A PKE diákszervezetét és Lászlófy Pált is kitüntették
Újév-köszöntő ünnepséget tartott NagyváradonTőkés Lászó európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. 
A szombati eseményen átadták a Közjó Szolgálatában Díjat, amelyet ezúttal a Partiumi Keresztény Egyetem diákszervezete érdemelt ki, Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnökét pedig az EMNT Kós Károly-díjával tüntették ki.
Tőkés beszédében előbb a közjó és a közszolgálat fogalmáról és jelentőségéről beszélt, majd visszatekintve a 2016-os évre, kegyelettel adózott azok emlékének, „akik a közjó szolgálatában égették el életüket, és akik a minden élők útján távoztak el közülünk”. A 2017-es évre vonatkozóan Isten áldását kérte ahhoz, hogy „erősítsük meg azt a nemes és szent elhatározásunkat, hogy »jó és balszerencse közt« töretlenül folytatjuk a köz javára vállalt szolgálatunkat”.
A Barabás Balázs által szerkesztett műsor Zákonyi Botond történésszel, Magyarország bukaresti nagykövetével forgatott az Ilfov megyei községben. Az 1956-os magyar forradalom leverése után itt tartották őrizetben Nagy Imrét és társait. Mivel a helyszín a román belügyminisztérium felügyelete alá tartozik, a román hatóságok ritkán adnak engedélyt ott filmezni, így valószínűleg a Digi 24 az első, amely 1956 témájában forgathatott tévés anyagot.
A műsorban Zákonyi Botond többek között 1956-ról és Nagy Imréék elhurcolásáról beszél, felidézi az akkori események romániai visszhangját. Mint ismeretes, annak idején több ezer embert tartóztattak le, mert támogatta a magyarországi forradalmat, néhányukat ki is végezték. Az 1956-tal és Nagy Imréék snagovi fogságával foglalkozó Diplomata útlevél című műsort szombaton 22.30 órától sugározza a Digi 24 hírtelevízió.
Krónika (Kolozsvár)

'56-tal és Nagy Imréék snagovi fogságával foglalkozik a Digi 24
Rendhagyó adással jelentkezik szombaton este a bukarestiDigi 24 hírtelevízió Diplomata útlevél (Pașaport Diplomatic) című műsora, amely Nagy Imre volt kormányfő snagovi fogva tartásának helyszínét járja be.
A Barabás Balázs által szerkesztett műsor Zákonyi Botond történésszel, Magyarország bukaresti nagykövetével forgatott az Ilfov megyei községben. Az 1956-os magyar forradalom leverése után itt tartották őrizetben Nagy Imrét és társait. Mivel a helyszín a román belügyminisztérium felügyelete alá tartozik, a román hatóságok ritkán adnak engedélyt ott filmezni, így valószínűleg a Digi 24 az első, amely 1956 témájában forgathatott tévés anyagot.
A műsorban Zákonyi Botond többek között 1956-ról és Nagy Imréék elhurcolásáról beszél, felidézi az akkori események romániai visszhangját. Mint ismeretes, annak idején több ezer embert tartóztattak le, mert támogatta a magyarországi forradalmat, néhányukat ki is végezték. Az 1956-tal és Nagy Imréék snagovi fogságával foglalkozó Diplomata útlevél című műsort szombaton 22.30 órától sugározza a Digi 24 hírtelevízió.
Krónika (Kolozsvár)

Lépnek, hogy magyarul is felírható legyen az üvegre, hogy pálinka
Magyarország kormányának, és vezető politikusainak segítségét kéri a háromszéki önkormányzat, hogy az erdélyi, székelyföldi magyar pálinkafőzők felírhassák a termékeik címkéjére anyanyelvükön, hogy pálinka.
Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke csütörtökön jelentette be, hogy személyesen tárgyalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel, akkor megígérték, hogy megoldást találnak arra, hogy Erdélyben is használhassák a pálinka megnevezést.
A háromszéki politikus, különben a Krónika cikkéből olvasott fel bekezdéseket, hogy ismertesse a kialakult helyzetet, vagyis, hogy bár a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis cég pálinkái sorra nyerik a rangos díjakat, mégsem írhatják fel az európai uniós eredetvédelem miatt a címkére, hogy pálinka, csak annak a román megfelelőjét a pălincă kifejezést használhatják.
Tamás Sándor elmondta, egyeztetett a Hargita és Maros megyei tanácselnökökkel is, a napokban pedig hivatalos levélben fordulnak Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökéhez, Semjén Zsolt miniszterelnök- helyetteshez, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárhoz, Zákonyi Botond nagykövethez és Zsigmond Barna mandátuma utolsó napjait töltő főkonzulhoz, kérve, hogy úgy módosítsák a 2008/73-as pálinkatörvényt, hogy az erdélyiek is használhassák a pálinka megnevezést, ne csak az Ausztria négy tartományában készült párlatra lehessen felírni magyarul, hogy pálinka.
„Mi is szeretjük a pálinkát, ezer éve főzzük, és bebizonyosodott, hogy minőséget készítünk” – mondta a politikus, hangsúlyozva, hogy a kezdeményezés az Erdélyi Pálinka Lovagrendé, de ők támogatják, ahogy tudják. Hozzátette, hogy javasolni fogja, vegyék fel a székelyföldi pálinkafőzést a Székelyföldi Értéktárba.
Egyébként a Norvég Alap támogatásával dokumentáció, kisfilm is készült a folyamatról. Mint arra többször is felhívtuk a figyelmet, az erdélyi magyar pálinkafőzők már rég harcolnak, hogy felírhassák anyanyelvükön is a címkére a pálinka megnevezést, ám ez az európai uniós eredetvédelmi szabályok miatt csak Magyarországon és Ausztria négy tartományában lehetséges. Dezső Tibor a sepsiszentgyörgyi többszörösen díjazott pálinkárium társtulajdonosa hangsúlyozta, ez elsősorban elvi és érzelmi kérdés.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Teodor Meleşcanu külügyminiszter a román-magyar kapcsolatokról tárgyalt Zákonyi Botond magyar nagykövettel
Teodor Meleşcanu külügyminiszter udvariassági látogatáson fogadta pénteken Zákonyi Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetét – számol be a külügyminiszter.
A felek megerősítették a két ország elkötelezettségét, hogy a román-magyar stratégiai partnerség alapján megszilárdítják a két ország kapcsolatát.
Elhangzott: diplomáciai szinten több találkozóra kerül sor a közeljövőben, amelyek lehetőséget adnak minden közös téma átbeszélésére – írja a közlemény.
www.agerpres.ro
erdon.ro

Antal Árpád: Jelen kell lenni
Minden rendezvény fontos, amely erősíti közösségünket. Márciusban kettő is van, 10-én és 15-én, aki teheti, vegyen rész mindkettőn – hívta fel a figyelmet Antal Árpád.
A székely szabadság napja jó alkalom arra, hogy a szabadság, a jogállamiság mellett, az elnyomás, az erőszakszervezetek ellen emeljük fel szavunkat –mondta a polgármester. Ha Sepsiszentgyörgyön pillanatnyilag nem is, de Marosvásárhelyen jól tapintható a kettős mérce, amit a román állam alkalmaz: míg az orvosi és gyógyszerészeti egyetem vezetőségét senki nem háborgatja azért, mert nem tartják be a törvényt, a Római Katolikus Gimnázium diákjainak szüleit behívatják, és ha netán nem katolikus vallásúak, arról faggatják, miért járatják katolikus iskolába gyerekeiket. Ami meg a székely szabadság napján a marosvásárhelyi megemlékezést követő felvonulás betiltását illeti, Antal Árpád szerint ez egyértelmű visszaélés Dorin Florea polgármester részéről. Most, amikor a spontán tüntetések idejét éljük, érthetetlen, miért foglal állást a hatóság – nyilatkozta a polgármester. A székely szabadság napján a sepsiszentgyörgyi ünnepségen egyébként ott lesz Antal Árpád, de nem szólal fel (beszédet az RMDSZ részéről Tóth-Birtan Csaba alpolgármester mond), a délutáni marosvásárhelyi rendezvényen pedig nem tud részt venni.
A polgármester egyúttal ismertette, a sepsiszentgyörgyi március 15-ei ünnepség főszónoka Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kokárdát tűz a romániai magyarság
Erdély és a Partium valamennyi magyarlakta városában kulturális műsorok és megemlékezések keretében ünneplik az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörését kedden és szerdán.
Kolozsváron a többnyelvűségért harcoló Musai–Muszáj civil csoport a Facebookon közzétett bejegyzésben arra kéri Emil Boc polgármestert, hogy ha a városháza fellebbezni kíván a többnyelvű várostáblák kihelyezését elrendelő bírósági döntés ellen, akkor ne vegyen részt a március 15-ei ünnepségen „csak azért, hogy magát fölöslegesen tapsoltassa”. „Úgy gondoljuk, a város kulturális örökségének szellemében a Cluj-Napoca és Kolozsvár mellett a Klausenburg feliratnak is szerepelnie kell a városnévtáblákon. A Musai–Muszáj mozgalom ennek a bejelentését várja Öntől” olvasható a háromnyelvű – magyar, román és német – bejegyzésben.
A kincses városban a hagyomány szerint szerdán 12 órától ünnepi felvonulás kezdődik a protestáns teológia épületétől a Szent Mihály-templomhoz, ahol 13 órától ökumenikus istentiszteleten vehetnek részt az ünneplők. Ezt követően a Biasini szállóhoz vonulnak az ünneplők a 14 órakor kezdődő koszorúzási ünnepségre. Ezt követően megkoszorúzzák a Bem József Deák Ferenc (Eroilor) utcai emléktábláját, és a szamosfalvi 1848-as emlékművet is.
Nagyváradon – mint minden évben – az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az RMDSZ külön ünnepséget szervez március 15-én. Az eddigiektől eltérően a néppárt rendezvénye a Szent László téren kezdődik, hagyományőrző néptánccsoportok fellépésével, ezt követően, 17 órakor Szacsvay Imre mártír jegyző ezredévi emléktéri szobránál tartanak ünnepséget.
Az RMDSZ szervezésében kedden 19 órától kerül sor a Márciusi Ifjak Díjak átadására a Szigligeti Színház nagytermében, ahol a Szigligeti Társulat bemutatja Honnan és hová – Arany János költészete című előadását. Mácius 15-én 12 órától megemlékezést tartanak a várad-rogériuszi református templomban, majd 14 órától Rulikowski Kázmér síremlékét, ezt követően pedig Nicolae Bălcescu szobrát koszorúzzák meg. 17 órára ökumenikus imát terveznek a várad-olaszi református templomban, majd 18.15-től Szacsvay Imre szobránál folytatják a megemlékezést, ahonnan a résztvevők huszárok vezetésével vonulnak a Petőfi-szoborhoz.
Nagyszalontán szerdán 16.30-kor ünnepi istentiszteletet tartanak a református templomban, 18 órakor pedig a Kossuth-szobor előtt az Arany János Elméleti Líceum diákjainak ünnepi műsorát követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke mond beszédet. A rendezvény 19 órakor fáklyás felvonulással folytatódik, majd 20 órától a Zilahy Lajos Művelődési Házban a Kolozsvári Magyar Opera művészei lépnek fel az ünnepi gálaműsor keretében.
Marosvásárhelyen az 1848/49-es szabadságharc és forradalom emlékére szervezett ünnepség szerdán 16 órakor a Postaréten, a székely vértanúk emlékművénél kezdődik. A kulturális műsor és ünnepi beszédek után, 18 órakor a Könyv és gyertya ünnepi gálával folytatódik a rendezvénysorozat a Kultúrpalota nagytermében. Ez alkalommal átadják a Könyv és gyertya díjat, fellép a Tiberius Quartet és Ritziu Ilka Krisztina színművész. A gálát a neves magyarországi előadó, Herczku Ágnes és a banda koncertje zárja.
A magyar forradalom és szabadságharc emlékének tiszteletére a helyi önkormányzat kétnapos ünnepségsorozatot szervez Csíkszeredában. A rendezvénysorozat kedden a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium leánykarának ünnepi előadásával kezdődik, amelynek helyszíne a Szent Kereszt barokk templom, 17 órától. Szintén kedden 19 órától a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mutatja be a Táncoljatok! – táncosok a táncról című műsorát a csíki moziban.
A forradalom emléknapján délelőtt 11 órakor a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán lévő Petőfi-szobornál emlékeznek meg a szabadságharc eseményeiről. A köztéri ünnepség 16 órakor kezdődik a Gál Sándor-szobornál, ahonnan a himnuszok eléneklése, az ünnepi beszédek elhangzása és a koszorúk elhelyezése után a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar és a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület lovas huszárai vezetésével a résztvevők átvonulnak a Vár térre. A rendezvénysorozat központi eseménye, a Vár téri megemlékezés 17 órától kezdődik a város zászlajának ünnepélyes felvonásával a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület közreműködésével.
Székelyudvarhelyen a központi ünnepség a Márton Áron téren lesz szerdán 12 órától. A huszárok felvonulását és tiszteletadását követően beszédet mond Gálfi Árpád polgármester, Soltész Miklós, Magyarország egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott követe tolmácsolja. 17 órakor a Haáz Rezső Múzeumban megnyitják az Erdélyi Panoráma – Egy elfeledett körkép című kiállítást, amelynek érdekessége, hogy a Bem–Petőfi-körkép féltve őrzött darabjait most láthatja először az erdélyi közönség. 19 órától a városháza Szent István termében a Székelyföldi Filharmónia ünnepi hangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők.
Kézdivásárhelyen 11 órától kezdődik a felvonulók gyülekezője a Gábor Áron téren, 12 órától megemlékező ünnepséget tartanak a főtéri Gábor Áron-szobornál, majd 19 órától gálaműsorra várják az érdeklődőket a Vigadó Művelődési Házban.
Sepsiszentgyörgyön kedden 17 órakor a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja szervezésében megnyílik a Hátrahagyottak emlékezete című kültéri kiállítás a Szabadság téren, amelynek keretében Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete mond beszédet. Szerdán 15.15-kor leleplezik Berde Mózes 1848-as kormánybiztos, parlamenti képviselő szobrát az Erzsébet parkban. Az ünnepi lovas felvonulás a főtérre 14.30-kor indul a Váradi–Bartalis kőtömbös kopjafától, illetve az eprestetői csata emlékművétől, a központi ünnepi műsor pedig 16 órakor kezdődik.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Antal Árpád: a magyar közösség most játssza legfontosabb mérkőzését
„Székelyföld a miénk és a legjobb helyen, a székelyek kezében van” – mondta ünnepi beszédében Antal Árpád sepsiszentgyöri polgármester.
Sepsiszentgyörgyön egy újabb köztéri szobor avatásával kezdődött az március 15-i ünnepség. Az Erzsébet parkban, a Bod Péter Könyvtár fele vezető lépcső előtt leplezték le Berde Mózsa volt kormánybiztos, a háromszéki szabadságharc kiemelkedő személyisége egész alakos szobrát.
Amikor Kovács István unitárius lelkész megáldotta a szobrot, felsütött nap és a gyönyörű időjárás az ünnepség végéig kitartott. Hagyományőrző huszárok főtérre való bevonulásával kezdődött a központi ünnepség, amelyen több ezer sepsiszentgyörgyi és környékbeli vett részt.
Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester ünnepi beszédében rámutatott: „Minden forradalom, minden szabadságharc olyan, mint azok akik csinálják. A mi márciusi forradalmunk olyan tiszta, mint Petőfi Sándor szerelmes versei”. Az elöljáró beszéde egyfajta évértékelő is volt, amelyben megvizsgálta az erdélyi magyar-magyar viszonyt, a székelyek és Magyarország valamint Székelyföld és Románia helyzetét.
„Székelyföld a miénk”
„Mi Székelyföldet nem ajándékba kaptuk, nem szerencsejátékon nyertük és nem azért vagyunk itt, mert fizetéspótlékot kapunk, mint a román belügy alkalmazottai. Székelyföld a miénk és a legjobb helyen a székelyek kezében van”, mondta Antal Árpád, aki szerint sajnos sokan az erdélyi magyarság vezetői közül megtapasztalták az utóbbi időben, hogy mit jelent az üldöztetés. „Az igazi célpont az maga az erdélyi magyarság, a mi közösségünk gerincét akarják megroppantani! Ez nem fog sikerülni”, szögezte le a polgármester.
Antal Árpád emlékeztetett, hogy az elmúlt egy évben történtek jó és rossz dolgok, majd rámutatott: az a tény, hogy ma itt áll a sepsiszentgyörgyi közösség előtt, és a szomszéd vármegyében Ráduly Róbert polgármester ott áll a csíki székelyek előtt azt jelzi, hogy a székelyföldi önkormányzatok elleni puccs nem sikerült.
Hozzátette: Sajnos Románia és Székelyföld viszonyáról sok jót nem lehet mondani, mert egyre erőteljesebb támadások érik közösségünket az erőszakszervezetek részéről. Példaként említette a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyét, ahol szülőket hívtak be és félemlítettek meg. Antal Árpád felkérte az ünneplő sepsiszentgyörgyi közösséget, hogy erőteljes tapssal fejezzék ki szolidaritásukat a meghurcolt marosvásárhelyi iskola igazgatójával, diákjaival és szüleikkel.
„A mérkőzés még tart”
Sepsiszentgyörgy polgármestere a román állam és székelyek viszonyáról szólva rámutatott: „száz év után sem ismernek, és nem értik, hogy milyen szellemben neveljük a gyermekeinket. Nem ismernek, és nem tudják, hogy ha ütnek minket, mi nem megfutamodunk, hanem ellenkezőleg: kitartóbbak és keményebbek leszünk”.
Antal Árpád beszéde végén futball hasonlattal élve kifejtette: „Semmi nincs elveszve addig, amíg nincs megnyerve! Itt Székelyföldön semmit sem vesztettünk el, mert a mérkőzés még tart! Mi most közösségünk legnagyobb és legfontosabb mérkőzését játszuk és közös erőfeszítésünk árán tudjuk megnyerni ezt a mérkőzést. Higgyünk a közösségünk alkotó és teremtő erejében, együtt. Meg tudjuk csinálni!”, zárta beszédét Antal Árpád.
A sepsiszentgyörgyi március 15-i ünnepségen felszólalt Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. Az ünnepség a magyar és székely himnuszok eléneklésével ért véget.
Kovács Zsolt
maszol.ro

Esélyt teremteni Székelyföldnek (III. Székely Kongresszus)
Székelyföld kitalálásának lehet nagyon fontos fóruma a III. Székely Kongresszus – hangzott el tegnap a rendezvény sepsiszentgyörgyi előadásait megelőző megnyitón. Két napig, három városban több mint tíz témakörben összegzik a szakemberek Székelyfölddel kapcsolatos kutatásaik eredményeit, a 115 éve első alkalommal megszervezett kongresszus újraélesztőinek célja egyedi esemény helyett intézménnyé alakítani a kongresszust, amely szakmai alapot nyújthat a közpolitikai tervezésnek.
Székelyföldnek jelmondatra volna szüksége, egy olyan mottóra, amely meghatározza, olyan üzenetre, amelyet bárki megért – kezdte felvezetőjében a szervezést felvállaló Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nevében szóló Bodó Barna egyetemi docens. Kétségekkel ugyan, de egy javaslatot is megfogalmazott: „Legyen Székelyföld újra, ami volt” – mondotta, majd pontosított: olyan Székelyföldre van szükségünk, amelynek identitástudata egyezik a valamikorival, de beilleszthető korunk meghatározó trendjeibe. A kisebbségi sorsba kényszerített közösségek esetében élessé válik a tradíció és modernitás közötti konfliktus, túlértékelődik a hagyomány, és lezárhatja a modernitás útjait, pedig az önnön holnapjával nem törődő, azt nem kutató, a kihívásokra választ nem kereső közösség gyenge – fogalmazott Bodó Barna. Kifejtette, Székelyföld a székely ember számára eszmeiség, kötődés és szolgálat, az erdélyi magyarságnak pedig a közösségi megmaradás sarokköve. Kitért arra, hogy a székelyföldi kongresszusok hagyománya összefügg a térség modernitásának kérdésével. Az 1902-es tusnádi kongresszus célja volt megakadályozni a térség teljes elszegényedését, lakosságának kivándorlását. A századik évfordulón megszervezett második konferencia a Székelyföld helyzetéről való közös gondolkodás megújításának első állomása volt, az idei pedig tétként fogalmazza meg a jövőbeni intézménnyé alakulást. „A III. Székely Kongresszus célja a reális Székelyföld-kép megerősítése, a hagyományos keretekkel is számoló fejlesztés szakpolitikai elveinek megalapozása, valamint a régió szakmai és tudományos potenciáljának felmérése és felmutatása.” A tervekben tehát egy folyamatosan működő szakmai fórum kialakítása szerepel, amely ahhoz szükséges, hogy Székelyföld jól előkészített döntések, saját erőforrásai alapján fejlődhessen, a jelenlegi kongresszus pedig ennek kíván első lépése lenni. Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Székelyföld kitalálásának lehetőségeként értékelte a kongresszust, mint mondotta, nemzeti sorskérdésekre keresik a következő napokban a választ: például arra, hogy meg tudna-e élni saját erőforrásaiból az autonóm Székelyföld, az autonómia jelent-e gazdasági önállóságot is, milyen típusú gazdasági fejlesztés lendíthetné föl Székelyföldet, és hogyan segíthető a regionális identitás kibontakozása. Felhívta a figyelmet: Magyarországnak immár van mozgástere, hogy anyagi forrásokkal is segítse a határon túli magyarságot, és Székelyföldnek sem szabad kimaradnia a támogatottak sorából. „A kongresszus jóvoltából Székelyföld mint önálló, autonóm régió kerülhet fel a tudományosság térképére, és ha ezen az úton haladunk, akkor idővel azt is elérjük, hogy a közigazgatási térképen is autonóm régióként legyen feltüntetve” – fogalmazott. Köszöntötte a kongresszus munkálatait Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, majd Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szólt arról: a szakértők és a politikum közös feladata megtalálni annak a módját, hogy Székelyföld versenyképes régióvá váljék. 115 éve, az első kongresszus idején is útkeresés folyt, ma is ez zajlik, de bízik benne, lesz utóélete a mostani konferenciának, közpolitikát, akcióterveket tud megfogalmazni. A társszervezői szerepet vállaló Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Vargha Mihály arról beszélt: az ilyen jellegű kongresszusnak azt kell elérnie, hogy ne csak az elitek párbeszéde legyen, de értékei lecsapódjanak az egyszerű emberek életében, hogy hozzásegítsék az önkormányzatokat a jó döntések meghozatalához, az életminőség javításához, hogy „ne szent őrültnek tekintsék azokat, akik Székelyföldön maradnak, hanem ez legyen teljesen természetes, logikus dolog”. A III. Székely Kongresszus megszervezését kezdeményező Székely Nemzeti Tanács nevében felszólaló Ferencz Csaba rámutatott, hogy ezt a kongresszust már tíz évvel ezelőtt meg kellett volna szervezni. Az SZNT megalakításakor abban bíztak, az erdélyi, a székelyföldi elit saját magától felismeri az utat, amelyet be kell járnia, ám ez csak évtizedes késéssel következett be, csak mostanra tudatosult, hogy „akkor lesz jövője Székelyföldnek, ha mindenki hozzátesz egy kis téglát ehhez az építkezéshez”. Kifejtette, reméli, új intézményes kerete jön létre a székely jövő építésének, a mindennapi élettől a közpolitikáig hasznosítható gondolatok, elképzelések születnek. A megnyitó után Szekeres Attila István heraldikus, lapunk munkatársa mutatta be a jelenkori székelyföldi közigazgatási címerekből összeállított kiállítása anyagát.
Farkas Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyudvarhelyen zajlik az EMNP kongresszusa
Szombat délben kezdte meg ülését az Erdélyi Magyar Néppárt V. Országos Küldöttgyűlése Székelyudvarhelyen. A 170 küldött jelenlétében zajló tanácskozás első részében erdélyi és külföldi meghívottak köszöntötték a kongresszus résztvevőit. Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke egy irodalmi példával érzékeltette a jelenkor politikai ideológiáinak válságát. Mint elmondta: az európai közösség – és ezen belül a kárpát-medencei is – olyan kérdésekre kell válaszokat keressen, melyekről azt gondolta, a 20. században már megválaszolásra kerültek. Németh Zsolt a román-magyar viszony kapcsán kijelentette: a 2012-ben megromlott kapcsolat rendeződni látszik, ugyanakkor kitért az elmúlt időszak magyarellenes megnyilvánulásaira is. A magyarországi politikus gratulált Tőkés Lászlónak, az EMNT elnökének, a Néppárt védnökének az önálló erdélyi külpolitika érvényesítéséért, valamint Szilágyi Zsoltnak, a Néppárt elnökének az Európai Szabad Szövetség keretei közt is kifejtett tevékenységéért. „A kis lépések politikája összhangban kell legyen a nemzetpolitikai stratégiákkal, Magyarország kormánya pedig nyitott a román-magyar kapcsolatok újraindítására, mely a kölcsönös tisztelet alapján kivirágozhat” – mondta Németh. Az országgyűlési képviselő megköszönte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia-központok munkáját, s hangsúlyozta: az irodahálózat eredményesen végzi az általa vállalt feladatokat. Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üzenetét tolmácsolta. A politikus levelében hangsúlyozta: a jelenlegihez hasonló sorsfordító időkben nagy felelősség hárul a közélet szereplőire, a könnyített honosítási eljárásnak köszönhetően pedig a magyarság közjogilag is egyesült. A miniszterelnök-helyettes elmondta: Magyarország gazdasági növekedése 2010 óta stabilnak mondható, s ennek eredményeként a nemzetpolitikára fordított költségvetési tételek is a négyszeresére nőttek. Jill Evans EP-képviselő, az Európai Szabad Szövetség (EFA) alelnöke beszéde elején magyar nyelven is köszöntötte a kongresszus résztvevőit, majd saját szülőföldjének, Walesnek, példáiból kiindulva beszélt az önrendelkezéshez való jog fontosságáról. „Tudatában kell lennünk annak, hogy rajtunk kívül senki más nem fog saját érdekünk védelmében felszólalni, s épp ezért magunk kell kézbe vegyük sorsunk irányítását. Szülőföldemen egyre többen ellenzik, hogy helyettük hozzanak döntéseket fontos kérdésekben, hiszen a helybéliek azok, akik a legjobban tudják, mi a jó saját közösségüknek” – mondta az EFA politikusa. Az európai autonomistákat tömörítő pártcsalád rövid ismertetése után kijelentette: az EFA támogatja a székelyföldi autonómiatörekvéseket és a magyar közösség nyelvjogi küzdelmét. Thamó Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke Izsák Balázsnak, az SZNT elnökének üzenetét tolmácsolta, melyben felidézte az általa vezetett szervezet autonómia-koncepcióját. „A székelység megmaradásához nem elegendő a kulturális autonómia, s ezért jogszabály-alkotási és végrehajtói hatalmat is kell kapnunk” – írta levelében Izsák. Az SZNT elnöke a Néppártot az autonómia elkötelezett képviselőjének nevezte, s reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az önrendelkezés ügyét más politikai- és civil szervezetek is felvállalják majd az elkövetkezőkben. Apáti István, a Jobbik országgyűlési képviselője kijelentette: világosan látszik, hogy a Néppárt számára az autonómia nem egy eladható politikai termék, hanem egy mélyen megélt, határozott kiállást jelent. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a Néppártban foglalnak helyet az igazi autonomisták, s politikusai hűen képviselik az önrendelkezés ügyét” – mondta Apáti, aki felszólalásában elhatárolódott Szotyori Lázár Zoltán jobbikos politikus erdélyiekre tett kijelentésétől, s elnézést kért mindazoktól, akiket jogosan sértett az említett képviselő megnyilvánulása. „A Jobbik következetesen támogatta a kettős állampolgárság ügyét, a határon túli osztálykirándulások támogatását, vagy épp a Trianon-emléknap megvalósítását. Épp ezért szervezetünket tettei, és nem a rosszul sikerült, helytelen megnyilatkozások alapján kell megítélni” – mondta a Jobbik politikusa. Dan Mașca, a Szabad Emberek Pártjának (POL) elnöke a lokális ügyek képviseletének fontosságát emelte ki, valamint kitért a romániai választási törvény aránytalanágaira is. A pártelnök kijelentette: bár a történelmen nem tudunk változtatni, mindenki számára adott a lehetőség ahhoz, hogy helyben, saját közösségein belül történelmet írjon és elérje, hogy saját sorsunk felett mi magunk dönthessünk. Sari József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselője elmondta: a többségi társadalommal együttműködve kell otthonosabbá és élhetőbbé tenni világunkat, mely a közélettel foglalkozó tisztségviselők egyik fő feladata kell legyen. Hozzátette: stratégiai jelentőséggel bír az elvándorolt fiatalok hazacsábítása, akik a későbbiekben szülőföldjükön tervezhetnek jövőt. Szabolcs Attila országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke – Németh Zsolthoz kapcsolódva – szintén megköszönte az EMNT Demokrácia-központok munkáját, majd kijelentette: minden magyar kötelessége az autonómia ügyének támogatása. Krivánszky Miklós, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke Fehér Csabának, a szervezet elnökének üzenetét tolmácsolta. A politikus levelében kijelentette: az anyaország határain kívül élő magyarok sorsközösséget alkotnak, ugyanakkor hangsúlyozta, a kisebbségben élő magyarok soha nem támogathatják nyugodt szívvel a többségi nemzetek nemzetállami törekvéseit, melyek a kisebbségben élőkre nézve beláthatatlan következményekkel járhatnak. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Néppártot egy, az autonómia mellett elkötelezett formációnak nevezte, amely képviselői mindig partnerek voltak az önrendelkezésről folytatott tárgyalások során. „Az Erdélyi Magyar Néppárt tisztességgel, következetesen és hűséggel politizál, nekünk, autonómiát támogatóknak pedig az a feladatunk, hogy ismertessük követeléseinket a nyugati képviselőkkel is” – mondta a politikus, majd hozzátette: jogosan kérhetjük a román politikusoktól, hogy ne kezeljék nemzetbiztonsági kockázatként törekvéseinket. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Néppárt védnöke az önrendelkezés kivívását az erdélyi magyarság felemelkedésének zálogaként határozta meg. „Identitásunk megőrzésének záloga a helyes politizálás. 1992-es eskünkhöz hűen, melyet a kolozsvári Szent Mihály-templomban tettünk, végezzük munkánkat, a Néppárt pedig az egyedüli olyan politikai erő, mely kiáll az autonómia ügye mellett” – mondta Tőkés. A politikus felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az erdélyi magyarság nem szabad elveszítse veszélyérzetét, s nem szabad lemondania hosszú távú stratégiai céljairól sem. „Igazunk erejében bízunk, még ha néha pusztába kiáltott szóként is hangzik ez. Kijelentjük: itthon akarunk élni és nem értünk egyet azzal, hogy idegen erők arra ösztönöznek bennünket, hagyjuk el szülőföldünket” – jelentette ki a Néppárt védnöke. Szilágyi Zsolt, a Néppárt elnöke a romániai politikai helyzetet elemezve kijelentette: egy olyan országban élünk, ahol a szocialista kormány magához öleli a frissen alakult román nacionalista pártszövetséget, s ahol – az európai elvekkel ellentétes módon – mind a mai napig nem tartják maradéktalanul tiszteletben a tulajdonhoz való jogot. „A Néppárt reményt jelent, egy olyan politikai alakulatot, mely tartja az önálló erdélyi magyar politika zászlaját, és vallja: élni kell az önrendelkezés jogával. Az RMDSZ továbbra is adós kampányban tett ígéreteivel, miközben továbbra is arra várunk, hogy elszámoljanak: mire is költik azt az évi 5 millió eurónyi támogatást, mely a mi adólejeinkből tevődik össze? Iránymutatónak tartjuk azt, ami 2009-ben a széles körű erdélyi magyar párbeszéddel kialakulóban látszott, s hangsúlyozzuk: ha szükséges, hajlandóak vagyunk együttműködni az RMDSZ-el úgy az önkormányzatokban, mint az országos politikában, ha ez az együttműködés az erdélyi magyarság szempontjából fontos kérdések köré szerveződik” – jelentette ki Szilágyi. A Néppárt elnöke hozzátette: tisztségviselőik mindig a lokális érdekeket fogják szem előtt tartani, s a kongresszus is ennek szellemében módosítja a párt politikai keretprogramját. „Készek vagyunk továbbá a román regionalista pártokkal is együttműködni, s örömünket fejezzük ki annak kapcsán, hogy végre a románság soraiból is egyre többen vannak, akik a centralizáció helyett a regionalizmus mellett teszik le voksukat” – mondta Szilágyi. A Néppárt kongresszusa várhatóan este választja meg az új elnökséget, előtte pedig beszámolók hangzanak el, valamint különböző szabályzati módosításokról döntenek. (emnp közlemény) Transindex.ro

A jövő építésének intézményes kerete
Válaszok sorskérdésekre
Az elmúlt hétvégén három helyszínen, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi épületeiben zajlottak a 3. Székely Kongresszus és Konferencia munkálatai. A kettős elnevezés egyaránt utal a fórum történelmi folytonosságára és tudományos jellegére. Összehívását Székelyföld jelenlegi helyzetének és állapotának a feltérképezése tette szükségessé a jövőt megalapozó elképzelések megszületése, döntések meghozatala és folyamatok elindítása érdekében.
Sepsiszentgyörgyön a szervezők nevében dr. Bodó Barna docens, a Sapientia tanára köszöntötte az egybegyűlteket. Érzelmektől sem mentes megnyitóbeszédében kijelentette, egy olyan Székelyföld megteremtésén kell fáradozni, mely megfelelő válaszokat tud adni korunk nagy kihívásaira. Csak így érhető el ugyanis, hogy Székelyföldet ne csak múlt és jelen időben emlegessük, hanem a jövőben is legyen, attól függetlenül, hogy a hivatalosságok miként vélekednek feliratainkról, jelképeinkről, önazonosságunkról.
Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke „Székelyföld kitalálásának” fontos fórumaként értékelte a kongresszust, melyen olyan nemzeti sorskérdésekre keresik a választ, mint például: meg tud-e élni saját erőforrásaiból, jelent-e az autonómia gazdasági önállóságot, miként lendíthetnénk fel ezt a területet? Vagy mit kell tenni Székelyföld önazonosságának a kibontakozása, illetve a világba szétszóródott székelyek hazatérése érdekében? Az oktatásról és a tudományos életről szólva megjegyezte, a jólét megteremtésében és a megmaradásban játszott fontos szerepüket már Erdély fejedelmei is felismerték, ezért iskolákat hoztak létre. Végül pedig arra is figyelmeztetett, hogy Székelyföldnek nem szabad kimaradnia az anyaország által a külhoni magyaroknak egyre nagyobb mértékben nyújtott anyagi támogatásokból. Magyarország bukaresti nagykövete, Zákonyi Botond kijelentette: annak ellenére, hogy az első Székely Kongresszus óta eltelt 115 év alatt Székelyföld gondjai a csökkenés helyett gyarapodtak, ő bízik ezek megoldásában, mert érzékeli, valamint látja az ehhez szükséges szándékot, készséget és eltökéltséget.
A társszervező Székely Nemzeti Múzeum nevében felszólaló Vargha Mihály igazgató a székelyföldi múzeumoknak a megmaradásban játszott fontos szerepét emelte ki felszólalásában. Ezeknek nem elefántcsonttornyoknak, hanem mindenki számára vonzó és elérhető kulturális és tudományos központoknak kell lenniük, mondta. A kongresszus pedig az elitek párbeszéde helyett egy olyan műhely, melynek szellemi termékei segítik a jó politikai és gazdasági döntések meghozatalát, ezzel hozzájárulván az életminőség javításához.
Végül a kongresszus összehívását kezdeményező Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Ferencz Csaba köszöntötte a jelenlévőket, egyúttal hangot adván abbéli reményének is, hogy ez a rendezvény a székely jövő építésének intézményes keretévé válik. A megnyitó beszédek elhangzása után dr. Szekeres Attila István ismertette az általa megalkotott és ez alkalomból közszemlére helyezett székelyföldi közigazgatási címereket. (Lásd még az erről szóló írásunkat a 7. oldalon. A két nap alatt Sepsiszentgyörgyön lezajlott szakmai tanácskozásokra még visszatérünk.)
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Szabadtéri istentiszteletet tartottak Szatmárnémeti új főterén
A Reformáció 500 éves évfordulóját ünneplő programsorozat részeként sok százan vonultak a Református Gimnáziumtól az új főtéren tartott istentiszteletre.
Az évforduló alkalmából pénteken is több rendezvényt tartottak, ám szombaton került sor a legfontosabb programpontokra. Több rendezvény is zajlott 10 órától. SZIKE-istentiszteletet tartottak a Németi-templomban, nőszövetségi konferenciát a Láncos-templomban, presbiteri konferencia volt a Kálvin János imaházban. 14 órakor református emlékjelet avattak a Kálvin János téren, amit zászlós felvonulás követett az újközpontig, ahol ünnepi istentiszteletet tartottak.
Sok százan vettek részt a felvonuláson, amelyen az egyházmegye teljes papsága mellett a szomszéd egyházmegyék lelkipásztorai is részt vettek, világi előljárókkal és a hívekkel együtt.
Az új főtéren frissítő víz várta a vonulókat, majd kezdetét vette az istentisztelet. Előbb egy filmet vetítettek a szatmári reformációról, majd következtek a köszöntők. Beszélt Kiss József, az egyházmegye főjegyzője, Király Lajos esperes, Puskás Csaba egyházmegyei főgondnok és Kereskényi Gábor polgármester is. Áder Jánosnak, Magyarország államfőjének üzenetét Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete tolmácsolta.
Az istentiszteleten Csűry István püspök hirdetett igét, figyelmeztetve a hallgatóságot: ötszáz év van mögöttünk, de legalább ötszáz év áll még a református egyház előtt, hiszen Jézus Krisztus volt, van és lesz. Az egyházi előljáró a rendezvény mottójának - Megújulás - jelentését is körüljárta, értelmezte beszédében.
Ezt követően a résztvevők a téren felállított, összesen tíz Úr asztalához járultak és úrvacsorát vettek, majd kulturális programot követhettek figyelemmel a téren tartózkodók. szatmar.ro

Főhajtás a Megbékélési parkban
„Feladatunk óvni szabadságunkat”
Nem mosta el az eső a Megbékélési parkban pénteken délben kezdődött megemlékezéseket. Még a szélsőségesek hatalmas, kifeszített trikolór zászlaja sem zavarta meg a helybélieket, hogy magyarországi meghívottjaikkal együtt, békésen, tisztelettudóan hajtsanak fejet az aradi tizenhárom emléke előtt.
A 13 órai rendezvényt, a román, magyar himnusz, majd az Örömóda lejátszása után Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke nyitotta meg, majd felkonferálta a felszólaló hivatalosságokat.
(A rendezvény megkezdésére a parkba értek a Noua Dreapta szélsőséges szervezet nacionalistái is, akik a román emlékmű előtt egy húsz méteres zászlót feszítettek ki. A belügyisek által szigorúan felügyelt térre gyalog érkezett a mintegy 15 fős csoport, melynek tagjai a városközponton keresztül vonultak át, a Hegyalja tértől egészen a Megbékélési parkig, zászlókkal a kezükben.)
Elsőként Gheorghe Falcă aradi polgármester állt mikrofonhoz, köszöntve a magyar vendégeket és Arad testvérvárosainak képviselőit, ugyanakkor „az összes barátot” akikkel együtt lehettek „ezen a szép eseményen”. „Ezen a napon Arad város tiszteletét fejezi ki azok iránt, akik a szabadságért harcoltak. Ezért a mi gesztusunk elismerés és egyben nagy felelősség is” – mondta, elismerően beszélve azokról, akik évről évre megemlékeznek a mártírokról. „Nekünk is feladatunk óvni a mi szabadságunkat és erre a 13 tábornok kell példát szolgáltasson számunkra nap mint nap! (…) Meg kell mutassuk gyermekeinknek, hogyan kell tisztelnünk hőseinket!”. A román zászlót lobogtató szélsőségeseknek a polgármester azt üzente: „Mi a barátaik vagyunk”, majd hozzáfűzte: mindenkit becsülnek, aki a szabadságért harcol.
Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke szerint „Minden nemzedéknek meg kell vívnia a maga szabadságharcát.” Mint elmondta, itt az idő, hogy a magyarok feltegyék maguknak a kérdést: mit jelent számukra a szabadság, mit jelent ma szabadnak lenni, és mi az, ami ezt veszélybe sodorhatja? „Egy nép, egy nemzet akkor szabad ma is, ha szabadon dönthet arról, hogy milyen utat követ, hogy mit választ az előtte álló lehetőségek közül. És mindezt úgy teszi, hogy nem sérti, és nem korlátozza más népek és más nemzetek hasonló módon elképzelt szabadságát, hisz a szabadság felelősség is egyben. És igaz ez egy nemzetrészre is, egy olyan nemzeti közösségre, amely saját akaratán kívül számbeli kisebbségbe szorult, de nyelvét, kultúráját, identitását meg kívánja őrizni.” (…) „Bennünket úgy neveltek, hogy az ígéretet be kell tartani. Bennünket arra tanítottak, hogy akkor ígérj, ha be tudod tartani, és ha ígértél, akkor viszont tartsd be ígéretedet. Ez a hitelesség, ez a szavahihetőség kulcsa. És mi erre várunk száz esztendeje” – mondta a szövetségi elnök, utalva arra többek között, hogy a parlamentben a román többség érdembeli vita és tárgyalás nélkül utasított el olyan törvénymódosítást, amely szerinte tisztázhatná a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait. A szövetség vezére párbeszédre, az ígéretek betartására, továbbá az állam és a nemzeti kisebbség közötti viszony rendezésére kérte a román többséget. „…nem azt kérjük, hogy adják nekünk, ami nem a miénk. Nem azt kérjük, hogy mondjanak le valamiről, ami az identitásuk része. Nem akarjuk őket megfosztani szabadságuktól. Viszont azt kérjük, hogy maradhassunk közösségként szülőföldünkön magyar emberek.”
Köszönet Aradnak, hogy ápolják a hősök emlékét
Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára hangsúlyozta, nemzetiségtől függetlenül minden háborús elesett előtt kötelességünk fejet hajtani, hiszen áldozatvállalásuk, kiállásuk nekünk is tartást ad, tettekre sarkall. Köszönetet mondott Arad vezetőinek és polgárainak, hogy óvják, tisztelik és ápolják az emlékhelyként számon tartott Megbékélési parkot. „Ahhoz, hogy boldogulhassunk itt szűkebb és tágabb hazánkban, továbbra is szükség van jó szándékra, kölcsönös tiszteletre és megértésre is. Így érhetjük el, hogy országainkat és népeinket csak jelképes határok válasszák el. Hogy szabadon használhassuk nyelveinket, megőrizzük iskoláinkat, intézményeinket, élhessünk jogainkkal. Hogy a jó és nemes ügyeinknek ne csak mártírjai, hanem boldog birtokosai is lehessünk”.
Nem akarnak több gyűlölködést
Horgea Florentina Arad megyei prefektus rövid beszédében a tolerancia, a szabadság és az európai szellem színterének minősítette a Megbékélési parkot. Faragó Péter képviselő, az RMDSZ Arad megyei elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy megemlékezéseinket, más európai országokkal ellentétben, nálunk még most is a gyűlölködések és nacionalista hozzáállások jellemzik. Itt az ideje, hogy ennek véget vessünk, mondta. „Már nem számolják, melyik nemzet ölt többet a másik katonái közül, ki milyen vélt vagy valós vérengzéseket hajtott végre (…) Mindegyik nép a saját igazságának, szabadságának a nevében küldte a harctérre fiait, legtöbbször a biztos halálba.” Arra kereste a választ, hogy vajon mikor fog legalább száz egyszerű román polgár a magyarok mellé állni és a németek és franciák példájára fejet hajtani az ilyen megemlékezéseken. „Vajon gyásznapunkon mikor tűnik el a térről az irántunk érzett és kimutatott gyűlölet?” – nyomatékosítva, hogy nem a város és a megye vezetőire célzott, hanem azokra az átlagos, hétköznapi románokra, akik hamis hazafiasságtól tüzelve zavarják gyásznapjainkat.
A beszédek után, az előző évekhez hasonlóan, a házigazdák, a helyi és megyei helyhatósági vezetők, civilszervezetek, egyházi képviselők, a román parlamenti és a magyarországi országgyűlés képviselői, a határon túli meghívottak és egyéb szervezetek vezetői koszorúkat helyeztek el a Szabadság-szobornál.
A hivatalosságok között köszöntötték még Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövetét, Jakab Istvánt, a Magyar Országgyűlés alelnökét, Kiss László ezredest, Magyarország bukaresti nagykövetségének véderő attaséját, illetve Kreszta Trajánt, a román kisebbség magyarországi önkormányzatának elnökét is. Sólya Emília / Nyugati Jelen (Arad)

A megemlékezés, megerősítés a küldetésre
Lélekemelő gyászszertartás a vértanúkért
Ma az arad-belvárosi római katolikus templomban 11 órakor kezdődött a vértanúk emlékére felajánlott szentmise, amelyen a templomot megtöltő hívek előtt a bal oldalon elhelyezett székeken foglaltak helyet a kerékpárral érkezett Kecskeméti Református Gimnázium diákjai és tanárai. Jobb oldalon ültek a hazai és anyaországi elöljárók: Kelemen Hunor RMDSZ-szövetségi elnök, Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselő, Bognár Levente aradi RMDSZ-elnök, alpolgármester, Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, Kiss László Ferenc ezredes, véderő attasé, Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Az ünnepélyes bevonulást követően a nagyszámú hívet köszöntötte msgr. Fodor József nagyváradi általános helynök, nagyprépost, aki előrebocsátotta: a 13 hős tábornok örökös példa számunkra a helytállásban, az Istenhez, az igazsághoz és a szabadsághoz való hűségben. Azért kell eljönnünk évről-évre emlékezni rájuk, mert nem egy nyugati író vallotta: a magyarság többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármely nemzet. Emlékezzünk hát rájuk, imádkozzunk értük és magunkért, kérjük Isten irgalmát, bocsánatát bűneinkért.
A minorita kórus énekei közepette, az evangéliumból a jelen lévő 20 pap és egyházi méltóság közül nt. Sipos András Mosóczy-telepi református lelkipásztor, nt. Gyurkócza Aranka börtönlelkész, majd ft. és ns. Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébános olvasott fel.
Szentbeszédében msgr. Fodor József nagyváradi általános helynök, nagyprépost kifejtette, ha a 13 vértanúra emlékezünk, nem kerülhetjük meg két település nevét: Világos és Arad. Történelmünk állandó fenyegetettség közepette telt el, tele sorsfordulókkal. Ilyen sorsforduló volt 1848. március 15. is, amikor az utána következő napok és hónapok eseményei, győzelmei oda vezettek, hogy az osztrák uralom alól felszabadult az ország, csakhogy jött a segítségül hívott orosz a 200 ezer fős ármádiájával, aminek az elfáradt, megfogyatkozott magyar sereg nem tudott ellenállni, ezért 1849. augusztus 13-án Görgey Artúr fővezér és serege Világosnál letette a fegyvert. Ez egy újabb fontos dátum nemzetünk történelmének a tragédiáiban 1241. a tatárjárás, 1526. a mohácsi vész, 1662. Váradnak a török általi elfoglalása, 1918–20. a trianoni békediktátum, az 1956-os szabadságharc, amit újra vérbe fojtottak. Számos író és világi ember vallotta: a magyar a hősök nemzete, amelyet soha nem lehetett véglegesen legyőzni. A szabadságvágyáról soha nem mondott le, a nemzet feltámasztásáért hozott véráldozatok mindig megteremték a gyümölcsüket. Imádkozzunk hát Jézus Krisztushoz, hogy népünknek mindig legyenek olyan áldozatkész fiai és leányai, akikre felnézhetünk, akik nemzetünket szerencsésen átvezetik a történelem viharain.
A könyörgést Matekovits Mihály, Kiss Anna, Matekovits Mária és Fekete Károly olvasták fel.
A szertartás végén a minorita testvérek nevében p. Blénesi Róbert plébános, minorita házfőnök mondott köszönetet msgr. Fodor József nagyprépostnak a szentbeszédért, ugyanakkor felekezeti hovatartozástól függetlenül, köszönetet mondott a római katolikus, a református, az evangélikus-lutheránus, valamint a baptista paptestvéreknek, a külföldi és belföldi vendégeknek, mindenkinek, aki jelenlétével megtisztelte a gyászszertartást.
A megemlékezés egyben megerősítés is, hogy nekünk, mai embereknek, híveknek is küldetésünk van, mint a vértanúknak, akik a legdrágábbat, az életüket is feláldozták nemzetünknek az oltárán.
A lélekemelő gyászszertartás nemzeti imánknak a közös megszólaltatásával zárult. Balta János / Nyugati Jelen (Arad)