Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zágoni Szabó András
23 tétel
2008. január 14.
Január 12-én Pécskán találkozott az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének /AMMGE/ vezetőségéből Kocsik József elnök, Kocsis József és Gál Mihály alelnök az RMDSZ helybeli vezetői közül Csepella János elnökkel, Bölöni György képviselői irodavezetővel, továbbá Tóth Barna, ifj. Zágoni Szabó András és ifj. Kocsik Imre helybeli értelmiségi gazdálkodókkal. A megbeszélések során érintették a mezőgazdaság, a helybeli gazdálkodók időszerű gondjait, taglalva az EU-tagság által teremtődött lehetőségeket is. Kiemelt helyet foglal el a fiatal gazdák tömörülésének EU általi támogatása, aminek kihasználásáért létre kell hozni az AMMGE keretében működő Fiatal Gazdák Egyesületét. A 40 évesnél fiatalabb gazdálkodóknak e tömörülésbe történő beszervezésével Zimándújfalun és környékén a helybeli Kocsis Józsefet, míg Pécskán és környékén ifj. Zágoni Szabó Andrást bízták meg. /(B): Alakulóban a Fiatal Gazdák Egyesülete. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./
2009. február 9.
Február 7-én a pécskai RMDSZ székházában, nyolc alapító taggal létrejött a Fiatal Magyar Gazdák Egyesülete, amelynek elnöke ifj. Zágoni Szabó András, alelnök Tóth Barna. Elsődleges céljuk, hogy a negyven év alatt pécskai gazdákat összetartsák, programokat szervezzenek számukra, képviseljék érdekeiket. Távlati céljuk, hogy példát mutatva, a megye más településen is megalakuljanak a fiatal gazdák egyesületei, majd végül egy megyei szervezetbe tömörüljenek. /Irházi János: Egyesületet alakítottak Pécskán a fiatal magyar gazdák. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./
2012. április 21.
Gazdafórum Pécskán
Felszántották a problémákat
A szakmai tájékoztató és a rendszerváltás óta felgyülemlett helyi feszültségek, általános mezőgazdasági gondok, megoldatlan problémák között lavírozott pénteken este Pécskán az RMDSZ és a gazdaszövetség szervezte fórum, amelyen végül a résztvevők ez utóbbiak fele billentették el a mérleg nyelvét, mert a látottak-hallottak alapján erre volt szükségük. „Mindenkinek igaza van” – talált célba következtetésével a vita vége fele Bartok András, majd pontokba szedve, azért elmondta véleményét az elhangzott, néha személyeskedésekbe torkollott problémákról.
A kibuggyanó gondhalmazok között szó volt, többek között a több évre nyúló, biztonságot nyújtó országos mezőgazdasági stratégia hiányáról, a brüsszeli agrárpolitika kétarcúságáról, a romániai gazdák alárendelt szerepéről (Mester József), a pécskai magyar gazdák lassan évtizedes tervéről, a közös mérlegről (Molnár Gáspár), arról, hogy hány hektárra lenne szüksége egy családnak a tisztességes megélhetéshez (a kérdést Nagy István dobta be), a Pécska környéki földekről, egykori állami társulásokról, földosztásról, a gazdák hozzáállásáról, raktározásról, értékesítési elképzeléseiről, és sorolhatnánk szinte vég nélkül a vitában szóba került kérdéseket, de volt olyan résztvevő, aki előre megírt szöveggel készülve, amolyan mini reklámbemutatóval rukkolt elő a fűszerpaprika érdekében. Horváth Imre pedig megjegyezte, az RMDSZ-nek többet kellene foglalkoznia a gazdákkal, mert „a voksok fele innen érkezik”, elmondta, az ígéretekkel ellentétben mai napig nincs mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó országos RMDSZ-alelnök, pedig nagy szükség lenne munkájára, érdekvédelmi tevékenységére, de hiányolta a vágóhidakat is: „bezáratták a régieket, és nem tettek újakat a helyükbe”. Végül Faragó Péter a szaktárca államtitkárától a fórum alatt megtudta, hogy létezik egy rendelet, amely megkönnyíti, egyszerűsíti a vágóhidak megnyitását.
A vita vélhetően lapos, rövid monológokká süllyedt volna, ha előzőleg a szakemberek támogatási, pályázati ismertetői nem ágyaznak meg. Zágoni Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete (AMMGE) ügyvezető elnökének köszöntőjét követően Faragó Péter RMDSZ-es képviselő beszélt a gazdafórum alapötletéről, fontosságáról, majd Ioan Pop, a pécskai APIA-kirendeltség vezetője ismertette a támogatási rendszert, a kérhető szubvenciók, növénytermesztési, állattenyésztési összegeit.
Gáll Mihály, az Aradi Mezőgazdasági Kamara tanácsosa, az AMMGE alelnöke pályázati lehetőségeket ismertetett, kiemelve azt a június 1-jétől induló kiírást, amelynek célja a 40 év alatti gazdák – akik a gazdaságot szüleiktől, nagyszüleiktől örökölték, és folytatni akarják – támogatása, de létezik pályázat a 40 év fölöttieknek is rendkívül kedvező feltételekkel, ennek részleteiért őt kell megkeresni hivatalában vagy az RMDSZ székházában. Kocsik József AMMGE-elnök is azt javasolta, tájékoztatásért forduljanak az Egyesülethez, mert „mostanra összeállt a csapat” és több problémában is segíteni tudnak.
A fórumon kiderült, aki valóban pályázni akar, naprakész információkat szeretne rendeletekről, aktuális mezőgazdasági kérdésekről, annak van hova, kihez fordulnia, annak ellenére, hogy kevés a magyar szakember az állami agrárhivatalokban. Aki viszont tisztségbe került, bármikor, bárki rendelkezésére áll.
Az RMDSZ-szervezte gazdafórum második állomása ma, szombaton délelőtt Kisjenőben volt.
Irházi János
2014. január 7.
Évértékelő Kocsik József AMMGE-elnökkel
Elemi fontosságú a tagsági díjak befizetése
Kocsik Józseffel, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) elnökével folytatott beszélgetésben visszatekintünk a mögöttünk lévő év gazda-eseményeire, a szervezett tevékenységre, illetve vázoljuk az idei terveket, elképzeléseket.
– Elnök úr, milyen évet zárt az Egyesület?
– Az előző évekhez viszonyítva határozottan állíthatom: jó évet zártunk. Történt ez annak dacára, hogy év közben rengeteg megoldandó feladat adódott, amelyeknek a nagy részén sikerült úrrá lennünk, kezelnünk, de még azok is, amelyek megoldhatatlannak tűntek, a végén sikert szültek.
– Hogy érti ezt?
– Példának okáért, elindultunk egy pályázattal a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának a támogatásával 4 megyében, 7 csapattal a hagyományos termékek előállításához, a vendéglátóhelyek népszerűsítéséhez, létrehozásához igényeltünk támogatást. Fiaskónak számított, hogy az elindult 7 közül csupán 2 pályázó maradt, de végül így lett jó, mert kialakult egy fiatal, ütőképes csapatunk, amelyik nagyszerűen működött. Ugyanakkor a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma is nehezen indult, végül azonban megtaláltuk a társ-egyesületek harmonikus együttműködésének a módját. Röviden: az egész Kárpát-medencét sikerült összhangba hozni, ami egy hatalmas dolog, annál is inkább, mert anyagi stabilitást is biztosítottak a működéséhez. Magunkról szólva, ha hivatalosan is bizonyítani tudjuk, kik vagyunk és mit teszünk, szerencsés esetben 1,5 millió forintot kaphatunk a működési feltételeink biztosítására, sőt kihelyezett iroda is beindulhat Aradon. Az összeforrt, ha egyelőre nem is nagy számú társaság által képviselt gazdasági potenciál igen jelentős. Újra a magunk példájával támasztanám alá az állításomat, hiszen a mi Egyesületünk évek óta ráfizetéssel működött, és most sem a tagok segítettek, hanem néhány nagyszerű ember a zsebébe nyúlt a közjó szolgálata érdekében.
– Hogy állnak a tagsági díjak befizetésével?
– A bejegyzett 32 gazdakörből 25 működik, közülük azonban egyetlen gazdakörünk, az öttagú tornyai egyenlítette ki maradéktalanul a tavalyi tagsági díját, ami fejenként havonta 2 lejnek felel meg. Természetesen mások is fizettek, főként olyan gazdálkodók, akik támogatásért pályáztak, amihez szükségük volt az általunk kibocsátott igazolásra. Mivel több ezer euró értékű támogatás forgott kockán, ők önként befizették a tagsági díjukat, a többség azonban elhanyagolta.
– Küldtek-e nekik fizetési felszólítást?
– Küldtünk, megkerestük őket, meg is ígérték a hátralék kiegyenlítését, hasztalan. Annak ellenére, hogy olyan pályázatunk is volt, ahol a bizonyos szakmákra való alkalmasság alapján, szakképző tanfolyam nélkül is, hiteles okleveleket tudtunk adni a gazdálkodóknak, akiknek csupán azt kellett bizonyítaniuk, hogy AMMGE tagok, ezért befizették az akkori, havi 1-1 lejnyi tagsági díjat. Tehát a nem fizetők is láthatták, mennyire fontos a tagsági díj.
– Ilyen feltételek között hány AMMGE tagnak van napirenden a tagsági díj befizetése?
– Mintegy 300-nak, de nem csoportosan, ami nagy baj, mert nekünk előbb a havi 1-1 lej, manapság a 2-2 lej elkönyvelt tagsági díjainkkal kell bizonyítanunk a tagságunk létszámát. Ilyen feltételek között vágtunk bele a megalakult Agrárkamara vezetőtanácsának a megválasztásába, ami elégtelen eredményt hozott számunkra, több okból. Egyrészt azért, mert a vasárnapi választás előtt, pénteken még nem lehetett tudni, a megyében hol lesznek szavazókörzetek. Az utolsó pillanatban tudtuk meg, amikor már nem lehetett minden szavazókörzetben tájékoztatni a tagságot. Magam is tagja voltam a kamarai kezdeményező bizottságnak, csakhogy a szervnek semmiféle döntési joga nem volt, az a prefektusokra volt bízva. Legjobban a nagylaki szlovákok szervezték meg magukat, akik kis csoport létükre több mint 500 szavazatot gyűjtöttek be, de a seprősiek is 235 szavazatot szereztek, miközben az AMMGE 219 szavazatot kapott. Lévén hogy több mint 3000 bejegyzett tagunk van, ráadásul a kamarai választásra való feliratkozás díjtalan volt, 1000 tagunk részvételével számoltunk. A zavaros helyzetben végül is 500 feliratkozási lapot kaptunk, közülük 420 jelentkezőt elfogadtak a szavazásra, ahol 219-en ránk is szavaztak, ami egyetlen kamarai mandátumra jogosít fel bennünket. Ha 7 szavazattal többet kaptunk volna, 2 képviselőt küldhettünk volna az Agrárkamara 25 tagú vezetőtanácsába. Itt szeretném megjegyezni, hogy a magyar polgármesterek megpróbáltak mozgósítani a szavazásra, amiért ezúttal is köszönetet mondok nekik. Ha nem tették volna, talán egyetlen képviselőnk se lenne. Szerencsére, a mandátum csupán egy évig érvényes, tehát hamarosan új vezetőtanácsi tagokat választhatunk, remélhetően sokkal nagyobb hatékonysággal.
– Sikert említett, az miben nyilvánult meg?
– A sikertelen kamarai választások ellenére az Egyesületnek igen stabil a helyzete, hiszen alapító tagjai vagyunk a már említett Kárpát-medencei Magyar Gazdák Fórumának, ahol én képviselem az Arad megyei magyar gazdatársadalmat, míg a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének az elnökségében ifj. Zágoni Szabó András képvisel bennünket. Életerős fiatal gazdacsoport jött létre, aminek szintén Zágoni Szabó András az elnöke. A szervezet fiatalításán dolgozunk, tehát van perspektívánk annak ellenére, hogy az elmúlt évben egymást váltották a sikerek és a fiaskók.
– Mi terveznek idén?
– Egyik legfontosabb célkitűzésünk megtalálni a módját a gazdálkodók tagsági díjainak a behajtására, ami sikertelenség esetén nemcsak az Egyesületnek, hanem nekik is nagy károkat okozhat, mert bizonyított tömegbázis nélkül nem tudunk hozzájutni pályázati támogatásokhoz. Minden gazdálkodóban tudatosodnia kell a valóságnak: a maga érdektelenségével nemcsak magának, hanem az egész gazdatársadalomnak ártanak, mert a tagsági díjak befizetése a jövőbeli sikerek záloga.
– Köszönöm a beszélgetést, sok sikert az idei szervezeti munkához!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad),
2014. április 14.
Sikeres Gazdafórum volt Aradon
Gyümölcsöztetni az együttgondolkodást
Pénteken 17 órától Aradon a Jelen Ház nagytermében nagy számú érdeklődő jelenlétében került sor az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete által szervezett, Magyarország Vidékfejlesztési Minisztériuma által támogatott Gazdafórumra, ahol programvezetőként Horváth Imre AMMGE-alelnök, majd Kocsik József AMMGE-elnök mellett a társszervező, Bognár Levente RMDSZ-megyei elnök, aradi alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket, név szerint megemlítve Winkler Gyula EP-képviselő, Kerekes Melinda, a Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség (APIA) országos igazgatóhelyettese, valamint dr. Szabó Balázs, Magyarország Kormánya, Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya főosztályvezetőjének a neveit. Bognár Levente felvezetőjében azokról a kihívásokról beszélt, amelyek a következő hétéves EU-költségvetés idején a gazdálkodókra várnak, éppen ezért, hasznos együtt gondolkodást, bort, búzát, békességet kívánt a Gazdafórum résztvevőinek.
Az időközben megérkezett Gheorghe Brad, az Aradi Agrárkamara elnöke és dr. Dan Bogoşel alelnök mellé tolmácsolásra felkérték Hegedűs Zoltánt.
Köszöntőjében Kocsik József AMMGE-elnök azt kívánta a gazdálkodóknak, hogy találják meg önmagukat, vagyis a gazdasági érvényesülés módozatait, amelyeket csakis együtt, összefogva lehet elképzelni. Miután köszönetet mondott a részvételért a fent említett személyiségeknek és a nagyszámú gazdálkodónak, megköszönte a gazdafórum támogatását Magyarország Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának.
Előadások
Az előadásokat Kerekes Melinda, az APIA országos igazgató helyettese kezdte, méghozzá a támogatások ismertetésével. Ezek szerint, Románia 2007-ben történt EU-csatlakozása óta a Hivatal 6,7 milliárd euró területalapú támogatást fizetett ki, ebből 292 millió eurót az Arad megyei gazdálkodóknak. A továbbiakban a területalapú támogatás-igénylés folyamatban lévő munkájáról, illetve a különféle támogatási formáknak az igénylési lehetőségeiről beszélt. A közös agrárpolitikát érintve elmondta: országos szinten a támogatásigénylések 30%-a, míg Arad megyei szinten 18%-a volt hibás. Legtöbbször a terület megművelésének a jogosultsága sántított. Az igazgató-helyettes szerint, a jelenleg hektáronkénti 136 euró támogatás a következő 7 évben 15-20%-kal fog emelkedni, de 2015-től kiemelt támogatást kapnak a fiatal gazdák, a hátrányos vidékeken gazdálkodók, sőt az ott nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozók is.
Winkler Gyula EP-képviselő brüsszeli szemszögből beszélt a támogatásokról, miszerint Románia a támogatások lehívása tekintetében elért 32%-kal a 28 tagállam között az utolsó helyen áll, noha a mezőgazdaság tekintetében a lehívási arány sokkal jobb volt. Az idei három hónap alatt az EU-pályázatok lehívási aránya 40%-ra nőtt, de még ezzel az eredménnyel is az utolsó helyen állunk, tehát még bőven van tennivaló. A jövő stratégiának az emberekről kell szólnia, mert egy működőképes, zöld gazdaságot kell utódainkra hagynunk. A dolgok még nincsenek eldőlve, hiszen a kormányok most kötik meg a partneri szerződéseket az EB-vel. Előadásában kitért a Cioloş-reformként emlegetett új, közösségi agrárpolitikára, ami az EP története legnagyobb harcának az eredménye, 7400 módosító, a kompromisszumos indítványokkal együtt 8000 indítvány áttanulmányozását jelenti. E harc során a régi ütközött meg az újjal, Közép-Kelet Európa ütközött meg a Nyugattal. A régi, ahol a lakosság 2-3%-a foglalkozik mezőgazdasággal, az újjal, ahol példának okáért, Romániában a lakosság 46%-a foglalkozik mezőgazdasággal. Az a Nyugat, ahol az EP-repülőterek mezőgazdasági területeire és golfpályákra fizetett igen magas támogatást. A továbbiakban viszont csak az kap támogatást, aki mezőgazdasági célokra használja a termőföldet. Az a Nyugat, ahol legkevesebb 50 hektáros farmok vannak, azzal a Közép-kelettel, ahol legtöbb a nadrágszíj-gazdaság. A reform keresztülvitelében elévülhetetlen érdemei vannak Dacian Cioloş mezőgazdasági biztosnak. Az új szemléletben elemi fontosságú a társulás fogalma, ami meglehet, nálunk nem népszerű, de több kisgazda vagy jogi személy társulva sokkal hatékonyabban pályázhat támogatásokért. Ehhez viszont elengedhetetlenül fontos a túlzott román bürokratikus berendezkedés egyszerűsítése is.
Dr. Szabó Balázs főosztályvezető a határon túli kapcsolatokkal foglalkozik. Bevezetőjében köszönetet mondott mindazoknak, akik éltek az anyaországban lezajlott országgyűlési választásokon való részvétel lehetőségével. Annak az eredménye biztosítja a határon túli gazdálkodókkal kiépített kapcsolatok továbbfejlesztését, az anyagi támogatásukkal együtt. A továbbiakban kivetített képekkel illusztrálva, a nemzetpolitikának a vidékfejlesztési vetületeit, az uniós támogatások hatékony felhasználásának a tükrében vette számba. Ennek határköve volt a 2012 februárjában aláírt Kárpát-medencei vidékfejlesztés kidolgozást célzó megállapodás. Ebben az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete kezdettől fogva részt vett. Fő cél a szülőföldön való boldogulás megteremtése, aminek gazdaságfejlesztési vetülete is van, hiszen a vidék megtartó erejét kívánják növelni. Éppen ezért, továbbra is kiemelten kívánják támogatni a mezőgazdasági szakképzést minden szinten. A tavaly megszervezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon külön standot biztosítottak a határon túli magyar gazdálkodóknak és vállalkozóknak. A határon túli magyarság számára megpróbáltak anyanyelvű tanácsadói hálózatot beindítani, ami tavaly fél évig működött, remélhetően idén is működni fog. Tavaly decemberben szervezték meg a II. Összefogás Fórumot, ahol eldöntötték, hogy külön forrásokat biztosítanak a határon túli gazdálkodók oktatása, továbbképzése céljára, terveik között szerepel egy közös adatbázis létrehozása is. Ugyancsak tavaly, Kárpát-medencei agrártanácsadó stratégiát is készítettek, a határon túli területek adataira alapozva, ami a 2020-ig terjedő uniós, egyben a nemzeti stratégia alapjait is ötvözi – összegezte mondanivalóját dr. Szabó Balázs.
A továbbiakban Gheorghe Brad, az Aradi Agrárkamara elnöke ismertette az intézmény működésének alapelveit, kiemelve: az AMMGE-vel kiépített igen jó kapcsolatok következtében a képviselőjük, ifj. Zágoni Szabó András is tagja a Kamara vezetőtanácsának.
Kérdések, válaszok
A fórum további részében a résztvevők közül elsőnek Horváth Imre a romániai gazdák alacsony területalapú támogatását sérelmezte, amire Kerekes Melinda elmondta: az ország uniós csatlakozása előtt nem közölték a mezőgazdasági területekre vonatkozó valós adatokat, vagyis, hogy 14 millió hektárral rendelkezünk. Mivel nem voltak megfelelő statisztikai adatok, 8,2 millió hektár mezőgazdasági terület – amiből 6 millió hektár volt megművelve – került az EB elé. Tehát eddig ekkora területre kapott az ország támogatást, miközben a megművelt terület 9 millió hektár fölött van. 2015-től azonban változik a helyzet, mert az Unió információs rendszerében megjelenik az összes megművelt terület, ezért a visszaosztási ráta is változik. Ez még mindig nem reális, mert a támogatható földterület 14 millió hektárnál több, de az Unió csak a rendszerében intézményesen szereplő területeket támogatja. A részt vevők közül a majláthfalvi Sipos György az elektronikus terület-meghatározás bizonytalanságát; a zimándközi Kreitler Mária az életjáradék öröklésének a lehetetlenségét; a vadászi Jakab Károly a Körösközben lévő parlagföldek után igényelt támogatásokat; a simonyifalvi Molnár Imre a túlzott bürokráciát sérelmezte.
Winkler Gyula frappáns válaszával mindnyájukat megpróbálta kielégíteni, mondván: igaz ugyan, hogy az eltelt 7 év Románia számára tanulóidő volt, csakhogy nyugati politikusok véleménye szerint, az országot felkészületlenül fogadták az Unióba. Mert magunk fanyaloghatunk azon, hogy az akkori kormánynak sokkal jobban kellett volna tárgyalnia az uniós csatlakozás előtt, de hát nem álltak rendelkezésre megfelelő információk az Unió belső működéséről, a rendelkezésre álló támogatási lehetőségekről. Véleménye szerint, nem igaz, hogy rosszul tárgyaltak volna, mert egyes területeken igen jó eredményeket értek el. Hiába hivatkozunk a lengyel modellre, mert ahhoz a lengyelek, az ő adottságaik, a hozzáállásuk is kellett volna, a német érdekek érvényesülésével együtt.
A mi adottságainkról elég annyit mondani, hogy Románia Kárpátokon túli részében 2000-ben vezették be a telekkönyvet, miközben az erdélyi részben az 230 éves múltra tekint vissza, bizonyítható tulajdonviszonyokkal. Arról nem is szólva, hogy az EU tagállamai között háromféle ország van: olyan, amit az EU ülésein a miniszterelnök, olyan amelyiket az államfő, illetve Románia, ahol az Alkotmányban nincs rögzítve, hogy az államfő vagy a miniszterelnök képviseli-e az országot. Emiatt viszont komoly nézeteltérések vannak.
Végszóként Bognár Levente köszönte meg az együtt gondolkodáson való részvétel lehetőségét. Az ülésvezető zárszavában minden résztvevőt az előcsarnokban adott állófogadásra hívott.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)
2014. november 25.
25 magyar év értékelése Pécskán
Klebelsberg-nap, az emlékezés jegyében
Szombaton a pécskai 2-es Számú Általános Iskola dísztermében került sor a Klebelsberg-nap idei rendezvényére. A szervező, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület nevében az elnök, Nagy István köszöntötte a mintegy 40 résztvevőt, majd ismertette a 25 magyar év 1989 decembere után Pécskán, Arad megyében és Romániában című visszatekintő programját, amely értékeli az elmúlt 25 év történéseit az RMDSZ pécskai és Arad megyei elnökei, illetve az Arad és Temes megyei parlamenti képviselői, szenátora bukaresti törvényhozásban végzett munkáját.
A kezdetektől napjainkig
Tekintve, hogy Nagy István részt vett a pécskai szervezetnek 1989. december 28-i megalapításában, amikor is a 160 személy részvételével a szervezet elnöki tisztségébe választották, a kezdetről beszélt: újra beindították a 2 éve megszűnt Búzavirág néptánccsoportot, az 1990-ben megszervezett parlamenti választásokon az RMDSZ listája 2500 szavazatot kapott. Az 1992-es helyhatósági választásokon a 19 tagú tanácsban az RMDSZ 7 mandátumot szerzett. Beindították a Pécskai Újságot, ami 10 év alatt 74 számban jelent meg. 1997-ben a községben még több magyar élt, mint román. A közművelődési munkát nagyban segítette az 1991-ben a településre került ft. Heinrich József katolikus plébános, aki a községi tanács és a hívek segítségével körbekerítette a templomot. Mivel az elkerített rész magánterületnek számított, 2000-ben leleplezhették gr. Klebelsberg Kunó mellszobrát, a templom falán több, kiemelkedő pécskai személyiség emléktábláját, és az I. világháborús emlékművet is leleplezhették.
Tőle az RMDSZ elnöki tisztséget Csepella János vette át, mivel azonban ő nem volt jelen, az utána következett Kocsik Imre számolt be a pécskai közművelődési élet támogatásáról, az utóbbi években alaposan megcsappant RMDSZ-es városi tanácsosok – jelenleg maga és ifj. Zágoni Szabó András – által kifejtett munkáról, közösségépítésről.
Bölöni György jelenlegi péskai RMDSZ-elnök, megyei tanácsos a fordulat utáni lelkesedésről beszélt, amikor a pécskai szervezetben ő gazdasági alelnök lett, noha nem voltak gazdasági tapasztalatai. Nem csak neki, de az akkori községi tanácsosoknak is újszerű dolgokkal kellett foglalkozniuk. Arra jól emlékszik, hogy az 1990-es márciusi, marosvásárhelyi események után nemcsak a magyarságnak a szabadsághoz való hozzáállásában, hanem a többségi nemzetnek a magyarsághoz való viszonyában is gyökeres változás történt. 1994-től Tokay György képviselői irodájában dolgozott, ahol betekinthetett a politikába, de a pécskai közéletben is megpróbált állandóan jelen lenni, ahol ft. Heinrich József plébános és dr. Pálfi Sándor körzeti orvos sokat tettek ez ügyben. A pécskai magyarságnak a rendszerváltás óta van megyei tanácsosa, előbb ft. Heinrich József, utána Csepella János, manapság maga tölti be a tisztséget. Pécskán mindig az RMDSZ, az egyház és a civilszervezetek mozgatták a közművelődési életet. Idén 41 magyar rendezvény szerepel a város programjában, amelyeket a helyi tanács és a polgármesteri hivatal rendszeresen támogat.
Megyei elnökök visszaemlékezései
A programvezető Nagy István a pécskai tisztségviselők után felkérte a megyei rangú RMDSZ-elnököket a visszaemlékezésre.
Hosszú Zoltán ügyvéd jól emlékszik az 1989-es aradi eseményekre, amikor is tudtak a temesvári megmozdulásokról, vérontásról. Ennek hatására december 21-én nagy tömeg gyűlt össze az aradi városháza előtt, ahol beszédeket mondtak, de éjszakára az emberek hazamentek, csak mintegy 100-an maradtak a helyszínen – félő volt, hogy letartóztatják őket. Nem történt meg. Másnap még nagyobb tömeg gyűlt össze tiltakozni, ugyanakkor elterjedt a hír, hogy az Óraműszer-gyárból tiltakozó menet indult el, amihez a Szerszámgépgyár és a Vagongyár munkásai is csatlakoztak. A városháza elé érve terjedt el a hír, hogy a Ceauşescu-házaspár elmenekült, megalakult a Nemzeti Megmentési Front. Hosszú Zoltán felkereste Matekovits Mihályt, majd a volt kultúrafelelős Kocsik Józsefet, akivel Kovách Géza társaságában elmentek Ujj Jánoshoz, szervezkedni. Másnap, temesvári mintára, megalakították az Aradi Román Demokrata Front Magyar Nemzetiségű Lakosságának a Bizottságát, aminek 10 pontba foglalták a követeléseit. A már Jelen nevű napilapban lehozták a felhívást, miszerint a szerkesztőség 8. szobájában várják a magyarok csatlakozási szándékát. Amikor megtudták, hogy Bukarestben alakul a Rámánia Magyar Demokrata Szövetség, annak december 26-án megalakították az Aradi Szervezetét. Az alakuló ülésen megválasztották az ideiglenes intéző bizottságot: Hosszu Zoltán elnök, Cziszter Kálmán és Tokay György alelnökök, Ujj János titkár, míg tagként Balta János, Bütte Mária, Kocsik József, Matekovits Mihály, Mester József, Nagy Sándor, Oroszhegyi Károly és Pávai Gyula képezték a vezetőséget. Az eredeti 10 pontot 12-re bővítették, amelyekből néhány még manapság sem teljesült. Később, szenátorként nem igazán tudta ellátni a megyei elnöki teendőket, ezért 1991-től Cziszter Kálmánnal társelnökként, utána Cziszter egyedül vezette a szervezetet.
Cziszter Kálmán szerint, még nem volt alkalom a megyei szervezet 25 éves munkáját kiértékelni, de reméli, hogy az évfordulóra össze fog állni. Sajnálatos, amiért a Temesvári Kiáltvány szelleme nem érvényesült, vagyis az egykori pártaktivistáktól, besúgóktól nem vonták meg a közszereplés jogát. Cziszter Kálmán nagy szeretettel gondol vissza Pápai Sándor jogászra, aki alapos tapasztalatával nagyon sokat segített a demokratikus berendezkedés első éveiben. Komoly sikernek tartja a 12 pontban is szerepelt, Szabadság-szobornak az elnöksége idején történt várfogságból való kiszabadítását, illetve, hogy 1996 óta Aradnak, Bognár Levente személyében folyamatosan van magyar alpolgármestere.
Király András ott volt az 1989-es eseményeken, de valahogy nem került előtérbe, a szervezet választási kampányait vezette. 2001-ben felkérték a megyei szervezet vezetésére, amiben kiemelkedő időszak volt a 2001–2004. között az SZDP-vel kötött egyezségnek a hozadéka: 2004 áprilisában a Szabadság-szobornak az újraállítása; sikerült aszfaltburkolatot húzni a Pécska–Kispereg közötti útra, de a Státus Iroda beindítása is nagy lendületet adott a magyarsággal való kapcsolattartásnak. Bognár Levente alprefektussága idején beindult a vidékjárás. 2004. csúcsév, hiszen a megyei szervezetnek alprfektusa, megyei tanácsi alelnöke, illetve aradi alpolgármestere is volt. Markó Béla és Takács Csaba kidolgozták a szervezeti működés kereteit, a HEKT (Helyi Elnönök Konzultatív Tanácsa) mellett létrehozták a Kulturális Autonómia Tanácsot is, amivel a civilszervezeteket próbálták megcélozni. Ami a szervezeten belüli platformokat illeti, az egy tábor, több zászló elvet vallja.
Király Andrástól Bognár levente vette át a megyei elnöki tisztséget. Elöljáróban köszönetet mondott Nagy Istvánnak a fórum megszervezéséért. A szervezetben 1992-től vállalt feladatot, előbb alprefektus, 2000-től Arad alpolgármestereként szolgálja az itt élő közel 16 ezer fős, míg RMDSZ megyei elnökként a megye, mintegy 37 ezer fős magyarságát. Nem csak a városi, de a megyei tanácsban a koalíciós partnerek támogatásával rendszeresen megpróbálják előteremteni a magyarlakta települések fejlődése, az anyanyelvű oktatási intézmények korszerűsítése céljaira, illetve a közművelődési rendezvényekhez szükséges támogatásokat.
Hogyan látszott a törvényhozásból?
A Megyei elnökök visszaemlékezései után Nagy István köszönetet mondott a hozzászólásokért, sajnálattal jegyezte meg, hogy a beszámolók alatt egy ideig a nézők között látta Antal Péter polgármestert is, akinek személyesen akarta megköszönni Pécska Város Tanácsának és Polgármesteri Hivatalának a rendezvény anyagi támogatását, de a 2-es Számú Általános Iskola vezetőségének is megköszönte a vendéglátást, illetve az étterem használatát. A kávészünetet követően a parlamenti képviselők visszaemlékezéseit hallhattuk, amelyeket Nagy István a betegsége miatt távol maradó Tokay Györggyel készült beszélgetés filmjével óhajtott kezdeni, ami azonban technikai okok miatt nem sikerült. Ezért Hosszu Zoltán emlékezett vissza hatéves szenátori mandátumának az eseményeire. Első alkalommal 36 ezer szavazatot kapott, ami azonban az 1992-es választásokra alaposan csökkent, de a visszaosztásból újra bejutott. Barabás Béla után Arad megye első magyar szenátora volt. Kiemelte az új Alkotmány elkészítésének a munkálatait, amikor több társával sérelmezte az egységes nemzetállam megnevezést előíró I. cikkelyt. Munkája során számos kivizsgáló bizottságnak volt a tagja, így az 1989-es vérontásokat, de a kétszeri bányászjárást kivizsgáló bizottságoknak is. Ami az elsőt illeti, kiderült, hogy a rendszerváltás tulajdonképpen államcsíny volt, amit a II. garnitúrás kommunista vezetők hajtottak végre a hatalom ellen, míg a bányászjárásokat Iliescu és csapata szervezték.
Ezt követően, Nagy István felolvasta a dr. Bárányi Ferenc Temes megyei parlamenti képviselő által írt, az 1990–2000. közötti időszakot felölelő, alapos beszámolót. Ebben kiemelkedő szerep volt, amikor 1995-ben frakcióvezetőként, 7 törvénytervezet nyújtott be, amelyekből 3-at elfogadtak, 1998-ban pedig egészségügyi miniszterként próbálta megreformálni az ország egészségügyét. 1992-től a Máltai Segélyszolgálat országos elnökségi tagja, író, fontos közéleti személyiség, a Magyar és a Román Tudományos Akadémia tagja.
Király András nehéz feladat előtt állt, amikor a tízéves mandátuma idején komoly elismerést kivívott Tokay Györgynek a nyomdokaiba kívánt lépni. 2004-től az oktatási, sport és tudományos bizottságban dolgozott, majd koalícióra léptek a Tăriceanu-kormánnyal. Ennek a jóvoltából aszfaltos út kerülhetett a nagyvarjai, a szentpáli és a bélzerindi bekötő utakra, de beindult a sportcsarnok-építő program is, ezért Kisiratoson, Nagyiratoson, Majláthfalván, de Pécskán is kis méretű, míg Simonyifalván olimpiai mérető sportcsarnok épülhetett, de az aradi képviselői iroda is jól működött. 2006-tól kormányválság volt, de az SZDP külső támogatásával, 21%-os parlamenti háttérrel is kormányozni tudtak. Parlamenti munkája alatt 26 plénumbeli felszólalást tett, de elérte az anyanyelvű iskolákba ingázó diákoknak a költségtérítését, illetve az ott oktató tanítóknak plusz 4 órás többletfizetést.
Faragó Péter bevallotta: a 2008-ban bevezetett új választási törvény kiszámíthatatlanságának a következtében jutott a képviselőházba. A gazdasági világválságról tudomást venni nem akaró kormány 2009-ben szembesült a szomorú valósággal, ezért a 2010-ben meghozott megszigorítások nem csak a kormány, de az RMDSZ nimbuszának is ártottak. A 2011-ben elfogadott oktatási törvény megfelelő keretet biztosít az anyanyelvű oktatásnak is. Ugyanakkor Cseke Attila egészségügyi miniszterként lerakta az egészségügy reformjának az alapjait. A 2011-ben leköszönt Markó Béla szövetségi elnök helyét Kelemen Hunor vette át. A 2012. parlamenti választások alkalmával az Arad megyében begyűlt jóval több szavazat dacára, a szerencse a temesvári jelöltnek kedvezett, Arad megye parlamenti képviselet nélkül maradt.
Interetnikus pártban a perspektíva? 
Bakk Miklós politológus, a BBTE előadótanára igen érdekes megközelítésben elemezte ki az RMDSZ 25 éves politizálását. A különböző lehetőségek latba vetésével eljutott az erdélyi interetnikus párt létrehozásában rejlő lehetőségekig, amihez több, jelen lévő politikus is hozzászólt, kételyeinek adott hangot. Moldován János nyugalmazott biológiatanár kétszer is kifejtette bölcsességen alapuló, talpraesett véleményét, külső szemlélőként véleményt mondott Toldi János, az ülésen részt vevő makói küldöttség vezetője is.
Miután Nagy István minden résztvevőnek átadta az V. Klebelsberg-füzetet, ami a tavalyi eseményt tartalmazza, kivonultak a templomkertbe, ahol az RMDSZ helybeli és megyei szervezetei, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, valamint Makó Város Önkormányzata részéről koszorúkat helyeztek el gr. Klebelsberg Kunó mellszobránál.
A rendezvény a szervezők által adott közös ebéddel, kellemes együttléttel zárult. Nagy kár, hogy a tartalmas rendezvény nem csábított sokkal nagyobb számú érdeklődőt.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2015. február 13.
Sikeres gazdafórum Aradon
Fontos lépcső az építkezésben
Amint arról helyszíni tudósításban beszámoltunk, kedden az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Mezőgazdasági Kamara, valamint az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete közösen szervezte meg azt a gazdafórumot, ahol magas rangú romániai és magyarországi szakemberek tartottak előadásokat a gazdálkodás hatékonyságának a növeléséről, az útkeresés módozatairól.
Értékelőnkben több, Arad megyei szakember véleményét kikérve, megpróbálunk rávilágítani a lezajlott gazdafórum fontosságára, a romániai gazdatársadalom szakmai, gazdasági fejlődésének a lehetőségeire.
Ütőképes gazdatársadalom épül
Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke: „Véleményem szerint, a lezajlott gazdafórum a vártnál is sikeresebb volt, mert a helybeli szakemberek mellett olyan magyarországiak is részt vettek, akik a Csongrád Megyei Agráripari Kamarán túlmenően, a Magyar Agráripari Kamarát is képviselték. Gondolok itt a Kispál Ferenc Csongrád megyei elnököt képviselt Juhász Istvánra, de azokra a szegedi kutatómérnökökre, előadó tanárokra is, akik a Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karáról dr. Horváth József dékánnal érkeztek. Tőlük tudtuk meg, hogy a következő években a Karon az eddiginél is több, Arad megyei fiatal szerezhet oklevelet, ösztöndíjjal. A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma részéről Horváth Józsefet, az Orosházi Gazdakör elnökét Szabó Csaba képviselte, aki tanulságos előadást is tartott. Felkérésünkre, Bognár Levente aradi alpolgármester nyitotta meg a fórumot, az Arad Megyei Kamara meghívására, a Vasile Goldiş Nyugati Egyetem tanára, dr. Nicuşor Boja is előadást tartott azokról a náluk oktatott szakterületekről, amelyek kapcsolódnak a mezőgazdasághoz. Az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot Monica Nadiu irodavezető képviselte. A fórumon a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét, egyben az Aradi Agrárkamarát is a jelöltünk, a vezetőségi tag, ifj. Zágoni Szabó András képviselte, aki a tervezett utánpótlás megtestesítője. A keddi, egy régóta elkezdett fórum-sorozatnak a részét képezte. Azért szervezzük, hogy egyeztessük a gazdatársadalom felzárkóztatásához adódó lehetőségeket. Elképzeléseink szerint, ez oda nőheti ki magát, hogy a mezőgazdaságban egységes rendszert alakíthassunk ki, Brüsszelbe egységesen juttathassuk el az elvárásainkat, tehát a gazdák érdekében, védelmében is egységesen léphessünk fel. Ennek nem csupán gazdasági, hanem erkölcsi hozadéka is lehet, hiszen az egész, a faluról, az itt élő közösségek életminőségéről szól. Jelenleg hathatós anyaországi támogatással, egy hazai, magyar, ütőképes gazdatársadalom építése folyik, tégláról, téglára.”
Értékes tapasztalatokkal gazdagodott
Szanda László kürtösi kertészmérnök, vállalkozó: „A fórumon sok, hasznos információval gazdagodtam nemcsak szakmai, de a gazda-utánpótlás szakképzése tekintetében is. Ha lehetőségem lett volna, a fórumon is elmondtam volna, ezért kihasználom az alkalmat: feltételezésem szerint a Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Kara az ottani gazdálkodók számára szervezett szaktanácsadást biztosít. Erre viszont, Arad megyében is nagy szükség volna, hiszen az új vetőmagfajták, illetve a folyamatosan korszerűsödő technológiák tekintetében ez elengedhetetlen fontosságú. Ha másképp nem, a Karnak erre vonatkozó adatbázisát az internet közvetítésével kellene elérhetővé tenni az Arad megyei gazdálkodók számára is. Tekintve, hogy az anyaországi Agráripari Kamara, szervezettségi tekintetben ellőttünk jár, az ő tapasztalataikat kellene felhasználni hazai viszonyban is, elsősorban a fiatal gazdáknak az otthon marasztalása, a falvak elnéptelenedésének a meggátolása céljából. Mindenképp örvendek, amiért részt vettem a gazdafórumon, ahonnan értékes tapasztalatokkal, ötletekkel térhettem haza.”
Követésre méltó magyar modell
Gál Tamás Mihály, az Aradi Mezőgazdasági Tájékoztató Iroda főtanácsosa: „Engem az fogott meg legjobban a gazdafórumon, hogy az előadásokban kidomborították az Agráripari Kamara szerepét, amire az anyaországban nagy hangsúlyt helyez a kormány. Az ottani Kamara, a rá ruházott hatáskörök jóvoltából, a gazdák gondjainak a 80%-át képes felvállalni, megoldani, a törvényes működéséhez szükséges valamennyi ügyintézést ott lehet megtenni. Véleményem szerint, a hazai Agrárkamara-rendszernek is a magyar modellt kellene követnie.”
Hasznos együttműködés adódik
Cziszter Kálmán, Arad Város tanácsosa, építőmérnök: „A keddi gazdafórumot igen fontos lépésnek tartom a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának az építkezésében. Aradi magyarként, a gazdálkodóink számára nagy lehetőséget látok az intenzív zöldségtermesztés, kiemelten a hajtatott fűszerpaprika termesztése terén. Megszívlelendőnek tartom olyan adatokra alapozva elgondolkozni, miszerint 400 négyzetméteres fóliasátorban, évi 50 ezer lej értékű fűszerpaprikát lehet termeszteni. Ennek elősegítésére, az anyaországi partnerek kilátásba helyezték a termesztéshez szükséges szakismereteket, vetőmagot szinte ingyen a rendelkezésükre bocsátani. E téren rendkívül hasznos együttműködési lehetőséget látok. Mivel sok fiatal volt jelen, remélem, többen belevágnak a termesztésbe. Elbeszélgettem a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Kar dékánjával, dr. Horváth Józseffel, aki elmondta: az egyetemi szakemberképzéstől kezdve, a felnőttképzés változatos formáinak az elsajátításáig, nagyon sok lehetőséget látok az Arad megyei gazdák képzésében, továbbképzésében.”
Dorin Berke, a KONGSKILDE & JF ROMANIA vállalat menedzsere: „A Mezőgazdaság – 2015-ben esély a magújulásra,jeligével megszervezett fórum igen érdekesnek bizonyult az általam képviserl vállalat szempontjából, mert a folyó év finaszírozási lehetőségeit taglalta. A Magyar Agráripari Kamara képviselőinek az előadásai jobb szervezésről, az ottani gazdálkodók hatékonyabb támogatásártól tanúskodtak. Makrogazdasági szempontból, ha a rendszer szervezettebb, a gazdálkodók hasznára válik. Az általam képviselt vállalat nyitott kapukkal várja a fejlesztési, együttműködési lehetőségeket, a gazdálkodóknak a legkorszerűbb technikai felszereléssel történő ellátásában.”
*
Szerk. megj: A fenti vélemények egyértelműen a fórum hasznossága, a hazai, ütőképes gazdatársadalom építésében tett fontos előrelépésről, a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumához fűződő új láncszem megkötéséről tanúskodnak.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2015. július 28.
A Fűszerpaprika, mint Hungaricum
Nemzetközi gazdafórum Kisiratoson
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, Kisiratos Önkormányzata és az RMDSZ Arad megyei szervezete július 30-án, csütörtökön megszervezi a 2015-ös év első paprika-termesztésre vonatkozó fórumát, Fűszerpaprika, mint Hungarikum címen. A program során a szervezők, a meghívott vendégek és szakértők, különböző helyszíneken megtartott látogatásokat és szakmai találkozót követően, baráti társaságban egyeztetik a közös gondokat.
A rendezvény július 30-án, csütörtökön 10 órakor kezdődik a nagylaki határátkelőnél, ahol if. Zágoni Szabó András, a fiatal gazdák elnöke, Varga István helybeli gazdaköri elnök, Csipkár Imre egyik főszervező, valamint Gál Tamás Mihály főtanácsos várják az anyaországi szakembereket, akik megtekintik a nagylaki fűszerpaprika-kultúrát. Onnan Zimándújfalura utaznak, ahol Kocsis István kultúráját elemzik, majd Fazekasvarsándon Csipkár Imre ültetvényét értékelik ki.
Ezt követően Kisiratosra utaznak, ahol megtekintik Sarusi József gyümölcsfa iskoláját, majd Kovács Antal fűszerpaprika-ültetvényét. Ezzel párhuzamosan a polgármesteri hivatal üléstermében dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya osztályvezető asszonya 10 órától fogadja Kocsik József AMMGE-elnököt és Rogoz Brigitta asszisztenst Arad, dr. Csősz Jánost és dr. Benkő Zsolt asszisztenst Temes, illetve Csomortányi Istványt Szatmár megyéből. A továbbiakban dr. Torda Márta, Horváth József, a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának képviselője, Somogyi Norbert PhD, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) általános főigazgató-helyettese, dr. Jenes Barnabás, a NAIK főigazgatója, Kaszásné Mészáros Éva, a NAIK gazdasági főigazgató-helyettes asszonya, dr. Somogyi György, nyugalmazott kutató, Bráj Robert, a NAIK ZÖKO Szegedi Kutató Állomás osztályvezetője, dr. Csősz János, a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, egyetemi tanár, Barna Károly, Szatymaz község polgármestere, Sipos György Arad megyei tanácsos, Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, Almási Vincze, Kisiratos község polgármestere, valamint Kocsik József AMMGE-elnök vitatják meg a fűszerpaprika-termesztés, általában a gazdálkodás, illetve a Fűszerpaprika, mint Hungaricum című pályázattal kapcsolatos kérdéseket.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2015. szeptember 14.
A XVI. Magyar–magyar Gazdatalálkozó sikere
Tartalmas előadások az összetartozás jegyében
Amint azt többször is meghirdettük, szombaton az AGROMALIM 2015. Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár részeként megszervezték a XVI. Magyar–magyar Gazdatalálkozót. A Kiállítási Csarnok B pavilonjának az emeleti tárgyalójában valamivel 10 óra után Horváth Imre AMMGE-alelnök, műsorvezető köszöntötte a félháznyi hazai és anyaországi mezőgazdászt, üzletembert és szakembert, illetve a prezídiumban helyet foglaló Gheorghe Seculiciot, az Arad Megyei Kereskedelmi Ipari- és Agrárkamara elnökét, dr. Torda Mártát, Magyarország Földművelésügyi Minisztériuma Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok főosztályának az osztályvezetőjét, Simona Alice Mant, Románia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának az államtitkárát, Sebestyén Csabát, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének az elnökét, illetve Faragó Pétert, az RMDSZ Arad megyei szervezetének az elnökét. A műsorvezető felkérte a Kamara elnökét, a fórum megnyitására.
A magyar–magyar gazdatalálkozók előre vitték a mezőgazdaságot
Gheorghe Seculici köszöntőjében örömének adott hangot, amiért a XXVI. AGROMALIM otthont ad a XVI. Magyar–magyar Gazdatalálkozónak, ami a kiváló együttműködés eredménye. A továbbiakban a 240 hazai és külföldi vállalatot megmozgató nemzetközi kiállításban és vásárban rejlő üzleti lehetőségeket méltatta, majd sok sikert kívánt a Magyar–magyar Gazdatalálkozóhoz.
Faragó Péter RMDSZ megyei elnök köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve: az eddig megszervezett magyar–magyar gazdatalálkozók mindig előre vitték a mezőgazdaságot, ami nagyon fontos az Arad megyei magyarságnak, hiszen többsége vidéken él, ezért a mezőgazdasághoz fűződik az élete. Éppen ezért, az érdekvédelmi szervezet kiemelten támogatja a mezőgazdaságot. Az RMDSZ megyei szervezetében működő Mezőgazdasági Szakbizottság elnöke, Kocsik József egyben az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke is, akinek és csapatának ezúton is megköszönte a Magyar–magyar Gazdatalálkozó megszervezésében kifejtett fáradozásukat. Zárszavában sok sikert kívánt a Gazdafórum munkálataihoz.
Dr. Torda Márta, a Magyar Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője miután tolmácsolta Tóth Katalin helyettes államtitkárnak az AGROMALIM, illetve a találkozó szervezőihez és résztvevőihez intézett üzenetét, A víz a mezőgazdaságban, mint éltető erő témakörre építette fel mondanivalóját. Ebben az emberi élet nélkülözhetetlen elemének, a víznek a fontosságát ecsetelte az őstörténettől, napjainkig. A határokat is átszelő vízfolyások, illetve nemzetközi vizek használatáról, szabályozásáról szóló egyezmények a vízhasználat és a fenntartható gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltételei. Éppen ezért, nemzetközi konferenciákon szabályozták és újraszabályozzák a vízhasználat kérdéseit. Mivel a víz elsőrendű feltétele a mezőgazdaságnak, a Magyar Földművelésügyi Minisztérium az egész Kárpát-medencére érvényes mezőgazdaság-serkentő stratégia kidolgozásának a híve. Mert a szülőföldön való megmaradás és boldogulás alapvető feltétele a mezőgazdaság fellendítése, amire erőforrásként kell tekinteni. Azt úgy kell alakítani, hogy utódaink is megélhessenek belőle. Éppen ezért a Földművelésügyi Minisztérium mindent megtesz azért, hogy a Kárpát-medence mezőgazdasága megmaradjon, fejlődjön. Ennek egyik eleme a mostani Magyar–magyar Gazdatalálkozó, de a december 23–25. között Budapesten sorra kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár is, ahol a külhoni mezőgazdászok részére 250 négyzetméteres kiállítóteret biztosítanak. Felkérte a gazdálkodókat, minél többen vegyenek részt a fórumon.
A továbbiakban Simona Alice Man, a hazai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára mondott köszönetet a meghívásért, a Magyar Földművelési Minisztérium képviselője megismerésének a lehetőségéért. Fontosnak tekinti, hiszen az RMGE tagjai végeredményben a román mezőgazdaságban tevékenykednek, ezért az ő gondjaik egyben a minisztérium gondjai is. Mert az idei szárazság nemzetiségre való tekintet nélkül, a legtöbb gazdálkodónak a munkáját megnehezítette. A klímaváltozások a vízzel kapcsolatos gondokat a jövőben tovább súlyosbíthatják, amelyeket csakis nemzetközi összefogással lehet enyhíteni. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium nagyszabású, 7 év lefolyású tervet dolgozott ki az öntözőrendszernek az egész országra történő kiterjesztésére. Erre 7 éven keresztül évente 145 millió eurót kívánnak fordítani. A gazdálkodókat arra kérte, bízzanak a minisztériumban.
Sebestyén Csaba RMGE-elnök hozzászólásának első mondatait az államtitkár asszonyhoz címezte, ezért románul mondta el, hogy az általa vezetett gazdaszövetség a munka hatékonysága érdekében, mindenben együtt működik a minisztériummal. A továbbiakban magyarul adott hangot örömének, amiért a fórumon újra találkozhat az ismerős arcokkal. A Magyar–magyar Gazdatalálkozó ötlete az I. Orbán-kormány idején született, amikor az RMGE az akkori földművelésügyi tárcavezetővel, dr. Torgyán Józseffel írta alá az erről szóló szerződést. A helyi szervező Egyesület érdeme nem kisebb azáltal, hogy az országos szervezet is besegít. Az azóta megszervezetett gazdafórumok mindig fontos üzeneteket fogalmaztak meg a két szaktárca, illetve a gazdálkodók felé. Ugyancsak itt, ezelőtt 5-6 évvel mondták ki azt is, hogy szükség van egy Kárpát-medencei közös agrárstratégiára. A víz nem csak a gazdálkodók, hanem az érdekvédelmi szervezetek számára is fontos, hiszen emiatt új kihívások jönnek létre. Az RMGE azért tudott ilyen hosszú ideik megmaradni, mert a gazdák gondjaira mindig megtalálták a megfelelő válaszokat. Most új, a mezőgazdaság számára szükséges víz biztosítása a legnagyobb kihívás, amire megoldást kell találni. Az RMGE ebben is teljes együttműködésről biztosítja a gazdálkodókat, de a szaktárcát is.
Ezt követőn Horváth József az Orosháza és Vidéke gazdakör elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumáénak alapító elnöke tolmácsolta Jakab Istvánnak, a Magyar Országgyűlés alelnökének, a MAGOSZ elnökének az üzenetét.
Nt. Jakab István evangélikus-lutheránus lelkipásztor vezetésével a fórum résztvevői magyarul, illetve románul fohászkodtak az egyetértésért, a jó termésért.
Szakmai előadások
A negyedórás kávészünet után szakmai előadások következtek, melyek során dr. habil. Horváth József, a Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karának a dékánja Innovatív mezőgazdasági oktatással és kutatással a jövő agrárszakembereiért, dr. Somogyi György kutatómérnökA paprika, mint hungarikum címmel tartott előadást. Majd dr. Csőcs János, a Temesvári Agrártudományi Egyetem tanára értekezett, Enachiuc Dumitru projektmenedzser az Alsó-Maros árterület Helyi Akciócsoport munkájáról számolt be, Tasnádi Gábor Császárfa/Palownia a zöldbefektetés címmel, míg Bánszky József ügyvezető Energiatakarékos gabonatárolás címmel tartott előadást.
Lica Cociuban egyetemi tanár, az Arad Megyei Tanács alkalmazottja, igen érdekes pályázati lehetőségről számolt be, ami a nagylaki vámházak felszabadulásával nyílna. Komjáti Endre fűszerpaprika-kereskedő ezúttal is bemutatott néhány különleges csomagolású terméket. Mivel e szakmai előadások némelyike igen terjedelmes, ugyanakkor érdekes is, velük különálló írásokban foglalkozunk.
Kiállítók között
A gazdafórum után a résztvevők a kiállítóterület szélén felállított sörsátrak mellett rotyogó bográcsos pörköltek körül gyülekeztek. Út közben magyar résztvevők iránt kutakodtunk a B pavilonban, ahol ezúttal is találkoztunk a nagyzerindi Szénási Ferenccel és a mézeskalácsaival, közös standon állított ki a Tulipán Könyvesbolt és Borozó Csipkár Imre fazekasvarsándi paprikatermesztővel, akinek az őrleményét dr. Somogyi György paprikaszakértő szaglással, szemrevételezéssel, ízleléssel elemezte, megállapítva: annak a minősége a szegedi legjobb minőségű őrleményekkel vetekszik. Nem véletlenül, hiszen azonos magról, hasonló eljárással termesztették, dolgozták fel.
Amint Csipkár Imre elmondta, a 400 négyzetméteres sátrában eddig 320 kiló száraz őrleményt termesztett, amihez egy kevéssel segít a szabadban termesztett fűszerpaprika is. Azért termeszt ott is, hogy évente összejöjjön az 500 kiló őrlemény, amivel igen elégedett.
Pörkölt, nótázás, jókedv
A sörsátrak mellett javában rotyogott a pörkölt a bográcsokban. A zimándközi Szabó Sándor és csapata két bográcsban mintegy 50 kiló sertéshúsból főzött pörköltet. A majláthfalvi bográcsban Nyári Imre nyugdíjas gazdálkodó őzpörköltet főzött, miközben a helybeli gazdák asztalánál Jenes Ferenc harmonikakíséretével nagyban nótáztak. A kisiratosiak birkapörköltjét Szatmári Pál és Lévai Tibor főzték, savanyúdinnyével tálalták. A pécskai gazdák pörköltjét id. Zágoni Szabó András és csapata főzte. Ezúttal nem volt verseny, minden szakács a saját gyönyörűségére, a legjobb tudása szerint készítette. Hogy ízlett, az is bizonyította, hogy a helyszínen lévők szívesen kóstolták végig a pörkölteket, majd sörrel, borral öblítették, amitől a jókedv a magasba csapott, nótázni kezdtek. A majláthfalvi nótázókkal dr. Torda Márta osztályvezető is szívesen énekelt együtt, tovább erősítve az összetartozás érzését, megalapozva a Magyar–magyar Gazdatalálkozók szép hagyományának a jövőjét.
A szervezők, Kocsik József elnök és csapata, ezúttal is köszönetet mondanak a támogatóknak, illetve a megyei gazdaköröknek, amelyeknek a tagjai a maguk által hozott húsból főztek pörköltet a találkozó résztvevőinek, nagyban hozzájárulva a rendezvény sikeréhez.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2015. december 17.
Évzáró MKT-ülés Aradon
Idén sok jó és hasznos megvalósítás történt a megyében
Kedden 17 órától a Püspökség utca 32. szám alatti székházának a nagytermében tartotta MKT-ülését az RMDSZ Arad megyei szervezete. Az egybegyűlteket Hadnagy Dénes MKT-elnök üdvözölte, miután a vele a prezídiumban helyet foglaló ifj. Zágoni Szabó András alelnök és Tóth Piroska titkár közül utóbbi bejelentette az érvényes kvórumot, az ülésvezető ismertette a napirendet.
Az első pont szerinti politikai tájékoztató megtartására felkérte Faragó Péter megyei elnököt, aki az év végi számvetésében kifejtette: idén sok jó és hasznos megvalósítás történt a megyében, ahol szinte minden magyarlakta településen épült, szépült valami, mert a magyarság képviselői megdolgoztak értük. Ezzel párhuzamosan, számos kulturális eseményt is szerveztek, amelyek rendkívül fontosak a közösségépítés, a hagyományaink megőrzése, az utódainknak történő továbbadása szempontjából. Legnagyobb magyar közművelődési megvalósítás az Ereklyemúzeum újranyitása volt, ami a megyei és az aradi tanácsban az RMDSZ által képviselt befolyásnak, súlynak köszönhető. Ezt viszont a legutóbbi helyhatósági választásokon az érdekképviselet megyei jelöltjeire leadott 13 ezer szavazat biztosította. A következő megmérettetésig fél év sincs hátra, ezért parancsoló szükségletnek tekinti a legjobb, magyar szellemiségű, a kultúránk iránt elkötelezett jelölteknek az állítását. Ha kellő szavazatmennyiséggel segítjük őket, továbbra is biztosíthatjuk az anyanyelvű oktatásunknak és a kulturális rendezvényeinknek a minden szinten történő támogatását. Mert egy 10% alatti létszámú közösség nem engedheti meg magának a közönyösséget, a kiábrándultság miatti fásultságot. Arad megyében is elkezdődött a konzultáció a magyar lakossággal, hogy az érdekvédelmi szövetség jobban megismerje a közösség gondjait, a szövetség iránti elvárásait. A soron következő helyhatósági választásokon minimális elvárás az eddig megszerzett polgármesteri, alpolgármesteri és tanácsosi tisztségeknek a megtartása, lehetőleg a növelése. Évértékelőjét vitaindítónak tekintette, várta a hozzá fűzött véleményeket.
Előtte azonban Péró Tamás ügyvezető elnök ismertette a 2016-os helyhatósági választásokon alkalmazandó, előválasztási szabályzatnak a határozattervezetét, aminek 4 pontjához Bölöni György megyei tanácsos kért kiegészítő magyarázatot. Faragó Péter, illetve Péró Tamás szolgáltak kiegészítésekkel, majd a tervezetet megszavazták.
A különfélék napirendi pontban Péró Tamás ügyvezető elnök beszámolt a magyarság körében szervezett felmérés helyzetéről a megyeközpontban és a megyében, továbbá az Eurotrans Alapítvány munkatársai által végzett honosítási/újrahonosítási eljárás fellendüléséről. Ebben a tekintetben Erdély 19 megyéjéből Arad megye a 6. helyen áll.
Bognár Levente aradi alpolgármester, egyben az aradi szervezet elnöke a 26 évvel ezelőtt elindult rendszerváltó eseményekre hívta fel a figyelmet. December 23-án 12 órakor Tóth Sándor kopjafájánál újra a hősi halált halt hódmezővásárhelyi emberre emlékeznek. Mivel a legtöbb aradi magyar közművelődési rendezvényt az önkormányzat támogatta, szerinte meg kellene írni az aradi és a megyei magyarság történetét is, amihez a fiatal történészek közreműködését várja.
Szász Mihály fazekasvarsándi elnök felvetése, miszerint a bukaresti Colectiv-tragédia kapcsán a fazekasvarsándi önkormányzat, a rendezvényekhez elvárja a katasztrófavédelmi óvintézkedések hivatalos meghozatalát, az ülésen közvitát indított el, hiszen ebben mindenfajta, köztük az iskolai rendezvények is érintettek lehetnek. A kialakult komoly vitába Pellegríni Miklós helyettes főtanfelügyelő, januártól megyei RMPSZ-elnök is bekapcsolódott. Erdős Bálint szintyei polgármester a pedagógusok fizetésemelésével párhuzamosan, a tanulók fejadag kvótájának az esetleges emelése felől érdeklődött, amire ugyancsak Pellegríni Miklós helyettes főtanfelügyelő válaszolt.
Kocsik József AMMGE-elnök azt a szükséget vetette fel, miszerint minden magyarlakta településen, legkevesebb 5 fővel létre kell hozni a gazdakört, ami nagyban hozzájárulhat a települések mezőgazdaságának a fellendüléséhez.
Faragó Péter zárszavában mindenkinek áldott karácsonyt, boldog, sikerekben gazdag új évet kívánt.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2016. január 13.
Beszélgetés Kocsik József AMMGE-elnökkel
A 2015-ös, a legsikeresebb évnek bizonyult
Kocsik Józseffel, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnökével az általa vezetett tömörülés elmúlt évi tevékenységét értékeljük, illetve az idei terveket próbáljuk számba venni.
– Gazdaköri tevékenység szempontjából, milyennek tartja a mögöttünk lévő évet?
– Tekintve, hogy 3 évvel ezelőtt, a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának a létrejöttekor elindult egy felfelé ívelő tendencia, ami új cselekvési teret nyitott számunkra, a 2015-ös a munkánkban a legsikeresebb évnek bizonyult.
– Mivel tudja alátámasztani az állítását?
– Nagyon egyszerű, hiszen a tagságunk létszáma 4000 fölé emelkedett, mindnyájukat zökkenőmentesen beépítettük a szervezetünkbe, amely a Fórum tagjaként európai értékrendre emelkedett. Azt nem csak itthon, hanem nemzetközi viszonylatban, legkevesebb 8 országban számon tartják, elismerik a munkánkat. Ennek tudatában, az elmúlt évben 5 komoly gazdafórumot, szimpóziumot szerveztünk, amelyeket nemcsak itthon, hanem az anyaországban is elismertek.
– Felsorolná a rendezvényeiket?
– Az első nemzetközi szimpóziumot az Arad Megyei Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében szerveztük, rangos hazai és anyaországi tisztségviselőkkel, egyetemi tanárokkal, illetve résztvevőkkel. A fórum sikerében nagy szerepe volt Kranowszky Nagy Andreának, aki még számos programunk megszervezésében vállalt oroszlánrészt, és akit az év végén megnyílt Nemzeti Kereskedőház Aradi Képviseleti Irodájának a vezetőjévé neveztek ki. Ugyancsak tavaly két fűszerpaprika fórumot is szerveztünk, amelyeknek a sikere nagyban múlott Csipkár Imre megyei fűszerpaprika termesztés-szervezőn és családján, amelynek tagjai sokat tettek a hungarikummá vált fűszernövény minőségi termesztésének a megyebeli bővítéséért. Csipkár Imre olyan termesztőket tudott toborozni, tanácsokkal ellátni, akik minőségi fűszerpaprikát tudtak előállítani nemcsak Fazekasvarsándon, hanem Majláthfalván, Kisiratoson, Zimándújfalun, Ágyán és Nagylakon is.
– Térjünk vissza a tavalyi rendezvényekhez.
– Májusban Majláthfalván nemzetközi paprikafórumot szerveztünk, nyáron Kisiratoson volt gazdafórum. Szeptemberben újra megszerveztük a Magyar–magyar Gazdatalálkozót a kiállítási csarnokban, illetve decemberben újabb fűszerpaprika-fórumot szerveztünk az aradi Jelen Házban, kiváló feltételek között. A rendezvényeinket olyan közismert politikusok, szakemberek látogatták meg, mint dr. Torma Márta, a Magyar Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának az osztályvezetője, dr Somogyi Norbert, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ általános főigazgató helyettese, Kispál Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád megyei elnöke, dr. Horváth József, a Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági és Kertészeti Karának a dékánja, dr. Somogyi György, a Szegedi Paprika Kutató Intézet szakembere stb. A hazai szakemberek közül Simona Alice Man, a román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Sebestyén Csaba RMGE-országos elnök, dr. Csősz János, a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, egyetemi tanár, Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, Bognár Levente aradi alpolgármester tisztelték meg a rendezvényeinket.
Sikeres létszámnövekedés
– Minek köszönhető az AMMGE-taglétszám nagy mértékű gyarapodása?
– Egyrészt a törvénymódosításnak, miszerint a terményeiket a szabad piacon értékesítő őstermelőknek, gazdálkodóknak, hivatalosan bejegyzett szakmai szervezet által kibocsátott hitelesítésre van szükségük. Főként azonban annak köszönhető, hogy az AMMGE alapszabályzata szerint, a mi gazdaszervezetünk minden tekintetben megfelel a törvényes előírásoknak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium ellenőrzésének is megfeleltünk, ezért a tagjainknak szakmai, termelői hitelesítést állíthatunk ki, méghozzá jutányos feltételek között. Vagyis, aki egy évre befizeti a havonkénti 2 lej tagsági díjat, jogosultságot nyer a hitelesítő okiratra is. Más szakmai szervezetektől eltérően, mi nem a gazdasági érdekek diktálta borsos tagsági díjakból működtetjük az érdekképviseleti szervezetünket, hanem a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának a tagjaiként, attól jelentős anyagi támogatást kaptunk a gazdatevékenység hatékonyabbá tételére, a gazdafórumok megszervezésére. Ezzel párhuzamosan, a jelzett Egyeztető Fórum bevonta az Egyesületünket a határon átnyúló pályázatoknak a zömébe, de a 8 országban működő tagszervezetek közötti kapcsolatokat is szorosabbra fogta. Ennek jóvoltából, negyedévenként találkoznak a 8 ország magyar gazdaszervezeteinek a képviselői. Legközelebb február 5-én magam és ifj. Zágoni-Szabó András, az Ifjú Gazdák elnöke részt veszünk a budapesti Országházban szervezendő gazdafórumon, ahova azért hívnak, mert számítanak ránk.
– Talán szűkítsük le a kört: egy-egy településen hogyan sikerült a taglétszámot növelni?
– Erre legegyszerűbb a majláthfalvi példa, ahol van egy jól működő mezőgazdasági társulás, amely nemcsak megműveli mindazoknak a földjét, akik erre képtelenek lennének, hanem gazdaköri tagokként is befizeti utánuk a tagsági díjat. Ugyanakkor a helybeli nagygazdák részéről is messzemenő együttműködési készség nyilvánul meg a gazdaszervezet irányában. Az ő példájukat nagyon jól követik az onnan elszármazott, de Németszentpéteren gazdálkodó vállalkozók is. Rajtuk kívül vannak a kertészkedők, akiken segíteni tudunk a hitelesítő bizonylatunkkal. Ha mindet összeadjuk, közösen, mintegy 5 ezer hektár földet művelnek meg, tehát komoly gazdasági potenciált képeznek. Ugyanakkor a Szatymazi Gazdakörtől és elnökétől, dr. Somogyi Györgytől is sok hasznos tanácsot kaptunk, de a Zimándközi Gazdakörre is mindig számíthattunk, nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a programjainkba. Éppen ezért, ezúton is elnézést kérek tőlük, amiért a láttamozott tagsági könyveik út közben, önhibánkon kívül elkallódtak. Új tagsági könyveket állítunk ki nekik. A hozzájuk hasonló gazdasági központokban már komoly távlatokban lehet tervezni, nagy befogadóképességű gabonasilókat is lehetne egy-egy ilyen kistérségbe építeni.
– Ezzel eljutottunk az idei tervekhez?
– Igen, hiszen erre az évre már elkezdtük a jelzett szakmai tanúsítványoknak a kibocsátását, februárban részt veszünk az Országházban szerevezendő Kárpát-medencei, nemzetközi gazdafórumon. Ott bizonyára megvitatjuk mindazokat az idei pályázati lehetőségeket is, amelyeken magunk is részt kívánunk venni. Nem csak az Egyeztető Fórum, hanem a hazai RMGE tagjaként is, amelynek az elnöke, Sebestyén Csaba az államelnöki mezőgazdasági tanácsadótestületnek is a tagja. Mi, a gazdaszervezetek ezután nagyobb beleszólást kívánunk elérni a saját sorsunk alakításába a hazai, az anyaországi, illetve a Kárpát-medencei 8 országban működő gazdaszervezetekkel megkötött, közel 100 együttműködési szerződés jóvoltából.
– Milyen gazdafórumokat terveznek idén?
– Erről inkább azután nyilatkoznék, miután visszatérek a jelzett, február 5-i, budapesti találkozóról, ahol egyeztetjük a Kárpát-medencei Egyeztető Fórumhoz kapcsolódó rendezvényeinket. Az eddig meghonosodott fűszerpaprika, illetve gazdafórumokat, a Magyar–magyar Gazdatalálkozót idén is meg kívánjuk szervezni. Tudtommal a budapesti tanácskozás egyik témája, a kendertermesztés újbóli felvirágoztatása lesz, ami új távlatokat nyithat a mezőgazdasági termesztés szerkezetében.
– A terveikhez milyen támogatásokban reménykedhetnek?
– Abban bízunk, hogy az eddigi támogatásformák folytatódnak, de tudtommal a kistérségekben tervezett gabonatárolók építése az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt kaphat. A sikerhez azonban köszönettel, továbbra is számítunk az RMDSZ megyei szervezetének, a sajtónak a támogatására, de az önszerveződés is szükséges. Tekintve, hogy legkevesebb 5 taggal létre lehet hozni gazdakört, e lehetőséget a szórványtelepüléseknek is ajánljuk, hiszen csak ott tudunk segíteni, ahol gazdaköreink működnek.
– További sok sikert kívánok, köszönöm a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)
2016. március 22.
Ünnepi táncjáték Pécskán
Március 19-én, szombaton 17 órai kezdettel szervezett előadást a Búzavirág Egyesület Pécska Város Polgármesteri Hivatala és a Helyi Tanács támogatásával az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére.
A Doru Ioan Petescu Művelődési Házban összegyűlt nézőket Engi Márta, az Egyesület elnöke köszöntötte, aki elmondta: az előadás kissé rendhagyó, mivel nem a táncok azok, amik az ünnepre utalnak, hanem a táncok között elhangzó versek.
Ezt követően felolvasta Antal Péter polgármester üzenetét, aki aznap Záhonyba volt hivatalos, ezért nem tudott részt venni az előadáson.
Az RMDSZ-t Faragó Péter-megyei elnök, Bölöni György-helyi elnök, polgármesterjelölt és ifj. Zágoni Szabó András, helyi tanácsos képviselte. A két elnök a színpadról köszöntötte a jelenlévőket, beszédükben kitértek az ünnep jelentőségére.
Az ünnepi táncjátékon a pécskai magyar néptáncegyüttes mind a négy csoportja fellépett: a Bojtocska, a Kis Boglárka, a Nagy Boglárka és a Búzavirág is.
A táncok közötti szünetekben Tóth Brigitta és Engi Márta: Kölcsey Ferenc, Juhász Gyula, Tompa Mihály, Petőfi Sándor és Aranyosi Ervin verseiből szavalt. 
Sinka Pál. Nyugati Jelen (Arad)
2016. augusztus 25.
Egyeztetett az RMDSZ és az RMGE
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) képviselői Kelemen Hunor szövetségi elnökkel és Kovács Péterrel, az RMDSZ ügyvezető elnökével találkoztak Kolozsváron kedden, augusztus 23-án.
Az RMGE-t képviselő Sebestyén Csaba elnök, Bodó Géza és Zágoni Szabó András elnökségi tagok, valamint Kocsis József és Vákár István beszámoltak az országos egyesület legutóbbi elnökségi ülésének határozatáról, miszerint: "az erdélyi magyar politikai pártokkal és szervezetekkel való egyeztetést követően az RMGE elnöksége arról döntött, hogy a továbbiakban az RMDSZ társult szakmai szervezete kíván mAradni és a közös érdek képviselete és érvényesítése szándékával a szövetséggel óhajt együttműködni. A gazdák és a vidék sajátos igényeinek megjelenítése, a termelőknek a közéletben való széles körű részvétel biztosítása érdekében időnként tartanak RMDSZ–RMGE-konzultációt, ezt a megyei szervezetekre is kiterjesztik."
A közelgő parlamenti választásokkal kapcsolatosan a gazdák érdeke az erős magyar parlamenti képviselet és lehetőség szerint a kormányzásban való részvétel, hiszen az utóbbi években az ország agrárpolitikáját olyan rossz irányban alakították, hogy az ágazat teljesen leépült, egyre több gazda hagy fel a termeléssel. Ezen változtatni kell, amelyet csak együttes szakmai és politikai eszközökkel lehet megvalósítani.
Mivel a választási siker egyik kulcsa a minél nagyobb arányú részvétel, az RMGE arról biztosította az RMDSZ elnökét, hogy a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, a megyei szervezetek és gazdakörök részt vesznek a vidéki szavazók megszólításában és mozgósításában – a szervezet képviselői jó szakemberek, megvan a megfelelő helyismeretük és hitelesek a vidéki szereplők körében.
Továbbá mindkét szervezet fontosnak tartja egy olyan választási program kidolgozását, amelyben megjelennek a vidék és a termelők specifikus problémái, megoldást kínál a problémák megoldására és jövőképet nyújt az ágazat szereplőinek. A program mielőbbi kidolgozásában is együtt kívánnak működni az RMDSZ–RMGE szakemberei.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete megelégedéssel fogadta Kelemen Hunor szövetségi elnök azon kijelentését, miszerint az RMDSZ az elkövetkező időszakban két kiemelt ágazatot fog prioritásként kezelni, ezek az oktatás, illetve a mezőgazdaság és vidékfejlesztés.
A helyhatósági választások eredményei értékeléséből egyértelműsíthető, hogy mennyire fontos a jelölt személye, hitelessége és elfogadottsága. Ezért az RMGE fontosnak tartja, hogy az őszi választásokon olyan személyeket indítson a szövetség, akik megfelelnek a fenti feltételeknek, eddigi tevékenységükkel bebizonyították a közösségünk iránti elkötelezettségüket, élvezik a helyi közösségek támogatását. (RMGE)
Népújság (Marosvásárhely)
2016. augusztus 25.
Továbbra is az RMDSZ-szel működik együtt az RMGE
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) képviselői Kelemen Hunor szövetségi elnökel és Kovács Péterrel, az RMDSZ ügyvezető elnökével egyeztettek kedden Kolozsváron.
Az RMGE-t képviselő Sebestyén Csaba elnök, Bodó Géza és Zágoni Szabó András elnökségi tagok, valamint Kocsis József és Vákár István beszámoltak az egyesület legutóbbi elnökségi ülésének határozatáról. Az erdélyi magyar politikai pártokkal való egyeztetést követően az RMGE elnöksége arról döntött, hogy a továbbiakban az RMDSZ társult szakmai szervezete kíván mAradni és a közös érdek képviselete, illetve érvényesítése szándékával a szövetséggel óhajt együttműködni. Az RMGE közleményében leszögezi: a gazdák és a vidék sajátos igényeinek megjelenítése, a termelők közéletben való széleskörű részvételének biztosítása érdekében időnként tartanak RMDSZ RMGE konzultációt, amint a megyei szervezetekre is kiterjesztenek.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. augusztus 29.
RMDSZ–RMGE egyeztetés Kolozsváron
Hatalmas lehetőség a magyar gazdatársadalom előtt
A hét elején Kelemen Hunor RMDSZ-szövetségi elnök Kolozsvári megbeszélésre hívta Sebestyén Csaba RMGE-elnököt, Vákár Istvánt, a Kolozs megyei Tanács alelnökét, valamint Kocsik József AMMGE-elnököt, akit elkísért ifj. Zágoni Szabó András, a fiatal gazdák elnöke, aki egyben RMGE-országos elnökségi tag is.
A megbeszélések során a szövetségi elnök feltárta a tél elején esedékes parlamenti választások által nyújtott új lehetőségeket. A listás választáshoz való visszatérés egyben lehetőséget nyújt arra is, hogy a romániai magyar gazdák érdekeit a vezetőik közvetlenül a törvényhozásban képviseljék. Vagyis, az RMGE által megnevezett személy RMDSZ-listán indulva, parlamenti képviselői vagy szenátori mandátumhoz jutva, közvetlenül és hatékonyabban képviselhesse, érvényesíthesse a romániai magyar gazdatársadalom érdekeit.
Amint Kocsik József hozzáfűzte, meglepte a szövetségi elnöknek a megbeszéléseken tanúsított nyíltsága, közvetlensége, partneri magatartása, amivel a magyar gazdák gondjaihoz viszonyult. Éppen ezért a Kolozsvári közös tervezés az összefogás, a magyar jövőépítés szimbóluma is volt egyben, hiszen a parlamenti képviseleten túlmenően, a mezőgazdaságot érintő területi szervekbe, megfelelő magyar szakemberek bejuttatásának a lehetősége is körvonalazódott. Kocsik József Kolozsvárról azzal a meggyőződéssel tért haza, hogy az RMDSZ teljes mértékben felvállalja a romániai magyar gazdák érdekeit. Most már csakis a gazdaszervezeteinken múlik, hogy élnek-e a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma által teremtett kedvező nemzetközi lehetőségekkel, illetve a gazdatársadalmat maximálisan mozgósítva, az RMDSZ listáján bejuttatják-e a jelöltjüket vagy jelöltjeiket a román törvényhozásba. Mert az ország legmagasabb fórumából lehet a legtöbbet, a leghatékonyabban tenni a magyar gazdatársadalomért – nyilatkozta lapunknak Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2016. november 14.
Arad megyei az új ügyvezető elnök
Tizenegyedik RMGE-kongresszus
November 11-én, pénteken Székelyudvarhelyen tartotta tizenegyedik, beszámoló és tisztújító kongresszusát a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete.
Közel 200 küldött, vendég és érdeklődő jelenlétében történő megállapodás aláírásával kezdte munkálatait a 172 éve bejegyzett, az Erdélyi Gazdasági Egylet szellemét és munkáját tovább vivő országos érdekvédelmi egyesület, az RMGE.
Az Összefogás az Erdélyi Vidékért nevű dokumentum aláírásával állapodott meg a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) abban, hogy együttműködnek egymással, és minden csatlakozni kívánó szervezettel, egyesülettel vagy intézménnyel, amely felelősen gondolkodik az erdélyi vidék jövőjéről, általában a vidékről, mint a nemzet fennmaradásának biztos zálogáról. Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor Szövetségi elnök, az RMGE részéről Sebestyén Csaba elnök által aláírt dokumentum megalapozza ez erdélyi vidékért, Erdély jövőéért történő összefogást és az erdélyi vidékfejlesztési stratégia megalkotása és kivitelezése érdekében történő együttműködést, az önkormányzatok, szakmai-civil szervezetek és intézmények vidékfejlesztési tevékenységeinek összehangolását.
A tíz megyei szervezet küldöttei az országos RMGE vezetőjeként újraválasztották Sebestyén Csabát, az egyesület 2000-ben megválasztott elnökét. Ügyvezető elnökként Zágoni Szabó Andrást – Aradról, alelnököknek Bodó Gézát – az Udvarhelyszéki egyesület elnökét és Szentmiklósi Zoltánt, Bihar megye jelöltjét választották.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete a továbbiakban is a családi kis- és középgazdaságok képviseletét vállalja; hisz abban, hogy a nemzet fennmaradása a vidék, a falu túlélésén múlik; hogy a föld nemzeti erőforrásunk legdrágább kincse és mindent meg kell tenni, annak érdekében, hogy ez a helyi közösségek tulajdonában maradjon; hogy a vidék problémája nemcsak a falu, nemcsak a vidéki lakósság problémája, hanem az egész társadalom felelőssége is és megmaradása érdekében az egész társadalmat mozgósítani kell. Az RMGE vállalja múltját és hisz az erdélyi magyar gazdálkodás, az erdélyi magyar vidék jövőjében.
(rmge)
Nyugati Jelen (Arad)
2016. november 15.
Összefogtak a vidékért
November 11-én Székelyudvarhelyen tartotta tizenegyedik beszámoló és tisztújító kongresszusát a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE). Közel kétszáz küldött, vendég és érdeklődő jelenlétében aláírt megállapodással kezdte el munkáját a 172 éve bejegyzett Erdélyi Gazdasági Egylet szellemét továbbvivő országos érdekvédelmi egyesület kongresszusa.
Az Összefogás az erdélyi vidékért nevű dokumentum a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megállapodása, hogy együttműködnek egymással és minden csatlakozni kívánó szervezettel, egyesülettel vagy intézménnyel, amely felelősen gondolkodik az erdélyi vidék jövőjéről, általában a vidékről mint a nemzet fennmaradásának biztos zálogáról. A dokumentum megalapozza az erdélyi vidékért, Erdély jövőjéért történő összefogást, az erdélyi vidékfejlesztési stratégia megalkotása és kivitelezése érdekében történő együttműködést, az önkormányzatok, szakmai civil szervezetek és intézmények vidékfejlesztési tevékenységeinek összehangolását.
A tíz megyei szervezet küldöttei újraválasztották az RMGE-t 2000 óta vezető Sebestyén Csabát országos elnöknek. Ügyvezető elnök lett Zágoni Szabó András Aradról, alelnökök Bodó Géza, az Udvarhelyszéki egyesület elnöke és Szentmiklósi Zoltán, Bihar megye jelöltje. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete a továbbiakban is a családi kis- és középgazdaságok képviseletét vállalja, hisz abban, hogy a nemzet fennmaradása a vidék, a falu túlélésén múlik, hogy a föld nemzeti erőforrásunk legdrágább kincse, és mindent meg kell tenni, hogy a helyi közösségek tulajdonában maradjon; hogy a vidék gondja nemcsak a falu, nemcsak a vidéki lakosság, hanem az egész társadalom felelőssége is, és megmaradása érdekében az egész társadalmat mozgósítani kell – írták az RMGE tájékoztatójában.
A szervezet országos vezetőségében Kovászna megyét Kinda Zalán képviseli. Érdeklődésünkre elmondta, az országos választás után Háromszéken is tisztújítást kell tartani, a megyei elnök mellett a régiókat – Felső-Háromszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Erdővidék – alelnökök képviselik a megyei szervezetben.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. december 15.
Interjú ifj. Zágoni Szabó András, RMGE-ügyvezető elnökkel
Hatékonyabban szolgálni az erdélyi magyar gazdálkodókat
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének novemberben megtartott országos elnökségi ülésén ifj. Zágoni Szabó András elnökségi tagot, az Arad Megyei Fiatal Gazdák elnökét az országos szervezet ügyvezető elnökévé választották. Az érintettel, a magas tisztséggel járó feladatokról, kihívásokról beszélgetünk.
– Gratulálok az országos ügyvezető elnöki tisztséghez, ami gondolom, komoly felelősség is…
– Elöljáróban meg szeretném köszönni az RMGE Országos Elnökségének, amiért e fontos faladattal megbízott. Az eddigi választási kampány miatt Sebestyén Csaba elnök úrral nem tudtuk részletesen végigbeszélni a feladatkörömet, ami viszont részben magától is adódik. Olyan megyékben, mint Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Máramaros, ahol az RMGE nem rendelkezik megyei szervezetekkel, azokat létre kell hozni az ott tevékenykedő magyar gazdák érdekeinek a képviselete, az érvényesítése érdekében. Természetesen, nem megy majd egy csapásra, de a következő 4 évben ez mindenképp célkitűzés.
– Az RMGE központja Kolozsváron van, tehát ott kell dolgoznia vagy itthonról is meg tudja oldani az ügyvezetés feladatait?
– Természetesen, ami interneten, telefonon megoldható, mindazt itthonról kívánom elvégezni, tehát folyamatos kapcsolatban leszek az elnök úrral és az elnökség tagjaival. Amikor azonban szükséges, Kolozsvárra vagy bármelyik olyan településre utazom, ahova az érdekeink megkívánják.
– Úgy tűnik, az RMGE országos elnöke képviselői mandátumhoz jutott az RMDSZ listán. Ez több munkát jelent-e majd az ügyvezető elnöknek?
– Még pontosan nem tudjuk, de reménykedünk a mandátum megszerzésében. Nagyon örvendünk, amiért az elnök úr parlamenti képviselő lesz, amivel a romániai magyar gazdák sokat nyerhetnek, hiszen az érdekeiket a továbbiakban a legmagasabb szinten képviseli az ország törvényhozásában. A munkakörömmel kapcsolatban még nem nyilatkozhatom felelősen, hiszen sem az elnök úrral, sem az elnökséggel még nem vitattuk meg részletesen. Biztos vagyok abban, hogy ez hamarosan megtörténik, utána sokkal többet mondhatok majd.
– Arad megyében hány fiatal gazdával tartja a kapcsolatot?
– Sok fiatal gazdával vagyok kapcsolatban. Most éppen a generációváltás periódusában vagyunk, amikor is a fiatal gazdák átveszik a gazdálkodás teendőit a szüleiktől.
– A megyebeli fiatal gazdák közül sokan pályázták-e meg a közvetlenül az őket megcélzó EU-pályázati kiírásokat?
– Mondhatom, hogy sok ilyenről tudok. Közülük olyanok is voltak, akiknek a pályázatát kerethiány miatt elutasították. Ennek olyan hátulütője is van, hogy az első évben elutasított pályázatot a következő évben nem nyújthatta be olyan fiatal gazda, akinek hivatalosan bejegyzett vállalkozása van, mert abban az esetben már nem minősül fiatal gazdának. Ezzel együtt úgy érzem, az idei pályázati lehetőségek lazábbak voltak, vagyis könnyebben lehetett pályázni, mint korábban.
– Úgy hallottam, doktorált. Valóban?
– Igen, a Temesvári Mezőgazdasági Egyetemen sikeresen ledoktoráltam mezőgazdasági menedzsment szakon, ezért számomra továbbra is a mezőgazdaság az elsőrendű feladat.
– Gratulálok, ez mennyiben változtat az eddigi munkáján?
– Egyáltalán nem, sőt még jobban kötődöm a mezőgazdasághoz azzal együtt, hogy politizálni is elkezdtem, ugyanis a legutóbbi önkormányzati választásokon beválasztottak Pécska Város Tanácsába.
– Terveznek-e továbbképző tanfolyamokat fiatal gazdák számára?
– Az RMGE folytatni kívánja az Ezüstkalászos Gazdatanfolyamokat, ezen túlmenően ki akarjuk fejleszteni a falugazdász hálózatot. Arad megye olyan szerencsés helyzetben van, hogy az aradi Nagy Zsolt személyében már kinevezett falugazdásszal rendelkezik, de a hálózatot minden magyarlakta megyére ki szeretnénk terjeszteni, anyaországi támogatással. Nagyon fontosnak tartom az Összefogás az erdélyi vidékért címmel aláírt megállapodást az RMDSZ és az RMGE között, aminek a jótékony hatása nem csak a két szervezetre, hanem az erdélyi magyarság egészére kifejti majd a jótékony hatását.
– Úgy legyen, köszönöm a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János Nyugati Jelen (Arad)
2017. január 11.
Évértékelő Kocsik József AMMGE-elnökkel
Folyamatos fejlődés a gazda érdekképviseletben
Kocsik Józseffel, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnökével a gazdaszervezet elmúlt évi tevékenységét értékeljük, illetve az idei terveit vesszük számba.
–Elnök úr, ha egyetlen mondatba kellene sűrítenie az elmúlt évi tevékenység értékelését, milyen jelzőt használna?
– Sokkal jobb volt a 2015-ös évnél, miközben az sikeresebb volt a 2014-es esztendőnél. Vagyis, amióta megalakult a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma, folyamatos fejlődésről beszélhetünk. Ebben az a legörvendetesebb, hogy a folyamatos evolúció nem véletlenszerű, hanem a Magyar Földművelésügyi Minisztérium támogatásának a jóvoltából, tudományos alapokra helyezett, törvényszerű folyamat 2012. óta.
– Megemlítene néhányat a tavalyi programjaik közül?
– Hogyne, hiszen tavaly, január 23-án az Újaradi gazdaszervezet, az RMDSZ ottani szervezetével közösen, az AMMGE más szervezeteinek a részvételével évnyitó farsangi gazdabált szervezett. Nem sokkal később, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózataradi Regionális Irodája 2016. február 17-én, a Jelen Házban, az AMMGE részvételével. Lehetőségek az építőiparban címmel nagyszabású fórumot szervezett, ahol támogatási programokat is bemutattak. Ugyancsak az elmúlt évben június 18-án Majláthfalván az AMMGE anyagi támogatásával ismét megszervezték a hagyományos gazdatalálkozót és -bált. Azzal a céllal történt, hogy a határon túli, illetve a megyebeli települések gazdaszervezeteinek a tagjai, szakemberek társaságában megvitathassák a mezőgazdaságban felmerülő gondokat, amelyekre közösen keressenek megoldásokat. Június 24-én, a Pécskai Gazdakör közreműködésévelvAz ipari kender termesztési és értékesítési lehetőségei témakörben nagyszabású nemzetközi szakmai fórumot szerveztünk Pécskán, ahol neves hazai és anyaországi szakemberek tartottak előadást e fontos ipari növény termesztési, értékesítési lehetőségeiről. Augusztusban az AMMGE kisiratosi fiókszervezete XV. alkalommal szervezte meg a hagyományos Kisiratosi Gazdanapot. 2016. szeptember 8–11. között az AGROMALIM nemzetközi kiállítás és vásár alkalmával az Egyesületünk is megszervezte a XVII. Magyar–magyar Gazdanapot és Találkozót, ahol anyaországi, Arad megyei, de a környékbeli megyékből is számos gazdálkodó, illetve szakember jelent meg, tartott figyelemre méltó előadást. Közülük csupán Sebestyén Csaba RMGE-országos elnököt és Tánczos Barna szenátort említeném, akik a hazai mezőgazdaság számos kérdésében tudtak hasznos tanácsokkal szolgálni. Ugyancsak 2016 novemberében, az AMMGE újra megszervezte a Fűszerpaprika-fórumot, ahol anyaországi szakemberek részvételével a megyebeli fűszerpaprika-termelők is bemutatták az őrleményeiket, felvetették a termesztés, a feldolgozás, illetve az értékesítés területén tapasztalt gondjaikat, amelyekre hazai és anyaországi szakemberek próbáltak megoldásokat találni.
Jövőbeli tervek
– Valóban tartalmas tavalyi program áll az Egyesület mögött. Az idei terveiket vázolná-e?
– Az Egyesületünk munkáját magas fokú szakmai színvonal jellemzi, az hivatalosan is belekerült abba az országos hálózatba, amely véleményt mondhat a mezőgazdasági magánvállalkozók és termelők munkájáról, vagyis a jóváhagyásával lehetőség nyílik számukra a szabadpiacokon való megjelenésre, értékesítésre. E lehetőség nagyban hozzájárult tagságunk számának a növeléséhez, az érdekképviseletünk hatékonyságának a fokozásához. Az általunk kibocsátott bizonylatok, miszerint az igénylők egy EU szinten is elismert szakmai szervezetnek a tagjai, biztosítják a tagságunk számára a piaci lehetőségek kiaknázását. Az országos gazdaszervezetben megnőtt súlyunk nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy a régióban elsőként, mi alkalmazhattunk falugazdászt. Ezenkívül 5 alkalmazottal is rendelkezünk, akik tevékenyen közreműködnek a gazdálkodók számára kiírt pályázati lehetőségeknek a lehívásában. E lehetőség megnyílik mindazon régióbeli gazdaszervezetek számára is, amelyek elérik a mi fejlettségi színvonalunkat.
Fontos szempont, hogy a jogi személyiségű mezőgazdasági társulások vagy magángazdák is a mi szakmai segítségünkkel, illetve logisztikánkkal érvényesülhetnek. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy Arad megyében mi vagyunk az egyetlen olyan, a legmagasabb színvonalon elismert szakmai szervezet, amely csupán szimbolikus tagsági díj ellenében biztosítja a szolgáltatásait. Az sem elhanyagolandó, hogy jelenleg az AMMGE mellett működő Fiatal Gazdák Szervezetének az elnöke, ifj. Zágoni Szabó András az RMGE-országos ügyvezető elnöke. A jelzett eredmények elérésének nagyon fontos előfeltétele volt az Aradon rendszeresen megszervezett magyar–magyar gazdatalálkozók és különféle nemzetközi gazdafórumok. A nemzetközi kapcsolatainkat az a 85 együttműködési szerződés bizonyítja leginkább, amelyek határon átnyúló kapcsolatok révén kutatóközpontokkal, egyetemekkel, gazdakörökkel, mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetekkel működnek. Mert tagja vagyunk ugyan a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének, de jogi személyiségű szakmai fórumként, igen szerteágazó nemzetközi kapcsolatokat ápolunk, olyannyira, hogy Brüsszelben is számon tartanak bennünket.
– Mit jelent a gazdaszervezet tevékenységének a hatékonyságában a tény, hogy az RMGE elnöke, Sebestyén Csaba parlamenti képviselő lett?
– Óriási előny, hiszen a továbbiakban a magyar gazdálkodók jellegzetes gondjait, közvetlenül az országos elnök közvetítésével jutnak a törvényhozás elé. Éppen ezért, annak is örvendünk, sőt kitüntetésnek tartjuk, hogy ifj. Zágoni Szabó András ügyvezető elnöki tisztséget kapott. Mert mi már nagyban gondolkodunk annak érdekében, hogy az Arad megyei, illetve az erdélyi magyar gazdatársadalmat minél magasabb fórumon, minél nagyobb hatékonysággal képviseljük. Mindehhez hozzájárulnak mindazok a már működő együttműködési kapcsolatok, amelyeket az anyaországi kutatóintézetekkel, egyetemekkel kiépítettünk. A lehetőségeink ugyanis annyira megnőttek, hogy intézményesítenünk kell a mezőgazdaság területén megnyilvánuló érdekszféráinkat. Örvendetes, hogy olyan fiatal szakemberek jelentkeznek munkára, akikre számíthatunk. Nagyon remélem, hogy az elkezdett adatbázis-építést idén sikerül véglegesítenünk, ami nagyban emelheti munkánknak a hatékonyságát. Hatalmas munka van mögöttünk, de szinte még ugyanannyi áll előttünk az EU-követelményekhez való teljes felzárkózásig. Ehhez komoly előrelépést jelenthet a
Magyar Árualapnak az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési, Aradi Regionális Iroda közreműködésével tervezett létrehozása. Mindez az Egyesület tagjai által termelt, illetve feldolgozott árualapra vonatkozik, ami új lendületet adhat a tevékenységünknek.
– Köszönöm a beszélgetést, további sok sikert kívánok a munkájukhoz!
– Én köszönöm a lehetőséget.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2017. január 27.
Kolozsváron ülésezett az RMGE elnöksége
Tágra nyíltak a magyar gazdatársadalom lehetőségei
Január 24-én, Kolozsváron tartották a Romániai Magyar Gazdák Egyesültének az elnökségi ülését, ahol Kocsik József AMMGE-elnökkel együtt részt vett ifj. Zágoni Szabó András megválasztott ügyvezető elnök is, akit most iktattak be a tisztségébe.
Sebestyén Csaba országos elnök beszámolójában kitért a gazdaegyesület átszervezésének a szükségességére. Vagyis, minden megyei szervezetnek jogi személyiséget kell szereznie, hogy a kibővülő tevékenységi körüknek eleget tehessenek. Az RMDSZ színeiben parlamenti képviselethez jutott országos elnök vázolta mindazokat a feladatokat és terveket, amelyeket az ország törvényhozásában a magyar gazdatársadalom érdekében akar kifejteni, megvalósítani.
Tekintve, hogy az országos elnök közvetlenül hozzájuthat minden szükséges információhoz, illetve az RMDSZ frakcióinak a támogatásával a döntéshozatalban is előmozdíthatja a magyar gazdatársadalom érdekeinek az érvényesítését, soha nem tapasztalt mértékben nyíltak tágra a kibontakozás lehetőségei – sommázta a kolozsvári elnökségi ülésen szerzett tapasztalatait Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke. 
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2017. február 9.
Szegedi tárgyalásokon Kocsik József AMMGE-elnök
Feltérképeznék a gazdák helyzetét
Kocsik József AMMGE-elnök, Nagy Zsolt Arad megyei falugazda társaságában kedden Szegedre utazott. Út közben megálltak Nagylakon, ahol Varga István agronómussal, mezőgazdasági vállalkozóval, valamint Zahar Péter mezőgazdásszal találkoztak. Az említett vállalkozókat ugyanis a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. által előállított vetőmagoknak kísérleti parcellákon történő termesztése érdekelné. Zahar Péter már sikerrel vett részt az AMMGE által szervezett hajtatott fűszerpaprika termesztésben. A nagylaki gazdálkodóknak ígéretet tettek, hogy Szegeden egyeztetik az általuk igényelt vetőmagoknak a jelzett parcellákon történő termesztési feltételeit. Azokat Szegeden le is tárgyalták dr. Pauk Jánossal, a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. aligazgatójával és Riczu István osztályvezetővel. Tekintve, hogy hasonló parcelláknak a bevetését Majláthfalván, Pécskán, de Kisiratoson is igényelnék, az AMMGE, az RMGE közreműködésével felvállalta a jelzett vetőmagoknak Erdély és a Bánság egész területén történő terjesztését. A vetőmagokkal kapcsolatban, az Intézettől megkapják, majd a gazdák felé továbbítják az összes, szükséges tudnivalókat, beleértve a felvásárlási árakat is.
Kocsik József fontosnak tartja a másodvetésként is alkalmazható vetőmagfajtáknak a kipróbálását, a terjesztését nemcsak az Arad megyei, hanem az RMGE hatáskörébe tartozó összes gazdálkodó körében. Tavaszra ugyanis, különös fontosságot kapnak a másodvetések, hiszen a száraz fagyok valószínűleg sok őszi gabonavetést tönkre tettek, ezért a helyükbe rövid termésidejű gabonafajtákat kell majd vetni. Ugyanakkor egy gazdálkodónak a bevételeit nagyon meglendítheti, ha a kalászosok után még idejében beérő kukoricát vethet. A vetőmagokkal kapcsolatos összes tájékoztatót megkapják, amelyeket továbbítani szándékoznak a gazdálkodók felé nemcsak Arad megyében, hanem igazodva az új RMGE-ügyvezető elnök, ifj. Zágoni Szabó András elképzeléseihez, azokban a szórványmagyar megyékben is, ahol a Nyugati Jelent olvassák.
A továbbiakban a Szegedi Agráripari Kamarában jártak, ahol Nagy Zsolt külön tárgyalásokat folytatott a falugazdász kollégákkal, míg Kocsik József Kovács Ferencné Marika főosztályvezetővel tárgyalt, aki pályázati támogatásokkal működő termesztésekkel foglalkozik. Ebbe a kategóriába nem szabvány, de jól fizetett kultúráknak a termesztése tartozik. Velük kapcsolatban az összes tájékoztatót megkapják, amit a gazdálkodók rendelkezésére bocsátanak.
Ugyanaznap, a Paprika Kutató Intézetben is jártak, ahol Bráj Róbert és dr. Somogyi György fogadta őket. A szakemberek ugyanis elégedettek az Arad megyében termesztett, hajtatott fűszerpaprika minőségével, az teljesen megfelel a Hungarikum elvárásoknak. Éppen ezért, olyan szabványméretű fóliasátrakat akarnak hivatalossá tenni, amelyeket majd pályázati támogatással lehet megépíteni. Az agrártámogatásoknak a kibővítése érdekében feltérképezik az Arad megyei magyar gazdáknak a helyzetét, amely alapján megvitatják a támogatási lehetőségeket – mondta el érdeklődésünkre Kocsik József AMMGE-elnök.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2017. február 13.
MKT-ülést tartott az aradi RMDSZ
Legfontosabb feladat meghálálni a bizalmat
Amint azt előre jeleztük, pénteken 16 órától a székházában tartotta Megyei Küldöttgyűlését az RMDSZ Arad Megyei Szervezete. A prezídiumban Tóth Piroska titkár és ifj. Zágoni Szabó András alelnök társaságában helyet foglaló Hadnagy Dénes MKT-elnök köszöntötte a résztvevőket. Miután megállapította az ülés szavazóképességét, ismertette a napirendet, amelynek az első pontja szerint felkérte politikai tájékoztatójának a megtartására Faragó Péter megyei elnököt, parlamenti képviselőt.
A sürgősségi kormányrendeletek jogrendszerét teljesen el kell törölni
Az év első összejövetelén az elnök minden résztvevőt köszöntött, jó egészséget, a magyar közösség szempontjából eredményes 2017-es évet kívánt mindnyájuknak. Előrebocsátotta: tájékoztatójának első részében a parlamenti választásokat értékelné, utána viszont azt a kényes helyzetet, ami a kormány beiktatása után született. A választásokkal kapcsolatban kifejtette: a fő cél, az Arad megyei magyarság parlamenti képviseletének a visszaszerzése teljesült: megyei szinten 8%-os, országos szinten 6,5%-os támogatást kapott az RMDSZ. A magyarságot Bukarestben erős frakció képviseli.
Az emberek bizalmának a meghálálása a következő időszaknak a fő feladata. Azt szeretnék, ha a következő 4 évi parlamenti munka haszonélvezői az erdélyi és ezen belül az Arad megyei magyarság lenne. Az RMDSZ legfontosabb célja az elmúlt években, illetve a kampányban megfogalmazott vállalásaiknak a teljesítése lesz. Faragó elsősorban a kisebbségi jogok megszerzését nevezte meg, a nyelvhasználati küszöb csökkentését, a kulturális jogkörök bővítését, egy olyan jogállam kiépítését, amely szavatolja a kiszámíthatóságot, a megbízhatóságot, illetve a biztos jövőt a lakosság számára, benne a kisebbségekét is.
Nem titkolt célja a bukaresti részvételnek, hogy a településeink fejlődjenek, olyan központi költségvetési támogatást kapjanak, amely hozzájárul a lakosság és a magyarság mindennapi életének a javulásához.
A választások után hamar világossá vált: a PSD túlnyerte magát, ezért az ALDE-val kényelmes parlamenti többséget képezhet, de a 18 nemzeti kisebbség képviselője is támogatja a kormányt, ezért annak a megalakításához nem volt szükség az RMDSZ támogatására. Az RMDSZ vezetősége is úgy gondolta, nem akar a kormány részese lenni egy olyan ötödik kerékként, amely nem befolyásolhatja a működését. Ugyanakkor azt is érzékeltették, nincs értelme az ellenzékhez csapódni, mert azzal a következő években szinte semmit nem tudnának teljesíteni a kampányban tett ígéretekből, a közösség által megfogalmazott elvárásokból. Éppen ezért kötöttek a kormánypártokkal rövid távú megállapodást, amiben csak annyi van, hogy az olyan esetekben, amelyeket előre megbeszélnek, egyeztetnek egymással, támogatják egymást a parlamentben. Ezt azért kötötték, hogy legyen esély arra, hogy a tavaszi parlamenti szesszióban az RMDSZ által benyújtott törvénymódosítási kezdeményezések sikeresen átmenjenek. E kérdések alatt a nyelvi jogokat, a visszaszolgáltatásokat, a jogállamiság jobb irányba terelését értik, mindazokat a törvénytervezeteket, amelyek fontosak közösségünk számára. Az egyezség főpróbája a következő hónapokban lesz, amikor a törvénymódosítási javaslataikat benyújtják a parlamentbe. Ezen múlik majd a parlamenti együttműködésnek a folytatása vagy a megszakítása. Az együttműködési megállapodás szerint az RMDSZ frakciója egységesen megszavazta a kormány beiktatását. A megállapodás első próbája a költségvetés volt, amelyre nagyon sokan mondják, hogy túl optimista, teljesíthetetlen. A maga véleménye szerint is túl optimista, mert az állam többletbevételeihez igazítja a felvállalt tetemes kiadástervezetet, ami tartalmazza a minimálbéreknek 200 lejjel való növelését, a nyugdíjpontok emelését, az infrastrukturális beruházásoknak a növelését.
Az RMDSZ kérésére emelték meg a megyei utak fejlesztése céljából a megyei tanácsoknak kiutalt nagyobb pénzösszeget – van pénz az észak-erdélyi, valamint a Lugos–Déva közötti autópálya építésére, befejezésére.
Faragó Péter kérése volt, hogy végre különítsék el a pénzt az Aradon megépíteni tervezett két hídra. Azt mondták, a pénz benne van a költségvetésben. Az egyik hidat idén, a másikat a közeljövőben építik meg. Van pénz a helyi fejlesztésekre, ami a települések fejlesztését szolgálja. Külön dolog, amit a költségvetésbe csak az RMDSZ kért, és kétnapos vita eredményeként lett meg: az egyházi személyzet számának az emelése. 2007. óta nem lehetett emelni az egyházi kiszolgáló személyzetnek a létszámát, amit ezután minden megyében 5%-kal lehet emelni, köztük a magyar vonatkozású egyházi alkalmazottakét is. Az említett okok miatt szavazták meg a költségvetést.
Az elmúlt 10 napban bekövetkezett tüntetéssorozat okaira világítva, előrebocsátotta: a Btk. megváltoztatásában a kormánypártok és az RMDSZ között semmilyen egyeztetés nem volt, ezért ők is a hírek alapján követték a frissen megválasztott kormány által elkövetett baklövéseket. Az RMDSZ évek óta mondja, hogy a törvényeket nem a kormánynak, hanem a parlamentnek kell meghoznia, de ezt mindig csakis az éppen aktuális ellenzék hallja meg. Egy igazi demokráciában a kormány nem hoz törvényerejű rendeleteket egyik napról a másikra, amelyre később törvényként lehessen hivatkozni. Az elmúlt 10 napban is gyakran mondták: a sürgősségi kormányrendeletek jogrendszerét teljesen el kell törölni Romániában! Erre csak az EU-csatlakozás előtt volt szükség, amikor voltak olyan dolgok, amelyekre nagyon gyorsan kellett reagálni. Azóta ezekre nincs szükség, mert antidemokratikus, jogállamellenes, a törvényhozásnak a parlamentben kell lezajlania. Az RMDSZ évek óta hangoztatja a büntető törvénykönyv hiányos voltát, hiszen annak több mint 40 cikkelye alkotmányellenes, de senkinek nem volt érdeke változtatni rajta. Éppen ezért, minden parlamenti párt számára a következő időszak legsürgősebb feladata kell hogy legyen a Btk.-nak az Alkotmány szerinti átdolgozása, figyelembe véve a Velencei Bizottság ajánlásait is. Ez nem csak az ország, hanem a magyar közösség érdeke is, hiszen egy közösség akkor van biztonságban, ha az ország jogrendje biztos, kiszámítható. Példának okáért, egyik alkotmányellenesnek ítélt cikkely miatt ül a börtönben 2 éve Nagy Zsolt, de a cikkellyel azóta sem foglalkozott senki. A Btk. módosítása egyáltalán nem lesz könnyű ebben az országban, ahol az érzelmek és az indulatok elszabadultak. Ennek során mindkét oldal a legmesszebb elment, a saját érdekei mentén próbált véleményt alkotni, nyilvánítani. Szinte esély sem volt arra, hogy a felek leüljenek higgadtan átbeszélni a dolgokat. A többi párttal együtt az RMDSZ-nek is egyik legfontosabb feladata megteremteni a jogállamiságot, ahol az emberek nem ülnek ártatlanul börtönben, ahol a törvények egyértelműek és betartják őket, ahol a visszaszolgáltatást nem akadályozzák. Az említettekhez kell megtalálnia az RMDSZ-nek a megfelelő partnereket.
Határozatok
A továbbiakban Péró Tamás ügyvezető elnök számokkal alátámasztva értékelte a 2016-os parlamenti választások eredményeit. Hadnagy Dénes MKT-elnök a rendszeresen megtartott küldöttgyűlésekről, a folyamatos kapcsolattartásról, a szakbizottságok tevékenységéről olvasott fel tájékoztatót. Péró Tamás ügyvezető elnök ismertetője után elfogadták a 2016-os költségvetés végrehajtásáról szóló határozattervezetet. Ugyancsak Péró Tamás ismertetőjében hangzott el az a határozattervezet, amely értelmében az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének helyi és kerületi szervezetei 2017. február 17-ig kötelesek jelezni az Ügyvezető Testülettel a közgyűléseiknek a február 17. és április 30. között megtartandó időpontját. Ugyanakkor február 17-ig a jelzett tagszervezetek kötelesek lezárni a 2016-os pénzügyi évet, illetve a központ felé jelezni a tagsági díjat fizető tagok számát, behajtani a hátralékokat. Ugyancsak Péró Tamás olvasta fel a Megyei Küldöttgyűlésnek az elnök által, 2017. május 20-án 10 órára az Arta moziba történő összehívására szóló határozattervezetét. A jelzett határozattervezeteket megszavazták.
A továbbiakban Hadnagy Dénes ismertette az Alapszabályzat-módosító Bizottság létrehozásának a határozattervezetét. A bizottságba Faragó Pétert, Bölöni Györgyöt, Péró Tamást, Pál Norbertet és Kovács Imrét választották. Ugyancsak Hadnagy Dénes ismertette a Programmódosító Bizottság létrehozásáról szóló határozattervezetet. A Bizottságba Bognár Leventét, Szabó Mihályt, Hadnagy Dénest, Derzsi Csabát és Farkas Viktóriát választották.
A 10 napirendi pont szerinti Megyei Választási Bizottság megalakításáról szóló határozattervezetet Péró Tamás ismertette. A bizottságba Hadnagy Dénest, Tóth Piroskát és ifj. Zágoni Szabó Andrást választották.
Zárszóként Faragó Péter megyei elnök bejelentette: az RMDSZ következő SZKT-ülését május 13-án Zilahon vagy Besztercén tartják, ahova az Arad megyei SZKT-tagok közé javasolja Kovács Imre nagyperegi polgármestert, akit a közelmúltban Ezüstfenyő-díjjal tüntettek ki.
Oktatási fórum szükséges
Az egyéb napirendi pontban Derzsi Csaba a kulturális rendezvényekre szakosodott civilszervezetek vezetőinek a figyelmét hívta fel a március 1–30. között benyújtható pályázati lehetőségekre. Kovács Imre nagyperegi polgármester megköszönte az Ezüstfenyő-díjat, ami további, még hatékonyabb munkára serkenti.
Hadnagy Dénes a szaktestületek közötti együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Erdélyi István a nagypiacon működő vállalkozóknak, árusoknak az oda tervezett Egyesülési emlékmű miatti tiltakozására hívta fel a figyelmet. A kérdésben Bognár Levente kifejtette: eredetileg az emlékművet a ligeti tó közepére tervezték, de a városi tanács, amelyben az RMDSZ-nek csupán 2 szavazata van, megváltoztatta a határozatot.
Bíró Zoltán az iskolaigazgatók közelmúltban lezajlott vizsgáztatási kálváriájának a felvetésével egy vitafórumnak a témáját szolgáltatta, amihez sokan hozzászóltak. Véleményünk szerint a téma „megér még egy misét”, vagyis Király András oktatási államtitkár és Pellegrini Miklós helyettes főtanfelügyelő jelenlétében egy oktatási fórum összehívása szükséges.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2017. szeptember 15.
Évértékelő Sebestyén Csaba RMGE-elnökkel
Bízik a gazdatársadalom életképességében
A legutóbbi Magyar–magyar Gazdatalálkozó alkalmával Sebestyén Csaba RMGE-országos elnökkel, parlamenti képviselővel ismét megejtettük a szokásos mezőgazdasági, gazdálkodási évértékelőt.
– Elnök úr, milyen előnnyel jár, hogy az RMGE-országos elnöke egyben parlamenti képviselő is?
– Ha jól emlékszem, tavaly ott fejeztük be a beszélgetést, hogy azt kérdezte: létezik-e egyezség a gazdaszövetség és az érdekvédelmi szövetség között a gazdák parlamenti képviseletének a biztosítására? Erre azt válaszoltam: most már jó az együttműködés az RMDSZ és közöttünk. Sajnos, nem tudtak biztos bejutó helyet felajánlani, ezért Hargita megye RMDSZ-es listáján az V. helyről indultam. A legoptimistább várakozások sem jósoltak százszázalékos sikert, de úgy látszik, nagyon fontos volt az RMDSZ felismerése, miszerint a gazdatársadalomra szükség van, hiszen az RMDSZ-nek ez a legnagyobb szavazóbázisa. Ennek a fontosságát a gazdák is érezték, ezért a decemberi szavazáson sokkal többen vettek részt, az előző évekhez viszonyítva két képviselővel több jutott be a megyei listánkról. Ezúttal a gazdák úgy érezték, fontos, hogy a képviselőjük bejusson, tehát többen elmentek szavazni. Sokszor hangsúlyoztam, hogy a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete nem politizál, viszont azt sem engedhetjük meg, hogy az egyik legrégebbi gazdaszervezet kimaradjon a mezőgazdaságra vonatkozó döntésekből. Ezt csakis akkor tehetjük sikerrel, ha állandóan a törvényhozásban vannak a képviselőink.
– Az RMDSZ-frakcióban önön kívül van-e még olyan személy, akinek a fő tevékenységi területe a gazdálkodás, annak az érdekvédelme?
– A szatmárnémeti Magyar Lóránt állatorvosi egyetemet végzett, de nem dolgozott a mezőgazdaságban. Mindketten a Mezőgazdasági Szakbizottságban tevékenykedünk. Ő inkább az uniós pályázatokkal foglalkozik, hiszen azelőtt is azon a területen dolgozott. Magam inkább a kisgazdaságok, a termelési problémák területén munkálkodom, ezért jól kiegészítjük egymást. Hogy mit tudunk bevinni a törvényekbe, illetve mit hajtanak belőlük végre, az két dolog, hiszen a magyar gazdák igazi megsegítése az lenne, ha kormányon lennénk. Mert onnan lehet igazán olyan konstrukciókat kiépíteni, amelyek nemcsak a terményeknek az előállítását, hanem az értékesítését is előmozdítanák. A mezőgazdasági törvényekbe is megpróbálunk sok olyan elemet bevinni, ami érinti a gazdákat. Abban a reményben tesszük, hogy a kormány is kidolgozza hozzájuk a megfelelő alkalmazási metodológiát. A szakbizottságban elmondtuk a termőföld adás-vételének, a termény raktározásának, a kártérítéseknek a problematikáját. Mert ugye, azzal érvelnek: a vadállatokat nem lehet az erdőben tartani. Valóban, de az általuk okozott károknak a térítési összegeit le kell utalni a megyei tanácsoknak, amelyek sokkal operatívabban tudják azt eljuttatni a gazdákhoz. Azoknak a termékkiesés pótlása, vagyis a kártérítés összegének a megszerzése a fontos. Ha ugyanis a kormánytól a kárpótlást két hónap késéssel kapják meg, azt talán már fel sem tudják hatékonyan használni, mert lekéstek a jövő évi termés előkészítéséről.
– Az elmúlt évben hogyan alakult a magyar gazdatársadalom?
– Sajnos, elég rossz irányúnak tartom, amiben én is ludasnak érzem magam, hiszen a bukaresti elfoglaltságaim miatt nem tudok a gazdákkal, így a problémáikkal sem folyamatos kapcsolatban lenni. Ezért is örvendek a jelenlegi konferencián való részvételnek, hiszen itt közvetlen kapcsolatba karültem a gazdálkodókkal, testközelből ismerkedhettem a gondjaikkal.
– Az ön távollétében ifj. Zágoni Szabó András ügyvezető elnök tartja a gazdákkal a kapcsolatot?
– Természetesen, igen, csakhogy az nem én vagyok. Ha valakinek a közvetítésével érkeznek az üzenetek, azok valahol sérülhetnek. Az ügyvezető elnök végzi a munkáját, három alkalmazottam van, de jól együttműködünk azzal a falugazdásszal is, akit az RMGE a Magyar Földművelődési Minisztériumtól kapott. Tehát vannak kapcsolattartóink, csak az időhiányom miatt, még azt nem tudom, hogyan szervezzem meg hatékonyabban a gazdákkal való kapcsolattartást. A tény, hogy az RMGE konferenciájára sokan eljönnek, az számomra két dolgot bizonyít: bíznak a Romániai Magyar Gazdák Egyesületében, ezért amikor megszólítjuk, eljönnek a rendezvényeinkre. A másik, hogy a gazdákat érdekli a saját sorsuk. Ha ez így van, azt jelenti, van remény a gazdatársadalom sorsának a jobbra fordulására. Bízom abban, hogy megszűnnek a krízisek, az alacsony felvásárlási árak, hiszen enni mindig kell. Ezt a gazda is tudja, ezért folyamatosan termel, tehát van esély munkájának az elismerésére is. Bizakodó vagyok, mert látom, a gazdálkodóink részt vesznek az uniós támogatásokban, megpróbálják megszerezni a legmagasabb támogatást, mert bővíteni kívánják a termelést. Természetesen, olyan akadályok is adódhatnak, hogy valaki nem tudja eladni a terményét vagy nincs elegendő pénze a gazdaság működtetéséhez, a bővítéséhez. Az ilyen jellegű akadályokat azonban lassan leküzdik, mert egyre több tapasztalatot szereznek a gazdálkodásban, illetve a krízishelyzetekhez való alkalmazkodásban.
Gyarapodó falugazdász csapat
– Erdélyi szinten hány magyar falugazdász tevékenykedik?
– Tudtommal több mint 10, közülük az RMGE 4-et foglalkoztat, egyet Aradon, egyet Temesváron, kettőt a Székelyföldön. A konferencián mondta dr. Torda Márta osztályvezető asszony, hogy a közeljövőben a falugazdászok száma a többszörösére emelkedhet. Én azt javasoltam, hogy a falugazdászok teljesítményét szakmailag is próbáljuk meg maximalizálni, hiszen nem mindegy, hány gazdálkodót szolgál egy-egy falugazdász. Vagyis, 15-20 tagú gazdacsoportot vagy egy százéves hagyománnyal rendelkező szervezetet szolgál-e? A minisztériumnak szűrőszerepet kellene játszania, hogy a kinevezett szakemberek tényleg falugazdászként működjenek, ne hatósági munkát végezzenek, hanem mindenben a gazdálkodókat segítsék. Ha sikerülne a remélt 60 körüli falugazdászt alkalmaznunk, az RMGE 14 megyéjében megyénként 4-5 szakembert jelentene, ami óriási lendületet adhatna a gazdálkodásnak. Ez arra is jó lenne, hogy kellőképpen felkészülhessünk az agrárkamarai választásokra. Most ugyanis ismét napirendre került a gazdák által megválasztott agrárkamara hivatalba lépése. Az RMGE jól tudja mozgósítani a tagjait, ezért megtörténhet, hogy lesznek olyan megyei agrárkamarák, amelyeket az RMGE által küldött emberek fognak irányítani. Akkor ez kiegészíti a megyénként 3-4 embernek a tevékenységét. Én mindig azt mondtam: a szakmai szervezeteknek bírálniuk, nem végezniük kell a szaktanácsadást, csakhogy jobb hiányában magunk is végeztük azt.
– Lát-e olyan tendenciát, miszerint a jelenlegi hatalom a reális agrárkamarákat akarná legalizálni?
– Az eddigi tendenciák, de a kormány is kinyilatkoztatta, hogy centralizálni akarnak. Azzal, hogy hozzácsapták a kamarákat a kormány kihelyezett mezőgazdasági igazgatóságaihoz, úgy érzem, hogy centralizáltak. Létezik ugyan egy kormánystratégia a decentralizációról, ami egy bővített mondatot tartalmaz a mezőgazdaságról: meg kellene vizsgálni a lehetőségét, visszaállítani azt, amit az agrárkamarák ügyében elrontottak ezelőtt két évvel. Tehát már belátták, hogy butaság volt megszüntetni a választott agrárkamarákat, illetve ma Romániában hivatalosan senki nem foglalkozik szaktanácsadással. Azt manapság pályázatíró cégek végzik, de nem a gazdák felvilágosítása, hanem a pályázatok sikerre vitele céljából. Ezt nem kell elítélni, mert ha ők nem tennék, még ennyi sem lenne.
– Van-e reális esélye a választott vezetőséggel működő agrárkamarák visszaállítására?
– Én reménykedem, hiszen oda nem csak a kormány tehet be pénzt, kinyilatkozva, hogy négy évig finanszírozza, illetve olyan jogosultságokat ad át, mint a mezőgazdasági forgalomból kivont területeknek az illetékét ezután a Kamaráknak kell befizetni, ugyanakkor a növényvédő, illetve vetőmagvizsgáló állomásokat is átadná nekik. A bevételekből a Kamarák önmagukat finanszírozhatják, tanfolyamokat tarthatnak. Most változott a törvény, miszerint a helyi önkormányzatok is tehetnek be pénzt, támogathatják. Mindez reményt ad a választott vezetőségű agrárkamarák létrehozásához, működtetéséhez, ahol egy-két polgármester megfizethet egy-egy szakembert.
– Mi a véleménye az idei Magyar–magyar Gazdatalálkozóról?
– Egyik szemem sír, a másik nevet, mert ugye, 18 évet öregedtünk, másrészt viszont a résztvevők nagy száma azt bizonyítja: az emberek bíznak az RMDSZ-ben és az RMGE-ben. Mindenki tapasztalhatta az előrelépést, hiszen színes tájékoztató anyagokat adtak a résztvevőknek, korszerű feltételek között szervezték meg a konferenciát. Ugyanakkor sikerült megtalálni azokat a témákat, amelyek foglalkoztatják, érdeklik a gazdatársadalmat. Tavaly a vízhiányról beszéltünk, idén az innováció volt a központi téma. Ha mindig sikerül olyan témát találni, ami érdekli az embereket, biztosított a siker.
– Köszönöm szépen a beszélgetést.
– Én köszönöm a lehetőséget.
Balta János / Nyugati Jelen (Arad)