Október 5-én lesz 90 éves Szabó Magda. A szatmári Harag György Társulat az évforduló alkalmából mutatja be az Ajtó című regénye Bereményi Géza által színpadra átdolgozott változatát. Az előadást Bereményi rendezi, s az ünnepélyes alkalom fővendége pedig maga Szabó Magda lesz. Szabó Magda műve után Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabja következik, Parászka Miklós rendezésében, amit Michel André–Fényes Szabolcs– Szenes Iván trió közös szerzeménye, a Lulu zenés vígjáték követ. Kolozsváron Andrei Serban rendező Csehov Ványa bácsi című műsorát állítja színpadra szeptemberben. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata első előadása Kincses Elemér Csatorna című, az elmúlt években játszott darabjának felújított változata lesz. A Csíki Játékszín első premierje a La Mancha lovagja című musical lesz. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata komoly anyagi problémákkal küzd, amelyek az idei évadkezdést is veszélyeztetik. A színházfelújítási munkálatok három hónapja állnak, az állam még nem adott pénzt sem a munkálatok kifizetésére, sem új előadásokra. Friedrich Dürenmatt A csendestárs című darabjával indul a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház új évadja október 5-én, ezt Zakariás Zalán rendezi. Öt darab bemutatóját tervezik. A Temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház augusztus 31-én tartja évadnyitó szabadtéri előadását: magyar nóta est lesz, Fall Ilona rendezésében. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház júliusban a Figaro házasságát szabadtéri színpadon mutatta be, szeptemberben a darab beltéri változatán fognak dolgozni. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata 7 új színésszel bővült – tájékoztatott Nagy Pál színházigazgató. /Évadnyitó színházkörkép. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban véglegesítették a műsortervet. Négy nagyszínpadi és egy kamara-előadást tervez a társulat, emellett három egyéni produkcióval is készülnek, és a múlt évadból is műsoron hagynak néhány előadást. A nagyszínpad négy előadása: Friedrich Dürrenmatt: A csendestárs, a frissen végzett, sepsiszentgyörgyi Zakariás Zalán rendezésében; John Steinbeck: Egerek és emberek a mindig visszatérő Barabás Olga rendezésében; John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago, musical Keresztes Attila rendezésében, és végül Ion Luca Caragiale Farsang című, az új fordításban Karnebál címet nyert előadása. A kamaratermi előadást Bocsárdi László rendezi, Witold Gombrowicznak az Yvonne, burgundi hercegnő című darabját viszi színre. Egyéni műsort készít Ruszuly Éva, a társulathoz tavaly szegődött színművész Visky András Júlia című drámáját adja elő; szintén egyéni műsorral készül Kolcsár József J. D. Salinger Zabhegyező című regénye alapján és Magyarosi Imola Émile Ajar Előttem az élet című regénye alapján Momo címmel. És végül a múlt évad műsoron maradó előadásai: John Millington Synge: A nyugati világ bajnoka; William Shakespeare: Lear király; Harold Pinter: A gondnok; Pozsgai–Pinczés–Apostolache: Diploma után; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Apokrif (Bicskei Zsuzsanna táncestje); A pincér dalai (Szabó Tibor egyéni előadása). /Váry O. Péter: Izgalmasnak ígérkező évad (Tamási Áron Színház) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

„Mindegyik előadásunkat kortárs színházi nyelven igyekszünk megfogalmazni. Manapság már nem a címek a döntő fontosságúak, hanem a színpadra állítás módja” – mondta az új évadterv kapcsán Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. Az október 5-én kezdődő évadot a műfaji változatosság jellemzi. Az első bemutató Friedrich Dürrenmatt A csendestárs című tragikomédiája Zakariás Zalán rendezésében. Az évad további előadásai: John Steinbeck regényeiből készül a George és Lennie című „drámai játék”, Barabás Olga rendezésében; Ion Luca Caragiale Karnebál című komédiája, amelyet Alexandru Dabija visz színre; Kellér Dezső, Paul Schönthan és Franz Schönthan A szabin nők elrablása című zenés vígjátéka, Keresztes Attila rendezésében. Stúdió-előadás készül Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című groteszk komédiájából, Bocsárdi László rendezésében, továbbá lesz három egyéni műsor is: Visky András Júliáját Ruszuly Éva, az Émile Ajar Előttem az élet című regénye nyomán készülő Momót Magyarosi Imola, Salinger Zabhegyezőjének adaptációját pedig Kolcsár József adja elő. A társulat a következő hónapokban Brüsszelben vendégszerepel a tavalyi nagy sikerű előadással, A nyugati világ bajnokával, továbbá részt vesz a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színházi Fesztiválon. A bábtagozat Tamási Áron-meséből készülő előadás, a Tűzálló Pál premierjére várja a gyerekeket. /Rostás-Péter Emese: Kortárs nyelven. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Friedrich Dürrenmatt A csendestárs című tragikomédiájának bemutatásával kezdi október 5-én az új évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Az előadás Zakariás Zalán rendező első nagyszínpadi munkája a sepsiszentgyörgyi társulattal. Zakariás tavaly egyetlen magyar anyanyelvű hallgatóként végezte el a bukaresti Színház és Filmművészeti Egyetem rendező szakát. Kerezsi Nemere díszlettervezőnek is ez az előadás az első nagyszínpadi bemutatkozása. Kerezsi Nemere, a sepsiszentgyörgyi művész 2005-ben végezte el a Budapesten a Képzőművészeti Egyetem intermédia és szobrászat szakát. /Kovács Zsolt: Bizarr detektívtörténet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

A sepsiszentgyörgyi Huszárik Filmklub, a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület, valamint a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja hozta létre a KortARS FILMnapokat, vizuális kultúra, film-, illetve videoművészet bemutatására. Zakariás Zalán fiatal színházrendezőnek és még másik huszonöt ifjú színházi embernek az első kisfilmje a Ződ. Ződ, azaz éretlenség – avatnak be a film alkotói a székelyül hangzó szó értelmébe. „Budapest és Bukarest között, középen helyezkedünk el, így nem veszünk részt egyik ország filmgyártásában sem, leszámítva néhány szerepet” – világítanak rá a szereplők az erdélyiség hátrányaira a filmkészítés terén. /Illyés Judit: Műhelyfilmek debüttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Az évad utolsó bemutatójaként Ion Luca Caragiale Zűrzavaros éjszaka című darabját adja elő június 9-én a sepsiszentgyörgyi M Stúdió. A Zakariás Zalán rendezésében színre állított komédia egyben a mozgásszínházi társulat első szöveges előadása is. Az előadás szövegkönyvét három fordítás, Szász János, Dáné Tibor és Kacsir Mária drámaváltozatai alapján írta és a saját fordításával, illetve ötleteivel is kiegészítette, így a játszott szöveget inkább a székely humor hatja át – nyilatkozta Zakariás Zalán. /Bonczidai Éva: Székely humorú Zűrzavaros éjszaka. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

Nagy klasszikusokkal készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a 60. évadjára. Bocsárdi László az intézmény rendező-igazgatója elmondta, felújítják a Tamási Áron Énekes madár című színjátékából készült A csoda című előadást, ami Bocsárdi rendezésében a színház 2001-2002-es évadjának egyik legnagyobb sikere volt. Bemutatják Csehov Sirály című darabját Kiss Csaba rendezésében, Veber Balfácánt vacsorára című komédiáját Mircea Cornisteanu viszi színre, Beaumarchais Figaro házassága című művét Zakariás Zalán rendezi, Shakespeare-től Török Viola viszi színre a Szentivánéji álom című drámát. Moliére A mizantróp című művét Bocsárdi László rendezi. Pálffy Tibor egyéni előadása Beckett Az utolsó tekercs című műve alapján állt össze. A hatvanéves évfordulóra a színház bejáratához Tamási szellemiségét tükröző köztéri szobrot terveznek. /Kovács Zsolt: Hatvanadik évadjára készül a sepsiszentgyörgyi színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Ödön von Horváth legsikeresebb, Mesél a bécsi erdő című darabjának bemutatójára készül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – tájékoztatott Nagy Pál színházigazgató. Csurulya Csongor, a társulat rendezője elmondta, hogy a színház szűkös létszámkerete miatt vendégművészek meghívására kényszerültek. Meghívott Zakariás Zalán, a fiatal rendező is. /Bágyi Bencze Jakab: Miről mesél a bécsi erdő? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Mind a Kolozsvári Állami Magyar Színház, mind pedig a Kolozsvári Magyar Opera sikeres évadot tudhat maga mögött. színházban idén, a 216. évadot William Shakespeare III. Richárd című, Tompa Gábor rendezte előadás zárja. A 2008/2009-es színházi évad hat bemutatót, számos vendégszereplést és az egy-két hónapig tartó XVII. Európai Színházi Unió Fesztiváljának megszervezését hozta magával. Idén az operában összesen hat bemutató-előadás volt, Jean-Philippe Rameau Pygmalionjának országos bemutató-stúdióelőadása, és a Farkas Ferenc Csínom Palkó című daljátékának bemutatója. Utoljára játssza a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata ebben az évadban Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című művét Zakariás Zalán rendezésében. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatánál nemrég történt meg a vezetőcsere. Dimény Levente művészeti igazgató elmondta, az évadzáró előadás június 13-án a Kasimir és Karoline lesz. Az előadást megelőzően rendhagyó kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők: az évad előadásainak jelmezeit, kellékeit mutatják be. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház határidőnaplója július 12-ig be van táblázva, egymást követik a vendégszereplések, határon innen és határon túl. Június 13-án Marosvásárhelyen, 17-én Sepsiszentgyörgyön vendégszerepelnek a Bozsik Yvette által rendezett és koreografált Játszótér című előadással. Ebben a hónapban még Szatmárnémetiben és Kolozsváron lépnek színre a 3 tánc Beckettre című előadásukkal. A temesvári Csiky Gergely Színházban június 5-én tartották az évadzáró gyűlést. Az évad lezárult, a színészek munkája a temesvári Csiky Gergely Színházat az Amor omnia előadás képviseli a kisvárdai fesztiválon. /Darvas Beáta, Sipos M. Zoltán: Évadzárók után nyári fesztiválok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Egyre több színház ismerteti éves tervezetét, valamint a társulat átszervezését. Augusztus 28-án a Csávási balladával indítja évadját a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Az előadásban szereplő világhírű szászcsávási zenészek révén a nézők eljutnak egy magyar lakodalomba, egy román keresztelőbe és egy cigánybálba, majd bemutatnak egy városi táncházat és egy fényes nyugati koncertet is. Az előadás egyedi kísérlet arra, hogy az egymás mellett élő három különböző nemzetiségnek egyszerre legyen kulturális követe a nagyvilágban, magyarázta az előadás lényegét Czilli Balázs. A táncjátékot nagy sikerrel játszották Erdély és Magyarország városaiban, a sepsiszentgyörgyi premier után teltház előtt mutatták be Budapesten a Nemzeti Színházban is. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Sínház első bemutatóját szeptember 29-re tervezik, tájékoztatott Nagy B. Sándor, a színház irodalmi titkára: J. B. P. Moliére Mizantróp című darabját mutatják be, Bocsárdi László rendezésében. Azt követően a Karnebál című produkciót, melyet Caragiale Farsang című darabja alapján Alexandru Dabija rendezett. A sepsiszentgyörgyi társulat hat év után újítja fel Tadeusz Slobodzianek – Ilja prófétáját. Szilveszterkor operett és szimfonikus zene gálaestet terveznek Selmeczi György szerkesztésében. A jövő esztendő első felében Gorkij A fény gyermekei című darabját Zakariás Zalán rendezi. Ezek mellett egyéni előadásokat terveznek a színészek, lesz egy vendégjáték, az elmúlt évad több produkcióját műsoron tartják. Váta Lóránt 14 év után a kolozsvári színházhoz igazol, Váta helyét a Sepsiszentgyörgyre nyolc év után visszatérő Szakács László tölti be. A színész 1994-ben szerződött a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz igazolt át, onnan a zalaegerszegi színházhoz került. Keresztes Attila, a szatmárnémeti Harag György Társulat nemrég kinevezett fiatal igazgatója, állítja színre a Csehov-darabot, a Három nővért. Az október 3-án tartandó bemutató előadáson a helyi társulat mellett fellép Bíró József kolozsvári színművész is. A következő hónapokban további nyolc nagybemutatót ígér az új társulatvezető, mellette két gyermekdarabot is színpadra visznek. Csehov után Tóth Ede népszínművét, a Falu rosszát láthatja a nagyérdemű, Csurulya Csongor rendezésében. Kálmán Imre operettje, a Csárdáskirálynő lesz Keresztes Attila igazgató második rendezése. A további tervezett bemutatók: Malacbefőtt című szociobörleszk, melynek szerzője Tasnádi István a nyíregyházi színház igazgatója, rendezője Tasnádi Csaba, az anyaországi Kiss Csaba Hazatérés Dániába című drámája, a Veszett fejsze nyele című vígjáték, a Bohóc kerestetik című stúdió-előadás. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban első ízben osztották ki a színészek által alapított Kulissza-díjat, amelyet a múlt évadban végzett háttérmunkájáért Szűcs-Olcsváry Gellért műszaki vezető kapott. Elkezdődtek Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájának és Matei Visniec És a csellóval mi legyen? című előadásának próbái. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Új évadra készülőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színházban javában zajlanak már a próbák, és indulásra kész Erdély legfiatalabb hivatásos magyar színtársulata, a Kézdivásárhelyi Városi Színház. A sepsiszentgyörgyiek Molière A mizantróp című darabját tekinthetik meg elsőként, a kézdivásárhelyi Vigadóban pedig az első bemutató az Ábel lesz október 23-án. A kézdivásárhelyi társulat repertoárjában szerepel többek között Presser Gábor–Sztevanovity Dusán A padlás című előadása, Cervantes Don Quijotéját pedig gyermekdarabként mutatják be. A sepsiszentgyörgyi társulat Alexandru Dabija rendezésében játssza a Karnebál című darabot, de felújítják az Ilja prófétát is, Zakariás Zalán pedig Gorkij A nap fiai című előadását viszi színpadra. /Új évad, új színház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Ez a darab segélykiáltás a művészetért, vallja Zakariás Zalán rendező a Tomcsa Sándor Színház idei első bemutatója Matei Visniec És a csellóval mi legyen? című abszurd drámája kapcsán. A mű 1989 decemberében, a rendszerváltás idején született, olyan több évtizedes időszak után, melyben az igazi művészet mostohagyermekként volt csak jelen. Visniec ezzel az alkotásával támadta a kommunista rendszert, de általában véve, a művészettől elforduló világot is kritizálta. /Csáki Emese: Rivalda: abszurd bírálat a művészetet elutasító világnak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

Marosvásárhelyen turnézik a sepsiszentgyörgyi színház
Február első napjaiban rendkívüli eseményben lesz része a marosvásárhelyi színházkedvelő közönségnek: a Nemzeti Színház, a Művészeti Egyetem és a Yorick Stúdió támogatásával egy eddig egyedülálló, nyolc napon át tartó, hat előadást tartalmazó vendégjáték- sorozattal érkezik Marosvásárhelyre a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata.
Február elseje és nyolcadika között mindennap megtekinthető valamelyik sepsiszentgyörgyi előadás: február 1-jén a Beaumarchais világhírű darabja nyomán készült Figaro házassága avagy Bolond 1 őrült nap!!! című produkcióval indul a vendégjáték-sorozat, az előadás rendezője Zakariás Zalán, aki az idei évadtól a Tamási Áron Színház művészeti vezetője. Február 2-án, 4-én és 6-án három alkalommal kerül bemutatásra Kolcsár József színművész Zabhegyező című egyéni előadása, mely Jerome David Salinger azonos című regénye alapján készült, és amelyre a belépés díjtalan. A marosvásárhelyi közönség február 3- án láthatja a sepsiszentgyörgyi színház Yvonne, burgundi hercegnő című, több díjat nyert előadását, melynek rendezője Bocsárdi László. A turné keretében bemutatott előadások közül a február 5-én játszott Karnebál című produkció a legújabb, Ion Luca Caragiale D’ale carnavalului című darabját decemberben állította színpadra a szentgyörgyi társulat Alexandru Dabija bukaresti rendező irányításával. Február 7-én sajátos stílusú előadást láthatnak a nézők: Molière A mizantróp című darabja Bocsárdi László rendezésében, a Tamási Áron Színház és a budapesti Égtájak Iroda közös produkciójaként került színre. A vendégjáték-sorozat utolsó előadása a Tamási Áron Énekes madár című színműve alapján készült A csoda című játék lesz, melyet február 8- án láthat a vásárhelyi közönség. Ez a produkció a Tamási Áron Színház 2001/2002- es évadának egyik legnagyobb szakmai és közönségsikernek örvendő, meghatározó jelentőségű előadása volt, melyet a Tamási Áron nevét viselő intézmény fennállásának 60. évfordulója alkalmából az elmúlt évadban új szereposztásban és néhány lényeges koncepcionális módosítással felújítottak az alkotók.
A csoda című produkciót a Művészeti Egyetemen, a többi előadást a Nemzeti Színházban láthatja a közönség. A Zabhegyező 2-án és 6-án a Yorick Stúdió által használt várbeli Mészárosok bástyájában kerül bemutatásra. Vendégjátékaira szeretettel várja a marosvásárhelyi nézőket a Tamási Áron Színház társulata.
Nagy B. Sándor. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

21. Szentgyörgy Napok
Tegnap este Varnus Xavér orgonakoncertjével kezdődtek meg Sepsiszentgyörgyön a 21. Szent György Napok. A szervezők ráerősítettek a szabadtéri rendezvényeket megelőző kulturális hétre. A világhírű orgonaművész koncertjére egész Székelyföldről vásároltak jegyeket. Hétfőn a városnapok keretében rukkol elő új bemutatóval a Tamási Áron Színház, Makszim Gorkij A nap fiai drámáját Zakariás Zalán viszi színre.
A Háromszék Táncegyüttes bemutatójára április 20-án, kedden kerül sor, a Sárkányölő című produkcióban az együttes Szent György lovag tetteit eleveníti fel, több legendaváltozatra építve. A táncszínházi előadásban kibontakozódik az életünket egyaránt meghatározó jó és rossz harca, mondta Czilli Balázs, a táncegyüttes irodalmi titkára.
A városnapokon második alkalommal szervezik meg a Cimborák – Erdélyi Magyar Bábostalálkozót, amelynek keretében húsz bábelőadást láthatnak az érdeklődők. Nagy Kopeczky Kálmán, a sepsiszentgyörgyi társulat vezetője elmondta, a felnőttekhez is szólni szeretnének, ugyanakkor szakmai tapasztalatcserére is sor kerül. A kulturális héten lesznek zenei, irodalmi és táncelőadások is.
A szervezők a találkozások ünnepének nevezik az idei rendezvényt, amely 600 ezer lejbe került és 500 programpontot kínál. A szabadtéri ünnepségen fellép Deák Bill Gyula, Fenyő Miklós, a Compact és a Bad Boys Blue. A belvárosi romos épületben berendezik a PostAllSession nevű alternatív kiállítóteret, ahol többek között fellép a magyarországi Anima Sound System együttes. A Lármafa együttes az ifjúsági sátorban szervez Afrika-napokat. Felköszöntik az aranylakodalmasokat, és megszervezik a bajuszversenyt.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Folyamatosan újragondolunk minden tervet”
A XXII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljáról, a további nyári eseményekről, az őszi évadkezdésről beszélgettünk DIMÉNY LEVENTÉVEL, a nagyváradi Szigligeti Társulat vezetőjével.
– A kisvárdai fesztiválon a Mauzóleum című produkciót mutatta be a nagyváradi Szigligeti Társulat. Milyen volt az előadás fogadtatása?
– Meglehetősen megoszlottak a vélemények. Az előadás utáni napon volt egy nagyon hasznos, építő jellegű szakmai beszélgetés az előadásról. Nagyon sok átgondolni- és leszűrnivalóval térhettünk haza a fesztiválról. Az ember akkor tud tanulni, ha szembesítődik saját hibáival is. Sokan vélték úgy Kisvárdán, hogy a társulat jó úton indult el. Már az is pozitívum, hogy olyan előadással jelentkeztünk, amelyről úgymond beszélni lehet. Persze nem volt díjözön. A váradi társulat a színházi szakmai körökben erős hátránnyal indul, amit a múlt határoz meg. Létezik az az elvárás is, hogy ripsz-ropsz történjenek változások. Ám nagyon sok mindent végig kell tudni vinni ahhoz, hogy eredmények szülessenek. És sok küszködés után is csak annyit mondhatunk majd, hogy eljutottunk a nulláig, aztán lehet tovább építkezni, haladni. Néhány évtized alatt kialakult előítéleteket kell levetkőzni.
– A Mauzóleum szerzője, Parti Nagy Lajos is megtekintette Kisvárdán az előadást. Őneki hogy tetszett a produkció?
– Ezt a darabot ’95-ben mutatták be Budapesten, a Katona József Színházban. Az író kíváncsi volt, mit lehet belőle most kihozni. Tetszett neki az, hogy sikerült áthozni a történetet 21. századi közegbe, és hogy érvényesült a mondanivaló.
– Milyen volt a fesztivál hangulata?
– Esős-borongós idő volt, a technikai hiányosságok is rányomták bélyegüket a rendezvényre, több előadás is elmaradt. De a résztvevők többé-kevésbé átfogó képet kaphattak arról, mi történik a határon túli magyar színházaknál. Ki lehetett alakítani egyfajta rálátást a kelet-európai színházi életre.
– Itt a nyári szünet...
– Augusztusban már a Budapesti Nyári Fesztiválon játsszuk majd A kávéház, valamint az Ali Baba és vAgy negyven rabló című produkciókat, az Esztergomi Nyári Játékokon pedig az Anconai szerelmeseket és A kávéházat.
– Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című darabjának a premierje mikorra várható?
– Technikailag előkészítettük az előadást, amelyet Zakariás Zalán rendez. Egyelőre lezártuk a munkafolyamatot, aztán októberben újból folytatjuk. Egyeztetési és anyagi gondok miatt halasztottuk a bemutatót. Kár lett volna elkapkodni, nem is tudtuk volna annak rendje-módja szerint kijátszani ebben az évadban. Sok reményt fűzünk ehhez az előadáshoz.
– Összeállt-e már az új évad műsorterve?
– Az egész évadterv feltételes módban van – a színház, a színpad felújítása miatt. Komoly és fontos munkálatok vannak még hátra. Remélem, augusztus végére sikerül rögzíteni a tervet. Az, hogy hol játszunk, meghatározza, hogy mit viszünk színre. Folyamatosan újra kell gondolnunk minden ötletet, tervet. Az idén technikai szempontból nehéz évadunk volt. Úgy tűnik, a következő rettenetes lesz. Járkálunk majd, mint a vándormuzsikusok. Szeretnénk már egy helyen játszani, komfortot biztosítva közönségnek és színészeknek.
– Régebben fölmerült egy olyan lehetőség, hogy a volt Transilvania moziban is játszhatna a társulat. Látna-e ebben fantáziát?
– Ez ügyben mostanság is vannak tárgyalások az önkormányzattal. Csakhogy az épület rendbetétele sokba kerülne. Egyébként látok benne fantáziát. Remek kamaraterem lehetne. A terek is megosztódnának, a színház két társulata jobban beoszthatná, ki, mikor, hol játsszon.
– Mivel kezdi az új évadot a trupp? Mik a tervek őszre?
– Egy ifjúsági előadással kezdünk szeptember végén, aztán a Pirandello-darabot mutatjuk be. Október 15-én megünnepeljük azt, hogy 110 éve nyílt meg a váradi teátrum, amelyet egy év alatt építettek föl... A Mauzóleumot némi változtatással átvisszük a következő évadra. Ősszel részt veszünk a Székelyudvarhelyen megrendezendő Kortárs Drámafesztiválon. Novemberben az aradi Interetnikai Színházi Fesztiválra megyünk. Szilveszterre ünnepi produkcióval készülünk.
Tóth Hajnal
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Stúdióba szorít a válság
„Szeptember huszadikán véget ér a nyári szünet idejére és az új évad első hónapjára hirdetett készenléti munkanélküliség a Tamási Áron Színházban” – jelentette be tegnap a sepsiszentgyörgyi intézmény sajtófelelőse. A három hónapig tartó munkabeszüntetés által a színház mindössze annyi pénzt tudott megspórolni, hogy az intézmény jövőjét veszélyeztető lépések nélkül vészelje át a 2010-es év utolsó három hónapját
Kényszerből erényt
A megszorítások következményeként a szilveszteri produkció kivételével a 2010– 2011-es évad valamennyi új előadása stúdiótérben kerül bemutatásra, ily módon a színház vezetősége csökkenteni tudja a díszletek előállítási költségeit is, melyek anyagi fedezete jelentős mértékben visszaesett az elmúlt évadokhoz viszonyítva.
Művészi szempontból szeretné gyümölcsöztetni az új helyzetet a színház vezetője, a stúdióelőadások adta új lehetőségeket kihasználva úgy, hogy erényt kovácsol a kis költségvetésű, kis térben létrehozott alkotásokból.
„Abból indultunk ki, hogy kis térben kisebb a költségvetés, és ezt a helyzetet megpróbáljuk gyümölcsöztetni, ami a színésznek és a közönségnek is jó, erősíti a kapcsolatot” – mondta Bocsárdi László színházigazgató, aki lapunknak arról is beszélt, hogy a szeptember huszadikán véget érő három hónapos kényszerszabadság egy speciális helyzet volt. A színház dolgozói bár bejártak, az intézmény nem termelt, vagyis nem hozott létre újabb előadásokat, nem adott el és nem vásárolt.
Új bérletek, régi minőség
„Lehetőleg ugyanolyan jó minőséget szeretnénk továbbra is nyújtani a nézőknek, mint eddig” – fogalmazott Bocsárdi, aki az új típusú bérletektől is azt várja, hogy mindenki elmenjen a színházba és megnézze a produkciókat, az újakat és a korábbiakat is.
„Azokat is szeretnénk becsalogatni az előadásainkra, akik eddig nem jártak színházba, de azokat sem szeretnénk elveszíteni, akik munkahelyi elfoglaltságaik miatt nem érnek rá éppen azon a napon színházba menni, amelyre a hagyományos bérlet szól” – nyilatkozta az igazgató.
Az eddig meghirdetett felnőtt és diákbérletek mellett – mindegyik négy előadást foglal magában, ezek közül egyik választható az elmúlt évek sikeres előadásai közül – az idén a sepsiszentgyörgyi intézmény három új bérlettel lepi meg a közönséget. Ábel bérlet egészségügyi dolgozóknak, lelkészeknek, délutáni váltásban dolgozóknak. A bérletet rugalmassága miatt olyan nézőknek kínálja a színház, akik elfoglaltságaik miatt nem tudnak a hagyományos bérletek adott napjain színházba menni. A Bakk Lukács bérlet „azoknak szól , akik azt hitték, nekünk nincsen humorunk” – tudhatjuk meg a sajtóközleményből.
A Tamási Áron halhatatlan hőséről, Bakk Lukácsról elnevezett bérlet kiváló alkalmat kínál a színháztól évek, vagy akár évtizedek óta elpártolt nézőknek is arra, hogy megnézzék, milyen manapság a színház, hogy viccelnek (akár komoly dolgokkal is) ebben az új évezredben. A harmadik típusú új bérlet a Visszajáró bérlet, színházszeretőknek, és mindazoknak, akik úgy érzik, semmit sem szalaszthatnak el.
Megszorítások jegyében
A szokásos két bemutató helyett idén ősszel a sepsiszentgyörgyi színházban egy bérletes előadás, Shakespeare A velencei kalmár című színműve készül el Bocsárdi László rendezésében, főszerepben Mátray Lászlóval és a Sepsiszentgyörgyre nemrég visszatért Szakács Lászlóval. Bérleten kívüli szilveszteri produkcióként Alexandre Dumas A három testőr című regényéből készült musical-átirat kerül bemutatásra Selmeczi György rendezésében, mely előadásban a Tamási Áron Színház művészei mellett újra fellépnek majd a Kolozsvári Állami Magyar Opera énekesei is.
Bérletes előadásként mutatja be továbbá a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata Csehov Három nővér című darabját Keresztes Attila rendezésében, a vendégjátékra 2010 októberében kerül sor.
Az intézmény 2011-es tavaszi terveit is a válság jegyében fogalmazta meg. Az új bemutatók sorát Tom Stoppard Árkádia című darabjának bemutatója zárja majd. Amennyiben ezt az intézmény anyagi lehetőségei megengedik majd még két további bemutatóra is sor kerülhet, gyerekelőadásként (9-től 99 éves korig) Ðorde Lebovic Az ezredik éjszaka című darabja Zakariás Zalán rendezésében, kamaratermi produkcióként pedig Jean Genèt Cselédek című drámája Bocsárdi László rendezésében. Műsorra tűzik még Kolcsár József Zabhegyező című ingyenes egyéni előadását, mely J. D. Salinger regénye alapján készült.
Elmúlt bizalmatlanság
Bocsárdi lapunk arra a kérdésére, hogy az önkormányzat nyár eleji bizalmatlankodása mennyire viselte meg, röviden így válaszolt: „Ha a javaslataimat elfogadják és beleegyeznek abba, hogy a magam választotta munkatársakkal dolgozzam, akkor több időm marad az alkotásra is”.
Amint arról lapunkban beszámoltunk Bocsárdi ősztől versenyvizsga nélkül maradhatott a sepsiszentgyörgyi színház igazgatója, miután az elmúlt öt évben folytatott tevékenységét vizsgáló bővített bizottság engedékenyebb volt, mint az első, amely nem adott neki elég nagy jegyet ahhoz, hogy folytathassa munkáját.
Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)

Kezdődik a kisvárdai seregszemle
Pénteken kezdődik a 23. alkalommal megszervezett Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja, ahol a határon túli magyar színházak előadásait tekintheti meg az anyaországi közönség. Stier Péter igazgató közölte, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, akárcsak az előző években, idén is részt vesz a kisvárdai fesztiválon. Ezúttal Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét játsszák majd versenyen kívül június 24-én a Várszínpadon. Stier Péter elmondta: a darabot a fesztivál szervezői választották ki az idei évad előadásai közül, melyeket DVD-n néztek meg. A szóban forgó vígjátékot idén tavasszal Kolozsváron is bemutatták. Keresztes Attila, a társulat művészeti vezetője, a darab rendezője a Krónikának elmondta: jelezte a kisvárdaiaknak, hogy az elmúlt évadban a Harag György Társulatnak nem sikerült olyan darabot színre vinnie, amellyel egy versenyen jó esélyekkel indulhatnának. A művészeti vezető kifejtette: a fesztivált elsősorban egy találkozónak tartja, hozzátéve: az évad utolsó előadásával nem sikerült elkészülniük, Füst Milán Boldogtalanok című darabjának a próbái elkezdődtek ugyan, azonban a pénzhiány nem tette lehetővé, hogy be is mutassák. Ez lett volna az a produkció, amivel akár rangos versenyen is indulhattak volna. A Füst Milán-darabbal kezdik viszont októberben a következő évadot.
A Nagyváradi Magyar Színház Szigligeti Társulata Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című színművével utazik Kisvárdára. Az évadban nagy sikerrel játszott, a 20. század elején született darabot hétfő délután tekintheti meg a fesztivál közönsége a Művészetek Házában. Az előadást Zakariás Zalán rendezte, és a társulat szinte minden művésze játszik benne. Vasárnap a Nagyvárad Táncegyüttes itthon sikerrel játszott előadása látható a Művészetek Házában, a fesztivál gyerekprogramjának keretében. A Tamási Áron elbeszélése alapján létrehozott táncos mesejáték rendezőpárosa Dimény Levente, a Szigligeti Társulat vezetője és László F. Csaba, a táncegyüttes koreográfusa. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén két előadását mutatja be Kisvárdán. Az első napon, az ünnepi megnyitót követően William Shakespeare Ahogy tetszik című közismert vígjátékát adják elő, Koltai M. Gábor rendezésében, szombaton pedig a gyerekprogramban kétszer is játsszák a Zián és Kopik című bábelőadást, Palocsay Kisó Kata rendezésében.
A marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata Csehov Platonovjával szerepel a fesztiválon, de a magyarországi közönség a társulat örökös tagja, Farkas Ibolya Börtönnapló című egyéni előadását is megtekintheti, míg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Vaszilij Szigarjev kortárs orosz szerző Guppi című drámájával lép fel. Székelyudvarhelyen pénteken, a kisvárdai fesztivál nyitónapján zárul az évad, a társulat azonban a magyarországi seregszemlén is fellép Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiájával. Szatmárnémeti után a Kisvárdai Fesztiválon mutatja be a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az évad legjobb darabját, Carlo Goldoni Hazugját. A kisvárosban játszódó történetet, ahol a lakók nyugalmát egy hazudozó kavarja fel, Barabás Olga vitte színre.
A Csíki Játékszín társulata jelenleg már Magyarországon tartózkodik, hiszen nemrégiben felléptek Dunaújvárosban, ahol a Vaknyugat és Mint a sót című előadásaikat játszották, Budapesten a Liliom című előadással, Kecskeméten a Csókos asszony című produkcióval szerepeltek, és onnan utaznak Kisvárdára, ahová a Finito című produkcióval hívták meg őket. A kisvárdai program első nyitóprodukciója egyébként pénteken a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare-előadása, A velencei kalmár lesz, amelyet a versenyprogramjában játszanak. A Bocsárdi László rendezésében színre vitt előadás érdekessége, hogy a közönség a színpadról nézi a színészeket, akik a zsinórpadláson, a nézőtéren játszanak.
Az erdélyieken kívül természetesen az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek az egyhetes seregszemlén, de színre lépnek komáromi társulatok is, de gyerekprogramok, kiállítások, zenés műsorok, koncertek, utcaszínház, népművészeti vásár és gasztronómiai bemutató is színesíti a programot.
Krónika (Kolozsvár)

Évadrajt a székely színházakban
Gazdag évadot ígérnek a székelyföldi színházak – a lapunk által megkeresett intézményekben már javában zajlanak az évadnyitó előadások próbái. A színházigazgatók az új darabok mellett azokat a színműveket is műsorra tűzik, amelyek a tavaly közönségsikernek örvendtek.
Sokszínűség Csíkban
A Parászka Miklós által vezetett Csíki Játékszín sokszínű évadot ígér – a csíkszeredai társulat igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, erre a műfaji sokarcúságra azért is szükség van, mert „a fogékony csíki közönség körében erősek az elvárások, ami igazából az egész színház felhajtóereje is egyben”.
Érdeklődésünkre az igazgató elmondta, az évadot a magyar dráma napján, szeptember 21-én kezdik, Tasnádi István Finito című előadását újítják fel, amely a Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiválján közönségdíjat kapott. Hozzátette, a 2010–2011-es évadból még visszahozzák Martin McDonagh Vaknyugat című stúdiódarabját, amely szintén elnyerte a nézők tetszését.
Parászka elmondása szerint az új évadban színpadra állítják a Mindennapi varázslatok című mesejátékot, Budaházi Attila rendezésében, illetve Porogi Dorka Tudós nők című Molière-feldolgozását. Karácsony-szilveszter körül zenés-táncos produkcióval készül a társulat, Schlanger András Jókai Mór Gazdag szegények című népdrámáját viszi színre.
Az évad második felében, immár hagyományt követve Victor Ioan Frunză az ismert Tóték című Örkény-drámát rendezi, Parászka Miklós pedig Móricz Zsigmond Búzakalász című regényét állítja színpadra.
A Csíki Játékszín a Kisvárdán díjazott Finito című darabját is átmenti a most induló új évadba
Bemutatódömping Sepsiszentgyörgyön
„A sepsiszentgyörgyi M Stúdió Mozgásszínház, amely túljutott a kezdeti buktatókon, kialakította sajátos arculatát és európai színvonalú előadásokkal tudja képviselni Romániában a mozgásszínházi formát, idén a hetedik évadát kezdi” – mondta el évadnyitó sajtótájékoztatóján Uray Péter. A társulat művészeti vezetője szerint a 2011/ 2012-es évadban három új előadást készítenek.
Szeptember 10-én kerül sor az Isten szeme című produkció bemutatójára, amelyet a budapesti Rácz Attila rendez Tar Sándor A mi utcánk és más művei alapján. A második bemutatót január végére tervezik, és Gemza Péter rendezi, Abe Kobo A homok asszonya című regénye alapján. Az évad harmadik előadása, Csehov – Negyedik felvonás címmel, a szerb színész, rendező és színházpedagógus Rale Milenkovic irányításával születik meg.
A Tamási Áron Színház az új évadra három nagyszínpadi előadást és négy kamaratermi produkciót tűz műsorra – az évad nyitóelőadása Katona József Bánk bán-jának Bocsárdi László rendezte bemutatója lesz, szeptember 16-án. Ezt követően három kamaratermi produkcióra kerül sor: Slawomir Mrozek Szép nyári nap (r. Zakariás Zalán) és Szophoklész Trakhiszi nők (r. Balogh Attila) és Gogol: Egy őrült naplója (Mátray László egyéni előadása).
A színház idén is készít szilveszteri bemutatót: László Miklós Illatszertár című komédiáját Béres Attila rendezi. Jövőben két előadás bemutatójára kerül sor, Csehov Ivanovját és Andrzej Saramonowicz Tesztoszteron című komédiáját játssza a társulat, előbbit Anca Bradu, utóbbit Zakariás Zalán rendezésében.
Könnyed évad Székelyudvarhelyen
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznál már javában zajlanak az előkészületek az október 6-i évadnyitóra, amelyen I. Sz. Turgenyev: Egy hónap falun című művét mutatják be. „A tavalyi, húzós évad után, most egy szellősebb következik: összesen négy nagyszínpadi és egy vendégelőadás szerepel a műsorprogramunkban, valamint öt darab marad repertoáron a tavaly játszottak közül – az új előadások műfajilag a vígjáték és komédia között mozognak” – nyilatkozta lapunknak Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója.
Novemberben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata G.Feydeau: Bolha a fülbe című komédiáját hozza el az udvarhelyi közönségnek, az év utolsó hónapjában A. Mariott és A. Foot: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk, vígjátékot láthatja a nagyérdemű. Tavaszra tervezik Görgey Gábor: Örömállam, komédia bemutatását, és a gyerekeknek is készülnek egy darabbal, a társulat a Terülj, terülj asztalkám című népmesét állítja színpadra.
Újítanak a figurások
A gyergyószentmiklósi Figuránál is elindult az évad. „Az első előadás, szeptember 20-án, Dézsi Szilárd darabjával indul, amely Andersen Hókirálynőjének színpadi adaptációja” – tájékoztatta az ÚMSZ-t Béres László, a színház igazgatója, aki elmondta, az idei évadban egy gyerekelőadás, két nagyszínpadi bemutató és két, a színházi nyelv megújítását célzó törekvésre épülő előadás szerepel a tervek között.
Decemberben egy zenés előadással jelentkezik a Figura, a Dívák munkacím alatt készülő darab kimondottan a társulatra íródik. Január-februárban táncelőadással készülnek, az Aranycsinálók című mozgásszínházi előadást Goda Gábor, Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke rendezi. Tavasszal Victor Ioan Frunză: Aldous Huxley Szép új világ című regényének feldolgozását állítja színpadra. Az évad végére tervezik Gorkij: Vassa Zheleznováját, Béres László rendezésében.
Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Közlemény
Október 5-én Gyergyószentmiklóson a Nemzetiségi Színházi Kollokvium alkalmával találkoztak az erdélyi magyar színházak képviselői, valamint a magyarországi színházi szakma kiemelkedő személyiségei: Márta István, a POSZT művészeti vezetője, Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója, Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke, Horányi László, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke.
A tanácskozás célja, Béres László, a kollokvium házigazdája kezdeményezésére, Gáspárik Attila előterjesztése alapján egy olyan erdélyi magyar szakmai színházi szövetség alapítása, amely felvállalja a régió színházművészete sajátos érdekeinek képviseletét országos, Kárpát-medencei és egyetemes magyar viszonylatban. A tanácskozás résztvevői kinyilvánították egyetértésüket a Romániai Magyar Színházi Szövetség létrehozásával.
A résztvevők megalakították a kezdeményező testületet, amely a szervezet alapszabályzatának kidolgozására hivatott. A jelenlevők a kezdeményező testület figyelmébe ajánlották, hogy olyan intézményes keretet dolgozzanak ki, amely biztosíthatja az önálló entitást képviselő erdélyi színjátszás minőségi kiteljesítését, a régió kultúrájában minőségteremtő transzkulturális lehetőségek kihasználását, az egyetemes magyar kulturális integráció megvalósítását. Kidolgozták a szövetség létrehozásához szükséges ütemtervet.
A közlemény aláírói:
Balázs Attila – Csiky Gergely Állami Magyar Színház, Temesvár; Béres László – Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós; Bodó Ottó – szatmárnémeti Északi Színház – Harag György Társulat; Deák Gyula – Háromszék Táncegyüttes, Sepsiszentgyörgy; Gáspárik Attila – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat; Kolcsár József – Kézdivásárhelyi Városi Színház; Nagy Pál – Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely; Nótáros Lajos – Aradi Kamaraszínház; Pál Attila – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat; Parászka Miklós – Csíki Játékszín, Csíkszereda; Sebestyén Aba – Yorick Stúdió, Marosvásárhely; Szabó K. István – Szigligeti Színház, Nagyvárad; Szilágyi-Nagy Sándor – Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy; Zakariás Zalán – Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy. Népújság (Marosvásárhely),

Könyvbemutatóval zárult a Bod Péter Emlékév
A múltidézés távlatai címmel tartották szerda este a Bod Péter Megyei Könyvtárban a Bod Péter Emlékév zárórendezvényét, melynek során felidézték az eseménysorozat mozzanatait, bemutatták Bod Péternek az erdélyi románok egyházáról szóló történelmi munkáját, valamint az alkalomra összeállított, a sepsiszentgyörgyi könyvtárakat bemutató kötetet. Tartalmas műsorral közreműködött a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző színjátszó csoportja. A Látjátok feleim... című műsort Szováti Mária táncoktató és Zakariás Zalán rendező közreműködésével Deák Magdolna és Fejér Piroska magyar szakos tanár állította össze.  A házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszönetet mondott a rendezvénysorozat résztvevőinek, támogatóinak, majd Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kitért a székelyföldi szórványprogramra, mely által „ésszel és jó szándékú akarattal” a nehéz gazdasági helyzetben is támogatták a szórványt. Szonda Szabolcs vetített képes előadásban elevenítette fel az emlékév stációit. 2012. február 22-én, születésének 300. évfordulóján a tudós pap, irodalom- és egyháztörténész emlékhelyein tartottak ünnepséget: az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum és a felsőcsernátoni református templom kertjében álló mellszobornál, a Bod Péter szülőháza helyén álló kopjafánál és a felsőcsernátoni Bod Péter Népházban. Ezt követően számos rendezvény zajlott: többek között Kultúra és társadalom kapcsolata és kihívásai címmel műhelytalálkozót tartottak, nemzetközi tudományos konferencia zajlott Nagyenyeden és Magyarigenben, Bod Péter-vetélkedőt szerveztek diákoknak, sor került a Bod-leszármazottak családtalálkozójára, a Kálnoki Református Egyházközség és a Dr. Bedő Albert Környezetvédelmi, Ifjúsági és Közművelődési Egyesület buszos emléktúrát kezdeményezett, november 17-én Magyarigenben Bod Péter-mellszoborot, Vargha Mihály alkotását avatták, majd 24 órás olvasómaratont tartott a baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár. Az ismertetőt követően levetítették Simon József Bod Péterről és az emlékév eseményeiről készített filmjét. Gudor Kund Botond lelkész, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese, történész, Bod Péter-kutató bemutatta az általa szerkesztett, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Vármegye Kiadó és a csíkszeredai Státus Kiadó közös gondozásában megjelent, Bod Péter két munkáját összesítő, Az erdélyi románok egyháztörténetének két könyve című kötetet. Igazi kincs, jellemezte a művet a szerkesztő, amely a görög katolikus egyház megalakulásának ismertetése céljával bemutatja a románok eredetét, népszokásait, egyházi életét, egyházi személyiségeit. A román történetírás számára megkerülhetetlen munka, ám némelyek ma sem akarnak tudomást venni róla. Demeter Lajos helytörténész az általa szerkesztett, a Háromszék Vármegye Kiadónál megjelent, Tékák az időben – Sepsiszentgyörgyi könyvtárak a Kaszinótól a Bod Péter Megyei Könyvtárig című könyvet mutatta be. A megyeszékhelyi egykori és mai könyvtárakat Demeter Lajos mellett Csáki Árpád és Tóth Szabolcs Barnabás történész, Csikós Júlia, a Székely Mikó Kollégium könyvtárosa és Kiss Jenő, a megyei könyvtár volt igazgatója méltatta.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hét bemutató Sepsiszentgyörgyön
Hét bemutatót tervez a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, amely a 65. évadára készül – adta hírül a teátrum. A társulat színre viszi Kárpáti Péter Akárki című művét, amelyet Radu Afrim rendez. Sepsiszentgyörgyön is bemutatják a Bocsárdi László igazgató által rendezett Hamlet című előadást, amely a Tamási színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója, és amelyet a július elején kilencedik alkalommal megszervezett gyulai Shakespeare Fesztiválon mutattak be első alkalommal.
Az évad harmadik bemutatója Ion Luca Caragiale Az elveszett levél című vígjátéka lesz, amelyet Zakariás Zalán rendez. A magyarországi, színházi tanulmányait Marosvásárhelyen folytató Porogi Dorka rendezővel is együttműködik a sepsiszentgyörgyi társulat, ő Pintér Béla Kaisers TV, Ungarn című művét állítja színpadra. A társulat Victor Ioan Frunză rendezővel is dolgozik, de még nem lehet tudni, melyik darabot állítja színpadra a román alkotó.
Az évadtervben két egyéni előadás szerepel: Kicsid Gizella színésznő Marguerite Duras A szerető című művet fogja előadni, Derzsi Ákos pedig Jevgenyij Griskovec Hogyan ettem kutyát című darabjával lép színpadra. A sepsiszentgyörgyi közönség vendégelőadásokat is megtekinthet, például Michal Walczak lengyel író Homokozó című művét, amelyet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem diákjai adnak elő Bocsárdi László rendezésében. Ez utóbbi produkciót Bocsárdi megrendezte már vizsgaelőadásként a marosvásárhelyi egyetemen, de a sepsiszentgyörgyi közönség új formában láthatja az előadást.
Szintén látható lesz Szentgyörgyön a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közös produkciója, Székely Csaba Bányavakság című drabja, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Túl a Maszat-hegyen című Keresztes Attila által színre vitt mesejátéka.
Az új előadások mellett az idei évad bérletei érvényesek lesznek az elmúlt évadok felújított produkcióira, valamint az M Studio Mozgásszínház új bemutatóira és korábbi évadokból műsoron tartott előadásaira is. A teátrumot támogatni kívánók idén is vásárolhatnak mecénás bérletet 550 lejért, illetve két darabot ezer lejes áron. Emellett a felnőtt nézők 55 lejes áron válthatnak ötszöri belépést biztosító Ábel bérletet, amely nem névre szóló, és bármelyik repertoáron tartott előadásra érvényes előzetes helyfoglalás esetén, a bemutató előadásokra pedig 5 lejes különbözeti jegy vásárlásával lehet érvényesíteni.
A 39 lejes, névre szóló, öt belépésre feljogosító kulturális bérletet pedagógusok, a megye kulturális intézményeinek (könyvtárak, napilapok, múzeumok) alkalmazottai, valamint a városban működő ifjúsági szervezetek tagjai igényelhetik. A 23 lejes diákbérlet négyszeri, a 26 lejes nyugdíjas, illetve a 24 lejes vidéki bérlet pedig ötszöri belépést biztosít a színház előadásaira. Az új évad bérletei mától kaphatók a Városi Kulturális Szervezőirodában.
Krónika (Kolozsvár)

Négy országos bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera
– Nevezhetném ezt az előttünk álló időszakot az országos bemutatók évadának, hiszen december közepéig négy országos bemutatót tartunk. Nem valamilyen ismeretlen vagy esetleg új, jelenkori zeneszerzők műveit rántjuk elő, hanem az operairodalom talán legismertebb zeneszerzőinek műveiből láthat néhányat a közönség – hangsúlyozta Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója tegnap délben tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette: elsőként Gioachino Rossini Ory grófja című vígoperáját játsszák szeptember 22-én, vasárnap délután 6 órától, a francia nyelvű produkciót magyar és román nyelven feliratozzák. A budapesti bemutatók után, december 6-a és 8-a között Verdi Schiller-trilógiáját tűzik műsorra, a Magyar Állami Operaházzal együttműködve, Verdi születésének 200. évfordulója tiszteletére. Mint kiderült, a látványvilágában egységes trilógiát három fiatal rendező viszi színre: Zakariás Zalán (Szent Johanna/Giovanna d’Arco), Göttinger Pál (A haramiák) és Szőts Artúr (Luisa Miller).
A Budapesti Operettszínházzal együttműködve 2014. áprilisában mutatják be Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjét Kerényi Miklós Gábor rendezésében, május végén pedig, az évad utolsó bemutatójaként Mozart Figaro házassága (r.: Novák Péter) című operáját tekintheti meg a közönség. – Az elmúlt évek, évtizedek egyik legmerészebb évadát nyitjuk – mondta a folytatásban Szép Gyula, aki arra is kitért, hogy a korábban játszott előadások közül is több szerepel az idei repertoárban: januárban például a huszadik század két jelentős zeneszerzőjére, Igor Sztravinszkijre és Bartók Bélára emlékeznek a Tavaszi áldozat és A kékszakállú herceg vára előadásával, de ugyanakkor visszatér a Valahol Európában című nagysikerű musical, és természetesen idén is lesz szilveszteri szórakoztató műsor. – Remény van arra is, hogy Orbán György Bűvölet című operáját Kolozsváron is bemutassuk, erről egyelőre nem tudok részleteket mondani – fűzte hozzá az igazgató. A Bánffy Miklós-emlékév keretében, immár a 2014/2015-ös évadban szeretnék a nagyközönségnek megmutatni azokat a jelmezterveket, amelyeket Bánffy az 1917-es Kékszakállú-bemutatóra készített.
A vasárnap esti bemutató előtt, már a tegnapi sajtótájékoztatón találkozhattak az érdeklődők az Ory grófja alkotóival, akik érdekes részleteket árultak el az előadás múltjáról és jelenéről. Nagy Ibolya korrepetitor megjegyezte: vitathatatlan a darab művészeti értéke, ezt igazolja az 1828-as ősbemutató utáni kritika is. Berlioz, a kor éles tollú kritikusa, Rossini ellenlábasa ugyanis elragadtatással írt az előadásról, és véleménye szerint a mű „zenei szépségeiből két vagy három opera sikerét is biztosítani lehetne”. A korrepetitor arra is utalt, hogy a ’60-as évektől kezdődően szinte minden évtizedben megjelent egy-egy új lemezfelvétel az Ory grófjáról, és büszkén nyugtázta, hogy a mostani kolozsvári előadás ötletgazdája és címszereplője, Bardon Tony tenor Rossini legelismertebb szakértőinek mesterkurzusain vehetett részt az elmúlt időszakban. – Mostanság egyre több helyen állítják színpadra a produkciót eredeti nyelven, nemzetközi szólisták közreműködésével: 2008-ban Stuttgartban, majd 2011-ben másik három helyszínen mutatták be a vígoperát, a metropolitanbeli előadást pedig élőben követhette a magyarországi közönség a Művészetek Palotájában – sorolta Nagy Ibolya, aki a magyar nyelvű produkciók közül a 2010-es szegedi előadást említette, amelyben Adéle szerepét Miklósa Erika játszotta.
A bemutató létrejöttét támogató kolozsvári Francia Kulturális Központ képviseletében Benoît Bavouset, újonnan kinevezett igazgató volt jelen a találkozón, aki Bardon Tony remekbe szabott Ory grófját dicsérte. – Uraim, azt ajánlom önöknek, hogy vigyázzanak a feleségeikre, Ory grófja ugyanis Kolozsvár utcáin jár-kel – jegyezte meg az igazgató.
Jankó Zsolt karmester kifejtette: a darab zenéje már az első pillanattól fogva meggyőzte arról, hogy érdemes színre vinni az előadást, és reménykedik abban, hogy a közönség is szeretni fogja. – Rossini operáját a bel canto korszak vége fele mutatták be Párizsban, amikor a zeneszerzők szinte hangszerként bántak az emberi hanggal. Ezért olyan nehezen énekelhető, a rengeteg díszítéssel, ugrásokkal, kitartott hangokkal – magyarázta, majd Bardon Tony, valamint az országos bemutató utáni előadásokban Isolier-t játszó Barabás Zsuzsa adott elő néhány áriát a műből, Incze G. Katalin kíséretében (vasárnap este Iulia Merca mezzoszopránt, a kolozsvári román opera művészét láthatja a közönség ebben a szerepben).
Szabó Emese, az Ory grófja rendezője és jelmeztervezője elismerően nyilatkozott a kétfelvonásos előadás művészeiről (Bardon Tony mellett Covacinschi Yolandáról, Balla Sándorról, Sándor Árpádról stb.), mint mondta, kiváló hangi adottságuk lehetővé teszi, hogy a legjobbat nyújtsák, a hangulatról pedig Lőrincz Gyula díszletei is gondoskodnak.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)

Erdély-szerte megemlékeztek nemzetmentő államalapítónkról
A Szent István-napokhoz kapcsolódó erdélyi rendezvények egyházi csúcspontját jelentette a szerdán megtartott búcsús szentmise a Hargita megyei Ajnádon, melynek keretében a helyi katolikus templom megépítésének 500. évfordulóját ünnepelte meg a közösség – adja hírül a kronika.ro portál.
Ez alkalomból a nemrég felújított istenházát is megáldotta Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke. Tankó Szilveszter László csíkszentmihályi plébános köszöntő beszédében kiemelte, a felújított templom a helyi közösséggel együtt kiállta az elmúlt évszázadok viharait és viszontagságait, képes volt megújulni Szent István jegyében.
„Templomot egyszer lehet felszentelni, utána mindig megáldjuk azt, ha felújítják és újra Isten szolgálatába állítják” – jelentette ki Jakubinyi György. Az egyházi méltóság jelentős ünnepként említette az ajndái egyházközség fennállásának ötszáz éves évfordulóját, melynek megünnepléshez méltónak nevezte a helyi közösséget.
Jakubinyi György ezt követő prédikációját az államalapító Szent István személye köré fűzte. Hangsúlyozta, a szent ember az, aki már földi létében, életvitelével, magatartásával célba ér az örök boldogság felé vezető úton. „Ilyen volt Szent István is, aki az első olyan katolikus keresztény király, akit utólag a püspökök helyett maga a pápa avatott szentté" – nyomatékosított az érsek.
Jakubinyi kiemelte, államalapító királyunk volt az, akinek nevéhez fűződik a magyar nép megkeresztelkedése. „Az, hogy a magyarság nem pusztult el, csak annak köszönhető, hogy keresztényé lett. Azzal, hogy az államalapító Szent Péter sziklájára építette országát, tulajdonképpen megalapozta a magyarság több ezer éves jövőjét" – emelte ki az egyházfő.
Tartsuk meg Szent István örökségét
Az ünnepi szentmisét követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szólt az egybegyűltekhez. „A kereszténység és a magyar kultúra tartotta meg évszázadokon keresztül a székelységet a Keleti-Kárpátok lábánál, és erre alapozhatja jövőjét is” – fogalmazott a szövetségi elnök. Kifejtette: a székelyek számára a sok évszázados atyai örökség – a kereszténység, a magyar nyelv és kultúra – olyan erős gyökeret jelent, amely a jövőben is biztonságot ad.
Rámutatott: ha ezt az atyai örökséget a közösség az elmúlt ezer évben meg tudta őrizni, akkor bátran tervezhet jövőt szülőföldjén a következő évtizedekben, évszázadokban is. „Amikor a múltra visszatekintünk, mindig a jövőt kell látnunk: az, ami a múltban megtartott bennünket, biztosak lehetünk, hogy a jövőben is meg fog tartani” – hangoztatta az RMDSZ elnöke.
Szintén a Szent István nevéhez fűződő államalapítás jelentőségéről beszélt Csige Sándor Zoltán. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja úgy vélte, első királyunk bebizonyította, a keresztény hitnek teremtő ereje van, Szent István örökségét pedig mindenképpen meg kell őrizni a jövő nemzedéke számára.
Kósa Péter, Csíkszentmihály község polgármestere úgy fogalmazott, Szent István érdeme, hogy kereszténnyé tette országát és nemzetét, megalapozta a magyar katolikus egyházat Magyarországon és Erdélyben.
„Ugyanakkor el kell mondani, rég volt ennyire széthúzó az erdélyi magyar közösség. Szent István a 21. század magyarságának azt mondaná, szót kellene érteni egymással, azt keresni, ami összeköt bennünket, ha nem akarunk eltűnni a történelem süllyesztőjében" – mondta el a kronika.ro-nak az Ajnádot is magában foglaló község elöljárója. A felújítás során egyébként új oltárt helyeztek el az ajnádi templomban, az egyházközség a rendhagyó ünnep alkalmával pedig a szent korona egy hasonmását kapta ajándékba.
Ünnepségek az államalapítás tiszteletére
Szerdán egyébként a koraesti órákban számos erdélyi és partiumi városban rendezvényeket szerveztek a magyar államalapítás tiszteletére. Kolozsvár Főterén ünnepélyes keretek közt szentelték fel és szelték meg a Kárpát-medence kenyerét, melyet Szolnok önkormányzata adományozott a Kolozsvári Magyar Napokra. A nemzeti összetartozást jelképező 200 kilós kenyeret ezt követően szétosztották a jelenlévők között.
Csíkszereda főterén szerda délután ünnepélyes keretek közt vonták fel a székely zászlót az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai szervezetének képviselői.
„Szimbólumainkat ápolnunk kell, mert ezáltal megmutathatjuk, hogy tudjuk, hogy kik vagyunk és tudjuk, hogy mit akarunk. Aki jelképeinket támadja, az közösségünket támadja. Ez az üzenete a mai zászlófelvonásnak” – jelentette ki Zakariás Zalán, az Erdélyi Magyar Néppárt választmányának az elnöke. Sepsiszentgyörgyön kedd este a belvárosi Szent József templom udvarán a szentmise után a Szent István szobornál tartottak ünnepséget, Kézdiszentléleken pedig a hagyományos perkői búcsús szentmise után megkoszorúzták a községközpontban lévő Szent István szobrot.
Szent István napjára időzítették a felújított kászonaltízi Szent István borvízforrás avatóünnepségét is. A forrást és környékét másfél hét alatt kalákában tették rendbe a kászoniak a Mihai Eminescu Trust Alapítvány, a helyi közbirtokosság, valamint a helyi önkormányzat közreműködésével – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Történelmi opera ősbemutatójára készülnek Kolozsváron
Szeptember 21-én 19 órától új történelmi opera ősbemutatójával indítja a 2014-2015-ös évadot a Kolozsvári Magyar Opera.
Meghökkentő döntésnek tűnhet, hogy Selmeczi György éppen a Herczeg Ferenc által 1904-ben írt drámát, a Bizánc című darabot választotta átdolgozásra. Egyrészt azért különös ez, mert a kortárs opera nem igazán foglalkozik történelmi operákkal, másrészt pedig érdekes a darab olyan szempontból is, hogy látnoki módon, mondhatnánk, próféciaképpen megsejti azt a problémahalmazt, mely a megírását követő 100 évben egész Európát foglalkoztatja. Selmeczivel erről az izgalmas, talán kissé merésznek is mondható döntésről beszélgettünk, illetve a mű színpadra viteléről.
– Miért pont a Bizáncot választotta? Mitől találta aktuálisnak a történetet?
– A mű kiválasztása nem volt nehéz, hiszen már a dráma olvasásakor érezhető, hogy operaszínpadon is megállja a helyét. Műfajilag különleges vállalás történelmi operát írni, hiszen ennek a fő mintái a 19. században találhatók, ma kevés példa van rá. A Bizáncban azonban a történelmi keret középpontjában olyan toposz áll, mely ma sem vesztette el hitelességét. Ez a toposz az értékek relativizálódása, valamint általánosan az értékvesztés, ami egész korunkat meghatározza. Részét képezi a toposznak az a morális válság, aminek legjobb példája a Bizánc eleste körüli világ, ahol az árulás, az erkölcsi elzüllés egy egész társadalmat jellemez – kikezdi, megrohasztja azt. Széthullnak a társadalom, az emberi közösség alapjai, és ezáltal egy olyan válsághelyzet teremtődik, amiben csak veszíteni lehet. Aktualizálható és aktualizálandó téma ez, hiszen az eltelt évek ellenére beszélhetünk most is értékvesztésről és a moralitás jelentésének átalakulásáról. Így kap érvényességet a fő toposz a jelenben is.
– Egyértelmű az előadást nézve ez az örökérvényűség? Sikerült a rendezőnek megalkotni az Önben kialakult képet?
– Igen, hiszen tulajdonképpen már komponálás közben is a klasszikus és kortárs értékek egyidejűségét képzeltem a színpadra, és az előadás ilyen szempontból minden követelménynek megfelel. Zete Edit tervei és Zakariás Zalán rendezése együttesen nagyon érdekes módon ötvözik a történelmi asszociációs rendszert, és nagyon jól rámutatnak a drámai tények mai érvényességére. A legfőbb előnye – megítélésem szerint – ennek az előadásnak, hogy nagyon látványosan sugallja azt, hogy a Bizáncban levő drámai szituációk érvényesek, és ma is gyakran átélünk ilyen helyzeteket. Az árulással, az értékvesztéssel nap mint nap szembesülünk, ezért nagyon fontos itt a Zete Edit által tervezett háttér. A palotatorzó, amit ő látványban színpadra visz, egyszerre idézi elénk az ókori római romokat, melyek a drámának is mintául szolgáltak, de eszünkbe juttatja a bizánci boltíveket is. Ez a kettősség, illetve a fő toposz aktualitása hozza magával a történelmi idővel való játékot, mely hatalmas élvezetet nyújt egy szerzőnek.
– Ebben a játékban milyen eszközökkel szólítható meg a közönség?
– Fontos, hogy a nézők otthon érezzék magukat a mű nézése-hallgatása közben, ezt az érzést szeretném ébren tartani a zenémmel. Most már sok éve keresem azt az operai nyelvet, ami bevonja, a mű részesévé teszi a közönséget. Ez olyan zenei nyelvet igényel, melyet a dallamalkotás, a harmóniavilág, a ritmika őriz, melyek segítségével az összhang természetesnek hathat a közönség számára. Egészen viccesre lecsupaszítva a dolgot a lényeg az, hogy szerintem akkor jó egy opera, amikor a közönség azt érzi, hogy hazamenve, a fürdőszobában ő is elénekelné azt az áriát. Ez a gesztusközösség, és ezt az otthonosságérzetet szeretném felébreszteni a közönségben.
– Ha oszthatna különdíjakat a Bizáncnál nyújtott segítségért, ki kapna és miért?
– Lehetetlen lenne embereket elkülöníteni ilyen szempontból, hiszen úgy gondolom, a Kolozsvári Magyar Opera társulata bámulatra méltó hatékonysággal és áldozattal hozta létre ezt az előadást, ráadásul hihetetlenül rövid idő alatt tanulták meg szerepeiket. A rendezői munka, a díszlettervezés, minden egyformán hozzájárult a mű megalkotásához, létrehozásához. A szólisták bravúrosak, a kórus is hatalmas terheket visz a hátán, a zenészek csodálatos munkát végeznek. Egyértelműen úgy gondolom, hogy a miskolci előbemutató és a kolozsvári ősbemutató együttesen egy olyan társulat képét rajzolja elénk, amelyik a legmagasabb európai mércének is megfelel.
maszol.ro

Ősbemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera
Selmeczi György új operáját, a Herczeg Ferenc drámája alapján írt Bizáncot mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Opera vasárnap, szeptember 21-én. A történet a Bizánci Birodalom utolsó napján játszódik, Konstantinápoly végső ostromának ideje alatt.
Herczeg Ferenc darabjának korabeli sikerét mutatja, hogy 1904 és 1943 között kilenc különböző rendezésben állították színpadra. Az első előadás rendezője Janovics Jenő, a színház akkori igazgatója volt. Hevesi Sándor, a 20. század elejének neves színházkritikusa a Bizáncot a mindenkori legjobb magyar drámának nevezte – tudtuk meg Szép Gyula igazgatótól.
„Bizánc kérdése mindig foglalkoztatott engem” – vallotta az opera szerzője, Selmeczi György. „Bizánc bukásával, az oszmán birodalom döntő győzelmével az egységes Európa víziója bukott el. Nagyon nehéz a 21. században ennek a tragédiának a súlyát felmérni. Ez volt a kereszténység első nagy bukása. Napjainkban éljük a másodikat” – tette hozzá a zeneszerző.
Selmeczi szerint Herczeg Ferenc egyike volt azoknak a nagy alkotóknak, akik a kommunista hatalomnak aláfekvő szakma áldozatául estek. Ezért veszett méltatlanul feledésbe a neve. „Herczeg és Molnár Ferenc a magyar drámairodalom két ikercsillaga. Remélem, hogy ezzel az operával hozzájárulunk Herczeg Ferenc rehabilitációjához is.”
Jankó Zsolt karmester a próbafolyamatról azt mondta, ritka szerencsés helyzetben van a zenész, amikor maga a zeneszerző is jelen van a próbákon. „Néha megkérdezném Puccinit vagy Mozartot, hogy ezt vagy azt ő hogy képzelte el, de sajnos nem lehet” – viccelt a karmester, aki mesterének munkáját úgy jellemezte: félig-meddig színházi, félig-meddig operazene, hisz Selmeczi igazi „színházi ember”, aki tökéletesen érzi a drámát, és ahhoz fűzi hozzá a zenét. A kor sajátosságaiból kiindulva török, reneszánsz, sőt néha barokk elemeket ötvöz a mű, de van benne egy elektronikus zenei rész is.
„Közönségbarát operát akartam írni, hisz csak abban az operában hiszek, amely megőriz egy gesztusközösséget a nézővel. Olyan műnek szántam, amit hazamenve a fürdőszobában is dúdolnak majd” – fogalmazott Selmeczi György. Habár drámáról van szó, a szerző mégis vigyázott, hogy a végén a közönség ne lesújtva, hanem felemelő érzéssel távozzon az operából.
Minden van a Bizáncban, amit egy nagy, klasszikus dráma cselekményétől elvár az ember – vélekedik Zakariás Zalán, a rendező. Szerelem, összeesküvés, csalás, gyilkosság, személyes tragédiák. Az operát azonban nemcsak ezek teszik kortalanná (és aktuálissá), hanem az az erkölcsi válság, a morális értékek feladása, az egyéni érdek előretörése a közérdekkel szemben, amivel jelenkorunkban is naponta szembesülünk. A Bizánc az erkölcsvesztés történelmi albuma.
T. Koós Imola, maszol.ro

A pénz alakítja az évadot (Tamási Áron Színház)
A gazdasági nehézségek alapvetően meghatározzák a színház jelenét és jövőjét – mondja Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház régi-új igazgatója, vagy miként manapság nevezik: menedzsere.
Az új igazgatói szerződés aláírása előtt álló rendező panaszként hozza fel a pénzhiányt, de leginkább a művészi színvonallal összefüggésben: a színház rendelkezésére álló költségvetésből élvonalbeli rendezőket nem tud megfizetni, pályázatokkal egyre nehezebb kiegészíteni a büdzsét, a támogatók is igencsak megnézik, hová és mennyit adnak. Holott a színház fejlődéséhez – és különösképpen érvényes ez a székelyföldi teátrumok közül messze kiemelkedő sepsiszentgyörgyi társulatra – állandóan újabb kihívások, magasabb szintű művészi elvárások szükségeltetnek. Vagy ahogyan Bocsárdi László fogalmazott: a színháznál egyértelműen a költségvetés produkcióra fordítható része az, ami befolyásolni tudja az előadások minőségét. A nehézségek ellenére azonban a színháznak működnie kell, a 2014–15-ös évad már el is kezdődött, a Kaisers TV, Ungarn című előadást szeptemberben mutatták be. Az évad további előadásairól kérdeztük Bocsárdi Lászlót. Bocsárdi László: – A műsorpolitikánkban az elkövetkezőkben is nagy hangsúlyt kapnak a klasszikus szövegek, de kortárs magyar szöveg is van az előadásaink között, ebben az évadban éppen talán az egyik legfontosabb magyarországi kortárs színházi jelenség képviselőjének, Pintér Béla rendező, színész, drámaíró darabjának Porogi Dorka által rendezett előadása révén. A következő előadások már klasszikus szövegekből készülnek, de rendkívül fontosnak tartom ezek kortárs módon való megszólaltatását. A klasszikus szöveg egyfajta híd a múlt és a jelen között, hiszen a színház a leginkább jelenben élő művészeti ág. A színháznak mindenkor feladata, hogy az alapul szolgáló szöveget ma érvényes módon szólaltassa meg. Ennek tükrében a következő bemutatónk Csehov-szöveg alapján készül, de egy, a pályája elején levő rendező színházról és világról alkotott benyomását fogjuk általa megismerni. Egy klasszikus orosz szöveg és egy fiatal, első nagyszínpadi rendezését megcsináló, oroszországi tatár származású, de magyar kultúrán nevelkedett fiatalember művészi találkozásának lehetünk majd tanúi, Sardar Tagirovsky a Meggyeskertet viszi színre, amit Kosztolányi jóvoltából Cseresznyéskertként ismerünk, bemutatóját november elejére tervezi.
– Ez az előadás is a színház fiatal rendezők támogatását célzó progamjának a része.
– Megpróbálom gyümölcsöztetni azt, hogy a rendezői szakon tanítok Marosvásárhelyen, és szeretném a színház megújításán fáradozó fiatalokat helyzetbe hozni Sepsiszentgyörgyön. Jövőre egy másik rendező szakos diákom fog például stúdióelőadást készíteni.
– Sorrendben következik a szilveszteri előadás, a társulat néhány éve szakított azzal a gyakorlattal, hogy mindenáron kabaré-előadást „biztosítson” az év végére.
– A szórakoztatástól nem zárkózunk el, de az alapanyagot a világ drámairodalmának legértékesebb vígjátékai közül választjuk ki. Ebben az évadban jelenlegi terveink szerint Zakariás Zalán rendezésében Niccolo Machiavelli Mandragóráját szeretnénk bemutatni. A darabból, melyet az egyik leghíresebb klasszikus komédiaként tartanak számon, megpróbálunk ezúttal is kortárs színházi produkciót létrehozni. Következő előadásunkra visszahívjuk Kövesdy Istvánt, ez lesz a hetedik előadása, amit nálunk rendez. Ezúttal Edmond Rostandnak a Cyrano de Bergerac című, szintén klasszikus szövegét fogja feldolgozni. Dramaturg munkatársa Kovács András Ferenc költő lesz, aki a Kaisers TV, Ungarnnak is dramaturgja volt. Ennek bemutatója február végén, március elején lenne, ezután következne a Reflex-fesztivál, ha a fennvaló és a pénzt adók megtámogatják úgy, ahogy kell.
– Függetlenül attól, mennyi pénz lesz rá, a fesztivál előkészítése zajlik már? – Szervezése minden szinten folyik, mi úgy teszünk, mintha meglenne rá a pénzünk, mert ha nem kezdjük el időben, nem lehet egy ilyen fesztivált felépíteni. Gazdasági vetülete mellett nagyon fontos a technikai összefüggések egyeztetése is, hiszen mi világszínházi produkciókat akarunk hozni a sepsiszentgyörgyi, keveset tudó színpadra. A mi színpadunk méreteiben nem igazán jó, felszereltsége még nagyon elmaradott ahhoz képest, ami van most a világban. De a Reflex-történetet elindítottuk, lendületben vagyunk, reméljük, március második felében meg tudjuk szervezni. Aztán áprilisban kerülne sor az utolsó bemutatónk munkáinak elkezdésére. Shakespeare Vízkeresztjét szeretném megrendezni. És vannak olyan terveink is, hogy az osztálytermi színházhoz hasonló kezdeményezést folytatjuk, dolgozunk egy előadáson, ami koprodukcióban jönne létre a Tandem Egyesülettel. Ezenkívül meghívott előadásokban is gondolkodunk. Ami már körvonalazódott, az Sebestyén Abának a Szeretik a banánt, elvtársak? című, Székely Csaba-szövegből készült produkciója. Egyszer játszották ugyan Sepsiszentgyörgyön, de kevesen láthatták.
– Stúdió-, illetve egyéni előadások?
– Több cím van, nem beszélnék róla, amíg nem kerülnek olyan fázisba, hogy azt merjem mondani, biztos, bemutató lesz belőlük.
– Színészváltozás a társulatnál?
– Kicsid Gizella megy egy évre Kolozsvárra. Új színész megjelenéséről nincs szó. Amennyiben olyan produkciót készítünk, amelyhez nincs elég színészünk, akkor külsős szerződtetésével megoldjuk az adott helyzetet, de ez is egyértelműen gazdasági kérdés.
Váry O. Péter, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sok a néző, kevés a színész Székelyudvarhelyen
A nehézségek ellenére is jól teljesített az idei évadban a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, az új előadásoknak köszönhetően nőtt a nézők száma, és számos rangos hazai fesztiválon is bemutatkozott a társulat.
A 2014/2015-ös évad eredményeiről, valamint a társulat összetételének változásáról Nagy Pál színházigazgató és Csurulya Csongor művészeti vezető számolt be hétfőn.
Mint elhangzott, 1050 felnőtt-, 955 diák-, valamint 3024 gyerekbérletet adtak el az idei évadban, így vélhetőleg több mint húszezer néző tekintette meg az előadásokat. A nézők száma azonban többre is tehető, hiszen számos alkalommal adták elő telt házzal a társulat tagjai a Plazma3 felolvasó kocsmaszínházi produkciót is, valamint több ezren nézték meg az előadásokat különböző fesztiválokon. Idén 172 előadást szervezett a színház – leltározta Csurulya Csongor művészeti vezető, aki szerint a szám kiváló eredmény, hiszen a jelen évadban nem szervezték meg a dráMA kortárs színházi találkozót.
Csurulya elmondta, a bemutatott előadások meghozták a várt eredményt, így a Mihai Măniuţiu rendező Szebb az élet halál után című metafizikai komédiája is, amely számos hazai színházi fesztiválra is meghívást kapott, méltán felkeltette a szakma figyelmét. A művészeti vezető szerint kiemelkedő eredmény a társulat számára, hogy sikerült átlépni a „szűkebb pátria" határain. „Nem kis feladat magyarul játszani román közönség előtt" – árulta el a szereplésekről Csurulya.
Mint kifejtette, a fesztiválszereplésekkel lehet igazán haladni, hiszen minél több helyen nézik az előadásokat, annál nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Csurulya szerint az idei évadban továbbra is teljesítették azt a célt, hogy a színház Székelyudvarhely kulturális nagykövete legyen, most pedig azon gondolkoznak, hogy színházi eszközökkel hogyan gazdagítsák a város kulturális életét.
Az intézménytől egyébként távozik Nagy Csongor Zsolt sepsiszentgyörgyi származású színész és Nagy Regina rendező, jövő év felétől pedig Jakab Orsolya és Antal Csaba vesznek ki „reszpirót" – jelentette be Nagy Pál. Noha Jakab Orsolya és Antal Csaba külföldi színházi munkájuk után visszatérnének a társulathoz, távollétük időszakára új embereket kell keresnie a színháznak.
Ezen kívül három színésznő szülési szabadságon van, ezért a vezetőség arra törekszik, hogy új tagokkal pótolja a hiányzókat. Az idei évadban ma este találkozhat utoljára az udvarhelyi közönség a színház társulatával: Gogol Háztűznéző című komédiáját tekintheti meg Zakariás Zalán rendezésében, amely meghívást kapott a Magyar Színházak 27. Kisvárdai Fesztiváljára.
Veres Réka
Krónika (Kolozsvár)

Gazdag évadot zár a Kolozsvári Magyar Opera
Hét bemutató, hat magyarországi kiszállás, gyermekeknek és felnőtteknek szóló programok tették izgalmassá, színessé a Kolozsvári Magyar Opera 2014–2015-ös évadát – olvasható az intézmény közleményében. Kiemelik, hogy a mércét mindjárt az elején magasra helyezte Selmeczi György művének bemutatója: a zeneszerző Bizánc című operáját Zakariás Zalán állította színpadra, Jankó Zsolt vezényletével. A zenedrámát a miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon és a Primavera ’15 Fesztivál keretében a budapesti Erkel Színházban is játszotta a társulat.
W. A. Mozart Figaro házassága című négyfelvonásos vígoperáját Novák Péter vitte színre (karmester: Jankó Zsolt), az előadással július elején a budapesti Thália Színházban, az Armel Operfesztiválon is jelen voltak. 2014 októberének kiemelkedő eseményei közé tartozott a Giacomo Puccini halálának 90. évfordulójára rendezett gálakoncert, ahol a neves zeneszerző népszerű, illetve kevésbé ismert vagy kevésbé játszott művei hangzottak el.
Az opera által két éve készített minőségi lemezfelvétel színpadi bemutatóját – Mai operamesék címmel, Selmeczi György rendezésében – október 19-én tartották a budapesti Művészetek Palotájában; a három részből álló lemez, amely alapján az előadás készült, Orbán György Pikkó herczeg, Vajda János Leonce és Léna, valamint Selmeczi György Szirén című operáinak felvételét tartalmazza.
Szabadság (Kolozsvár)

Nevettetve nevelnek Udvarhelyen az új színházi évadban
Új taggal bővül a társulat az új évadtól – számolt be róla Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója és Csurulya Csongor művészeti igazgató a keddi évadkezdő sajtótájékoztatón.
Mint mondták, szórakoztató és közönségbarátabb évadot állított össze 2015–2016-ra a székelyudvarhelyi teátrum. „Fontos szempontnak tartjuk, hogy neveljünk, de úgy véljük, nevettetve is lehet nevelni" – hangsúlyozta Csurulya Csongor művészeti vezető.
Jelenleg a Tóték című tragikomédia próbafolyamata zajlik, Örkény István közismert művét Harsányi Zsolt meghívott rendező viszi színre, a bemutatót pedig október elsejére tervezik. Ezt követően a Mátyás-mesék című nagyszínpadi gyerekelőadáson kezd el dolgozni a társulat, november 8-ára tervezik a bemutatót. Felújítják ugyanakkor az elmúlt évad végén bemutatott, Az égig érő fa című népmese-adaptációt, az új változatot viszont a társulat programjától, valamint a színpad foglaltságától függően viszik színre.
A szilveszteri előadás próbafolyamatát novemberben kezdi el a társulat, idén Neil Simon Pletyka című bohózatával búcsúznak az óévtől. Lendvai Zoltán vendégrendező előadása a színház vezetői szerint fergeteges vígjáték lesz. Elárulták, az előadásnak különleges meghívottja is lenne, aki a műfajon belül is „húzónévnek" számít.
Jövőre elkezdik a Brahms és a macskák című színjáték próbáit, Garaczi László és Toepler Zoltán közös írását Hatházi András vendégrendező viszi színre – márciusban mutatják be. Ezt követően áprilisban Sławomir Mrożek lengyel drámaíró Nyílt tengeren című abszurd komédiáját kezdi el próbálni a társulat, a stúdióelőadást Csurulya Csongor rendezi. Az évad végére Moliére Don Juan című komédiájának bemutatását tervezik, amelyet Zakariás Zalán rendező visz színre. Anga Mária A néma cipő története című bábelőadását is az idei évadra tervezték, ám Csurulya szerint még nem tudni, mikor lesz megtekinthető.
„A pályázatokon nyert támogatásoknak köszönhetően sikerült kis társulattal is színvonalas évadot összeállítani" – vélte Nagy Pál, aki azonban attól tart, hogy a művelődési ház színpadának jelenleg is folyamatban lévő felújítási munkálatai befolyásolhatják ütemtervüket. A társulat új tagja Pál Attila, aki jelenleg a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán másodéves magiszteri hallgató – az új tagot a közönség már a Tóték című előadásban megismerheti.
A színházigazgató elmondta, jelenleg tizenhárom színésszel dolgozhatnak, így nem lesz könnyű munka számukra az idei évad, ennek ellenére új tagok nélkül is kivitelezhetők az előadások. A jövő év elejétől egyéves fizetetlen szabadságra távozó Jakab Orsolya és Antal Csaba helyére a tél folyamán keresnek új színészeket, így tavaszszal akár már új arcok is felbukkanhatnak a színpadon. A színházigazgató elmondta, az önkormányzati képviselő-testület legutóbbi ülésén 68 ezer lejjel kiegészítették a színház költségvetését, így hét színész és egy további színházi alkalmazott fizetését sikerült növelni.
Kortárs drámák Udvarhelyen
Idén október 5–10. között rendezi meg a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a dráMA – Kortárs színházi találkozót. A hetedik kiadásához érkező rendezvényen a kortárs román és magyar nyelvű szerzők műveire összpontosítanak, valamint azokra a társulatokra, amelyek ilyen előadásokat mutatnak be. Idén változatosabb formában tartják a találkozót, többek között a kolozsvári Váróterem Projekt, a nagyváradi Szigetligeti Színház, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház román társulata, a sepsiszentgyörgyi román színház, valamint a bukaresti Odeon Színház lép színpadra Udvarhelyen. A szervezők az Újvidéki Színházzal is tárgyalnak, amely a hagyományostól eltérő Bánk bánnal érkezne. A tervek szerint Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című darabját is megtekinthetik októberben a nézők, a marosvásárhelyi Sebestyén Aba egyéni előadásában.
Veres Réka
Krónika (Kolozsvár)

Évadkezdés a Tamási Áron Színházban is
Szeptember 3-tól, csütörtöktől megvásárolhatók a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház 2015/2016-os évadra érvényes bérletei. A színház vezetősége tudatja, az idei évadtól kezdődően a www.biletmaster.ro oldalon is lehet bérleteket vásárolni, és a helyfoglalás is megoldható internetről.
Mivel a marosvásárhelyi színházkedvelők gyakorta megfordulnak a neves sepsiszentgyörgyi teátrum nézőterén is, érdemes tudniuk, milyen előadásokkal várja közönségét a székelyföldi színház. Mint azt az intézmény által kiküldött közlemény tudatja, a 2015/2016-os évadban hat új bemutatóval készül a társulat. A legelső premierre, a Bocsárdi László által rendezett Vízkeresztre szeptember 17-én kerül sor az Új Stúdióban. Bocsárdi László a többszörös UNITER-díjas Hamlet színpadra állításával a "kizökkent a világ" állapottal való szembesülést, a tragikus világérzethez való viszonyunk megfogalmazását tűzte ki célul. Annak ellenére, hogy a két mű vélhetően egy időben keletkezett, a Vízkeresztnek van komikus jellege, amely groteszkké, bizarrá és humorossá teszi az előadást. A Vízkereszt bemutatóját követi majd Zakariás Zalán rendezése, a Jegesmedvék. A svéd darab egy idősödő nő elmagányosodását, gyerekeihez való viszonyát tárgyalja. A szereplők szeretet nélküliségre vannak ítélve, és a túlélés érdekében igyekeznek minden lehetőséget megragadni.
Az idei évadban folytatódik a fiatal rendezőknek/alkotóknak teret biztosító program, melynek keretében a POSZT-ról négy díjat hazahozó Meggyeskert rendezője, Sardar Tagirovsky ismét a társulattal dolgozik, idén Moliére Úrhatnám polgár című komédiáját állítja színpadra. A szerző által bemutatott közeg és a kortárs társadalmi viszonyok között rendkívül sok a hasonlóság: a káosz, az elvárások és az ösztönök, az etikett és az alázat közti feszültség, illetve a magány problémaköre. Az előadás bemutatójára szilveszter estéjén kerül sor. Nagy Botond, Sardar Tagirovsky évfolyamtársaként szintén a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem frissen végzett diákja: ő a svéd drámaíró, Strindberg Júlia kisasszony című műve alapján rendezi meg a Julie kisasszony Tarkovszkij-jele-netekkelcímű kísérleti produkciót. A naturalista egyfelvonásos egy férfi és egy nő szenvedélyes viszonyát bontja ki, amely a rendező eddigi munkáihoz hasonlóan erős képi világgal egészül majd ki. Azokon a dramaturgiai gócpontokon, ahol az előadás fő szövege már nem tud elég kifejező lenni, Tarkovszkij munkásságából inspirált képek, mozgások és hangulatok váltják fel az előadás fő dramaturgiai fonalát.
Victor Ioan Frunza, aki a legutóbbi előadásáért UNITER-díjat kapott, a Halni jó! című előadást fogja tavasszal színpadra vinni. Forgách András Halni jó! című műve Szuhovo-Kobilin Tarelkin halála című groteszk komédiája alapján íródott, a történet azonban a mai Budapestre, egy körgangra kerül. A cselekmény helyett a nyelv lett Forgách drámaírói (adaptátori, színpadra írói, fordítói) eljárásának szervezőelve. Az évad sorrendben legutolsó produkciójaként pedig Molnár Ferenc egyik legsikeresebb művét, a Lilioms zínrevitelét láthatják Bocsárdi László rendezésében. A két, faluról városra költözött cselédlány keserves élettörténetének bemutatásával számtalan kérdés fogalmazódik meg, és a darab szerzője szerint ez a legfontosabb: a kérdésfeltevés, a döntéshozatal, a világhoz való viszonyunk, nem pedig a végeredmény. Az új bemutatók mellett továbbra is műsoron maradnak az elmúlt évadok legsikeresebb előadásai, valamint különböző vendégelőadásokat tekinthet meg a közönség.
A Tamási Áron Színház új évadára szóló bérletek a Városi Kulturális Szervezőirodában vásárolhatók meg; a jegyvásárlás, helyfoglalás is itt történik, személyesen, illetve a 0267-312-104 és 0728-083-336-os telefonszámokon, valamint interneten a www.biletmaster.ro weboldalon.
Knb.
Népújság (Marosvásárhely)