Kampányindító sajtótájékoztatót tartott május 8-án Kolozsváron Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a Magyar Összefogás Listájának második helyen álló jelöltje. Winkler Gyula 2007 decemberétől dolgozik európai parlamenti képviselőként. Winkler az elmúlt időszakban az európai pénzekből segített ágazatok közül Románia tekintetében az energetikai, a vidékfejlesztési szektort és a szélessávú internet bevezetését emelte ki. /Ferencz Zsolt: Kolozsváron indította kampányát Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A román pártok nagyszabású rendezvényeken mutatták be én jelöltjeiket a június 7-i EP-választásokra, az Magyar Összefogás listájának főbb jelöltjei országjáró karavánokra indultak. Együtt kezdte kampánykörútját a nagybányai piacon Tőkés László és Kovács Péter, a Magyar Összefogás listájának első, illetve ötödik helyezettje, ahol az összefogás fontosságát tolmácsolták a választóknak. Nyílt támadást intézett Tőkés László és az RMDSZ ellen Adrian Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, amikor „elfecséreltnek” minősítette a református püspök jövőbeli brüsszeli mandátumát és kétségbe vonta azt, hogy az RMDSZ „komoly emberei” képviseltetve érezhetik magukat Tőkés által. Csíkszeredában, egy fiatalok számára rendezett vetélkedővel rajtolt május 8-án Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselőjelölt kampánya. Winkler Gyula, a Magyar Összefogás listájának jelöltje Kolozsváron indította európai parlamenti kampányát. /Elindult a kampánykaraván. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

A Zsil-völgyi magyar szórványközösség megmaradásának legnagyobb akadálya az, hogy egyre bizonytalanabbá válik az anyanyelvű oktatás helyzete – hangzott el Petrillán, Vulkánban és Urikányban, ahol Winkler Gyula európai parlamenti képviselő találkozott a választókkal. Sógor Csaba európai parlamenti képviselőjelölt Marosszentkirályon, Csittszentivánon és Mezőbergenyében arról beszélt, mekkora történelmi jelentősége van június 7-ének. „Tizenöt millió magyarból már csak 12 és félmillióan maradtunk itt a Kárpát-medencében. ” Kétnapos háromszéki kampánykaravánra indult Kovács Péter. /Járják az országot az RMDSZ-karavánok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

„Sorsdöntő választás előtt állunk, hiszen több olyan tényező van, amely az elkövetkező időszakban nagymértékben befolyásolja majd a sorsunkat” – nyilatkozta a közelgő EP-választás kapcsán László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Kolozsvár alpolgármestere. Mint fogalmazott, a magyarság elveszítette azokat az eszközöket, amelyeket a kormányzati jelenlét biztosított, ezt a befolyásolási és lobbi lehetőséget szeretnénk létrehozni Brüsszelben egy erős magyar képviselet által. Elmondta, hogy Winkler Gyulával bejárták Kalotaszeget és az Aranyosmentét. Mindenhol örültek az emberek annak, hogy a közösségen belül megszűnt a nézeteltérés. /P. A. M. : László Attila: az emberek örülnek az összefogásnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági fórumon vett részt május 15- én Székelyudvarhelyen. Az Új helyzetben a gazdaság címet viselő rendezvényen székelyföldi és magyarországi vállalkozók vettek részt. /Winkler szerint a kormány képtelen a válság kezelésére. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi részlegének vendége volt május 20-án Winkler Gyula, Tőkés László pedig Székelyudvarhelyen folytatta európai parlamenti választási kampányát. Borbély László parlamenti képviselő Winkler Gyulát, az európai parlamenti jelöltlista második helyezettjét kísérte el az egyetemre, ahol a tanárokkal és a hallgatói önkormányzat képviselőivel találkoztak. Dávid László rektor úgy fogalmazott, hogy minden erdélyi magyarnak kötelessége elmenni június 7-én szavazni. Az utóbbi másfél évben 15 romániai magyar fiatal járt Brüsszelben Winkler Gyula irodájában, ahol gyakornokként betekinthetett az unió működésébe, a parlament tevékenységébe. Kampánykörútjának eddigi tapasztalatait összegezte május 20-án Székelyudvarhelyen Tőkés László, a Magyar Összefogás listájának vezetője Szilágyi Zsolt és László János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) EP-képviselőjelöltjei társaságában. Újságírói kérdésre Szilágyi Zsolt vázolta az erdélyi Magyar Összefogás rövid kronológiáját: már 2006-ban a nemzeti lista felállítását javasolta az EMNT az RMDSZ-nek, akkor nem sikerült a megegyezés. 2007-ben mindkét oldal kipróbálta erőit, és erősnek bizonyult, ezért sikerülhetett mind Tőkés Lászlónak, mind pedig az RMDSZ jelöltjeinek bejutniuk az Európai Parlamentbe. /Az értékmegőrzés szolgálatában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Az államfőhöz, a miniszterelnökhöz és az európai döntéshozókhoz is eljut az a kiáltvány, amelyet május 22-én fogadtak el a magyar intézményvezetők leváltása ellen tiltakozó csíkszeredai nagygyűlés résztvevői. Az RMDSZ szerint 18 ezren, a román média szerint ötezren, más források szerint pedig alig több mint 10 ezren tiltakoztak Csíkszeredában az állami közintézmények magyar vezetőinek leváltása ellen. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett tüntetésre 54 autóbusz szállította az embereket a megye különböző településeiről. Szép számmal érkeztek tiltakozók Székelyföld más helységeiből is. A rendőrök a városi forgalom zsúfoltságára hivatkozva több buszt megállítottak a város határában, arra kényszerítve a vidéki küldötteket, hogy gyalog közelítsék meg a tüntetés helyszínét. Ezt a felszólaló politikusok a hatóságok packázásának minősítették. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében ostobának nevezte a román politikát. Kifejtette: a román kormányok 90 éve próbálják újra és újra eltiporni az erdélyi magyarságot, a magyar iskolákat és próbálnak helytartókat küldeni a nyakukra. A próbálkozás szerinte kudarcra van ítélve. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt a tiltakozó tömeg előtt, hogy a székelység ügye már nem Románia belügye, hanem egész Európa ügye. Elmondta, ilyen mértékű tisztogatásra a közintézményekben a Ceausescu-rezsim óta nem volt még példa Székelyföldön. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester beszédében leszögezte: Székelyföldre olyan intézményvezetők kellenek, akik ismerik a magyar nyelvet, és értik az ott élők gondjait. A rendezvényen egy kiáltványt is elfogadtak, amely szerint a 37-es kormányrendelet eszköz az intézmények magyartalanítására. Megfogalmazói kérik a magyar közösség önkormányzati és önrendelkezési jogainak érvényesítését, valamint a magyar többségű régiók területi autonómiáját. A kiáltvány többek között leszögezi: „a központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Hargita megye magyarsága a maga arányában képviselve kell, hogy jelen legyen a dekoncentrált intézmények vezetésében. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben”. Tőkés László EMNT-elnök, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőkkel és Szilágyi Zsolttal, az EMNT alelnökével közösen levelet küldött Jose Manuel Barrosonak és Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Bizottság illetve az Európai Parlament elnökének, valamint Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztosnak, amelyben azonnali fellépést kér a román kormány magyarellenes politikája ellen. /Horváth István: RMDSZ: nem kellenek az ostoba helytartók! Tízezren tüntettek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ A kiáltvány szövege: Kiáltvány Mi, Csíkszeredában összegyűlt székelyföldi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk: 1. Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 2. Helyi és regionális szinten biztosítani kell a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát. 3. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell a magyar anyanyelvű oktatást és az oktatási intézményeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatokban a magyar nyelv használatát. 4. Nem értünk egyet a 37-es kormányrendelettel, amely intézményeink magyartalanításának eszköze. 5. Vissza kell helyezni az intézmények élére a leváltott vezetőket. 6. A központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Hargita megye magyarsága a maga arányában kell jelen legyen a dekoncentrált intézmények vezetésében. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben. 7. Képviselőink Bukarestben és Brüsszelben határozottan fel fognak lépni kisebbségi jogaink minden területen való érvényesítése érdekében. 8. Felemeljük szavunkat a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 9. Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket. Itt, Hargita megyében, a romániai magyarság szívében vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk minden hazai és nemzetközi fórumon. Nem engedjük, hogy elvegyék megszerzett jogainkat. Célunk az összefogás, az összetartozás-tudat, a nemzetiségi jogok biztosítása mindenki számára és a békés együttélés feltételeinek a megteremtése. Isten minket úgy segéljen! /A székely nép azt üzeni, hogy nem hagyja magát. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

A szórványterületeken, így egyebek között Resicabányán, Medgyesen, Besztercén találkoztak választóikkal a hét végén az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjei. A zajkányi hágón közelítette meg május 23-án Winkler Gyula karavánja a Bánságot. Az EP-képviselő a helyszínen mesélte el a diákoknak a zajkányi buzogány történetét. 1896. szeptember 6-án, a vaskapui csata 454. évfordulóján, Hunyad vármegye a Vaskapuban, a Vámoszajkány nevű hegy magaslatára négyméteres buzogányos emlékművet állított a következő felirattal: „Hunyadi János tizenötezer vitézével, 1442. szeptember 6-án e szorosban verte szét Sehabeddin beglerbégnek Erdélybe nyomuló nyolcvanezer főnyi hadseregét. A dicső fegyvertény örök emlékéül állíttatá ez oszlopot Hunyad vármegye közössége a honfoglalás ezredik évében. ” A szintén Hunyad megyében levő vulkáni hágót is hasonló műemlékkel jelölték meg, ez a nyolcvanas évek közepén városrendezés címén eltüntették. 1992-ben ismeretlen tettesek erőgéppel ledöntötték a zajkányi emlékművet, a buzogányt az osztrói tóban találták meg egy év múlva. Akkor azt elhelyezték a várhelyi múzeum közelében, ahonnan 1994 novemberében eltűnt. „Többször tárgyaltunk a helyi önkormányzattal és a megyei illetékesekkel az emlékmű visszaállítását tervezve, de sajnos ez mindmáig nem sikerült. ” – mondta Winkler Gyula. „Célunk az, hogy parlamentáris eszközök segítségével, az európai törvényhozásban megalkossuk a minden tagállamban, így Romániában is kötelező, uniós szintű kisebbségvédelmi keretszabályozást. – mondta el Winkler Gyula Resicabányán. „A szórványban talán jobban érzik az összefogás fontosságát, mint bárhol máshol Erdélyben – nyitotta köszöntőbeszédét Kovács Péter európai parlamenti képviselőjelölt a Medgyesen megrendezett VII. Vándorcsizma néptánctalálkozón. – Itt, a települések döntő többségében nincs polgármesterünk, nincsenek tanácsosaink, nincs magyar vállalkozó, fejletlen a civil szféra, tehát közösségi szinten csak az egyházra és az RMDSZ-re lehet támaszkodni” – hangsúlyozta. Május 24-én a Besztercén megszervezett hagyományos majálison mintegy 1200 résztvevő előtt Kovács Péter elmondta: Európa szintjén Romániát sokan csak az alkotmánya alapján ismerik, amelynek az első cikkelye kimondja, hogy ez az ország egységes nemzetállam. Csak az RMDSZ választási listájáról bejutott jelöltek tudják bizonyítani, hogy ez nem így van: Romániában, Erdélyben él egy másfél milliós, nagyon erős magyar közösség, amely megáll a saját lábán, képes a sorsát kezébe venni és igazgatni. Hozzáfűzte: „Üzenjük Bukarestnek és Brüsszelnek: nem magyarul beszélő románok vagyunk, hanem a nemzeti magyar közösség tagjai, s az állampolgárságunk román”. /Üzenet Brüsszelnek és Bukarestnek. Választási kampány ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Május 23-án Winkler Gyula EU-parlamenti képviselő és képviselőjelölt kampánykaravánjával Oravicabányán, majd Resicabányán kampányolt. Kampánya egybeesett a Platanus Magyar Kultúregyesület által rendezett kistérségi magyar néptánc és népdal bemutatóval, ahol a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum Nagybokréta tánckara és tíztagú citerazenekara, a verseci Petőfi Sándor Kultúregyesület népdalköre, tánccsoportja és népi zenekara, a boksánbányai Bocsana félprofi román néptáncegyüttes, valamint a resicabányai Hóvirág Daloskör lépett föl. /Makay Botond: Két estét betöltő műsor egy kettős rendezvényen. Winkler Gyula Krassó-Szörényben kampányolt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

A Magyar Összefogás listáját létrehozó Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Markó Béla és Tőkés László közös felhívást adott ki. „A történelem sokszor állított választás elé minket, magyarokat. (…) Utólag mindig bebizonyosodott, hogy csakis akkor döntöttünk jól, amikor összefogtunk, amikor félre tudtuk tenni a nézetkülönbségeket, és képesek voltunk közös álláspontot kialakítani” – hangzik Markó Béla és Tőkés László közös EP-választási felhívása. Az aláírók hangsúlyozták: „Nekünk, romániai magyaroknak az elmúlt kilencven esztendőben újból és újból szembe kellett néznünk kívülről jövő megosztási kísérletekkel, de a nehéz pillanatokban együtt maradtunk, egységesen cselekedtünk. Lehetnek viták, de a cél közös, és ezt csak együtt képviselhetjük eredményesen. Ezért fogott össze a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, ezért egyeztünk meg, ezért indítunk közös listát – a Magyar Összefogás listáját – az európai parlamenti választásokon”. „Mi, politikusok összefogtunk. Most minden magyarnak össze kell fognia, szavazatával kell bizonyítania, hogy értelme van közös munkánknak. Mondjunk nemet a széthúzásra és a közönyre, mondjunk igent a magyar összefogásra. Közösen arra kérünk minden magyar szavazópolgárt, hogy június 7-én válasszák az RMDSZ jele alatt induló Magyar Összefogás listáját, szavazzanak a tulipánra! –a közös EP-választási felhívás. Közösen kampányolt Winkler Gyula és Sógor Csaba a Temes megyei Igazfalván. Sógor június 7-ét történelmi pillanatnak nevezte, amikor is „Trianon óta először szavaznak egyszerre az erdélyi, magyarországi, burgenlandi, felvidéki, muravidéki magyarok”. Ugyanakkor gondolni kell „azokra a nemzettársainkra is, akik a csatlakozás előtt álló Horvátországban élnek, de azokra is, akiknek az uniós tagság távolabbi cél, a vajdasági és kárpátaljai magyarokra” is – mutatott rá Sógor Csaba Vajdahunyadon, a Magyar Házban megszervezett fórumon. /A közös cél jegyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Winkler Gyula EP-képviselőjelölt május 25-én Baróton, majd Sepsiszentgyörgyön találkozott vállalkozókkal, önkormányzati képviselőkkel és fiatalokkal. A sepsiszentgyörgyi kampánynyitó óta 6521 kilométert tettek meg, és 70 településen jártak, több ezer emberrel sikerült találkozniuk – mondotta. /Farkas Réka: Részt kell vennünk az EU megváltoztatásában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

„Az európai parlamenti választások kampánya előtt létrejött megállapodás az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között csupán az első felvonása a mindenki által várt erdélyi magyar összefogásnak, a végső győzelemhez azonban szükség van a Magyar Polgári Pártra és a Székely Nemzeti Tanácsra is” – fogalmazott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Sógor Csaba. Winkler Gyula EP-képviselőjelölt hétvégi kampánykörútja keretében, Szatmárnémetiben úgy nyilatkozott: az RMDSZ-nek az a célja, hogy a regionális politikát úgy alakítsa, hogy az a közösségünk javát szolgálja. /Sógor Csaba szerint még nem teljes a magyar összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

A szórvány és Székelyföld közötti kapcsolatok felélénkítésével próbálkozik Winkler Gyula EP-képviselő, a Magyar Összefogás Lista második helyen szereplő jelöltje a háromszéki elöljárókkal. Winkler az alig 4,6 százalékban magyarok lakta Hunyad megyéből származik, az RMDSZ egyik legfontosabb megvalósításának tekinti a Déván létrehozott Téglás Gábor Iskolacsoportot, amely – hatvan év után – lehetővé teszi, hogy 650 gyermek óvodától érettségiig magyarul tanuljon. Ez az iskola több oktatási intézménynél, kulturális központ, melytől a szórványközösség megerősödését remélik. Elsőként a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Gazdasági Szakközépiskolával, később más sepsiszentgyörgyi iskolákkal tervezik a testvérkapcsolat kiépítését. A nyugdíjasoknál is körvonalazódik a kapcsolat, nemrég vajdahunyadi idősek csoportja látogatott a háromszéki megyeközpontba. /Farkas Réka: Szórvány–Székelyföld-kapcsolatépítés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Romániában egyre kérdésesebbé válik a jogállam léte – állapította meg Winkler Gyula, EP-képviselő, a közel egy hónapos kampánykörútján tapasztaltakra utalva. Az egyik nagyon aktuális panasza az erdélyi magyarságnak az intézményvezetők körében történő etnikai „tisztogatással” kapcsolatos. Általánosabb, de hasonlóan súlyos probléma országszerte az igazságszolgáltatás sántikálása, a vállalkozót, mezőgazdászt egyszerű polgárt egyaránt fojtogató bürokrácia. /Gáspár-Barra Réka: Winkler megkérdőjelezte Románia jogállamiságát. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

A Magyar Összefogás listája kiváló eredményt el az EP-választásokon. Ez az eredmény komoly támogatást jelent a magyar közösség részéről, és komoly erőt ad nekünk abban, hogy választott utunkon az elkövetkezőkben is tovább menjünk – jelentette ki Markó Béla június 7-én. Az RMDSZ elnöke gratulált Winkler Gyulának és Sógor Csabának, az RMDSZ újból mandátumot nyert EP-képviselőinek, de gratulált Tőkés Lászlónak, a lista első helyezettjének is, akivel, mint fogalmazott, „együtt voltunk, együtt munkálkodtunk az összefogás listájának érvényesítéséért, és ezután is együtt kell munkálkodnunk”. „Az erdélyi Magyar Összefogás listájának jó választási eredménye azt bizonyítja, hogy helyes volt az összefogást érintő korábbi döntés, a magyar választók pedig kellő politikai és erkölcsi érettségről tettek bizonyságot” – vélekedett Tőkés László. A EP-választáson a szavazásra jogosult romániai polgároknak alig 27,21 százaléka vett részt. /Eredményes RMDSZ-EMNT szereplés az EP-választásokon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

A hivatalos végeredmény szerint a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt választási szövetsége (PSD-PC) nyerte a romániai európai parlamenti választásokat, 31,07 százalékos eredménnyel. Az RMDSZ égisze alatt futó „Magyar Összefogás listája” 8,92 százaléknyi szavazatot kapott, így három képviselőt küldhet a brüsszeli törvényhozásba: Tőkés Lászlót, Winkler Gyulát és Sógor Csabát, ugyanazokat, akik az erdélyi magyarságot az EP-ben eddig is képviselték. A választásokon a több mint 18 millió román állampolgárságú választónak csupán a 27,67 százaléka jelent meg az urnáknál. Az erdélyi magyarság az országos átlagnál magasabb, mintegy másfélszeres arányban szavazott. Az eredmény: PSD–PC – 31,07%, Demokrata-Liberális Párt (PD–L) – 29,71%, Nemzeti Liberális Párt (PNL) – 14,52%, RMDSZ – 8,92%, Nagy-Románia Párt–Új Generáció Pártja választási szövetség (PRM–PNG) – 8,65%, Elena Basescu független jelölt – 4,22%, Kereszténydemokrata Nemztei Parasztpárt (PNTCD) – 1,45%, Pavel Abraham független jelölt – 1,03%, Polgári Erő (FC) – 0,40%. Elena Basescu újra belépett a PD–L-be, ezért a PSD-PC és a PD-L egyenlő eredményt tudhat magáénak, 11–11 mandátummal. A PNL 5, az RMDSZ és a PRM–PNG 3–3 mandátumot szerzett. Hargita és Kovászna megyében hatalmas előnnyel győzött a magyar összefogás listája. Hargita megyében a magyar listára szavazott az urnák előtt megjelent választók 89,4 százaléka. Az RMDSZ nyerte el a szavazatok 89,4%-át. Kovászna megyében 82,41 százalékos eredményt ért el az összefogás listája. A magyar lista Háromszéken 1196-al több szavazatot gyűjtött, mint 2007-ben az EP-választáson. Maros megye: az RMDSZ neve alatt futó összefogás listája győzött: 49,3 százalékot /74 516 fő/ kaptak az EMNT és az RMDSZ jelöltjei. Szatmár megye: a magyar lista nyert, a leadott voksok 39,72 százalékát szerezte meg. Biharban is az RMDSZ–EMNT nyert /27,77 %/, Nagyváradon: 37 %. Szilágy megyében is magyar győzelem született: 29,55 %m /22 116 fő/. Beszterce-Naszódban az RMDSZ 6,30%-ot ért el Kolozs megyében: PD-L (46 182 szavazat; 31,01%), RMDSZ (33 525; 22,51%). Kolozs megyében az RMDSZ a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás óta a legjobb megyei eredményt érte el. Az RMDSZ országos vezetősége nevében Markó Béla mondott köszönetet a magyar listára szavazó 431 739 választónak. Markó az EMTE-nek is megköszönte hozzájárulását az összefogás megteremtéséhez. /Egyenlőség a koalíciós partnerek között a hazai EP-választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ A szavazatok 8,9 százalékával megőrizte európai parlamenti mandátumát a választások után a Magyar Összefogás listájának első három jelöltje: Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula. Tőkés László EMNT-elnök örömét fejezte ki, hogy nem okozott csalódást az összefogással járó kockázatvállalás. Románia negyedik legnagyobb alakulata továbbra is az RMDSZ maradt, az ismét feltámadt a Nagy-Románia Párt (PRM) 8,65 százalékkal az ötödik a rangsorban. Európai szinten a kereszténydemokrata-konzervatív Európai Néppártnak várhatóan 267, a szocialistáknak 159 képviselője lesz az Európai Parlamentben. Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, az RMDSZ választási hadiszállásán június 8-án a jelenlévők pezsgőt bontottak és hangosan ünnepeltek. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ–EMNT-együttműködés következő lépése az autonómia-munkacsoport megalakulása és autonómiatervezetek kidolgozása lesz. A Magyar Összefogás listája hat erdélyi megyében – szavazatarány szerinti csökkenő sorrendben: Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar – nyerte meg az európai parlamenti választásokat. Szilágy megyében a 30 százalékos eredményhez 22 116 szavazatra volt szüksége az RMDSZ-listának. Biharban a 35 311 szavazat „csak” 27,41 százalékhoz volt elég, ezzel is az RMDSZ–EMNT közös listája kapta a legtöbb szavazatot. „Itt az ideje, hogy megkezdje működését az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum” – emlékeztetett Tőkés László. /Brüsszeli triumvirátus. Közel 9 százalékot ért el a Magyar Összefogás listája az EP-választáson. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Nyilatkozatban bírálta a Magyar Polgári Pártot (MPP) június 12-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetősége, amely éppen az említett párt magatartásának tulajdonítja, hogy a Magyar Összefogás Listáján nem kerülhetett be egy negyedik magyar képviselő is az Európai Parlamentbe. Az RMDSZ–EMNT jelöltjeit is indító közös lista a múlt vasárnapi európai parlamenti választáson 8,92 százalékos eredményt ért el, ezáltal a lista első három jelöltje (Tőkés Lászlón kívül az RMDSZ-es Winkler Gyula és Sógor Csaba) bejutott az Európai Parlament padsoraiba. Az utolsó pillanatig megvolt a remény arra, hogy bekerüljön a negyedik helyen szereplő – az EMNT színeit képviselő – Szilágyi Zsolt is. Az EMNT sajnálatosnak nevezi, hogy a Magyar Összefogás listájáért végzett közös munka mellett az ellenérdekelt csoportok aknamunkája is eredményesnek mondható. „Érthetetlen, hogy a belső és külső legitimációs válságban szenvedő pártvezetés miért nem fogadja el a szavazatok által is alátámasztott eredményt, miért nem tud örülni az erdélyi magyar sikernek” – olvasható a Tőkés László által vezetett EMNT nyilatkozatában. Hasonló gáncsoskodást és közvetett bojkottot tapasztalt az EMNT a bihari RMDSZ egyes vezetői részéről, akik a szavazás napján tett nyilatkozataikkal a saját szervezetük érdekei ellen is cselekedtek. /EMNT: az MPP-t terheli a felelősség a negyedik hely elvesztése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Winkler Gyula elvállalta a nemrégiben létrehozott Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének (SZMVSZ) fővédnöki tisztségét. Az európai parlamenti képviselő gratulált az új vállalkozói szövetség vezetőségének és örömét fejezte ki, hogy a SZMVSZ már első lépésben együttműködési szerződést írt alá a Kovászna Megye Kis- és Közép vállalkozók Szövetségével, az ASIMCOV-val. A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége 24 alapító taggal indult. /Új vállalkozószövetség alakult Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Befogadta soraiba Elena Basescut, a román államfő lányát az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti csoportja. „Az RMDSZ betartotta ígéretét, és nem gördített akadályt az elnök lányának frakciótagsága elé” – számolt be a frakcióülésről Winkler Gyula. A frakcióülésen felszólalt Theodor Stolojan, a romániai küldöttség vezetője is, aki megköszönte a függetlenként megválasztott Elena Basescu befogadását, egyben megkövette a frakcióba „alanyi jogon bekerülő” Tőkés Lászlót amiatt, hogy korábban a román néppárti delegáció megakadályozta az akkor még független képviselő belépését az EPP parlamenti csoportjába. /Cs. P. T. : Néppárti lett EBA. Theodor Stolojan megkövette Tőkés Lászlót az EPP-ülésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Az RMDSZ EP-képviselői önálló csoportot hoztak létre az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjában működő romániai delegáción belül. Ezt bejelentette Joseph Daulnak, a néppárti képviselőcsoport elnökének címzett levélben Winkler Gyula, Tőkés László és Sógor Csaba. A néppárti romániai delegációban 11-en a Demokrata-Liberális Párt tagjai, míg 3-an az RMDSZ színeiben jutottak be az Európai Parlamentbe. /Önálló RMDSZ-csoport Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő Hunyad megyei magyar diákoknak szervezett hagyományőrző táborban tartott előadást. Az Aktívan a szórványban mottóval megtartott háromnapos rendezvényt a vajdahunyadi Ifjúsági Keresztény Egyesület szervezte, a táborban kiemelt szerepet kapott a magyar történelem megismertetése, a hagyományőrzés kérdése, a magyar identitás és kultúra megőrzése globalizált körülmények között. Winkler Gyula a romániai magyar közösség sokszínűségéről beszélt, bemutatva a különböző vidékek sajátosságait. „Az etnikai arányok nagymértékben meghatározzák a romániai magyar közösség életkörülményeit és prioritásait, hiszen más a tömbmagyarságnak számító Székelyföld, más a Partium, ahol jelentős arányban élnek magyarok, és más a szórvány, ahol a magyar közösség legnagyobb kihívása a beolvadás, az asszimiláció elleni harc, valamint a közösség életében szerepet vállaló emberek megtalálása” – mondta. /Aktívan a szórványban. Hagyományőrző tábor Algyógyon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

Multikulturalitás, néptánc, hagyományőrzés és csapatmunka voltak a kulcsszavak a július elején megszervezett algyógyfürdői hagyományőrző táborban. „Aktívan szórványban” szlogen alatt szerveződött Algyógyfürdőn az a jutalomtábor, melybe az utóbbi választási kampányokban aktívan részt vállaló dévai és vajdahunyadi magyar fiatalok voltak hivatalosak. Batizán Attila, fiatal rákosdi református lelkész, a tábor egyik szervezője rámutatott, a program kiránduláson, sporttevékenységeken kívül tartalmazott előadásokat filmvetítést, néptánctanulást és egy találkozót a megye legfontosabb magyar tisztségviselőivel: Winkler Gyula, EP képviselővel Dézsi Attila, volt alprefektussal és Széll Lőrinccel, a megyei ifjúsági igazgatóság vezetőjével. A táborban probléma is volt: sok fiatal sokszor románul beszélt, amikor pedig a szervezők felhívták figyelmüket erre, a diákok áttértek sajátos magyar-román nyelvelegyükre. /Theiss Eliza: Multi-kulti hagyományőrzés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Július 12-én az előző napi előadások – erdélyi magyar képviselet az unióban, a román oktatási reform, kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörökben – után befejeződött Tusnádfürdőn az EU-tábor, július 14-én kezdődik a huszadik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. 21 előadásra került sor idén az EU-táborban, 63 előadó volt, amelyeket 220 állandó táborlakó nézett végig, foglalta össze Grüman Róbert főszervező a rendezvényt. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke szerint sikeres volt az idei tábor, amely most nem anti-Tusványosként aposztrofálják, hanem saját identitással élő szakmai rendezvényként. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. A román oktatási reformról Pásztor Gabriella, az Oktatási, Kutatási és Innovációs minisztérium kisebbségügyi osztályának vezérigazgatója a szakoktatás problémáiról beszélt: kevés a szakmai gyakorlati lehetőség, a tankönyvek nem jók. Kötő József parlamenti képviselő, az oktatási bizottság alelnöke szerint a kisebbségi oktatásban felmerülő rengeteg problémát a kulturális autonómia, valamint a mindent lefedő magyar nyelvű oktatási intézményrendszer kialakítása tudná a leghatékonyabban orvosolni. Kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörben tartott előadást Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok szakának tagozatvezetője. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint az internetes kampány olcsó, hatékony és sokkal szabadabb. /Véget ért a hatodik EU-tábor, kezdődik a huszadik Tusványos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Ellenzi az Európai Parlament romániai delegációja, hogy az RMDSZ és az EMNT közös listáján mandátumot nyert három képviselő önálló romániai magyar képviselőcsoportot hozzon létre az Európai Néppárt EP-frakciójának keretében. Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba először június végén közölte ez irányú szándékát Theodor Stolojan román delegációvezetővel és Marian-Jean Marinescu képviselővel, akik akkor még jóváhagyólag tudomásul vették a tervet. Az erdélyi euro-képviselők hivatalosan is előterjesztették kérésüket az EP néppárti frakciójának vezetősége elé, ekkor azonban már a román képviselőcsoport vezetősége közölte: ellenzi az erdélyi magyar küldöttség megalakítását Tőkés László a „sokféleség az egységben” EU-alapelvre hivatkozva állt ki az önállósodás mellett. A három magyar erdélyi képviselő kihallgatást kért Joseph Daul néppárti frakcióelnöktől, a képviselőcsoport megalakítása ügyében. A kérés elbírálásában döntő szava lesz a román képviselőcsoportnak. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja színeiben megválasztott két EP-képviselő is önálló felvidéki magyar küldöttség létrehozását jelentette be, szándékukat a szlovák képviselőcsoport a románhoz hasonlóan visszautasította. /Rostás Szabolcs: Román vétó az erdélyi magyar EP-frakcióra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Július 15-én megszavazták az Európai Parlamentben (EP) a szakbizottságok összetételét. Két erdélyi EP-képviselő is a Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben mandátumot szerzett Corneliu Vadim Tudorral és Gigi Becalival került egy szakbizottságba. Így Tőkés László nem csak az európai törvényhozó testületben lesz kollégája Corneliu Vadim Tudornak, hanem az Oktatási és Kulturális Bizottságban is. Winkler Gyula a Nemzetközi kereskedelem szakbizottságban kapott helyet, ahol többek között Gigi Becali is tevékenykedni fog. Tőkés a Külügyi Bizottság (AFET) albizottságaként működő Emberjogi Bizottságnak (DROI) is rendes tagja, továbbá póttagként került be a Külügyi Bizottságba. A magyarországi néppárti küldöttség Tőkést megválasztotta a testület tiszteletbeli elnökévé is. Ezt a tisztséget eddig a Fideszes Schmitt Pál töltötte be, akit az EP alelnökévé választottak, emiatt lemondott erről a tisztségről. /Tőkésnek Vadim, Winklernek Becali „jutott”. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

Nem történt előrelépés az Európai Parlamentben az önálló néppárti erdélyi magyar küldöttség megalakításának ügyében, jelezte Winkler Gyula EP-képviselő, aki Tőkés László és Sógor Csaba képviselőtársaival közösen szorgalmazza az önálló küldöttség létrehozását. Őszig három síkon lobbiznak ebben az ügyben. A képviselők kérik Joseph Daul néppárti frakcióelnök támogatását, a román néppárti küldöttség beleegyezését, illetve Markó Béla szövetségi elnök közbenjárásával Emil Boc demokrata-liberális pártelnök rábólintását. /Cs. P. T. : EP: még nincs erdélyi magyar önállósodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

A Bihar megyei RMDSZ-szervezet Nagyváradon július 31-én rendkívüli találkozót hívott össze a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvény-módosítás miatt, melyen több felvidéki magyar közszereplő is részt vett. Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) országos tanácsának elnöke, Duray Miklós, az MKP alelnöke, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Nagy Péter, az MKP ifjúsági csoportjának elnöke, illetve Loncz Attila és Pogány Erzsébet jött el a bihari RMDSZ-szervezet meghívására. A szlovákiai nyelvtörvény több pontban is korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát, és az új szabályok megsértéséért akár 5000 euróig terjedő pénzbüntetést ír elő. „Törvényszerű-e a nemzetek fejlődésében a gyűlölet, az ellenségkép keresése?” – tette fel a kérdést Duray Miklós. Meglátása szerint a törvény nem azért fasiszta, mert az állam nyelvét védi, hanem azért, mert kizárólagos. Szlovákiában már él és tevékenykedik a nyelvrendőrség, amely a kulturális fasizmust szolgálja ki azzal, hogy megbüntet bárkit, aki akár írásban, akár közbeszédben nem a szlovák hivatalos helységneveket használja, vagy akár magyar kulturális eseményt nem konferál fel szlovákul. Duray szerint tragikus, hogy ilyesmi az Európai Unió egyik tagországában megtörténhet, s teret kaphat az etnikai alapú totalitarizmus. Farkas Iván hangsúlyozta, a romániai magyarság szolidaritása nagyon sokat jelent, hitet és erőt ad a további harcokhoz. A büntethetőség elsősorban az időseket sújtja, „akiknek a feje fölött négyszer-ötször változott az országhatár, és ők csak magyarul beszélnek” – mondta. Mézes Rudolf szerint a felvidéki magyarság egyetlen lehetősége a polgári engedetlenség, de mindannyian félnek a nyelvtörvény következményeitől, hiszen a jövőjük forog kockán. Nagy Péter elmondta: az ifjúsági csoport és a párt vezetősége már szervezi a nagyszabású tüntetést, amelyre szeptember elsején Dunaszerdahelyen kerül majd sor, az MKP tiltakozó nagygyűlésével egy időben, amelyre Európa összes kisebbségének képviselőit hívják és várják. „Veletek vagyunk, számíthattok ránk!” – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő megígérte, további vitákat fog még kavarni a szlovák nyelvtörvény az EP-ben. A választmány végül állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólítja a szlovák pártokat, vonják vissza a módosításokat, illetve sürgeti az EP illetékeseit, lépjenek közbe. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: a szlovákiai magyarok helyzetéről tájékoztattak az érintettek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./ Az RMDSZ szolidáris a felvidéki magyarsággal, és ezért ott lesz Dunaszerdahelyen a szlovák államnyelvtörvény bevezetése elleni tiltakozásként összehívott nagygyűlésen. Ezt határozták az RMDSZ Bihar megyei választmányának hétvégi ülésén. Winkler valamennyi Kárpát-medencei magyar közösséget képviselő szervezetet arra buzdított, hogy összehangoltan és szolidárisan lépjen fel a nyelvtörvény ellen. /Az RMDSZ szolidáris a felvidéki magyarokkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Két héten belül válságkezelő programmal készül előrukkolni az RMDSZ – közölte Winkler Gyula, EP képviselő, szakemberekből álló munkacsoportot alakítottak. Az RMDSZ a jelenlegi helyzetben igyekszik konstruktív ellenzéki szerepet folytatni, azaz nem csupán kritizál, de konkrét javaslatot is tesz a válságból való kilábalásra. Elsősorban az átalányadó szeptember elsejei hatállyal történő eltörlését szorgalmazzák, de fontos lenne az exportőrök támogatása és az infrastrukturális fejlesztés. Az RMDSZ kész válságkezelő program mentén készül majd tárgyalást folytatni egy esetleges koalícióalakítás érdekében. /Gáspár-Barra Réka: Válságkezelő csomagon dolgozik az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

Szeptember végére halasztotta tisztújítását az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. Winkler Gyula, a szervezet elnöke szerint közvetlenül az EP-választások után nem volt a legalkalmasabb az idő a tisztújításra. Kifejtette, hogy a helyi szervezeteknek meg kellett adni a szükséges időt az önvizsgálathoz. A demográfiai adatok jelzik a Hunyad megyei magyar közösség folyamatos apadását, ezért fontos, hogy a közösség minden intézményével együtt tudjanak működni. Winkler Gyula szerint a Hunyad megyei RMDSZ szervezet és sok helyi közösség messze létszámaránya fölött teljesített az utóbbi években. /Jámbor Gyula: Elhalasztott tisztújítás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

„Eddig egyszerű volt a képlet: Tőkés László a zöldeknél ült, ahol elmondta, amit gondolt, Sógor Csaba és Winkler Gyula a néppárti frakcióban meg nem igazán került összetűzésbe a románokkal. Most, hogy mindhárman az Európai Néppárt soraiban ülnek, kíváncsian várom, mit tesznek” – ecsetelte Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik előadása után az ÚMSZ-nek. A magyar kormány Románia uniós csatlakozása előtt semmit nem tett az erdélyi magyarokért. A románok, a szlovákok szebbnél szebb kiadványokkal, filmekkel, DVD-kkel, tankönyvekkel bombázzák az európai közvéleményt – sokszor hamis történelmi adatokat sulykolva beléjük –, a magyar nemzetpolitika viszont még nyomokban is alig lelhető fel Brüsszelben. Egy belga képviselő azt tudja, hogy ezer éven keresztül a magyarok elnyomták a szlovákokat, a románokat, egy a több évvel ezelőtti kiadvány így mutatta be az EU-országok történelmét. A kiadványokból tudható, hogy Magyarország felelős a zsidóság kiirtásáért. A németeket bemutató részben ez utóbbira még utalás sincs. Egy holland újságíró szerkesztette ilyen kiadvány ellen Magyarországról sokáig nem érkezett ellenvetés. /Oborocea Mónika: Kik támogatnak bennünket? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./