a szenátus ülése véget ért és az RMDSZ bejelentette, nem sikerült megállapodniuk. (Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Markó nem terhelné meg nagyon a lakosságot
Markó Béla miniszterelnök-helyettes ma elmondta: a kormány egyelőre nem döntött az adónövelésről, a kabinet felelőssége, hogy az intézkedések ne sújtsák a lakosságot, különösen a szegényebbeket.
„Jelenleg nem zárultak le a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások. Nagyon sok megoldás van, a kiadások csökkentése, az adók növelése, de jelenleg még nem merült fel, hogy döntenünk kellene, mire van szükség, és mire nincs”, mondta a miniszterelnök-helyettes.
Mint mondta, az RMDSZ miniszterei készítettek egy elemzést, és a napokban mérik fel, melyek az RMDSZ által elfogadhatónak ítélt megoldások.
Markó Béla szerint nem lehet előrelátni az adónövelésről szóló esetleges döntést.
„A kormányülésen nem beszéltünk az IMF-fel folytatott tárgyalás következtetéseiről. A pénzügyminiszter tájékoztatott a tárgyalások stádiumáról, néhány napon belül valószínűleg lesznek eredmények. Több lehetséges megoldás van, a cél a költségvetési egyensúly megtartása, és hogy túlságosan ne terheljük meg a lakosságot”, fejtette ki.
A kormányfő-helyettes szerint az eddigi és a következő intézkedések is megszorító jellegűek, de a kormány felelőssége, hogy meghozza azokat az intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a lakosság nem szenved, de bizonyos fokú szociális védelemre is szükség van, főként a szegényebbek esetében.
„Egységes adókulcsunk van, és eddig azt az elvet követtük, hogy ne tegyünk különbséget különféle termékek között. Az a nagy kérdés, hogy ragaszkodunk-e ehhez az elvhez, vagy másikat akarunk követni. Ebben a pillanatban nem jósolhatom meg, mi lesz a döntés”, mondta Markó Béla utalva Radu Berceanu szállításügyi miniszter javaslatára, miszerint bizonyos termékek esetében növelni kellene a hozzáadottérték-adót.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter arról tájékoztatta a kormány tagjait a kabinet szerdai ülésén, hogy a FMI a kiadások csökkentését és a bevételek növelését kérte, akár az adók növelése árán is, és hogy az államháztartási deficit 2010-ben meghaladja az 5,9 százalékot, de a Valutaalap elfogadhat egy 6,3-6,4 százalékos deficitet is.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Fórumot szervez az EMNT és az EMI a nagyváradi utcanevekről
Lakossági fórumot szervez a nagyváradi utcanevek ügyében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete május 7-én, pénteken 18 órától a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. A fórum a Nagyvárad Sf. Ladislau városa? címet viseli – a város jelenleg Unirii térnek hívott főterének a magyar köztudatban élő történelmi neve Szent László tér, jelenleg a városalapítóként tisztelt király románosított nevét a bihari megyeszékhely egyik kisebb utcája viseli.
„Az Erdélyi Magyar Ifjak számtalan figyelemfelkeltő akciót szervezett az érdemi kétnyelvűség érdekében, aláírásokat is gyűjtöttek a Szent László tér visszaállítása végett – az akkori hivatalos kurzus szerint „szélsőséges” módon” – áll az EMNT és az EMI szerdán kiadott közös közleményében. Mint arról többször is írtunk, az EMI nem a magyarra lefordított utcanevek kihelyezését, hanem a történelmi elnevezések megtartását és megjelenítését támogatja, ezt azonban az RMDSZ jogilag nem tartja védhetőnek.
Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ Bihar megyei szervezete olyan kétnyelvű utcanévtáblák elhelyezésére szólította fel a város lakosságát, amelyek az utca hivatalos román elnevezését, illetve annak magyar tükörfordítását tartalmazzák. „2010-ben a bihari RMDSZ vezetői – hirtelen fordulattal – a magyar utcanévtáblák élharcosaivá léptek elő: miután kijelentették, hogy önkormányzati eszközökkel nem képesek elérni a célt („nincsenek többségben a helyi tanácsban”, érveltek), ál-civilkezdeményezésként közvetítésükkel a hivatalos román utcanevek magyar fordításait készíttetheti el az a nagyváradi polgár, aki a tulajdonában lévő házra, kerítésre saját költségen magyar nyelvű utcanév- és házszámtáblát tenne” – olvasható az EMNT szerdai közleményében.
Krónika (Kolozsvár)

Brutális megszorítások a közszférában
Nem lesz adóemelés, és az áfa sem növekszik, ehelyett a kormány június 1-jétől 25 százalékkal csökkenti a közszféra béralapját, és 15 százalékkal kisebbek lesznek a nyugdíjak. Traian Băsescu államfő csütörtök este jelentette be ezt, miután a nap folyamán külön-külön találkozott a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével. Băsescu szerint az IMF-fel folyó tárgyalások során a kormány vállalta, hogy az adóemelés helyett jelentős mértékben csökkenti a költségvetési kiadásokat. Csökken a minimálbér és a munkanélküliségi segély, és jelentősen kevesebb lesz az állami támogatások összege is.
Az IMF választás elé állította a kormányt: vagy 24 százalékra emeli az áfát és 20 százalékra növeli az egységes adókulcsot, vagy pedig vállalja, hogy jelentősen csökkenti a kiadásokat, mondta Băsescu a Cotroceni-palotában.
„A teljes hazai közszféra béralapja 25 százalékkal csökken, az év végéig pedig az állami intézmények vezetőinek ki kell választaniuk a legjobb alkalmazottakat. Ezt a lépést június 1-jétől meg kell tenni. Ami a nyugdíjakat illeti: ahhoz, hogy a kormány a jelenlegi szinten biztosítani tudja a nyugdíjakat, a kormánynak további 500 millió euróra lenne szüksége, ezt pedig nincs honnan előteremteni. A nyugdíjak így várhatóan 15 százalékkal csökkennek, és az állami szubvenciók is alacsonyabbak lesznek. Szintén 15 százalékkal csökken a munkanélküli-segély összege is. Minden bér 25 százalékkal csökken, a minimálbér is” – részletezte az államfő. Mint fogalmazott, a közszférában januártól érvényes 705 lejes minimálbér is a magánszférában alkalmazott 600 lejre csökken.
Az intézkedések – mint hangsúlyozta – elkerülhetetlenek voltak olyan körülmények között, hogy a 2010-es állami költségvetés 28 százaléka a közszféra béralapját képezi, további 35 százalékra rúgnak a különböző szociális segélyek. „Miközben ezekre megy el a büdzsé 63 százaléka, nem csodálkozhatunk azon, hogy nincs pénz a kórházakra, iskolákra, a hadseregre” – hangoztatta az államelnök.
„A lakosság bízhat benne, hogy a kormány, a parlament és az államfő tudja a dolgát a jelenlegi gazdasági helyzetben” – tette hozzá Traian Băsescu. Az államfő ugyanakkor arra is kitért, hogy számításai szerint a szintén lehetőségként tárgyalt áfaemelés a 15 százalékos nyugdíjcsökkentéshez hasonló mértékben hatott volna ki a kisnyugdíjasokra.
Az államelnök elmondta, jelen pillanatban Romániában 16 féle olyan szociális segély létezik, amelyik halmozása révén sokan kényelmesen otthon ülhetnek, s több pénzt kapnak kézhez, mintha dolgoznának. Ezért ezeket a támogatási rendszereket mielőbb átvizsgálják, s olyan jogszabályokat dolgoznak ki, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a jövőben hasonló helyzetek alakulhassanak ki.
140 ezren kerülhetnek utcára
A jövő év elejéig több mint 140 ezer közalkalmazottat fognak elbocsátani ahhoz, hogy tartani lehessen a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által leszögezett jövő évi kiadási kereteket – nyilatkozták csütörtökön este a Mediafax hírügynökségnek nevük elhallgatását kérő, a tárgyalásokon részt vevő források, akik úgy tudják, a jövő év elejéig a közszférában dolgozók 10 százalékának mennie kell.
Bár ez nem képezte az IMF-fel folytatott tárgyalások témáját, Băsescu csütörtök esti sajtótájékoztatóján azt is leszögezte, hogy az államnak mielőbb törlesztenie kell a magáncégek felé felhalmozott adósságait, illetve a kórházak tartozásait is ki kell fizetni, mivel ezek az intézkedések is hozzájárulhatnak az ország gazdasági fellendülésének felgyorsításához. Ugyanakkor az államfő a decentralizáció folyamatának felgyorsítása, illetve a közbeszerzési eljárás racionalizálása mellett is határozottan kiállt.
A Mediafax hírügynökség számításai szerint a közszféra béralapjának 25 százalékos csökkentése az első negyedévi kiadásokkal számolva 7 milliárd lej (mintegy 1,7 milliárd euró) megtakarítását eredményezné.
Markó: nincs más választás
Néhány órával az államfői bejelentést megelőzően Markó Béla miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján már meglebegtette, hogy drasztikus lépések várhatók. Az RMDSZ-elnök akkor még arról beszélt, hogy vagy az adókat kell növelni, vagy a költségvetési kiadásokat kell csökkenteni, másként nem lehet egyensúlyban tartani az ország gazdaságát. „Biztos, hogy valaminek csökkenni vagy valaminek növekedni kell, a fájdalmas intézkedések elkerülhetetlenek. Gyorsan kell határozni, ám előtte még a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel is egyeztetni kell” – összegezte az RMDSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy egyelőre konkrét döntésekről nem tud beszámolni. „A felvázolt alternatívák közül egyik sem kellemes, és mindegyiket nehéz szívvel hozzuk meg, de nincs más választás. A gazdasági válság valószínű, hogy még nem ér véget, olyan időszakot élünk, és olyan következik, amelyben nem kellemes kormányon lenni, jobb ellenzékből bírálni a meghozott döntéseket” – fogalmazott Markó Béla, aki szerint fontos, tartani a valutaalappal kötött egyezséget, egyensúlyban kell tartani a költségvetést, s a kormánykoalíciónak is szolidárisnak kell maradnia.
Szakszervezeti felháborodás
Még véget sem ért Traian Băsescu államfő sajtónyilatkozata, amikor a szakszervezetek elkezdték bírálni az elhangzottakat. „A Traian Băsescu államfő által ismertetett javaslatok elfogadhatatlanok. De mégis azt hiszem, hogy ez az egész csak egy vicc volt, s holnap felébredünk ebből a rémálomból” – hangsúlyozta Marius Petcu, a CNSLR Frăţia szakszervezeti tömörülés elnöke. Eközben Iacob Baciu, a CSDR elnöke arról értekezett, nincs törvényes keret, amely lehetővé tenné az államfő javaslatainak gyakorlatba ültetését.
„A közalkalmazottaknak biztosított 705 lejes minimálbér szerepel az idén hatályba lépett egységes bérezési törvényben, illetve ezt vették alapul az idei évi állami költségvetés kidolgozásakor is. A béralapról az idei költségvetési törvény rendelkezik. Hasonlóképpen a munkanélküli-segélyről és a nyugdíjakról is. Tehát előbb a törvényeket kell módosítani, s csak utána lehet alkalmazni a megszorításokat. Nem hiszem el, hogy az államfőnek eszébe jutott a nyugdíjak 15 százalékos csökkentése. Egyetlen határozat sem hathat visszamenőleg. Elfogadhatatlan. Ez jóval több, mint amennyit el tudunk viselni, az érintettek reakciója pedig ezzel arányos lesz” – szögezte le Baciu. Sokkal drasztikusabban fogalmazott Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke. Szerinte ugyanis az alacsony fizetéssel rendelkező közalkalmazottak 35 százaléka utcára kerül, amennyiben 25 százalékkal csökken a közszféra béralapja.
„Az államfő által kilátásba helyezett intézkedések a lakosságot genocídiumra fogják késztetni, sokkal súlyosabb társadalmi megnyilvánulásokra kerülhet sor, mint Görögországban, mivel ezek az intézkedések főként az alacsony jövedelműeket sújtják” – hangsúlyozta Hossu. Vasile Marica, a Sed Lex szakszervezeti szövetség elnöke eközben arról beszélt, hogy Traian Băsescunak inkább a saját embereinek kellett volna azt mondania, hogy többé ne lopjanak, mivel azáltal meglennének a szükséges költségvetési megtakarítások.
Krónika (Kolozsvár)

Kormányt buktatna az ellenzék, az RMDSZ nem támogat bizalmatlansági indítványt
Miközben az RMDSZ cáfolta, hogy hajlandó lenne támogatni egy, a nemzeti liberálisok által benyújtandó bizalmatlansági indítványt, a szociáldemokraták közölték: ők már ki is dolgozták a saját bizalmatlansági indítványukat.
Bíznak magukban. Markó közölte: az RMDSZ nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ hajlandó lenne megszavazni azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) készül benyújtani a kormány ellen, mivel megpróbál szépen kivonulni a kormányzásból – jelentette ki csütörtökön Horia Uioreanu, a PNL parlamenti képviselője. Markó Béla RMDSZ-elnök és Kelemen Hunor RMDSZ-es művelődési miniszter azonnal cáfolta az Uioreanu által mondottakat.
A PNL-képviselő délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy pártja még ebben a hónapban bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen,amelyhez számít a Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a többi alakulat támogatására is. „Tárgyalunk egy bizalmatlansági indítványról, amelyet a PNL-n kívül valószínűleg zömmel a PSD képviselői támogatnak majd, de más pártok támogatása sem kizárt. Olyan pletykák terjengenek a parlamentben, hogy az RMDSZ megpróbál szépen kihátrálni a kormányból, így előfordulhat, hogy amennyiben benyújtjuk a bizalmatlansági indítványt, az RMDSZ-es kollégák is támogatják majd” – mondta Uioreanu.
A politikus szerint ha az indítványt elfogadják, a Boc-kormánynak mennie kell. „Figyelnünk kell azonban arra is, mivel helyettesítjük. Ha Băsescu államfő ismét egy „ 69-ik Boc-kormány” típusú megoldást erőltet, azzal nem jutunk semmire. A megoldás egy erős parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormány” - szögezte le Uioreanu, arra utalva, hogy amikor tavaly ősszel az akkori ellenzék – amelynek az RMDSZ is tagja volt – megbuktatta Emil Boc kisebbségi kormányát, az államfő nem volt hajlandó elfogadni az ellenzék javaslatát, és ismét Bocot bízta meg kormányalakítással.
A bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségét még szerdán vetette fel Crin Antonescu PNL-elnök, aki szerint az államfő kötelessége, hogy menessze a kormányt, vagy találjon eszközt az államcsőd elkerülésére.
Markó Béla RMDSZ-elnök ugyanakkor leszögezte: a szövetség következetes marad abban a tekintetben, hogy kormánytagként nem támogat semmilyen, a koalíció megbuktatását célzó kezdeményezést, és úgy vélte, az indítványnak nincs esélye arra, hogy megszavazzák.
Kelemen Hunor művelődési miniszter, az RMDSZ ügyvezető elnöke szintén határozottan cáfolta, hogy az RMDSZ a PNL bizalmatlansági indítvány támogatására készülne. „Uioreanu képviselő úr álmodozik, az éhes disznó makkal álmodik” – minősítette a PNL-s politikus bejelentését. Leszögezte: föl sem merült egy bizalmatlansági indítvány aláírása vagy támogatása. „Ez csupán kísérlet arra, hogy szétrobbantsák a koalíciót. Uioreanu urat komolyabb embernek ismertem ennél” – közölte Kelemen.
Közben kiderült, hogy a PSD már jóval előrébb jár, mint a PNL: Lia Olguţa Vasilescu szociáldemokrata szenátor csütörtökön bejelentette, hogy pártja már ki is dolgozta egy bizalmatlansági indítvány szövegét, amelyet május 17-én terjesztenek be a parlamentben, „négy hónappal, három héttel és két nappal a kormány hivatalba lépése után” – utalt a két évvel ezelőtt a Cannes-i filmfesztiválon győztes román film címére. Kifejtette, a 40 oldalas indítványban többek között a közalkalmazottak egységes bérezésének következményeit, a munkanélküliségi ráta növekedését,a szociális összeomlást és a „csak a képzeletben létező válságellenes intézkedéseket” róják fel a kormánynak. Mindezt Varujan Vosganian, a PNL alelnöke úgy kommentálta, hogy álláspontja szerint az ellenzéknek közös tervezetet kellene benyújtania.
Mint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között amúgy koránt sem felhőtlen a viszony, az RMDSZ ugyanis sérelmezte, hogy koalíciós partnere az alsóház oktatási bizottságában megszavazta azt az ellenzéki indítványt, amelynek értelmében a készülő oktatási törvény sem teszi lehetővé, hogy az általános iskolákban és a gimnáziumokban magyarul oktassák Románia történelmét és földrajzát.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Isărescu: a kormány hazudik. Markó: fájdalmas intézkedések jönnek
A költségvetési bevételek növelésére tett kormányzati kísérletek kudarcot vallottak, a kormány pedig hazudott, amikor azt ígérte, hogy képes a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 39 százalékára emelni az államkassza bevételeit – fogalmazott csütörtökön Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke. A nagy kiadásokkal járó szociális állam működtetése nagy költségvetési bevételeket igényel, szögezte le a jegybank elnöke. Közben Markó Béla kormányfőhelyettes azt mondta: „nagyon kemény és fájdalmas” megszorító intézkedések várhatók a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folyó tárgyalások nyomán.
Mugur Isărescu az infláció alakulásáról szóló negyedéves jegybanki jelentés ismertetése során azt mondta: hazugságnak bizonyult a kormányzat azzal kapcsolatos ígérete, hogy a GDP 39 százalékára emeli az államkassza bevételeit, mivel az erre irányuló lépések sorozatosan kudarcot vallottak. Hozzátette, a kormány újabb elbocsátásokkal számol a közszférában, ezzel párhuzamosan az adóemelés lehetőségét is vizsgálja. Hozzátette, 2009 végén az államkassza bevételei a GDP 31 százalékát érték el.
Arról is beszélt a BNR-elnök, hogy a legnagyobb felelősséggel járó döntések politikai jellegűek, ezért szakértői kormány helyett a politikusoknak kell vállalniuk az ország vezetését. A szakértői kormány létrehozásának lehetőségét az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) vetette fel szerdán.
Mugur Isărescu a kormányfővel és több miniszterrel együtt Traian Băsescu államfővel vitatták meg az IMF-megállapodás bizonyos vetületeit. A jelenleg Romániában tartózkodó IMF-küldöttség úgy döntött, hogy két nappal meghosszabbítja misszióját, mivel egyelőre nem sikerült megállapodnia a bukaresti vezetéssel, hogy milyen eszközökkel lehet fedezni a költségvetési hiányt.
Isărescu: a szociális állam magas adókkal jár
Az elmúlt napokban több forrásból is kiszivárgott, hogy a tervek között szerepel a jelenleg 19 százalékos áruforgalmi adó (áfa – TVA) és a 16 százalékos egységes adókulcs több százalékpontos növelése.
A jegybank ellenzi az áfa-emelést, Isărescu szerint az adók növelés is ártana a gazdaságnak. A BNR-elnök csütörtökön azt mondta: Románia fordulópont előtt áll, el kell döntenie, hogy szociális államot kíván-e, és ha igen, akkor valóban adóemelés szükséges, mivel ez gazdasági beavatkozásokat feltételez, ehhez pedig növelni kell az államkassza bevételeit.
„Választanunk kell egy követendő modellt, mivel a jelenlegi nem nevezhető annak. Fordulópont előtt vagyunk, és döntenünk kell. Aggasztónak tartom a társadalmi vita minőségét, mivel az kitartóan szociális, de alacsony jövedelmű államot akar. Ilyesmi sehol a világon nincs” – fogalmazott Mugur Isărescu.
A jegybank elnöke szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a kormány szigorúan alkalmazná az IMF-fel közösen leszögezett reformintézkedéseket és ne emelje az adók szintjét, mivel egy gyengélkedő gazdaság számára ez nem kívánatos.
A Mediafax hírügynökség az IMF-küldöttség és a kormány közti tárgyalásokhoz közel álló forrásokból úgy tudja, hogy a költségvetési hiány adóemelés nélkül is a GDP 7 százaléka alatt tartható lenne drasztikus személyzetcsökkentéssel a közszférában.
Markó: fájdalmas lépések következnek
Traian Băsescu államfő csütörtök délelőtt a kormánykoalíció pártjaival konzultált az IMF-fel folyó tárgyalásokról. A találkozón Emil Boc kormányfő és Markó Béla miniszterelnök-helyettesen kívül részt vett Gabriel Oprea, a függetlenek frakciójának vezetője, valamint Varujan Pambuccian, a kisebbségek képviselőházi csoportjának vezetője is.
Markó Béla sajtótájékoztatón azt mondta: a Cotroceni-palotában tartott megbeszélésen különböző megoldási változatokról és alternatívákról esett szó.
Vannak alternatívák – mondta Markó –, „vagy növeljük az adókat, vagy csökkentjük a költségvetési kiadásokat. „Egy dolog biztos: nagyon szigorú és fájdalmas intézkedéseket kell gyakorlatba ültetnünk. Máskülönben nem lehet biztosítani a költségvetés egyensúlyát” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Krónika (Kolozsvár)

Közlemény és meghívó – Nagyvárad Df. Ladislau városa?
Nagyváradon 2006 óta folyik az utcanév-mizéria. A városi tanács – a tűréshatárig elvitt kompromisszum eredményeként – ugyan elfogadott egy határozatot, amelyben vállalják, hogy a közterek megnevezéseit – utca, tér, sétány stb. – magyarul is kiírják, de ez azóta sem lépett érvénybe. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) számtalan figyelemfelkeltő akciót szervezett az érdemi kétnyelvűség érdekében, aláírásokat is gyűjtöttek a Szent László tér visszaállítása végett – az akkori hivatalos kurzus szerint „szélsőséges” módon.
2010-ben a bihari RMDSZ vezetői – hirtelen fordulattal – a magyar utcanévtáblák élharcosává léptek elő. Minekutána kijelentették, hogy önkormányzati eszközökkel nem képesek elérni a célt („nincsenek többségben a helyi tanácsban”, érveltek), ál-civilkezdeményezésüknek köszönhetően a hivatalos román utcanevek magyar fordításait készíttetheti el az a nagyváradi polgár, aki a tulajdonában lévő házra, kerítésre – saját költségén – magyar nyelvű utcanév- és házszámtáblát kíván tenni.
Ehhez „segítségképpen” a napokban a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal honlapján, illetve Biró Rozália RMDSZ-es alpolgármester személyi honlapján megjelent a nagyváradi magyar utcanevek jegyzéke – arcpirító magyartalansággal. A helytelen és nevetséges félrefordításokat tartalmazó lista közzétételéért az alpolgármester asszony az egyik hírportálnak nyilatkozva „nagylelkűen” még a felelősséget is elvállalta...
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete és az EMI nyílt fórumot szervez 2010. május 7-én du. 6 órai kezdettel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében – Teleki (Városháza) u. 27. sz. –, amelyre a nagyváradi polgárságot szeretettel hívjuk és várjuk.
Nagyvárad, 2010. május 5.
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete
Erdélyi Magyar Ifjak
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Román lap bírálja Magyarországot a cianidos bányászat elleni döntés kikényszerítéséért
A cianidos bányászati technológiákkal szembeni európai döntés kikényszerítésével Magyarország nem csupán Románia gazdasági érdekeit támadja nyíltan, hanem revizionista érveket ad egyes magyarországi politikusok kezébe, akik abban reménykednek, hogy Erdély természeti kincseit a jövendő nemzedékek Magyarország határain belül aknázhatják majd ki – fejti ki csütörtöki számában a Jurnalul National román lap.
Az előző napon az Európai Parlament megszavazta azt az állásfoglalást, amely arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy 2011 végéig terjessze elő a cianidos bányászati technológiáknak az Európai Unióban való teljes betiltását célzó jogszabálytervezetet.
MTI

Rövidzárlat a koalícióban – Az RMDSZ szerint megszegték a pártközi megállapodást a demokrata-liberálisok
Rövidzárlatot okozott a kormánykoalícióban, hogy az oktatási törvény tegnapi szakbizottsági vitáján Cătălin Croitoru demokrata-liberális képviselő megszavazta az ellenzéki módosító indítványt. E szerint a nemzeti kisebbségi iskolákban ötödik osztálytól az állam nyelvén kellene tanítani Románia történelmét és földrajzát.
Az RMDSZ számára elfogadhatatlan kitétel a szenátusban is elakasztotta a munkálatokat, ugyanis Verestóy Attila RMDSZ-szenátor koalíciós egyeztetések szükségességére hivatkozva szünetet kért, majd az ülésvezető berekesztette a tanácskozást. Fekete András, a szövetség szenátusi frakcióvezetője a szünet után közölte: nem sikerült megállapodásra jutni a PDL-vel, a megbeszélések pedig a hétvégén is folytatódnak.
„Ez egy figyelmeztetés volt a koalíciós partner PD-L felé” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a képviselőház oktatási szakbizottságának tegnapi ülése után a szenátusban történtekről. A szövetségi elnök lapunknak úgy fogalmazott, „vagy tartja minden partner magát az egyezséghez, vagy az RMDSZ leállítja minden téren az együttműködést a demokrata-liberálisokkal”.
Mint hozzátette, a szövetség ígéretet kapott a PD-L-től, hogy a plénumban korrigálják a szakbizottsági „kisiklást”. „Aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle. Mindenesetre húszéves tapasztalatom van abban, hogy egy ilyen félreszavazás hogyan fajulhat el, hogyan kapnak aztán vérszemet egyre többen” – jegyezte meg Markó.
Az RMDSZ-elnök kérdésünkre elmondta, ezúttal alighanem elsimul a konfliktus a koalíciós felek között, ám később még bizonyosan lesznek hasonló feszültségek.
„Mi vagyunk a mérleg nyelve, nélkülünk nincs kormánytöbbség. De nem akarunk ezzel zsarolni, nem akarunk ezzel a helyzettel visszaélni, hiszen az ország nehéz helyzetben van” – szögezte le lapunknak a kormányfőhelyettes.
Mi történt a bizottságban?
A képviselőház oktatási szakbizottságában tegnap reggel kerültek sorra a kisebbségeket érintő paragrafusok. Előbb a 36-os cikkelyt vitatták meg, amely kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek minden szinten joguk van anyanyelven tanulni, illetve oktatási tanintézményeket létrehozni. Kimondja: a kisebbségiek anyanyelvükön tanulhatnak, bentlakást, díjmentes iskolába szállítást igényelhetnek.
„Fogcsikorgatva bár, de ezt a paragrafust megszavazta a bizottság. Igaz, bekerült az a módosítás, hogy a fentiek az ő szempontjukból szórványvidéki román gyerekekre – itt elsősorban Kovászna és Hargita megyére gondoltak – is érvényesek” – árulta el lapunknak a részleteket Kötő József képviselő, a szakbizottság RMDSZ-es alelnöke. Mint hozzátette: a botrány a 37-es paragrafus első fejezetének tárgyalásakor robbant ki, ugyanis ez kimondja, hogy a kisebbségi diákok a román nyelven kívül minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) módosító indítványt tett, miszerint ötödik osztálytól Románia történelmét és földrajzát a kisebbségi diákoknak is az állam nyelvén kellene tanulniuk.
A 31 tagú testületben egyfős többséggel rendelkező PD-L–RMDSZ koalíció „rövidzárlata” miatt a javaslatot 16-14 arányban, egy tartózkodással megszavazták. „Mivel ez a pont az RMDSZ számára alapvető fontosságú volt, szünetet kértünk, és elindultak a koalíciós tanácskozások, amelynek eredményeképpen a PD-L megígérte: több, ehhez hasonló rövidzárlatra nem kell számítanunk” – ecsetelte Kötő.
Ellentmondások
Eközben a „félreszavazó” Cătălin Croitoru PD-L-s képviselőnek megmagyarázták kollégái, hogy miért fontos az anyanyelvi oktatás támogatása. A fejmosás eredményeként megszavazták a 37-es cikkely 5-ös pontját, amely kimondja, hogy a kisebbségi iskolák 1–12. osztályában Románia földrajzát és történelmét a diákok anyanyelvén kell oktatni.
„A két fejezet közti ellentmondást a plénum fel fogja oldani, ahol reméljük, a koalíció jól működik majd” – szögezte le. Hozzátette: a bizottság tegnapi ülésén a PNL és a PSD részéről nacionalista szónoklatok hangzottak el.
Adriana Săftoiu és Cristian Adomniţei liberális képviselők azzal a kéréssel fordultak Traian Băsescu államfőhöz, hogy írjon ki népszavazást azzal kapcsolatban, hogy Románia történelmét és földrajzát lehet-e más nyelven oktatni, mint az állam hivatalos nyelve. Cristian Adomniţei volt oktatásügyi miniszter szerint az RMDSZ által követelt cikkely „merénylet a román nyelv ellen”. „Minden csatározás ellenére eredményesen zárult a nap” – összegzett az ÚMSZ-nek Kötő.
Liberális elzárkózás
A PD-L két politikusa, Sever Voinescu képviselő és Cristian Preda EP-képviselő tegnap azt szorgalmazta, dolgozzák át a kormány „politikai támogatási képletét”. Voinescu azt javasolta, hogy vonják be a koalícióba a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is, ugyanis a jelenlegi kormánytöbbség „illékony” a független képviselők miatt.
Felvetésére azonnal reagált Crin Antonescu PNL-elnök, aki szerint „egészséges politikai többség” csak előre hozott választásokkal biztosítható. A liberálisok semmilyen formában nem hajlandók társulni a PDL-vel, mivel a PNL „megfertőződne”, ha belépne egy „kompromittált koalícióba”. A PNL szerint mielőbb előre hozott választásokat kellene tartani.
Parlamenti aritmetika: RMDSZ nélkül nincs kormány
RMDSZ nélkül, csupán a függetlenek és a kisebbségek frakciójának parlamenti támogatásával a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) nem tudna kormányozni – derül ki a törvényhozói testület mandátumainak jelenlegi eloszlásából. Eszerint a képviselőházban 127 PD-L-s, 22 RMDSZ-es, 17 független, 94 PSD-s, 53 PNL-s honatya ül, a kisebbségek frakciójának létszáma pedig 18.
A szenátusban PD-L 53, az RMDSZ 9, a függetlenek 10, a PSD 42, a PNL 21 politikussal rendelkezik. Így, ha az RMDSZ felmondaná a koalíciós szerződést és ellenzékbe vonulna, a PD-L a képviselőházban az összesen 331-ből 161, a szenátusban a 135-ből 63 szavazatra számíthatna.
(Cs. P. T.)
Új Magyar Szó (Bukarest)

OKTATÁSI KEREKASZTAL – Erős magyar intézményrendszer kell
A pedagógusok társadalmi megbecsülésre vágynak, a diákoknak nehezebb a felvételi első osztályba, mint egyetemre.
Mi is ez?
A Közéletre Nevelésért Alapítvány, Transindex és az Erdély FM kezdeményezte, a Janovics Jenő Alapítványnál tartott kerekasztal-beszélgetés témája az oktatási törvénytervezet, ezen belül pedig az általános és középiskolai oktatás volt. A beszélgetésen részt vett Batizán Emese szociológus, CEMO-aktivista, Bartos Miklós, az erdőszentgyörgyi iskolaközpont volt igazgatója, Bodolai Gyöngyi, a Népújság szerkesztője, Beke Gyöngyi, az Erdőszentgyörgyi Iskolaközpont földrajztanára, Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester, tanár, Horváth Gabriella, a Bolyai Líceum igazgatója, Kacsó Erika iskolapszichológus, Talentum Alapítvány, Kupán Edit, a Bălcescu iskola igazgatója, Pethő László, az Elektromaros Líceum tanára, valamint Szigeti Enikő CEMO-aktivista. Moderált Kósa András László szociológus, a Közéletre Nevelés Alapítvány kutatója. Portálunkon a vita szerkesztett átiratát közöljük.
Kósa András: Állandóan változik a tanügyi törvény. Most úgy tűnik, a kormány igazán nagy fába vágta a fejszéjét, és a teljes struktúrát átszabta: kiterjesztette az általános iskolát, a középiskolát három évesre csökkentette, illetve a tankötelezettséget 16 éves korban rögzítette. Továbbá meg lett szabva, hogy általános iskolában csak heti 20 órájuk lehet a diákoknak, míg középiskolában 25 órát lehet tanítani. Hogyan látják, ez sok vagy kevés?
Horváth Gabriella: – A heti 25 órás előírás szerintem irreális: ebben nincsenek benne a magyar órák. Utánaszámolva kiderül, magyar tagozatú líceumok esetében 32-33 körül mozog az óraszám. Ott vannak ugyanakkor a kétnyelvű vagy intenzív osztály-típusok, melyek eleve nagyobb óraszámmal működnek. Ilyen szempontból tehát sajnos nincsen nagy változás.
Az óraszám csökkentését a tananyag átstrukturálásával kellene megoldani: ki kellene venni olyan dolgokat, melyeket később, a szakosodás folyamán ráérnek megtanulni a diákok. Még egy megjegyzés az óraszám-csökkentéssel kapcsolatosan: mivel évek óta folyt a cirkusz emiatt, a minisztériumnak tavaly zseniális megoldása volt: kivett egy testnevelés-órát a heti kettőből, valamint összevonta a rajz- és zeneórát. Nem kell tehát zenekultúra, művészeti kultúra, és testnevelés sem kell. Ez volt a megoldás.
Bartos Miklós: – Szerintem a jelenlegi óraszám túl sok: a tanulók túlterheltek, és ezt el kell kerülni. Az egyik lehetséges megoldás az lehetne, ha általánossá tennék és kiterjesztenék a délutáni oktatást. A foglalkozások egy része átcsúszhatna délutánra, másrészt csökkenhetne a kötelező tantárgyaknak a száma is: enélkül nem tudunk zöld ágra vergődni. Persze mindenki félti a katedráját, de össze lehetne hozni az interdiszciplináris oktatást: meghatározott óraszámot egyik tantárgy keretében, és ugyanazon a vonalon mehetne a rokon tantárgyak oktatása is.
Horváth Gabriella: – Bizonyos humán osztályokban van “tudományok” néven ismert tantárgy, ami matematika, fizika, biológia és kémia kombinációját jelenti. Azonban a tankönyv nem lett lefordítva magyarra, továbbá túlságosan magas szintű: például nagyon sok kemény biológiát tartalmaz, olyasmiket, amiket biológia órán sem tanulnak a diákok. Ilyesmit nem lehet humán osztályoknak megtanítani. Tehát jó lenne ez a tantárgy, de megfelelő tartalommal.
Valóban túlterheltek a diákok?
Pethő László: – A diákok túlterheléséről sokat beszélnek, de én nem tudok egyetérteni ezzel: a diákok nincsenek túlterhelve, a diákok nem tanulnak. Az otthoni tanulás napi 10-15 percet jelent egy átlagos diák számára. Persze vannak csúcsdiákok is: csakhogy számukra szinte lehetetlen megtanulni azt a tananyagot, ami le van írva a tantervben. A tanár sem tudja leadni az anyagot.
Szakoktatás ma
Pethő László: – Én megkérdőjelezem, Romániában van-e jelen pillanatban szakoktatás? A szakoktatás 8 éve kapott egy súlyos, övön aluli ütést, amikor megszüntették a csoportbontást. Szlovákiában 30-as osztálylétszámnál három csoportban folyik a munka; Magyarországon és Szerbiában két csoport van biztosítva. Nálunk megszűntek a csoportok, és ehelyett modulrendszerű szakoktatásra tértünk át: a tizenegyedikeseknek például tizenegy moduljuk van az év folyamán, azonban a modulokat csak az év végén zárják le – és nincs félévi értékelés. Ez szerintem katasztrofális következményekkel jár.
Az új tanügyi törvénytervezet a csoportbontásról nem ír, ugyanakkor a tervezetben olyan aberrációk vannak, hogy a mérnökképzésben nincsen érettségi matematikából és fizikából. Hiába tömjük elmélettel annak a diáknak a fejét, aki nem akar tanulni: annyit érünk el vele, hogy 15 percet fog otthon készülni. Ha a gyakorlat érdekli a diákot, akkor inkább építsen egy villanycsengőt, mint hogy fizika- vagy elektrotechnika feladatokat oldjon. Ehhez képest 5-8. osztályban már nincsen kézimunka-óra.
Hol vannak a tanárok?
Csegzi Sándor: – Nem csak a diák oldaláról kell nézni a problémát: a legnagyobb gond az, hogy nincsenek olyan tanárok, akik eléggé műveltek ahhoz, hogy átfogóbb típusú tantárgyakat le tudjanak adni. A jelenlegi oktatási rendszer nem ezt követi. Romániában ma jószerével nincsen pedagógus-képzés: a szerencsésebbeknek van némi pedagógiai érzéke és meg tud élni a pályán. Akiknek nincsen érzékük ehhez, egy csomó roncs gyermeket nevelnek. Ez szerintem egy fontos aspektus amiről gondolkodni kéne, annak ellenére, hogy a tanügyi törvény-tervezet ezekről a kérdésekről egyáltalán nem beszél.
Iskola és valós világ
Kacsó Erika: – A régi és az új pedagógiai szakkönyvek is azt írják le, hogy az iskola elsődleges célja olyan attitűdök, készségek, kompetenciák kifejlesztése, melyek révén a gyermekek meg tudnak felelni a mindennapi élet elvárásainak. A valóság azonban gyökeresen más: az iskolákban információk leadása folyik, mely nagyon távol áll a kompetenciák fejlesztésétől.
Vannak 9,70-es médiával rendelkező, nagyon jó képességű gyermekek, akik azonban szociális kompetencia szempontjából hátul kullognak. Őket az életre nem készíti fel az iskola. Hiába rendelkeznek megfelelő képességekkel ezek a gyermekek, fontos, hogyan élnek az adottságaikkal: hogyan kommunikálnak, hogyan tudnak kapcsolatokat létesíteni, hogyan “adják el” önmagukat.
Csegzi Sándor: – Megfigyelhető, hogy miközben interneten nagyon jól kommunikálnak a gyermekek, ha négyszemközti beszélgetésre kerül sor, nem tudnak épkézláb mondatokat megfogalmazni, nem tudnak viselkedni.
Kacsó Erika: – Nagyon szépen le van írva mindez a pedagógiai könyvekben, azonban szerintem nagyon nehéz a váltás a pedagógusok részéről. Miután az ember harminc évig alkalmazott egy módszert, nem mehet be, és nem állhat a feje tetejére. Nem megy a bohóckodás, a gyermekek figyelmét felkeltendő. Ahhoz, hogy ez a váltás sikerüljön, a pedagógusnak a mentalitásán, attitűdjén, életfelfogásán, értékrendjén kell változtatni. Ez hatalmas rugalmasságot igényel részéről.
Csegzi Sándor: – '96-ig a magyarországi fizika-kémia versenyeket uralták az Erdélyből jövő diákok: az első tíz helyen alig lehetett magyarországi diákot találni. Mára sikerült lerontani a romániai oktatást, így a magyarországi versenyeken nem tudunk ilyen mértékben tarolni. Ilyen téren tehát nincs előrehaladás. Persze ez nem azt jelenti, hogy rossz irányba tartunk olyan szempontból, hogy lehet, a megélhetésre kezdtük el felkészíteni a diákokat a tantárgyversenyeken való győzelem helyett.
Csakhogy azt látjuk, hogy míg a múltban egy 17-18 éves, érettségizett fiatal már készen állt a munkaerőpiacon való részvételre, addig ma ott tartunk, hogy a fiatalok 27-28 éves korukig tanulnak, és még így sem felelnek meg a piac elvárásainak: a munkahelyükön kell tovább képezni őket.
Kósa András: Kiváltható-e azzal a délutáni oktatás, hogy a civil szervezetek valamilyen oktatási tevékenységet folytatnak a kötelező órákon túl?
Szigeti Enikő: – A CEMO az elmúlt években megpróbálta bevinni az iskolákba az emberjogi nevelést. Ehhez létezik uniós szintű támogatottság, az EU minden országában megjelent egy Compass című könyv, mely több korosztálynak kidolgozott, személyiségfejlesztő és attitűdformáló interaktív gyakorlatokon és közös munkán alapszik. Ez az emberi jogi képzések képzési könyve.
Azonban nagyon fontos, hogy az iskola befogadó legyen: nem ismerem más szervezetek tapasztalatait, azonban mi azt láttuk, hogy vannak akadályok ilyen téren. Nem alakult ki ilyen gyakorlat, dolgozni kell az együttműködésért, fel kell építeni a bizalmat. Egyébként az ilyesfajta kezdeményezések nem csak emberjogi nevelés, hanem más tematikákban – például környezeti nevelés terén – is fontosak lennének.
Jó lenne, ha a civil szervezetek aktivistái nem csak ad hoc módon jelennének meg, hanem folyamatos jelenlétük lenne az iskolákban. Egyébként én szülőként is hiányolom az extrakurrikuláris tevékenységeket: gyermekem nagyon sok körre jár iskolán kívül.
Olyan tevékenységek ezek, melyeket iskolák is könnyen megszervezhetnének: sem a gyermeknek, sem pedig a tanítónak nem jelentene plusz terhet, az iskola pedig szélesíthetné a tevékenységi körét. További szempont, hogy használni lehetne a tantermeket – az iskolán kívül a civil szervezetek ugyanis sokkal szerényebb infrastruktúrával rendelkeznek.
Kósa András: Hadd kérdezzem meg, van-e értelme a 16 éves tankötelezettségnek ebben az értelemben, vagy az csak valamiféle fejkvóta, iskolafenntartási szempontból szükséges?
Pethő László: – Van. Tanítani kell a gyerekeket, de minőségi oktatás kell. Jelenleg nincsenek minőségi tanárok, sem a modern, sem pedig a szó klasszikus értelmében. Áprilisi tréfaként például a gyerekek eltüntették az egyik tanár régi, megsárgult cetlijét: az beleőrült, hogy cetli nélkül ő honnan adja le az anyagot?
Bartos Miklós: – Még Andrei Marga minisztersége idején volt egy olyan elképzelés, hogy a német modellt vezetik be. Ennek az a lényege, hogy megmarad az óvodai-elemi oktatás, és az elemi oktatáshoz kapcsolódik az 5.-6. osztály. Hatodik osztályban aztán szétválik a tanítás, szak- illetve elméleti oktatásra. A jó képességűek elméleti líceumban folytatják tovább tanulmányaikat, míg a gyengébbek szakmát tanulnak.
Bodolai Gyöngyi: – Szerintem a 16 éves tankötelezettség a legnagyobb problémája ennek a törvénynek. Ceauşescu idején is volt ilyen próbálkozás: vidéken bevezették a kötelező tíz osztályt, aminek az lett az eredménye, hogy a tizedik osztály után tömegesen hagyták ott az iskolát a diákok. Szerintem bűn egy jó képességű gyereket még egy évig egy olyan vidéki településen, olyan környezetben tartani, ahol egyedül csak ő akar tanulni. Régebben már 6.-7. osztályban kiválasztották a tehetségesebb diákokat, akik aztán tovább tanulhattak.
Bolognai folyamat és a diákok “parkoltatása”
Bartos Miklós: – Ebben az esetben a tanügyi törvénynek van egy pozitívuma is. Van ugyanis egy olyan kitétel, hogy az egyetemi hároméves, általános képzéshez még hozzáadódik két év mesteri, ami lehetővé teszi a szakemberek kiképzését.
Csegzi Sándor: – Igazából itt a bolognai folyamatról van szó: adnak mindenkinek három évet, aztán elválik, hogy kiből mi lesz. Annyit értek el, hogy most a fiatal nem 18 évesen érik be, hanem 22-23 évesen.
Bodolai Gyöngyi: – A bolognai rendszer azon az elgondoláson alapul, hogy parkoltatni kell a fiatalokat, hiszen nem tudunk nekik munkát biztosítani. Elküldjük őket mesterizni, aztán doktorálni, majd miután letette a doktorátust, a munkaadó azt veti a szemére, hogy túlképzett, nem tudják megfizetni.
Csegzi Sándor: – Ugyanakkor nem biztos hogy mindenki egyetemet kell végezzen. Ráadásul a jelenlegi rendszer olyan aberráns helyzeteket szül, hogy a Bolyaiba első osztályba felvételivel lehet bejutni, míg egyetemre pusztán csak kérvényezni kell a felvételt.
Tanárok megbecsülése
Csegzi Sándor: – Felmerül, hogyan lehetne a jó pedagógusokat megtartani? Meg kell őket fizetni – a pedagógusok közül sokan azért menekülnek a tanügyből, mert nem tudnak megélni abból a fizetésből, amit kapnak. A tanároknak is vannak igényei, méghozzá intellektuális munkájuk révén úgymond költségesebb igényeik vannak. Persze itt nem az autó minőségére gondolok.
Valamikor a pap mellett a tanító volt a legfontosabb ember a faluban. Mindenki ismerte és számon tartotta azt a két-három tanárt, aki kiemelkedett a közösségből. Most ki foglalkozik a tanárokkal? Az új oktatási törvény ilyen szempontból sem hoz megoldást.
Kósa András: Provokatív leszek: mi az a pénz, amivel meg lehet fizetni egy pedagógust? Gondolom, mindenki azt mondaná, ha egy kicsivel többet keresne, már jobb lenne. De ha mindenki többet keres, az infláció révén ez lenullázódik, és akkor újból meg kellene növelni.
Csegzi Sándor: – Nagyon rosszul fejeztem ki magam: nem pénzt kellett volna mondjak, hanem megbecsülést, melynek egyik része az anyagi kompenzáció. A pedagógusok elsősorban társadalmi megbecsülésre vágynak.
Oktatási nehézséggel küzdő gyermekek
Kacsó Erika: – Bár a törvénytervezet megemlíti az oktatási nehézségekkel küzdő gyermekeket, azt hiszem, ezen a téren nagyon rosszul állunk. Nem léteznek ilyen gyermekekkel foglalkozó intézmények, alternatív oktatási eszközök, és a jogi háttér sem világos. Diszlexiás gyerekekkel például országos szinten egyedül a mi iskolánk foglalkozik.
Pethő László: – Az a baj, hogy miközben ezek intelligens, értelmes gyerekek, a sor végén kullognak, majd kiszorulnak az oktatási rendszerből, mert nem képesek felvenni a versenyt a többi diákkal.
Szigeti Enikő: – A magyarországi rendszerben a diszlexiásokat differenciáltan értékelik: a tanár nem ugyanazokat a módszereket használja számonkéréskor. Az osztályon belül is lehetőséget kapnak a többiekkel együtt dolgozni. A törvény Romániában nem beszél diszlexiáról, hanem “különleges szükségletekkel rendelkező gyermek” megfogalmazás van érvényben: kicsit olyan ez, mintha Romániában nem lennének diszlexiás gyermekek. Ezt tehát még nem sikerült tudatosítani a civil szférának.
Kacsó Erika: – Mi írtunk ez ügyben a minisztériumba, de nem jött válasz rá.
Bartos Miklós: – Ceauşescutól származik az az elgondolás, hogy fel kell számolni az oktatási nehézségekkel küzdő gyermekek számára létesült iskolákat, mert Romániában nincsenek ilyen gyermekek. Képzeljék el hogy ha Marosvásárhelyen is gondot jelent ezeknek a gyermekeknek a kezelése, akkor mi a helyzet a falusi iskolákban?
Kósa András: – Hadd világítsam meg a kérdést finanszírozási oldalról. Járjon-e a tanulási problémákkal küzdő gyermekek után nagyobb fejkvóta? Elvileg ez indokolt lenne, hiszen nagyobb odafigyelést, ráfordítást, több pedagógust igényelnek. Csakhogy a magyarországi példa azt mutatja, hogy ahogy bevezették a diszlexiások után járó magasabb fejkvótát, egyes vidékeken 200 százalékkal nőtt a diszlexiás gyermekek száma.
Helyi iskola vs. iskolaközpont
Csegzi Sándor: – A mostani finanszírozási rendszer lehetőséget ad arra, hogy egy közösség – akár egyház vagy civil szervezet – fenntartsa a saját iskoláját. Így nem a tanfelügyelőség fogja eldönteni, hogy egy osztály megmarad-e hat gyerekkel vagy sem. Ebben én főként a kisebbségi oktatás szempontjából nagy lehetőséget látok, hiszen ilyen körülmények között a szociális igények mellett a tehetséggondozást is lehetne kezelni.
Kósa András: Épp Erdőszentgyörgy kapcsán merül fel a kérdés, hogy ha a megye hatáskörébe kerülnek a középiskolák, akkor például egy erdőszentgyörgyi líceum leépülhet, pusztán amiatt, hogy a megyei önkormányzat politikai összetétele nem kedvező?
Bartos György: – Valószínű, hogy a megyei tanácsnak való alárendelés ellehetetlenít erdőszentgyörgyi, szovátai vagy nyárádszeredai líceumokat. Amúgy távlatilag szerintem iskolaközpontokat kellene létrehozni – nem lehet középiskolákat fenntartani vidéken akkor, amikor a tanács saját alkalmazottait sem tudja fizetni.
Gondot okoz a gyermekek száma is: míg korábban Erdőszentgyörgy környékén még három általános iskola volt, mára már egyet is alig tudnak fenntartani a törvényben megszabott osztálylétszámmal. Sem Gegecen, sem Rigmányban, vagy Havadon nincs több tíz-tizenöt helyben dolgozó családnál. Rajtuk kívül mindenki a központok felé igyekszik, mivel itt lehet megélhetésre szert tenni. A megoldás tehát az, hogy buszokkal vigyük a gyerekeket a legközelebbi iskolaközpontba. Rosszabb esetben a bentlakás is felmerülhet.
Kósa András: Az iskolaközpontok létrehozása ellentmond annak a törvénytervezetben szereplő megjegyzésnek, vagy ha úgy tetszik, kiskapunak, miszerint bármely közösség fenntarthatja a tanintézményét. Kolozs megyében például szintén hiába próbálják megszervezni az iskolaközpontokat, a szülők inkább a helyi román iskolába íratják gyereküket, hogy ne kelljen ingázzanak. Kolozsváron egyébként kiürülőben vannak a nagy múltú tanintézmények, mert a város akkora lett, hogy komoly logisztikai kérdéssé vált valamelyik külvárosból naponta eljuttatni a gyermekeket a Brassaiba vagy Apáczaiba.
Kupán Edit: – Szerintem már csak azért is meg kellene tartani az iskolákat, mert a jövő a vidéken maradásról szól, arról, hogy az emberek helyi szinten szervezik meg életüket. Persze most finanszírozás szempontjából nem könnyű, de ezt az átmeneti időszakot át kell tudni vészelni.
Bartos Miklós: – Csakhogy itt felvetődik az, hogy mennyire hatékony egy vidéki iskola mondjuk Bözödön? Milyen tanerő kerül ki Bözödre, és milyen színvonalon zajlik az oktatás? Nem jobb behozni a gyermekeket az iskolaközpontba? Ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy az iskolaközpont-modell elsősorban magyar többségű vidéken működik, ilyen szempontból a szórványvidék problémás. Illetve az elemi oktatást mindenképpen helyben kell tartani, hiszen az a falu, ahol megszűnik az elemi oktatás, el van veszve.
Iskolafenntartás
Csegzi Sándor: – A törvénytervezetben eléggé homályosan van megfogalmazva, hogy pontosan hogyan is alakul majd a tulajdonviszony? Egyes paragrafusokban azt olvashatjuk, hogy az iskola állami tulajdon. Máshol kimondják, hogy a központi tulajdon mellett egyes esetekben a megyei és helyi tanács is tulajdonos lesz. Kérdés, hogyan lesz ez leosztva – erre valamilyen metodológiát ki kell dolgozni.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy finanszírozást tekintve jobb helyzetben lesz bármelyik líceum, ha átkerül a megyei tanácshoz. A megyei tanács kasszájába ma kevesebb pénz folyik be, mint a városi kasszákba, tehát ha fejkvótát kell adni, akkor a város könnyebben elő tudja teremteni a szükséges pénzt, mint a megye.
Az iskolákkal együtt mindenképpen központi támogatás is szükséges: ha ma megkapnánk az iskolákat és csak az önkormányzaton állna a finanszírozás, akkor bebukna minden iskola. Az egészségügyi minisztérium például az iskolaorvosokkal együtt átadta a vonatkozó költségvetést is – ennek így van realitása. Ha azonban ez nem így alakul, akkor visszafele léptünk.
Kósa András: Hogy látja a Bolyai aligazgatója ezt a fejkvótás-fenntartós-épület-tulajdonjogos kérdéskört?
Horváth Gabriella: – A Bolyai számára ez egy kettős helyzet: az épület nem a miénk, nem állami, hanem egyházi tulajdon, de ugyanakkor két állami iskola működik benne. A fejkvóta nekünk is jár ugyanúgy, mit bármelyik más iskolának. Számításaink szerint a jelenlegi fejkvótával nem kerülünk bajba, azonban sok iskolának gondot fog okozni a fejkvóta. A Művészeti Líceumnál kiszámolták, fél évre elég az összeg, mivel ott nagyobb az önköltség. A városi és vidéki kis iskoláknál biztosan lesznek gondok, hiszen ha a fejkvóta rendszer a jelenlegi állapotában marad, akkor sem tanárok fizetésére, sem iskolafenntartásra nem lesz elég pénz.
Mi az, hogy magyar osztály?
Pethő László: – Fel kell tenni a kérdést, pontosan mit is értünk a magyar osztály megnevezés alatt? A tanügyi törvény szerint magyar osztályokban a román irodalmon kívül minden tárgyat magyarul oktatnak. Maros megyében, ahol a magyar ajkú lakosság számaránya 43 százalék, a szakoktatásban a szaktantárgyak 80 százalékát románul oktatják, román ajkú kollégák. Ez eleve jogtalan, arról nem is beszélve, hogy ez megyei szinten 30-35 magyar mérnök számára jelentene állást. A román kolléga amúgy lehet, hogy jó tanár, de az Elektromaros líceum diákjainak 40 százaléka nem vásárhelyi: vajon hány felső- vagy közép-nyárádmenti diák ért annyira románul, hogy a szakszöveget megértse?
Kacsó Erika: – Sajnos nem csak a szaktantárgyakat, hanem elemi osztályokba az idegen nyelvet, választott tantárgyat, informatikát románul tanulják a diákok.
Szigeti Enikő: – Ha a finanszírozás helyi szintű lesz, lehet, hogy ez megváltozhat. Sokat jelent az, hogy az ember olyan hivatalnokhoz fordulhat, akiről tudja, hogy érti a problémáját. Nehéz elmagyarázni egy más közösségben élő, más problémákkal küszködő embernek azt, hogy miért gond az, hogy a gyermekem már első osztályban román anyanyelvű tanárral tanulja az angolt, vagy hogy a tornatanár is románul beszél és a gyerek nem érti mit mond.
Kósa András: Egy iskolavezetőnek milyen mozgástere van ebben a kérdésben?
Kupán Edit: – Szerintem a legfontosabb az, hogy a szülők tudják, milyen jogokkal rendelkeznek. Tudják, hogy nekik joguk van ahhoz, hogy a gyerekeik az anyanyelvükön tanulják ezeket a tantárgyakat. Mivel az igazgató általában nem akar konfliktushelyzetbe kerülni, ezért rendszerint a szülők kell lépjenek.
Csegzi Sándor: – Nem kell elfelejteni, hogy a szülő egyben választópolgár is. Tehát a szülőnek nem csak annyi szerepe lesz, hogy bemegy és vitatkozik az igazgatóval vagy a tanfelügyelővel, hanem eljöhet a polgármesteri hivatal elé és elmondhatja, hogy legközelebb a szavazatát másképp irányítja.
Szigeti Enikő: – Maros megyében a magyar gyermekek opciói igencsak leszűkültek. Marosvásárhelyen két iskola, a Bolyai és a Művészeti Líceum között lehet választani, illetve ha a szakoktatásra esik a választás, akkor nagyjából román nyelven fog tanulni a gyerek négy éven át.
Míg több helyen zajlik román nyelvű művészeti oktatás, a Művészeti Líceumban lecsökkentették az osztályok létszámát. 15 helyet szerettek volna biztosítani, annak ellenére, hogy ebben a líceumban bizonyítottan 20-25 gyermek szeretne tovább tanulni ötödikben és kilencedikben is. Azoknak a gyerekeknek, akik nem jutnak be a művészetibe, nagyon leszűkül a mozgásterük: a Bolyain kívül nincsenek erős és jó magyar gimnáziumok. Ugyanakkor nem feltétlenül akar mindenki a Bolyaiba menni.
Second hand érzés a diákok között
Pethő László: – Marosvásárhelyen akkut problémává vált az, hogy nincsen magyar szaklíceum. Itt-ott van ugyan egy-egy magyar osztály, azonban egy magyar tantestület kialakításához minimum három párhuzamos magyar osztály kellene működjön a szaklíceumokban. Más a hangulat egy olyan iskolában, ahol a feliratok magyarok, mindenki magyarul beszél. Ezekben a szaklíceumokban egy second hand érzés alakul ki a magyarokban.
Horváth Gabriella: – Amikor mi, bolyaisok elmegyünk egy vegyes tannyelvű iskolába, akkor gyakran meglepődünk, hogyan is tudnak kollégák létezni egy ilyen vegyes iskolában. A szünetben a gyerekek meghúzódnak a folyosón vagy az udvaron, rosszabb esetben az osztályteremből sem mennek ki, mert nem beszélhetnek magyarul. Épp ezért nem rossz a magyar szakiskola ötlete, ahol tömöríteni lehetne ezeket az osztályokat.
Szigeti Enikő: – Normális helyzetben nem célszerű szegregálni, elkülöníteni a gyermekeket, hiszen sokkal jobb, ha a magyar és román gyermekek együtt vannak: így tanulhatnak egymástól. De mivel a tapasztalat azt mutatja hogy a két tannyelvű intézményeken belül is elindul egy furcsa szegregálódás, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a magyar közösségnek egy erős saját intézményrendszert kell kialakítania. Ezekkel a feltételekkel, ezzel a bánásmóddal a magyar gyermekek nyelvi jogai sérülnek a rendszerben. Arról nem is beszélve, hogy mivel nem anyanyelvükön tanulják a szaktantárgyat, a magyar gyermekek nem tudják ugyanazt a szintet hozni, mint a román nyelvű diákok.
Kupán Edit: A magyar gyermek nem úgy érzi magát mint egy román: végigmegy a folyosón, mindenhol román feliratok, a hirdetések románul jelennek meg, az iskola épületén románul van kitéve a tábla, az iskolai rendezvény románul folyik. Ez igazából rajtunk, vagy az iskola vezetőségén múlik, de gyakran nem tudatosul az emberek nagy részében, hogy ez mennyire fontos.
Transindex.ro,

Rovott múltú lelkészektől félti Tőkés a magyarságot
Új esélyt kapott a magyarság, hogy a jövőjét kedvezően befolyásolja a Fidesz–KDNP nagy arányú választási győzelmével – véli Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki azonban a kockázati tényezőkre is rámutatott. Szerinte ezek egyikét ma is az egykori román kommunista titkosrendőrség, a Securitate besúgói jelentik. A magyarországi kormányváltással kapcsolatban a határon túli magyarok politikai vezetői a közelmúltban többféle várakozást és reményt megfogalmaztak, sőt kívánságlistákat is összeállítottak. A megoldásra váró kérdések egyikét Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke vetette fel a két választási forduló között, a rendszerváltás és átvilágítás témakörében tartott nagyváradi sajtótájékoztatóján. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke azt mondta: „Addig nem teljesíthető ki a rendszerváltás, amíg nem vágjuk el azokat a szálakat, amelyek a kommunista diktatúrához kötnek.” A múlttal való őszinte szembenézés szükségességére alapozva a volt püspök figyelmeztetett arra: „A magyarországi kormányváltással a magyarság jövője új esélyt kapott, de a volt román kommunista titkosrendőrség, a Securitate besúgói kockázati tényezők maradnak a továbbiakban is. 1989 után több, egykoron a román titkosszolgálattal együttműködő személy települt át Magyarországra – és mi a garancia arra, hogy – amint egykoron a kelet-németországi Stasi-ügynökök – nem maradtak továbbra is a román titkosszolgálat alkalmazásában? – tette fel a kérdést Tőkés, aki szerint az átvilágításnak folytatódnia kell, habár rengeteg akadályt gördítenek útjába, sőt támadássorozatokat indítanak az átvilágítás iránt elkötelezett személyek ellen. Példaként említette a sajtótájékoztatón is megjelent Tolnay István előadó-tanácsos, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetőtanácsának alelnöke esetét. Tolnay ugyanis megdöbbenéssel értesült arról, hogy nevében, fiktív e-mail címről a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) alelnökéhez, Virgiliu-Leon Tarauhoz fordultak ismeretlen személyek. A levélben egyebek közt az CNSAS akkori elnökét, Csendes Lászlót vádolták meg a Tőkés László akkori püspökkel való összejátszással. A CNSAS hivatalos, aláírt és lepecsételt válaszlevelét ellenben Tolnay István nem kapta kézhez, az informális úton megszerzett dokumentumokból viszont kiderül, hogy azt már a PKE alelnökének címezte Tarau alelnök. A levél nem a 2008. december 8-án megfogalmazott „vádakra” válasz, hanem úgymond egy másik, 2008. november 12-én kelt elektronikus levélre hivatkozik, amelyet „szokatlan panaszlevélnek” nevez. Ezek szerint létezik egy másik rágalmazó levél is, amely – látszólag – egyetemi körből indulhatott ki, ezért címezték a választ „Tolnay Istvánnak, a PKE alelnökének”. Avagy: ugyanazt a levelet kétszer is elküldték? – kérdezett rá Tolnay. A tanácsos szerint a diverziós levél a „több legyet egy csapásra” elv alapján íródott: amellett, hogy le szerették volna járatni Tőkés Lászlót, Csendes Lászlót és őt, egyben mind az egyházkerületet, mind pedig a PKE-t kompromittálni akarták. A kitűnő románsággal megfogalmazott irományban még arra is vigyáztak, hogy franciás fordulatokkal hitelesítsék a stílust (Tolnay István francia nyelvet oktat), igaz, a bőségesen és indokolatlanul alkalmazott felkiáltójelek (még az aláírás végére is biggyesztettek egyet) sokat elárulnak írójuk lelkiállapotáról – a gyűlöletről, ahogyan a tanácsos fogalmazott.A Securitate „búvópatakszerű” továbbélése ellen főleg 2005 óta ádáz harcot folytató Tőkés László április közepi közleményében utalt az általa tavaly megkezdett egyházi átvilágításra, amely az idén tovább folytatódott. Márciusban az erdélyi protestáns egyházak szoros együttműködésre léptek közös múltjuk megismerése és az egyházi élet megtisztulása céljából, és Szakmai Egyeztető Fórumot hoztak létre (amelyben a római katolikusok nem kívánnak részt venni). A református egyházban a CNSAS szerint 2008-ban 16 lelkészről bizonyosodott be, hogy együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel. Az utóbbi időben azonban az átvilágítási folyamat országosan – is – megtorpant. Mégis, további kilenc lelkészről derült ki ügynökmúltja. Az érintettek közül többen már meghaltak, mások még mindig aktív, nem egy esetben vezető szerepet töltenek be az egyházi életben.Tőkés László szerint az átvilágítás folytatása súlyos ellenállásba ütközik, és sokan éles ellentámadásba lendültek, illetve különféle lejáratási módszerekkel próbálják akadályozni az igazság feltárását, főként az-után, hogy a volt református püspök – megmutatva az érem másik oldalát – a Securitate tartótisztjeinek a listáját is közzétette. Az idén februárban Tőkés Lászlót levélben kereste meg egy hódmezővásárhelyi református egyháztag, iskolaügyi képviselő és egyes, „Romániából áttelepült egyházi személyek” kétes múltjára hívta fel a figyelmet, több társa nevében is azon „óhajuknak” adva hangot, hogy: „Szeretnénk az egyházi élet megtisztulását, és szeretnénk a tisztánlátást.”„Való igaz, az elmúlt években igen sok rovott múltú református lelkészünk telepedett át Magyarországra (…) Félő, hogy némelyiküket mind a mai napig kezében tartja a román titkosszolgálat, és emiatt ők új hazájukra nézve is veszélyt hordoznak” – figyelmeztetett Tőkés László. Az értelmiséget is behálózták. A román értelmiséget és szellemi elitet át meg átszőtte a kommunista titkosrendőrséggel fenntartott kapcsolata – írta hétfőn az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap. Példa erre a neves irodalomkritikus és elemző, Adrian Marino, akit a CNSAS bizonyítékai szerint már 1969-ben beszervezett a Securitate. Marino rendszeresen utazhatott Nyugatra, hogy bizonyítsa: a román értelmiség szabad. Feladata volt, hogy elszigetelje a párizsi román szellemi emigráció két kiemelkedő tagját, Monica Lovinescut és Virgil Ieruncát, akiknek nagy sikerű műsora a Szabad Európa Rádióban sok borsot tört Nicolae Ceausescu orra alá, és Románia ellen hangolta a Párizsban élő Emil Ciorant, illetve az amerikai egyetemeken előadó Mircea Eliadét. Marino összeférhetetlen természete azonban nem tette ideálissá az együttműködést, s végül a Securitate törölte az ügynöklistáról. (MH)
Kristály Lehel
Magyar Hírlap

Mit rejt a kárpátaljai megyei levéltár?
Most végre megtudhatjuk. A szakemberek által régóta várt kötet bemutatójára került sor múlt csütörtökön Beregszászban.
A Mihajlo Delehan és Kutassy Ilona nevével fémjelzett A Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi osztályának magyar provenienciájú fondjai és leírási egységei 1919-ig és 1938-1945 között címmel megjelent tekintélyes terjedelmű kiadvány Budapest Főváros Levéltára gondozásában, az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg a közelmúltban. A munkában a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is közreműködött dr. Csatáry György tanszékvezető főiskolai tanár révén, aki a közzétett anyag fordításának nem egyszerű munkáját végezte, továbbá bevezetővel és útmutatóval is ellátta a kötetet.
A beregszászi főiskola könyvtárának olvasótermében megtartott könyvbemutatón Csatáry György elmondta: a beregszászi levéltári osztálynak ez idáig nem készült hasonlóan részletes, magyar nyelvű fondjegyzéke. A megyei levéltár 2004-ben ukrán és román nyelven napvilágot látott első, rövid fondjegyzékét csak kevesen ismerték, s a magyar kutatók csupán nagy nehézségek árán tudták használni azt, ezért vállalta Budapest Főváros Levéltára a feladatot, hogy egy modern módszertan alapján összeállított fondjegyzéket adjon a kutatók kezébe.
Dr. Soós Kálmán történész, a főiskola rektora örömmel állapította meg, hogy a Kárpát-medence Régiói sorozat Kárpátalját bemutató átfogó kötete után, melynek elkészítésében a Rákóczi-főiskola kutatói is közreműködtek, egy újabb hiánypótló kiadvány bemutatására kerülhetett sor e falak között. Annak, hogy hosszú ideig hiányoztak a Kárpátaljával foglalkozó monografikus munkák, éppen az volt az egyik oka, hogy a kutatóknak nem lehetett pontos képük a megyei levéltár anyagáról, amely közel 1600 magyar vonatkozású fondot őriz, többek között Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék, a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség, valamint számos települési önkormányzat, szervezet, egyesület és magánszemély iratait, hangzott el. "Túlzás nélkül állíthatom, hogy mérföldkő ez a kötet a kárpátaljai levéltárkutatás szempontjából azáltal, hogy egyáltalán kutathatóvá, megismerhetővé teszi a levéltár gazdag anyagát"- fogalmazott Soós Kálmán. Mint rámutatott, a kötet a fondok ismertetésén túl az azokhoz kapcsolódó úgynevezett opiszokat, azaz tartalmi leírásokat is közli két nyelven - magyarul és ukránul -, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy a kutatók tájékozódni tudjanak az általuk vizsgált témára vonatkozó anyagokat illetően.
A bemutatón ott volt dr. Szögi László, a Magyar Levéltárosok Egyesületének alelnöke, aki rámutatott: a kötet egy fontos kiadványsorozat része, melynek feladata bemutatni a magyarság történelmének alakulása miatt igen széttagoltan, több országban megmaradt forrásanyagát. A kiadvány rendkívüli módszertani újdonságként először tesz kísérletet arra, hogy a régi orosz levéltári rendszer alapján nyilvántartott kárpátaljai levéltári anyagot a magyar közigazgatási struktúrának megfelelően tegye megismerhetővé a kutatók számára, hangoztatta a szakember. Hozzátette: ez a kötet ily módon az ukrán levéltárügyben is szinte egyedülálló vállalkozás, s az ukrán és magyar szakemberek egyre javuló kapcsolatainak eredményeként jöhetett létre.
Varga László, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója, a kötet szerkesztője hozzászólásában mindenekelőtt a kárpátaljai magyar külképviseletek szerepét emelte ki a kötet létrehozását megelőző tárgyalásokban. Mint hangsúlyozta, Budapest a történelmi Magyarország fővárosa volt, így számára kezdettől természetesnek tűnt, hogy az általa vezetett intézmény felvállalja a határon túli részek levéltári anyagának bemutatását. Egyetérthetünk a szerkesztővel abban is, hogy a szakmai értékeken túl a kötet abból a szempontból is fontos mérföldkő, hogy az abban felsorolt fondok létét immár nem lehet letagadni.
Kárpátalja

Az SZNT bízik az új magyar politikában
Elégedettségének adott hangot a Székely Nemzeti Tanács, amiért az új Országgyűlés valamennyi pártja aktívabb nemzetpolitikát hirdet. A Székely Nemzeti Tanács, az SZNT, közleményében ugyanakkor az is olvasható, bízik abban, hogy az új magyar kormány támogatni fogja a székelyföldi területi autonómia megvalósulását. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs bővebben is kifejti álláspontját László Edit kérdéseire válaszolva.
„A Székely Nemzeti Tanács évekkel ezelőtt megfogalmazott egy olyan nyilatkozatot, amelyben kifejtjük azt az elvárásunkat az anyaországgal szemben, hogy az oltalmazó hatalomnak a szerepét töltse be, ugyanazt az oltalmazó hatalom státusát, amelyet Ausztria is vállalt a dél-tiroli autonómia ügyében, tehát a román-magyar kapcsolatokban, de a nemzetközi fórumok előtt is reméljük, hogy a székelyföldi autonómiatörekvést Magyarország kormánya nagyon határozottan és markánsan fel fogja vállalni.”
„Úgy gondolom, hogy az új alap elsősorban azt jelenti, hogy közösen megfogalmazott célokat kell támogatni. Tehát a Székely Nemzeti Tanács nem azt várja, hogy anyagi támogatásban részesüljön – ilyen elvárásunk soha nem volt – viszont azt elvárjuk, hogy az általunk kifejezett közösségi akaratot támogassa Magyarország kormánya!”
Erdély.ma

Markó: az RMDSZ nem fogad el visszalépést a kisebbségi oktatás terén
Amennyiben a parlament elfogadja az új oktatási törvényt, gyakorlatilag teljeskörűvé válik az anyanyelvű oktatás Romániában. Ebben a tekintetben az RMDSZ semmilyen visszalépést nem tart elfogadhatónak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
Az RMDSZ elnöke a megyeközpontban, illetve Kézdivásárhelyen találkozott a régió magyar tanintézményeinek vezetőivel, tanáraival, valamint a tanfelügyelőség képviselőivel, akikkel a készülő új oktatási törvényt, különösen az anyanyelvű oktatásra vonatkozó rendelkezéseket tekintették át.
Markó elmondta, a kormány által elfogadott, jelenleg a képviselőház oktatási bizottságában lévő jogszabály-tervezet még a korábbi, a kormány által felelősségvállalással elfogadott, majd az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett törvénynél is szélesebb anyanyelvi jogokat biztosítana a kisebbségi oktatás terén. Ennek elfogadásához azonban erős koalíciós szolidaritásra, a koalíciós egyezségek szigorú betartására van szükség. Markó Béla ezzel az oktatási szakbizottságban szerdán bekövetkezett koalíciós nézeteltérésre utalt, amikor a PD-L egyik képviselőjének támogatásával, 16-14 arányban elfogadták azt az ellenzéki javaslatot, melynek értelmében a történelem és földrajz ötödik osztálytól kezdődően csak román nyelven lett volna oktatható. Végül az RMDSZ nyomására a szavazásra visszatértek, és a tervezetet eredeti formájában fogadták el.
Erdély.ma

Drasztikus bérfaragás
A nyugdíjakat is csökkentik
Tegnap délelőtt az elnöki palotában a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel folytatott tárgyalásokat az államfő és a kormány azért, hogy felvázolják a válságkezelési alternatívákat. Egyik megoldást az utóbbi napokban nagy sajtóvisszhangot kapott, és minden gazdasági szakember által elutasított adóemelés – az egységes adókulcs 20 és az áfa 24 százalékra való emelése – jelentette volna. Traian Basescu rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a másik utat választották: júniustól 25 százalékkal csökkentik a közalkalmazotti béreket és 15 százalékkal az állami nyugdíjakat, a szociális juttatásokat pedig átalakítják. Az államfő közölte, hogy a bércsökkentés minden közpénzből származó fizetésre vonatkozik, tehát a legkisebb jövedelműekre is. Az intézkedések várhatóan országos tiltakozási hullámot válthatnak ki.
(karácsonyi)
Népújság (Marosvásárhely)

Pál-Antal Sándor az MTA külső tagja
– A legmagasabb tudományos fórum tagjává lenni rendkívüli esemény. Úgy érzem, hogy ez a megtiszteltetés negyvenévi kutatómunkám elismerésének a bizonyítéka – válaszolta kérdésünkre Pál-Antal Sándor történész, nyugalmazott tanácsos- levéltáros, akit külső tagjává választott a Magyar Tudományos Akadémia.
A május 3-án megtartott közgyűlésen a legmagasabb tudományos fórum Filozófia és Történelemtudományok Osztálya a marosvásárhelyi történészen kívül még egy erdélyi taggal bővült, dr. Kovács András, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelemprofesszorának személyében, aki művészettörténészként új alapokra helyezte az erdélyi reneszánszt. A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztály tagjává választotta dr. Pozsony Ferencet, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorát, a romániai magyar néprajz egyik vezető szakemberét.
Pál-Antal Sándor munkásságából, akinek szűkebb szakterülete a székely társadalom múltja, A székely önkormányzat története (2002), A marosszéki intézmények és pecsétjeik (2004), a Székelyföld és városai (2003) valamint az utóbbi évek legátfogóbb helytörténeti munkájaként, Csíkmadaras történetét (1996, 2006) emelték ki, továbbá azt, hogy A magyarországi boszorkányság forrásai című sorozat egyik fő forrásfeltárója és a III. kötet társszerkesztője. Hadd tegyük hozzá, hogy Pál-Antal Sándornak a napokban jelent meg városunk múltjáról írott kötete, Marosvásárhely története. A kezdetektől 1848-ig, s a felsoroltakon kívül több könyv és számos tanulmány, újságcikk szerzője, lapunknak is régi barátja, külső munkatársa.
Az idén összesen 34 külső tagra érkezett ajánlás az Akadémia tudományos osztályaihoz, ezek közül 22-t választott meg a Közgyűlés. Külső taggá olyan külföldön élő, magát magyarnak valló tudóst választanak, aki nem, vagy nem csak magyar állampolgár, tudományát magas színvonalon műveli és szoros kapcsolatot tart fenn a magyar tudományos élettel.
Ezúton gratulálunk Pál-Antal Sándornak a legmagasabb elismerésért, és kívánjuk, hogy kitartóan és színvonalasan végzett munkájához a kutatást lehetővé tevő és megkönnyítő anyagi segítség se maradjon el.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Robbanásveszély
Miközben egyre többen beszélnek a kormányátalakítás lehetőségéről és szükségességéről, a PD- L+RMDSZ+függetlenek szövetséget a robbanás veszélye fenyegeti, miután sorozatos az átverés: a demokraták a magyarokat, a függetlenek, Gabriel Oprea vezényletével, mindenkit becsaptak.
Tegnapelőtt tört ki a botrány a koalícióban, miután a képviselőház tanügyi bizottsága elvetette azt az RMDSZ általszorgalmazott kitételt, hogy a történelmet és földrajzot anyanyelvükön tanulhassák a magyar gyermekek az elemitől érettségiig. A szavazás eredménye annál fájdalmasabb volt az RMDSZ számára, mivel éppen az egyik demokrata- liberális képviselő szavazata "segített" kigyomlálni a törvényből a kisebbségek számára oly fontos cikkelyt.
A "retorzió" nem maradt el. Az RMDSZ, a PD-L árulását büntetendő, a szenátusban leblokkolta a nyugdíjtörvény vitáját. Ugyancsak a szenátusban történt a függetlenek pálfordulása, akik az ellenzékkel karöltve megszavaztak egy olyan módosítást, amely öt évvel csökkentené a nemzetvédelem és hadsereg alkalmazásában levők nyugdíjkorhatárát.
Tehát egy nap alatt két "árulás" is történt. Erre reagált Markó Béla RMDSZ- elnök, aki szerint veszélyben a koalíciós szolidaritás. Amiben van valami, ugyanis egyes demokraták máris arról beszélnek, hogy a liberálisokkal kellene szövetkezni, amire, legalábbis egyelőre, a szabadelvűek vezére nem hajlandó.
Forrong a koalíció, minden pillanatban robbanásveszélynek van kitéve. Az RMDSZ szerint a demokraták árulták el a koalíciós egyezséget, a demokraták szerint a függetlenek elárulták az egész koalíciót, a volt liberális tanügyminiszter pedig tegnap reggel az RMDSZ zsarolásáról szónokolt, mellét döngetve, hogy az ő fungálása idején állítólag ugyancsak koalíciós robbantással próbálta "bezsarolni" a törvénybe az anyanyelvű földrajz- és történelemoktatást, amit ő természetesen hősiesen kivédett.
A bokszmeccs korántsem ért véget, a fejlemények akár óráról órára változhatnak. Még az is megtörténhet, hogy valami csoda folytán a törvény végleges formájában benne lesz az RMDSZ által szorgalmazott kitétel.
Végül is nem rossz, ha az RMDSZ nem nyeli le a demokrata békát, azonban egyet kell értenünk Kerekes Károly képviselővel, aki szerint egy ilyen jelentőséggel bíró, a társadalom egészét, de főként az RMDSZ választóinak legmegbízhatóbb rétegét érintő nyugdíjtörvényt talán mégsem kellene politikai eszköznek használni a PD-L-vel való iszapbirkózásban.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Az RMDSZ nem támogatja a bizalmatlansági indítványt
Kelemen Hunor, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke elmondta: kizárt, hogy az RMDSZ honatyái aláírjanak vagy megszavazzanak egy esetleges, PNL által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt.
„Uioreanu képviselő úr álmodik” – szögezte le az RMDSZ-es képviselő.
Mint mondta, fel sem tevődik, hogy a szövetség honatyái aláírjanak vagy megszavazzanak egy bizalmatlansági indítványt, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) képviselő Uioreanu kijelentése közönséges manipuláció.
„Fel sem vetődött, és fel sem vetődik a kérdés, hogy az RMDSZ aláírjon vagy megszavazzon egy bizalmatlansági indítványt. Ez csupán kísérlet, hogy feszültséget keltsenek a koalícióban. Uioreanu urat komoly emberként ismertem” – magyarázta Kelemen Hunor.
Horea Uioreanu liberális képviselő csütörtökön azt mondta: az RMDSZ egyes honatyái készek aláírni a Boc-kormány ellen a liberálisok által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, mert a szövetség „szép kihátrálásra készül a kormányból”.
Sajtótájékoztatóján Uioreanu elmondta: a PNL még ebben a hónapban bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, számítanak a Szociáldemokrata Párt (PSD) és más alakulatokból származó honatyák aláírásaira is.
„Tárgyalunk a bizalmatlansági indítványról, amelyet még ebben a hónapban benyújtunk, a PNL a kezdeményező, de aláírják PSD-s és más pártból származó honatyák is. A parlamentben vannak olyan hírek, miszerint az RMDSZ szép kihátrálásra készül a kormányból, így megeshet, hogy az indítvány benyújtása esetén az RMDSZ-es kollégáink voksaira is számíthatunk” – mondta Uioreanu.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Markó: teljes körűvé válhat az anyanyelvi oktatás
Az új oktatási törvény által – amennyiben ezt elfogadja a parlament – gyakorlatilag teljes körűvé válik az anyanyelvű oktatás Romániában, és e tekintetben az RMDSZ semmilyen visszalépést nem tart megengedhetőnek – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Sepsiszentgyörgyön.
Az RMDSZ elnöke a megyeközpontban, illetve Kézdivásárhelyen találkozott a régió magyar tanintézményeinek vezetőivel, tanáraival, valamint a tanfelügyelőség képviselőivel, akikkel a készülő új oktatási törvényt, különösen az anyanyelvű oktatásra vonatkozó rendelkezéseket tekintették át.
A szövetségi elnök elmondta, a kormány által elfogadott, jelenleg a képviselőház oktatási bizottságában lévő jogszabálytervezet még a korábbi, a kormány felelősségvállalásával elfogadott, majd az alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett törvénynél is szélesebb anyanyelvi jogokat biztosítana a kisebbségi oktatás terén, ennek elfogadásához azonban erős koalíciós szolidaritásra, a koalíciós egyezségek szigorú betartására van szükség.
Markó Béla ezzel az oktatási szakbizottságban szerdán bekövetkezett koalíciós nézeteltérésre utalt, amikor a Demokrata-Liberális Párt (PDL) egyik képviselőjének támogatásával, 16-15 arányban elfogadták azt az ellenzéki javaslatot, melynek értelmében a történelem és földrajz ötödik osztálytól kezdődően csak román nyelven oktatható. A szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem volt és nem lesz hajlandó visszalépni a kisebbségi oktatást érintő nyelvi jogok tekintetében, következésképpen, az eset után rögtön megállították a munkát a parlament mindkét házában.
Az ezt követő koalíciós egyeztetésen egyértelművé tették: ilyen körülmények között az RMDSZ nem tud továbbhaladni, és nem fogad el olyan koalíciót, amelyben ki-ki a saját feje szerint szavaz. Ennek nyomán a demokrata-liberálisok ígéretet tettek arra, hogy a továbbiakban betartják a megállapodást, és a képviselőház plénumában korrigálják a szakbizottságban bekövetkezett „hibát” – mondta el az elnök, aki hozzátette: ilyenformán a koalíciós szolidaritás helyreállt, ugyanis a tervezet folytatódó vitájában már a megállapodásnak megfelelően fogadták el a többi kisebbségi vonatkozású cikkelyt.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

EMNT: Biró Rozália nem ezt ígérte
Politikai lobbit ígért a történelmi magyar utcanevekért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei és nagyváradi szervezetének Biró Rozália alpolgármester, ehelyett azonban előállt a lefordított elnevezések ötletével – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Török Sándor Bihar megyei EMNT-elnök.
Mint arról beszámoltunk, Török Sándor Zatykó Gyula városi elnökkel együtt személyesen látogatta meg Biró Rozália alpolgármestert, illetve egy levelet is eljuttatott hozzá. Ebben egyebek mellett az állt, hogy Romániában és Európa más részeiben is volt már rá precedens, hogy a köztudatban élő régi utcaneveket műemlékké nyilvánítsák, és a hivatalos névtábla alatt kihelyezzék őket.
Török Sándor elmondása szerint Biró készségesen fogadta őket, és ezt követően még néhány alkalommal beszélgettek is az ügyről. Legutóbb azt ígérte, politikai lobbival fogja segíteni az ügy előrehaladását. „Miközben arra vártunk, hogy újra visszahívjon bennünket, egyszerre megjelent a lapokban a cikk a lefordított utcanevekről” – mesélte Török Sándor. A megyei elnök úgy véli, az autonómia kérdéséhez hasonlóan a nagyváradi utcanevek ügyét is csak „pro forma” akarja felvállalni az RMDSZ. Hozzátette: reméli, hogy a szövetség lassan ráébred, hogy nem ő az egyetlen játékos a pályán. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének elnökségi tagja azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségvédelemről szóló, Romániában 1995-ben elfogadott keretegyezmény garantálja a történelmi utcanevek használatának jogát is.
Biró Rozália alpolgármester csütörtökön a sajtó érdeklődésére elmondta: a fordításokat tartalmazó első, hibás lista – amely sokakat felháborított – fordítócég munkája. Mint magyarázta, a Raalmud céggel keretszerződése van az önkormányzatnak, így a fordításokat csak velük lehet elvégeztetni. Az elöljáró megígérte, ekkora baklövés után felülvizsgálják, akár fel is bontják a szerződést. Biró szerint a történelmi utcanevekkel az a baj, hogy egy utcának tíznél is több elnevezése volt az idők folyamán, így kénytelenek volnának – amennyiben az erre vonatkozó határozatot sikerülne a tanácsban is elfogadtatni – mindet megjeleníteni egyszerre.
A nagyváradi utcanevek magyar fordítását tartalmazó első listát Markó Béla RMDSZ-elnök is elítéli. „Láttam a nagyváradi utcanevek románról magyarra történő első fordítását, és nevetségesnek tartom azokat” – válaszolta csütörtökön a Krónika kérdésére Sepsiszentgyörgyön Markó. A szövetségi elnök hangsúlyozta, amellett hogy politikus, filológus is, így nem nehéz kitalálni, mi a véleménye a hasonló fordításokról. „Ebben az országban nem kell műfordítónak lenni ahhoz, hogy valaki le tudjon fordítani néhány román kifejezést” – szögezte le Markó. Hozzátette, Biró Rozália alpolgármester helyesen tette, hogy már korrigálta az első, nevetséges fordításokat.
Bíró Blanka, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

Konferencia az örmény múltról
Az örmény múlt és hagyomány Erdélyben témával Nemzetközi Történészkonferenciát tartott csütörtökön az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) gyergyószentmiklósi fiókja a helyi Pro Art Galériában.
A rendezvény délelőtti részében Öze Sándor egyetemi docens, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Nagy Sándor kapuján belül és kívül; illetve örmény és magyar kép formálódása a keresztény Európában, a középkorban és kora újkorban témakörökben tartott előadást; Bálintné Kovács Júlia, az Erdélyi Örmény Gyökerek kolozsvári munkatársa a csicsókeresztúri Torma családról értekezett, míg Kovács Bálint, a Lipcsei Egyetem tudományos munkatársa az erdélyi örmények vallási társulatainak alapításáról beszélt.
Garda Dezső történész, a konferencia szervezője Erkölcs és tisztesség a gyergyószentmiklósi örmény közösségben című előadásában azt hangsúlyozta, hogy a magyar értékek gyarapodását a gyergyói székelység és örménység szimbiózisában látja, a konferenciának pedig közösségmegtartó és öntudaterősítő szerepet szánt. Balázs Katalin újságíró Örményélet – a gyergyóiak visszaemlékezésében című előadásában azok után a történetek után kutatott, amelyek szájhagyomány szerint napjainkban is élnek a gyergyószentmiklósi örmények emlékeiben.
Többek közt a Csíky család egyik leszármazottját faggatva derítette ki, hogy a család úgy tudja, Mária-Terézia adott nekik nemesi rangot és őseik Moldvából vándoroltak át Gyergyóba. De Balázs Katalin egyebeket is kiderített, többek között azt, hogy az örmény családokban „az aszszony viselte a kalapot”, vagyis a család gazdasági ügyleteit a nők bonyolították.
A konferencia délutáni részében Örmény nyomon Gyergyószentmiklós címmel a gyergyószentmiklósi örménység múltjáról nézhettek meg egy dokumentumfilmet az érdeklődők, illetve részt vehettek B. Garda Dezső történész A törvénykező örmény közösség című háromkötetes könyvének a bemutatóján.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Civil szervezetek vására nyílik Marosvásárhelyen
Együtt a közösségért jelszóval immár nyolcadik alkalommal szervezik meg a hétvégén Marosvásárhelyen a civil szervezetek vásárát. „Az eddigi vásárok során 30–35 szervezet nevezett be a vásárra, szombaton délelőtt mintegy ötven sátor lesz a Rózsák terén, és a délelőtti felvonuláson mintegy 600 résztvevőre számítunk” – közölte a vásárhelyi Alpha Transilvania Alapítvány vezetője, Andreia Moraru.
A másik főszervező, a Divertis Egyesület vezetője, Koreck Mária úgy véli: talán a válsághelyzet miatt a civil szervezetek úgy érzik, hogy többet kell tenniük embertársaikért, a nehézségek leküzdéséért.
Pénteken délután a Bernády-házban kerekasztal-beszélgetés előzi meg a szombati, nyílttéri rendezvényt. Ennek keretében főként arról lesz szó, hogy a krízishelyzet közepette hogyan alakíthatják a civil szervetek a jövőképüket, miként őrizhetik meg, teljesíthetik ki küldetésüket.
Ezen belül a Maros Megyei Múzeum igazgatója, a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány vezetőségi tagja a térség művelődési eseményeiről értekezik, majd szó lesz a vásárhelyi kerékpárutak kialakításának szükségességéről, a megye gazdasági fejlesztési perspektíváiról, és a civileknek e téren betölthető szerepéről.
A szombati rendezvény keretében az összes civil szervezet bemutatkozik. A résztvevők kerékpár-, futó- és sakkversenyen, ügyességi próbákon mutathatják meg tudásukat. Közben a téren mindenféle zenei stílus felhangzik a különböző együttesek jóvoltából. Délelőtt vérnyomásmérés, vércukorszintmérés is lesz, és az elsősegély-nyújtási bemutatók sem maradnak el. Ezenkívül a Talentum Alapítvány kreatív műhelyt működtet. A ROTARACT crash-szimulátort szerel fel a központban. A Habakuk standnál folyamatosan zajlanak majd a bábszínházi előadások, az Alpha Transilvania Alapítvány standjánál az 1–3 éves gyerekeket várják a játszóházba. A Málnássy László Gombászegyesület gombafelismerő versenyt szervez, míg a Pro Biciclo Urbo szervezet kerékpár-ügyességi vetélkedőre invitálja az érdeklődőket.
Máthé Éva
Krónika (Kolozsvár)

Teljes körű magyar oktatás
A tanügyi törvénytervezetről, valamint az ezzel kapcsolatos koalíciós vitákról és megbékélésről beszélt tegnap Sepsiszentgyörgyön Markó Béla miniszterelnök-helyettes.
Az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, azért ment Háromszékre, mert olyan időszak van, amikor hasznos szorosabb kapcsolatot tartani a saját szervezettel, és azokkal, akiket a kormányban meghozott intézkedések jól vagy rosszul érintenek. Az RMDSZ-elnök szerint a háromszékiek jelezték neki, hogy hasznos lenne anyanyelvi oktatatási kérdésekben tanácskozni a pedagógusokkal. Erre került sor tegnap Sepsiszentgyörgyön a Puskás Tivadar Szakközépiskolában, majd Kézdivásárhelyen, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központban.
A román nyelven kívül mindent magyarul
Az új oktatási törvény által – amennyiben ezt elfogadja a parlament – gyakorlatilag teljes körűvé válik az anyanyelvű oktatás Romániában, és e tekintetben az RMDSZ semmilyen visszalépést nem tart elfogadhatónak – jelentette ki Markó.
A szövetségi elnök elmondta, a kormány által elfogadott, jelenleg a képviselőház oktatási bizottságában lévő jogszabálytervezet még a korábbi, a kormány által felelősségvállalással elfogadott, majd az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett törvénynél is szélesebb anyanyelvi jogokat biztosítana a kisebbségi oktatás terén, ennek elfogadásához azonban erős koalíciós szolidaritásra és a koalíciós egyezségek szigorú betartására van szükség.
Markó Béla ezzel az oktatási szakbizottságban szerdán bekövetkezett koalíciós nézeteltérésre utalt, amikor is a demokrata-liberálisok egyik képviselőjének támogatásával, 16-15 arányban elfogadták azt az ellenzéki javaslatot, melynek értelmében a történelem és földrajz ötödik osztálytól kezdődően csak román nyelven oktatható.
Mint ismeretes, az RMDSZ határozott fellépésének eredményeként a tervezet folytatódó vitájában már a megállapodásnak megfelelően fogadták el a többi kisebbségi vonatkozású cikkelyt. Így alakulhatott ki az az ellentmondás, hogy – míg a történelem és földrajz oktatására vonatkozó cikkely román nyelvű oktatást ír elő, az utána következő rendelkezés kimondja: a román nyelven kívül minden tantárgy anyanyelven oktatható. Ezt az ellentmondást a plénumban fogják feloldani – mondta Markó Béla.
További eredmények
A törvény további, kisebbségi vonatkozású rendelkezései közül a szövetségi elnök fontos előrelépésnek nevezte azt is, hogy a román nyelvet és irodalmat végig sajátos tanterv szerint és tankönyvből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek, a líceumban is. Új kezdeményezés az is, hogy a diáklétszámtól függetlenül a kisebbségi iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, így bármilyen kis létszámú az adott iskola, pecséttel és aláírási joggal rendelkezhetnek.
A törvénytervezet egyik nagyon fontos cikkelye, hogy az intézmény vezetésében számarány alapján vesznek részt a kisebbségiek – a szórványban működő iskolákra nézve ez fontos rendelkezés. A miniszterelnök-helyettes szerint a fejkvótarendszer bevezetése komoly kockázatot jelenthetett volna a kis gyereklétszámmal működő magyar intézmények esetében.
„Ez számunkra elfogadhatatlan, ezért bevittünk az új tervezetbe egy nyelvi pótlékot, ami azt jelenti, hogy a kisebbségi iskolák eleve nagyobb szorzóval működnek, azaz több fejpénzt kapnak. Ez sem oldja meg problémánkat, így beiktattunk egy másik szempontot is, az úgynevezett diszperziós, szétszórtsági pótlékot: olyan közösség esetében, ahol gyerekek, családok szétszórtan élnek, megint egy jelentős emelés jár a gyerek után” – mutatott rá Markó Béla.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Mégis magyarul fogják tanítani a történelmet és földrajzot
Az új oktatási törvény által – amennyiben ezt elfogadja a Parlament – gyakorlatilag teljeskörűvé válik az anyanyelvű oktatás Romániában, és e tekintetben az RMDSZ semmilyen visszalépést nem tart elfogadhatónak – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Sepsiszentgyörgyön. Az RMDSZ elnöke a megyeközpontban, illetve Kézdivásárhelyen találkozott a régió magyar tanintézményeinek vezetőivel, tanáraival, valamint a tanfelügyelőség képviselőivel, akikkel a készülő új oktatási törvényt, különösen az anyanyelvű oktatásra vonatkozó rendelkezéseket tekintették át.
A szövetségi elnök elmondta, a kormány által elfogadott, jelenleg a képviselőház oktatási bizottságában lévő jogszabály-tervezet még a korábbi, a kormány által felelősségvállalással elfogadott, majd az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett törvénynél is szélesebb anyanyelvi jogokat biztosítana a kisebbségi oktatás terén, ennek elfogadásához azonban erős koalíciós szolidaritásra, a koalíciós egyezségek szigorú betartására van szükség.
Markó Béla ezzel az oktatási szakbizottságban szerdán bekövetkezett koalíciós nézeteltérésre utalt, amikoris a PD-L egyik képviselőjének támogatásával, 16-15 arányban elfogadták azt az ellenzéki javaslatot, melynek értelmében a történelem és földrajz ötödik osztálytól kezdődően csak román nyelven oktatható.
A szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem volt és nem lesz hajlandó visszalépni a kisebbségi oktatást érintő nyelvi jogok tekintetében, következésképpen, az eset után rögtön megállították a munkát a parlament mindkét házában. Az ezt követő koalíciós egyeztetésen egyértelművé tették: ilyen körülmények között az RMDSZ nem tud továbbhaladni, és nem fogad el olyan koalíciót, amelyben ki-ki a saját feje szerint szavaz.
Ennek nyomán a demokrata-liberálisok ígéretet tettek arra, hogy a továbbiakban betartják a megállapodást, és a képviselőház plénumában korrigálják a szakbizottságban bekövetkezett „hibát” – mondta el az elnök, aki hozzátette: ilyenformán a koalíciós szolidaritás helyreállt, ugyanis a tervezet folytatódó vitájában már a megállapodásnak megfelelően fogadták el a többi kisebbségi vonatkozású cikkelyt.
Így alakulhatott ki az az ellentmondás, hogy - míg a történelem és földrajz oktatására vonatkozó cikkely román nyelvű oktatást ír elő, az utána következő rendelkezés kimondja: a román nyelven kívül minden tantárgy anyanyelven oktatható. Ezt az ellentmondást a plénumban fogják feloldani – mondta Markó Béla.
A törvény további, kisebbségi vonatkozású rendelkezései közül a szövetségi elnök fontos előrelépésnek nevezte azt is, hogy a román nyelvet és irodalmat végig sajátos tantervből és tankönyvből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek, a líceumban is. Új kezdeményezés az is, hogy a diáklétszámtól függetlenül a kisebbségi iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, így bármilyen kis létszámú az adott iskola, pecséttel és aláírási joggal rendelkezhetne. Az elemi osztályokban a minősítést magyarul is beírhatják az oktatók. Pozitív diszkriminációt alkalmaznának a kisebbségi iskolákban az alapfinanszírozást illetően is, ami azt jelenti, hogy nagyobb kvótarendszer illeti a kisebbségi iskolákat. A törvénytervezet egyik nagyon fontos cikkelye, hogy az intézmény vezetésében számarány alapján vesznek részt a kisebbségiek - a szórványban működő iskolákra nézve ez fontos rendelkezés.
A miniszterelnök-helyettes szerint a fejkvóta-rendszer bevezetése komoly kockázatot jelenthetett volna a kis gyereklétszámmal működő magyar intézmények esetében esetében. „Ez számunkra elfogadhatatlan, ezért bevittünk az új tervezetbe egy nyelvi pótlékot, ami azt jelenti, hogy a kisebbségi iskolák eleve nagyobb szorzóval működnek, azaz több fejpénzt kapnak. Ez sem oldja meg problémánkat, így beiktattunk egy másik szempontot is, az úgynevezett diszperziós, szétszórtsági pótlékot: olyan közösség esetében, ahol gyerekek, családok szétszórtan élnek, megint egy jelentős emelés jár a gyerek után. A pozitív diszkrimináció ebben az esetben azt kellene hogy jelentse, hogy dupla fejpénzt adnak egy magyar vagy német gyerek után, ellenkező esetben sok helyen nagyon nehéz helyzetbe kerülünk” – mutatott rá Markó Béla. (hírszerk.)
Transindex.ro

Semjén: a mi szuverén ügyünk, kinek adunk állampolgárságot
A határon túlról magyar állampolgárságot szerzők szavazati joga nem a hamarosan módosítandó állampolgársági, hanem a választójogi törvényben lesz szabályozva – derül ki Semjén Zsoltnak, a nemzetpolitikáért is felelős leendő miniszterelnök-helyettesnek a Duna Televízió reggeli műsorában mondott szavaiból.
Kijelentette: tájékoztatják majd a szomszédos országokat az állampolgársági törvény változásáról, de konzultációkat nem folytatnak velük.
Amikor lecsökkentjük az Országgyűlés létszámát kétszáz főre, akkor a parlament választásának egész rendszerét is át kell alakítani. Ezzel együtt kerül megfogalmazásra a szavazati jog kérdése is – mondta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, az Orbán-kormány leendő miniszterelnök-helyettese.
Az állampolgárság megadásának feltételeiről Semjén Zsolt azt mondta: terveik szerint egyedi kérelemre, gyorsított eljárással kapná meg a magyar állampolgárságot az, aki tud magyarul és Magyarországról származó ősökkel rendelkezik, beleértve ebbe azokat is, akik kivándoroltak a Kárpát-medencéből, például a csángók.
Hogyan áll majd az új parlament és a kormány a szlovákiai magyarok kéréséhez, miszerint június 12-ig, az ottani parlamenti választásokig ne módosítsa az állampolgársági törvényét Magyarország? – hangzott a Hattól nyolcig felvetése. Semjén Zsolt erre így reagált.
„A határon túli magyar vezetők álláspontját meghallgatjuk, de minket elsősorban az érdekel, mit gondolnak és akarnak a határon túli magyar emberek. Ők állampolgárságot akarnak, aki fel akarja venni, annak lehetővé kell ezt tenni". A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökének, Csáky Pálnak a témával kapcsolatos nyilatkozatáról Semjén Zsolt megjegyezte: Csáky arról beszélt, hogy a magyarországi vezetésnek tárgyalásokat kellene folytatni a témáról a szomszédos államokkal. A magyarországi sajtó azonban „konzultációt” adott a szlovákiai magyar politikus szájába.
„Természetesen érzékeny kérdés a szlovákiai választás. De vannak olyan alapvető nemzeti értékek és érdekek, amik nem rendelhetők alá bizonyos nemzetrészek helyi érdekeinek, még ha azokat figyelembe is kell venni” – érvelt Semjén Zsolt. Hozzátette: a magyarság számára identitásbeli kérdés is a magyar állampolgárság. Ennek mihamarabbi megtörténte szimbolikus üzenet is lesz – tette hozzá.
A leendő miniszterelnök-helyettes szerint mindenkit tájékoztatnak és készek párbeszédet folytatni, de álláspontjukat nem tehetik függővé más államok álláspontjától. „Tájékoztatást szívesen adunk, párbeszédet folytatunk, de konzultációt nem. A mi szuverén ügyünk, hogy kinek adunk magyar állampolgárságot „ – összegezte álláspontját.
Ami Ukrajnát illeti, úgy látja: nem a magyarok, hanem az oroszok miatt óvatos a kettős állampolgárság kérdésében. „Úgy gondolom, hogy ez a kérdés is kezelhető” – tette hozzá. Pozitív példaként említette ugyanakkor Szerbiát, melynek a politikai vezetése semmiféle akadályt nem gördít az ott élő magyarok magyar állampolgársága elé.
Megjegyezte: a világon bárhol élő románok, szlovákok, szerbek és horvátok is megszerezhetik anyaországuk állampolgárságát.
A Hattól nyolcig elszámoltatásra vonatkozó kérdésére Semjén Zsolt úgy reagált: erre azért van szükség, mert az ország erkölcsi megújulása elképzelhetetlen, ha azok, akik köztörvényes bűncselekményekkel, korrupciók tömkelegével tönkretették az országot, „belevigyoroghatnak a kamerába”.
Külön is reagált a 2006 őszének rendőri akciójára: „Az a rendőrterror és brutalitás, ami akkor történt, az a szembeköpése és arcul vágása volt a szabadságjognak, demokráciának és a jogállamnak. Ezért nem engedhető meg, hogy ezek a bűncselekmények elkenődjenek”. Ezek nem maradhatnak büntetlenül" – szögezte le Semjén Zsolt a Duna Televízióban.
Pintér Attila
Duna Tv, Hattól Nyolcig
Erdély.ma

Botrány Nagyváradon: az RMDSZ-kommandó meghiúsította az EMNT fórumát
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar-megyei szervezete az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar-megyei szervezetével közösen péntek délután lakossági fórumot szervezett Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében az elhíresült „magyar utcanév-mizéria” megbeszélése és feloldása érdekében.
Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón meghívtunk minden váradi érdeklődő polgárt, a civil szervezeteket és pártokat, illetve az érintettség jogán nyomtatott meghívót kapott Biró Rozália alpolgármester asszony, akinek a személyes honlapján, illetve a részben általa is vezetett nagyváradi önkormányzat honlapján látott napvilágot az a minősíthetetlen utcanévjegyzék fordítás, mely nevetség tárgyává tette az utcanevek ügyét.
A témát Tőkés László EMNT országos elnök, valamint az EMNT és az EMI megyei szervezeteinek vezetői vezették fel. Ezután került sor a fórumon résztvevők hozzászólásaira, melynek időtartamát – tekintettel a nagyszámú érdeklődőre – két percben határoztuk meg.
Az RMDSZ pártaktivistái felkészülten érkeztek a lakossági fórumra: a rendezvény megkezdése előtt, tiltakozásunk ellenére, egy RMDSZ-es műszaki csapat külön hangosítást és kivetítőt szerelt a terembe (még arra is figyeltek, hogy a hangosítás független áramforrással is rendelkezzen, hogy minden körülmények között érvényre tudják juttatni akaratukat). Többször kértük, ne tegyék, hiszen a fórumot nem ők, hanem mi szerveztük.
Ezután az alpolgármester asszony helyett Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnök vezetésével egy – többek között – hangosbemondóval, videokamerával, fényképezőgéppel felszerelt botránykommandó jelent meg, mely már a felvezető beszédek alatt is többszöri hangos bekiabálással és telefonálgatással zavarta a fórum menetét. A felszólalások rendjén elsőként Szabó Ödön kapott szót, aki a közösen megszabott időkeretet sokszorosan túllépve személyeskedésbe és vádaskodásba kezdett. Szónoklata aláfestéséül, a becsempészett technika segítségével, vetített anyaggal próbálta szemléltetni a nagyváradi RMDSZ-es sikereket, mely kimerült néhány magyar nyelvű felirat bemutatásával. A moderátor többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó átadni a szót a következő hozzászólónak, ezért a szervezők kikapcsolták mikrofonját.
Szabó Ödön az általa hozott mikrofonba beszél.Ekkor folyamodott az általuk előkészített hangosításhoz, melyre válaszul a közönség perceken át tartó tapssal és zajkeltéssel próbálta rábírni a megbeszélt szabályok betartására. A Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke tovább folytatta botránykeltő bohóckodását, mire a szervezők felkérték mindazokat, akik valóban az utcanevek ügyét szerették volna megbeszélni, és nem provokációs céllal érkeztek, hogy vonuljanak át az egyik közeli terembe, ahol civilizált módon folytatódhatott a fórum. Az ide átsereglettek immár nyugodt körülmények között, építő javaslatokkal és hozzászólásokkal szolgálták az ügyet.
Bár a résztvevők nagyrésze másik terembe vonult, Szabó kitartó. Ezen történet is ékesen bizonyítja, hogy az RMDSZ egyes elöljáróinak semmi sem szent és saját érdekeik és önfényezésük végett, vagy a hibák beismerése helyett a legelemibb közösségi ügyeinket is elszabotálják. Rendezvényünkön a legkevesebbként elvárható bocsánatkérés helyett – amit a nagyváradi magyar közösség az elferdített utcanevek miatt megérdemelne – újabb botrányt kavartak. Ebből is látszik: a bihari RMDSZ erőből politizál, vita és érvek helyett a túlkiabálás stratégiáját alkalmazza – mintha attól válna valami igazzá, hogy minél hangosabban mondják.
Sajnáljuk, hogy a fórum résztvevői az RMDSZ-es botránykommandó miatt ilyen kellemetlen helyzetbe kerültek – tőlük ezért elnézést kérünk.
Felkérjük az RMDSZ megyei és országos vezetőségét, hogy határolódjon el a Bihar megyei ügyvezető elnökük minősíthetetlen magatartásától, mert többszöri botránykeltése nem csak az RMDSZ megítélését rontja, de nemzeti ügyeinknek is igen ártalmas.
Nagyvárad, 2010. május 8.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar-megyei elnöksége
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar-megyei elnöksége
Erdély.ma