Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zaharia, Dumitru
3 tétel
2000. szeptember 8.
Nem kizárt, hogy Joao Ary portugál politikus szept. 7-én véget ért moldvai látogatása nyomán közelebbről Európa tanácsi raportőrök vizsgálják ki: tiszteletben tartják-e a csángók jogait Moldvában. Az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkárát elkísérte romániai útjára Komlósy József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV) alelnöke, Szilágyi Zsolt képviselő, aki az RMDSZ-ben a csángó ügyekért felel, Sántha Attila, Kötő József oktatási államtitkár tanácsosa, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató. A vendégeket a bákói prefektúrán fogadta Adrian Mironescu kormánymegbízott, jelen volt a megyei tanács több tagja, Ruxandra Iosipescu főtanfelügyelő, Dumitru Gábor, a iasi-i római katolikus püspökség tanácsosa, csángó falvak polgármesterei, a csángó szövetség képviselői. A hivatalosságok részéről elhangzott: igaz, hogy a törvény értelmében tanulhatnak anyanyelven a nemzeti kisebbségek, de Moldvában egyes történészek nézete szerint a csángóknak nem magyar az anyanyelvük. Évek óta tartó követeléseik ez okból nem teljesíthetők, de ha kérnék a magyar nyelv oktatását, a tanfelügyelőség engedélyezné azt. Ezt arra hivatkozva állította a prefektus, hogy szerinte nem elég, ha a csángó szövetség kéri a szülők nevében a magyarórák beindítását, hanem ezt az igényt a szülőknek is fenn kell tartaniuk. Tánczos Vilmos elmondta: a szülőket több rendben megfélemlítették az iskolában és az egyházban is, így nem elégséges, ha a magyar nyelvű órák és a mise ügyében maguk lépnek fel, szükség van a csángó szövetség segítségére. Az Európa Tanács képviselője szerint az, hogy a csángók a magyar nyelvet tartják-e anyanyelvüknek, nem meggyőződés kérdése, hanem tény. A meddő vitának Dumitru Gabor püspöki tanácsos kijelentése vetett véget, miszerint az egyház nem utasít el senkit, de a többség érdekeit képviseli. Fontosnak tartotta megerősíteni ama korábbi nézetét is, miszerint erőszakot követnek el azok, akik el akarják magyarosítani a csángókat. A küldöttség tagjait Somoskán fogadták a magyarórákat kérvényező csángó szülők, majd meglátogatták a klézsei csángó házat. /Fekete Réka: Az Európa Tanács képviselője Moldvában. Van-e anyanyelvük a csángóknak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./ Bákó megyében tett látogatása során az Európa Tanács képviselője megdöbbenéssel tapasztalta, hogy bár öt éve törvényes lehetőség van arra, hogy beindulhasson a magyar nyelvű oktatás, illetve a magyar nyelv oktatása a moldvai csángók számára, ez mégsem valósult meg egyetlen iskolában sem. Idén januárban fordulat állt be a kérvényezés tekintetében, a minisztériumi rendelettel jóváhagyta, hogy a kisebbségeket képviselő szervezetek is kérhetik közösségük tagjai számára az anyanyelv tanításának beindítását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ezt meg is tette, a szülők nevében kérte a Bákó megyei tanfelügyelőségtől és az iskoláktól az engedélyt, Hegyeli Attila idén diplomázott magyar szakos tanár pedig vállalkozott, hogy a Klézse községi iskolákban szeptember 1-jétől magyar nyelvet tanít. Tanévkezdés előtt azzal utasították el a csángószövetség kérését, hogy nem mellékelték a szülők egyénenként aláírt kéréseit. A szövetség ezt hamar beszerezte, Klézséből 30, Pusztinából 17, Lészpedről 8 szülő kérte a magyarórák bevezetését. A tanév első napján azonban az iskolaigazgatók megmagyarázták a szülőknek, hogy a heti 3-4 magyaróra túlságosan megterhelné gyermekeik órarendjét, ráadásul ha a magyart akarják, le kell mondaniuk olyan órákról, melyeket korábban opcionálisként választottak. Néhányan megijedtek ettől és visszavonták a kéréseket, mások továbbra is kitartanak. Jövő héten az oktatási minisztériumi bizottság vizsgálja ki a kérések szabályosságát, és ha a papírokat rendben találják, akár tanév közben is beindulhatnak a magyarórák. /(fekete) [Fekete Réka]: Kisebbségi jogok moldvai módra. Ígéret a csángóknak ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./ Joao Ary, az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkára azt tapasztalta, hogy a csángókat megfélemlítik. Erről nyilatkozott a Krónikának. Joao Ary elmondta, hogy az emberek, akikkel beszélt, elmondták, hogy miután aláírták a kérvényt gyermekeik magyar nyelvű oktatása érdekében, az iskolaigazgató és a pap lebeszélte őket erről. Joao Ary találkozott Bákó megye prefektusával, ahol jelen volt Dumitru Zaharia történész is. Zaharia kijelentette: a csángók román katolikusok, erre bizonyítékként hozta fel, hogy román arcvonásaik vannak. - Ary jelentést fog készíteni tapasztalatairól. /Megfélemlítettséget tapasztalt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2001. november 19.
"A Bákó megyei prefektúra és tanfelügyelőség által lefolytatott ellenőrzés-sorozat célja egyértelműen az iskolán kívüli magyar oktatás zavarása, a pedagógusok és szülők megfélemlítése - szögezték le a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vezetői nov. 18-i ülésükön. Bartha András, a csángószövetség elnöke elmondta, ma minden szükséges dokumentumot átadnak a bákói hatóságoknak. "Liviu Bogdan prefektúrai kabinetfőnök rendelkezésére bocsátjuk az Európa Tanács korábbi, illetve múlt heti, a csángók kultúrája és vallása megőrzése érdekében hozott ajánlásainak angol és francia változatát, valamint szervezetünknek a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével kötött szerződése román fordítását. Meggyőződésünk ellenben, hogy a lefolytatott ellenőrzések törvénytelenek, hiszen a csángó gyermekek azt tehetnek szabadidejükben, amit akarnak; legfeljebb a szülők dönthetnek arról, hogy az állami tanítás után kapálni vagy magyarórákra küldik csemetéiket" - nyilatkozta Bartha. Az MCSMSZ elnöke hozzátette: az öt település összesen hét helyszínén beindított iskolán kívüli magyar tanítás a szövetség nemrég elfogadott, hosszú távú cselekvési terve alapján zajlik a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány támogatásával, ezáltal a Bákó megyei tanfelügyelőségnek nem lehet beleszólása. - Dumitru Zaharia professzor a román közszolgálati rádiónak adott interjújában nov. 17-én kijelentette: "A Moldvában élő csángók románok, magyar népesség - a szó igazi értelmében - még Magyarországon sem létezik." A román professzor szerint semmilyen vita nem lehet arról, hogy a csángók románok. "A magyarok ugyan maguknak követelik őket, de a magyarok maguknak követelik az egész világot" - hangoztatta Zaharia, aki olyan érvekkel igyekezett igazolni álláspontját, hogy az egykori Pannónia területén nem is éltek magyarok, csak szlávok, románok és németek. A professzor úgy véli, a csángókérdést a XVIII. század végén találta ki az akkori gyulafehérvári katolikus érsek, akinek megbízásából egy csíksomlyói katolikus pap kiötlött egy elképzelt moldvai utazást, és az ottani településeknek, valamint az ott élőknek magyar nevet adott. /Rostás Szabolcs: "Megfélemlítő akció" Csángószövetségi állásfoglalás az ellenőrzésekről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./ A román külügyminisztérium üdvözölte az ET-javaslatot, mivel abban annak a román álláspontnak az igazolását látja, amely szerint "tudományos szempontból nincs teljes mértékben tisztázva a csángó nyelv eredete", bár az ET dokumentumában "utalás történt arra, hogy a csángók a magyar nyelv egyik archaikus változatát beszélik". - A csángómagyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről adott ki állásfoglalást az Európa Tanács miniszteri bizottsága, amely az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét szorgalmazta és üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. Az állásfoglalás szerint abban az időszakban, amíg a román alkotmány és oktatási törvény előírásaival összhangban kialakítják a megfelelő anyanyelvi oktatás hátterét, biztosítani kell az anyanyelvi képzést, a szükséges osztálytermeket és fizetett csángó anyanyelvű tanárokat a moldvai helyi iskolai intézményekben. /Román "tudományos" álláspont a csángókról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"
2002. január 23.
"Neves tudósok" szorgalmasan gyártják azokat a bizonyítékokat miszerint a csángók nem magyarok. Dumitru Zaharia professzor, miután még azt is kétségbe vonta, hogy magyar népesség, sőt Magyarország is egyáltalán létezik, megállapította, hogy a moldvai csángók — románok. Zaharia immár negyven éve tanulmányozza ezt a kérdést, ami tulajdonképpen — nem is létezik. De hát ha nincs is kérdés, mit tanulmányozott annyi temérdek ideig? Tatár Zoltán szerint a kommunikációs zavar a mindenkori magyar kormányok részéről is megnyilvánult. Nemrég a bukaresti pápai nuncius így nyilatkozott a televíziónak: "Valóban hallottam beszélni egymásközt az apácákat, nővéreket csángóul (!), de imádkozni csak románul imádkoztak, sőt a templomban sem kértek soha magyar nyelvű misét... akkor meg minek erőltetni a magyar oktatást?" A kommunikációs zavarok a magyarok és a magyar csángók között már a reformáció után megkezdődtek, papok hiánya meg nemtörődömség miatt. Amikor nagykésőre a Magyar Tudományos Akadémia megfigyelőket küldött Moldvába felmérni a csángók helyzetét, már csak arra szorítkoznak, hogy megállapítsák: egy halálraítélt népcsoportocska agonizált. Szerencsére vannak Lakatos Andrások, Petrás Józsefek, Duma Andrások, Domokos Pálok, Kallós Zoltánok, Szabó T. Attilák, és még sokan mások, akik a csángókra jellemző konok kitartással végzett munkásságukkal bizonyították a történelmi tényt, hogy léteztek és léteznek a moldvai magyar csángók, anyanyelvükkel (lásd a két kötetes Csángó nyelvatlaszt), hitvallásukkal, gazdag és színes kultúrájukkal, állapította meg a cikkíró. Idézett a Kolozsváron megjelent Világosság" című napilap Magyar tanító jelentése Csángóföldről című cikkéből. Felsőrekettyésen "Amikor először vettem részt a szentmisén, a templomból az egész falunépe hazakísért. Sokan sírtak, éljeneztek. Az ifjúság estére táncba hívott.A gyermekek most már szorgalmasan tanulnak anyanyelvükön. Köszönet érte az MNSZ-nek, Czikó Nándor országgyűlési képviselőnek, Dogariu- Kádár István lelkes csángó titkárnak és Kemenes József brassói tanfelügyelőnek" /1948. jan. 21./ Ugyanabban a lapban, az Újabb magyar tanítókat kérnek Csángóföldre! című cikkben: "Rácz György a MNSZ kp. vb. tagja könyveket vitt a felállítandó csángóiskolák részére. Lészped és Klézse környékén magyar gyermekek olyan tömegesen iratkoztak be a magyar tannyelvű iskolákba, hogy a kinevezett tanítók máris kevésnek bizonyultak. Bákó megye tanügyi főnöke sürgősen újabb tanítókat kér!" /1948. jan. 25./ És még egy idézet: "Hazánkban nem szóbeszéd a népek egyenjogúsága, hirdeti Duma György, a bákó megyei csángók nemzetgyűlési képviselője. " /1948. ápr. 23./ /Tatár Zoltán: Volt csángó, nincs csángó avagy a kommunikáció csődje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./