Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Zakaria, Fareed
2 tétel
2014. július 28.
Kertész Melinda
TUSVÁNYOS 2014
Székely: nem az állam struktúrájához nyúlna hozzá Orbán
A politológus szerint Orbán az államról való nyilvános beszéd liberális felfogását kívánja megváltoztatni konzervatív értékekre alapozott közbeszéddel.
Székely István politológus szerint elsősorban egy belpolitikai „hitvitára” adott választ Orbán Viktor Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban elhangzott beszédében, nem arról van szó, hogy államszervezési szinten nyúlna hozzá a magyarországi demokrácia alapértékeihez.
A magyar miniszterelnök szombati politikai beszédében azt mondta, szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel. A nyugat-európai liberális társadalomszervezési elv helyett egy más megközelítést szorgalmaz. Mint fogalmazott, a „mindent lehet cselekedni, ami más szabadságát nem sérti” elv helyett inkább azt az elvet kell érvényesíteni, mely szerint amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se cselekedd másokkal”.
Orbán szerint az új kihívás, hogy megtalálják azt az új magyar államszerveződést, amely a liberális állam korszaka után, keresztény értékeket tiszteletben tartva ismét versenyképessé teszi a közösséget, és amely lehetővé teszi, hogy az emberek személye, munkája és érdeke a nemzet érdekével szoros összefüggésben álljon, ez pedig az illiberális állam lenne, amely „nemzeti megközelítést alkalmaz”.
„Az illiberális demokrácia fogalma Fareed Zakaria 1997-es tanulmányával került a szakmai viták középpontjába. Azóta is vitatott, hogy az illiberális demokrácia egyáltalán demokráciának minősül-e európai kontextusban” - mondta el a Transindexnek Székely István.
Magyarország az Európai Unió tagja és kétségtelen, hogy közjogi értelemben liberális demokrácia lesz még annak az intézkedéssorozatnak a megvalósítása után is, amit Orbán Viktor miniszterelnök vázolt. A liberális demokrácia alkotmányi szintjén szavatolt hatalommegosztást jelent, jogállamot, piacgazdaságot, a választások időben történő megtartását. Az én értelmezésemben szó sincs arról, hogy ezeket és az ehhez kapcsolódó európai gyakorlatot rúgná fel Orbán Viktor”
„Nem az állam struktúrájához nyúlna hozzá Orbán Viktor, nem arról van szó, hogy felrúgná a laikus államszervezési rendet és innentől kezdve Magyarország teokratikus állam lesz, vagy arról, hogy ezentúl a központi hatalom az erőszakszervezetekre fog támaszkodni, mint egyik-másik dél-amerikai országban, hanem egyszerűen arról van szó, hogy az államról való nyilvános beszéd liberális felfogását kívánja megváltoztatni konzervatív értékekre alapozott közbeszéddel” - vélekedett a politológus.
Kifejtette, a liberális demokráciának van egy köznapi értelembe vett szóhasználata is, ami elsősorban nem intézményi, hanem kormányzási, kulturális dimenziót jelent, amely egyben fogalmi keretet ad a mindennapok politikai közbeszédének.
Elmondta, Magyarországon még '89 előttről zajlik egy nagyon éles vita az állam szerepéről, a közösséghez, az egyénhez való viszonyáról. „A 90-es évek elején Kis János nevéhez köthető egy állammodell-típus, amit akkor ő az etnikailag semleges államként fogalmazott meg. Ezt az állammodellt azonosította a közvélemény a liberális állammodellel anélkül, hogy ennek fogalmi keretét tisztázták volna. Ezzel párhuzamosan fogalmazta meg Csurka István a nemzetépítő állam elméletét, amely szerint a történelmi okok miatt megkésett magyar nemzetállam kiépítését derékba törte a kommunizmus, és ahhoz, hogy a rendszerváltás után azt folytatni lehessen, az államnak ebben szerepet kell vállalnia az oktatási rendszeren és a kultúrafinanszírozáson keresztül. Ez az egyik dichotómia, amely meghatározta az elmúlt 30 év gondolkodását.
„Én azt gondolom, hogy Orbán, amikor illiberális állammodellről beszél, akkor ebben a vitában foglal állást egy olyan nemzetállam víziójával, amely a nemzeti eszme demokratikus keretek között történő továbbvitele, napjaink kormányzati eszközrendszerével. Sokat mondóak a beszédében említett ellentétpárok: egyén-közösség, magántulajdon-közösségi tulajdon, nemzetek feletti érdek-magyar érdek, világnézeti semlegesség-értékelvű konzervativizmus. Ha ehhez még hozzáadjuk az idei Tusványoson nem említett, de egyébként beszédeiben ismételten előforduló „versengő többpártrendszer – centrális erőtér (domináns pártrendszer)” fogalompárt, akkor azt mondhatjuk, hogy nincs új a nap alatt, csak az eddigi elképzeléseit csomagolta egy provokatív fogalmi keretbe” – mondta Székely István.
Transindex.ro
TUSVÁNYOS 2014
Székely: nem az állam struktúrájához nyúlna hozzá Orbán
A politológus szerint Orbán az államról való nyilvános beszéd liberális felfogását kívánja megváltoztatni konzervatív értékekre alapozott közbeszéddel.
Székely István politológus szerint elsősorban egy belpolitikai „hitvitára” adott választ Orbán Viktor Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban elhangzott beszédében, nem arról van szó, hogy államszervezési szinten nyúlna hozzá a magyarországi demokrácia alapértékeihez.
A magyar miniszterelnök szombati politikai beszédében azt mondta, szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel. A nyugat-európai liberális társadalomszervezési elv helyett egy más megközelítést szorgalmaz. Mint fogalmazott, a „mindent lehet cselekedni, ami más szabadságát nem sérti” elv helyett inkább azt az elvet kell érvényesíteni, mely szerint amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, te se cselekedd másokkal”.
Orbán szerint az új kihívás, hogy megtalálják azt az új magyar államszerveződést, amely a liberális állam korszaka után, keresztény értékeket tiszteletben tartva ismét versenyképessé teszi a közösséget, és amely lehetővé teszi, hogy az emberek személye, munkája és érdeke a nemzet érdekével szoros összefüggésben álljon, ez pedig az illiberális állam lenne, amely „nemzeti megközelítést alkalmaz”.
„Az illiberális demokrácia fogalma Fareed Zakaria 1997-es tanulmányával került a szakmai viták középpontjába. Azóta is vitatott, hogy az illiberális demokrácia egyáltalán demokráciának minősül-e európai kontextusban” - mondta el a Transindexnek Székely István.
Magyarország az Európai Unió tagja és kétségtelen, hogy közjogi értelemben liberális demokrácia lesz még annak az intézkedéssorozatnak a megvalósítása után is, amit Orbán Viktor miniszterelnök vázolt. A liberális demokrácia alkotmányi szintjén szavatolt hatalommegosztást jelent, jogállamot, piacgazdaságot, a választások időben történő megtartását. Az én értelmezésemben szó sincs arról, hogy ezeket és az ehhez kapcsolódó európai gyakorlatot rúgná fel Orbán Viktor”
„Nem az állam struktúrájához nyúlna hozzá Orbán Viktor, nem arról van szó, hogy felrúgná a laikus államszervezési rendet és innentől kezdve Magyarország teokratikus állam lesz, vagy arról, hogy ezentúl a központi hatalom az erőszakszervezetekre fog támaszkodni, mint egyik-másik dél-amerikai országban, hanem egyszerűen arról van szó, hogy az államról való nyilvános beszéd liberális felfogását kívánja megváltoztatni konzervatív értékekre alapozott közbeszéddel” - vélekedett a politológus.
Kifejtette, a liberális demokráciának van egy köznapi értelembe vett szóhasználata is, ami elsősorban nem intézményi, hanem kormányzási, kulturális dimenziót jelent, amely egyben fogalmi keretet ad a mindennapok politikai közbeszédének.
Elmondta, Magyarországon még '89 előttről zajlik egy nagyon éles vita az állam szerepéről, a közösséghez, az egyénhez való viszonyáról. „A 90-es évek elején Kis János nevéhez köthető egy állammodell-típus, amit akkor ő az etnikailag semleges államként fogalmazott meg. Ezt az állammodellt azonosította a közvélemény a liberális állammodellel anélkül, hogy ennek fogalmi keretét tisztázták volna. Ezzel párhuzamosan fogalmazta meg Csurka István a nemzetépítő állam elméletét, amely szerint a történelmi okok miatt megkésett magyar nemzetállam kiépítését derékba törte a kommunizmus, és ahhoz, hogy a rendszerváltás után azt folytatni lehessen, az államnak ebben szerepet kell vállalnia az oktatási rendszeren és a kultúrafinanszírozáson keresztül. Ez az egyik dichotómia, amely meghatározta az elmúlt 30 év gondolkodását.
„Én azt gondolom, hogy Orbán, amikor illiberális állammodellről beszél, akkor ebben a vitában foglal állást egy olyan nemzetállam víziójával, amely a nemzeti eszme demokratikus keretek között történő továbbvitele, napjaink kormányzati eszközrendszerével. Sokat mondóak a beszédében említett ellentétpárok: egyén-közösség, magántulajdon-közösségi tulajdon, nemzetek feletti érdek-magyar érdek, világnézeti semlegesség-értékelvű konzervativizmus. Ha ehhez még hozzáadjuk az idei Tusványoson nem említett, de egyébként beszédeiben ismételten előforduló „versengő többpártrendszer – centrális erőtér (domináns pártrendszer)” fogalompárt, akkor azt mondhatjuk, hogy nincs új a nap alatt, csak az eddigi elképzeléseit csomagolta egy provokatív fogalmi keretbe” – mondta Székely István.
Transindex.ro
2016. november 2.
14 év alatt mindössze 16 személyt állítottak bíróság elé rasszizmus miatt Romániában Mindössze 16 személyt állítottak bíróság elé 2002 és 2015 között rasszizmus és idegengyűlölet miatt - közölte kedden Raluca Prună igazságügyi miniszter, hozzátéve, hogy ez nagyon kevés. "Nagyon kicsi ez a szám egy olyan országban, ahol, noha a parlamentben már nincsenek szélsőséges pártok (...), de vannak parlamenti pártok által támogatott mozgalmak, amelyek nem szélsőségesek ugyan, de a hagyományos értékek melletti kiállásuk szélsőségességhez vezet" - mondta az igazságügyi miniszter, példaként hozva fel, hogy egyesek a hagyományos értékekhez való ragaszkodásukkal próbálják alátámasztani, hogy nem akarják elismerni mindenki alapvető jogát a házassághoz. A szélsőséges magatartásról és gyűlöletkeltésről folyó vitán Raluca Prună bírálta a holokausztot tagadó megnyilvánulásokat is. Példaként említette azt az esetet, amikor 2012-ben egy szenátor nyilvánosan azt a kijelentést tette, hogy Romániában nem volt holokauszt, és az igazságszolgáltatás nem vonta felelősségre emiatt. A tárca vezetője hozzátette, soha nem lehet eleget beszélni ezekről a kérdésekről, mert egyetlen társadalom sem sziget, ahova ne érnének el a rasszizmus, a xenofóbia vagy a kirekesztés jelenségei. Cristian Pîrvulescu politikai elemző szerint Európa politikai térképét szemügyre véve Románia a nyugalom szigetének tűnhet, mert itt nem jellemző a Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában megjelent illiberalizmus, amelynek Törökország és Oroszország a hajtómotorja. Az elemző szerint az illiberalizmus fogalmát látszólag Orbán Viktor magyar miniszterelnök vezette be a köztudatba 2014-ben, valójában azonban Fareed Zakariától származik, aki The Rise of Iliberal Democracy címmel közölt cikket 1998-ban. "Az illiberalizmus összetéveszti a demokráciát a választásokkal. Eszerint minden demokratikus, ami a választások következménye. Tehát ha Vlagyimir Putyint megválasztották, akkor ő egy demokrata" - fogalmazott Pîrvulescu, Hitler hatalomra jutását hozva fel példaként, akit szintén a jogállamiság szabályai szerint választottak meg. "Ez ma is megtörténhet. Románia vajon más? Románia vajon egy sziget? Ha jól megvizsgáljuk az illiberalizmus feltételezte értékeket, akkor azt látjuk, hogy Romániában is vannak erősen illiberális mozgalmak, amelyek a közbeszéd szintjén megpróbálják megkérdőjelezni a demokrácia értékeit, a jogállamiságot, a szabadságjogokat" - mondta a politikai elemző. A vitára a Friedrich Ebert Stiftung Intézet szervezésében került sor, a résztvevők között volt Werner Hans Lauk, Németország romániai nagykövete, Andrei Muraru államfői tanácsos, valamint az Elie Wiesel Holokaszt-kutató Intézet igazgatója. (agerpres)
Transindex.ro
Transindex.ro