Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zavaczki Walter Levente
133516 tétel
2004. május 6.
Tizenötödik darabjához ért az unitárius falufüzetek sorozata, amelyet immáron az Illyés Közalapítvány, külföldi intézmények, az amerikai egyesült államokbeli unitárius-univerzalista egyesület és az egyházközségek támogatnak. Néhai Imreh Domokos unitárius kántortanító és Kisgyörgy Zoltán által írt árkosi kötetet másodszor is kiadták. A sorozat új füzete Nagyajtát mutatja be. A sorozat alapító szerkesztője Gyerő Dávid püspöki tanácsos, utódja Szabó László unitárius missziós lelkész, egyházi közügyigazgató.    Nagyajta bemutatását, a nemzeti és felekezeti megoszlást, az unitárius egyház és műemlék vártemplomának történetét, valamint a község jeles szülötteit Fekete Levente unitárius lelkész mutatta be. A református egyházról, templomról és felekezeti iskoláról Nagy Ká­roly Kázmér lelkipásztor írt. Az iskolatörténetet, a Kriza János Emlékbizottságot és Alapítványt Barabás Mihály filológia szakos tanár, az iskola igazgatója jegyezte. A sorozat eddig megjelent füzetei: Homoródalmás, Székelyderzs, Ürmös, Bölön, Árkos, Homoródkarácsonyfalva, Vargyas, Énlaka, Siménfalva, Fiatfalva, Küküllődombó, Nyárádgálfalva, Szentgerice, Várfalva és Nagyajta.  /Kisgyörgy Zoltán: Falufüzetek: Nagyajta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./
2004. május 6.
Közel féléves szünet után újraindult a Nyugati Jelen dévai fiókszerkesztőségben székelő helytörténeti kör. A gazdag történelmi hagyatékú Hátszeg vidékét keresték fel. Hátszegen sok középkori magyar vonatkozású templom, várrom, vagy nemesi kúria található. Első állomásuk a felsőszálláspataki vár volt. A várból már csak egy romos bástya maradt meg. 1962-ben még mind a 4 bástya látható volt. A Hátszeg várostól pár kilométerre található Naláczy kastély az önkormányzat tulajdonát képezi. A hátszegi református templom a XIX. század elején épült. A körülbelül 100 fős gyülekezetnek tavaly sikerült kívül felújítania az épületet. A katolikus templomot a Nopcsa család építette 1745-ben. Erdély egyik legrégebbi épségben megmaradt temploma, az őraljaboldogfalvi. Az őraljaboldogfalvi református műemléktemplom valószínűleg a XIII. század elején épült. A freskó felirata: Ez az eklézsia szenteltetett a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére 1314-ben. Manapság Őraljaboldogfalván talán 10 református sincs, s a katolikusok száma sem sokkal nagyobb. /Chirmiciu András: Templomok, várromok, nemesi kúriák. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./
2004. május 6.
Magyarsáros unitárius templomának udvarán kopjafák, emlékoszlopok jelzik, hogy a helybéliek tisztelettel emlékeznek elődeikre. A templom mögött múzeum, tájház. A 780 lelkes egyházközségben idén egy keresztelő és nyolc temetés volt, de a létszám nem csökkent, mert három család költözött vissza. A múzeumot vendégfogadó házzá alakítják. Kozma Albert unitárius lelkész újságolta, hogy a faluban létrehozzák a Körmöczi János Egyesületet. A valamikori püspök Magyarsároson született, ezért választották az ő nevét. Az egyesület faluturizmussal, szociális programokkal, ösztöndíjak biztosításával, kulturális tevékenységekkel foglalkozik majd. Életerős, tenni akaró unitárius közösség a magyarsárosi. /Simon Virág: Előtérben a vendégfogadás. Életerős a magyarsárosi unitárius gyülekezet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./
2004. május 6.
A kidei nőszövetség kötelességének vallja az anyanyelv és kultúra, hagyományok ápolását, megőrzését, átadását. Kidén négy – állandó lelkipásztor nélküli – templom van, a régi iskola három éve szűnt meg. Közös erővel rendbetették a templomkertet, az üres parókiát és udvarát, a temető kidőlt kőkerítést újraépítették. Kicsinosították a kultúrtermet, ünnepi műsorral köszöntötték az édesanyákat. Az ünnepi műsort Jakab Berta nyugalmazott tanítónő rendezte. /Lukács Éva: Kide. Kiút a megsemmisülésből közösségi akarattal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2004. május 6.
Szamosújváron az örmény székesegyházban találkoztak az 1992-ben végzett római katolikus papok. A közös együttlét és a helybeli kis örményközösség vendégszeretete is hozzájárult az évről-évre megismétlődő akció sikeréhez. /Erkedi Csaba: Szamosújvár. Római katolikus lelkészek találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
2004. május 6.
A marosvásárhelyi Ariel Bábszínház Antal Pál-emléknapot szervez. A bábszínház-alapító, országos hírű rendező és társulatvezető halálának ötéves évfordulója alkalmával máj. 9-én, az Antal Pál által 1993-ban rendezett Ludas Matyi című mesét viszik színre. /Antal Pál-emléknap. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./
2004. május 6.
Szerbiában egyre gyakrabbak a kisebbségellenes falfirkák, a magyar nemzetiségű diákok és a nem ortodox vallású papok bántalmazásáról szóló hírek. Vojiszlav Kostunica szintén szerb nacionalista, aki azonban hajlandó a demokratikus látszatnak is némi engedményt tenni. A régi rendszer kiszolgálói lassan ismét visszatérnek. /Balogh Levente: Újabb kudarc? = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./
2004. május 7.
A Magyar Polgári Szövetség máj. 2-án, Marosvásárhelyen elfogadott nyilatkozatával kapcsolatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos Kampánystábja közleményt adott ki. Eszerint az MPSZ rágalmaz, amikor azt állítja, hogy: "Markó Béla, Frunda György, Verestóy Attila, Borbély László és társaik éveken át körmönfont módszereket használva megakadályozták az RMDSZ-programban szereplő belső választásokat." Az RMDSZ 7. kongresszusa a belső választások lebonyolítására két változatot fogadott el: a közvetlen, illetve közvetett módszert, a területi szervezetek hatáskörébe utalva annak eldöntését, hogy milyen módon kívánják kijelölni a Szövetségi Képviselők Tanácsába /SZKT/ választott tagjaikat. A 2003 áprilisában és májusában megtartott belső választásokon több tízezer állampolgár vett részt elektorként vagy közvetlen urnás megméretkezésen. Ennek nyomán alakult újra az SZKT. Az RMDSZ mintegy 781 településen szervezett előválasztásokat, amelyen 184.731 személy vett részt. Az MPSZ választásokon való indulását nem az RMDSZ és a kormánypárt akadályozta meg, hanem a Központi Választási Iroda törvényességi okokból utasította vissza az MPSZ aláírásgyűjtő íveit. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./
2004. május 7.
Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség Maros megyei elnöke a máj. 6-i sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy az "aktuális helyzet" hátráltatja az MPSZ-t, hiszen a szövetség által támogatott független jelöltek semmilyen módon nem tudnak olyan erőket megmozgatni, mint ha választási listán indultak volna. Szerinte egyre többen vannak a kiábrándultak. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy az SZDP-vel való lepaktálás révén kiszorítja a politikai színtérről a konkurens szervezeteket. Az MPSZ független jelölteket akar indítani a választásokon: a megyei tanács jelöltje Tőkés András, a marosvásárhelyi városi tanácsba jelöltek pedig Ölvedi Zsolt és Ráduly Levente. /D. A.: "Nyilván megváltozott a politikai helyzet". = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./
2004. május 7.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy döntött, hogy visszalépteti Máté Andrást, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltjét. Nem mondták meg egyértelműen, hogy kit támogatnak. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, valamint Máté András úgy vélte, a döntés a legkedvezőbb a kolozsvári magyar lakosság számára. /Borbély Tamás: Visszaléptették Máté Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2004. május 7.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke üdvözölte Ioan Rus részvételét a kolozsvári polgármester-választáson, szerinte a kormánypárt jelöltje képes legyőzni Gheorghe Funart. Markó hozzátette, az RMDSZ támogathatja Rust. /Markó szerint Rus legyőzheti Funart. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2004. május 7.
Fey László /újra/ élesen kikelt a radikálisok ellen, akik „irreális követelményekkel álltak elő; olyasmiket kértek számon az RMDSZ-től, amit (még) nem lehetett megvalósítani (autonómia, kettős állampolgárság, külhoni állampolgárság, Bolyai Egyetem), ellene voltak a román féllel való bármely együttműködésnek, kompromisszumnak”. Fey László elítélte a Magyar Polgári Szövetséget, majd Makkay József cikkét /A méltányos integráció előfeltétele az autonómia, Szabadság, ápr. 26./ Fey szerint a kettős állampolgárság a radikálisok csalétke és vesszőparipája, az RMDSZ csak azért gyűjtött aláírásokat, mert ezt éppen az ellenzék követelte. Makkay József a Communitas Alapítvány körüli botrányra tesz homályos célzást, írta Fey László, holott „ott semmi botrány”. /Fey László: Fúrnak, fűrészelnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Makkay József reagált Fey László vádaskodására. Leszögezte: „Az ellenzék az autonómia, a kettős állampolgárság vagy a Bolyai Egyetem kapcsán azt kéri számon az RMDSZ csúcsvezetőségén, hogy 14 év alatt ezen alapvető követeléseinkben a holtpontról sem sikerült elmozdulni.” Frunda György a kettős állampolgárságot nem tartja időszerűnek. – Ha nincs botrány, illetve minden rendben van a Communitas körül, miért zúgolódnának az emberek? /Makkay József: Az igazság kedvéért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2004. május 7.
Megszületett a megállapodás: a Szatmár megyei Német Demokrata Fórum jelöltjei az RMDSZ Szatmár megyei listáin indulnak a választáson. A két szervezet közötti együttműködési megállapodás értelmében az NDF Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Tasnádon az RMDSZ polgármesterjelöltjeit támogatja a helyhatósági választásokon. /Túrós Lóránd: Megyei szinten megszületett az egyezség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./
2004. május 7.
Az MPSZ Csíkszerdában saját, független polgármester jelöltet indít Papp Előd jelenlegi alpolgármester személyében. Az MPSZ benyújtotta a választási irodához a jelöltek névjegyzékét, de ezt visszautasították. /(Daczó Dénes): Papp Előd független polgármester- jelöltként indul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2004. május 7.
A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Polgári Szövetség Szatmár megyei szervezete által szervezett, máj. 9-én tartandó Történelmi Főutca nevet viselő rendezvényen jelen lesz az ismert magyarországi énekes, Varga Miklós is. A Szatmárnémetiben zajló rendezvényen részt vesz többek között Németh Zsolt Fidesz–es képviselő, Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, Mikola István volt egészségügyi miniszter, Wittner Mária (56–os halálraítélt), továbbá az olimpiai bajnok vízilabdázó Kárpáti György, Bencsik András és a Magyar Demokrata hetilap főszerkesztője. A műsorban elhangzik Wass Albert Üzenet haza című verse is. A rendezvény díszvendége Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. /(bódi): Szatmárnémetiben lép fel Varga Miklós magyarországi énekes. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./
2004. május 7.
A Magyar Tudományos Akadémia máj. 4-i közgyűlésén az akadémia külső tagjává választotta dr. Péntek János kolozsvári egyetemi professzort, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének vezetőjét. Péntek János szerint ez a legfontosabb szakmai elismerés. /Köllő Katalin: Péntek János az MTA külső tagja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2004. május 7.
A kisebbségben élő magyarság közművelődési szakmai képzési lehetőségeiről tanácskoztak romániai, szlovákiai, ukrajnai és magyarországi képzési szakemberek máj. 4-én a budapesti Magyar Művelődési Intézetben. A Magyar Művelődési Intézet a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal közösen elindította 20 résztvevővel az első középfokú, akkreditált – tehát államilag elismert bizonyítványt adó – egyéves intenzív közművelődési- és szolgáltatásszervező felnőttképzést a szovátai Teleki Oktatási Központban. A mostani tanácskozáson e kezdeményezés eddigi tapasztalatait összegezték. A Magyar Művelődési Intézettől Egyed Albert (Kisebbségi Főosztály vezetője) és Romhányi András (Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője), a Human Reform Alapítványtól Balla Zoltán és Sorbán József tartottak beszámolót. Az egyes régiók meghívott szakemberei a képzés lehetőségeit ismertették Romániában – dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke (Kolozsvár); Szlovákiában – dr. Tóth Károly, a Fórum Kisebbségi Intézet igazgatója (Somorja) és Kulcsár Mária, a Fórum Információs Központ igazgatója (Kassa), Szerbia és Montenegróban – Hajnal Jenő, a Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója (Zenta), illetve Ukrajnában – dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke (Ungvár). A résztvevők zárónyilatkozatukban megállapították: a kisebbségben élő magyarok közművelődési intézményeinek, szervezeteinek és közösségeinek hátrányos helyzetét elsősorban az okozza, hogy körükben nem létezik olyan közművelődési alapképzés, szakképzés, továbbképzés, amely alkalmassá tenné a feladatvállalókat a kulturális élet kellő megszervezésére. Szükségszerűnek tartják a szakmai képzések intézményesülését, akkreditálását. /Guther M. Ilona: Közművelődési szakmai képzés és stratégia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2004. május 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéregyházi kapcsolatba lépett a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal. Ápr. 27-28-án Hanván rendeztek találkozót, ahol a 9 partiumi egyházmegye képviselőit a 7 felvidéki egyházmegye esperesei fogadták. /Varga Károly: Határtalan kapcsolatok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 7./
2004. május 7.
Máj. 4-én hét Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ tanácstag indítványozta Lokodi Csaba felfüggesztését elnöki funkciójából. Kótai Levente Csaba lett az ideiglenes ügyvivő elnök. Az addigi elnök ekkor Bukarestben tartózkodott, telefonon közölték vele az ítéletet. Megelégelték ugyanis Lokodi Csaba vezetési módszerét. A nem működő állandó munkacsoportok (belügy, külügy, pénzügy, emberi erőforrások, arculatépítés), a döntéshozatal átláthatatlansága, hiányos kommunikáció, egyeduralomra való törekvés voltak az indítványba foglalt tények. Kótai Levente Csaba a május 19-re összehívott rendkívüli közgyűlésig ideiglenes ügyvivő elnökként tevékenykedik. Lokodi Csaba nem tartja etikusnak a döntés közlésének módját. /Lőrincz Edina: Távollétében függesztették fel a KMDSZ elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2004. május 7.
Máj. 1-jén az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium közös szervezésében tartották meg a Vermes Miklós – Öveges József Fizikaverseny erdélyi döntőjét. /Vermes Miklós–Öveges József Fizikaverseny. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2004. május 7.
Deák Árpád szobrászművész nagyváradi műtermében elkészítette a Szatmárnémetiben szeptemberben felállítandó Petőfi–szobor agyagba mintázott változatát, s ezután elkészül a bronzból készülő alkotás is. Deák Árpád két szobra: a Károli Gáspárról és Kaffka Margitról készültek Nagykároly ékességei. Jakobovits Miklós, az erdélyi magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh vezetője véleményezte az alkotást és ajánlja köztéri emlékműkénti felállítását. /Muzsnay Árpád: Szobornézőben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./
2004. május 7.
A napokban Pál Árpád, Gyergyószentmiklós polgármestere bejelentette, hogy független jelöltként indul a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ előválasztásán ellenjelöltje, Pap József összesített több szavazatot. /(Gál Éva Emese): Pál Árpád polgármester indul függetlenként. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./
2004. május 7.
A Festum Varadinum keretében megszervezték Nagyváradon a civil szervezetek találkozóját, a Civil Társadalom Napját. Az egybegyűlteket dr. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének /BINCISZ/ elnöke és Tempfli József római katolikus megyéspüspök köszöntötte. Erdélyben jelenleg kétezer magyar civil szerveződés létezik, a másfél milliónyi magyarhoz képest ez nem túl sok. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere szerint a civil szervezetek közelebbről érzékelik a társadalom problémáit, ezeket föl kell mérni. Dr. Somai József, a kolozsvári Közgazdász Társaság elnöke elmondta: aránytalanul kevés a magyar gazdasági, emberjogi és egyéb szervezet. Fölvetette, hogy jó volna visszaállítani az Illyés Közalapítvány gazdasági szaktestületét, amely a kutatás és nevelés kérdéseit felvállalta. Arra is figyelmeztetett, hogy alkuratóriumokban, összetételük miatt torzulás léphet föl a pénzek elosztásánál. /(Balla Tünde): Varadinum 2004. A Civil Társadalom Napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./
2004. május 7.
Áprilisban Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztiválon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó önálló standon mutatkozhatott be, a Határon Túli Magyarok Hivatala segítsége révén. Tőzsér József igazgató arról tájékoztatott, hogy elvitték valamennyi tavaly kiadott könyvüket, 45 címet, s még ugyanannyit korábbi kiadványaikból. Standukon kapott helyet a kolozsvári Polis, Pro Philosophia és Kalota, valamint a sepsiszentgyörgyi T3 Info. A többi erdélyi könyvkiadó a Romániai Magyar Könyves Céh standján osztozott. A Pallas forgalma jóval nagyobbnak bizonyult minden eddiginél. – A közeljövőben a magyar kiadókkal közösen a határon túli magyar könyves műhelyek is részt vehetnek az EU-s pályázatokon. A Pallas-Akadémia Könyvkiadónak üzlethálózata van Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Nagyszalontán. A marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Könyvklub postán terjeszti a könyveket. Magyar könyvet forgalmaz még a kolozsvári Röser antikvárium, a Gaudeamus és a Phoenix, míg a vásárhelyi Mentor Kiadónak is van két üzlete. A Pallasnak is van könyvposta szolgálata. /Cseke Gábor: Minden budapesti könyvfesztiválon ott voltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./
2004. május 8.
Nem szűnik meg az Apáczai Közalapítvány önállósága, a magyar oktatási tárca elvetette azt az elképzelést, hogy a szervezet egy másik közalapítvány részeként működjék a jövőben, jelezte Medgyes Péter nemzetközi helyettes államtitkár. A Krónika korábbi cikke nyomán, amely az esetleges beolvasztás tervéről szólt, több határon túli magyar politikus is felemelte szavát az Apáczai védelmében, az Országgyűlésben pedig Révész Máriusz fideszes képviselő kérte számon a terveket. Csete Örs, az alapítvány titkára a Krónikának elmondta a közalapítvány szervezete és a kuratórium 2005. máj. 31-éig a jelenlegi keretek között működik tovább. A közalapítvány idén az Oktatási Minisztériumtól 170 millió forintos támogatásban részesül, ehhez várják még a munkaügyi tárca hozzájárulását, és a szakképzési alapból 500 millió forint jut a szervezetnek, amelynek „költségvetése a tavalyihoz képest jelentősen nem csökken”. Tavaly a közalapítvány összesen mintegy egymilliárd forintból gazdálkodott. Az ülésen átvették az auditortól a nemzetközi ISO minősítést tanúsító okleveleket. /Lukács János: Önálló marad az Apáczai Közalapítvány. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./ Medgyes Péter bejelentette, hogy „a kuratórium mandátumának egy év múlva történő lejártakor újra kell gondolni a testület összeállításának alapelveit". Szerinte „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra", nem tartják szerencsésnek, hogy országgyűlési képviselők ülnek benne, s ráadásul csak egyetlen párt képviselői. „Szintén nyomós ok – mondta –, hogy az Apáczai költségvetésének forrásai bizonytalanok.” Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter, az alapítvány létrehozásának kezdeményezője és alapítója vádaskodásnak minősítette azt a kijelentést, hogy „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra". Elfogadhatatlannak nevezte, hogy azért rekesszenek ki valakit a határon túli ügyekből, mert politikai szerepet is vállal. Vitatta az oktatási tárcának azt a szándékát, hogy egységes oktatáspolitikai rendszert akar létrehozni, és ennek letéteményeseként egységes oktatási közalapítványt. Szerinte egységes nemzetstratégia kell, és ebből fakadó, de a különböző területek igényeinek megfelelően – elkülönített forrással gazdálkodó – differenciált intézményrendszer. Berényi Dénes akadémikus, a közalapítvány alapító elnöke hangsúlyozta a felvidéki Selye János elitképző kollégiumhoz hasonló intézmények működtetésének fontosságát, megjegyezve, hogy Délvidéken és Kárpátalján is van már, viszont Erdélyben, ahol a legfontosabb volna, ott nincs. Csete Örs irodaigazgató jelezte, az interneten nyilvánossá tették Forrástérkép adatbázisukat (www.forrasterkep.apalap.hu), amely részleteiben tartalmazza az alapítvány 1999 és 2002 közötti valamennyi támogatását, magyarországi viszonylatban egyedülálló módon – dokumentumokkal és fényképekkel illusztráltan. /Guther M. Ilona: Újragondolják az Apáczai Közalapítványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2004. május 8.
Máj. 7-én tartották Nagyváradon, a Szigligeti Ede Állami Színházban az RMDSZ országos kampánynyitóját. Markó Béla elmondta: alapjában véve a romániai magyarság továbbra is egységes, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy hat százalékos a szövetség támogatottsága. Szerinte az alternatív szervezeteknek is az RMDSZ-ben van a helyük. – Az RMDSZ a legutóbbi választások eredményei alapján 145 polgármesterrel és kétezer négyszáz önkormányzati képviselővel rendelkezik. A június 6-án tartandó romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ növelni szeretné városvezetőinek a számát. A romániai önkormányzatokban a legutóbbi törvénymódosítások szerint csökkenni fog ugyan a képviselők száma, a szervezet viszont arányaiban véve mindenképpen növelni szeretné. Markó Béla felsorolta az RMDSZ megvalósításait: az egyházi ingatlanok valamint, a föld- és erdőtulajdon visszaszerzése, a kétnyelvű táblák, valamint a Szabadság-szobor visszaállítása. A továbbiakban Kelemen Attila (Marosvásárhely), Ilyés Gyula (Szatmárnémeti), Albert Álmos (Sepsiszentgyörgy), Ráduly Róbert (Csíkszereda), Ladányi László (Székelyudvarhely), Kovács Attila (Brassó) valamint Bíró Rozália (Nagyvárad) polgármester-jelöltjeinek rövid bemutatkozó beszédét hallgathatták meg a jelenlevők. Az ünnepségen Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök is felszólalt. /Borbély Tamás: Országos RMDSZ kampánynyitó Nagyváradon. Minél nyitottabb és befogadóbb szövetségre van szükség – véli Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2004. május 8.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a júniusi helyhatósági választásokon azokat a politikai erőket támogatja, amelyek a magyar önrendelkezés ügye mellett állnak – olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet Tőkés László püspök írt alá. Mélységesen elítélik "az RMDSZ autonómia-ellenes politikáját, az utódkommunista többségi hatalommal való elvtelen megalkuvását és a romániai magyar nemzeti közösségnek az elárulását". Megdöbbenéssel tapasztalták, "hogy az RMDSZ-pártnomenklatúra a demokrácia elemi szabályait felrúgva miként vette ki részét a Magyar Polgári Szövetség törvényen kívül helyezéséből." Elítélik "az RMDSZ félrevezető sikerpropagandáját, a modellértékűnek hazudott román kisebbségpolitikát igazoló képmutatását, valamint a rendszerváltozás 1989-es hagyományaitól végletesen eltávolodott politikai opportunizmusát". Az egyházkerület támogatja a magyar civil szervezeteknek az RMDSZ pénzügyi átvilágítására irányuló kezdeményezését, és fontosnak tartja, hogy a Román Korrupcióellenes Bizottság az RMDSZ-re is terjessze ki vizsgálódásait. Felhívja a magyar kormányt, illetve a kormánypártokat arra, hogy ne részesítsék egyoldalú és kizárólagos támogatásban a hivatalos RMDSZ-t. /Tőkés a korrupcióellenes bizottság figyelmébe ajánlja az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2004. május 8.
Az RMDSZ által kezdeményezett Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozat keretében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Kerekes Gábor gazdasági ügyvezető alelnök a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Sebestyén Csaba elnök által vezetett küldöttségével tanácskozott máj. 7-én Kolozsváron. A megbeszélésen áttekintették az RMDSZ és a RMGE együttműködése folytatásának módozatait. Az RMDSZ támogatja az egyesület közhasznú szervezetként való elismertetését, ami lehetővé teszi, hogy költésvetési támogatásban részesüljön, és szükségesnek tartotta azt, hogy a RMGE erős szakmai, érdekképviseleti ernyőszervezetként működjék. /Párbeszéd a jövőért. Fókuszban a gazdák felkészítése az uniós csatlakozásra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2004. május 8.
Maros megyében az RMDSZ egy óvásnak adott helyet, így Marosludason megismételték az állóurnás előválasztást. Ezt követően Andrássy Árpád Marosludas körzeti RMDSZ-elnöke bejelentette, kilépett a Maros megyei tanács RMDSZ frakciójából. Mindezek ellenére, amíg a marosludasi körzeti magyarság igényt tart szolgálataira, RMDSZ elnökként kívánja szolgálni a körzetben élő magyarság ügyét. Andrássy azt állította, hogy az RMDSZ megyei vezetősége személye ellen próbálja hangolni a tagságot. Kecskeméti tartózkodása alatt ugyani a marosludasi választmányt felrendelték a marosvásárhelyi székházba, és helyt adtak a főként magáncélt szolgáló óvásnak. Mindkét alkalommal ugyanaz az eredmény született, vagyis polgármesterjelölt – először 368 érvénytelen, majd másodszor 447 érvényes szavazattal – Ferenczi Levente lett. /Bögözi Attila: Ki a ludas Ludason? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2004. május 8.
Nagyváradon a Festum Varadinum keretében Szombati Gille Ottó rendező megnyitotta a Kiváncsiak Akadémiáját. A színháztörténetről beszélt, a megjelent színészek egy-egy monológgal fűszerezték az előadást. Máj. 6-án a nagyváradi Szent Márton Öregek Otthonába látogattak a 9-es iskola elsősei. /(Balla Tünde): Varadinum 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./