Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Zăpîrțant, Liviu-Petru
2 tétel
2014. december 6.
Határon túli román közösségek
Korunk 2014. december
A diaszpóra évszázada? – teszi fel a kérdést Vasile Sebastian Dâncu kolozsvári szociológiaprofesszor, és egyben üdvözli a Korunk szerkesztőségének kezdeményezését, hogy a Szigetek, szórványok, zárványok címmel megjelent lapszámát (2014. 6.) követően interkulturális párbeszédet nyitott a román diaszpóra identitása kapcsán. A szerkesztői koncepció három pillérre épít: elméleti-történeti tanulmányokra, helyszíni tudósításokra, valamint a külhoni román költők, írók és tudósok (egy részének) a bemutatására.
A tanulmányok szerzői (Liviu-Petru Zapârtan, Bakk Miklós, Csortán Ferenc, Bodó Barna) tisztázzák a diaszpóra, a határontúliság/külhoniság fogalmát, az állam- vagy nemzetépítés különbözőségét, bemutatják a románság csángóit – "történetesen" a románok és szerbek közötti erőtérben. Az Ausztria és Ausztrália közötti ívben jelenik meg a külhoni román közösségek közelképe. A Ceausescu diktatúrájából elmenekült emigráns írók életérzéséről a magyarul is tudó, Párizsban élő Dan Culcer "tudósít". Nem volt nehéz őt szóra bírnia a Csíkszeredában élő Cseke Gábornak, aki egy kis antológiával lepte meg a Korunk decemberi számának olvasóit (Román költők a nagyvilág minden tájáról: Yossef Abraham, Victor Teleuca, Stefan Bastovoi, Dan Culcer, Maria Popescu-Butucea, Alexandru Dohi, Andrei Fischof, Teodora Galatean, Vasile Romanciuc, Alexandra Lungu, Andrei Mocuta).
Népújság (Marosvásárhely)
Korunk 2014. december
A diaszpóra évszázada? – teszi fel a kérdést Vasile Sebastian Dâncu kolozsvári szociológiaprofesszor, és egyben üdvözli a Korunk szerkesztőségének kezdeményezését, hogy a Szigetek, szórványok, zárványok címmel megjelent lapszámát (2014. 6.) követően interkulturális párbeszédet nyitott a román diaszpóra identitása kapcsán. A szerkesztői koncepció három pillérre épít: elméleti-történeti tanulmányokra, helyszíni tudósításokra, valamint a külhoni román költők, írók és tudósok (egy részének) a bemutatására.
A tanulmányok szerzői (Liviu-Petru Zapârtan, Bakk Miklós, Csortán Ferenc, Bodó Barna) tisztázzák a diaszpóra, a határontúliság/külhoniság fogalmát, az állam- vagy nemzetépítés különbözőségét, bemutatják a románság csángóit – "történetesen" a románok és szerbek közötti erőtérben. Az Ausztria és Ausztrália közötti ívben jelenik meg a külhoni román közösségek közelképe. A Ceausescu diktatúrájából elmenekült emigráns írók életérzéséről a magyarul is tudó, Párizsban élő Dan Culcer "tudósít". Nem volt nehéz őt szóra bírnia a Csíkszeredában élő Cseke Gábornak, aki egy kis antológiával lepte meg a Korunk decemberi számának olvasóit (Román költők a nagyvilág minden tájáról: Yossef Abraham, Victor Teleuca, Stefan Bastovoi, Dan Culcer, Maria Popescu-Butucea, Alexandru Dohi, Andrei Fischof, Teodora Galatean, Vasile Romanciuc, Alexandra Lungu, Andrei Mocuta).
Népújság (Marosvásárhely)
2016. november 12.
Ferenc pápa Romániába látogatna
Ferenc pápa tegnap fogadta az új vatikáni román nagykövetet, Liviu-Petru Zăpîrţant, aki feleségével, egy küldöttség kíséretében érkezett a pápai audienciára, és bemutatta akkreditációs leveleit. A találkozó végén Ferenc pápa az alábbi szavakkal fordult az új nagykövethez: „Imádkozzék értem, és remélem, egy látogatást is teszek”. Az egyetlen római katolikus egyházfő, aki valaha ellátogatott Romániába, II. János Pál volt 1999-ben. 2015-ben Ferenc pápa találkozott Klaus Iohannis államfővel.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Ferenc pápa tegnap fogadta az új vatikáni román nagykövetet, Liviu-Petru Zăpîrţant, aki feleségével, egy küldöttség kíséretében érkezett a pápai audienciára, és bemutatta akkreditációs leveleit. A találkozó végén Ferenc pápa az alábbi szavakkal fordult az új nagykövethez: „Imádkozzék értem, és remélem, egy látogatást is teszek”. Az egyetlen római katolikus egyházfő, aki valaha ellátogatott Romániába, II. János Pál volt 1999-ben. 2015-ben Ferenc pápa találkozott Klaus Iohannis államfővel.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)