Marosvásárhelyen több helyen is szerepelt a zalaegerszegi Válicka citerazenekar. A helyi népdalok megőrzéséért alakult együttest 2000-ben a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége Arany Páva Díjjal jutalmazta. /(mészely): Zalai népdalkincs Marosvásárhelyen a Válickával. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

Tordaszentlászlón tartják évente a Szent László napi kórustalálkozót. A rendezvény mára nemzetközivé bővült, felöleli az egész Kárpát-medence magyarságát. Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről és az anyaországból is szép számban érkeztek kórusok. Jún. 26-án a helyi református templomban Orémus Zoltán /Kassa/ lelkész igehirdetésével kezdődött a találkozó, majd Szőke Zoltán helyi református lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket. Boldizsár Zeyk Imre elmondta: „A XV. Szent László-napi kórustalálkozó alkalmából nem árt, ha számban is áttekintjük a kiteljesedő és felfelé ívelő hagyományt teremtő, a magyar közösséget formáló és erősítő kórusmozgalmunkat. Így például a tizenöt találkozóra összesen háromszázhatvan kórus és dalcsoport nevezett be Komáromtól Brassóig, Hollandiától a Vajdaságig, s több mint tizenháromezer dalos ajkán csendült fel és zendül az Istent dicsérő, közösséget formáló és lelket megújító szép magyar ének”. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: „Határtalan, éneklő magyarságot kell összehozni, hogy valamiképpen jóvátegyük azt, ami a XX. században elromlott. Éneklő magyarok, ha egy a nyelvünk, egy a lelkünk, hol a hazánk? Alattunk, felettünk, de leginkább itt benn, a szívünkben. Éneklő magyarság, határtalan nemzet, Szent László népe, így éltük túl ellenségeinket, tagadóinkat. Hát énekeljetek.” Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, a tordaszentlászlói női és vegyeskar irányítója, a kórushangverseny egyik házigazdája ismertette a Művelődés műhelye által a dalosszövetség tízéves újraalakulásának tizedik évfordulója alkalmából kiadott, Gáspár Attila zenetanár-karnagy által összeválogatott zeneművekből álló kórustárat, a Szivárvány havasán címet viselő gyűjteményt. A találkozóra idén huszonhat kórus nevezett be. /Ladányi Emese Kinga: Tordaszentlászló. Dalra fel, magyar! Véget ért a XV. nemzetközi kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Idén csak szakmai küldöttség képviselte a temesvári Csiky Gergely Színházat a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Kisvárdán. Demeter András István igazgató, Fall Ilona, Kocsárdi Levente, Asztalos Géza és László Péter színművészek jelen voltak a rangos fesztiválon. /(Sz. I.): Temesvárról csak színházi küldöttség. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Befejeződött a 2003–2004-es színházi évad, s következnek az évadértékeléseket. Ujj János az aradi magyar színházi előadásokról írt. A temesvári és a nagyváradi társulat előadása Aradon már olyan ritka, mint a fehér holló. Aradon megcsappant a színházlátogatók száma. Annak idején, amikor az aradi magyar színházat megszüntették, a szándék egyértelmű volt. 1953-ban, a jórészt az aradi színészekből Temesváron megalakított magyar társulat vezetői úgy kaptak engedélyt, hogy az aradi közönséget is kiszolgálják. Annak idején, az ötvenes évek második felében, minden bemutatott darabot Aradon is előadtak a temesváriak. Sőt, a megye magyarok lakta helységeiben is. Azután erről elfeledkeztek. Még Sinka Károly igazgatása idején is, évadonként hat bérletes előadással vendégszerepeltek Temesváron. Akkor egy párttitkár túl soknak ítélte az aradi magyar előadásokat, s maximum havi egy előadást engedélyezett. 1989 után a havi egyszeri vendégszereplés is csak emlék maradt. /Ujj János: Színházról (utoljára?). = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Jún. 27-én emlékezett Detrehemtelep közössége a település fennállásának centenáriuma mellett a református templom építésének tizedik évfordulójára. Az eseményre hazalátogattak a telepről elszármazottak is. Pap Géza püspök hirdette az igét. A templomszentelés 1994. szept. 11-én volt. Keszeg Vilmos professzor bemutatta a településről készült és általa szerkesztett monográfiát. /Detrehemtelep. Adatok Detrehemtelep történetéhez /Hiperborea, Torda/. A szerző maga is detrehemtelepi származású. A századfordulón tucatnál több település megépítésére vagy kiegészítésére (hozzátelepítésre) került sor. Így jött létre Torda–Aranyos vármegyében Felsődetrehem hozzátelepítése, későbbi nevén: Detrehemtelep. A templom bejáratánál márványtáblát lepleztek le. Szövege a következő: "A telepes elődök és Darányi Ignác (1849–1927), a telepítési törvény atyja emlékére állította a 100 éves Detrehemtelep lakossága." /Valkai Krisztina: Alapításának századik esztendejét ünnepelte Detrehemtelep. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Június 21. és július 3. között, az egykori népművészeti alkotótábor folytatásaként immár hatodik alkalommal szervezték meg Gyergyószárhegyen a Táltos Kézművestábort. Kiss Portik Irén néprajzos, a tábor vezetője közölte, ugyanazokat a kézműves-ágazatokat folytatják, mint a tavaly, de csökkent létszámmal, mert az idén kevesebb a költségvetésük. Idén elmarad a pedagógusok kézműves-oktatása. A tábor az Ezer Székely Leány nevű találkozón való részvétellel zárul. /Gál Éva Emese: VI. Táltos Kézművestábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Nagyajtai Unitárius Egyházközség gondozásában látott napvilágot 2003 decemberében a Falufüzetek 15., Nagyajtát bemutató kiadványa /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ a 986 lelket számláló Nagyajta földrajzi, történelmi-társadalmi, kulturális vonatkozásait tárja fel. A falu központjában van a Kriza János Művelődési Otthon. A kötetben szó esik a helyi unitárius egyházközség múltjáról és a nagyajtai erődített vártemplom történetéről és a híres nagyajtaiakról, többek között Kriza Jánosról is. Mellszobra – Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotása – a költő születésének 180. évfordulójára, 1991-ben készült el. A nagyajtai református egyházközséget Nagy Károly Kázmér református lelkész mutatja be. /(nj): Falufüzetek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

A hét végén a kárpátaljai Mezőkaszonyon adták elő műsorukat a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese táncosai. A Fábián Elemér vezette csoport ezúttal a Bereghát Fejlesztési Társulat – amelynek alapító tagja a romániai Halmi község is –, által szervezett Nemzetközi Népdalkör Találkozón szerepelt nagy sikerrel. Rajtuk kívül még 50 asszonykórus lépett fel a két nap folyamán, Romániából, Magyarországról és Ukrajnából. A népi együttesen kívül Szatmár megyét még a bogdándi néptáncosok és a pusztadaróci citerazenekar képviselte. /(simon): Kárpátalján léptek fel a szatmári néptáncosok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./

Újabb moldvai településeken indulhat be a 2004–2005-ös tanévtől fakultatív magyar nyelvoktatás a román tannyelvű állami iskolákban. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől (MCSMSZ) származó adatok szerint a magyar nyelv anyanyelvként való oktatását 286 szülő kérvényezte, ez 15 újabb csoport indulását jelenti. Ha ez megtörténik, a csángómagyarok által lakott településeken 24 magyar tannyelvű csoport fog működni, összesen mintegy 430 gyerekkel. A magyar nyelv anyanyelvként való oktatása – fakultatív, azaz nem kötelező – tantárgyként a csángómagyarok által lakott moldvai falvakban a 2002–2003-as tanévben kezdődött meg, az RMDSZ segítségével. Elsőnek Pusztinán és Klézse községhez tartozó Buda nevű faluban 34 gyermek szülei kérvényezték a magyarórát. A most véget ért tanévben már újabb 137 szülő kérvényezte – közjegyző által hitelesített okiratban –, hogy gyermeke magyar nyelvet tanulhasson. Hét település – Pusztina, Frumósza, Leszpéd, Buda, Somoska és Magyarfalu – iskolájában folyt heti három órában a fakultatív magyar nyelvoktatás. Az eddigi hét csángó lakosságú település mellé ősztől felzárkózó Diószén és Lábnik révén immár kilenc település román tannyelvű állami iskolájában, 24 csoportban tanulhatják a csángó gyermekek a magyart. Emellett továbbra is magyar nyelvű iskolán kívüli foglalkozásokat szerveznek az érdeklődők számára a csángómagyarok által lakott falvakban. Az iskolán kívüli magyar oktatásban tizenegy moldvai településen mintegy ezer gyermek vesz részt – tájékoztatta az MTI-t Hegyeli Attila, az MCSMSZ oktatási felelőse. /Újabb magyarul tanuló csángók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Matracokat és különböző textíliákat adományozott a szegedi Rotary Klub a kézdivásárhelyi Pro Schola Kulturális Nevelési Egyesületnek az Ika-vári tábor felszerelésére. Bajcsi Ildikó, említett egyesület képviselője, a Bod Péter Tanítóképző igazgatója elmondta, a tábor nem jöhetett volna létre a kézdivásárhelyi és a szegedi Rotary Klub, a helyi és környékbeli vállalkozók, valamint az iskola tantestületének segítsége nélkül. A Pro Schola-táborba idén továbbképzésre érkeznek pedagógusok, táboroznak majd itt bikfalvi diákok, lesz egyházi, németnyelv- és kézművestábor, valamint tanítók napi találkozó. /(fekete): Adomány az Ika-vári tábornak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

Pál-Antal Sándor Marosszéki intézmények és pecsétjeik /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kötetét mutatták be Marosvásárhelyen. Pál-Antal Sándor az intézmények történetét is feltárta, 249 intézmény közel 500 pecsétjét mutatta be. A szerző most a kötet román nyelvű változatán dolgozik. /Antal Erika: Pecsétek Marosszékről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Jún. 29-én a szenátus elvetette a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezet szakaszonkénti vitáját, jelezte Szilágyi Zsolt képviselő, aki már függetlenként nyújtotta be a tervezetet azt követően, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója kizárta soraiból, miután kilépett a szövetség Bihar megyei szervezetéből. Egyes szenátorok szerint az elgondolás alkotmányellenes, az előterjesztőknek börtönben lenne a helyük. Mások gazemberségnek tartották a beadványt, amelyet nemzetállamban nem lenne szabad megtenni. Puskás Bálint elmondta, hogy az RMDSZ nem ért egyet mindenben a törvény megfogalmazásával, de támogatja az autonómiát. Szilágyi Zsolt beszédében kiemelte, hogy az autonómia hagyományos Erdélyben, a kultúrák, vallások, nyelvek, népek kiegészítő régióját jelenti. Ezt az alkotmánynak kellene garantálnia, és semmiképpen sem alkotmányellenes, sőt, az Európa Tanács is azt ajánlja a kormányoknak, hogy tárgyalásos úton próbálják biztosítani az autonómiát. /(i): Elvetették az autonómia-vitát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Szilágyi Zsolt nyilatkozott az előterjesztésről, kifejtve, Székelyföld autonómiáját célzó törvényjavaslat Románia integrációját szolgálja. Törvényes keretet választottak, amikor törvényjavaslattal fordultak a parlamenthez. Néha alig lehetett kivenni, miről beszél Szilágyi Zsolt, olyan hangzavar uralkodott el az ülésteremben. Az ülésvezető Doru Ioan Taracila szenátornak gyakran kellett intenie – főként a nagy-romániás honatyákat –, hogy ne zavarják a szónokot, de hiába. Antonie Iorgovan a kormánypárt nevében elmarasztalta a törvényjavaslatot. Aberrációnak minősítette, amely az első cikkelytől az utolsóig alkotmányellenes. Puskás Bálint elmondta fenntartásait a szöveggel szemben. Az RMDSZ szükségesnek tartja az autonómia bevezetését, annak mindhárom formáját: a személyi elvű, a kulturális és a területi autonómiát egyaránt. Ez már 1992 óta szerepel az RMDSZ programjában. A szövegen javítani kell, de az elv mellett kiállunk, mondta. George Pruteanu sem adta alább: gazemberségnek, bűnténynek minősítette a törvényjavaslatot. /(Béres Katalin): Parlamenti tudósítás. Az autonómia szele vihart aratott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Néhány nagy-romániás szenátor börtönbüntetést kért az előterjesztőkre. Szilágyi Zsolt a tervezet indoklásában az autonómia nyugat-európai példáira, Skóciára, Katalóniára, a belgiumi németekre hivatkozott, és a plénum figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén elfogadott Gross-jelentést, amely alkotmányos szintű, autonómiák formájában létrejövő kiegyezést szorgalmaz a kisebbségek és nemzetállamok között. Végül 12 ellenszavazattal – amely közül nyolc az RMDSZ-frakcióé volt – a szenátus elutasította a statútum vitára bocsátását. Székelyföld autonómiastatútumát a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki, és hat RMDSZ-es képviselő, Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be a parlamentben. Előzőleg a képviselőház március közepén mondott nemet a javaslatra. /Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Elzász-Lotaringia autonómiamodellje nem alkalmazható Romániában – nyilatkozta Marosvásárhelyen Philippe Étienne, Franciaország romániai nagykövete. A nagykövet a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetre utalva fejtette ki véleményét; ennek kidolgozói korábban azt állították, hogy a Székelyföld nagyban hasonlít a francia régióhoz. „Elzász-Lotaringia már nem létezik. Franciaország olyan fejlődésen ment át, amelyet e régió francia lakossága választott a francia kritériumok szerint, és nem hiszem, hogy e kérdésben létezne egy általános, átadható modell” – nyilatkozta a diplomata. /H. Zs.: Philippe Étienne: a Székelyföld nem Elzász. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Július elsejétől újabb drágulási hullám várható: nőnek az árak a villamos energia, az üzemanyag, a földgáz, az alkoholtermékek és cigaretta esetében. A földgáz ára 5 százalékkal emelkedik, a villamos energia ára 7,8 százalékkal nő. A gépkocsivezetők mintegy 1000 lejjel drágábban jutnak a gázolaj literéhez, illetve 500 lejjel a benzin literéhez. Az alkoholtermékek átlagban mintegy 50 százalékkal nőnek. A drágulás 2006-ig folyamatos lesz, ellentétben a dohánytermékekkel, amelyek ára, az Európai Unióval kötött megegyezés értelmében 2010-ig fog emelkedni. /A. I.: Holnaptól drágulási hullám. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Belgrád sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Románia egyoldalúan vízumkötelezettséget vezet be Szerbia-Montenegró polgáraival szemben, s válaszul ugyancsak vízumkényszert vezet be a román állampolgárokkal szemben. Bukarest azzal magyarázta döntését, hogy Belgrád nem kívánt tárgyalni az utazási rendet szabályozó új kétoldalú megállapodás megkötéséről. A belgrádi külügy emlékeztetett arra, hogy Románia 2003 novemberében konzultációk nélkül, egyoldalúan felmondta a vízumkötelezettség eltörléséről szóló 1967-es egyezményt. /Belgrád sajnálkozik a román vízumkötelezettség miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Az Európa Tanács (ET) ellenőrző bizottságot jelölhet ki a romániai Verespataknál tervezett bányanyitás ügyében folytatandó helyszíni vizsgálatra, ha megkapja Magyarországtól az ezzel kapcsolatos problémákat bemutató dokumentációt – közölte Ékes József, MDF-es országgyűlési képviselő. Ékes József előzőleg a strasbourgi Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén hívta fel a figyelmet a tervezett beruházás körüli súlyos aggodalmakra. Emlékeztetett arra, hogy négy éve súlyos természeti katasztrófa érte Magyarországot, amely nemcsak a Tisza vízgyűjtő területére, hanem a Dunára is kiterjedt. /ET-bizottság vizsgálhatja a verespataki bányatervet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Magyarország a 2003-as év végén a 7. helyen állt a Romániában befektettet külföldi tőke és a működő cégek toplistáján. Ugyancsak a 2003-as év végén 4392 működő magyarországi céget tartottak nyilván Romániában. A tőkebeáramlás szempontjából Magyarország 264,5 millió dollárral a 13. helyen áll. Számos befektetési és együttműködési kapcsolat az ITD Hungarynak közreműködésével jött létre. Az ITD Hungary bukaresti irodájának feladata a magyarországi és romániai gazdasági vállalkozások, szervezetek közötti üzleti és együttműködési, befektetési kapcsolatok segítése. A román tőkével működő magyarországi cégek száma 2003 végére elérte a 6010-et. /Fejlődő magyar–román befektetések. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Kárpát-medencei magyar fórum megszervezését tervezi a Magyar Koalíció Pártja – jelentette be Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese, a MKP alelnöke jún. 28-án Bukarestben, ahol Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével együtt ismét szorgalmazták a Magyar Állandó Értekezlet mielőbbi összehívását. Az MKP által tervezett Kárpát-medencei magyar fórumon magyarországi és a határon túli magyar szervezetek vezetői vesznek részt, akik az Európai Parlament magyar képviselőivel együtt megvitatják azokat az elveket, amelyek szerint a magyar érdekeket képviselik majd az Európai Unióban. A fórumra ez év szeptemberében kerül sor Szlovákiában, a Selye János nevét viselő révkomáromi magyar egyetem ünnepélyes megnyitása alkalmából. /Kárpát-medencei magyar fórum megszervezését tervezi a Magyar Koalíció Pártja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Arra szeretnénk rávenni a magyar kormányt, hogy tartalékalapjaiból finanszírozza a határon túli magyar lapok számára juttatott MTI-anyagokat – tájékoztatta a Krónikát Herényi Károly országgyűlési képviselő, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője, az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának tagja. A kuratórium ugyanis – a Draskovics-csomag megszorító intézkedéseire hivatkozva – az igényelt 41 millió forint helyett csak 30 milliót hagyott jóvá, ez pedig csupán szept. 30-ig biztosítja a lapok számára rendkívül fontos szolgáltatást. A megoldást Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumának elnöke abban látja, hogy a kuratórium három tagja – akik egyben parlamenti képviselők is – terjesszenek az Országgyűlés elé olyan indítványt, amelynek elfogadásával az MTI-támogatást közvetlenül a magyar állami költségvetésből lehetne folyósítani. A három képviselő – Herényi Károly (MDF), Géczy József (MSZP) és Potápi Árpád (Fidesz) – csupán a jövő évi költségvetésbe foglaltatná bele a támogatást, az idei összeget véleményük szerint a kormány tartalékalapjából kellene elkülöníteni. /L. J.: A tartalékalapra számítanak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

A határon túli magyar írók és irodalmárok számára első alkalommal meghirdetett ösztöndíjpályázat nyerteseinek járó emléklapot jún. 29-én adta át Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ösztöndíjjal a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak kíván támogatást nyújtani a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez – mondta a helyettes államtitkár. A Székely János költészeti és drámaíró ösztöndíjban évente hat személy részesülhet; felét a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket még be nem töltött alkotók kapják. Elnyerte az ösztöndíjat Orbán János Dénes kolozsvári, Csehy Zoltán dunaszerdahelyi, Balla D. Károly ungvári, Danyi Zoltán zentai, Polgár Anikó dunaszerdahelyi és Hatházi András Attila kolozsvári alkotó. A Gion Nándor nevét viselő prózaírói ösztöndíjban évente négyen részesülhetnek. Az ösztöndíjak 50 százaléka a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket be nem töltött írókat illeti meg. A támogatást Lovas Ildikó szabadkai, Láng Zsolt és Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi, valamint Szakmány György omoravicai (Vajdaság) író kapta. A Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjban az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére nyerhető el támogatás. Évente négy kritikusi ösztöndíjat ítélnek oda. A Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat T. Szabó Levente kolozsvári, Németh Zoltán ipolybalogi (Felvidék), Szerbhorváth György kishegyesi (Vajdaság) és Selyem Zsuzsa kolozsvári pályázó nyerte el. Az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarabíró Benedek Elek- ösztöndíjat szintén négy személynek ítélik oda. A támogatást Fekete Vince kézdivásárhelyi, Berniczky Éva ungvári, Beszédes István zentai és Z. Németh István csicsói (Felvidék) alkotó kapta. A tíz hónapra szóló ösztöndíj összege havonta bruttó 60 ezer forint. A kuratórium elnöke Ilia Mihály irodalomtörténész, tagjai között van például Kalász Márton (Magyar Írószövetség), C. Tóth János (Határon Túli Magyarok Hivatala), Hodossy Gyula (Szlovákiai Magyar Írók Társasága), Szálinger Balázs (Erdélyi Magyar Írók Ligája), valamint a kulturális tárca képviselői. A Csángó Kultúráért díjat az idén Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke vehette át. Pozsony Ferenc 1991-től tanártársaival és diákjaival rendszeres alapkutatásokat végzett a moldvai csángóság körében, ezáltal Kolozsvárott a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában megteremtette a legnagyobb csángó archívumot. Tavaly hozta létre a zabolai Csángó Múzeumot. A csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért tavaly egy finn asszony, Tytti Isohookana-Asunmaa vehette át a Csángó Kultúráért díjat. /Határon túli irodalmi ösztöndíjak átadása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Jún. 28-án volt a nyitóprogramja a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozójának. – A kárpát-medencei országok európai uniós csatlakozása a békés nemzeti újraegyesítés lehetőségét jelenti – közölte Kiss Péter kancelláriaminiszter. Az egyhetes, kilencedik alkalommal megrendezett találkozóra 16 országból közel hétszáz 12 és 20 év közötti fiatal érkezett, akik elsősorban amatőr művészeti csoportok tagjai. A fiatalokat kulturális programok várják. /Kiss Péter: az EU a nemzeti újraegyesítés lehetőségét jelenti. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Zárt ajtók mögött ülésezett az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöksége. Vállalva a felelősséget a választási kudarcért (a megyei és temesvári városi képviselet nélkül maradt a bánsági szórványmagyarság), az elnökség testületileg lemondott. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök elmondta: döntése végérvényes. /(Pataki Zoltán): Testületileg lemondott az elnökség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Kónya-Hamar Sándort hangsúlyozta, elsődleges célkitűzés volt Funar leváltása. Ezt nem tudta megérteni a Kolozs megyei SZDP /kormánypárt. A városi alpolgármesteri poszt mellett a megyei tanács két alelnöki tisztsége is az RMDSZ-é. /Csomafáy Ferenc: Választások utáni újabb alku. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Ladányi László alpolgármester beperelte a Való Világ címen a helyhatósági választási kampány idején megjelent, magukat meg nem nevező szerzők és szerkesztők által ingyenesen terjesztett kiadványt. Az RMDSZ-t pocskondiázó kampánylap több cikke kimerítette a polgári törvénykezésben szereplő rágalmazás fogalmát. Ladányi László alpolgármester a székelyudvarhelyi bíróságon tartott jún. 29-én tartott első tárgyalás után kifejtette: "Nem hagyhatom, hogy a névtelenség homályában bujkáló személyek olcsó rágalmazásaikkal besározzanak, becsületembe gázoljanak." A rendőrségi kivizsgálás alapján Kovács Csabához, Szász Jenő kampánystábjának egyik vezetőjéhez vezetnek a szálak, ezért őt megidézték a perben, de nem jelent meg a tárgyaláson. Halasztást kért, hogy ügyvédet fogadhasson. Kovács Csabát leszögezte: "A rendőrségnek adott nyilatkozatomban az áll, felelősségem tudatában kijelentem, hogy semmi közöm az említett kiadványhoz." A tárgyalást szept. 21-ére halasztotta a bíróság. /(bágyi): Perelik a rágalmazó kampánylapot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 30./

A Vöröskereszt kimutatása szerint Romániában 1,8–2,5 millió roma nemzetiségű személy él, a hivatalos statisztikák szerint azonban mindössze 450 ezer cigány él az országban. Jelen pillanatban Közép–Európában Romániában él a legtöbb roma. /(fi): Romániában él a legtöbb roma lakos. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./

Köllő Katalin újságíró felháborodva olvasta a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján megjelenő Kisvárdai Lapokban az elismert anyaországi színházkritikus írását: „Tartottam attól, hogy ezen a fesztiválon kicsit elnézőnek kell majd lenni. Úgy gondoltam, a határon túli magyar színházak a maguk szerény anyagi és egyéb lehetőségeik közepette arra koncentrálnak, hogy fennmaradjanak, és ezáltal fenntartsanak valamit. Nyelvet, kultúrát, kötődést olyan tágabb közösségekben, ahol az emberek talán éppúgy egyre távolabb kerülnek egymástól, mint bárhol máshol. Szépséges és enyhén patetikus missziót képzeltem köréjük. De már rég nem erről, vagy legalábbis nem csak erről van szó. Ennek a sok tehetséges fiatalnak láthatólag a színház az ügye. (…) És ebben ma már nem ismernek sem korlátokat, sem határokat, sem engedményeket. Mindent mernek, és mindenre képesek. (…) Ki tudnak állítani épkézláb, élményszerű musicalt is, de akár a mozgásszínházi műfajban is érvényesen szólalnak meg. (…)" Köllő Katalin megjegyezte, a 212 éves kolozsvári, vagy a sepsiszentgyörgyi színház például nem a fennmaradásra koncentrál, hanem a magas színvonalú színjátszásra. /Köllő Katalin: Színházi szemlélet határon innen és túl. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Kilencven határon túli magyar tanító részvételével kezdődött meg a pedagógusok hagyományos nyári továbbképzése jún. 28-án Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán. Szlovákiából, Kárpátaljáról, Erdélyből és Szerbiából kétszázan jelentkeztek a tanfolyamra, de csak 90 résztvevőt tudtak fogadni. /Magyar tanítók továbbképzése Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Idén immár negyedik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közművelődési civil szervezetek fórumát Magyarországon, Budakalászon, jún. 18-20. között. A találkozón 86 romániai, szlovákiai, szerbia-montenegrói, horvátországi és bosznia-hercegovinai civil szervezet képviseltette magát. Beszterce-Naszód megyéből hat civil szervezet /Bethlen Egyesület, bethleni Madisz, EMKE – Beszterce, Beszterce Művelődés Alapítvány, óradnai Reményik Sándor Kulturális és Oktatási Központ és a Zselyki Művelődési Egyesület/ képviselői voltak jelen:. A fórum célja, hogy képet nyújtson a civil szféra által végzett kulturális, közművelődési munka jelentőségéről, módszertani és szakmai segítséget kínáljon a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához. /Tóth Edit, Székely Emese: A Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Az unitárius egyház támogatásával a Házsongárdi temetőben befejezték a reformkor nagy unitárius személyisége, Bölöni Farkas Sándor síremlékének helyreállítását. A szobrot Ledniczky Tamás szobrászművész faragta újra. /(Csomafáy Ferenc): Felújított síremlék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Jún. 27-én tartották meg Székelykeresztúron a Nemzetközi Fúvóstalálkozót. A fesztiválra hét fúvószenekar érkezett. A találkozó a fúvószenekarok zenés felvonulásával kezdődött. A rendezvényt a megyei és helyi önkormányzatok mellett több keresztúri vállalat is támogatta. /László Miklós: Nemzetközi fúvóstalálkozó Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 30./