Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Walburg, Christian
1 tétel
2016. november 2.
Dicstelen lista élére került Románia
Romániának van az összes európai uniós ország közül a legtöbb külföldön raboskodó állampolgára. Az EU Observer kimutatása szerint 11 511 román „ül” más tagországok börtönében, ezzel Románia alig marad le a listavezető Marokkótól (11 700).
A dicstelen lista következő helyeit Albánia (5 722), Törökország (4 798) és Lengyelország (4 449) foglalja el.
A kisstílű románok
A románok mellett szól, hogy külföldön elítélt állampolgárai többnyire kisebb bűntetteket követtek el – áruházi lopás, betörés, zsebtolvajlás. A kimutatás szerint a román elkövetők jellemzően szegények, otthon és külföldön is diszkrimináció áldozatai. Ugyancsak kimutatható, hogy visszaeső bűnözőkről van szó, akik szabadulásuk után újabb kisebb bűncselekményeket követnek el és térnek vissza a börtönbe.
„A Németországban börtönbüntetésre ítélt román állampolgárok 60 százalékát lopás miatt zárták be. Ez nagyon szokatlan, ugyanis a rabok többségét erőszakos bűncselekmények vagy fegyveres rablások miatt csukták rácsok mögé” – fogalmazott Christian Walburg, a münsteri Wilhelm Egyetem büntetőjogi doktora.
A kisstílű bűnözők mellett egy másik kategóriát képviselnek a Nyugaton tevékenykedő román bűnbandák, akik internetes csalással, embercsempészettel és bank automaták felrobbantásával hívták fel magukra a figyelmet.
Hivatalos adatok szerint közel 3 millió román állampolgár él valamelyik másik uniós tagállamban, ezzel a lengyelek után a második legnagyobb ’expat’ közösséget alkotják. A legtöbben Olaszországban élnek, itt több mint 1 millióra teszik a román vendégmunkások számát, de itt található a legtöbb román rácsok mögött is. A románok 10 éven keresztül, 2005-2015 között vezették az olaszországi börtönökbe zárt külföldiek listáját, az idei az első év, hogy a román elítéltek száma csökkent.
„Az idei az első év, hogy a román elítéltek száma nem nőtt. Miért?” – teszi fel a kérdést Patrizio Gonnella, az Antigone Egyesület elnöke. Az olasz emberjogi szervezet 20 éve vizsgálja az itáliai börtönviszonyokat. „Jobban beépültek volna az olasz társadalomba? Nem hiszem. Kevesebb bűncselekmányt követnének el? Nem hiszem. Egyszerűen arról van szó, hogy az olasz rendőrség és ügyészség most minden erőforrását a terrorizmus elleni harcba fekteti és jelenleg a Maghreb-övezetből származókat kriminalizálja” – fogalmazott Gonella. 2015 júniusa és 2016 júniusa között a marokkóiak vették át a „vezetést”, a románok 10 év után „csak” a második legnagyobb népcsoportot képezik az olaszországi börtönökben. „Az Iszlám Államtól való félelem csökkentette a románok elleni előítéleteket” – tette hozzá az Antigone Egyesület vezetője.
M. Á. Zs.
maszol.ro
Romániának van az összes európai uniós ország közül a legtöbb külföldön raboskodó állampolgára. Az EU Observer kimutatása szerint 11 511 román „ül” más tagországok börtönében, ezzel Románia alig marad le a listavezető Marokkótól (11 700).
A dicstelen lista következő helyeit Albánia (5 722), Törökország (4 798) és Lengyelország (4 449) foglalja el.
A kisstílű románok
A románok mellett szól, hogy külföldön elítélt állampolgárai többnyire kisebb bűntetteket követtek el – áruházi lopás, betörés, zsebtolvajlás. A kimutatás szerint a román elkövetők jellemzően szegények, otthon és külföldön is diszkrimináció áldozatai. Ugyancsak kimutatható, hogy visszaeső bűnözőkről van szó, akik szabadulásuk után újabb kisebb bűncselekményeket követnek el és térnek vissza a börtönbe.
„A Németországban börtönbüntetésre ítélt román állampolgárok 60 százalékát lopás miatt zárták be. Ez nagyon szokatlan, ugyanis a rabok többségét erőszakos bűncselekmények vagy fegyveres rablások miatt csukták rácsok mögé” – fogalmazott Christian Walburg, a münsteri Wilhelm Egyetem büntetőjogi doktora.
A kisstílű bűnözők mellett egy másik kategóriát képviselnek a Nyugaton tevékenykedő román bűnbandák, akik internetes csalással, embercsempészettel és bank automaták felrobbantásával hívták fel magukra a figyelmet.
Hivatalos adatok szerint közel 3 millió román állampolgár él valamelyik másik uniós tagállamban, ezzel a lengyelek után a második legnagyobb ’expat’ közösséget alkotják. A legtöbben Olaszországban élnek, itt több mint 1 millióra teszik a román vendégmunkások számát, de itt található a legtöbb román rácsok mögött is. A románok 10 éven keresztül, 2005-2015 között vezették az olaszországi börtönökbe zárt külföldiek listáját, az idei az első év, hogy a román elítéltek száma csökkent.
„Az idei az első év, hogy a román elítéltek száma nem nőtt. Miért?” – teszi fel a kérdést Patrizio Gonnella, az Antigone Egyesület elnöke. Az olasz emberjogi szervezet 20 éve vizsgálja az itáliai börtönviszonyokat. „Jobban beépültek volna az olasz társadalomba? Nem hiszem. Kevesebb bűncselekmányt követnének el? Nem hiszem. Egyszerűen arról van szó, hogy az olasz rendőrség és ügyészség most minden erőforrását a terrorizmus elleni harcba fekteti és jelenleg a Maghreb-övezetből származókat kriminalizálja” – fogalmazott Gonella. 2015 júniusa és 2016 júniusa között a marokkóiak vették át a „vezetést”, a románok 10 év után „csak” a második legnagyobb népcsoportot képezik az olaszországi börtönökben. „Az Iszlám Államtól való félelem csökkentette a románok elleni előítéleteket” – tette hozzá az Antigone Egyesület vezetője.
M. Á. Zs.
maszol.ro