Sikeresnek minősítették az RMDSZ csíki vezetői az április 6-án tartott előválasztásokat. Eredményes volt az előválasztás, hiszen több csíki településen a lakosság több mint fele szavazott – állapította meg Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke. Az előválasztás csíkszeredai eredményei: a legtöbb szavazatot /2000-en felül/ kapta Antal Attila, Xántus Attila, Orbán Zsolt, Szőke Domokos és Sárosi Béla. /Közzétették Csíkszereda előválasztás eredményeit. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 8./

A két magyar polgármesterjelölt, Ráduly Róbert jelenlegi polgármester, az RMDSZ jelöltje és Papp Előd, az MPP jelöltje között dől el valószínűleg a június 1-jei választásokon, hogy ki vezeti az elkövetkező négy évben Csíkszeredát. Ráduly Róbert magabiztosan hiszi, bizonyító erejű eddigi tevékenysége. A polgármester az elmúlt négy év során követett városvezetési koncepció szerint kíván tovább dolgozni. Papp Előd – aki 2000–2004 között a város alpolgármestere volt – változtatásokra készül, amennyiben megnyeri a választásokat. „Visszaadná” a városházát a polgároknak, mivel úgy gondolja, a városvezetésnek mindig a polgárok rendelkezésére kell állnia. Munkahelyteremtő programja keretében ipari parkot létesítene, emellett Csíkszereda kertvárossá alakítása is prioritás a programjában. Függetlenként száll versenybe a polgármesteri székért Tamás Sándor János, aki jelenleg helyi tanácsosként tevékenykedik. A városi tanácsosi helyekre az RMDSZ és az MPP is teljes listát állított. Az MPP tanácsosjelölt-listájának élén Szondy Zoltán újságíró, Papp Előd polgármesterjelölt és Soós Szabó Klára háziorvos áll. Az RMDSZ önkormányzati tanácsosi listáján Antal Attila alpolgármester, Xántus Attila helyi tanácsos és Orbán Zsolt tanár vannak az élen. /Székely Zita: Kétesélyes csata. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Csíkszeredában az RMDSZ tizenkét, illetve az MPP hét tanácsosa letették az esküt, majd Ráduly Róbert Kálmán /RMDSZ/ polgármester is esküt tett. Alpolgármesternek Antal Attilát /RMDSZ/ választották meg. Az RMDSZ-frakció vezetője Xántusz Attila, az MPP-é Papp Előd lett. Gyergyószentmiklóson a testület 17 tagú, 10 MPP-s és 7 RMDSZ-es városatya alkotja. Mezei János /MPP/ polgármester letette az esküt. Az RMDSZ területi és megyei tisztségviselői nem jelentek meg az eskütételen. Mezei János polgármester és a képviselőtestület tagjai kitűzték a székely nemzeti zászlót. –Azért volt fontos kitűznünk e zászlót – mondta a polgármester, hogy minden gyergyói székely érezze: otthon van e hazában, egyenrangú annak minden polgárával. /Orbán Ferenc, Bajna György, Szász Emese: Önkormányzati testületek alakuló ülései. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

Magyar rivalizálás a tanácsokban
A háromszéki városok önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok közül legtöbben úgy látják: van még javítanivaló az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közti együttműködésben. A helyhatósági választások óta eltelt időszakban a 9 MPP-s, 8 RMDSZ-es és 4 román párti képviselőből álló sepsiszentgyörgyi testület ülései rendszerint a két frakció közti vitáktól voltak hangosak.
Sepsiszentgyörgy: vitáktól hangos testületi ülések
Klárik Attila, a tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az elmúlt másfél év tapasztalata azt mutatja, a polgári párti képviselőkkel egyénenként jól tudnak kommunikálni, a teljes frakcióval azonban már sokkal nehezebb együtt dolgozni. „Úgy tűnik, a polgári párti képviselők attól tartanak, ha kompromisszumot kötnek az RMDSZ-szel, elveszítik a szavazótáborukat.
Az ellenzéki magatartás azonban gyakran abszurd helyzetekbe sodorja az MPP-s tanácstagokat: az is előfordult, hogy a polgári párti képviselő a vita hevében a saját benyújtott javaslata ellen szavazott” – mutatott rá a frakcióvezető. Klárik úgy látja, az MPP képtelen csapatként fellépni, ezért gyakran megtörténik, hogy a bizottságokban egyetértenek, majd a plénumban felrúgják a megállapodást. Gazda Zoltán MPP-s önkormányzati képviselő szerint a polgári frakció gyakran elkövette azt a hibát, hogy első körben rendszerint Antal Árpád RMDSZ-es polgármesterrel és nem a szövetség frakciójával egyeztettek.
„Az együttműködési megállapodást a polgármester rúgta fel, amikor novemberben Bálint József MPP-s alpolgármester leváltását kezdeményezte és végül el is érte a célját – mondta Gazda. – Véleményem szerint minél hamarabb újra kell tárgyalni az együttműködést a város fejlődése érdekében.” Hangsúlyozta: az MPP-nek fontos a városfejlesztés, ezért a jövőben a sarkalatos döntések előtt szorgalmazzák az egyeztetést az RMDSZ frakcióval.
„Az újabb megállapodás azonban nem lesz feltételek nélküli” – tette hozzá. Mint kiderült, a hat RMDSZ-es, öt MPP-s és négy független képviselőből álló baróti önkormányzati testületben is rendszeresek a két frakció közötti nézeteltérések. Pál Szilágyi Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője úgy látja, mindkét fél nyitott a párbeszédre. „Szándékosan egyik fél sem akadékoskodik, a város érdekeit tartjuk szem előtt” – szögezte le az önkormányzati képviselő. Véleményét Szabó Miklós polgári párti tanácsos is osztja. „Érződik a szemléletbeli különbség, de a város érdekében mindkét fél hajlandó a kompromiszszumra az eredményes munka érdekében” – nyilatkozta a Krónika érdeklődésére.
Kézdivásárhely: rosszabbra számítottak
Kézdivásárhelyen az önkormányzati választások eredményeképpen Rácz Károly, az MPP jelöltje foglalta el a polgármesteri széket, a tanácstestületben pedig tíz MPP-s és kilenc RMDSZ-es képviselő tevékenykedik. A város alpolgármestere, Szarvadi József is az MPP-t képviseli. Rácz Károly polgármester a Krónika érdeklődésére elmondta: elfogadhatónak tartja a két frakció közti együttműködést, bár néha úgy érzi, hogy az RMDSZ-es tanácsosok a párt érdekeit tartják szem előtt.
Ennek ellenére a tanács működik, s a polgármester szerint most, a gazdasági válság idején még szorosabb együttműködésre lesz szükség a két frakció között, hogy a pénzhiányt a városatyák leleményességével ellensúlyozni tudják. Deme László RMDSZ-es tanácsos kifejtette: kezdetben úgy vélte, nehéz, vitáktól terhes négy évnek néznek elejébe. Ennek ellenére a szövetség képviselője szerint a két frakció reményein felül együtt tud működni. Deme László elmondta, hogy a bizottsági üléseket, majd frakción belüli megbeszéléseket követően nem a tanácsülésen terjesztik elő javaslataikat, hanem a polgármesterrel konzultálnak a viták elkerülése érdekében.
Csíkszereda: „összerázódott” a testület
Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert-Kálmán érdeklődésünkre úgy nyilatkozott: az RMDSZ és MPP közti együttműködés folyamatosan javul a helyi önkormányzatban. A 12 szövetségi és 7 MPP-s tanácsosból álló testület Ráduly megfogalmazása szerint „2008-ban összerázódott, az elmúlt évben pedig a két frakció nagyon jól együtt tudott működni a város érdekében.” Xántus Attila, az RMDSZ-frakció vezetője is pozitívnak értékelte a polgári párttal fenntartott viszonyt.
„A közös munka jónak mondható annak ellenére, hogy voltak döntések, melyek kapcsán nem értettünk egyet az MPP-vel. A kényesebb problémákban azonban meg tudtunk egyezni” – mondta a frakcióvezető. Az MPP-s Pap Előd is hasonlóan nyilatkozik a kérdésben. „Az első fél év szinkópái után normálisnak mondható viszony alakult ki a két párt képviselői között”– magyarázta a polgári párti frakcióvezető.
Tusnádfürdő: a többség diktál
Tusnádfürdőn azonban szintén nem felhőtlen a viszony a két frakció között, az együttműködésének megítélésében, mint kiderült, jelentős különbségek vannak. Míg a fürdőváros MPP-s polgármestere, Albert Tibor érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, a négy MPP-s, három szövetségi és egy független képviselőből álló tanácstestület munkáját eddig eredményes együttműködés jellemzi, az RMDSZ-es Butyka Zsolt szerint a jelentős döntéseket rendszerint a többségben lévő polgáriak hozzák meg. „Az MPP lehetne nyíltabb, közlékenyebb is” – mondta a szövetség tanácsosa.
Székelyudvarhely: marad a viszály
Székelyudvarhelyen mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy újraalakult a városi tanács, s az eredményhirdetést követően a testület képviselői egyaránt úgy nyilatkoztak: remélik, hogy eredményesebb lesz majd a két, egyaránt 9-9 tagú frakció együttműködése. Az új testületben, mint ismeretes, a Zöld Párt is kapott egy mandátumot. A csütörtöki tanácsülést követően megtudtuk: az RMDSZ és az MPP képviselői mára már nem enynyire derűlátóak.
„Azt látom, hogy az RMDSZ frakciója nem elég nyitott, nem elég rugalmas, ugyanakkor bizalmatlanságot is érzek, és azt, hogy rendszerint erőből állnak hozzá a feladatokhoz – nyilatkozta kérdésünkre Szász Jenő, Székelyudvarhely MPP-s alpolgármestere. – Sokszor nehezen, kompromisszumok révén hozzuk meg a legtöbb döntéseket.” Szász úgy véli, Bunta Levente polgármester részéről aktívabb munkára van szükség a jövőben. A polgári párt elnöke azt is elvárja, hogy az RMDSZ-es városvezető jóval több munkát bízzon a képviselő-testületre. Nehezen megy az együttműködés Bunta Levente szerint is.
„Sok energiába kerül, hogy bármiféle előrelépés történjen a közös munkában. Sokszor úgy érzem, hogy csak akkor vagyunk eredményesek, ha jól kifárasztjuk egymást” – magyarázta a Krónikának Székelyudvarhely polgármestere. Bunta szerint Szász Jenő tevékenysége is kifogásolható. „Keveset jár be dolgozni, és olyankor is két órát dolgozik. A helyébe szégyellném felvenni a fizetést. Egyedül a tanácsülésen villog” – jegyezte meg Bunta. Ami az MPP-s tanácsosok munkáját illeti, a polgármester elmondta, van, aki többet, van, aki kevesebbet dolgozik, attól függően, hogy kit milyen feladatokkal bíznak meg.
A gyergyószentmiklósi tanácsban tíz polgári párti és hét RMDSZ-es tanácsos dolgozik. „A testületbeli viták nem amiatt vannak, mert más pártokat képviselünk” – jelentette ki a Krónika kérdésére Gáll Árpád, az RMDSZ-frakció vezetője. Véleményét az MPP-s frakcióvezető, Dr. Simon Katalin-Emese is osztja. Emlékeztetett: korábban kizártak öt RMDSZ-es tanácsost a szövetségből amiatt, hogy a pártérdek ellenére megszavazták a távfűtésrendszer felújítására vonatkozó polgári párti beadványt.
A frakcióvezető elismerte, hogy noha éppen az említett munkálatokat célzó döntések meghozatalánál kezdetekben kemény RMDSZ-es ellenállásba ütköztek, az említett öt RMDSZ-es tanácsosnak köszönhetően, „az utolsó száz méteren, még tél beállta előtt sikerült felújíttatni a város fűtésrendszerét a magyarországi érdekeltségű Thermoenergy Kft.-vel. Érdeklődésünkre mindkét frakcióvezető a rendszer felújítását nevezte a tanácstestület legfontosabb megvalósításnak. Az RMDSZ soraiból kizárt öt tanácsos – Tinka Kálmán, Gáll Árpád, Kastal László, Suciu Gábor és Len Emil – továbbra is folytatja tevékenységét mindaddig, amíg hivatalos törvényszéki határozat nem születik a mandátumuk megszűnéséről.
Bíró Blanka, Csáki Emese, Forró Gyöngyvér, Gyergyai Csaba, Jánossy Alíz. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Utolsó esély Kolozsváron?
Lapunk értesülései szerint nyilvános tárgyalást kezdeményez Kolozsváron a hét második felére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a helyhatósági választásokon történő összefogásról, ugyanis a jelenlegi állás szerint mindhárom magyar párt saját polgármesterjelöltet állítana.
Lapunk értesülései szerint nyilvános tárgyalást kezdeményez Kolozsváron a hét második felére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a helyhatósági választásokon történő összefogásról, ugyanis a jelenlegi állás szerint mindhárom magyar párt saját polgármesterjelöltet állítana. Az RMDSZ a hétvégén hivatalosan is megerősítette: Eckstein-Kovács Péter volt államelnöki tanácsost indítja a választásokon. Az EMNP szintén a hétvégén jelentette be: polgármesterjelöltje Gergely Balázs, a párt országos alelnöke lesz. Az MPP még februárban eldöntötte, hogy Fodor Alpár küzd majd színeiben az elöljárói székért.
A három párt helyi vezetői márciusban egyszer már tárgyaltak az összefogás lehetőségéről, akkor a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága ültette egy asztalhoz a politikusokat. Később Gergely Balázs nyílt levélben fordult az RMDSZ-hez és az MPP-hez azzal a kéréssel, hogy üljenek le ismét tárgyalni, ám a levél válasz nélkül maradt. A Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke, Máté András korábban az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta: a szövetség csak úgy tudja elképzelni az együttműködést a másik két féllel, ha jelöltjeik a tulipán színeiben indulnak a választásokon.
A sikertelen tárgyalások következtében mind az RMDSZ, mind pedig az EMNP a hétvégén további, a választások előkészítéséhez szükséges lépéseket tett.
Az EMNP a kolozsvári Farkas utcában, a Szent György-szobor előtt mutatta be polgármesterjelöltjét és tanácsosjelöltjeit. Gergely Balázs polgármesterjelölt elmondta, azzal a feltétellel vállalta el a jelöltséget, hogy ha az április végi határidőig megegyezés születik a magyar pártok között, kész visszalépni. Gergely Balázs hozzátette, egy közelmúltban készített felmérés azt jelzi, jelentős azoknak a kolozsvári magyaroknak a száma, akik nem mennének el szavazni, ha csak az RMDSZ jelöltjeire szavazhatnának, és akiket az EMNP választási indulása szólít az urnákhoz. Az EMNP alelnöke kijelentette, a kolozsvári magyarok fásultságát, közömbösségét tartja a legnagyobb ellenségnek, amelyet választási indulásával le szeretne győzni.
Ugyanaznap rangsorolta önkormányzati képviselőjelöltjeit az RMDSZ kolozsvári küldöttgyűlése is, ez alkalommal a testület megerősítette Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelöltségét. A Traian Băsescu államfő kisebbségi tanácsadói tisztségéről nemrég lemondott politikus az MTI-nek elmondta, nem örül annak, hogy megoszlanak a kolozsvári magyar szavazatok, de e helyzeten maga nem tud változtatni.
A rangsorolás nagy vesztesének László Attila kolozsvári alpolgármester tekinthető, ugyanis a Kolozs megyei RMDSZ volt elnökét csak a hetedik, tulajdonképpen esélytelen helyre helyezték. „Úgy tűnik, azoknak, akik rangsoroltak, fontos volt a változás” – értékelte lapunk kérdésére Csoma Botond városi tanácsos a hétvégi rangsoroló eredményeit. Ő egyébként a listán második helyet kapott. Mint elmondta, egyelőre semmit nem tud arról, hogy a szövetség tárgyalni készülne a néppárttal a helyi összefogás kérdésében.
Előválasztással rangsorolt a csíki RMDSZ
Nyílt, állóurnás előválasztáson rangsorolta képviselőjelöltjeit tegnap az RMDSZ Csík területi szervezete. Önkormányzati képviselőjelöltnek huszonegyen, városi körzeti felelősnek tizenkilencen jelöltették magukat. Az előválasztáson mintegy 3219 szavazópolgár vett részt, az érvényes szavazatok száma 3196 volt. A szavazás eredményeként kialakult listát Ráduly Róbert polgármester két helyettese, Antall Attila és Szőke Domokos vezeti. Mögöttük, a képzeletbeli dobogó harmadik helyére Xantus Attila önkormányzati képviselőt rangsorolták a csíkszeredai választók. Az önkormányzati jelöltek mellett a szövetség érdekképviseleti munkájára jelentkező összes jelölt megkapta a többség támogatását.
Cs. P. T., S. M. Z. Új Magyar Szó (Bukarest)

Dan Tănasă a csíkszeredai Városháza felirat miatt is perel
Nem csak a csíki községek polgármesteri hivatalairól akarja leszedetni a Községháza feliratokat Dan Tănasă. A feljelentő szerint a csíkszeredai polgármesteri hivatal épületén sincs mit keresnie a Városháza feliratnak, ezért pert kezdeményezett – írja szerdai címlaptörténetében a Csíki Hírlap.
Az épületre az 1990-es évek közepén került fel a kétnyelvű: Városháza–Primărie felirat. Ezt egy homlokzati felújítás előzte meg, a városháza frontját újrafestették – emlékezett vissza Csedő Csaba István, a megyeszékhely akkori polgármestere. Mint elmondta, akkor is támadták az intézkedést a román nyelvű sajtóban, elsősorban azt kifogásolva, hogy miért van elöl a magyar, és csak utána a román változat. Az egykori polgármester szerint most a város lakosságának kiállására is szükség lenne. „Van a városnak egy lakossága, ilyenkor az kéne kivonuljon, és nem egy, tíz vagy tizenöt, hanem tízezer ember. Ha erősen kiáll a város, nem hiszem, hogy levegyék” – vélekedett a volt városvezető.
A Dan Tănasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) által benyújtott keresetet november 19-én iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken, ugyanazon a napon, amikor hasonlót nyújtottak be a csíkcsicsói és csíkdánfalvi polgármesterek, és a helyi önkormányzati képviselő-testületek ellen is.
Írásban kértük a Hargita Megyei Törvényszéktől, hogy bocsássák rendelkezésünkre a felirat eltávolításával kapcsolatos kereset indoklását, de még nem kaptunk választ. A Tănasă vezette szervezet ezen akciójáról Antal Attila csíkszeredai alpolgármester sem tudott még kedden, tőle azt szerettük volna tudni, hogy mi a hivatal álláspontja az ügyben, eleget tesznek-e a felszólításnak, illetve, hogy helye van-e a feliratnak az épület homlokzatán.
Antal Attila írásban azt közölte, Tănasă a városházán elhelyezett zászlók használatával kapcsolatban, valamint a Szabadság téren elhelyezett székely zászló miatt tett feljelentést, illetve juttatta el kifogásait a hivatalhoz, és a város jogi úton fog védekezni. Szintén nem tudott a jogi lépésről Xántus Attila, a perbe hívott helyi önkormányzati képviselő-testület RMDSZ-frakciójának vezetője sem, aki azt mondta, ezzel kapcsolatos álláspontjukról ezután döntenek.
A csíkszeredai polgármesteri hivatalnak otthont adó épület, az egykori vármegyeháza 1886–1887 között épült, miután 1878-ban Csíkszereda lett Csík vármegye székhelye. 1913–1914 között a régi épületet kibővítették, a homlokzatot mind déli, mind északi irányba arányosan növelték, akkor nyerte el mai formáját.
Kovács Attila
Székelyhon.ro