Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Zabán Anikó
1 tétel
2016. szeptember 13.
Pécskai iskolanap, 2016
Rangos tanévnyitó, külföldi szereplőkkel
Ha a 2016–2017-es tanév olyanra sikeredne, mint a vasárnapi megnyitó a Pécskai 2-es Számú Általános Iskolában, akkor biztosan minden nagyon rendben lenne.
De hogyhogy vasárnap, kérdezhetné a kedves olvasó, amikor az új tanév csak tegnap, hétfőn kezdődött, hivatalosan, országszerte?
Nos, Pécskán is tegnap mentek először iskolába a magyar nebulók, de már nem „bajlódtak” a tanévnyitási ünnepséggel, minthogy azon már egy nappal korábban túlestek: egyenesen a dolgok sűrűjébe vágtak. Hétfőn ugyanis aligha lett volna alkalmas az idő arra, hogy a szülőket, nagyszülőket, más érdeklődőket összehozzák egy hosszabb lélegzetű (bocsássuk előre: egészen színvonalas) rendezvényre, így hát a vasárnapot választották, eléggé rendkívüli módon.
Bacsilla Eszter iskolaigazgatótól azt kérdeztem: hogy csinálták? A műsor hazai, azaz pécskai résztvevői számára ugyanis a fellépés előtt feltétlenül próbalehetőséget kell biztosítani (hogy a külföldiek hogy csinálják, az legyen az ő titkuk), hisz próba nélkül (talán rosszul tudom?) egy vérbeli profi se vágna bele több hónapos szünet után egy előadásba, hát még egy általános iskolás gyermek. A próbákat tehát még vakációs időkben kellett megejteni. Megtették: Tót Edit, Bella Hajnal Annamária, Nagy Izabella, Simó Attila, Zabán Anikó, Chira Ildikó tanítók, Köles Katalin, Bella Ibolya Rozália tanárok tanítványai tisztességes produkciókkal álltak a „széles nagyközönség” elé, hiszen az iskolanap nyilvános ünnepség volt, amire minden pécskai, úgymond, hivatalos volt.
A rendezők minden eshetőségre felkészültek: a szeptemberi idei nyár előrejelzései dacára jókora sátrat állítottak fel a 2-es (magyar, egykori líceum) iskola udvarán, s mit ad a sors: egy adott pillanatban, úgy délután 6 körül, szemerkélni kezdett (majd szerencsére elállt) az eső. Minthogy azonban a fellépők is fedett színpadon produkálhatták magukat, az iskolanyitó ünnepség sikere pillanatra se került veszélybe.
E sorok írója már kismillió, mindenféle szintű-rangú előadást látott, és, tisztesség ne essék szólván, sokszor csak szolgálati kötelességből számol(t) be az eseményekről. Vasárnap délután azonban, Pécskán, néhányszor, igazi élményben volt része: élvezte – a bemutatók korának megfelelően – a kisiskolások (elemi, I– IV. osztályosok) produkcióit, a felsősök (V–VIII. osztályosok) előadását, de különösen a magyarországi mezőkovácsházai Rezonance fúvósegyüttes, a mezőtúri Mazsorett-csoport, a szarvasi Akrobatikus Rock and Roll csoport fellépését, amelyek némi példával szolgálhatnak ahhoz, hogy hol kezdődik a színvonal.
A kétségtelenül minden szempontból sikeres pécskai tanévnyitó délután „slusszpoénját” a sztárvendég László Attila, a 2011-es Csillag születik győztesének (immár második pécskai) fellépése jelentette. A romániai, k Kézdivásárhelyi születésű, nagyon rokonszenves és tehetséges 19 éves fiatalember, aki jelenleg Magyarországon, zenei intézményben tanul tovább, a jelek szerint majdnem végleg elveszett számunkra, romániai magyarok számára.
Jámbor Béla
Nyugati Jelen (Arad)