Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Xantus Gábor
65 tétel
1994. május folyamán
Febr. 21-én mutatták be a Román Televízió magyar adásában Márton Áron püspökről készült 58 perces dokumentumfilmet Emelt fővel címen. A szövegkönyvet Jakab Gábor és Xantus Gábor forgatókönyve alapján Xantus Gábor készítette. /Keresztény Szó (Kolozsvár), máj./
1996. november 12.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületen /MÚRE/ a következő nívódíjakat adta az 1995. évre: publicisztika - Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), tévé - Xantus Gábor (Kolozsvár), rádió - László Edit (Marosvásárhely), szerkesztő - Dénes László (Nagyvárad), pályakezdő - Szondy Zoltán (Csíkszereda), Ady Endre Sajtókollégium évfolyamelső - Papp Sándor Zsigmond. Különdíj a szórványban a Délnyugat folyamatos megjelentetéséért Makay Botond felelős szerkesztőnek. Különdíj Borbély Zoltánnak, mert megteremtette a romániai magyar zenei élet hangtárát. Por Amicitia-díj - Gheorghe Moldovannak, a Direct hetilap néhai főszerkesztőjének munkásságáért. /Szabadság (Kolozsvár), nov,. 12./
1997. november folyamán
A Kolozsvár főterén álló Szent Mihály templom plébániáján két hónapja megalakult a Filoteos Stúdió. Xantus Gábor vetette fel az ötletet a templom plébánosának, dr.Czirják Árpád érseki helynöknek, hogy az egyháznak élni kellene a média által felkínált lehetőségekkel. A Szent Mihály templom bemutatásával indítanak, dr. Czirják Árpád írja a szövegkönyvet. Szaktanácsadója Kovács András művészettörténész. A következő munkájuk Csíksomlyó kegytemplomának bemutatása lesz, ennek szövegkönyvét Fodor Sándor már megírta. A stúdió vállalja a riportszerű televíziós műsorok elkészítését is. /Szent Mihály Üzenete (Kolozsvár), november, II. év. 7. sz. - A Szent Mihály plébánia lapja/
1999. december 21.
"A marosvásárhelyi tudósító, Tófalvi Zoltán Fodor Imre polgármestert kérte mikrofonhoz, Tövissy Ildikó, a vallással és oktatással foglalkozó adások szerkesztője Szász János lelkészt, a hazai Caritas egyházi alapítvány igazgatóját mutatta be. Lincu Nagy Éva és Mosoni Enikő a tévéhíradó készítéséről szólt. - Xantus Gábor operatőr a mindenkori romániai magyar tévés gárdából a legtöbb szakmai elismerést vívta ki az utóbbi években. Csép Sándor, az adás egykori talán legtehetségesebb munkatársa, a kolozsvári stúdió egyik jelenkori vezetője, a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete elnökeként arról szólt, hogy létezik hosszú távú elképzelés a hazai magyar adások jövőjéről. Meltzer Éva feliratozó, fordító, egyben a történelmi sorozat szerkesztője bemutatta Csetri Elek történészt, a rovat egyik főmunkatársát. A tévéseket Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Elekes Botond, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának küldötte köszöntötte. /"Ez teljes mértékben a miénk!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./"
2001. május 19.
"Májusban ünnepelte első születésnapját a Filmtett (Kolozsvár) mozgóképes magazin. A háromnapos ingyenmozi várta a fiatalokat. Kerekasztal-beszélgetésekre is sor került. Máj. 12-én a magyarországi filmes lapok, a Filmvilág, a Pergő Képek, a Metropolis és az Interneten levő Filmkultúra valamint a magyar.film.hu szerkesztői és a Filmtett két szerkesztője, Margitházi Beja és Zágoni Balázs beszélgetett a filmkritikusi feladatokról. Május 13-án, az erdélyi filmesek munkáinak bemutatása után az alkotókkal, Tompa Gáborral, Schneider Tiborral, Xantus Gáborral, Lakatos Róberttel, Fazekas Szabolccsal és Erdős Zsigmonddal beszélgetett a házigazda, Zágoni Balázs. /Tettre készen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"
2003. január 11.
"Január 10-én Kolozsváron megnyílt Balázs Janó szobrászati tárlata. Balázs Janó első egyéni szobrászati kiállítását feleségével, Székely Ilona keramikussal együtt 1977-ben rendezte meg a Kolozsváron, a Korunk Galériában. 1999-ben Xantus Gábor Torockószentgyörgyön filmet forgatott Balázs Janó művészetéről. Balázs Janó a kő egyik legkeményebb fajtáját, a kristályos mészkövet munkálja meg. A faszobrainál a hullám-motívum dominál. /Németh Júlia: Hullámverésben. Balázs Janó kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"
2003. május 22.
"A kistérségi és kisközösségi televíziók IV. Filmszemléjét rendezte meg Lakiteleken máj. 13-15-én a Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület. Közel 130 alkotó jelentkezett 40 percnél nem hosszabb pályamunkával a Kárpát-medence magyar nyelvterületéről. A 35 tagú zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező volt, erdélyi tagjai Gálfalvi György író (Marosvásárhely), Marosi Barna író (Marosvásárhely) és Xantus Gábor filmrendező (Kolozsvár). A fődíjat és a Tradíció-díjat marosvásárhelyiek nyerték az Este lett a liányságnak című, csángó lakodalmat bemutató alkotással (Katyi Antal rendező, operatőr, Balázs János szerkesztő). Erdélyből különdíjat kapott: A könyvtáralapító Teleki Sámuel c. film (Marosvásárhely - Simonffy Katalin szerkesztő, Katyi Antal rendező-operatőr), A világmászó hópárduc (Gyergyószentmiklós - Zsigmond Attila rendező), Sportszerda (Csíkszereda - Becze Zoltán rendező, Ferencz Hunor operatőr), Megint jönnek, koszorúznak (Nagyvárad - Gergely Gizella szerkesztő, Gergely Károly operatőr), Az ezeréves határon (Sepsiszentgyörgy - Ferencz Csaba rendező, Petke László operatőr). Két vajdasági és egy budapesti alkotóközösség nyert kategóriadíjat. Felvidékiek négy különdíjat kaptak. /Guther M. Ilona: IV. Filmszemle Lakiteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"
2003. június 11
"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsváron új szakot indít: Fotográfia-Filmművészet-Média. Ez lesz a második szak Kolozsvárott, a környezettudományi szakirány mellett. Pethő Ágnes leendő oktató elmondta, hiánypótló dologról van szó, hiszen Romániában nemhogy magyarul, de románul sem igen tanulhatnak ilyesmikről. A tanterv szerint: "Filmtörténet, az audiovizuális kommunikáció elmélete, kép- és filmelmélet, forgatókönyvírás, narratológia, mozgókép a kortárs kultúrában" és hasonlók. Az új szak másik oktatója, Xántus Gábor azt szeretné, hogy nemcsak elméleti, hanem szakmai tudással, gyakorlattal is gyarapodjon az a kb. 20 diák, akikkel indulnának. Az Oktatási Akkreditációs Bizottság (CNEAA) beleegyezett a szak indulásába. /Új szak, új épület. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11/"
2003. augusztus 19.
"A marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központ volt a házigazdája annak a háromnapos audiovizuális szakképzésnek, amelyet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) a Magyar Rádióval és a Román Rádiótársasággal közösen szervezett a múlt hét végén. Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke hangsúlyozta: szorgalmazni fogják a hasonló rendezvényeket, hiszen eljött a professzionalizmus ideje. Bár van már egyetemi szakképzés, de a gyakorlati képzés hiányos. Xántus Gábor, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen ősszel induló vizuális média szak tanára átfogó képet nyújtott a tévés szakképzésről. Nagy volt a jelentkezés, hiszen 80 személyből választottak ki 20-at. Erdélyben a MÚRE nyilvántartása szerint 59 televíziós műhely működik. Ezek helyi, de akár országos, sőt a Duna TV révén világszinten is sugároznak anyagokat. Az elmúlt években a budapesti filmművészeti főiskola keretében működtetett Bolyai osztályra határon túliak jelentkeztek. Ezek közül sokan kint maradtak, mások pedig oklevelüket azóta sem tudták elismertetni. A megnyitó utáni szakmai tanácskozáson, illetve műhelyfoglalkozáson a rádiós hír- és a járulékos hírműfajok szerkesztéséről, a televíziós tudósításokról a szakszerű műsorvezetésről, az audiovizuális kifejezésmódról, beszédtechnikáról volt szó. Részt vett több mint 20, erdélyi magyar audiovizuális médiában dolgozó munkatárs. /v. gy.: Médianapok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./"
2003. szeptember 13.
"Nem zárja ki teljesen a technikai együttműködés lehetőségét a Kolozsváron most induló média szak vezetőségével Ragáts Imre. A Magyar Televízió elnöke Tánczos Vilmos rektor-helyettessel és Xantus Gáborral, a szak egyik vezetőjével tárgyalt szept. 12-én a kincses városban."A technikai együttműködés terén kevesebb lehetőség adódik rá, de nem kizárt, hogy a képzésben és szakoktatásban már tanácsadással próbálunk segíteni" - mondta el Ragáts.A Magyar Televízió lehetőséget kíván teremteni a tehetséges hallgatók alkotásainak sugárzására a televízióban, ez egyúttal a képzés "rangját" is emelné -- tette hozzá az elnök, aki szerint a Duna Televízió is hasonló módon kívánja támogatni az egyetemen folyó képzést. Tánczos közölte, az intézmény nemrég százezer dolláros felszerelést vásárolt, amely nemsokára megérkezik Kolozsvárra. /Lepedus Péter: Rangot nyújt az MTV. Ragáts Imre támogatná a Sapientiát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./"
2003. szeptember 17.
"A múlt héten Kolozsvárra látogatott Ragáts Imre, a Magyar Televízió elnöke, aki találkozott többek között a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektor-helyettesével, Tánczos Vilmossal, valamint az október hatodikán induló film-, fotóművészet és média szak egyik vezetőjével, Xantus Gáborral. A Sapientia - EMTÉ-t annak idején az alapítók többek között azért hozták létre, hogy pótolja a romániai magyar felsőfokú oktatásban az úgynevezett hiányszakmákra való képzést. Az egyik ilyen szak, amelynek helyet adott volna a néhány éve tevékenykedő EMTE, a felsőfokú zenei képzés. Hosszú harc folyt a kolozsvári Konzervatórium vezetőségével a magyar tagozat beindításáért, de nem született eredmény. Jött a nagy reménység, a Sapientia - EMTE megalapítása, a magyar anyanyelvű zenei képzés harcosai pedig megváltásnak tekintették ezt a lehetőséget. Ráadásul az ötvenes években éppen a Bocskai-házból - ahol nemrégiben foglalta el székhelyét a rektori hivatal - költöztették ki, illetve szüntették meg a magyar anyanyelvű felsőfokú zenei képzést Romániában. Az akkreditációs dosszié készen állt. Ám ekkor fordult a kocka, és a felsőfokú zenei képzés helyett az akkreditációs bizottság elé a média-szak dossziéja került. Köllő Katalin feltette a kérdést, az EMTE fejlesztése a továbbiakban kiterjed-e a csírájában maradt zenei képzésre is? /Köllő Katalin: Hiányszakmák, szakmai hiányok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"
2003. október 7.
"Csíkszereda és Marosvásárhely után ünnepélyes keretek között Kolozsváron is megnyitották az idei tanévet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). A Bocskai ház zsúfolásig megtelt. Szilágyi Pál rektor kifejtette: az egyetem legfontosabb feladatai közé tartozik az egyenlő oktatási esélyek megteremtése az erdélyi magyar diákoknak, akik román társaikhoz képest hátrányban vannak. Beszédében rámutatott, hogy az egyetem jelenleg pénzhiánnyal küszködik. A magyar kormány köszöntését tolmácsoló Ulicsák Szilárd, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) főosztályvezetője felszólalásában az intézmény fontosságáról beszélt. Mócsy Ildikó, a Természettudományi Tanszék vezetője közölte, hogy megnövekedett a kutatási programokban résztvevő diákok száma. Xántus Gábor, a fotó-, filmművészet és médiaszak vezetője a jó szó és a biztatás szükségességét hangsúlyozta. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a médiaszakemberek nevelésének fontosságát, valamint a transszilván tudat újjáébresztésének jelentőségét emelte ki. A Béres Alapítvány 300 kiadványból álló könyvadományt adott át az egyetem vezetőségének. /Borbély Tamás: Megkezdődött az új tanév az EMTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"
2003. október 15.
"Tíz éve sugároz határon túli műsorokat a Magyar Televízió. Az évfordulón okt. 13-án rendezett budapesti ünnepségen a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Xantus Gábor kolozsvári rendező-operatőrt. A rendező 1990 óta több fesztiváldíjat és szakmai nívódíjat kapott, emellett számos operatőri és rendezői elismerést vehetett át. Xantus Gábor a Sapientia-EMTE idén indult médiaszakának egyik kezdeményezője. A Magyar Televízió 1978. augusztusa óta sugározza német és szerbhorvát műsorát - utóbbi 1993-ban szerb és horvát műsorra vált szét. Ezekhez csatlakozott három évvel később a román, újabb két esztendő múlva a szlovák, 1993-ban pedig a szlovén adás. 1992-ben jelentkezett először a Roma Magazin, két évre rá pedig a kisebb lélekszámú nemzetiségek műsora, a Rondó. Az első határon túli magyaroknak szánt produkció, a Nagylátószög 1993-ban jelentkezett. /Botházi Mária: Kitüntették Xantus Gábort. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./"
2003. november 21.
"Tettlegességig fajuló vita robbant ki nov. 18-án a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektori irodájában Tánczos Vilmos, az intézmény rektor-helyettese és Xántus Gábor, az idén alapított fotó, filmművészet és média szak egyik vezetője között. Az incidens Szilágyi Pál rektor jelenlétében zajló szakmai megbeszélésen történt. Xántus Gábor elmondta, hogy az egyetem média szaka új felszerelésének elhelyezéséről tárgyaltak. Ebben nem sikerült egyetérteniük, Tánczos Vilmos ezért nekiment. Az EMTE 114 ezer euró értékű fotó- és filmstúdió felszerelést vásárolt Magyarországról. A konfliktus valós oka, hogy Pethő Ágnes, Tánczos Vilmos felesége az elméleti képzés irányába fejlesztené a szakot, addig Xántus a filmes-televíziós gyakorlati oktatásra fektetné a hangsúlyt. Szilágyi Pál rektor kezdetben cáfolta, hogy tettlegességig fajult volna a megbeszélés, utólag kijelentette: az esetet a kuratórium vizsgálja meg. /-or-: Tettlegességig fajuló konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ Tánczos Vilmos Kató Béla kuratóriumi elnökhöz eljuttatott levelében tagadta, hogy tettlegességre, vagy pedig verbális agresszióra került volna sor közte és Xantus között. Tánczos szerint Xantus - annak hallatára, hogy a rektor-helyettes független kolozsvári és budapesti szakemberekkel is konzultált a médialabor kapcsán - "felugrott a székről, majd az asztalom sarkához állva, az előttem álló papírnyalábot felragadva, megvető gesztussal folyamatosan csapkodni kezdett, egészen közel az arcomhoz, miközben hangosan azt kiabálta, hogy velem soha többé nem áll szóba, és végül a papírköteget megvetően felém lökte. Az előkészített érveim belémfojtása és a sértő gesztus miatt magam is indulatba jöttem, felugrottam, azzal a szándékkal, hogy Xantus Gábort saját irodámból, sőt az egész épületből kikergessem. Ekkor a jelen lévő Szilágy Pál rektor úr elém állt, Xantus kolléga ijedtében kiugrott az ajtón, én pedig utána szaladtam, és az emeleti üléstermen átvágva a titkárságig követtem, ahová ő előlem bemenekült. Az incidens során sem testi, sem pedig szóbeli inzultus nem történt, egyikünk részéről sem" - áll a Katónak címzett levélben. Szilágyi Pál a Krónika kérdésére elismerte, hogy az irodában szóbeli konfliktus alakult ki a két fél között, de több ízben is kijelentette: irodáján belül nem történt tettlegesség, szerinte az ügy rendkívüli mértékben "fel van fújva". A rektor úgy nyilatkozott: nem hallott senkitől semmit a testi bántalmazásról. Xantus kifejtette, megvárja a szenátus és az alapítói közgyűlés döntését. Mint mondta, számára teljesen elfogadhatatlan, hogy Tánczos és Szilágyi tagadják a testi bántalmazás tényét, és fontolóra veszi, hogy távozni fog a Sapientiáról. A filmes szakember egyelőre nem tartja meg előadásait az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Lepedus Péter: Akadémiai tettlegesség? = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"
2003. november 22.
"A Sapientia Alapítvány közleményt adott ki a nov. 18-án dr. Tánczos Vilmos rektor-helyettes és Xantus Gábor adjunktus közötti incidenssel kapcsolatban. Az eseményekről az abban érintett két fél egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat juttatott el az alapítvány vezetőségéhez. Éppen ezért a történtek tisztázására Kató Béla, az alapítvány elnöke kivizsgálást kért. Az alapító egyházfők nov. 27-én kerítenek sort az ügy megtárgyalására. /A Sapientia Alapítvány közleménye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./"
2003. november 22.
"A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ vezetősége megdöbbenéssel értesült az EMTE-Sapientia egyetemen történt incidensről. Xantus Gábor panaszt tett a MÚRE elnökénél, Csép Sándornál, miszerint egy intézményi vita során a Sapientia prorektora, Tánczos Vilmos testileg bántalmazta őt. A MÚRE-t érdekképviseleti és érdekérvényesítési szerepe arra kötelezi, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel megvédje tagjait és támogassa őket hivatásuk gyakorlásában. Az újságíró-társadalom elvárja a Sapientia kuratóriumától és az illetékes testületektől a tárgyilagos kivizsgálást. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./"
2003. november 27.
"Nov. 27-én döntenek az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a Sapientia Egyetemen Tánczos Vilmos rektor-helyettes és Xantus Gábor adjunktus között kirobbant konfliktus ügyében. Tőkés László püspök elképesztőnek és váratlannak nevezte az esetet. Arra a kérdésre, hogy szankcióként a vétkes fél menesztése is felmerülhet, Tőkés kijelentette: "remélem, ettől megkímélnek az érdekelt felek". Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök egészségi állapota miatt nem tud megjelenni a kolozsvári tanácskozáson, de egy etikai bizottság felállítását javasolja, amely dönthet a konfliktus ügyében. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek úgy véli, az ügy nem tartozik a sajtóra. "Ez a Sapientia belügye" - nyilatkozta. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kifejtette, a botrány nem befolyásolja a Sapientiának nyújtandó támogatást, de "mindenképpen rossz fényt vet az intézményre". /Lepedus Péter: Egyházfők döntés előtt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./"
2003. november 28.
"Nov. 27-i ülésükön elmarasztalásban részesítették Tánczos Vilmost és Xantus Gábort, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatóit az intézményt alapító történelmi magyar egyházak vezetői. Az egyházfők azt javasolták a Sapientia Alapítvány kuratóriumának és az egyetem szenátusának, hogy Tánczos Vilmost mentse fel a kuratóriumban betöltött alelnöki tisztségéből, és hívja vissza a megbízott rektor-helyettesi funkciójából. A rektor-helyettes elfogadta a döntést, ezzel szemben Xantus közölte: méltánytalannak tartja a döntést, és nem kíván együttműködni az egyetemmel, míg az intézmény rektora és rektor-helyettese az ügy kapcsán valótlan állításokra építi az intézmény védelmét. A tanácskozáson kihallgatták Kató Bélát, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökét, Szilágyi Pált, az egyetem rektorát, valamint az incidensnél szemtanúként jelen lévő oktatói és adminisztratív személyzetet. Mint ismeretes, Xantus Gábor azzal vádolta Tánczos Vilmost, hogy szakmai megbeszélés során az egyetem rektori irodájában tettlegesen bántalmazta. A tanácskozáson emellett aggodalommal vették tudomásul, hogy a média tanszék helyzete nincs megnyugtatóan megoldva. Az alapítók az elméleti és a gyakorlati oktatást egyaránt fontosnak tartják, és felkérik az egyetem rektorát, hogy személyesen irányítsa, és határolja körül a két oktatási formát a dékán kinevezéséig. Ugyanakkor felkérték az érintett feleket a keresztény megbocsátás gyakorlására. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a statútum szerint az alapítók közgyűlése bizonyos esetekben csak javasolhat a kuratóriumnak, ezért a végleges döntés meghozatala a kuratórium feladatkörébe tartozik. A következő kuratóriumi ülést dec. 13-án tartják. /Borbély Tamás: Elmarasztalták Tánczost és Xantust. Tánczos tisztségeinek megvonását javasolták az egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"
2003. november 28.
"Jelentős magyar kormányzati támogatással a jövő év közepéig önálló erdélyi magyar televízió kezdi meg működését Marosvásárhelyen - jelentette be Markó Béla a magyar televízióstúdiók vezetőinek hét végi találkozóján. Az önálló televízió indításáról Markó Béla és Medgyessy Péter múlt heti budapesti találkozóján született egyezség. A valószínű, egyeztetett, de mindenképp a Markóéval egybehangzó elképzelést az utóbbi napokban Tabajdi Csaba kisebbségi szakértő (MSZP) a kolozsvári Krónika kérdéseire válaszolva lekicsinylő "felülnézetből" kifogásolta: "Egy autonómiakoncepció kidolgozása két-három napos munka (?!), a kis autonómiaszigetek létrehozásáért viszont éveken át kell küzdeni." Tabajdi úgy véli, hogy egy-egy egyházi ingatlan visszaszerzése vagy az erdélyi autópálya építése legalább olyan fontos, mint a különböző tervezetek elkészítése, s ezekkel szemben (?) az RMDSZ az "autonómiaépítési folyamatot" tartja követendő példának. Agresszív, a Duna Tévét ledorongoló hangnemben írt néhány héttel ezelőtt a budapesti Népszabadságban a kolozsvári Tibori Szabó Zoltán. T. Sz. Z. fellépéséhez a muníciót Gáspárik Attila, a romániai Országos Audiovizuális Tanács (OAT) alelnöke szállította, de ő ezt t a Transforum internetes portálon művelte. T. Sz. Z. egy hónappal ezelőtti írása az önálló erdélyi magyar televízió létrehozását többnyire Gáspárik kinyilatkoztatásaira és néhány névtelen brancsbéli sarkított véleményére alapozva a Duna Televízió szétverése árán és révén véli megvalósíthatónak, írta összegzésében Sylvester Lajos. A Duna Televízió megfojtásával évtizednél hosszabb ideje kísérletező magyarhoni csapat erdélyi pártkatonájaként a hivatalviselő Gáspárik véleményét felerősítve deklarálja. "...a Duna TV nem ad valós képet az erdélyi magyarságról, nem az erdélyi fiatalok és vállalkozók nyelvén szól, s a falusi lakosságnak is kezd elege lenni abból, hogy olykor kihaló, utolsó dzsungellakóknak láttatják". Ugyancsak Gáspárik véleményét idézte: "a tavalyi választások idején "a Duna TV a politikai befolyás eszköze lett", s "kormánypárti agymosás folyt benne"". "A kampány elteltével sem változott a Duna hangneme, az M2-es azonban szerinte jóval kiegyensúlyozottabb lett." T. Sz. Z. Xántus Gábor erdélyi tévés szakembert is idézte "...a műsorgyártás szintjén olyan érdekeltségek is érvényesültek, amelyek a deklarált szándékok ellenére bizonyos határon túli műhelyeket előnytelen helyzetbe hoztak, s ez a gyakorlat egzisztenciális kényszerhelyzeteket szült". T. Sz. Z. Gáspárik véleményét idézte: "a magyarországi közszolgálati televíziók és a határon túli tévéstúdiók viszonyát tömören "elgyarmatosított janicsárdiktatúraként"" lehetne jellemezni. Olyan viszonyként, amely szemmel láthatóan öli meg a romániai magyar televíziózást." A névtelen nyilatkozók szerint "Már szinte közhellyé vált, hogy a Duna az öregek nosztalgiázó adója", "a Magyarországról importált politikai szembenállás meghonosítója", "Elégedetlenséget szül az is, hogy Erdélytől 10-15-20 éve elszakadt - sokszor előítéletektől sem mentes - személyek magyaráznak román belpolitikai összefüggéseket, az erdélyi magyarságon belüli ellentéteket, s Budapestről oktatják ki az erdélyi magyarságot arról, hogyan kellene cselekednie. E vélemények szerint az erdélyi magyarságnak ma már olyan televízióra lenne szüksége, amelynek az erdélyiekről szóló műsorait Erdélyben élő emberek készítik." Az erdélyiek magyarországiak nélküli boldogulásáról mintha hallottunk volna még abban az időben, amikor még egyesek ideiglenesen áttelepedtek volt Magyarországra. A Népszabadság november 15-i számában Pekár István, a Duna TV elnöke védekezett, de gyámoltalan módon: "Nem értek egyet azzal (...), hogy kerékkötői lennénk az önálló erdélyi magyar televízió létrehozásának. Az elmúlt tizenegy esztendő alatt több mint egymilliárd forintot juttattunk oda, amit egyrészt műsorgyártásra fordítottunk, másrészt kamerákat helyeztünk ki, utóbbiakat még Sára Sándor idején. Mindig egyenrangú félként kezeltük őket, sokuknak biztosítottunk egzisztenciát, nem úgy jártunk ki, mint valamiféle provinciára. A cikk (a T. Sz. Z. írására utal - S. L.) a magyarországi köztévék és a határokon túli stúdiók viszonyát "elmagyarosított janicsárdiktatúraként" említi, ami azon túl, hogy nem igaz, még képzavar is." Pekár István a Duna TV stratégiája kapcsán kifejtette, hogy intézményük nem lehet kizárólag csak "Erdély Televíziója", hiszen Románián kívül is több millió magyar él. Egyébként Sylvester emlékeztetett: az RMDSZ a kormánypárttal kötött egyezségében egész napos magyar nyelvű rádió- és tévéadást biztosításáról volt szó. /Sylvester Lajos: Az Erdélyi Magyar Televízió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./"
2003. december 2.
"Utódjának kinevezéséig folytatja oktatói tevékenységét Xantus Gábor a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) kolozsvári film-, fotóművészeti és média szakán. Lemondását a dec. 12-i szenátusi ülésen nyújtja be. Ugyanezen az ülésen nyújtja be lemondását a Kutatási Programok Intézetének vezetői tisztségéről Tánczos Vilmos. Tánczos önként mondott le, miután a Sapientia alapítói közgyűlése az ismert néprajz-kutató visszahívását javasolta a Sapientia Alapítvány kuratóriumának alelnöki, valamint az EMTE megbízott rektor-helyettesi tisztségéből./Lepedus Peter: Xantus ideiglenesen marad. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./"
2003. december 11.
"A riport, interjú, stúdióbeszélgetés kategóriában Xantus Gábor: Ruhapista - a kolozsvári világpolgár című filmje bizonyult a legjobbnak. Ruha István pályaképe nem summázható néhány mondatban. Fellépéseinek megannyi helyszínét a világtérképen kell keresnünk, nagynevű karmesterekről és zenekarokról őrzött élményei kötetekre rúgnak. Mit ér a művész, ha érdemes, és mit ér, ha magyar? Művészetről, hitvallásról, koncerttermek csillogó világáról s a haza lámpafénymelegéről szól a Ruha István-portré. Író: Xantus Gábor, szerkesztő: Xantus Gábor, operatőr: Xantus Gábor, rendező: Xantus Gábor, vágó: Tárkányi János, riporter: Selmeczi György. /Kamera Hungária televíziós műsorok fesztiválja 2003. A díjazottak egyike: Xantus Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"
2003. december 15.
"Tánczos Vilmos, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatóját Xantus Gábor kollégájával való incidens miatt a Sapientia Alapítvány kuratóriuma felmentette tisztségeiből. Tánczos lemondott az egyetem Kutatási Programok Intézetének elnöki tisztségéről is. A testület felkérte Jakubinyi György római katolikus érseket, hogy a két katolikus vallású oktatót békítse ki. Xantus Gábor továbbra is az őt ért testi bántalom elismerését követeli, emellett kérést juttatott el a Határon Túli Magyarok Hivatalához (HTMH), hogy vizsgálja ki az ügyet. A dec. 14-i kuratóriumi ülésen a Sapientia Alapítványt vezető testület elfogadta az egyházfők javaslatát, miszerint Tánczos Vilmost mentsék fel a kuratóriumban betöltött alelnöki tisztségéből, és hívják vissza rektor-helyettesi funkciójából. A testület az egyetem jó hírnevének megőrzése érdekében azt javasolta Tánczosnak, hogy a kényes ügy tisztázásáig függessze fel hat hónapra kuratóriumi tagságát, de az oktató ezt nem volt hajlandó elfogadni. /Borbély Tamás: Tánczos tisztségek nélkül maradt. A Sapientia-botrányt a HTMH is megvizsgálja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"
2004. február 5.
A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) nem vizsgálja ki a Tánczos Vilmos és Xantus Gábor egyetemi oktatók között tavaly kirobbant konfliktust, mivel az intézmény magyarországi közigazgatási szerv, és az ilyen ügyek nem tartoznak a hatáskörébe – nyilatkozta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A Szabadság kérdésére Bálint-Pataki elmondta: a HTMH csak a pénzfelhasználást és a beruházások megvalósulását ellenőrizheti. Xantus Gábor, a kolozsvári székhelyű fotó-, filmművészet és média szak egyik vezetője azzal vádolta Tánczost, hogy november 18-án, Szilágyi Pál rektor irodájában szakmai megbeszélés során tettlegesen bántalmazta őt. Tánczos cáfolta a vádakat, és közölte: az incidens során egyik fél részéről sem történt testi vagy szóbeli inzultus. Az ügyet az egyetemet alapító erdélyi magyar történelmi egyházak is kivizsgálták, megfosztva Tánczos Vilmost a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Sapientia Alapítvány kuratóriumában betöltött összes tisztségétől. Emellett az alapítók testülete mindkét felet elmarasztalta. A média szak vezetője nem értett egyet a döntéssel, ezért fordult levélben Bálint-Pataki Józsefhez, akitől kérte, hogy az általa vezetett intézmény is vizsgálja ki az ügyet. /B. T.: Nem vizsgálja ki a HTMH a Tánczos-Xantus botrányt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 7.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa február 6-i ülésén elfogadta Tánczos Vilmos eddigi rektor-helyettes lemondását, utódáról nem született döntés.. A szenátus jóváhagyta a következő egyetemi félév menetrendjét és az óraadók névsorát is. Ezek között Xantus Gábor, a kolozsvári Fotó-, filmművészeti és média szak egyik vezetőjének neve nem szerepel, közölte a dékán. Mint ismeretes, Xantus tavaly tettlegességgel vádolta meg Tánczost, az alapítói közgyűlés és a kuratórium pedig javasolta a rektor-helyettesnek a Sapientián betöltött vezető tisztségeiről való eltávolítását. Xantus Gábor közölte, amennyiben a Sapientia vezetősége nem ismeri el a tettlegesség tényét, a második félévtől kezdődően távozik az egyetemről. /Antal Erika, Lepedus Péter: Elfogadták a lemondást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2004. február 16.
Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2005. április 11.
Ünnepélyes díjkiosztó gálával ért véget április 9-én Sepsiszentgyörgyön a második Film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivál. Az idei fődíjat (150 ezer forint értékben) Dumitru Budrala A sündisznó átka című filmje kapta. A zsűri különdíjában részesült Zsigmond Dezső Csigavára (50 ezer forint), Kármán Irén Diogenidésze (50 ezer forint), illetve Fógel Katalin és Barányi Laura Mint a méhecskék (50 ezer forint) című alkotása. A fesztiváligazgatóság által odaítélt Fesztiváldíjat Tóth Zsolt Marcell kapta a Fagyos oázis című filmjéért. A legjobb rendezőnek járó díjat A nagy kommunista rablás című filmjéért Alexandru Solomon érdemelte ki (50 ezer forint), a legjobb operatőrnek pedig Xantus Gábor (Népesség Istentől, népesség embertől) bizonyult (50 ezer forint). Szekeres Csaba Anya és lánya című filmje lett a legjobb televíziós dokumentumfilm. /Véget ért a II. Film. Dok. Fesztivál. Román rendező nyerte el a fődíjat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. augusztus 29.
A 2005-ös SIMFEST, azaz a helyi tévéstúdiók és független alkotók fesztiválja gazdag műsorral várta látogatóit. Augusztus 27-én a nemzetiségek és interkulturalitás volt a mottó, amely alapján megszervezték a programot. A kisebbségekről szóló tévé- illetve dokumentumfilmek között volt Csép Sándor és Xántus Gábor Demográfiai rapszódia című alkotása. Jakab Tibor fotóművész Romák című tárlatán vehettek részt a látogatók, majd a Kriterion Kiadó mutatkozott be. /Nagy Botond: Interkulturalitás a Simfesten. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./
2005. szeptember 6.
Felmentette az igazságszolgáltatás Tánczos Vilmost a testi sértés vádja alól abban a perben, amelyet a kolozsvári néprajz szakos oktató ellen indított egykori kollégája, Xantus Gábor. Az incidens 2003 novemberében történt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári rektori hivatalában. A két oktató, Szilágyi Pál rektorral együtt, egy megbeszélésen vettek részt, és azt próbálták eldönteni, mi legyen a sorsa annak a tévéfelszerelésnek, amit az oktatási intézmény akkoriban vásárolt. A stúdió elhelyezése kapcsán vita robbant ki, amely Xantus szerint tettlegességig fajult. Xantus, aki a média-, film és fotó szakon oktatott, azt állította, hogy Tánczos feldühödött, menekülni próbált előle. Az ütések és rúgások nyomait Xantus orvosi látlelettel is igazolta, azonban a tettlegesség ténye nem nyert megerősítést. 2003 végén az egyetemet működtető erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői mindkét felet elmarasztalták: Tánczosnak le kellett mondania az egyetemen betöltött összes vezetői tisztségéről, Xantust pedig csak szóban rótták meg. Ennek ellenére Xantus elégedetlen volt a döntéssel, ezért megszakította együttműködését az egyetemmel. A kolozsvári bíróság végül megalapozatlannak tartotta a Tánczos ellen felhozott vádakat, ezért arra kötelezte Xantust, hogy fizesse ki a perköltségeket. /Borbély Tamás: Ejtették a Tánczos elleni vádakat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2005. november 18.
Nem volt még a Nagybányán, a Teleki Magyar Házban önálló szobrászati kiállítás. Most lesz az első, Balázs Janó Torockószentgyörgyön alkotó szobrászművész tárlata november 24-én nyílik meg. Az alkotó édesanyja, Csizér Lilla (1914-1986) nagybányai festőművész volt. Balázs Janó így édesanyja révén, mondhatni, a nagybányai festőiskolába is beleszületett, jól ismerte a Ziffer Sándor köré csoportosuló művészeket. Balázs Janó első egyéni szobrászati kiállítását feleségével, Székely Ilona keramikussal együtt 1977-ben rendezte meg a kolozsvári Korunk Galériában. 1999-ben Xantus Gábor Torockószentgyörgyön filmet forgatott Balázs Janó művészetéről. /(-helyi): Balázs Janó szobrai Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 18./
2006. április 25.
Televíziós szakembert jelöltek a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjának Xantus Gábor filmrendező személyében. Az MMA új tagjait az április 20-án Budapesten megtartott ünnepi ülésen köszöntötték, amelyen jelen volt a kolozsvári szakember is. Xantus Gábor elmondta, váratlanul érte, nem tudtam arról, hogy őt is fölterjesztették. A díjat gesztusértékű dolognak tartja a határon túli alkotók felé. A márciusban megtartott közgyűlésén az MMA rendes tagjai közé választotta Istvánfi Gyula építészt, Gulyás János filmrendezőt, operatőrt, Gulyás Gyula filmrendezőt, Huszár Lajos zeneszerzőt, Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténészt, Reményi Attila zeneszerzőt, Xantus Gábor filmrendezőt és Zsigmond Dezső filmrendezőt. Az 1996 óta minden évben megítélt aranyérmet 2006-ban Csicsery-Rónay István közíró, könyvkiadó kapta a világ magyarságának szellemi felemelkedéséért, függetlenségéért vállalt áldozatos munkája elismeréseként. /Köllő Katalin: A Magyar Művészeti Akadémia tagja lett Xantus Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./